39/2004. (III. 12.) Korm. rendelete a sportfegyelmi felelősségről.

39/2004. (III. 12.) Korm. rendelete a sportfegyelmi felelősségről. A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 79. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: 1. § A rendelet hatálya kiterjed: a) a versenyzőre; b) a sportszakemberre; c) a sportszervezetre, valamint d) a sportszövetségre. 2. § (1) A sportfegyelmi eljárást a sportszövetség, illetve — ha a sportszövetség sportfegyelmi szabályzata lehetővé teszi — első fokon a sportszövetség területi szervezeti egysége vagy tagozata (a továbbiakban együtt: eljáró szerv) folytatja le. (2) Az eljáró szerv az első fokú eljárás lefolytatására sportfegyelmi bizottságot, továbbá a sportszövetség a másodfokú eljárás lefolytatására sportfegyelmi szabályzatában meghatározott fellebbviteli szervet (a továbbiakban: sportszövetség fellebbviteli szerve) köteles működtetni. (3) A sportfegyelmi bizottság legalább három tagból áll. (4) A sportszövetség sportfegyelmi szabályzatának eltérő rendelkezése hiányában a sportfegyelmi bizottság: a) tagjai közül elnököt választ; b) működési rendjét maga állapítja meg. 3. § (1) A sportfegyelmi bizottság eljárásában és döntéshozatalában elnökként, tagként nem vehet részt, illetve jegyzőkönyvvezetőként nem működhet közre: a) az eljárás alá vont versenyző, sportszakember közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]; b) akit az eljárás során tanúként vagy szakértőként hallgattak meg; c) akinek a sportfegyelmi büntetés megállapításához vagy annak elmaradásához érdeke fűződik; d) akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el; e) a másodfokú eljárásban, aki az első fokú eljárásban a sportfegyelmi bizottság elnöke, tagja volt. (2) Az elnök, a tag, illetve a jegyzőkönyvvezető az öszszeférhetetlenséget köteles a sportfegyelmi bizottságnak bejelenteni, és tevékenységét az eljárásban egyidejűleg megszüntetni. Az elnök, a tag, illetve a jegyzőkönyvvezető összeférhetetlenségét az eljárás alá vont is — az annak alapjául szolgáló tényről való tudomásszerzést követően haladéktalanul — bejelentheti. Összeférhetetlenség megállapítása esetén a sportfegyelmi bizottság az elnököt, a tagot, illetve a jegyzőkönyvvezetőt az eljárásból kizárja, és az eljárást az elnök, a tag, illetve a jegyzőkönyvvezető tevékenységével érintett részében megismétli. (3) Az összeférhetetlenségi eljárásra vonatkozó részletes előírásokat a sportszövetség sportfegyelmi szabályzata állapítja meg. 4. § (1) Kötelezettségszegés alapos gyanúja esetén a sportfegyelmi bizottság elnöke sportfegyelmi eljárást indít. Nem indítható sportfegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegésről való tudomásszerzés óta 30 nap, illetve a kötelezettségszegés elkövetése óta egy év eltelt. Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén a határidőt az eljárás alá vont belföldre történő visszaérkezésétől kell számítani. (2) A sportfegyelmi bizottság elnöke nyolc napon belül írásban értesíti az eljárás alá vont személyt, illetve sportszervezetet a sportfegyelmi eljárás megindításáról. (3) Az értesítésben meg kell jelölni: a) a sportfegyelmi eljárás tárgyát és megindításának jogalapját; b) a sportfegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselek ményt; c) az eljárás alá vont meghallgatásának, illetve a tárgya lás helyét és időpontját. (4) Az értesítéshez egyidejűleg csatolni kell a sportfegyelmi eljárás elrendelésének alapjául szolgáló, az eljárás során bizonyítékként felhasználható iratok másolatát is. (5) A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább három munkanappal korábban megkapják. (6) Ha a sportfegyelmi eljárás alá vont személy kiskorú, az eljárás megindításáról törvényes képviselőjét kell értesíteni, aki köteles részt venni a sportfegyelmi eljárásban. Amennyiben a törvényes képviselő ennek nem tesz eleget, a kiskorú képviseletét az ágazatban működő munkavállalói, illetve szakmai érdek-képviseleti szerv köteles ellátni. 5. § (1) A sportfegyelmi tárgyalást legkésőbb az eljárás megindításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül meg kell tartani. (2) Ha valamelyik fél vagy jogi képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha az eljárás alá vontat vagy jogi képviselőjét szabályszerűen értesítették. Az értesítés akkor szabályszerű, ha az értesítésnek a 4. § (3) bekezdés szerinti tartalmi elemeit, valamint az értesítéssel kapcsolatos határidőket a sportfegyelmi bizottság megtartotta és ezt az eljárás irataiból igazolni tudja. (3) Az eljárás lefolytatható akkor is, ha az eljárás alá vont vagy jogi képviselője írásban bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni. (4) Az eljárás alá vont vagy jogi képviselője a tárgyalásról szóló értesítés kézhezvétele és a tárgyalás napját megelőző nap közötti időtartamban írásban jelezheti a sportfegyelmi bizottság elnöke felé, hogy a tárgyaláson önhibáján kívüli okból nem tud részt venni. Ebben az esetben a sportfegyelemi bizottság elnöke új tárgyalást tűz ki. 6. § (1) A sportfegyelmi bizottság elnöke a tárgyalás megnyitását követően ismerteti az eljárás alá vonttal az eljárás megindításához vezető tényállást, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Az eljárás alá vont az ügy iratait megtekintheti, az elhangzottakra észrevételt tehet és további bizonyítást javasolhat. (2) A tárgyaláson a tényállás tisztázása érdekében bizonyítást kell lefolytatni, amely során a sportfegyelmi bizottság tanút, szakértőt hallgathat meg, valamint tárgyi bizonyítékként iratokat, fénykép-, hang- és filmfelvételt szerezhet be, továbbá szemlét tarthat. (3) A tárgyalásról és az egyes eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet az ügy irataival együtt kell kezelni. (4) Az eljárás alá vont az eljárás során meghatalmazás alapján jogi képviselőt vehet igénybe. A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. A jogi képviselő köteles írásbeli meghatalmazásának eredeti példányát vagy annak hitelesített másolatát a sportfegyelmi bizottságnak legkésőbb a tárgyalás megkezdésekor bemutatni. A meghatalmazás visszavonására, felmondására és ezek bejelentésére a meghatalmazásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. Az eljárás alá vont kérelmére az eljárás során az ágazatban működő munkavállalói, illetve szakmai érdekképviseleti szerv részvételét, illetve képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni. (5) Ha az eljárás alá vont meghallgatására tartós akadályoztatása miatt az eljárás időtartama alatt nem kerülhet sor, az eljárás megindításához vezető tényállást, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni, és fel kell szólítani, hogy védekezését a kézhezvételtől számított nyolcnapos határidőn belül terjessze elő. (6) Az első fokú eljárást a megindításától számított legfeljebb harminc napon belül határozathozatallal be kell fejezni. Az ügy bonyolultsága esetén a sportfegyelmi bizottság elnöke az eljárást egy alkalommal tizenöt nappal meghosszabbíthatja. Ha az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, a tárgyalást követő nyolc napon belül újabb tárgyalást kell tartani. (7) A sportfegyelmi bizottság határozatában a) a kötelezettségszegést megállapítja és büntetést szab ki, vagy b) megállapítja, hogy az eljárás alá vont a kötelezettség szegést nem követte el, vagy c) az eljárást megszünteti. 7. § (1) A sportfegyelmi bizottság elnökének javaslatára a sportfegyelmi bizottság az eljárást felfüggesztheti: a) legfeljebb az akadály megszűnéséig, ha az eljárás alá vont önhibáján kívül védekezését a 6. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint nem tudja előterjeszteni, illetve b) legfeljebb a büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig, ha a kötelezettségszegés miatt büntetővagy szabálysértési eljárás indult, feltéve, hogy a jogerős határozat nélkül a tényállás nem tisztázható. (2) A felfüggesztés időtartama a 6. § (6) bekezdés szerinti határidőbe nem számít be. 8. § Meg kell szüntetni a sportfegyelmi eljárást, ha a) annak tartama alatt az eljárás alá vont személy munkaviszonya, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya, amatőr sportolói sportszerződése, sportegyesületi tagsága vagy tanulói jogviszonya (a továbbiakban együtt: jogviszony) megszűnik, és a megszűnéstől számított öt éven belül abban a sportágban, amelyben a kötelezettségszegést elkövette, új jogviszonyt nem létesít; b) annak tartama alatt az eljárás alá vont személy elhalálozik, illetve az eljárás alá vont sportszervezet megszűnik. 9. § Ha az eljárás alá vont személy jogviszonya a sportfegyelmi büntetés letöltése előtt megszűnik, a büntetést vagy annak hátralévő részét annak az Stv. hatálya alá tartozó sportszövetségnek kell foganatosítania, amellyel az eljárás alá vont személy jogviszonyba kerül. 10. § (1) A sportfegyelmi bizottság elnöke az eljárás befejezésétől számított nyolc napon belül köteles a sportfegyelmi bizottság határozatát írásba foglalni, és az eljárás alá vonttal kézbesítés útján közölni. (2) A sportfegyelmi határozatnak tartalmaznia kell: a) az eljáró sportfegyelmi bizottság megnevezését, a bizottság elnökének és tagjainak, valamint az eljárás alá vont azonosítására szolgáló adatokat, az ügy iktatószámának és tárgyának megjelölését; b) a rendelkező részben az érdemi döntést, a kiszabott büntetés fajtáját, mértékét, időtartamát, a sportfegyelmi határozattal szembeni jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatást, az eljárással kapcsolatban felmerült költségek viseléséről való döntést; c) az indokolásban az eljárás alapjául szolgáló kötelességszegés leírását, a bizonyítási eljárás eredményeképpen a sportfegyelmi bizottság által elfogadott vagy mellőzött bizonyítékokat, a határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezéseket, a sportszövetség sportfegyelmi szabályzata vonatkozó rendelkezéseinek megjelölését; d) a határozat meghozatalának helyét és időpontját, valamint a határozat kiadmányozójának nevét. (3) A sportfegyelmi bizottság a versenyzőre és a sportszakemberre szóbeli figyelmeztetés és írásbeli megrovás, a sportszervezetre írásbeli figyelmeztetés sportfegyelmi büntetést tárgyalás tartása nélkül is kiszabhat, ha a tényállás megítélése egyszerű és a kötelezettségszegést az eljárás alá vont elismeri. (4) Ha az eljárás alá vont a sportfegyelmi büntetés hatálya alatt újabb sportfegyelmi eljárás megindítására alapul szolgáló kötelezettségszegést követ el, ugyanaz a sportfegyelmi büntetés ismételten kiszabható. 11. § (1) Az első fokú sportfegyelmi határozat ellen az eljárás alá vont, illetve az, akinek jogát vagy jogos érdekét a határozat érinti a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő. A jogorvoslati kérelmet az első fokú határozatot hozó sportfegyelmi bizottság elnökénél kell benyújtani, aki azt tizenöt napon belül az eljárás során keletkezett iratokkal együtt továbbítja a sportszövetség fellebbviteli szerve vezetőjének. (2) A másodfokú eljárás során a sportszövetség fellebbviteli szerve az első fokú határozatot megsemmisíti és az első fokon eljárt sportfegyelmi bizottságot új eljárásra utasítja, az első fokú határozatot megváltoztatja, vagy helybenhagyja. (3) A sportszövetség fellebbviteli szervének szervezetére, eljárására, a határidők számítására az első fokú eljárásra előírt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy a határidőket a 11. § (1) bekezdésben szereplő iratoknak a sportszövetség fellebbviteli szervének vezetőjéhez érkezésétől kell számítani. 12. § (1) A sportfegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket — a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel — az eljáró szerv viseli. (2) Ha az eljárás alá vont sportfegyelmi felelősségét jogerősen megállapították, az eljárás alá vont köteles megtéríteni az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részéről igénybe vett jogi képviselő költségeit. 13. § (1) A sportfegyelmi eljárás során jeltomács közreműködését kell biztosítani, amennyiben az eljárás alá vont személy hallássérült. (2) Az eljárás alá vont látássérült személy kérésére a jegyzőkönyvet és a határozatot Braille-írásban is el kell készíteni. 14. § (1) Ez a rendelet 2004. március 13-án lép hatályba azzal, hogy a rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően indított fegyelmi eljárások tekintetében kell alkalmazni. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a sportfegyelmi felelősségről szóló 34/2001. (III. 5.) Korm. rendelet. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök