12/2018. (V. 4.) ORFK utasítása a Rendőrség Védőoltási Szabályzatáról.

12/2018. (V. 4.) ORFK utasítása a Rendőrség Védőoltási Szabályzatáról. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23.  § (4)  bekezdés c)  pontjában, a  Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6.  §  (1)  bekezdés b)  pontjában, a  belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek közegészségügyi-járványügyi és egészségfejlesztési feladatainak ellátásáról, valamint a védőoltás elrendelésének rendjéről szóló 1/2014. (I. 10.) BM rendelet 15. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 102.  § (4)  bekezdésében, a  belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 70/2011. (XII. 30.) BM rendeletben, valamint a  fertőző betegségek és a  járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendeletben foglaltakra figyelemmel kiadom az alábbi utasítást: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az utasítás hatálya az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre (a továbbiakban: Rendőrség) és a Rendőrség személyi állományára terjed ki, a külszolgálat esetén szükséges védőoltások kivételével. II. FEJEZET A VÉDŐOLTÁS BEADÁSÁNAK FELTÉTELEI 2. Védőoltás beadását orvos (a továbbiakban: oltó orvos) végzi, kivételes esetben, így különösen, ha az  egy időben oltandó személyek nagy száma indokolja, orvosi felügyelet mellett végezheti egészségügyi szakdolgozó is. A védőoltást egyszer használatos tűvel és fecskendővel, a 3. pontban meghatározottak kivételével orvosi rendelőben kell beadni. 3. Megbetegedési veszély elhárítása érdekében kötelező védőoltások alkalmazásánál a  Rendőrség rendvédelmi tisztiorvosa engedélyével orvosi rendelőn kívül is végezhető védőoltás, amennyiben az  oltásra kijelölt helyen rendelkezésre áll a  beteg fektetésére alkalmas bútorzat, az  oltó orvos vagy egészségügyi szakdolgozó számára a kézmosási, illetve fertőtlenítési lehetőség, valamint az oltandó bőrfelület fertőtlenítési lehetősége, az oltóanyagok tárolásához szükséges hűtőszekrény és a  veszélyes hulladék kezeléséhez szükséges tárgyi feltétel. A  Rendőrség rendvédelmi tisztiorvosa engedélye alapján az oltás végrehajthatóságáról az oltó orvos dönt. III. FEJEZET VÉDŐOLTÁSI NYILVÁNTARTÁSOK, IGAZOLÁSOK 4. A védőoltások nyilvántartásáért, pontos, naprakész dokumentációjáért az egészségügyi szolgálat a felelős. 5. A védőoltások során fokozott figyelmet kell fordítani az  oltási dokumentáció pontos vezetésére. Az  oltás megtörténtekor az oltás megnevezésének, dátumának, az oltóanyag nevének, gyártási számának rögzítése mellett az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni a beadás módját és anatómiai helyét, jelölve, hogy a jobb vagy a bal végtagba történt az oltás. A dokumentációt az oltó orvos aláírásával és pecsétlenyomatával ellátja. 6. A védőoltások végrehajtását az egyéni egészségügyi dokumentációban (egészségügyi törzskönyv) és a Rendőrség egészségügyi szolgálatainál rendszeresített – egészségügyi célú – számítógépes adatbázisban együttesen kell nyilvántartani. 7. Az oltásokat a „Védőoltási könyv 14 éven felüli személyek részére” (C.3352-1 r.sz.) című személyi oltási könyvbe is be kell jegyezni. 8. A személyi állomány tagja oltási könyvét köteles az  oltások alkalmával az  oltást végző részére átadni. Az  oltási dokumentációt a személyi állomány tagja köteles megőrizni, és azt újbóli védőoltás, illetőleg szűrő vagy ellenőrző vizsgálat alkalmával az orvosnak vagy az ellenőrzésre jogosult személynek bemutatni. 9. Az elveszett, megrongálódott oltási könyvet az  oltási nyilvántartás adatai alapján az  oltó orvos pótolja. A  más oltóhelyen végzett oltásokra vonatkozó igazolásokat a személyi állomány tagja köteles beszerezni. IV. FEJEZET AZ OLTÁSSAL KAPCSOLATOS NEM KÍVÁNATOS ESEMÉNYEK JELENTÉSÉNEK RENDJE 10. A védőoltásokkal kapcsolatban előforduló fokozott oltási reakciót, szövődményt, balesetet az  oltó, illetve észlelő orvos haladéktalanul köteles telefonon és 2 napon belül írásban jelenteni a) a Rendőrség közegészségügyi főfelügyelőjének, valamint b) az illetékes járási hivatal népegészségügyi osztályának és egyidejűleg c) az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek. V. FEJEZET A VÉDŐLTÁSOKKAL KAPCSOLATOS JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK 1. Védőoltásokkal kapcsolatos feladatok áthelyezés, átrendelés és ideiglenes átrendelés esetén 11. Áthelyezés, átrendelés esetén a küldő szerv egészségügyi szolgálatának vezetője köteles a fogadó szerv egészségügyi szolgálata vezetőjének az  érintett személy egészségügyi dokumentációját – amely tartalmazza a  beadott védőoltásokat – soron kívül megküldeni. A személyi állomány tagjának áthelyezéséről, átrendeléséről és az ideiglenes átrendeléséről a  fogadó rendőri szerv humánigazgatási szakszolgálata tájékoztatja a  fogadó rendőri szerv egészségügyi szolgálatának vezetőjét, aki a  tájékoztatás alapján gondoskodik a  védőoltásokkal kapcsolatban az  egészségügyi szolgálatra háruló, az  irányadó jogszabályokban és az  utasításban meghatározott feladatok ellátásáról. 2. A kötelező védőoltásokkal kapcsolatos jogok és kötelezettségek 12. A személyi állomány védőoltásra kötelezett tagja köteles a  védőoltás, továbbá – ha a  védőoltást megelőzően szűrővizsgálat vagy azt követően a  védőoltás eredményének ellenőrzése szükséges – szűrő, illetőleg ellenőrző vizsgálat céljából, a meghatározott helyen és időben megjelenni, és magát az oltásnak, illetve a vizsgálatnak alávetni. 13. Az országos rendőrfőkapitány által kötelezően elrendelt védőoltás alóli mentesítést – egészségi okokra hivatkozva – a személyi állomány tagja a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek közegészségügyi-járványügyi és egészségfejlesztési feladatainak ellátásáról, valamint a  védőoltás elrendelésének rendjéről szóló 1/2014. (I. 10.) BM  rendelet 16.  § (3)  bekezdése alapján, az  országos rendőrfőkapitányhoz benyújtott szolgálati panasszal kérvényezheti. A  szolgálati panaszt, valamint az  országos rendőrfőkapitány határozatban meghozott döntését az adott személy szolgálati jogviszonya megszűnéséig a személyi anyagban meg kell őrizni. 14. Ha a  védőoltásra kötelezett bármilyen okból a  védőoltás helyén a  megjelölt időben nem tud megjelenni, ezt  a  körülményt köteles előzetesen a  védőoltást végző egészségügyi szolgálat felé jelenteni, és új időpontot egyeztetni. 15. Ha az érintett személy védőoltása korábban máshol már megtörtént, vagy ha a védőoltás alól végleges mentességet kapott, köteles azt jelenteni, és hitelt érdemlően igazolni. 16. A védőoltásokon való megjelenés biztosításáért a közvetlen szolgálati elöljáró a felelős. 3. A munkáltatói jogkör gyakorlója által kötelezően felajánlott védőoltásokkal kapcsolatos jogok és kötelezettségek 17. Amennyiben a személyi állomány 1. mellékletben meghatározott beosztást, munkakört betöltő, illetve ott megjelölt szolgálati feladatok ellátására kötelezett tagja részére az  ott meghatározott védőoltás nem került kötelezően elrendelésre, a  munkáltatói jogkör gyakorlója a  szolgálati beosztáshoz, munkakörhöz, illetve szolgálati feladathoz kötötten felajánlja számára e védőoltást. 18. Az 1. mellékletben meghatározott beosztást, munkakört betöltő, illetve ott megjelölt szolgálati feladatok ellátására kötelezett személy a  2.  mellékletben szereplő minta szerint megfogalmazott nyilatkozatban, az  alapellátó orvos szóbeli és írásbeli tájékoztatását követően a szolgálati beosztáshoz, illetve szolgálati feladathoz javasolt védőoltásról saját felelősségére lemondhat. 4. A munkáltatói jogkör gyakorlója által felajánlott védőoltásokkal kapcsolatos jogok és kötelezettségek 19. Az 1.  mellékletben nem nevesített szolgálati beosztás, illetve munkakör vagy szolgálati feladatok esetében, a munkaköri kockázatok, a közegészségügyi-járványügyi felügyelő, valamint a munkavédelmi szakember javaslatának figyelembevételével az alapellátó orvos javaslatot tehet a munkáltatói jogkör gyakorlója részére az 1. mellékletben meghatározott védőoltások beadására. A  javaslat alapján a  munkáltatói jogkör gyakorlója dönt a  védőoltás felajánlásáról. 20. A munkaköri kockázatok, a közegészségügyi-járványügyi felügyelő, valamint a munkavédelmi szakember javaslatának figyelembevételével az alapellátó orvos javaslatot tehet a munkáltatói jogkör gyakorlója részére a személyi állomány számára – ideértve az 1. mellékletben nevesített szolgálati beosztást, illetve munkakört vagy szolgálati feladatokat ellátó állományt is – az 1. mellékletben nem szereplő védőoltások beadására. A javaslat alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt a védőoltás felajánlásáról. VI. FEJEZET AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLATOK VÉDŐOLTÁSOKKAL KAPCSOLATOS FELADATAI 21. Az egészségügyi asszisztens a) gondoskodik a védőoltás beadásához szükséges segédanyagokról; b) minden év szeptember 15-ig – az érintett humánigazgatási szakszolgálat bevonásával és az egészségvédelmi megbízottakkal, valamint közegészségügyi-járványügyi felügyelővel együttműködve – felméri az  ellátási körébe tartozó személyi állomány következő tárgyévre vonatkozó, az 1. mellékletben meghatározottak szerinti oltási igényeit, különös figyelemmel a rendőri szerv tervezett létszámváltozásaira; c) dokumentálja az oltások megtörténtét, valamint gondoskodik az oltottak nyilvántartásáról; d) gondoskodik a biztosított oltóanyag előírásoknak megfelelő tárolásáról, valamint elszámol az oltóanyaggal. 22. Az oltó orvos a) a védőoltás megkezdése előtt írásban és szóban részletesen tájékoztatja az oltandó személyt vagy személyeket az oltás jelentőségéről és céljáról, az oltással elkerülhető megbetegedésről, beadásának, illetve elmaradásának kockázatairól; b) egyedileg elbírálja az oltás végrehajthatóságát; c) a 10. pontban meghatározottak mellett gondoskodik az oltásról készült jelentések elkészítéséről. 23. A rendőri szerv egészségügyi szolgálatának vezetője, amennyiben nem orvos végzettségű, akkor az alapellátó orvos a) ellenőrzi az egészségügyi asszisztens 21. pontban, valamint az oltó orvos 22. pontban felsorolt feladatainak szakszerű végrehajtását; b) a 21.  pont b)  alpontja alapján elvégzett védőoltás-igényfelmérés eredményét szakmailag értékeli, szükség esetén módosítja, és a véglegesített védőoltási igényt a rendőri szerv gazdasági ellátásáért felelős szervezeti egység vagy elem vezetője részére – a  következő évi költségvetésben történő szerepeltetés céljából – a tárgyévet megelőző év szeptember 30-ig továbbítja; c) a 25. pont c) alpontja alapján, az egészségvédelmi megbízottak által összesített és megküldött – előre nem tervezett, a rendőri szerv költségvetésében nem szereplő – védőoltási igények szakmai indokoltságáról soron kívül dönt, ezt követően a jóváhagyott vagy módosított védőoltási igényt továbbítja a rendőri szerv gazdasági ellátásáért felelős szervezeti egység vagy elem vezetője részére, melynek megtörténtéről egyidejűleg értesíti az igénylő rendőri szerv vezetőjét; d) a személyi állomány védőoltásokkal kapcsolatos, valamint a  védőoltással megelőzhető fertőző megbetegedésekkel összefüggő tájékoztatása céljából az érintett rendőri szervek vezetőivel együttműködve, az újonnan érkező állomány vonatkozásában szükség esetén soron kívül is gondoskodik az egészségvédelmi oktatások megszervezéséről, amelyről oktatási naplót vezet; e) intézkedik a védőoltásokkal kapcsolatban észlelt hiányosságok megszüntetéséről; f ) a védőoltás igénylésről szóló, a  21.  pont c)  alpontjában meghatározott dokumentumok másolatát a  keltezésüktől számított 5 évig megőrzi, és az  ellenőrzésre jogosult személy részére – kérése esetén – bemutatja. 24. A 23.  pont d)  alpontja szerinti oktatási napló tartalmazza a  résztvevők aláírását. Az  egészségvédelmi oktatások tematikáját az  oktatási naplókhoz mellékelni vagy az  arra való hivatkozást az  oktatási naplókban szerepeltetni szükséges. Az  oktatási naplókat az  egészségügyi szolgálat 5 évig megőrzi, és egészségügyi szakirányú ellenőrzés során bemutatja. 25. Az egészségvédelmi megbízott, ilyen személy hiányában az  érintett szervezeti egység vezetője által megbízott személy a) közreműködik a 21. pont b) alpontjában megjelölt feladatok végrehajtásában; b) a személyi állománynak az oltó orvos általi részletes tájékoztatását követően gondoskodik a 2. mellékletben szereplő nyilatkozat kitöltetéséről, a  kitöltött nyilatkozatokat eljuttatja a  rendőri szerv egészségügyi szolgálatához; c) negyedévente, rendkívüli esetben soron kívül az egészségügyi szolgálattal egyeztetve összesíti az előre nem tervezett, a rendőri szerv költségvetésben nem szereplő védőoltási igényeket és a szolgálati út betartásával szolgálati jegyen – jóváhagyás céljából – megküldi a rendőri szerv egészségügyi szolgálatának. 26. A Rendőrség rendvédelmi tisztiorvosa a) javaslatot tesz a központilag beszerzett oltóanyagok megfelelő szétosztására; b) az országos rendőrfőkapitány részére javaslatot tesz a  járványügyi érdekből kötelezően elrendelendő védőoltásokra és az oltandók körére; c) ellenőrizteti az oltások végrehajtását, vizsgáltatja az oltási nyilvántartásokat; d) kivizsgáltatja a fokozott oltási reakcióval, szövődménnyel járó eseteket és az oltási baleseteket. 27. A Rendőrség közegészségügyi főfelügyelője a) gondoskodik az utasításban foglaltak szakszerű végrehajtásáról; b) ellenőrzi az oltások végrehajtását, vizsgálja az oltási nyilvántartásokat; c) kivizsgálja a fokozott oltási reakcióval, szövődménnyel járó eseteket és az oltási baleseteket; d) ellenőrzi a  rendőri szervek személyi állománya vonatkozásában elkészített biológiai kockázatértékelését, szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására; e) szervezi és koordinálja a  közegészségügyi-járványügyi felügyelők szolgálati beosztáshoz, illetve szolgálati feladatokhoz kapcsolódó kötelező védőoltások ellenőrzésével összefüggő feladatokat. VII. FEJEZET AZ OLTÓANYAGOK BESZERZÉSE, TÁROLÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA 28. A védőoltások anyagi fedezetét a  költségvetési szervek a  saját költségvetésük terhére biztosítják. A  rendőri szerv gazdasági ellátásáért felelős szervezeti egység vagy elem a rendőri szerv adott tárgyévre vonatkozóan jóváhagyott költségvetése alapján, az  egészségügyi szolgálattal előzetesen egyeztetett éves ütemezésnek megfelelően gondoskodik az oltóanyag beszerzésére. 29. A rendőri szerv gazdasági ellátásáért felelős szervezeti egysége vagy eleme indokolt esetben javaslatot tesz a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes részére az oltóanyag központi költségvetésből történő beszerzésére. 30. Megbetegedési veszély (járványügyi érdekből) elhárítása céljából adható oltóanyagok beszerzésének lehetséges és javasolt helyei: a) Országos Epidemiológiai Központ (a továbbiakban: OEK) Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpont; b) Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, kormányhivatalok, járási hivatalok népegészségügyi szervei; c) oltóanyaggal rendelkező gyógyszertár; d) oltóanyag forgalmazására jogosult intézmények. 31. Az immunbiológiai készítményeket az alkalmazási előiratban foglaltak szerint kell tárolni. 32. Az oltóanyagokat +2 °C és +8 °C közötti hőmérsékleten (hőmérővel ellátott hűtőszekrényben) kell tárolni. A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet alapján minden vakcinát tároló alapellátó orvosi rendelő köteles a  hűtőláncot biztosítani, a  szállítási és  a  tárolási hőmérséklet-monitorozásról gondoskodni. A  folyékony állapotban letöltött, alumínium-hidroxid vagy alumínium-foszfát-tartalmú vakcinákat lefagyasztani tilos. A hűtőlánc megszakadásakor annak okát ki kell vizsgálni, és a vizsgálat eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni. 33. Az oltóanyag tárolására használt hűtőszekrényben az oltóanyagokon és a hűtést igénylő gyógyszerkészítményeken kívül más nem tárolható. 34. Hűtőlánc-megszakadás esetén az érintett oltóanyagokat elkülönítve, megjelölve, továbbra is hűtve szükséges tárolni. További felhasználásuk az OEK által kiadott szakvélemény alapján történik. VIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 35. Ez az utasítás a közzétételét követő 8. napon lép hatályba. 36. Hatályát veszti a Rendőrség Védőoltási Szabályzatáról szóló 47/2007. (OT. 30.) ORFK utasítás. Papp Károly r. altábornagy s. k., országos rendőrfőkapitány