← Magyarország

487/2013. (XII. 17.) Korm. rendelete az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselők és kormánytis

Röviden

Ez a rendelet az építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi hatóságoknál dolgozó köztisztviselők és kormánytisztviselők építésügyi vizsgájának és szakmai továbbképzésének részletes szabályait írja elő. Célja a szakmai felkészültség és az egységes jogalkalmazás biztosítása.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcsfontosságú pontok

Jogszabály szövege

487/

  1. (XII. 17.) Korm. rendelete az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselők és kormánytisztviselők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokról. A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
  2. évi LXXVIII. törvény
  3. §

(1)bekezdés 1.
  1. pontjában, a
  2. §
(2)bekezdése tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §
(1)bekezdés 1.
  1. pontjában, a
  2. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
  3. évi LXXVIII. törvény
  4. §
(1)bekezdés
  1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény
  2. cikk
(1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. §
(1)Az e rendeletben meghatározottak szerint – az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Éhk.) 4. §
(3)bekezdésében foglalt kivételekkel – építésügyi vizsgát tesz és építésügyi szakmai továbbképzést teljesít a) az Éhk. 1. §
(1)–
(5)bekezdésében és 3. §-ában meghatározott építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyekben döntéshozói és döntés-előkészítői feladatokat ellátó köztisztviselő és kormánytisztviselő,
  1. b)a műemlékkel és a műemléki érték védelmével kapcsolatos munkakört ellátó kormánytisztviselő, és
  2. c)a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 2. mellékletében meghatározott „Építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi igazgatási feladatok jogi támogatása” munkakörben foglalkoztatott közszolgálati tisztviselő [az a)–
  3. c)pontban foglaltak a továbbiakban együtt: köztisztviselő].
(2)Az építésügyi vizsgáztatással és az építésügyi szakmai továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásának szakmai irányítását és felügyeletét az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. A szakmai továbbképzés irányítása tekintetében az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az irányítási jogkört a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter gyakorolja. 2. Szakmai továbbképzés 2. §
(1)A köztisztviselő a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló kormányrendeletben meghatározott rendszerhez illeszkedően, az e rendeletben meghatározottak szerint a közigazgatási alapvizsga letételét követően szakmai továbbképzésen vesz részt. Az alapvizsgával rendelkező köztisztviselő első szakmai továbbképzési időszaka 2014. január 1-jével kezdődik. A közigazgatási alapvizsgával nem rendelkező köztisztviselő első szakmai továbbképzési időszaka az alapvizsga letételét követően kezdődik. Az alapvizsga letétele alól mentességgel rendelkező köztisztviselő szakmai továbbképzési időszaka a próbaidő leteltét követő napon kezdődik.
(2)A szakmai továbbképzés célja a köztisztviselő szakmai felkészültségéhez, valamint az egységes jogalkalmazáshoz szükséges ismeretek biztosítása az adott továbbképzési időszak alatt bekövetkező jogszabályi változások figyelembevételével.
(3)Munkakörhöz kapcsolódó szakmai továbbképzés esetén a miniszter gondoskodik arról, hogy a szakmai továbbképzés lebonyolításához egységes továbbképzési program álljon rendelkezésre. Az építésügyet érintő szabályozási környezet vagy a szervezeti rendszer átalakítása esetén a miniszter a szakmai továbbképzési programban nem szereplő szakmai továbbképzést is elrendelhet.
(4)A szakmai továbbképzés tematikáját az
  1. melléklet tartalmazza, amelyből a) az
  2. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontja szerinti köztisztviselőnek az 1. melléklet A), B) és C) pontjában,
  3. b)az 1. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti köztisztviselőnek az
  1. melléklet A) pont 1–4., 9., 11., 15–
  2. és
  3. alpontjában, valamint B), C) és D) pontjában foglalt témakörökből kell szakmai továbbképzést teljesítenie.
(5)A továbbképzési programot évente a tematikában meghatározott témakörök alapján kell elkészíteni. Az építésügyi vizsgával vagy az annak letétele alóli mentességgel nem rendelkező köztisztviselő az első szakmai továbbképzési időszakát a 3. §
(2)bekezdése szerint teljesíti. Az építésügyi vizsgával vagy az annak letétele alóli mentességgel rendelkező köztisztviselő az első szakmai továbbképzési időszakát a
(4)bekezdés szerinti tartalmú továbbképzéssel teljesíti, amely a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló kormányrendeletben meghatározott 80 tanulmányi pontnak felel meg.
(6)A
(4)bekezdés szerinti szakmai továbbképzést
  1. a)az első fokú hatóság köztisztviselője részére a fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala,
  2. b)a másodfokú hatóság köztisztviselője részére a miniszter a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: LLTK) bevonásával szervezi.
(7)A szakmai továbbképzést szervező a szakmai továbbképzés teljesítésére a
(2)és
(3)bekezdésben meghatározott, a miniszter által kidolgozott továbbképzési program alapján – a következő évre vonatkozóan, minden év november 30-ig – éves továbbképzési tervet készít. 3. Építésügyi vizsga 3. §
(1)Az építésügyi vizsga célja, hogy a vizsgázó
  1. a)bizonyítsa, hogy birtokában van az általános közigazgatási ismeretek mellett olyan speciális építésügyi igazgatási ismereteknek, amellyel alkalmassá válik az építésügyi és építésfelügyeleti, valamint a műemlékkel és a műemléki érték védelmével kapcsolatos hatósági feladatok közé tartozó eljárások lefolytatására, a döntések jogszabályi előírásoknak megfelelő előkészítésére vagy meghozatalára, az ellenőrzések lefolytatására;
  2. b)megalapozott ismeretet szerezzen az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatok körében az eljárások elektronikus formában történő ügyintézéséről, a döntések elektronikus formában történő megfelelő előkészítéséről, illetve meghozataláról, ennek keretében az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (a továbbiakban: ÉTDR) és az elektronikus építési napló alkalmazási ismeretéből.
(2)A köztisztviselő az építésügyi vizsgát az első szakmai továbbképzési időszak első félévében teljesíti, amely a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló jogszabályban meghatározott 32 tanulmányi pontnak felel meg. A köztisztviselő az első továbbképzési időszakra előírt szakmai továbbképzési kötelezettségét teljesíti az építésügyi vizsga letételével.
(3)Az építésügyi vizsgát
  1. a)az első fokú hatóság köztisztviselője részére a fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala,
  2. b)a másodfokú hatóság köztisztviselője részére a miniszter az LLTK bevonásával [az
  3. a)és
  4. b)pont a továbbiakban együtt: vizsgaszervező] szervezi. 4. §
(1)A köztisztviselő az építésügyi vizsgát megelőzően a vizsgaszervező által biztosított felkészítő tanfolyamon vesz részt. A felkészítés tartalma nem terjedhet túl az építésügyi vizsgakövetelményekben meghatározott témakörökön, valamint az annak alapján kiadott tananyag tartalmán.
(2)Az építésügyi vizsga 3. §
(3)bekezdés b) pontja szerinti szervezését és a vizsgával kapcsolatos feladatok végrehajtását a miniszter szakmai irányítása és felügyelete mellett az LLTK látja el.
(3)Az építésügyi vizsga tematikáját a 2. melléklet tartalmazza.
(4)Az 1. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontja szerinti köztisztviselőnek a 2. melléklet A), B) és C) pontjában foglalt témakörökből kell vizsgát tenni. Az 1. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti köztisztviselőnek a
  1. melléklet A) pont 7., 13.,
  2. és
  3. alpontjában, valamint B), C) és D) pontjában foglalt témakörökből kell vizsgát tennie.
(5)Az LLTK a miniszter szakmai irányítása és felügyelete mellett gondoskodik
  1. a)az építésügyi vizsgaszabályzat elkészítéséről,
  2. b)az építésügyi vizsga követelményeihez igazodó felkészítő tananyag elkészítéséről,
  3. c)a vizsga lebonyolítását meghatározó módszertani útmutató készítéséről,
  4. d)az ellenőrző kérdések összeállításáról és azok közzétételéről, valamint
  5. e)az írásbeli és az elektronikus vizsgakérdések összeállításáról.
(6)A miniszter hagyja jóvá
  1. a)az építésügyi vizsgaszabályzatot, valamint
  2. b)az
(5)bekezdés b) pontja szerinti tananyagot, amelyeket a tárgyévet megelőző év november 30-áig a miniszter által működtetett e-epites.hu honlapon közzé kell tenni.
(7)A
(6)bekezdés b) pontja szerinti tananyagot évente felül kell vizsgálni.
(8)A munkáltató közigazgatási szerv a vizsgára kötelezett köztisztviselők névsorát a vizsgakötelezettség keletkezésének időpontjától számított 15 napon belül megküldi a vizsgaszervezőnek. 5. §
(1)A vizsgaszervező az építésügyi vizsga teljesítésére negyedéves bontásban éves vizsgatervet készít.
(2)Az építésügyi vizsgát 3 tagú Építésügyi Vizsgabizottság (a továbbiakban: bizottság) bírálja el. A bizottság tagja, valamint a szakmai továbbképzésen oktató – a
(3)bekezdésben foglaltak teljesítése mellett – a miniszter által kijelölt személy lehet.
(3)Az építésügyi vizsgán vizsgáztató, valamint a szakmai továbbképzésen oktató az lehet, aki rendelkezik
  1. a)az oktatott témakör, illetve a vizsgakövetelmény szerinti szakirányú felsőfokú végzettséggel,
  2. b)az 1. melléklet A) és D) pontjában, valamint a 2. melléklet A) és D) pontjában foglalt – az oktatott témakör, illetve a vizsgakövetelmény szerinti – területen szerzett legalább 10 éves, ebből
  3. ba)legalább 5 éves hatósági, vagy
  4. bb)legalább 5 éves műemlékvédelmi gyakorlattal,
  5. c)az 1. melléklet B) és C) pontjában, valamint a 2. melléklet B) és C) pontjában foglalt témakörök tekintetében az oktatott témakörrel, illetve a vizsgakövetelménnyel összefüggő szakmai gyakorlattal és
  6. d)a miniszter által szervezett, beszámolóval záruló felkészítő tanfolyam elvégzésének igazolásával. 6. §
(1)Az építésügyi vizsga formája írásbeli, és a
  1. melléklet B) és C) pontja szerinti témakörök vonatkozásában interaktív (elektronikus teszt). Az építésügyi vizsga megoldására 240 perc áll rendelkezésre, amelyből a
  2. melléklet B) és C) pontja szerinti témakör 60-60 percet vesz igénybe.
(2)Az építésügyi vizsga eredményét témánként és ismeretkörönként pontérték alapján, százalékban kell meghatározni, és azt megfelelt vagy eredménytelen minősítéssel kell ellátni. A megfelelt minősítéshez valamennyi témakörben legalább 70%-os eredmény szükséges.
(3)Az építésügyi vizsga a 3. §
(2)bekezdésében meghatározott határidőn belül korlátlanul ismételhető.
(4)Eredményes vizsga esetén a teljesítést igazoló tanúsítványt a 3. mellékletben meghatározott formában kell kiállítani.
(5)Az építésügyet érintő szabályozási környezet vagy a szervezeti rendszer átalakítása esetén a köztisztviselőnek a
  1. mellékletben foglalt témakörök változással érintett részeiből a miniszter rendkívüli szakmai vizsgát is elrendelhet. A rendkívüli vizsgára egyebekben a vizsgára vonatkozó rendelkezések az irányadók.
  2. Záró rendelkezések
  3. § Ez a rendelet
  4. január 1-jén lép hatályba.
  5. §
(1)Aki e rendelet hatálybalépéséig
  1. a)az elektronikus építési napló ismereteiből vizsgát tett, annak az építésügyi vizsga elektronikus építési napló ismeretek vizsgarészéből nem kell vizsgát tennie,
  2. b)építésügyi vizsgát tett, vagy építési jogi szakokleveles mérnöki végzettséget szerzett, mentesül az építésügyi vizsga 2. melléklet A) pontja szerinti építésügyi témakörök vizsgarész teljesítésének kötelezettsége alól,
  3. c)teljes körű vagy részleges mentességet kapott az építésügyi vizsga letételének kötelezettsége alól, az e rendelet szerinti építésügyi vizsgát teljesíteni köteles.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti, valamint annak a köztisztviselőnek, akinek
  1. július 1-jéig megkezdődött a továbbképzési kötelezettsége, az építésügyi vizsgát a szakmai továbbképzési időszak első évében
  2. december 31-ig kell teljesíteni.
(3)A
  1. évben esedékes vizsgakötelezettek névsorát a munkáltató közigazgatási szerv legkésőbb
  2. február 28-ig küldi meg a vizsgaszervezőnek.
(4)A vizsgaszervező a
  1. évre vonatkozó vizsgatervet és a vizsga felkészítő időbeosztását legkésőbb
  2. március 31-ig készíti el és teszi közzé. Az LLTK a
  3. évre vonatkozó éves továbbképzési tervet, a felkészítő tananyagot és az építésügyi vizsgaszabályzatot legkésőbb
  4. március 31-ig készíti el és teszi közzé az e-epites.hu honlapon.
(5)Az oktatói, illetve vizsgáztatói feladatok ellátására
  1. január 1-jétől folyamatosan lehet jelentkezni az LLTK-nál.
  2. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló,
  3. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
  4. § A rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló,
  5. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
  6. cikk
(5)bekezdése szerinti bejelentése megtörtént. 11. §
(1)Az Éhk.
  1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „
  2. § Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselőnek és kormánytisztviselőnek az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselők és kormánytisztviselők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott építésügyi vizsgát kell teljesítenie.”
(2)Az Éhk.
  1. melléklete a
  2. melléklet szerint módosul.
  3. § Az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/
  4. (VII. 16.) Korm. rendelet
  5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „
  6. § Amennyiben nem állnak rendelkezésre az építési termékekre alkalmazandó harmonizált szabványok vagy európai műszaki értékelés, az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban az adott ország előírásaival összhangban előállított, illetve forgalomba hozott, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban az adott ország előírásaival összhangban előállított építési termékek az építményekbe betervezhetők és beépíthetők, feltéve, hogy ezek az építési termékek az e rendelet által előírttal egyenértékű szintű védelmet biztosítanak az élet- és egészségvédelem, a biztonság és az adott célra való alkalmasság tekintetében.”
  7. § Hatályát veszti az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítők, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzéséről szóló 161/
  8. (VI. 19.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.