2016. LXXIV. törvény a településkép védelméről.

2016. LXXIV. törvény a településkép védelméről. Az Országgyűlés a magyarországi települések jellegzetes és értékes arculatának megóvása, kialakítása, az épített és a természeti környezet egységes védelme, egyben az  építési beruházások gyors és sikeres megvalósíthatósága érdekében a  következő törvényt alkotja: 1. A törvény célja és a településkép-védelem elemei 1. § E törvény célja az építési beruházások támogatása, egyúttal a hazai városok és községek sajátos településképének védelme és alakítása társadalmi bevonás és konszenzus által, olyan módon, hogy a) egy önkormányzati rendeletben kerüljenek egyértelműen megállapításra a településkép védelmének elemei, b) a településképi követelmények alkalmazásának felelősségi viszonyai egyértelműen legyenek meghatározva. c) az  önkormányzat biztosítson széleskörű tájékoztatást a  településképi követelményekről, ezzel elősegítve a  településkép védelmének és alakításának eredményes érvényesülését az  építmények tervezése és kivitelezése során. 2. § (1) A  településkép védelme a  település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének – az  építészeti, táji érték és az  örökségvédelem figyelembevételével történő – megőrzését vagy kialakítását jelenti. (2) A települési önkormányzat, a főváros esetében a kerületi önkormányzat, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a  fővárosi önkormányzat (a  továbbiakban együtt: önkormányzat) a  településkép védelmét önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: településképi rendelet) a) településképi követelmények meghatározásával, b) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával, c) önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával biztosítja. (3) A  településképi követelmények az  épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénynek (a  továbbiakban: Étv.) a településrendezési feladatok megvalósítását biztosító egyik sajátos jogintézménye. 2. A településképi követelmények és azok meghatározása 3. § (1) A településképi rendelet a) az  építési tevékenységgel érintett építmények – ideértve a  sajátos építményfajtákat is – településképhez való illeszkedését biztosító anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására és a zöldfelületek kialakításának módjára, b) a  – településszerkezet, táji környezet, településkarakter vagy egyéb helyi adottság miatt – településképi szempontból meghatározó területekre, c) az  Étv. szerinti helyi építészeti örökség egyedi és területi védelmére, védetté nyilvánítására és a  védettség megszüntetésére, d) a  reklámok, reklámberendezések, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére és alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozó településképi követelményt tartalmazhat. (2) A településképi rendelet (1) bekezdés szerinti településképi követelményeinek részletes tartalmi kereteit – ideértve a helyi építészeti örökség védelmének szakmai szabályait is – kormányrendelet határozza meg. 4. § (1) A  településképi rendelet szakmai megalapozása érdekében településképi arculati kézikönyv (a  továbbiakban: kézikönyv) készül. (2) A  kézikönyv a  – települések természeti és épített környezete által meghatározott – településképi jellemzők bemutatásának és minőségi formálásának eszköze. A  kézikönyv feltárja és ismerteti a  településen belül jól elkülönülő egyes településrészek arculati jellemzőit és értékeit, és ennek figyelembevételével szöveges és képi megjelenítés formájában javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására. (3) A kézikönyv tartalmi elemeit kormányrendelet határozza meg. A törvényt az Országgyűlés a 2016. június 13-i ülésnapján fogadta el. 5. § (1) A  kézikönyv és a  településképi rendelet az  egy település által önállóan foglalkoztatott települési főépítész vagy több település által közösen foglalkoztatott térségi főépítész (a  továbbiakban együtt: önkormányzati főépítész) közreműködésével készül. (2) A  kézikönyv egyeztetése során a  Magyar Építész Kamara, a  településképi rendelet egyeztetése során az  állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal véleményét ki kell kérni. A  kézikönyv és a településképi rendelet elkészítésére, egyeztetésére, elfogadására és módosítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. (3) A kézikönyv és a településképi rendelet megalkotása során gondoskodni kell – kormányrendeletben meghatározott módon – a széleskörű társadalmi bevonásról és a nyilvánosság biztosításáról. (4) Az  építési tevékenység során a  településképi követelmények teljesítése az  építtető, a  tervező és a  kivitelező egyetemleges felelőssége, tervező és kivitelező hiányában az  építtető felelőssége. A  tervező mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a kivitelezési dokumentáció a településképi követelményeket figyelembe vette. A  kivitelező mentesül az  egyetemleges felelősség alól, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a  részére átadott kivitelezési dokumentációban foglaltak szerint járt el. Az  építtető mentesül az  egyetemleges felelősség alól, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a  felelősség a  tervezőt vagy a  kivitelezőt terheli. 6. § A világörökségi terület, valamint a  Világörökség Jegyzékbe javasolt várományos terület esetében a  világörökségi kezelési terv településképi követelményeit a  településképi rendeletben megállapított településképi követelményektől függetlenül alkalmazni kell. 3. Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer 7. § Az önkormányzat a  településképi követelmények megvalósulása és ennek részeként a  helyi építészeti örökség megóvása érdekében önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert vezethet be és alkalmazhat, amelynek részletes tartalmát a településképi rendelet határozza meg. 4. Az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök 8. § (1) A  településképi követelményeknek az  egyedi építési beruházásoknál való alkalmazását – a  hatósági eljárásoktól független – önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök segítik elő. (2) A településkép védelme érdekében a) az önkormányzat tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről, ennek keretében javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára, b) az  önkormányzat polgármestere (főpolgármester) az  építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez (a továbbiakban: településképi véleményezési eljárás), c) az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi bejelentési eljárást folytathat le az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az  Étv. 33/A.  §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében (a továbbiakban: településképi bejelentési eljárás), d) az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi kötelezést adhat ki és bírságot szabhat ki. (3) A  (2)  bekezdés b)–d)  pontjában szereplő településkép-érvényesítési eszközök alkalmazásának általános szabályait kormányrendelet, részletes szabályait az egyes önkormányzatok településképi rendelete tartalmazza. 9. § (1) Az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően, településképi véleményezési eljárásban – a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül, a  településképi követelmények teljesítésével kapcsolatban – véleményt adhat a  8.  § (3)  bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez. (2) A  fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmény, illetve a  fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott területen lévő építmény esetében az  (1)  bekezdésben meghatározott körben és módon a (3)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint a fővárosi önkormányzat főpolgármestere adhat véleményt. (3) A  polgármester az  (1)  bekezdés szerinti véleményének kialakításához az  önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint kikéri az  önkormányzati főépítész vagy a  helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét. Ha a polgármester az (1) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. (4) A  településképi követelmények érvényesítésére és a  településkép-védelmi feladatok ellátása érdekében a polgármester – az Étv. végrehajtására kiadott kormányrendelet keretei között, e  tárgyban hozott önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint – szakmai tanácsadó testületként helyi építészeti-műszaki tervtanácsot működtethet. (5) A helyi építészeti-műszaki tervtanács feladata a) a településképi követelmények érvényesítése, a) az Étv. illeszkedési szabályai érvényesülésének elősegítése. 10. § (1) Az  önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi bejelentési eljárást folytathat le – a  8.  § (3)  bekezdése szerinti kormányrendelet keretei között, településképi rendeletben meghatározott esetekben és módon – hatósági engedélyhez vagy az  Étv. 33/A.  § szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében. (2) A  településképi bejelentési eljárást az  ügyfél bejelentés formájában a  polgármesternél (főpolgármesternél) kezdeményezi. Az  (1)  bekezdés szerinti tevékenység a  bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a  polgármester (főpolgármester) a  tevékenység végzését a  bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg. (3) A  polgármester (2)  bekezdés szerinti önkormányzati hatósági döntésével szemben a  települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni. (4) A  településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy az  (1) és (2)  bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása esetén a 11. § szerinti jogkövetkezmények alkalmazhatók. 11. § (1) Az  önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a  településképi követelmények teljesülése érdekében az  ingatlan tulajdonosát az  építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti. (2) Az  önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) a  településképi rendeletben az  (1)  bekezdés szerinti településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e  magatartás elkövetőjével szemben 1 000 000 forintig terjedő bírság kiszabását rendelheti el (településképi bírság). 5. Záró és átmeneti rendelkezések 12. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a) a kézikönyv és a településképi rendelet elkészítésére, egyeztetésére, elfogadására és módosítására vonatkozó részletes szabályokat, ideértve a  polgármester (főpolgármester) és az  önkormányzati főépítész e  körbe tartozó településkép-védelmi feladatait, valamint a  kézikönyv készítése során a  társadalmi bevonás és nyilvánosság biztosításának szabályait, b) a  kézikönyv tartalmi elemeit és a  településképi rendelet településképi követelményeinek részletes tartalmi kereteit, ideértve a helyi építészeti örökség védelmének szakmai szabályait is, c) a  településképi véleményezési, a  településképi bejelentési és a  településképi kötelezési eljárásra, illetve az  önkormányzatnak a  településkép-védelmi tájékoztatásra és szakmai konzultációra irányadó általános szabályait. (2) Felhatalmazást kap az  önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése), hogy a  településképi rendeletben állapítsa meg a) a településképi követelményeket, b) az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer részletes tartalmát, c) a  településképi véleményezési, a  településképi bejelentési és a  településképi kötelezési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat, d) azon – jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött – építési tevékenységek körét, amelyek megkezdését településképi véleményezési eljáráshoz köti, e) azon – jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez és az Étv. 33/A. § szerint egyszerű bejelentéshez nem kötött – építési tevékenységek, rendeltetésváltoztatások és reklámelhelyezések körét, amelyek megkezdését településképi bejelentési eljáráshoz köti, f ) a településképi kötelezettség megszegése és végrehajtása esetén alkalmazható bírság esetköreit, a törvény keretei közötti mértékét, kiszabásának és behajtásának módját. (3) Felhatalmazást kap a fővárosi önkormányzat, hogy rendeletben állapítsa meg fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében a településképi véleményezési eljárás részletes szabályait. 13. § Ez a törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba. 14. § (1) A  településképi rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az  egyéb önkormányzati rendeletben szereplő e  törvény szerinti településképi követelményeket, településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert, valamint az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközöket e törvény erejénél fogva nem lehet alkalmazni. (2) A  helyi építési szabályzat – a  főváros esetében a  kerületi építési szabályzat, illetve a  fővárosi önkormányzat által megállapított építési szabályzat – településképi követelményeit, valamint az  építészeti örökség helyi védelméről szóló, a reklámok, reklámberendezések és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló, és a településképi véleményezési, illetve a településképi bejelentési eljárás sajátos jogintézményekről szóló önkormányzati rendeletet – az (1) bekezdésben foglaltak kivételével – 2017. december 31-ig lehet alkalmazni. (3) E törvény hatálybalépésétől új településképi követelményt csak a településképi rendeletben lehet meghatározni. 15. § (1) Az Étv. 17. §-a a következő o) ponttal egészül ki: (A településrendezési feladatok megvalósítását a következő sajátos jogintézmények biztosítják:) „o) településképi követelmények.” (2) Azt Étv. 30/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „30/C. § A településképi véleményezési eljárásról külön törvény rendelkezik.” (3) Az Étv. 30/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „30/D. § A településképi bejelentési eljárásról külön törvény rendelkezik.” (4) Az Étv. a 30/E. §-t követően a következő alcímmel és 30/F. §-sal egészül ki: „Településképi követelmények 30/F. § A településképi követelményekről külön törvény rendelkezik.” (5) Az Étv. a) 3. § (1) bekezdés b) pontjában az „építészeti,” szövegrész helyébe az „építészeti, településképi”, b) 13. § (2) bekezdés c) pontjában a „településképi védelemmel” szövegrész helyébe a „– településképi rendelet hiányában – a településképi védelemmel” c) 31. § (5) bekezdésében a „táj- és településkép,” szövegrész helyébe a „településkép, a tájkép”, d) 36. § (2) bekezdésében a „településképet,” szövegrész helyébe a „településképi követelményt”, e) 52. § (4) bekezdés f ) pontjában a „fedezetkezelő” szövegrész helyébe a „fedezetkezelő, tervezői művezető”, f ) 57. § (3) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe a „a településképi rendeletben” szöveg lép. (6) Hatályát veszti az Étv. a) 6/A. § (1) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja, b) 29. § (6) és (7) bekezdése, c) 55. § (3) bekezdésében az „a településkép előnyösebb kialakítása szempontjából vagy” szövegrész, d) 55. § (4) bekezdésében az „a településkép előnyösebb kialakítása céljából vagy” szövegrész, e) 62.  § (1)  bekezdés 24.  pontjában a „a településképi véleményezési és a  településképi bejelentési eljárásra,” szövegrész, f ) 62. § (2) bekezdés 3. pontja, g) 62. § (6) bekezdés 1., 2., 3. és 7. pontja, h) 62. § (7) bekezdés 2. pontja. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke