- évi XL. törvény a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2025.I.
- - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály
- weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
- évi XL. törvény a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról *
- A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezése és a kezelői jog megszűnése
- §
(1)* Azon földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartás szerint termelőszövetkezeti földhasználati jog van bejegyezve – függetlenül attól, hogy az a szövetkezetekről szóló
- évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban:
- évi II. törvény) szerint mely földalapba került kijelölésre vagy nem került egyik földalapba sem kijelölésre –,
- január 1-jén a törvény erejénél fogva az állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerül, kivéve a
(2)bekezdésben meghatározott földrészleteket.
(2)Nem kerül állami tulajdonba az
(1)bekezdés alapján az a földrészlet, amelyet
- a)a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) alapján 2021. január 1-jéig a mezőgazdasági igazgatási szerv
- aa)földkiadási határozattal kérelemre induló eljárásban már tulajdonba adott, de a jogosult tulajdonjoga még nem került az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre vagy
- ab)nyilvános sorsolás útján történő tulajdonba adás céljából sorsolási hirdetményben már közzétett,
- b)a kárpótlási célú árverezés érdekében a kárpótlási hatóság meghirdetett.
(3)Az
(1)bekezdésben megjelölt földrészleteken fennálló jogok és tények – a földrészletre közérdekből jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jogok, illetve a jogi jellegek kivételével – az
(1)bekezdésben meghatározott időpontban megszűnnek, ide nem értve a
(4)bekezdésben meghatározott esetet.
(4)Ha a termelőszövetkezeti földhasználati jog jogosultjaként az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett szövetkezet, illetve annak jogutódja mint használatba adó és a földhasználó között jogszerűen a föld használati jogosultságának átengedéséről szóló szerződésen alapuló földhasználat jött létre, és az alapján a használat a földhasználati nyilvántartásba bejegyzésre került, ezen szerződés a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 18. §
(1)bekezdése szerinti hasznosításra irányuló szerződés hatálybalépésével, de legkésőbb
- december 31-én megszűnik. Ha a földet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett szövetkezet vagy annak jogutódja maga használja, a használatot az Nfatv.
- §
(1)bekezdése szerinti hasznosításra irányuló szerződés hatálybalépésével, de legkésőbb 2022. december 31-ig köteles megszüntetni.
(5)Az ingatlanügyi hatóság hivatalból eljárva gondoskodik az
(1)bekezdés szerint a Nemzeti Földalapba kerülő földrészleteket érintően
- a)az állam tulajdonjogának, valamint a tulajdonosi joggyakorlónak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről,
- b)az
- a)ponttal egyidejűleg a termelőszövetkezeti földhasználati jog és annak jogosultja, valamint ha az Fkbt. 12/C. §-a alapján a védett és védelemre tervezett területek esetében a tulajdonosi joggyakorlóként a nemzeti park igazgatóság került bejegyzésre úgy annak, továbbá – a
(3)bekezdésben meghatározott jogok és tények kivételével – a bejegyzett jogok és tények ingatlan-nyilvántartásból történő törléséről, és c) a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználónak a
(4)bekezdés szerinti megszűnést követő haladéktalan törléséről.
- § Az állam tulajdonát képező földrészleten az ingatlan-nyilvántartásban volt állami gazdaság javára bejegyzett kezelői jog e törvény erejénél fogva megszűnik.
- §
(1)A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv az e törvény alapján az állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerülő földrészlet tulajdonba, illetve használatba adásáról – a
(2)és
(3)bekezdésben meghatározottak figyelembevételével – az Nfatv. rendelkezései szerint gondoskodik.
(2)Ha a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv megállapítja, hogy e törvény alapján az állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerülő földrészlet a) az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján nem felel meg az Nfatv. 1. §
(1)bekezdésében foglaltaknak, úgy az Nfatv.
- §-ában, b) az Nfatv.
- §
(3)bekezdése alapján közös tulajdonosi joggyakorlás alá tartozik, úgy ennek rendezésére az Nfatv. 34. §
(6a)bekezdésében foglaltak szerint jár el.
(3)A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv köteles gondoskodni a Nemzeti Földalapba került
- a)védett természeti területeknek az Nfatv. szerinti vagyonkezelésbe adásáról,
- b)a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény szerinti védelemre tervezett természeti területek hasznosításáról a védetté nyilvánításig.
(4)* A termelőszövetkezeti földhasználati joggal érintett, önálló helyrajzi számon nyilvántartott utakat – ha azok nem a szövetkezet tulajdonát képezik – a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv legkésőbb
- december
- napjáig az illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába vagy – a Fővárosi Önkormányzat nyilatkozata alapján – a kerületi önkormányzat tulajdonába adja. A védett vagy védelemre tervezett természeti területhez tartozó utak az állam tulajdonába és a védett vagy védelemre tervezett természeti területen működő nemzeti park igazgatóságnak a vagyonkezelésébe kerülnek.
- §
(1)Azok a személyek, akik az 1. §
(1)bekezdésében meghatározott időpontban kiadatlan részarány-tulajdonnal rendelkeznek, a
(2)bekezdésben meghatározott mértékű kártalanításra tarthatnak igényt. Az a természetes személy minősül kiadatlan részarány-tulajdonnal rendelkezőnek, akinek a nevén 2021. január 1-jén az ingatlanügyi hatóság által vezetett termelőszövetkezeti különlapon aranykorona értékben kifejezett részarány-tulajdon van nyilvántartva, és amely ellenében sem ingatlan tulajdonához, sem kártalanításhoz nem jutott.
(2)A kártalanítás mértéke aranykorona jogosultságonként ötvenezer forint. 5. §
(1)A kártalanítás megfizetését a részarány-tulajdonos vagy jogutódja kérelmezheti a részarány-tulajdont nyilvántartó ingatlanügyi hatóságnál.
(2)Az ingatlanügyi hatóság dönt a kártalanítás iránti kérelem elbírálásáról és intézkedik a kártalanítás összegének kifizetéséről. A kártalanításról szóló döntésben rendelkezni kell a kártalanított személy részaránytulajdonának törléséről és a termelőszövetkezeti különlapjának megszüntetéséről, melyet az ingatlanügyi hatóság a kártalanításról szóló döntés véglegessé válásának napját követő 15 napon belül foganatosít. A kártalanításról szóló végleges döntésről az ingatlanügyi hatóság a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervet értesíti.
(3)A kifizetésekre a kérelmek beérkezésének sorrendjében kerül sor. 6. § A 4. §
(1)bekezdésében meghatározottak mellett az Fkbt. 12/C. §-ában foglalt, védett és védelemre tervezett területeket érintő esetben, ha az ott meghatározott kártalanításra jogosult részarány-tulajdonost illetően a mezőgazdasági igazgatási szerv véglegessé vált határozata alapján a kártalanítás összegének megfizetésére 2021. január 1-jéig még nem került sor, úgy a kártalanításra jogosult részarány-tulajdonos a teljes kiadatlan részaránytulajdona tekintetében e törvény szerinti kártalanítási összegre jogosult. 6/A. § *
(1)Ha a szövetkezet az
- évi II. törvény
- §
(3)bekezdésének megfelelően 2021. január 1-jét megelőzően döntést hozott, ezen vagyonnevesítéssel meghatározott aranykorona értéket az ingatlanügyi hatóság a szövetkezet kérelme alapján – az egyes tagoknak járó részarány-tulajdonként – vezeti rá a termelőszövetkezeti különlapokra. Az így nyilvántartott részarány-tulajdona tekintetében a részarány-tulajdonos e törvény szerinti kártalanítási összegre jogosult.
(2)Ha a szövetkezet az
- évi II. törvény
- §
(3)bekezdésének megfelelően 2021. január 1-jét megelőzően döntést hozott, az Fkbt. 12/C. §
(5)bekezdése szerinti ingatlanok aranykorona értékét az ingatlanügyi hatóság – a szövetkezet, vagy a szövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén a jogosultak képviseletében eljáró, a jogosultak által többségi szavazással meghatalmazott személy kérelme alapján – a szövetkezet vagyonnevesítéssel érintett tagjai részére a vagyonnevesítésben való részesülésük arányában, részarány-tulajdonként vezeti rá a termelőszövetkezeti különlapokra. Az így nyilvántartott részarány-tulajdona tekintetében a részarány-tulajdonos e törvény szerinti kártalanítási összegre jogosult. 6/B. § * Az a személy vagy örököse, aki a szövetkezetben a szövetkezeti tagok és alkalmazottak, állami gazdaságnál az alkalmazottak földtulajdonhoz juttatása céljából képzett földalap terhére földtulajdonhoz jutott, azonban a részére juttatott ingatlanon fennálló tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásból az ingatlan védettsége okán utólag törlésre került, ha kártalanítására más módon nem került sor, a neki juttatott föld aranykorona (a továbbiakban: AK) értékével megegyező AK értékű föld tulajdonjogát igényelheti a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervhez 2023. június 30. napjáig benyújtott kérelmével. A határidő elmulasztása jogvesztő, annak elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. 7. §
(1)A Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteken fennálló értéknövelő beruházásokkal kapcsolatos elszámolási igény érvényesítésére irányadó szabályokat kell alkalmazni, ha az 1. §
(1)bekezdésében meghatározott
- a)földrészlet a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) szerint tanyának minősül,
- b)földrészlet vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásban a földdel együtt nyilvántartott épület, felszíni vagy felszín alatti építmény (a továbbiakban együtt: építmény) van feltüntetve,
- c)földrészleten található építmény az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként van feltüntetve,
- d)földrészleten található építmény az ingatlan-nyilvántartásban nincs feltüntetve, vagy
- e)földrészleten a művelési ágának megfelelő hasznosítását elősegítő és a földrészlet forgalmi értékét, illetve hasznait növelő – beruházás útján megvalósuló – agrotechnikai létesítmény található.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott földrészletek esetében az elszámolás kizárólag az építmény, az
(1)bekezdés e) pontja szerinti beruházások értékének megtérítésére terjed ki, melynek a jogosultja a beruházást megvalósító természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, vagy annak jogutódja (a továbbiakban együtt: beruházó).
(3)A beruházónak az elszámolás iránti írásbeli igényét legkésőbb 2021. december 31-ig kell a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervvel közölnie.
(4)A beruházót 2022. május 1-jéig vételi jog illeti meg az
(1)bekezdés szerinti földrészletre a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv által meghatározott ellenérték fejében, ha a mezőgazdasági igazgatási szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazoltan megfelel a Földforgalmi törvényben előírt tulajdonszerzési feltételeknek. A vételi jog gyakorlása során az
(1)és
(2)bekezdés szerint fennálló és a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv által elfogadott elszámolási igény összegét a vételárba történő beszámítással figyelembe kell venni. 8. §
(1)Az 1. §
(1)bekezdése szerinti földrészletet legalább 2008. január 1-től szakadatlanul birtokló részarány-tulajdonost 2021. december 31-ig gyakorolható vételi jog illeti meg a kiadatlan részaránytulajdona ellenében a birtokában álló földrészletre, feltéve, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazoltan megfelel a Földforgalmi törvényben előírt tulajdonszerzési feltételeknek és a vételi jog gyakorlásával egyidejűleg
- a)a tulajdonszerzési jogosultságként előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat megteszi,
- b)a szakadatlan birtoklásának tényét közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan igazolja,
- c)a földrészletre e § szerint más részarány-tulajdonos nem formál igényt, és
- d)a földrészlet nem érintett a 7. § szerinti elszámolással.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti birtoklásnak kell tekinteni, ha az adott földet a részarány-tulajdonos közeli hozzátartozója, vagy a legalább 25%-ban a tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban a tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet birtokolja az
(1)bekezdésben meghatározott feltételek szerint.
(3)A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervnek 2021. december 31-ig az
(1)bekezdés szerinti vételi jog gyakorlására figyelemmel kell lennie a földrészlet hasznosítási módjának meghatározása során.
(4)* Védett természeti területnek minősülő földrészlet esetében a vételi jog gyakorlásának feltétele a földügyért felelős miniszter hozzájárulása a földrészletnek az állami tulajdonból történő kikerüléséhez. A hozzájárulás nem tagadható meg akkor, ha a vételi jogot gyakorlóval szemben a joggyakorlást megelőző tíz éven belül nem állapították meg környezetkárosítás vagy természetkárosítás bűntettét, vagy természetvédelmi szabálysértés miatt a felelősségét, továbbá természetvédelmi bírság nem került vele szemben kiszabásra. Az
(1)bekezdés szerinti határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a vételi jog gyakorlására és a miniszter hozzájárulásának kezdeményezésére a joggyakorló által a határidőben került sor.
- Záró rendelkezések
- § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a termelőszövetkezeti szövetkezeti földhasználati jog alatt álló ingatlanok állami tulajdonba kerülésével kapcsolatban a részarány-tulajdonosok kártalanítására vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg. *
- §
(1)E törvény – a
(2)és
(3)bekezdésben foglalt kivétellel – 2020. július 1-jén lép hatályba.
(2)bekezdése 2021. január 1-jén lép hatályba.
(3)A 16. §
(4)bekezdése
- január 1-jén lép hatályba.
- § Az
- §
(2)bekezdésében meghatározott esetekben a részarány-földkiadási eljárást az Fkbt.-nek a földkiadási határozat meghozatala, illetve a nyilvános sorsolási hirdetmény közzététele napján hatályos rendelkezései szerint kell befejezni. A kárpótlási eljárást a kárpótlási célú árverési hirdetmény közzététele napján hatályos rendelkezések szerint kell befejezni. E rendelkezést kell alkalmazni az e törvény hatálybalépését követően megismételt részarány-földkiadási és kárpótlási eljárásban is. 12. § E törvény a) 7. és 8. §-a, 70–106. §-a, 116. § a), b), d), e), i) és j) pontja, 117. § a), b) és e) pontja az Alaptörvény P) cikk
(2)bekezdése alapján, b) 1. §
(1)bekezdése, 29. §-a, 42. §
- a)pontja, 44. §-a, 50–59. §-a, 65. §-a, 67. §-a, valamint 68. §
- d)és
- e)pontja az Alaptörvény 38. cikk
(1)bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 3–
- * 13–
- § *
- A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló
- évi II. törvény módosítása
- §
(1)*
(2)*
- A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló
- évi XCIII. törvény módosítása
- §
(1)–
(3)*
(4)* 7–
- * 17–
- § * Vissza az oldal tetejére -->