📄 Jogszabály szövege
370/2017. (XII. 8.) Korm. rendelete a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékéről.
A Kormány a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 31. § (6) bekezdés b) és
c) pontjában, valamint a 15. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában kapott
felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A jelnyelvi tolmácsolás folytatásának feltételei 1. § A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Jtv.) 8. §
(1) bekezdése szerinti jelnyelvi tolmácsolási tevékenység (a továbbiakban: jelnyelvi tolmácsolás) folytatásához
a következő szakképesítéssel, rész-szakképesítéssel vagy bizonyítvánnyal kell rendelkezni:
a) a szakértő és a fordító jeltolmács képzésről szóló 8/1983. (VI. 15.) MM–EüM együttes rendelet alapján kiállított
szakértő jeltolmács vagy fordító jeltolmács bizonyítvány,
b) az egyes szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló 28/2003. (X. 18.) OM rendelet alapján kiadott
52 8999 01 azonosító számú jelnyelvi tolmács szakképesítés,
c) a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek
kiadásáról szóló 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet alapján kiadott 52 223 01 0000 00 00 azonosító
számú jelnyelvi tolmács szakképesítés, 52 223 01 0100 31 01 azonosító számú relé jelnyelvi tolmács
rész-szakképesítés vagy 52 223 01 0100 31 02 azonosító számú társalgási jelnyelvi tolmács rész-szakképesítés,
d) a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről
szóló 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet alapján kiadott 52 223 01 0000 00 00 azonosító számú jelnyelvi
tolmács szakképesítés, 52 223 01 0100 31 01 azonosító számú relé jelnyelvi tolmács rész-szakképesítés vagy
52 223 01 0100 52 01 azonosító számú társalgási jelnyelvi tolmács rész-szakképesítés,
e) az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről
szóló 37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet alapján kiadott 53 223 01 azonosító számú jelnyelvi szaktolmács
szakképesítés-ráépülés, 52 223 01 azonosító számú jelnyelvi tolmács szakképesítés vagy 51 223 01 azonosító
számú relé jelnyelvi tolmács rész-szakképesítés, vagy
f ) az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről
szóló 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet alapján kiadott 53 223 01 Jelnyelvi szaktolmács szakképesítés-ráépülés,
52 223 01 Jelnyelvi tolmács szakképesítés vagy 51 223 01 Relé jelnyelvi tolmács rész-szakképesítés.
2. § (1) A jelnyelvi tolmácsolás folytatásához a jelnyelvi tolmácsnak rendelkeznie kell – a 4. § szerinti bejelentés benyújtását
megelőző három év során szerzett – legalább 300 tolmácsolt óra gyakorlattal (a továbbiakban: tolmácsolási
gyakorlat). A tolmácsolási gyakorlatba az 1. § d), e) vagy f ) pontja szerinti szakképesítéssel, rész-szakképesítéssel,
szakképesítés-ráépüléssel rendelkező személy esetében a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként teljesített
gyakorlatot is be kell számítani.
(2) A tolmácsolási gyakorlatot az igazolja, aki vagy akinek jogelődje a bejelentőt foglalkoztatja vagy foglalkoztatta.
Ha a foglalkoztató jogutód nélkül megszűnt, vagy a tolmácsolási gyakorlatot a bejelentő nem foglalkoztatottként
teljesítette, a gyakorlatot a tolmácsolásra irányuló szerződéssel és az annak teljesítését igazoló dokumentummal kell
igazolni.
(3) Az 1. § d), e) vagy f ) pontja szerinti szakképesítéssel, rész-szakképesítéssel, szakképesítés-ráépüléssel rendelkező
személy esetében a képzés keretében, a 4. § szerinti bejelentés benyújtását megelőző három év során a szakmai
vizsgára bocsátás feltételeként teljesített gyakorlatot a képzőhely igazolja.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti igazolásnak tartalmaznia kell kiállítójának nevét, székhelyét, a bejelentő nevét, lakcímét
és a tolmácsolási gyakorlat időtartamát.
3. § (1) A jelnyelvi tolmács az 4. § szerinti bejelentés benyújtásakor nyilatkozik az általa vállalt tolmácsolási típusokról.
(2) A jelnyelvi tolmács szakképesítéssel, jelnyelvi szaktolmács szakképesítés-ráépüléssel, a szakértő jeltolmács, továbbá
a fordító jeltolmács bizonyítvánnyal rendelkező jelnyelvi tolmács a következő tolmácsolási típusokat láthatja el:
a) bíróság, hatóság vagy egyéb közhatalmat gyakorló szerv eljárása során végzett tolmácsolás,
b) közoktatás, szakképzés, felsőoktatás során a tanulói, hallgatói jogviszonnyal, továbbá felnőttképzés során
a képzéssel összefüggésben végzett tolmácsolás,
c) egészségügyi ellátás igénybevételekor végzett tolmácsolás,
d) foglalkoztatási célú és munkahelyen igénybe vett tolmácsolás,
e) a jogosult választott tisztségének ellátásához igénybe vett személyi tolmácsolás,
f ) a jogosult önálló életvitelének elősegítése céljából végzett személyi tolmácsolás,
g) nagyobb hallgatóság előtt végzett tolmácsolás,
h) média-tolmácsolás.
(3) A társalgási jelnyelvi tolmács rész-szakképesítéssel rendelkező jelnyelvi tolmács a (2) bekezdés c)–f ) pontja szerinti
tolmácsolási típusokat láthatja el.
(4) A relé jelnyelvi tolmács rész-szakképesítéssel rendelkező jelnyelvi tolmács – az adott tolmácsolási típus önálló
ellátására jogosult jelnyelvi tolmáccsal együttesen – a (2) bekezdés a) és c)–g) pontja szerinti tolmácsolási típusokat
láthatja el.
2. A bejelentéssel összefüggő eljárás 4. § (1) A jelnyelvi tolmácsolás folytatásáról szóló bejelentést Budapest Főváros Kormányhivatalánál (a továbbiakban:
Hivatal) kell megtenni.
(2) A bejelentést a Hivatal honlapján közhírré tett, 1. melléklet szerinti adattartalommal kell benyújtani.
(3) Ha a bejelentés nem felel meg a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános
feltételeiről szóló 2009. évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: Szolgtv.), a Jtv.-ben és az e rendeletben foglalt
követelményeknek, a Hivatal a Szolgtv. 23. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazásával visszaküldi
a bejelentő számára az általa mellékelt dokumentumokat.
(4) Ha a bejelentés alapján folytatott ellenőrzési eljárás keretében a Hivatal megállapította, hogy a bejelentő
nem felel meg a jelnyelvi tolmácsolás folytatásához szükséges – a Szolgtv.-ben, a Jtv.-ben és az e rendeletben
meghatározott – feltételeknek, ennek közlésével egyidejűleg visszaküldi számára az általa mellékelt
dokumentumokat.
3. A Névjegyzék vezetése, változások bejelentése 5. § (1) A jelnyelvi tolmács köteles háromévenként bejelenteni a Hivatalnak az e rendeletben előírt továbbképzés és
szakmai gyakorlat teljesítését.
(2) A továbbképzés teljesítésének bejelentéséhez mellékelni kell a továbbképzést szervező személy vagy szervezet által
kiállított igazolást. A tolmácsolási gyakorlat teljesítésének igazolása tekintetében a 2. § (2) és (4) bekezdését kell
alkalmazni.
(3) Ha a bejelentést a jelnyelvi tolmács nem teljesíti, vagy az általa benyújtott igazolások hiányosak, a Hivatal
határidő tűzésével és a jogkövetkezmények megjelölésével felhívja a jelnyelvi tolmácsot a továbbképzés, illetve
a tolmácsolási gyakorlat teljesítésének igazolására.
6. § (1) A jelnyelvi tolmács a Hivatalnál – legfeljebb három évre – kérheti tevékenységének szüneteltetését a kezdőnap
és az időtartam megjelölésével. Visszamenőleges szüneteltetésnek nincs helye. A szüneteltetés időtartama
a szüneteltetés ideje alatt módosítható.
(2) A szüneteltetés időtartama a jelnyelvi tolmács továbbképzésen történő részvételi kötelezettségét nem érinti.
A szüneteltetés időtartama a tolmácsolási gyakorlat végzéséhez előírt időtartamba nem számít bele.
7. § (1) A Hivatal a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékében (a továbbiakban: Névjegyzék) szereplő adatokban
folyamatosan átvezeti a változásokat, és az aktuális adatokat teszi közhírré.
(2) A Hivatal a jelnyelvi tolmács Névjegyzékből való törléséről – a Névjegyzék módosulásával egyidejűleg – közleményt
jelentet meg saját honlapján a törlés időpontjának feltüntetésével.
4. Továbbképzés és szakmai gyakorlat 8. § (1) A jelnyelvi tolmács köteles továbbképzési időszakonként
a) legalább 60 órában a jelnyelvi tolmácsok szakmai konzultációja, tapasztalatcseréje, illetve képzése érdekében
szervezett továbbképzésen részt venni, és
b) legalább 300 tolmácsolt óra gyakorlatot végezni.
(2) Az első továbbképzési időszak a Névjegyzékbe történő felvétellel kezdődik. A további továbbképzési időszakok
az előző továbbképzési időszak leteltét követő napon kezdődnek.
(3) Az egyes továbbképzési időszakok tartama három év akkor is, ha a jelnyelvi tolmács az előírt továbbképzést és
szakmai gyakorlatot korábban teljesíti.
(4) A jelnyelvi tolmácsszolgálat fenntartója éves továbbképzési tervet készít, amely tartalmazza
a) a továbbképzésen részt vevők helyettesítésére vonatkozó tervet,
b) a továbbképzésre fordítható összeg megjelölését,
c) a továbbképzési kötelezettségüket teljesítők számát és
d) a tervezett továbbképzéseket, valamint azok óraszámát.
9. § (1) Továbbképzést a Hivatal által pályázati úton hároméves időtartamra kijelölt személyek vagy szervezetek
(a továbbiakban: továbbképző szervezet) szervezhetnek a kijelölésben meghatározottak szerint.
(2) Az a személy vagy szervezet,
a) amelyik a 10. § (6) bekezdése szerinti beszámolót határidőre nem nyújtja be, vagy
b) amelynek kijelölését a Hivatal a 11. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint visszavonta,
a beszámolási határidő lejártától, illetve a kijelölés visszavonásától számított egy évig nem nyújthat be pályázatot.
(3) A pályázati kiírást a Hivatal a honlapján közhírré teszi, továbbá intézkedik a Szociális Ágazati Portálon való közhírré
tételéről.
(4) A Hivatal a kijelölésben meghatározza, hogy a továbbképző szervezet által szervezett és a pályázatban feltüntetett
programok közül melyeket ismer el a 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti továbbképzésnek. A Hivatal a kijelölésről
szóló döntését a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. Jelnyelvi Programirodája
szakmai véleményének figyelembevételével hozza meg. A szakmai vélemény kialakításához a Fogyatékos
Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. Jelnyelvi Programirodája kikéri a Jelnyelvi Tolmácsok
Országos Szövetségének véleményét.
(5) A kijelölés feltétele, hogy a továbbképző szervezet a pályázat benyújtásával egyidejűleg írásban hozzájáruljon
– kijelölése esetén – a nevének és elérhetőségének, a továbbképzések címének, óraszámának, valamint
a továbbképzések időpontjával, helyszínével, díjával és tervezett létszámával kapcsolatos adatoknak a Hivatal
honlapján és a Szociális Ágazati Portálon történő közhírré tételéhez. A Hivatal az adatokat a honlapján közhírré teszi,
továbbá intézkedik a Szociális Ágazati Portálon való közhírré tételükről.
10. § (1) A továbbképző szervezet a továbbképzéseket a pályázati kiírásban és a pályázatában foglaltak szerint köteles
megszervezni.
(2) A továbbképző szervezet – a továbbképzés megindítását megelőzően legalább tíz nappal – köteles a Hivatalnak
elektronikus levélben bejelenteni
a) a képzés tényleges időpontját, helyszínét,
b) a képzés díját,
c) előzetes hozzájárulása esetén a szakmai felelős nevét, elérhetőségét és
d) a képzésben részt vevők tervezett létszámát.
(3) A (2) bekezdés szerinti adatokban bekövetkező változást haladéktalanul be kell jelenteni a Hivatalnak. A Hivatal
a bejelentett adatokat a honlapján közhírré teszi, továbbá intézkedik a Szociális Ágazati Portálon való közhírré
tételükről.
(4) A továbbképző szervezet a pályázati kiírásban meghatározott formában köteles
a) a továbbképzés lebonyolításáról nyilvántartást vezetni, és
b) a továbbképzés elvégzéséről szóló igazolást kiadni.
(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartás tartalmazza
a) előzetes hozzájárulásuk esetén a továbbképzésen részt vevők természetes személyazonosító adatait,
lakcímét, elérhetőségét,
b) a továbbképzés engedélyszámát és címét,
c) a továbbképzés helyszínét, időpontját, időtartamát, a jelenléti ívet és a részvételi díjat, tanfolyami naplót,
d) a számonkérésről készült jegyzőkönyveket,
e) a továbbképzés elvégzéséről szóló igazolásokat és
f ) az értékelő kérdőíveket.
(6) A továbbképző szervezet a továbbképzés befejezését követő tizenöt napon belül – a pályázati kiírásban
meghatározott formában – beszámolót készít a továbbképzés megvalósításáról.
11. § (1) A Hivatal nyomon követi a továbbképzések megvalósítását.
(2) Ha a továbbképzés eltér a pályázati kiírásban, a pályázatban vagy a kijelölésben foglaltaktól, a Hivatal határidő
tűzése mellett felhívja a továbbképző szervezetet a pályázati kiírásban, a pályázatban és a kijelölésben foglaltak
betartására.
(3) Ha a továbbképző szervezet a (2) bekezdés szerinti felhívásnak határidőben nem tesz eleget, a Hivatal a kijelölést
visszavonhatja.
(4) A Hivatal a kijelölés visszavonásának tényét a honlapján közhírré teszi, továbbá intézkedik a Szociális Ágazati
Portálon való közhírré tételéről.
5. Záró rendelkezések 12. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.
13. § (1) E rendeletet a 2018. január 1-jén a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékéről szóló 38/2011. (VI. 29.)
NEFMI rendelet alapján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A 2017. december 31-én a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékéről szóló 38/2011. (VI. 29.) NEFMI rendelet
alapján a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékén szereplő szakértők a Jelnyelvi Tolmácsok Országos
Névjegyzékéről szóló 370/2017. (XII. 8.) Korm. rendelet szerinti Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékébe
2018. január 1-jén hivatalból felvételre kerülnek.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak a 2017. december 31-én fennálló továbbképzési kötelezettség teljesítésének határidejét
nem érintik.
14. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek való megfelelést szolgálja.
15. § Hatályát veszti a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékéről szóló 38/2011. (VI. 29.) NEFMI rendelet.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.