11/
- (VII. 3.) EMMI rendelete a 2019/
- tanév rendjéről. A nemzeti köznevelésről szóló
- évi CXC. törvény
- §
(1)bekezdés a), b),
- p)és
- r)pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. §
(1)bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a szakképzés tekintetében a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 23. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró innovációért és technológiáért felelős miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed
- a)az iskolákra,
- b)a kollégiumokra,
- c)a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények iskoláira és kollégiumaira, továbbá a fejlesztő nevelést-oktatást végző iskolaként működő gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelésioktatási intézményekre,
- d)a többcélú intézmények – beleértve a szakképzési centrumokat is – iskoláira és kollégiumaira [a továbbiakban az a)–
- d)pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény] fenntartóra tekintet nélkül,
- e)az Oktatási Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal), f ) a fővárosi és megyei kormányhivatalokra, a járási (fővárosi kerületi) hivatalokra,
- g)a tankerületi központokra és a Klebelsberg Központra,
- h)a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalra,
- i)a tanulókra és az iskolákba jelentkezőkre,
- j)a pedagógusokra,
- k)a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítőkre, a műszaki, kisegítő és az egyéb munkakört betöltőkre, valamint
- l)a tanulók és a jelentkezők törvényes képviselőire. 2. A tanév, a tanítási év 2. §
(1)A nevelési-oktatási intézményekben a munkát a tanév, ezen belül a tanítási év keretei között kell megszervezni.
(2)Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a 2019/
- tanévben a tanítási év első tanítási napja
- szeptember
- (hétfő) és utolsó tanítási napja
- június
- (hétfő). A tanítási napok száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – száznyolcvan nap. A nappali oktatás munkarendje szerint működő szakgimnáziumban százhetvennyolc, gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában százhetvenkilenc nap a tanítási napok száma.
(3)Az iskola utolsó, befejező évfolyamán vagy befejező szakképzési évfolyamán az utolsó tanítási nap
- a)középfokú iskolákban – a b)–
- e)pontban meghatározott kivétellel – 2020. április 30.,
- b)a rendészetért felelős miniszter fenntartásában működő szakgimnáziumokban
- ba)a másfél éves képzés esetén 2020. január 6.,
- bb)a két tanéves képzés esetén 2020. május 22.,
- c)a honvédelemért felelős miniszter fenntartásában működő, kizárólag a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekre való felkészítést folytató szakképző iskolában 2020. május 22.,
- d)szakképző iskolákban féléves, másfél éves, két és fél éves képzésben vagy keresztféléves oktatásban, egész számú tanéves képzésben részt vevő tanulók esetében 2020. január 6.,
- e)a két évfolyamos részszakképesítésekre való felkészítést folytató szakiskolákban és a Szakképzési Hídprogram keretében részszakképesítésekre való felkészítést folytató szakközépiskolákban 2020. május 29.
(4)A tanítási év lezárásának, a tanuló minősítésének, a magasabb évfolyamra lépésnek nem akadálya, ha az iskola a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kieső tanítási napokat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 30. §
(3)bekezdésében meghatározottak szerint nem tudja teljes egészében pótolni. Az iskola indokolt esetben gondoskodik az elmaradt tananyag 2020/2021. tanítási évben történő feldolgozásáról.
(5)A tanítási év lezárását követően az iskola – ha az iskola fenntartója, működtetője azzal egyetért és az ahhoz szükséges feltételeket biztosítja – a tanulói részére pedagógiai program végrehajtásához nem kapcsolódó foglalkozásokat szervezhet, amelyeken a részvételt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az iskola igazgatójához benyújtott kérelemben kezdeményezheti.
(6)A 2019/
- évi átmeneti időszak téli közfoglalkoztatásával összefüggő képzési programban felnőttoktatás keretében részt vevő tanulók a 2019/
- tanévre
- szeptember 1-jét követően is beiratkozhatnak.
(7)Az EFOP-3.7.1-17 „Aktívan a tudásért” projektben felnőttoktatás keretében részt vevő tanulók a 2019/
- tanévre
- szeptember 1-jét követően is beiratkozhatnak.
- §
(1)Az alapfokú művészeti iskolákban és a felnőttoktatásban a tanítási év első és utolsó napját – a tanítási év első és utolsó hetének keretében – az igazgató határozza meg.
(2)A szakképesítések megszerzésére való felkészítés a szakképző iskola azon szakképzési évfolyamain, amelyeken – a szakképzésről szóló törvényben szabályozott esetekben – közismereti képzés nem folyik, a keresztféléves oktatásszervezés keretében február első hetében is megkezdhető. A tanítási év első és utolsó napját az iskola igazgatója állapítja meg a 2. §
(3)bekezdése figyelembevételével úgy, hogy a tanítási napok száma a 2. §
(2)bekezdésében foglaltaknak megfeleljen. 4. §
(1)A tanítási év első féléve
- január 24-ig tart. Az iskolák
- január 31-ig értesítik a tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről. A
- §-ban meghatározott esetekben az első félév utolsó napját az igazgató állapítja meg. Az értesítést ettől a naptól számított öt munkanapon belül kell megküldeni.
(2)Az első félév és a tanítási év utolsó napját követő tizenöt napon belül az iskoláknak nevelőtestületi értekezleten el kell végezniük a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet tájékoztatás céljából meg kell küldeni a fenntartónak.
(3)A tanítási évben nevelőtestületi értekezleten el kell végezni az adott intézményre vonatkozó, az országos kompetenciamérés, a nyelvi mérés, a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókkal kapcsolatos támogató rendszer, valamint a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérési adatait tartalmazó informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer (a továbbiakban: NETFIT) szerinti fizikai fittségi mérések legutolsó rendelkezésre álló adatainak elemzését, értékelését. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet tájékoztatás céljából meg kell küldeni a fenntartónak.
- Tanítási szünet a tanítási évben, a tanítás nélküli munkanapok
- § A tanítási évben – a tanítási napokon felül – a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában, a fejlesztő nevelés-oktatást végző iskolában és az alapfokú művészeti iskolában hat, a nappali oktatás munkarendje szerint működő gimnáziumban, szakközépiskolában, szakiskolában és készségfejlesztő iskolában hét, a szakgimnáziumban nyolc munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról – a nevelőtestület véleményének kikérésével – az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni, egy tanítás nélküli munkanap kizárólag pályaorientációs célra használható fel.
- §
(1)Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap
- október
- (péntek), a szünet utáni első tanítási nap
- november
- (hétfő).
(2)A téli szünet előtti utolsó tanítási nap
- december
- (péntek), a szünet utáni első tanítási nap
- január
- (hétfő).
(3)A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap
- április
- (szerda), a szünet utáni első tanítási nap
- április
- (szerda).
(4)Az iskola az
(1)–
(3)bekezdésben meghatározott szünetek mellett – a tanítási év kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával – más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, valamint a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha – az Nkt. 30. §
(2)és
(3)bekezdésében meghatározottak megtartásával – heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti.
(5)A nemzetiségi oktatásban részt vevő iskolák az
(1)–
(3)bekezdésben meghatározott időpontoktól eltérhetnek, továbbá a
(4)bekezdésben meghatározottak szerint a tanulók részére szünetet adhatnak, ha azt a nemzetiségi hagyományok vagy az anyanemzet hagyományai indokolják.
(6)Az
(1)–
(5)bekezdésben szabályozott szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, az iskolának – szükség esetén – gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. A felügyelet megszervezéséről több iskola közösen is gondoskodhat.
(7)A jogszabály által országosan egységesen elrendelt munkanap-áthelyezést – az Nkt. 30. §
(1)bekezdése értelmében, továbbá a 2. §
(2)bekezdésében előírt tanítási napok számára figyelemmel – a nevelési-oktatási intézményekben is alkalmazni kell. 4. A vizsgák rendje 7. §
(1)Az érettségi vizsgákat, a szakképző iskolai szakmai vizsgákat az 1. mellékletben foglaltak szerint kell megtartani.
(2)Az alapfokú művészeti iskolákban a tanítási év utolsó három hetében lehet vizsgát szervezni. A vizsga időpontját az iskola igazgatója határozza meg.
- A középfokú iskolai, a kollégiumi, valamint a Köznevelési és a Szakképzési Hídprogramba történő felvételi eljárás, valamint az Arany János Programokkal kapcsolatos feladatok lebonyolításának ütemezése
- § A középfokú iskolai, a kollégiumi, valamint a Köznevelési és a Szakképzési Hídprogramba történő felvételi eljárás, valamint az Arany János Programokkal kapcsolatos feladatok lebonyolításának ütemezését a
- melléklet tartalmazza.
- A témahetek megszervezése
- §
(1)A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/
- (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet)
- §
(4)bekezdése szerinti projektoktatást lehetővé tevő témaheteket a tanítási évben az oktatásért felelős miniszter az alábbi időpontok szerint hirdeti meg:
- a)„Pénz7” pénzügyi és vállalkozói témahét 2020. március 2–6. között,
- b)Digitális Témahét 2020. március 23–27. között,
- c)Fenntarthatósági Témahét 2020. április 20–24. között.
(2)A nevelési-oktatási intézmény a munkatervében meghatározott módon részt vehet a témahetekhez kapcsolódó programokon, továbbá a tantervben előírt, az adott témával összefüggő tanítási órákat, valamint egyéb foglalkozásokat a témahét keretében megszervezheti. 7. Országos mérés, értékelés, szakmai ellenőrzés elrendelése 10. §
(1)Az Nkt. 80. §
(1)bekezdése alapján, a miniszteri rendelet 79. §
(6)bekezdésében meghatározott méréseket, értékeléseket a 2019/
- tanévben a Hivatal szervezi meg
- május
- napjára. A mérés napja tanítási napnak minősül, amelyet az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek, további kötelező tanórai foglalkozás a művészeti és a testnevelésórák kivételével számukra nem szervezhető. A méréshez szükséges adatokat az érintett iskolák a Hivatal részére
- november 22-ig küldik meg, a Hivatal által meghatározott módon.
(2)A hatodik, a nyolcadik és a tizedik évfolyamon a matematikai alapkészségek vizsgálatához szükséges mérőeszközt az adott nemzetiség nyelvén is rendelkezésre kell bocsátani azokban az iskolákban, amelyekben a matematika tantárgyat az adott nemzetiség nyelvén oktatják, és az
(1)bekezdésben meghatározott mérést az adott nemzetiség nyelvén bonyolítják le.
(3)A Hivatal 2021. február 26-ig intézményi és fenntartói szintű elemzéseket készít, majd megküldi az intézményi szintű elemzéseket az intézmények vezetőinek, az intézményi és a fenntartói szintű elemzéseket a fenntartóknak, továbbá azokat a honlapján nyilvánosságra hozza. A Hivatal az országos elemzést megküldi az oktatásért felelős miniszternek.
(4)A miniszteri rendelet
- §-a alapján a két tanítási nyelvű nevelést-oktatást folytató általános iskolákban a Hivatal
- május 13-án szervezi meg azt a célnyelvi mérést, amely a hatodik évfolyamon a Közös Európai Referenciakeret (a továbbiakban: KER) szerinti A2 szintű, a nyolcadik évfolyamon a KER szerinti B1 szintű nyelvtudást méri. A méréshez szükséges adatokat az érintett általános iskolák a Hivatal részére
- november 22-ig, az elvégzett iskolai vizsgálatok tanulói és intézményi adatait
- június 10-ig küldik meg, a Hivatal által meghatározott módon. A mérések eredményét az érintett általános iskola a Hivatal által közzétett javítókulcsok alapján állapítja meg, és az eredményeket idegen nyelvenként és évfolyamonként lebontva a honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon teszi közzé
- június 10-ig.
(5)A
(4)bekezdésben foglalt iskolák célnyelvi mérésben részt vevő tanulóinak kivételével az iskolák hatodik és nyolcadik évfolyamán angol vagy német nyelvet első idegen nyelvként tanulók körében le kell folytatni a Hivatal által szervezett írásbeli idegen nyelvi mérést. A tanulók idegen nyelvi szövegértési készségeit vizsgáló mérőeszközöket a Hivatal készíti el, a mérést az iskola pedagógusai
- május 20-án végzik el a Hivatal által az iskolákhoz eljuttatott mérőeszközök alkalmazásával. Az iskola a mérést saját döntése alapján kiegészítheti az idegen nyelvi szóbeli tudásfelméréssel is az érintett tanulóknál. A méréshez szükséges adatokat az érintett iskolák a Hivatal részére
- november 22-ig, az elvégzett iskolai vizsgálatok tanulói és intézményi adatait
- június 10-ig küldik meg, a Hivatal által meghatározott módon. A mérések eredményét az érintett iskola a Hivatal által közzétett javítókulcsok alapján állapítja meg, és az eredményeket idegen nyelvenként és évfolyamonként lebontva a honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon teszi közzé
- június 10-ig.
(6)A tanuló eltérő ütemű fejlődéséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó egyéni hátrányok csökkentése, továbbá az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében az általános iskolák
- október 11-ig felmérik azon első évfolyamos tanulóik körét, akiknél az óvodai jelzések vagy a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni, és ezért a tanító indokoltnak látja az azt elősegítő pedagógiai tevékenység megalapozásához a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását. Az igazgatók
- október 25-ig a Hivatal által meghatározott módon jelentik a Hivatalnak az érintett tanulók létszámát. Az e bekezdésben meghatározott vizsgálatokat az iskoláknak a kiválasztott tanulókkal
- november 29-ig kell elvégezniük.
(7)A 2019/
- tanévben az Nkt.
- §
(9)bekezdése alapján, országos mérés, értékelés keretében a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatát az iskoláknak – az 1–
- évfolyamon, valamint a felnőttoktatásban tanulók kivételével – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók esetében
- január
- és
- április
- között kell megszervezniük. A mérés eredményeit az érintett iskolák
- május 29-ig töltik fel a NETFIT rendszerbe.
- §
(1)- január
- és
- március
- között szakmai ellenőrzés keretében meg kell vizsgálni a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók magas arányával, ezen belül különösen a megelőző három év országos kompetenciamérési eredményei alapján alacsony teljesítménnyel érintett, valamint a magas szegregációs indexszel jellemezhető köznevelési intézményekben a lemorzsolódás megelőzése és a teljesítmény javítása, valamint a deszegregáció érdekében tett intézményi, fenntartói intézkedéseket és azok megvalósulását.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti ellenőrzést a Hivatal folytatja le. Az ellenőrzésről készült jelentést a Hivatal
- június 30-ig küldi meg az oktatásért felelős miniszter részére.
- Záró rendelkezések
- § Ez a rendelet
- szeptember 1-jén lép hatályba.
- § Ez a rendelet
- június 1-jén hatályát veszti. Dr. Kásler Miklós s. k., emberi erőforrások minisztere