15/2015. (X. 9.) NKFIH utasítása a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap eszközeinek és forrásainak értékelési szabályzatáról.

15/2015. (X. 9.) NKFIH utasítása a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap eszközeinek és forrásainak értékelési szabályzatáról. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 14. § (5) bekezdés b) pontja és (12) bekezdése, valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 2. § (1), (2) és 50. § (2) bekezdése alapján, tekintettel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 6. §-ára és 8. § (1) bekezdésére, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2015. (I. 16.) MvM utasítás 1. melléklet 13. § (3) bekezdésére és 33. § (1) bekezdés a) pontjára a következő utasítás adom ki: I. Fejezet A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap eszközeinek értékelési szabályai 1. A mérlegben szereplő eszközök értékelésének általános szabályai 1. A befektetett eszközöket és a forgóeszközöket bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve az elszámolt értékvesztés összegével, növelve az előző évek elszámolt értékvesztésének a visszaírásával. 2. Az eszközök bekerülési értékének a meghatározása 2. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 47. § (1) bekezdése alapján bekerülési érték az eszközök megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az  üzembe helyezésig, a  raktárba történő beszállításig felmerült, az  eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A  Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (a továbbiakban: NKFI Alap) eszközeinek jellegéből adódóan az Szt. szerinti általános megfogalmazás nem értelmezhető, ezért a jelen utasítás (a továbbiakban: Szabályzat) a továbbiakban minden eszköznél meghatározza – az NKFI Alap tekintetében – az adott eszköz bekerülési értékét. 3. Nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközökre vonatkozó előírások 3. Az  NKFI Alap immateriális javakkal, vagyoni értékű jogokkal, szellemi termékekkel és tárgyi eszközökkel nem rendelkezik, ezért ezek értékelésére vonatkozóan a Szabályzat nem tartalmaz előírásokat. 4. Befektetett pénzügyi eszközökkel nem rendelkezik az NKFI Alap, ezért a Szabályzat erre vonatkozóan nem tartalmaz előírásokat. 4. Nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközökre vonatkozó előírások 5. Az NKFI Alap a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközökkel nem rendelkezik, ezért a Szabályzat erre vonatkozóan sem tartalmaz előírásokat. 5. Pénzeszközök 6. Az  NKFI Alap hosszú lejáratú betétekkel nem rendelkezik, „saját” pénzeszközei pedig pénztárban, betétkönyvben nem, csak fizetési számlán, az NKFI Alap célelszámolási forintszámlán tarthatók. Az NKFI Alap devizaszámlával nem rendelkezik. 7. A  fizetési számlát nyilvántartás szerinti értéken kell kimutatni, ezért a  könyvviteli mérlegben a  Forintszámla mérlegsoron az  NKFI Alap Magyar Államkincstárban vezetett számlájának – a  számlakivonattal egyező – tárgyév december 31-i értékét kell kimutatni. 6. Követelések 8. A követelések között kell kimutatni a következőket: a) követelések működési, illetve felhalmozási célú támogatások bevételeire; itt kell kimutatni aa) az államháztartáson belüli szervezetektől feladatátadással átvett források miatt fennálló követeléseket, valamint ab) az államháztartáson belüli adósokkal szemben fennálló követeléseket; b) követelések működési, illetve felhalmozási célú bevételekre; itt kell kimutatni az  államháztartáson kívüli adósokkal szemben fennálló követeléseket; c) követelések működési, illetve felhalmozási célú átvett pénzeszközökre; itt kell kimutatni ca) az  államháztartáson kívüli szervezetektől feladatátadással átvett pénzeszközök miatt fennálló követeléseket, valamint cb) az utólagos elszámolási kötelezettséggel államháztartáson kívülre nyújtott támogatások elszámolási maradványainak a folyósítás évét követő években történő visszafizetése miatt előírt követeléseket; d) az államháztartáson belüli, illetve kívüli adósokkal szembeni követelések között kell kimutatni da) a szerződésszegés miatt visszakövetelt és még vissza nem fizetett támogatásokat, valamint db) az előírt (felszámított) ügyleti kamatot és az esetlegesen felmerülő késedelmi kamatokat. 9. A  támogatási szerződésben meghatározott kötelezettségek nem teljesítése esetén a  támogató nevében a Támogatáskezelési és Innovációs Főosztály köteles a kedvezményezettet írásban – elektronikus levélben vagy postai ajánlott levélben – felszólítani a  mulasztás, hiánypótlás teljesítésére. Amennyiben a  kedvezményezett a  felszólító levélben meghatározott határidőig sem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, akkor a támogató a folyósított támogatást vagy részteljesítés esetén a  támogatás meghatározott részét visszakövetelő levélben visszaköveteli. A visszakövetelő leveleket 2 példányban kell kiállítani, melyből 1 példányt a kedvezményezett részére kell megküldeni – postai levélként – a második példány a Költségvetési Főosztály NKFI Alap Számviteli és Pénzügyi Osztályáé, amely ez  alapján előírja a  követelést. A  visszakövetelő levélben a  kedvezményezettel a  felszámított ügyleti kamatot összegszerűen is közölni kell. 10. A követeléseket bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve az elszámolt értékvesztésekkel és növelve az előző év, illetve évek elszámolt értékvesztésének a visszaírásával. A mérlegben a követeléseket a költségvetési évben, illetve a  költségvetési évet követően esedékes követelésmegbontásban kell szerepeltetni annak megfelelően, hogy a kötelezett számára a követelést előíró okiratban meghatározott fizetési határidő a tárgyévben vagy azt követően jár le. 11. Az  adósokkal szembeni követelések bekerülési értéke a  visszakövetelt összeg, illetve a  felszámított ügyleti és késedelmi kamat. Egyéb követelések bekerülési értéke a követelésről szóló dokumentumban meghatározott érték. 7. Aktív időbeli elhatárolások 12. A mérlegben aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni az eredményszemléletű bevételek aktív időbeli elhatárolását, a  költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolását és a  halasztott ráfordításokat. Az  aktív időbeli elhatárolásokat a könyvviteli mérlegben nyilvántartás szerinti értéken kell kimutatni. 8. A követelések elismertetésének módja 13. Az év végi értékelési feladatok keretében az NKFI Alap nyilvántartásában szereplő valamennyi követelés esetében tájékoztatnia kell az adóst (a fizetésre kötelezettet) a fennálló tartozás nagyságáról. Ez alól kivételek azok a követelések, amelyek visszakövetelő rendelkezését az  adós nem kifogásolta, valamint azok a  kintlévőségek, melyek jogi úton történő érvényesítés alatt állnak, továbbá a megállapodás alapján feladatátvétellel kapcsolatos követelések. Ezekben az esetekben nincs szükség egyenlegközlő levél küldésére. 14. A  követelések egyeztetésének folyamatában a  Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal postai vagy elektronikus levelet küld a kedvezményezett részére, magyarországi levelezési címmel rendelkező kedvezményezett esetén tértivevényes levél formájában, külföldi címmel rendelkező kedvezményezett esetén elektronikus levél formájában. Bármely kézbesítési mód alkalmazása esetén a kézbesített visszaigazolás (papíralapú levél esetén a postai tértivevény, elektronikus levél esetén az  olvasási visszaigazoló e-mail, melyet kinyomtatva kell megőrizni) alapján született követelés mutatható ki a mérlegben. 9. Követelések értékelési elvei 15. A behajthatatlannak minősített követelések a leltárban és a mérlegben nem mutathatók ki. 16. A  leltározás során behajthatatlannak minősítendők azok a követelések, amelyek az Szt. 3. §-a és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet. (a továbbiakban: Áhsz) 1. §-a alapján behajthatatlannak minősülnek. 17. A „megmaradt” követelések – tételenként – az esedékesség időpontjában történt fizetés, illetve nem fizetés tényétől, valamint a késedelem időtartamától függően az 1. mellékletben foglaltak szerint minősítendők. 18. A követelés könyv szerinti értéke és a várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet akkor tekinthető tartósnak, ha a késedelem időtartama meghaladja a 180 napot, jelentős összegű eltérésnek pedig akkor, ha meghaladja a 100 000 Ft-ot. 19. A „rossz” minősítésű kintlévőségtételre a 2. mellékletben foglalt táblázat alapján kell értékvesztést elszámolni. 20. Az értékelési szabályokkal és az értékvesztések elszámolásával kapcsolatos sajátosságok a következők: a) az  előző évi, illetve évekbeli elszámolt értékvesztés összegét vissza kell írni azokban az  esetekben, amikor az alacsonyabb értéken való értékelés okai már nem, vagy csak részben állnak fenn, az elszámolt értékvesztés teljes összegét vissza kell írni, és év végén kell az értékelést ismételten elvégezni; és b) azoknál a  kintlévőségtételeknél, amelyek esetében az  előző évben már történt értékvesztés-elszámolás, de nem 100%-os mértékű, és a kintlévőség továbbra is „rossz” minősítésű, akkor a táblázat szerinti elszámolandó értékvesztés %-ának meghatározása után figyelembe kell venni a  már elszámolt értékvesztést, és csak a különbözetet kell tárgyévi értékvesztésként elszámolni. 21. A  részletfizetés engedélyezése egyben a  korábbi esedékesség időpontját is megváltoztatja, és a  késedelem időtartamát az új esedékességhez képest kell megállapítani. 22. A  tőke- és kamattartozásokból álló követelések esetében a  minősítést a  tőketartozás alapján kell elvégezni azzal, hogy a kamattartozást is abba a minősítési kategóriába kell besorolni, ahová a tőketartozást, és azonos %-kal kell az értékvesztést is elszámolni, függetlenül attól, hogy a kamat felszámítására mikor került sor. A tárgyév december 31-én felszámított kamattartozás is „rossz” minősítésű, amennyiben a tőketartozás már 180 napon túli. 23. A  kintlévőségeknél az  értékvesztés elszámolása nem minősül követeléselengedésnek vagy törlésnek, ez  esetben az  értékvesztés elszámolása ellenére az  adóstól továbbra is az  eredeti összegű követelést kell behajtani, és a kamatszámítás alapját is ez az összeg képezi. 24. Az  adós által el nem ismert követelések rendezésének módja, feladatai, felelősei és bizonylatolásának rendje a következő: a) az adós megnevezés alatt valamennyi követelésfajta fizetésre kötelezettje értendő, b) az adós által el nem ismert követelés két esetben fordulhat elő, melyek a következők: ba) a visszakövetelő rendelkezéssel szemben az adós jogorvoslattal él, vagy bb) az egyenlegközlő levelet az adós 5 napon belül írásban kifogásolja; c) az adós által el nem ismert követelés rendezésének menete az, hogy az adós által el nem ismert követelést ismételten ellenőrizni kell az NKFI Alap nyilvántartásaiban (PKR, EPR), és ca) amennyiben megállapítható, hogy az adós kifogása jogos volt, akkor az NKFI Alap nyilvántartásaiban a  követelés összegét korrigálni kell; ha az  adós személyesen vett részt az  egyeztetésen, akkor az  egyeztetés eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni, ez  a  jegyzőkönyv az „új” követelés, azaz az  egyeztetett összeg elismertetésének a  dokumentuma; ha az  adós személyesen nem vett részt az  egyeztetésen, akkor az  egyeztetés eredményéről (a kifogásolt követelés adós általi összegének elfogadásáról) levélben kell tájékoztatni az adóst, cb) amennyiben megállapítható, hogy az  adóssal szemben a  követelés továbbra is fennáll, akkor ha az  adós személyesen vett részt a  követelés egyeztetésében, az  egyeztetést jegyzőkönyvben kell rögzíteni, ezáltal a  követelés elismertnek tekintendő; ha az  adós személyesen nem vett részt az  egyeztetésben, akkor az  egyeztetés eredményéről, valamint a  követelés behajtására vonatkozó szükséges intézkedések megtételéről levélben kell tájékoztatni az adóst. II. Fejezet Az NKFI Alap forrásainak értékelési szabályai 10. A mérlegben szereplő források értékelésének általános szabályai 25. A saját tőkét, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat könyv szerinti értéken kell kimutatni. Az NKFI Alap egyéb forrással nem rendelkezik, ezért a Szabályzat ezekre vonatkozó előírásokat nem tartalmaz. 11. Saját tőkére vonatkozó előírások 26. Az NKFI Alap esetében a saját tőke az alábbiakból tevődik össze: a) nemzeti vagyon induláskori értéke, b) felhalmozott eredmény és c) mérleg szerinti eredmény. 27. Nemzeti vagyon induláskori értékeként kell kimutatni a  2014. január 1-jén meglévő, a  nemzeti vagyonba tartozó eszközök bekerülési értékének forrását. 28. A  mérlegben felhalmozott eredményként az  előző költségvetési évek felhalmozott eredményét kell kimutatni. A mérlegsor a mérlegben negatív előjellel is szerepelhet. 29. A mérlegben a mérleg szerinti eredményt az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel egyezően kell szerepeltetni. 12. Kötelezettségekre vonatkozó előírások 30. Az  NKFI Alap a  „Kötelezettségek” közül csak az  egyéb működési és felhalmozási célú kiadásokra vonatkozó kötelezettségekkel rendelkezhet, ezért a  Szabályzat a  többi – előzőekben fel nem sorolt –, a  könyvviteli mérleg „Kötelezettségek” csoportjába tartozó forrásra vonatkozóan nem tartalmaz előírásokat. 13. Dologi kiadásokra vonatkozó kötelezettségek 31. A  mérlegbe dologi kiadásokra vonatkozó kötelezettségként kell beállítani a  beérkezett, tárgyév december 31-ig teljesített, működtetési jellegű szolgáltatásról szóló, december 31-ig ki nem fizetett számla – főkönyvi nyilvántartásban végleges kötelezettségvállalásként rögzített – összegét. 14. Egyéb működési célú kiadásokra vonatkozó kötelezettség 32. Egyéb működési célú kiadásokra vonatkozó kötelezettségként kell kimutatni a mérlegben a tárgyév december 31-ig ki nem fizetett, a  31.  pontban nem nevesített, előző években vállalt kötelezettségek forintösszegét, amelyekre vonatkozóan a teljesítésigazolás alapjául szolgáló dokumentumok (elszámolás, számla, számlamásolatok) beérkeztek, a  teljesítésigazolás tárgyév december 31-ig kiállításra került, és a  számviteli nyilvántartásban „végleges” kötelezettségvállalásként nyilvántartásra került. 33. A  mérlegben a  kötelezettségeket a  költségvetési évben, illetve a  költségvetési évet követően esedékes kötelezettségbontásban kell szerepeltetni annak megfelelően, hogy a kötelezettséget előíró okiratban meghatározott fizetési határidő a tárgyévben vagy azt követően jár le. 34. A kis összegű követelések vonatkozásában az Áhsz. 1. § (1) bekezdés 5. pontja szerint kell eljárni. 15. Passzív időbeli elhatárolások 35. A  mérlegben passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni az  eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolását, a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolását és a halasztott eredményszemléletű bevételeket. A passzív időbeli elhatárolásokat a könyvviteli mérlegben nyilvántartás szerinti értéken kell kimutatni. III. Fejezet Záró rendelkezések 36. Ez az utasítás a közzétételét követő 8. napon lép hatályba. 37. A Szabályzatban foglaltakat a 2015. évi számviteli tevékenység során kell alkalmazni. Dr. Pálinkás József s. k., elnök