611/B/2009. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítván

611/B/2009. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő 1. Az Alkotmánybíróság a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 2. § c)–e) pontjai, a 2. § fa) alpontjának a „6. és 65. életév közötti” szövegrésze, a 2. § g) pontja, a 4. § (1) bekezdésének „a 65. életévet be nem töltött” szövegrésze, a 4. § (7) bekezdés „azon” szavából a „zon” rész, és az „akik az utalvány kiküldése évének április 1. napját megelőzően még nem töltötték be a 65. életévüket” szövegrésze, továbbá az 1. melléklet 3–7. és 9. sora, valamint a 8. sorból a „6–65 év közötti”szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja. 2. Az Alkotmánybíróság a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 2. § fb) alpontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti. I. Az indítványozó a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 2. § c)–e) pontjai, a 2. § fa) alpontjának a „6. és 65. életév közötti” szövegrésze, a 2. § g) pontja, a 4. § (1) bekezdésének „a 65. életévet be nem töltött” szövegrésze, a 4. § (7) bekezdés „azon” szavából a „zon” rész, és az „akik az utalvány kiküldése évének április 1. napját megelőzően még nem töltötték be a 65. életévüket” szövegrésze, továbbá az 1. melléklet 3–7. és 9. sora, valamint a 8. sorból a „6–65 év közötti”szövegrésze alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. A Korm.r. ingyenes utazást biztosít más kedvezményezettek mellett a 65. életévüket betöltött személyeknek is. Az indítványozó ezt – a 65 év felettieknek biztosított utazási kedvezményt – vitatja, azt alkotmányellenesnek, az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése rendelkezésébe ütközőnek tartja. Álláspontja szerint a 65 év felettiek kedvezményének – a privilegizáló különbségtételnek – nincsen alkotmányjogilag elfogadható indoka, a megkülönböztetés önkényes, ezért alkotmányellenes. Az indítványozó utalt arra, hogy a 6 év alatti gyermekek is részesülnek utazási kedvezményben, de véleménye szerint esetükben „társadalompolitikai célként meghúzódhat a magyar társadalom alacsony termékenységi rátája elleni küzdelem (függetlenül az anyagi helyzettől)”. Álláspontja szerint ilyen társadalompolitikai cél a 65 év felettiek esetében nem fedezhető fel. II. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése: „70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a terüle tén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.” 2. A Korm.r. kifogásolt rendelkezései: „2. § Az életkora alapján az 1. mellékletben meghatáro zott utazási kedvezményre jogosult: a) (…) b) (…) c) 65. életéve betöltése napjától a magyar állampolgár, a letelepedett jogállású személy, a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), valamint nemzetközi szerződés rendelkezése esetén a szerződés hatálya alá tartozó külföldi állampolgár a 2. kocsiosztályon, személyi igazolványa vagy bármely más személyi azonosításra alkalmas okmány felmutatásával; d) a külön jogszabályok alapján a nyugdíjfolyósító szerv által megállapított nyugellátásban részesülő 65 éven felüli külföldi állampolgár, a nyugdíjfolyósító szerv igazolása és bármely, a személyi azonosításra alkalmas okmány felmutatásával; e) a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Szátv.) hatálya alá tartozó 65. életévet betöltött külföldi állampolgár és a 65. életévét betöltött hozzátartozója a nevére kiállított „Magyar igazolvány”, illetve „Magyar hozzátartozói igazolvány” felmutatásával; f) évente 4 alkalommal menettérti utazásra fa) a Szátv. 8. § (3) bekezdés a) pontjában meghatáro zott 6. és 65. életév közötti külföldi állampolgár a nevére kiállított „Magyar igazolvány”, illetve „Magyar hozzátartozói igazolvány” felmutatásával; fb) a 6. és 65. életév közötti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy személyi igazolványa vagy bármely más személyi azonosításra alkalmas okmány felmutatásával; g) a 65 éven felüli menekült.” „4. § (1) A „Nyugdíjasok utazási utalványa” alapján évente 16 alkalommal az 1. mellékletben meghatározott kedvezményes menetjegy igénybevételére jogosult a 65. életévét be nem töltött: a) saját jogú nyugellátásban, illetve azzal azonos elbírálás alá eső ellátásban részesülő személy [1997. évi LXXXI. törvény 4. §-ának f) pontja], munkaképtelenségi járadékban, növelt összegű öregségi járadékban, növelt összegű munkaképtelenségi járadékban részesülő személy (a továbbiakban együtt: saját jogú nyugdíjas), valamint a hozzátartozói nyugellátásban [1997. évi LXXXI. törvény 6. § (2) bekezdése], özvegyi járadékban, növelt összegű özvegyi járadékban, rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban, rokkantsági járadékban, nemzeti gondozási díjban, nemzeti helytállási pótlékban részesülő személy, b)–d) (…) (2)–(6) (…) (7) A „Nyugdíjasok utazási utalványát” a nyugdíjfolyó sító szerv állítja ki, és minden év március 31. napjáig megküldi azon jogosultaknak, akik az utalvány kiküldése évének április 1. napját megelőzően még nem töltötték be a 65. életévüket. A külföldről hazatelepült magyar állampolgár utazási utalványát a hazatelepülés, valamint a nyugellátás tényének hitelt érdemlő igazolása mellett a nyugdíjfolyósító szerv adja ki. Az utazási utalvány a rajta feltüntetett érvényességi idő kezdete előtt is felhasználható.” „1. melléklet a 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelethez Kedvezmények a helyközi közlekedésben Kedvezmények a helyi közlekedésben jegykedvezmény bérletkedvezmény bérletkedvezmény (vasúti személyszállítás, HÉV, helyközi autóbusz közlekedés, kompés révközlekedés) (helyi közúti és kötöttpályás közlekedés) [%] [%] Életkor alapján járó utazási kedvezmények 1. felnőtt kíséretében utazó gyermek 6 éves korig 2. § a) 100 – 100 2. gyermek 6–14 éves kor között 2. § b) 50 – a Fát. mellékletében meghatározott mértékű kedvezmény 3. 65 évnél idősebb magyar állampolgár 2. § c) 100 – 100 4. 65 évnél idősebb EU tagállam polgára 2. § c) 100 – 100 5. 65 évnél idősebb magyar nyugellátású külföldi 2. § d) 100 – 100 6. a Szátv. hatálya alá tartozó 65 évnél idősebb külföldi állampolgár 2. § e) 100 – 100 7. 65 évnél idősebb külföldi nemzetközi szerződés alapján 2. § c) 100 – 100 8. a Szátv. hatálya alá tartozó, 6–65 év közötti külföldi állampolgár (évente 4 alkalommal menettérti utazásra) 2. § f) 90 – – 9. A 65 évnél idősebb menekült 2. § g) 100 100 III. Az indítvány nem megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság több alkalommal vizsgálta a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló korábban hatályos kormányrendeletek egyes rendelkezései alkotmányosságát. [1326/B/1990. ABH 1991, 779, 781.; 7/1993. (II. 15.) AB határozat, 1993, 418, 420.; 1482/B/1995. AB határozat, ABH 1996, 602, 605.; 339/B/1999. AB határozat, ABH 2001, 1317, 1320.; 531/B/1999. AB határozat, 2001, 1335, 1338.; 9/2003. (IV. 3.) AB határozat, ABH 2003, 89, 129.] Az Alkotmánybíróság az eljárás idején hatályos Korm.r. 7. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében is végzett már vizsgálatot. (1137/E/2007. AB határozat, ABH 2008, 3288, 3292.) Tekintettel arra, hogy jelen indítvány más jogszabályt, illetve az utóbbi vizsgálat tekintetében a Korm.r.-nek nem ugyanazon rendelkezéseit érinti, res iudicata nem áll fenn, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt érdemben bírálta el, a korábbi határozataiban foglaltakat azonban jelen ügyben is irányadónak tekintette. 2. Az Alkotmánybíróság 1482/B/1995. AB határozatában megállapította, hogy a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmények többsége a szociális ellátás állami rendszerébe illeszkedik. Ebben a feladatkörében a Kormánynak önálló, külön törvényi felhatalmazástól független rendeletalkotási joga és kötelessége is van. „Abban a széleskörű mérlegelési jogkörben, amely a jogalkotónak a mentességek és kedvezmények meghatározásánál rendelkezésre áll, tekintettel lehet bizonyos, az Alkotmányban is nevesített jogra – pl. az egészséges környezethez vagy a szociális biztonsághoz való jogra – de ezen túlmenően érvényre juttathat az Alkotmányból közvetlenül le nem vezethető, esetenként rövid távra irányadó gazdaságpolitikai, életszínvonal-politikai, szociálpolitikai és egyéb célkitűzéseket.” (ABH 1996, 602, 605.) „Az utazási kedvezményekre való jogosultság nem alapjog, hanem az állam által biztosított juttatás.” (531/B/1999. AB határozat, ABH 2001, 1335, 1338.) A kedvezményekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkotmányossági felülvizsgálata során az Alkotmánybíróság hatáskörébe kizárólag annak ellenőrzése tartozik, hogy a jogalkotó mérlegelési jogának gyakorlása során nem került-e ellentétbe az Alkotmány valamely rendelkezésével. Az Alkotmánybíróság nem jogosult a jog- alkotói mérlegelés célszerűségi – pl. gazdaságpolitikai – szempontú felülbírálatára. [61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992. 281.] 3. Az indítványozó az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésének sérelmét állította, ezért az Alkotmánybíróság vizsgálata a hátrányos megkülönböztetés tilalmának alkotmányos követelményére terjedt ki. Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. Az Alkotmánybíróság kialakult gyakorlata szerint az Alkotmánynak e rendelkezése a jogegyenlőség általános elvét megfogalmazó alkotmányi követelmény. A hátrányos megkülönböztetés tilalma nem jelenti azt, hogy az állam részéről minden megkülönböztetés tilos lenne. Ez a tilalom kifejezetten arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként (egyenlő méltóságú személyként) kell kezelnie, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és kedvezmények elosztása szempontjait meghatározni. A hátrányos megkülönböztetés tilalma elsősorban az alkotmányos alapjogok tekintetében tett megkülönböztetésre terjed ki. Ha a megkülönböztetés nem emberi jog vagy alapvető jog tekintetében történt, az eltérő szabályozás alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha a jogalkotó önkényesen, ésszerű indok nélkül tett különbséget a jogalanyok között. Hátrányos megkülönböztetés akkor áll fenn, ha a szabályozás lényegi eleme tekintetében nem azonos az alanyok elbírálása, jogaik és kötelezettségeik meghatározása. Nem lehet viszont hátrányos megkülönböztetésről beszélni akkor, ha a jogi szabályozás eltérő jogalanyi körre állapít meg eltérő rendelkezéseket. [9/1990. (IV. 25.) ABH 1990, 46, 48; 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 77-78.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280–282.; 881/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 474, 477.; 191/B/1992. AB határozat, ABH 1992, 592, 593.] Az Alkotmánybíróság számos határozatában rámutatott arra, hogy „a diszkrimináció vizsgálatánál központi elem annak meghatározása, hogy kiket kell egy csoportba tartozóknak tekinteni. (…) A diszkrimináció alkotmányos tilalma csak a szabályozás szempontjából egy csoportba tartozókra vonatkozik. A diszkrimináció vizsgálatának ennek megfelelően csak az egycsoportba tartozók közötti különbségtétel vizsgálata a tárgya.” (1009/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 479, 480.] Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek, ha a jogi szabályozás egymástól eltérő jogalanyi körre vonatkozóan állapít meg eltérő rendelkezéseket, alkotmányellenes megkü lönböztetés csak összehasonlítható jogosultak és kötelezettek között vethető fel. [21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 79.; 881/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 474, 477.; 4/1993. (II. 12.) AB határozat, ABH 1993, 48, 65.] 4. Jelen indítvány alapján az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy az azonos szabályozási körbe tartozó kedvezményre jogosultak a 65 éven felüliek. A kedvezményezettek homogén csoportján belül a jogalkotó nem tett megkülönböztetést, az azonos kedvezményi körön belül eltérő szempontokat nem érvényesített, valamennyi 65 éven felülit ugyanolyan kedvezményben részesítette, ezért az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése rendelkezésének sérelme nem áll fenn. Az Alkotmánybíróság a 1482/B/1995. AB határozatában, – a 70 éven felülieknek adott utazási kedvezményeknek az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe ütközését állító indítvány vizsgálata során – szintén azt állapította meg, hogy a 70 éven felülieknek adott kedvezmények az Alkotmányban meghatározott jogi korlátokba nem ütköznek. (ABH 1996, 602, 605.) Tekintettel arra, hogy a kifogásolt rendelkezések az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe nem ütköznek, ezért az indítványt az Alkotmánybíróság elutasította. 5. Az indítvány benyújtását követően a Korm.r. 2. § fb) alpontját a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 227/2009. (X. 16.) Korm. rendelet 1. §-a hatályon kívül helyezte. A rendelkezés 2009. október 19. napjától nincs hatályban. Az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll keretében csak hatályban lévő jogszabály vizsgálatát végzi el. Hatályon kívül helyezett jogszabályi rendelkezés esetében a vizsgálat lefolytatására csak az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 48. §-a által szabályozott alkotmányjogi panasz, illetve a 38. §-a szerinti bírói kezdeményezés alapján van lehetőség. Miután az indítvány utólagos normakontrollra irányult, az Alkotmánybíróság a Korm.r. hatályon kívül helyezett 2. § fb) alpontja tekintetében az eljárást az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 31. § a) pontja alapján megszüntette. Budapest, 2010. február 16. Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k., alkotmánybíró alkotmánybíró