148/2012. (VII. 6.) Korm. rendelete a Kormányablakkal összefüggő feladatokat ellátó személyek kiválasztásának és képzésének szabályairól.

148/2012. (VII. 6.) Korm. rendelete a Kormányablakkal összefüggő feladatokat ellátó személyek kiválasztásának és képzésének szabályairól. A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21/A. § c) pontja alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Hatály 1. § E rendelet hatálya a) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. és 2. §-a szerinti szervekre (a továbbiakban: közigazgatási szervek), b) a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott közszolgálati tisztviselőkre, c) a fővárosi és megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszterre (a továbbiakban: miniszter) és d) a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (a továbbiakban: NKE) terjed ki. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában 1. személyügyi központ: Nemzeti Közigazgatási Intézet, 2. ügyfélszolgálati munkakörben foglalkoztatott: az a közszolgálati tisztviselő, akit a munkaköri leírása alapján részben vagy egészben a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kkr.) 1. melléklet I. pont 1. alpontja szerinti belügyi igazgatási feladatokon belül okmányirodai igazgatási kiemelt munkakörben, 2. melléklet I. pont 20. alpontja szerinti integrált ügyfélszolgálati feladatkörben, vagy 3. melléklet 129. alpontja szerinti ügyfélszolgálati feladatkörben foglalkoztatnak, 3. közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott közeli hozzátartozó. 3. Szakmai felügyelet 3. § A kormányablak ügyintézői feladatot ellátó közszolgálati tisztviselők kiválasztásával, a 11. § (1) bekezdés b) pontja szerinti közszolgálati továbbképzésével és vizsgáztatásával kapcsolatos rendszert a miniszter felügyeli. E jogkörében eljárva különösen: a) ellenőrzi a vizsgaszervező működését, a vizsgáztatás színvonalát, b) ellenőrzi a vizsgáztatás lebonyolítását, c) vizsgálja a vizsgarendszer működésével kapcsolatos szakmai-módszertani, fejlesztési, koordinációs feladatok ellátását, d) statisztikai célú adatszolgáltatást kérhet a kiválasztással, a közszolgálati továbbképzéssel és vizsgáztatással összefüggésben. 4. Jelentkezés 4. § (1) A miniszter a Hivatalos Értesítőben teszi közzé a kormányablak ügyintézői képzésre (a továbbiakban: képzés) való jelentkezésre szóló felhívást legkésőbb a jelentkezési határidőt megelőző 15. napon. (2) A képzésre való kiválasztás lebonyolításában résztvevő személyügyi központ, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok (a továbbiakban: kormányhivatal) – az (1) bekezdésben meghatározott időpontig – közzéteszik a jelentkezési felhívást hivatalos honlapjukon. A Hivatalos Értesítőben közzétett jelentkezési felhívásban meghatározott tartalmat és határidőket kell figyelembe venni a jelentkezés elbírálásakor. (3) Jelentkezni a jelentkezési felhívásban megjelölt központi elektronikus rendszerben lehet, amit a rendszer visszaigazol. (4) A kiválasztási eljárás során a jelentkezési felhívásban rendelkezni lehet arról, hogy a képzésre jelentkező közszolgálati tisztviselőnél előnyt jelent, ha: a) legalább középfokú „C” típusú nyelvvizsgával rendelkezik, vagy b) a jelentkezésekor ügyfélszolgálati munkakörben foglalkoztatják. 5. § A képzésben az a közszolgálati tisztviselő vehet részt: a) aki megfelel a jelentkezési feltételeknek, b) akinek jelentkezése határidőben beérkezett, továbbá formailag és tartalmilag is megfelel a közzétett jelentkezési felhívásnak, c) aki a kiválasztási bizottság döntése alapján a kiválasztási eljárásban megfelelt, d) aki vállalja, hogy továbbképzési megállapodást köt a képzésre. 5. Kiválasztási eljárás 6. § (1) A határidőben beérkezett jelentkezések formai és tartalmi ellenőrzését a személyügyi központ folytatja le, ennek során megvizsgálja, hogy az megfelel-e az 5. § a) és b) pontjai szerinti feltételeknek. (2) A személyügyi központ a határidőben benyújtott, de hiányos jelentkezést beküldő közszolgálati tisztviselőket öt munkanapos határidő tűzésével, egy alkalommal hiánypótlásra hívja fel. (3) Az (1) bekezdés alapján megfelelt közszolgálati tisztviselők kiválasztási eljáráson vesznek részt, amely két szakaszból áll: a) kompetencia-vizsgálat, b) személyes interjú. (4) A személyügyi központ értesíti a jelentkezést benyújtó közszolgálati tisztviselőket a kompetencia-vizsgálat lefolytatásának időpontjáról és módjáról. A kompetencia-vizsgálat során a közszolgálati tisztviselők ügyfélszolgálati kompetenciáit, valamint attitűdjeit mérik fel. A kompetencia-vizsgálat elektronikus formában végezhető el. (5) A kompetencia-vizsgálaton a közszolgálati tisztviselők által elért eredményeket a személyügyi központ dolgozza fel. (6) A kompetencia-vizsgálaton megfelelt közszolgálati tisztviselők nevét, elérhetőségét, és eredményeit a személyügyi központ a személyes interjú lefolytatása céljából továbbítja a közszolgálati tisztviselő által a jelentkezésében megjelölt kormányhivatal részére. 7. § (1) A személyes interjú célja, hogy konkrét kérdések feltételével pontosítsák a kompetencia-vizsgálat eredményét, ennek során azt is megvizsgálják, hogy az összhangban van-e a személyes interjú során tapasztalt képességekkel. (2) A személyes interjú helyét és időpontját a kormányhivatal határozza meg, és erről legalább az időpontot két munkanappal megelőzően elektronikus úton értesíti a közszolgálati tisztviselőt. (3) A személyes interjút a 6. § (6) bekezdés szerinti kormányhivatalban kialakított kiválasztási bizottságok folytatják le a kompetencia-vizsgálaton megfelelt közszolgálati tisztviselőkkel. (4) A kiválasztási bizottság olyan kéttagú bizottság, amelynek tagjait a kormányhivatalt vezető kormánymegbízott delegálja a kormányhivatal felsőfokú végzettséggel rendelkező kormánytisztviselői közül. A kiválasztási bizottság egyik tagjának a Kkr. 2. melléklet II. pont 1. alpontjában meghatározott felsőfokú végzettségek valamelyikével kell rendelkeznie. A kiválasztási bizottság munkájában tanácskozási joggal a személyügyi központ megbízottja is részt vehet. (5) A kiválasztási bizottság tagja, illetve a személyügyi központ megbízottja nem lehet a) a jelentkező közszolgálati tisztviselő közeli hozzátartozója, b) aki a jelentkező közszolgálati tisztviselővel közvetlen irányítási, felügyeleti, ellenőrzési, vagy elszámolási kapcsolatban áll, továbbá c) akitől egyébként az elfogulatlan eljárás nem várható el. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenség fennállását az arról történő tudomásszerzést követően haladéktalanul be kell jelenteni a kormányhivatalt vezető kormánymegbízottnak. Ha az összeférhetetlenség fennállását a kiválasztási bizottság tagja bejelentette, vagy a bizottsági tag az összeférhetetlenség fennállására figyelemmel egyébként kizárásra került, a kormányhivatalt vezető kormánymegbízott haladéktalanul új tagot jelöl ki a kiválasztási bizottságba. 8. § (1) A kiválasztási bizottság megállapítja a közszolgálati tisztviselő személyes interjún elért eredményét, és ezt összesíti a kompetencia-vizsgálaton elért eredményével, ennek alapján – a személyügyi központ által kidolgozott egységes értékelési szempontrendszer figyelembe vételével – dönt arról, hogy megfelelt-e a közszolgálati tisztviselő a kiválasztási eljáráson. (2) A kiválasztási eljárásban elért eredmények alapján a kiválasztási bizottságok rangsorolt listát készítenek a megfelelt közszolgálati tisztviselőkről. A kiválasztási bizottságok az általuk készített rangsorolt listákat kormányhivatali szinten egységesítik, és a közszolgálati tisztviselőkről az általuk elért eredmények alapján csökkenő sorrendbe állított egységes rangsorolt listát készítenek. (3) A kormányhivatalt vezető kormánymegbízott a létrejövő új kormányablak ügyintézői álláshelyek függvényében meghatározza, hogy kormányhivatalonként legfeljebb hány, a kiválasztási eljáráson megfelelt közszolgálati tisztviselővel köthető továbbképzési megállapodás. (4) Amennyiben az egységes rangsorolt listán szereplő közszolgálati tisztviselő a kormányhivatal értesítésében meghatározott határidőig nem köti meg a továbbképzési megállapodást, a listán következő eredményt elért közszolgálati tisztviselő lép a helyébe. (5) A kormányhivatal gondoskodik az egységes rangsorolt listán szereplő közszolgálati tisztviselők értesítéséről. 6. Jogorvoslat 9. § (1) A kiválasztási eljárás lebonyolítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozva a jelentkező közszolgálati tisztviselő írásban panasszal élhet a személyügyi központ vezetőjénél a panaszra okot adó esemény vagy cselekmény bekövetkeztéről való tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül. (2) A panaszra okot adó esemény vagy cselekmény bekövetkeztétől számított három hónapon túl panasz nem nyújtható be. (3) A személyügyi központ vezetője a panaszt legkésőbb a közlését követő harminc napon belül elbírálja. (4) A panaszt a miniszter bírálja el, ha a személyügyi központ vezetője a jelentkezőnek a közeli hozzátartozója vagy volt házastársa. (5) Ha a panasz (4) bekezdés szerinti elbírálója a panasznak helyt ad, a kiválasztási eljárást újra le kell folytatni. 7. Továbbképzési megállapodás 10. § (1) A kiválasztási eljáráson megfelelt közszolgálati tisztviselővel – a munkáltatója beleegyezésével – a személyügyi központ továbbképzési megállapodást köthet a 11. § (1) bekezdés szerinti kormányablak ügyintézői képesítés megszerzésére, valamint a 11. § (4) bekezdés szerinti munkába illesztő képzés elvégzésére. (2) A továbbképzési megállapodás keretében a közszolgálati tisztviselő: a) vállalja, hogy folyamatosan részt vesz a képzésben és teljesíti az előírt képzési követelményeket, b) vállalja, hogy a képzés sikeres elvégzését követő egy éven belül a kormányhivatal által részére felajánlott kormányablak ügyintézői álláshelyet elfogadja, feltéve, hogy az álláshely megfelel a Kttv. 48. § (3) bekezdésében foglaltaknak, c) hozzájárul ahhoz, hogy természetes személyazonosító adatait és a vizsga teljesítésével összefüggő adatait a képzés- és a vizsgaszervező kezelje, d) vállalja, hogy munkáltatójával fennálló kormányzati szolgálati jogviszonyát vagy közszolgálati jogviszonyát a képzés sikeres elvégzését követő két éven belül nem szünteti meg lemondással, e) vállalja, hogy az a)–d) pontokban foglalt kötelezettségei neki felróható megszegése esetén a képzés költségét a személyügyi központnak megtéríti. (3) A továbbképzési megállapodás keretében a személyügyi központ vállalja, hogy a képzés költségét a kormányablak ügyintézők képzése ÁROP projekt terhére biztosítja. (4) A továbbképzési megállapodásra egyebekben a Kttv. 82. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. 8. Képzés 11. § (1) A kormányablak ügyintézői képesítés megszerzésére az NKE a) két féléves szakirányú továbbképzést szervez a felsőfokú végzettséggel rendelkező közszolgálati tisztviselők, b) az a) pont szerinti szakirányú továbbképzéssel megegyező időtartamú közszolgálati továbbképzést nyújt a középfokú iskolai végzettséggel rendelkező közszolgálati tisztviselők részére. (2) Az NKE meghatározza, és hivatalos honlapján közzéteszi a) a képzés tananyagát, b) a vizsga követelményrendszerét és c) a vizsgaszabályzatát. (3) A képzés tárgykörei: a) közigazgatási alapismeretek, b) közigazgatási eljárások, c) e-közigazgatás az ügyfélszolgálatban, d) egyedi ügyek és élethelyzetek, e) ügyfélszolgálati készségfejlesztés. (4) A közszolgálati tisztviselők munkába illesztő képzésként a kormányablaknál végzett ügyintézői tevékenység ellátásához szükséges informatikai ismeretek megszerzésére irányuló képzésen vesznek részt. A munkába illesztő képzés elvégzése nem feltétele az (1) bekezdés szerinti képesítés megszerzésének, de a munkakör betöltéséhez szükséges feltétel. (5) A középfokú iskolai végzettséggel rendelkező közszolgálati tisztviselőnek – a (6) és a (7) bekezdésekben foglalt kivétellel – a kormányablak ügyintézői álláshely betöltését követő legfeljebb öt éven belül felsőfokú igazgatásszervező szakképzettséget kell szereznie. (6) Annak a középfokú iskolai végzettséggel rendelkező közszolgálati tisztviselőnek, aki a jelentkezési felhívásban meghatározott jelentkezési határidőig betöltötte az ötvenedik életévét, nem kell az (5) bekezdés szerinti szakképzettséget megszereznie. (7) Nem kell az (5) bekezdés szerinti szakképzettséget megszereznie annak a középfokú iskolai végzettséggel rendelkező közszolgálati tisztviselőnek, aki a képzésre történő jelentkezését megelőzően felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyt létesített, ha a kormányablak ügyintézői álláshely betöltését követően a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül a felsőfokú szakképzettséget megszerzi. 9. Vizsgáztatás 12. § A 11. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakirányú továbbképzés keretében zajló képzés esetén a vizsga a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben meghatározott szabályok szerint kerül lebonyolításra. 13. § (1) A 11. § (1) bekezdés b) pontja szerinti közszolgálati továbbképzés keretében zajló képzés vizsgáját (a továbbiakban: vizsga) az NKE szervezi, ennek során a) ellátja a vizsgabizottság működésével, a vizsga szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat, b) meghirdeti a vizsgaidőpontokat, c) biztosítja a vizsgákhoz szükséges technikai feltételeket, d) kijelöli a vizsgabizottság tagjait. (2) A vizsga írásbeli és szóbeli részekből áll. (3) A vizsga eredményes teljesítéséről az NKE az 1. mellékletben meghatározott formátumú bizonyítványt állít ki. 10. Záró rendelkezések 14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök