📄 Jogszabály szövege
2018. CI. törvény a 2021. népszámlálásról.
1. § (1) A Magyarország területén 2021. május 1-jén 0 órakor fennálló állapot alapulvételével a természetes személyekről és
a lakásokról nép- és lakásszámlálást (a továbbiakban: 2021. évi népszámlálás) kell tartani.
(2) A 2021. évi népszámlálás kiterjed
a) a Magyarország területén élő vagy 12 hónapnál rövidebb ideig külföldön tartózkodó, de Magyarországon
bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra,
b) a Magyarország területén három hónapnál hosszabb ideig tartózkodó
ba) EGT-állampolgárokra, A törvényt az Országgyűlés a 2018. december 12-i ülésnapján fogadta el.
A törvényt az Országgyűlés a 2018. december 12-i ülésnapján fogadta el.
bb) harmadik országbeli állampolgárokra és
bc) hontalan személyekre
[a továbbiakban az a) és b) pont alattiak együtt: természetes személyek],
valamint
c) az ország területén lévő lakásokra, lakott üdülőkre, lakott egyéb lakóegységekre (a továbbiakban együtt:
lakások) és a közösségi éjszakai elhelyezést szolgáló intézményekre – így különösen a gyermekvédelmi
szakellátás intézményei, diákotthonok, kollégiumok, munkavállalók elhelyezését szolgáló intézmények, tartós
és átmeneti elhelyezést biztosító szociális intézmények, büntetés-végrehajtás intézményei – (a továbbiakban:
intézetek).
(3) A 2021. évi népszámlálást internetes önkitöltéses vagy interjús módszerrel kell végrehajtani. Az adatszolgáltatás
módját – a (4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatói kör kivételével – az adatszolgáltatásra kötelezett
személy választja meg.
(4) A Rendőrségről szóló törvény, valamint a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló
kormányrendelet szerinti védett személyek adatszolgáltatási kötelezettségüket internetes önkitöltéses módszerrel
teljesítik.
(5) Az adatfelvételt 2021. május 1. és 2021. június 20. között kell végrehajtani. Az összeírásból kimaradt személyek és
lakásuk pótösszeírását 2021. június 28-ig kell befejezni az 5. § (6) bekezdésbeli eltéréssel. Az adat-előkészítési,
adatfeldolgozási folyamat 2022. június 28-ig tart.
2. § (1) A 2021. évi népszámlálás során az adatszolgáltatás a természetes személyek, a lakások, valamint az intézetek
következő adatköreinek az összeírására terjed ki:
a) a természetes személyekre vonatkozóan: családi- és utónév, nem, születési idő, állampolgárság, lakóhely,
a lakáshasználat jogcíme, családi állapot, családi állás, élve született gyermekek száma, születési ideje,
iskolába járás, iskolai és szakmai végzettség, nyelvismeret, gazdasági aktivitás, foglalkozás, munkáltató és
munkahely, tanulással, munkavégzéssel összefüggő napi közlekedés és utazás, nemzetiség, anyanyelv,
családi, baráti közösségben beszélt nyelv, vallás, egészségi állapot, fogyatékosság;
b) a lakásokra vonatkozóan: természetbeni cím, rendeltetés (típus), tulajdoni jelleg, helyiségeinek száma,
alapterület, kommunális ellátottság, felszereltség, építési év, falazat;
c) az intézetekre vonatkozóan: természetbeni cím, rendeltetés, férőhelyek száma.
(2) A 2021. évi népszámlálás során felvett adatok vonatkozásában olyan technikai megoldást kell alkalmazni, amely
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazása folyamán az adatrögzítés pillanatában automatikus
módon elvégzi az adatok álnevesítését.
(3) A természetes személyek vallására, nemzetiségére vonatkozó adatok kivételével a (2) bekezdés szerint álnevesített
adatok
a) kapcsolata a természetes személyekkel kizárólag a 2021. évi népszámlálási adatok előkészítésével,
feldolgozásával összefüggő célból a cél eléréséig szükséges mértékben és ideig állítható helyre;
b) kizárólag a 2021. évi népszámlálási adatok előkészítésével, feldolgozásával összefüggő célból, a cél eléréséig
szükséges mértékben és ideig kapcsolhatóak össze a 2021. évi népszámlálás céljára felhasználásra kerülő,
a 6. § (1) bekezdésében felsorolt adminisztratív adatokkal.
(4) A természetes személyek vallására, nemzetiségére vonatkozó álnevesített adatok
a) kizárólag a 2021. évi népszámlálási adatok előkészítésével, feldolgozásával összefüggő célból a cél eléréséig
szükséges mértékben és ideig kapcsolhatóak össze a 2021. évi népszámlálás során felvett, a (2) bekezdés
szerint álnevesített adatokkal, továbbá a 2021. évi népszámlálás céljára felhasználásra kerülő, a 6. §
(1) bekezdésében felsorolt adminisztratív adatokkal,
b) kapcsolatát a természetes személlyel a 2021. évi népszámlálás adatfeldolgozásának lezárását követően
véglegesen meg kell szüntetni.
(5) A 2021. évi népszámlálás adatfeldolgozását követően – a vallásra, nemzetiségre vonatkozó adatokat nem
tartalmazó – álnevesített adatállomány a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.)
40. § (3) bekezdésének megfelelően kapcsolható össze más, a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH)
kezelésében lévő adatállománnyal.
3. § (1) Az adatszolgáltatás – a (2) bekezdésben felsorolt adatkörök kivételével – kötelező. Az adatszolgáltatók kötelesek
a 2021. évi népszámlálás körébe tartozó adatokat a valóságnak megfelelően megadni.
(2) Az adatszolgáltatás az egészségi állapotra, a fogyatékosságra, a vallásra, az anyanyelvre és a nemzetiségre
vonatkozóan önkéntes.
(3) Az adatszolgáltatók mint érintettek a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő
védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló,
2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi
rendelet) 17. és 18., valamint 21. cikkében foglalt, törléshez, az adatkezelés korlátozásához és a tiltakozáshoz való
jogot a (2) bekezdésben foglalt önkéntes adatszolgáltatáson alapuló adatok vonatkozásában gyakorolhatják.
A jogok gyakorlása nem érinti a KSH által feldolgozott, a 2021. évi népszámlálás adataiból tájékoztatási célból kezelt,
azonosításra nem alkalmas adatbázisokat.
(4) Az adatszolgáltató az általános adatvédelmi rendelet 16. cikkében foglalt, helyesbítéshez való jogával a statisztikai
adatfeldolgozás megkezdéséig élhet. A KSH nem köteles az adatszolgáltató által kért helyesbítést elvégezni, ha
az a statisztikai adatfelvételi módszertan alkalmazását vagy más, statisztikai szakmai szempontokat sértene, vagy
az lehetetlen.
(5) A 2021. évi népszámlálás során gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók fel.
4. § (1) A 2021. évi népszámlálás előkészítésének és végrehajtásának a szakmai felügyeletét, az internetes adatgyűjtés
előkészítését és lebonyolítását, az összeírás technikai feltételeinek biztosítását, a helyi előkészítés és az összeírás
szakmai felügyeletét, továbbá az adatok előkészítését, feldolgozását és közzétételét a KSH – a KSH elnöke által
alapított, a magyar állam 100%-os tulajdonában álló Statisztikai Elemző Központ Korlátolt Felelősségű Társaság
bevonásával – végzi. A feldolgozott adatoknak az Európai Bizottság (Eurostat) számára történő továbbításáról a KSH
gondoskodik.
(2) A 2021. évi népszámlálás helyi előkészítéséről és a település közigazgatási területén az adatfelvétel végrehajtásáról
– az internetes adatgyűjtés előkészítése és lebonyolítása, valamint a (3) bekezdésben foglaltak kivételével –
a települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzat jegyzője gondoskodik.
(3) A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek által fenntartott intézetek, valamint az ezekben az intézetekben
élők vonatkozásában a 2021. évi népszámlálás helyi előkészítéséért és az adatfelvétel végrehajtásáért – a települési
(a fővárosban a kerületi) önkormányzat jegyzőjével együttműködve – az intézet vezetője a felelős.
(4) A begyűjtött adatok – ide nem értve az Európai Bizottság (Eurostat) részére történő adattovábbítást, valamint
a KSH tájékoztatási tevékenysége során előállt azonosításra nem alkalmas adatokat – Magyarország területét nem
hagyhatják el.
(5) A 2021. évi népszámlálás végrehajtásáért felelős, (2) és (3) bekezdésben megjelölt személyek a 2021. évi
népszámlálás során felvett adatokba nem tekinthetnek bele.
(6) A 2021. évi népszámlálás előkészítése, végrehajtása, valamint az adatok feldolgozása során a KSH szorosan
együttműködik a nemzetiségi, vallási közösségek, valamint a fogyatékossággal élők érdekképviseleteivel, biztosítja
a 2021. évi népszámlálással kapcsolatos tevékenységek átláthatóságát.
5. § (1) A KSH az 1. § (3) bekezdésében meghatározott internetes önkitöltéses adatszolgáltatás céljából – mindenki számára
egyenlő eséllyel hozzáférhető – informatikai rendszert (a továbbiakban: Rendszer) működtet.
(2) A Rendszerben történő adatszolgáltatás esetében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános
szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) rendelkezéseit a (3)–(6) bekezdésben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A Rendszerben történő adatszolgáltatást teljesítő adatszolgáltatók azonosítása a Rendszerben biztosított egyedi
azonosítási folyamat során a regisztrációt követően kapott egyedi azonosítóval történik.
(4) A Rendszer rögzíti és visszaigazolja az adatszolgáltatás időpontját, amely egyben az adatszolgáltatási kötelezettség
teljesítésének időpontja.
(5) A Rendszer a kitöltött kérdőívet az 1. § (5) bekezdésében meghatározott pótösszeírási időszak végéig megőrzi.
Ezt követően a keletkezett adatállományok kezelésére a 2. § (2)–(4) bekezdése az irányadó.
(6) Ha a Rendszer az adatfelvételre, illetve a pótösszeírásra megjelölt határnapokon legalább négy órán keresztül nem
elérhető üzemzavar vagy üzemszünet miatt, az adatfelvételre, illetve a pótösszeírásra megadott határidőt további
egy nappal ki kell terjeszteni, és erről a KSH a honlapján közleményt tesz közzé.
6. § (1) A 2021. évi népszámlálás céljából az adatfeldolgozás lezárásáig a KSH egyedi azonosításra alkalmas módon
és térítésmentesen átveheti és kezelheti, valamint a 2021. évi népszámlálás adatainak előkészítésekor és
feldolgozásakor – az Stt. rendelkezéseivel összhangban, a hiányzó adatok pótlása érdekében – összekapcsolhatja
egymással és a 2. § (2)–(4) bekezdései szerint a népszámlálás során felvett adatokkal a következő adminisztratív
nyilvántartások adatait:
a) a Központi Címregiszter vonatkozásában a lakás címére;
b) a személyi adat- és lakcímnyilvántartás vonatkozásában a nemre, születési időre, állampolgárságra,
lakóhelyre, családi állapotra;
c) az idegenrendészeti nyilvántartás vonatkozásában az állampolgárságra, lakóhelyre;
d) a menekültügyi nyilvántartás vonatkozásában az állampolgárságra, lakóhelyre;
e) a Köznevelési Információs Rendszer vonatkozásában a köznevelési intézményekkel fennálló óvodai, tanulói
jogviszonyra, valamint a megszerzett végzettségre;
f ) a Felsőoktatási Információs Rendszer vonatkozásában a felsőoktatási intézménnyel fennálló jogviszonyra és
a megszerzett szakképzettségre;
g) az Ellátotti-, nyugdíj, jogszerzési nyilvántartás vonatkozásában a gazdasági aktivitáson belül az ellátottság
tényére;
h) a szociális ellátások nyilvántartása vonatkozásában a gazdasági aktivitáson belül az ellátottság tényére;
i) a családtámogatási nyilvántartások vonatkozásában a gazdasági aktivitáson belül az ellátottság tényére;
j) a Magyar és külföldi munkavállalók és egyéni vállaklozók járulék adatbázisainak nyilvántartásai
vonatkozásában a gazdasági aktivitásra, foglalkozásra, munkáltatóra, munkahelyre;
k) az egészségbiztosítási adatbázis vonatkozásában a gazdasági aktivitáson belül az ellátottság tényére;
l) az álláskeresők nyilvántartása vonatkozásában a gazdasági aktivitásra;
m) az Egységes Elektronikus Közműnyilvántartási Rendszer vonatkozásában a kommunális ellátottságra
vonatkozó adatkörökbe tartozó adatokat.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatátadásokra az Stt. 28. §-a az irányadó.
7. § A népszámlálás kiadásainak keretösszegét és erőforrás igényét az éves költségvetési törvény tervezése, valamint
a létszámtervezés során figyelembe kell venni.
8. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
a) a 2021. évi népszámlálás megszervezésével kapcsolatos feladatokat,
b) a népszámlálás helyi előkészítésében és végrehajtásában részt vevők feladatait,
c) a 2. § (1) bekezdés a)–c) pontjában felsorolt, valamint a 6. § (1) bekezdés a–m) pontjaiban foglalt adatkörökön
belüli részletes adattartalmat,
d) az adatszolgáltatással összefüggő technikai szabályokat.
9. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
10. § Hatályát veszti a 2011. évi népszámláslásról szóló 2009. évi CXXXIX. törvény.
11. § Ez a törvény
a) a nép- és lakásszámlálásról szóló, 2008. július 9-i 763/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) a 763/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott nép- és lakásszámlálásokra
vonatkozóan a referenciaév, valamint a statisztikai adatok és metaadatok programjának megállapításáról
szóló, 2017. április 20-i (EU) 2017/712 bizottsági rendelet,
c) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen
adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi
rendelet) szóló, 2016. április 27-i 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.