📄 Jogszabály szövege
22/2009. (X. 16.) PM rendelete a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. § (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott
feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
A rendelet hatálya 1. § (1) Ez a rendelet a szokásos piaci ár megállapítása érdekében meghatározza a megállapításhoz szükséges adatokat
tartalmazó nyilvántartás készítésének szabályait.
(2) Az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség terheli a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi
LXXXI. törvény (a továb biak ban: Tao.) 18. § (5) bekezdésében felsorolt adóalanyt, ha kapcsolt vállalkozásával [Tao. 4. §
23. pont] kötött hatályos szerződése, megállapodása (a továb biak ban: szerződése) alapján az adóévben teljesítés
történt. Ha az adózó kapcsolt vállalkozásával a kapcsolt vállalkozási jogviszonyuk keletkezését megelőzően kötött
szerződést, az e rendelet szerinti nyilvántartást akkor köteles elkészíteni, ha a szerződés bármely lényeges feltételét
módosítják, vagy olyan egyéb változás következik be, amelyet független felek az ár meghatározásánál érvényesítenek
vagy érvényesítenének.
(3) Nem terheli az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség az adózót
a) magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződése alapján, és
b) ha a Tao. 18. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő középvállalkozás.
(4) Nem terheli az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség az adózót a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdei
ügylet, továbbá meghatározott összegben rögzített hatósági ár vagy jogszabályban meghatározott más ár
alkalmazása esetében.
(5) Az adózó – a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően – nem mentesül az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség
alól bennfentes kereskedelem és tisztességtelen árfolyam-befolyásolás, illetve jogszabály megsértésével alkalmazott
ár esetében.
Alapelvek 2. § (1) Az adózó a nyilvántartás elkészítése, módosítása során köteles figye lembe venni minden, az ellenőrzött ügylet
megkötése, a szerződés módosítása, illetve legkésőbb a teljesítés időpontjában rendelkezésre álló és a tőle elvárható
gondosság mellett megismerhető, a szokásos piaci ár meghatározása szempontjából jelentős tényt és körülményt.
(2) Az adózótól nem várható el, hogy aránytalanul nagy költséget fordítson a nyilvántartás elkészítésére; e rendelkezés
azonban az adózót nem mentesíti az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség teljesítése alól.
A nyilvántartási kötelezettség teljesítése 3. § (1) Az adózó a nyilvántartást – választása szerint a 4. §-ban vagy az 5. §-ban foglaltak alapján – szerződésenként készíti el.
(2) A nyilvántartási kötelezettség – az (1) bekezdéstől eltérően – összevontan is teljesíthető, ha az összevonás az
összehasonlíthatóságot nem veszélyezteti, és a szerződések
a) tárgya azonos, továbbá teljesítésük minden lényeges feltétele előre rögzített és azonos, vagy a feltételek között az
eltérések nem jelentősek, vagy
b) egymással szorosan összefüggnek.
(3) Az adózó a (2) bekezdés szerinti összevonást köteles a nyilvántartásban megindokolni.
(4) Az adózó a nyilvántartást a szerződés hatálya alatt akkor köteles módosítani, ha olyan változás következik be, amelyet
független felek az ár meghatározásánál érvényesítenek vagy érvényesítenének.
(5) Az adózó az (1) bekezdés szerinti választásáról a társasági adóbevallásában nyilatkozik, azzal, hogy ez nem érinti
a 6. §-ban foglaltak alkalmazását.
(6) A nyilvántartás, illetve az azt alátámasztó dokumentációk nem magyar nyelven is elkészíthetőek. Az adózás rendjéről
szóló 2003. évi XCII. törvény 95. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával az adózó köteles azokat vagy azok egy
részét az adóhatóság felhívására – a megjelölt határidőn belül – magyar nyelven is rendelkezésre bocsátani.
Önálló nyilvántartás 4. § (1) A nyilvántartás tartalmazza az ellenőrzött ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozás nevét (elnevezését) és székhelyét,
valamint adószámát vagy annak megfelelő azonosítót, ezek hiányában cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és
a cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét.
(2) A nyilvántartás bemutatja a szerződés tartalmát, és azzal összefüggésben, a szokásos piaci ár megállapítása érdekében
tartalmazza:
a) a szerződés tárgyát (tárgyait), megkötésének és módosításának időpontját és a szerződés időbeli hatályát;
b) a szerződés tárgyául szolgáló termék, szolgáltatás jellemzőit (például fizikai jellemzői, minősége, mennyisége,
illetve jellege, terjedelme), a teljesítés módját, feltételét;
c) a funkcionális elemzést;
d) a lehetséges piaci kapcsolatok szempontjából figye lembe vehető piac meghatározását és jellemzőit (például
piacnagyság, a piac liberalizáltsága, az eladók viszonylagos versenyhelyzete, helyettesítő áruk, szolgáltatások
elérhetősége); a nyilvántartás szempontjából nem vehető figye lembe az a földrajzi terület, ahol a terméket,
a szolgáltatást nem, vagy csak jelentősen kedvezőtlenebb feltételek mellett lehet beszerezni (igénybe venni),
illetve értékesíteni (nyújtani).
(3) A nyilvántartás tartalmazza az összehasonlításhoz felhasznált adatok meghatározását, forrását, a felhasznált adatok
kiválasztásának menetét, ezek indokát, továbbá az összehasonlítható termék(ek)re, szolgáltatás(ok)ra vonatkozó
tényeket, körülményeket, a (2) bekezdésnek meg fele lően.
(4) A nyilvántartás tartalmazza
a) a szokásos piaci ár meghatározására alkalmazott módszer megnevezését (egyéb módszer alkalmazása esetén
annak jellemzőit) és a módszer kiválasztásának indokait;
b) az összehasonlított ügyletek és az ellenőrzött ügylet közötti eltéréseket és az e miatt szükséges kiigazítást, ha az
összehasonlíthatóságot meghatározó tényezők tekintetében az árat befolyásoló eltérések vannak, és az eltérések
a választott módszer keretei között megbízható módon számszerűsíthetők;
c) az összehasonlítható termék(ek), szolgáltatás(ok) alapján – a választott módszertől függően és az esetleges
kiigazítások után meghatározott – számított árat, árrést, hasznot, egyéb értéket vagy azok tartományát
(a továb biak ban: szokásos piaci ár);
d) az elkészítés és a módosítás időpontját.
(5) A nyilvántartás a szerződés tárgyában folyamatban lévő vagy lezárt, a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő
bírósági, hatósági eljárással kapcsolatban tartalmazza:
a) a bíróság, a hatóság megnevezését, székhelyét (külföldi állam esetén annak megnevezését is) és az ügy számát;
b) az eljárás megkezdésének és lezárásának időpontját;
c) a jóváhagyásra benyújtott, a hatóság által vitatott vagy a megállapított (jóváhagyott) szokásos piaci árat.
Közös nyilvántartás 5. § (1) A közös nyilvántartás két fő részből áll: a fődokumentumból, amely a vállalatcsoport valamennyi, az Európai Unió
valamely tagállamában illetőséggel rendelkező (a továb biak ban: EU-n belüli) tagjára vonatkozó közös,
szabványosított információkat tartalmazza, valamint a specifikus nyilvántartás(ok)ból, amely(ek) az adózó és kapcsolt
vállalkozása(i) szerződésé(ei)t mutatja be.
(2) A fődokumentumot az Európai Unió érintett tagállamaira vonatkozóan kell elkészíteni, beleértve a harmadik
országban illetőséggel rendelkező vállalkozások és az EU-n belüli csoporttagok közötti ellenőrzött ügyleteket is.
A fődokumentum legalább a következő elemeket tartalmazza:
a) az üzleti vállalkozás és az üzleti stratégia általános leírását, beleértve az üzleti stratégiában az előző adóévhez
képest bekövetkező változásokat;
b) a vállalatcsoport szervezeti, jogi és működési szerkezetének általános leírását (ideértve a szervezeti ábrát,
a csoporttagok felsorolását és az anyavállalat leányvállalatok működésében való részvételének leírását);
c) az EU-n belüli csoporttagokkal ellenőrzött ügyleteket folytató kapcsolt vállalkozások általános megnevezését;
d) az ellenőrzött ügyletek általános bemutatását (a jelentősebb ellenőrzött ügyletek felsorolását, például tárgyi
eszköz értékesítése, szolgáltatás nyújtása, immateriális javak kifejlesztése, pénzügyi szolgáltatás nyújtása,
valamint azok értékének megjelölését);
e) az elvégzett feladatok és a vállalt kockázatok általános leírását, valamint a feladatokban és a kockázatokban az
előző adóévhez képest bekövetkezett változásokat;
f) immateriális javak tulajdonlására vonatkozó információt, valamint a fizetett és kapott jogdíjak ismertetését;
g) a vállalatcsoporton belüli transzferár-képzési politikát vagy a transzferár-képzési rendszer leírását;
h) a költség-hozzájárulási megállapodásokat, a szokásos piaci árat megállapító határozatokat és a szokásos piaci árra
vonatkozó bírósági döntéseket a 4. § (5) bekezdésében felsoroltak szerint; valamint
i) az elkészítés és a módosítás időpontját.
(3) A specifikus nyilvántartás legalább a következő elemeket tartalmazza:
a) az ellenőrzött ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozás nevét (elnevezését) és székhelyét, valamint adószámát
vagy annak megfelelő azonosítót, ezek hiányában cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és a cégjegyzékét
(nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét;
b) az adózó üzleti vállalkozásának és üzleti stratégiájának általános leírását, beleértve az üzleti stratégiában az előző
adóévhez képest bekövetkező változásokat;
c) a szerződés tárgyát (tárgyait), ideértve az ügyletek bemutatását, az ügyletek értékének feltüntetését,
megkötésének és módosításának időpontját és időbeli hatályát;
d) az összehasonlító elemzést (termék és szolgáltatás jellemzői, funkcionális elemzés, szerződéses feltételek,
gazdasági körülmények, egyedi üzleti stratégiák);
e) az összehasonlítható adatok bemutatását;
f) a vállalatcsoport transzferár-képzési politikája (rendszere) átvételének és alkalmazásának – különösen a szokásos
piaci ár meghatározásához alkalmazott módszernek – a bemutatását; valamint
g) az elkészítés és a módosítás időpontját.
(4) A vállalatcsoport – választása szerint – a (3) bekezdésben felsoroltak bármely elemét a fődokumentumban is
szerepeltetheti, feltéve, hogy ezt ugyanolyan részletességgel teszi, mint a specifikus nyilvántartás esetében.
Egyszerűsített nyilvántartás 6. § (1) Az adózó e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettségét a (2) bekezdésben meghatározott tartalmú nyilvántartás
elkészítésével teljesítheti, ha a szerződés alapján történő teljesítések értéke (általános forgalmi adó nélkül számított)
szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő
időszakban. Az értékhatár megállapításánál – az összevonás tényétől függetlenül – az e rendelet szerint összevonható
szerződésekben szereplő ügyletek értékét együttesen kell figye lembe venni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:
a) az ellenőrzött ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozás nevét (elnevezését) és székhelyét, valamint adószámát
vagy annak megfelelő azonosítót, ezek hiányában cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és a cégjegyzékét
(nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét;
b) a szerződés tárgyát (tárgyait), megkötésének és módosításának időpontját és a szerződés időbeli hatályát;
c) a szokásos piaci árat;
d) az elkészítés és a módosítás időpontját.
Egyéb rendelkezések 7. § Az adózó a szokásos piaci ár meghatározása során a következő forrásokat veheti figye lembe:
a) független féllel kötött szerződését;
b) kapcsolt vállalkozása és független vállalkozás szerződését;
c) független vállalkozások egymás közötti szerződését;
d) az összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vonatkozó nyilvános, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető
adatbázisban tárolt, vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető, vagy az adóhatóság által
ellenőrizhető adatokat (például iparági mutatók, piacelemzés).
Fogalmak 8. § E rendelet alkalmazásában
a) ellenőrzött ügylet: a Tao. szerinti kapcsolt vállalkozások egymással kötött szerződése, megállapodása alapján
meg valósuló ügylet, beleértve a Tao. 18. § (6) bekezdésében felsorolt ügyleteket is;
b) funkcionális elemzés: a kapcsolt vállalkozások által az ellenőrzött ügyletek során, valamint a független
vállalkozások által az összehasonlítható független ügyletek során végzett tevékenységek (például kutatás és
fejlesztés, tervezés, gyártás, reklám és marketing, fuvarozás), a felhasznált erőforrások (például költségek,
ráfordítások, beruházások) és a vállalt üzleti kockázatok (például árfolyamkockázat, garancia, pénzügyi kockázat)
elemzése;
c) vállalatcsoport: kapcsolt vállalkozások és/vagy telephelyek csoportja. Záró rendelkezések
9. § (1) E rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba, azzal, hogy elő írásait – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a 2010. adóévi
adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásokra kell először alkalmazni.
(2) E rendelet 3. § (6) bekezdését és 6. §-át a 2009. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség
teljesítésére is alkalmazni lehet, feltéve, hogy a nyilvántartás elkészítésének határideje nem korábbi, mint e rendelet
hatályba lépésének napja.
10. § A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet
hatályát veszti.
Jogharmonizációs záradék 11. § E rendelet az 1998. évi XV. törvénnyel kihirdetett, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)
Konvenciójának, az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a csatlakozási nyilatkozatoknak meg fele lően
a nemzetközi vállalkozások és az adóhatóságok részére készült, a kapcsolt vállalkozások közötti árak módosítására
vonatkozó iránymutatás, valamint a Tanácsnak és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező
képviselőinek állásfoglalása (2006. június 27.) az Európai Unióban található kapcsolt vállalkozások transzferár-képzési
dokumentációjára (EU TPD) vonatkozó magatartási kódexről (2006/C 176/01) figye lembe véte lével készült
szabályozást tartalmaz.
Dr. Oszkó Péter s. k.,
pénzügyminiszter
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.