3/2003. (III. 7.) KvVM rendelete a Környezetvédelmi alap célfeladatok fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának és ellenőrzésének szabályairól.

3/2003. (III. 7.) KvVM rendelete a Környezetvédelmi alap célfeladatok fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának és ellenőrzésének szabályairól. A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 67. §-ának (1) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 49. §-ának o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a következőket rendelem el: Általános rendelkezések 1. § A Környezetvédelmi alap célfeladatok fejezeti kezelésű előirányzat (a továbbiakban: Kac.) a Nemzeti Környezetvédelmi Program céljainak megvalósítását szolgálja, ezen belül kiemelten a fenntartható fejlődés követelményeinek teljesítését a környezetvédelem, illetve a természetvédelem területén valamennyi környezeti elemre és hatótényezőre kiterjedően. 2. § A Kac. felett a környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelkezik. 3. § A miniszter — az érintett minisztériumok véleménye, valamint az Országos Környezetvédelmi Tanács ajánlásainak ismeretében — pályázati felhívást tesz közzé a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) internetes honlapján, az ezt követően megjelenő hivatalos lapjában, továbbá a megjelenés tényét — a megjelenési hely megjelölésével — két országos terjesztésű napilapban is közli. 4. § (1) A Kac. felhasználásával kapcsolatos döntésekről a Minisztérium rendszeresen tájékoztatót készít, amelyet a döntést követő 10 munkanapon belül internetes honlapján, két országos terjesztésű napilapban, illetve hivatalos lapjának a döntést követően megjelenő lapszámában közzétesz. (2) A tájékoztató tartalmazza a támogatás kedvezményezettjének, tárgyának megnevezését, a támogatás összegét, valamint megvalósításának helyét. 5. § A Minisztérium az e rendeletben meghatározott támogatásokkal összefüggő lebonyolítási és ellenőrzési feladatok végrehajtására külön szerződésben meghatározottak szerint közreműködő szervezetet (a továbbiakban: közreműködő szervezet) vesz igénybe. A Kac. felhasználásának általános feltételei 6. § (1) A Kac. — termékdíj visszaigényléssel csökkentett — éves előirányzatának a) 90%-a pályáztatási eljárás keretében környezet- és természetvédelmi fejlesztésekre, programokra, továbbá tevékenységekre, intézkedésekre és ezek megalapozására, b) 3%-a kárelhárításra, valamint külön jogszabályokban megjelölt egyéb kiadásokra, kötelezettségek teljesítésére, c) 7%-a Kac. működtetési feladatokra és tartalékként használható fel. (2) A miniszter évközben szükség szerint átcsoportosítást hajthat végre a rendelet módosítása nélkül az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogcímek között, valamint az (1) bekezdés c) pontjában foglalt jogcímről az (1) bekezdés b) pontjában foglalt jogcímre. 7. § (1) A 6. § (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt célokra rendelkezésre álló Kac. források pályázati eljárás keretében e jogszabály rendelkezései, illetve — külön jogszabály előírása esetén — a közbeszerzési eljárás szabályai szerint használhatóak fel, valamint e keretet terheli a közös pályázati rendszerek működtetése is. (2) A 6. § (1) bekezdésének b)—c) pontjában megjelölt célokra rendelkezésre álló Kac. források felhasználásáról a miniszter dönt. 8. § A Kac.-ból támogatást — amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik — belföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, valamint magyar állampolgárságú természetes személy kaphat. 9. § E rendelet alapján vállalkozásoknak — az Európai Megállapodás 62. cikkének hatálya alá tartozó támogatás — a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelettel összhangban környezetvédelmi, valamint a megújuló energiaforrások felhasználását és az energiatakarékosságot célzó beruházásai és működési, valamint a környezeti károk helyreállítását szolgáló támogatás nyújtható. 10. § (1) A Kac. pénzeszközeinek felhasználása a) vissza nem térítendő támogatás, ezen belül aa) támogatás, ab) kamattámogatás, b) visszatérítendő kamattámogatás, c) termékdíj-visszaigénylés, d) egyéb kifizetés formájában történik. (2) Kamattámogatás, a támogatást igénylő és a pénzintézet között létrejött hitelszerződésben meghatározott futamidőre, de legfeljebb a tárgyévet követő három évre nyújtható. A pályázatok tartalmi és formai követelménye 11. § (1) A pályázatot — a külön jogszabályban foglalt követelményeken túl — a pályázati felhívásban meghatározott tartalommal, formában és nyomtatványon kell benyújtani. (2) A pályázónak a pályázati felhívásban meghatározott mértékű saját forrással kell rendelkeznie és a pályázati felhívásban meghatározottak szerint kell azt biztosítania. 12. § (1) A pályázónak — ha a pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik — a pályázat benyújtásakor egyszeri pályázati díjat kell fizetnie, amely a) 1 000 000 forint és ez alatti támogatási igény esetén, annak öt ezreléke, b) 1 000 001—5 000 000 forint összegű támogatási igény esetén 10 000 forint, c) 5 000 001—10 000 000 forint összegű támogatási igény esetén 25 000 forint, d) 10 000 001—50 000 000 millió összegű támogatási igény esetén 50 000 forint, e) 50 000 001 forint és ez feletti támogatási igény esetén 100 000 forint. (2) A pályázati díj megfizetésének módját a pályázati felhívás tartalmazza. (3) Nem kell az (1) bekezdés szerinti pályázati díjat — egyszeri alkalommal — megfizetni, amennyiben a pályázó az előírt feltételeknek meg nem felelő pályázatát a pályázat kézhezvételét követő 8 munkanapon belül ismételten benyújtja. (4) Amennyiben a pályázat forráshiány miatt kerül elutasításra, úgy a pályázati díj 50%-át a miniszter 17. § (4) bekezdésében meghatározott döntésétől számított 30 napon belül a Minisztérium visszautalja a pályázó részére. A pályázati díj egyéb okból történő visszafizetésére nincs lehetőség. A pályázat benyújtásának és elbírálásának rendje 13. § (1) A pályázatok a tárgyév folyamán a pályázati felhívásban meghatározottak szerint, de legkésőbb szeptember 30-áig nyújthatóak be. (2) A pályázatokat — a pályázati felhívásban meghatározottaknak megfelelően — az illetékes környezetvédelmi felügyelőséghez, nemzeti park igazgatósághoz (a továbbiakban együtt: területi szerv), illetve a Minisztériumhoz kell benyújtani. (3) A területi szerv, valamint a Minisztérium (a továbbiakban együtt: pályázat befogadója) a beérkezett pályázatokat folyamatosan érkezteti. A pályázat befogadásáról a pályázót tájékoztatni kell. (4) A pályázat befogadója 5 munkanapon belül a pályázat előírt feltételeknek való megfelelését — a beérkezett pályázatok felbontásával — ellenőrzi, a pályázatokat nyilvántartásba veszi, egyidejűleg az előírt feltételeknek meg nem felelő pályázatoknak a pályázó részére történő viszszaküldéséről gondoskodik. (5) A területi szerv a hozzá benyújtott — a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek megfelelő — vízgazdálkodást érintő pályázatokat a (4) bekezdésben foglalt határidőt követő 1 munkanapon belül megküldi véleményezésre a Területi Vízgazdálkodási Tanácshoz (a továbbiakban: Tanács). A Tanács 15 napon belül tájékoztatja a területi szervet a pályázattal kapcsolatos szakvéleményéről. (6) A területi szerv a hozzá benyújtott, a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek megfelelő pályázatokról területi értékelést készít, amelyet a (4) bekezdésben foglalt határidőt követő 10 munkanapon belül — vízgazdálkodási célú pályázatok esetében a Tanács véleményére is figyelemmel 30 napon belül — megküld a Minisztérium részére. 14. § (1) A Minisztérium a közvetlenül hozzá benyújtott, továbbá a területi szerv által hozzá továbbított pályázatokat 20 munkanapon belül, a pályázat céljának megfelelően környezet-, természetvédelmi, továbbá műszaki, közgazdasági, pénzügyi szempontok szerint — szükség esetén külső szakértő igénybevételével — értékeli. Az értékelés részeként helyszíni vizsgálat is tartható. (2) A Minisztérium a támogatható pályázatokat rangsorolja. 15. § (1) A benyújtott pályázatokról a miniszter írásban dönt. A miniszter döntésével szemben jogorvoslatnak helye nincs. (2) A miniszter az (1) bekezdésében foglalt döntése helyett a helyi önkormányzatok részére ígérvény kibocsátásáról is dönthet. Az ígérvény olyan feltételes döntést jelent, amelynek során a miniszter meghatározott összegű támogatás nyújtását ígéri a helyi önkormányzat részére arra az esetre, ha az a támogatásról szóló döntés évében, vagy az azt követő évben ugyanazon műszaki tartalmú pályázatához céltámogatásban részesül. Az ígérvényes döntés érvényét veszíti, ha a helyi önkormányzat a támogatásról szóló döntés évében, vagy az azt követő évben a pályázatához céltámogatásban nem részesül. (3) A minisztert az (1)—(2) bekezdésben foglalt döntésének meghozatalában, a pályázati felhívásban kiírt támogatási céloknak megfelelően, az általa létrehozott munkabizottságok (a továbbiakban: bizottság) segítik. A bizottság az (1)—(2) bekezdésben foglalt döntés meghozatalához javaslatot ad a miniszter részére. 16. § (1) A bizottságban szavazati joggal vesznek részt a miniszter által kijelölt köztisztviselők, a külön jogszabály szerinti kormányzati munkamegosztásnak megfelelően, az érintett minisztériumok által kijelölt egy-egy személy, a társadalmi, valamint a szakmai érdekképviseleti szervek által kijelölt — a miniszter által meghatározott számú — személy(ek). (2) A bizottság tagjainak száma legfeljebb 13 fő lehet. A bizottság létszámáról — az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek képviseletének ellátására kijelölt személyeket is figyelembe véve — a miniszter dönt. A bizottságok tagjainak megbízatása visszavonásig szól. (3) A bizottság ülésén tanácskozási joggal vesznek részt a miniszter által felkért személyek. (4) A bizottságok ügyrendjüket maguk állapítják meg, a titkársági feladatokat a Minisztérium látja el. (5) A bizottság szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik. A bizottság üléseinek összehívásáról a Minisztérium gondoskodik. (6) A bizottság tagjai nem vehetnek részt az adott pályázatra vonatkozó döntési javaslat kialakításában, ha a bizottsági tag vagy közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]: a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesülne, b) a pályázó tisztségviselője vagy a pályázóval munka végzésre irányuló jogviszonyban áll, c) a pályázó cégnél tulajdonosi részesedéssel rendelkezik, d) a pályázattal kapcsolatban bármilyen más előnyben részesül, vagy a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. 17. § (1) A Minisztérium a támogatásról szóló döntésre vonatkozó javaslatát 6 munkanappal a bizottság ülése előtt a tagok részére átadja. (2) A bizottság a támogatható pályázatokat rangsorolja. (3) A bizottsági tag a bizottság működési körébe tartozó pályázattal kapcsolatban a Minisztérium rendelkezésére álló valamennyi iratba betekinthet. (4) A miniszter a 15. § (1)—(2) bekezdésben foglalt döntését a bizottság javaslatának ismeretében, a javaslatot követő 10 munkanapon belül hozza meg. 18. § (1) A pályázatok elbírálása során a helyi önkormányzatok pályázatai közül előnyben részesülnek azok a pályázatok, ahol a helyi önkormányzat külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi programmal rendelkezik. (2) A pályázatok elbírálása során előnyben részesíthetőek azok a pályázatok, amelyek EU támogatásban részesülő projekthez kapcsolódnak, de a beruházás műszaki tartalmánál fogva EU támogatás igénybevételére nem kerülhet sor. A szerződéskötés és a szerződésmódosítás szabályai 19. § A támogatásban részesülővel (a továbbiakban: kedvezményezett) a szerződéskötéshez szükséges valamennyi feltétel teljesülése esetén a támogatási szerződést a miniszter, illetve a miniszter nevében az általa megbízott személy vagy szervezet köti meg. A kedvezményezettnek a szerződés megkötésére a Minisztérium által meghatározott időtartam, de legfeljebb a döntés kézhezvételétől — a 15. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a céltámogatásról szóló döntéstől — számított 180 nap áll a rendelkezésére. 20. § (1) A szerződés módosítására a kedvezményezettnek fel nem róható okból, vis maior, illetve adatváltozás miatt kerülhet sor. (2) A szerződés módosítására irányuló kérelmet a közreműködő szervezethez, illetve a Minisztériumhoz kell benyújtani. A közreműködő szervezet a hozzá benyújtott szerződésmódosításra irányuló kérelmet, az arra vonatkozó javaslatával együtt a Minisztériumhoz továbbítja. (3) A Minisztérium a hozzá megküldött szerződés módosításra irányuló kérelmet, valamint a közreműködő szervezet javaslatát a kézhezvételtől számított 10 munkanapon belül értékeli és a támogatásra vonatkozó javaslatával együtt — az adatváltozás miatt szükséges szerződésmódosítás, illetve a (6) bekezdésben foglaltak kivételével — továbbítja a bizottság részére. A bizottság a szerződés mó dosítására irányuló javaslatát 20 munkanapon belül továbbítja a miniszter részére. (4) A szerződés módosításáról — az (5) bekezdésben foglaltak kivételével — a 19. §-ban meghatározott személy vagy szervezet dönt. (5) Amennyiben a szerződés módosítására irányuló kérelem a program műszaki tartalmát, kezdési és befejezési időpontját (ideértve a próbaüzem lefolytatását), a támogatás formáját, a visszatérítendő kamattámogatás visszafizetésének időbeli ütemezését, valamint a támogatás folyósításának időbeli ütemezését érinti (ide nem értve az előző évben fel nem használt támogatás, illetve a támogatásnak a támogatási szerződésben rögzített halmozódásnak megfelelő folyósítását), úgy a szerződés módosításáról a bizottság javaslata alapján a miniszter dönt. (6) A szerződés módosítására a bizottság javaslata nélkül is sor kerülhet a fejlesztés támogatási szerződésben meghatározott befejezési időpontjának egyszeri alkalommal és legfeljebb 90 nappal történő meghosszabbítása esetén. (7) A miniszter az (5) bekezdésben foglalt döntését a bizottság javaslatát követő 10 munkanapon belül, a (6) bekezdésben foglalt döntését a Minisztérium javaslatát követő 10 munkanapon belül hozza meg. A támogatások felhasználásának ellenőrzése 21. § (1) A Kac. ellenőrzésének célja, hogy elősegítse a) a támogatás rendeltetésszerű felhasználását, b) a Kac. a környezetvédelmi és természetvédelmi cé loknak megfelelő, környezetileg hatásos, táj-, természetvédelmi szempontból eredményes, gazdaságilag hatékony felhasználását, c) a Kac. működési problémáinak feltárását és a tapasztalatok alapján a szükséges intézkedések megtételét. (2) A támogatások felhasználását a Minisztérium, továbbá a külön jogszabályokban, továbbá a támogatási szerződésben meghatározott szervezetek ellenőrzik. A Minisztérium megbízásából az ellenőrzést a közreműködő szervezet, a területi szervek, szükség esetén külső szakértők, illetve szakértő szervezetek is végezhetik. (3) Az ellenőrzésre a támogatás folyósításakor, a támogatás felhasználása során, valamint a támogatás befejezését követően is sor kerül. Az ellenőrzés része lehet a helyszíni ellenőrzés is. (4) A támogatás nem rendeltetésszerű, a szerződéssel ellentétes, illetve attól eltérő felhasználását az ellenőrző szerv a kedvezményezettel közösen felvett jegyzőkönyvben rögzíti, és haladéktalanul javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére. (5) A támogatások felhasználását teljes körű eredményességi, hatékonysági és célszerűségi elemzéssel kell lezárni. Záró rendelkezések 22. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának, nyilvántartásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 28/2001. (XII. 23.) KöM rendelet, az azt módosító 1/2002. (VI. 29.) KvVM rendelet, valamint 7/2002. (XII. 13.) KvVM rendelet. (2) E rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott pályázatokra, valamint az odaítélt támogatásokra — a többször módosított — a Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának, nyilvántartásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 28/2001. (XII. 23.) KöM rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekre — a többször módosított — az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Dr. Kóródi Mária s. k., környezetvédelmi és vízügyi miniszter