2010. XVII. törvény a nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó polgári nemperes eljárásokról.

2010. XVII. törvény a nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó polgári nemperes eljárásokról. Az Országgyűlés az új Polgári Törvénykönyv által bevezetett, a nagykorú személyek védelmét szolgáló jogintézmények, így a gondnokság alá helyezéssel összefüggésben a gondnok önálló eljárásra való feljogosítása és a támogatott döntéshozatal feltételeinek polgári nemperes eljárásban való megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja: 1. § (1) Az e törvény ben szabályozott eljárásokra – ha e törvény másként nem rendelkezik – a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény I–XIV. fejezetének, valamint a XVIII. fejezetének rendelkezéseit a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell meg fele lően alkalmazni. A törvényt az Országgyűlés a 2010. február 15-i ülésnapján fogadta el. (2) Az e törvény ben szabályozott eljárásokra a helyi bíróság rendelkezik hatáskörrel. (3) Az e törvény ben szabályozott eljárásokban a) felfüggesztésnek és szünetelésnek helye nincs, b) a bíróság a kérelmezőt és a kérelmezettet személyesen meghallgatja, c) a bíróság a kérelemről végzéssel dönt. (4) A nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó nemperes eljárás csak a nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó más nemperes eljárás iránti kérelemmel vagy keresettel kapcsolható össze azzal, hogy ha a nemperes eljárás peres eljárással kerül összekapcsolásra, úgy – az adott nemperes eljárás speciális szabályainak megfelelő alkalmazása mellett – a peres eljárás szabályai szerint jár el a bíróság. A gondnok önálló eljárásra való feljogosítása iránti külön eljárás 2. § (1) Az eljárásra az a bíróság ille té kes, amelynek ille té kességi területén a gondnokolt lakik, vagy amelynek ille té kességi területén a gondnokolt huzamos időn át tartózkodik. (2) A korlátozottan cselekvőképes személy gondnokának önálló eljárásra való feljogosítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell: a) az eljáró bíróságot és azokat az adatokat, amelyekből a bíróság ille té kessége megállapítható, b) a kérelmezők nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, c) ha a gondnok önálló eljárásra való feljogosítását a Polgári Törvénykönyv (a továb biak ban: Ptk.) 2:25. § b) pontja alapján kérik, a gondnokolt mint kérelmezett nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, d) a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezést elrendelő bíróság nevét és az ítélet számát, e) azoknak a korlátozás alá tartozó ügycsoportoknak vagy ügycsoportokon belüli egyes ügyeknek a megnevezését, amelyben a gondnok önálló eljárásra, jognyilatkozat önálló megtételére való feljogosítását kérik, f) a kérelem elő ter jesz tésének indokait. (3) A gondnok és a gyámhatóság által közösen előterjesztett kérelemhez csatolni kell a fogyatékos személyekkel való kommunikáció terén jártas szakember – kérelmet alátámasztó – véleményét. (4) Ha a kérelem az ingatlannal való rendelkezést is érinti, a kérelemhez csatolni kell a gondnokolt ingatlanainak tulajdoni lapját, valamint azon ingatlanok tulajdoni lapjait, melyekre a gondnokoltat érintő egyéb jog vagy tény van bejegyezve, feljegyezve. (5) A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát, amelynek tartalmára a kérelmező bizonyítékként hivatkozik, vagy amely a bíróság ille té kességének megállapításához, valamint a hivatalból figye lembe veendő körülmények igazolásához szükséges, kivéve, ha az adatokat személyi igazolvánnyal is lehet igazolni; erre a kérelemben utalni kell. (6) A bíróság a külön törvény szerinti, a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az elő ze tes jognyilatkozatok nyilvántartásának adatait megtekinti, ezen adatok tekintetében hiánypótlás elrendelésének nincs helye. (7) A gondnok önálló eljárásra való feljogosítása iránti külön eljárásban a bíróság az általa szükségesnek tartott bizonyítást hivatalból is elrendelheti. 3. § (1) Ha a korlátozottan cselekvőképes személy gondnokát önálló eljárásra jogosítja fel a bíróság, a határozatban rendelkezni kell arról, hogy a feljogosítás a korlátozás alá tartozó mely ügycsoportokra, vagy az ügycsoporton belül mely ügyekre és mely időtartamra vonatkozik. A feljogosítás legfeljebb 3 éves időtartamra adható meg. Ha a gondnokoltnak ingatlana van, vagy ingatlanon haszonélvezeti joga áll fenn, továbbá, ha ingatlanra a gondnokoltat érintő egyéb jog vagy tény van bejegyezve, feljegyezve, és a feljogosítás az ingatlannal való rendelkezésre is vonatkozik, az első fokú bíróság hivatalból megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a feljogosítás tényének az ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzése iránt. (2) A korlátozottan cselekvőképes személy gondnokát önálló eljárásra feljogosító jogerős végzést az első fokú bíróság megküldi a gyámhatóságnak. (3) A kérelmet elutasító végzés ellen a kérelmező, a gondnokot önálló eljárásra feljogosító végzés ellen a kérelmezett fellebbezéssel élhet. (4) A gondnok önálló eljárásra való feljogosítása időtartamának lejártát megelőzően a gyámhatóság a feljogosítás felülvizsgálata iránti kérelmet köteles előterjeszteni. Ha a gondnok önálló eljárásra való feljogosítására a Ptk 2:25. § a) pontja alapján került sor, a gondnokolt mint kérelmező a gondnokkal mint kérelmezettel szemben a feljogosítás megszüntetése iránti kérelmet nyújthat be a feljogosítás időtartamának lejáratát megelőzően. (5) A feljogosítás felülvizsgálata és a feljogosítás megszüntetése iránti eljárásban a bíróság a gondnok önálló eljárásra való feljogosítása iránti eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el azzal, hogy ha a feljogosítás megszüntetéséről rendelkezik és a feljogosítás az ingatlan-nyilvántartásba az (1) bekezdés szerint feljegyzésre került, az első fokú bíróság megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a feljogosítás törlése iránt. A támogató kinevezése iránti eljárás 4. § (1) A támogatott döntéshozatalra vonatkozó szabályok szerint segítségre szoruló nagykorú személy a bíróságtól támogató kinevezését kérheti. A támogató kinevezése iránti kérelmet a nagykorú személy együttélő házastársa és élettársa, egyenesági rokona, valamint testvére (a továb biak ban együtt: hozzátartozó) is benyújthatja. (2) Az eljárásra az a bíróság ille té kes, amelynek ille té kességi területén a segítségre szoruló lakik, vagy amelynek ille té kességi területén a segítségre szoruló huzamos időn át tartózkodik. 5. § (1) A támogató kinevezése iránti kérelemben fel kell tüntetni: a) az eljáró bíróságot és azokat az adatokat, amelyekből a bíróság ille té kessége megállapítható, b) a segítségre szoruló – illetve ha a kérelmet a hozzátartozó nyújtotta be, a hozzátartozó – nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, c) a kinevezni kért támogató nevét, lakóhelyét, kivéve, ha a kérelem hivatásos támogató kinevezésére irányul, d) azokat az ügycsoportokat, amelyekben a kérelmező a támogató kinevezését kéri, e) az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a segítségre szoruló a d) pontban meghatározott ügycsoportokban nem áll cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt, f) a kérelem elő ter jesz tésének indokait, g) a megjelölt támogató, vagy – amennyiben nem áll rendelkezésre a Ptk. szerinti bizalmi viszony fennállását tanúsító okirat vagy nyilatkozat – a hivatásos támogató kinevezésére irányuló határozott kérelmet. (2) A kérelemhez csatolni kell a) a Ptk. szerinti bizalmi viszony fennállását tanúsító okiratot vagy nyilatkozatot, kivéve, ha a kérelem hivatásos támogató kinevezésére irányul, b) azt az okiratot, illetve annak másolatát, amelynek tartalmára a kérelmező bizonyítékként hivatkozik, vagy amely a bíróság ille té kességének megállapításához, valamint a hivatalból figye lembe veendő körülmények igazolásához szükséges, kivéve, ha az adatokat személyi igazolvánnyal is lehet igazolni; erre a kérelemben utalni kell. 6. § (1) A bíróság a külön törvény szerinti, a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az elő ze tes jognyilatkozatok nyilvántartásának adatait megtekinti, ezen adatok tekintetében hiánypótlás elrendelésének nincs helye. (2) A bíróság a támogatónak kinevezni kért személyt, továbbá – ha a kérelmet a hozzátartozó nyújtotta be – a segítségre szorulót is személyesen meghallgatja. A bíróság a segítségre szorulót nyilatkoztatja, hogy a támogató kinevezésével egyetért-e. (3) Ha a kérelemben megjelölt személy a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján valószínűsíthetően nem nevezhető ki támogatónak, vagy ha nem áll rendelkezésre a Ptk. szerinti bizalmi viszony fennállását tanúsító okirat vagy nyilatkozat, a bíróság megkeresi a gyámhatóságot a hivatásos támogató személyére történő javaslattétel iránt. (4) A támogató kinevezése iránti eljárásban a bíróság az általa szükségesnek tartott bizonyítást hivatalból is elrendelheti. 7. § (1) A bíróság a kérelmet elutasítja, ha a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapítja, hogy a) a kérelem szerint segítségre szoruló sem értelmi képessége, sem pszichés állapota, sem szenvedélybetegsége miatt nem szorul támogató segítségére, b) a kérelem szerint segítségre szoruló azon ügycsoportok tekintetében, amelyekre a támogató kinevezését kéri, cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt áll, c) a kérelemben megjelölt személy támogatónak nem nevezhető ki, és a kérelmező, illetve a segítségre szoruló hivatásos támogató kinevezését ellenzi. (2) Ha a bíróság a segítségre szoruló számára támogatót nevez ki, a kinevezés hatálya a végzés jogerőre emelkedését követő napon kezdődik. (3) A hivatásos támogatót kinevező jogerős végzést az elsőfokú bíróság megküldi a gyámhatóságnak. 8. § A kérelmet elutasító végzés ellen a kérelmező, a támogatót kinevező végzés ellen a kérelmező és a kinevezett támogató fellebbezéssel élhet. Ha a kérelmet a hozzátartozó nyújtotta be, a segítségre szoruló mind a kérelmet elutasító, mind a támogatót kinevező végzés ellen fellebbezéssel élhet. A támogató kinevezésének visszavonása iránti eljárás 9. § (1) A támogató kinevezésének visszavonása iránti kérelmet a támogatott a támogatóval mint kérelmezettel szemben, a támogató a támogatottal mint kérelmezettel szemben terjesztheti elő. (2) Az eljárásra az a bíróság ille té kes, amelynek ille té kességi területén a támogatott lakik, vagy amelynek ille té kességi területén huzamos időn át tartózkodik. 10. § (1) A támogató kinevezésének visszavonása iránti kérelemben fel kell tüntetni: a) az eljáró bíróságot és azokat az adatokat, amelyekből a bíróság ille té kessége megállapítható, b) a kérelmező és a kérelmezett nevét, lakóhelyét, c) a támogató kinevezését elrendelő bíróság nevét és a határozat számát, d) a kérelem elő ter jesz tésének indokait. (2) A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát, amelynek tartalmára a kérelmező bizonyítékként hivatkozik, vagy amely a bíróság ille té kességének megállapításához, valamint a hivatalból figye lembe veendő körülmények igazolásához szükséges, kivéve, ha az adatokat személyi igazolvánnyal is lehet igazolni; erre a kérelemben utalni kell. 11. § (1) A bíróság a támogató kinevezését visszavonja, ha a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapítja, hogy annak a Ptk.-ban meghatározott feltételei fennállnak, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. (2) A végzés ellen a kérelmező és a kérelmezett fellebbezéssel élhet. 12. § A támogató kinevezésének visszavonása iránti eljárásra egyebekben a 4–8. §-ok rendelkezései meg fele lően irányadók. A hivatásos támogató felmentése iránti eljárás 13. § (1) A hivatásos támogató felmentése, illetve új támogató kinevezése iránti kérelmet a) a támogatott a hivatásos támogatóval, b) a hivatásos támogató a támogatottal, c) a gyámhatóság a hivatásos támogatóval és a támogatottal, mint kérelmezettel szemben terjesztheti elő. (2) A kérelemben a 10. §-ban meghatározott adatokon kívül fel kell tüntetni az új támogató személyére vonatkozó javaslatot. (3) A bíróság a hivatásos támogatót felmenti, ha a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján annak a Ptk.-ban meghatározott feltételei fennállnak, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. Ha a bíróság a hivatásos támogatót felmenti, a támogatott egyetértése esetén új támogatót nevez ki. (4) A végzés ellen a kérelmező és a kérelmezett fellebbezéssel élhet. (5) A hivatásos támogató felmentése iránti eljárásra egyebekben a 4–8. §-ok rendelkezései meg fele lően irányadók. Nyilvántartás 14. § (1) A gondnok önálló eljárásra való feljogosításáról, a feljogosítás felülvizsgálatáról, a feljogosítás megszüntetéséről, a támogató kinevezéséről, illetve kinevezésének visszavonásáról, a hivatásos támogató felmentéséről szóló jogerős végzés külön törvény ben meghatározott adatait, valamint azok változásait a helyi bíróság bevezeti a gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az elő ze tes jognyilatkozatok nyilvántartásába, illetve törli onnan. (2) A gondnokoltak és gondnokaik, támogatott személyek és támogatóik, valamint az elő ze tes jognyilatkozatok nyilvántartását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala kezeli. 15. § Ez a törvény 2010. május 1-jén lép hatályba. Sólyom László s. k., Dr. Katona Béla s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke