📄 Jogszabály szövege
355/2009. (XII. 30.) Korm. rendelete a harmadik országbeli állampolgárok Magyar Köztársaság területén történő engedélymentes foglalkoztatásának szabályairól.
A Kormány a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (3) és (4) bekezdésében
kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a magyar jog hatálya alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő, valamint
a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát végző harmadik országbeli
állampolgárra, továbbá az őt foglalkoztatóra.
(2) E rendelet hatálya a 3. § alkalmazásában kiterjed a magyar jog hatálya alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt
létesítő, valamint a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát végző
menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású
személyre és az őt foglalkoztatóra is.
2. § (1) A harmadik országbeli állampolgár Magyar Köztársaság területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében
történő foglalkoztatásához nincs szükség engedélyre:
1. nemzetközi szerződés ilyen tartalmú rendelkezése esetén;
2. a külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság – nemzetközi szerződés által meghatározott – fiók és
képviselet vezetőjeként történő munkavégzéséhez;
3. külföldi állam diplomáciai (konzuli) képviselete vagy egyéb szerve személyi állománya keretében, a küldő állam
által delegált tagjának a képviseletnél vagy egyéb szervnél történő munkavégzéséhez, valamint az államok közt
fennálló viszonosság alapján, a külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviselete személyzete közeli
hozzátartozójának munkavégzéséhez;
4. a Magyar Köztársaság területén nemzetközi szerződés alapján működő nemzetközi kormányközi szervezet
ille tő leg a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként elismert, a Magyar Köztársaság területén működő
szervezet (a továb biak ban: nemzetközi szervezet) személyzetének a nemzetközi szervezetnél történő, valamint
ezek közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez;
5. a nemzetközi szervezetet vagy nemzetközi szervezetnek nem minősülő közös szervet létrehozó szerződésben
részes államok által delegált személyeknek (a továb biak ban: delegáltak) nemzetközi szervezetnél vagy közös
szervnél történő munkavégzéséhez, valamint a részes államok között fennálló viszonosság alapján a delegáltak
közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez;
6. harmadik országban honos vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő – alkalmanként harminc
napos időtartamon belül a tizenöt munkanapot meg nem haladó – üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és
jótállási tevékenység elvégzéséhez;
7. az EGT-megállapodásban részes valamely államban letelepedett munkáltató által határon átnyúló
szolgáltatásnyújtás teljesítése keretében kiküldetés, kirendelés útján magyarországi foglalkoztatónál magánjogi
szerződés teljesítése érdekében munkavégzéshez;
8. az EGT-megállapodásban részes valamely államban letelepedett munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytató
vállalkozás mint munkáltató által kölcsönzött munkavállaló magyarországi foglalkoztatónál munkaerőkölcsönzés keretében történő munkavégzéséhez;
9. külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, valamint felügyelő bizottsági
tagjaként történő munkavégzéshez;
10. a posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázat, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj alapján – a pályázat,
ille tő leg az ösztöndíj keretében történő – munkavégzéshez;
11. külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló harmadik országbeli állampolgárnak nemzetközi
diákszervezet által szervezett szakmai gyakorlat keretében történő foglalkoztatásához;
12. Magyar Köztársaság területén működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel,
felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló személynek
a jogviszony fennállása alatt történő munkavégzéséhez;
13. alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekben, idegen nyelven történő olyan oktatási tevékenységhez,
amelyre – az oktatásért felelős miniszter igazolása szerint – az érintett államok ille té kes miniszterei által aláírt
nemzetközi oktatási program keretén belül kerül sor;
14. Magyar Köztársaság területén nyilvántartásba vett egyházban vagy annak intézményében munkát végző,
az egyházi szolgálatot élethivatásszerűen folytató tevékenységéhez;
15. a Magyar Köztársaság területén menekültkénti vagy oltalmazottkénti, valamint menedékeskénti elismerését
kérőnek, továbbá a befogadottnak a befogadó állomáson történő munkavégzéséhez;
16. naptári évenként tíz munkanapnál nem hosszabb ideig tartó, oktatási, tudományos vagy művészeti
tevékenységéhez;
17. kutató olyan tevékenységéhez, amely – a Magyar Tudományos Akadémia által kiállított igazolás szerint –
a Magyar Köztársaság és más állam között létrejött megállapodás hatálya alá tartozik;
18. a Comenius, Erasmus, Leonardo da Vinci, és Grundtvig program keretében szakmai gyakorlaton résztvevő
harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásához;
19. magyar állampolgár olyan özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább
egy évig Magyar Köztársaság területén együtt élt;
20. a külön jogszabály alapján alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező harmadik országbeli állampolgár
mezőgazdasági idénymunka keretében, naptári évenként 60 napot meg nem haladó munkavégzéséhez;
21. a kutató olyan magyarországi kutatási tevékenységéhez, amelyet külön jogszabály rendelkezései szerint,
akkreditált kutató szervezettel kötött fogadási megállapodás alapján végez;
22. a hivatásos sportolónak munkavégzés keretében folytatott sporttevékenységéhez, illetve az edző
sporttevékenységre való felkészítő tevékenységéhez;
23. az Észak-Atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló 1951. június 19-én Londonban
kelt Megállapodás (a továb biak ban: NATO-SOFA Megállapodás) részes államainak a NATO-SOFA Megállapodás
I. Cikk a) és b) pontjában meghatározott és a Magyar Köztársaság területén szolgálati célból tartózkodó fegyveres
ereje és polgári állománya tagjai közeli hozzátartozóinak munkavégzéséhez a szolgálati célú tartózkodás idejére
a részes államok közt fennálló viszonosság alapján;
24. a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény ben (a továb biak ban:
Harmtv.) meghatározott családegyesítő személy családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes
tartózkodási engedéllyel rendelkező és legalább egy éve jogszerűen a Magyar Köztársaság területén tartózkodó
családtagjának, feltéve, hogy a családegyesítő engedély nélkül foglalkoztatható;
25. menekültként, oltalmazottként elismert személy családtagjának, vagy menekültként elismert kísérő nélküli
kiskorú esetén szülőjének, ennek hiányában gyámjának, feltéve, hogy a családi együttélés biztosítása céljából
kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség nem vonatkozik a harmadik országbeli állampolgárnak a mentesség
alá eső tevékenységét meghaladó munkavégzésére.
(3) Az (1) bekezdés 3. és 5. pontjában meghatározott viszonosság fennállásának tekintetében a külügyminiszter
nyilatkozata az irányadó.
(4) A mentesség alapjául szolgáló feltételek fennállását a foglalkoztatónak kell bizonyítani.
3. § (1) A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint ille té kes munkaügyi központnak bejelenteni
a) a 2. § (1) bekezdés 7. és 8. pontja kivételével annak a harmadik országbeli állampolgárnak a foglalkoztatását,
akinek Magyar Köztársaság területén történő foglalkoztatásához e rendelet szabályai szerint nincs szükség
engedélyre, valamint
b) a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett
jogállású személy foglalkoztatását.
(2) A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését
az azt követő napon kell bejelenteni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmazza
a foglalkoztatottak számát, életkorát, iskolai végzettségét, állampolgárságát, munkakörének FEOR számát,
a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, a foglalkoztató
statisztikai törzsszámát, továbbá arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt.
(4) A munkaügyi központ igazolja a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet.
(5) A foglalkoztató köteles a bejelentés tárgyát képező foglalkoztatási jogviszony létesítéséről és megszűnéséről szóló
dokumentumot és igazolást a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő három évig megőrizni, és az ellenőrzés
során bemutatni.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése, ille tő leg annak igazolása nem feltétele
a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, ille tő leg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének.
4. § E rendelet alkalmazásában:
a) harmadik országbeli állampolgár: a Harmtv.-ben meghatározott harmadik országbeli állampolgár;
b) foglalkoztató:
ba) aki részére a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján munkát végez,
bb) aki külföldi székhelyű vállalkozással kötött megállapodást, és a megállapodás teljesítése érdekében
a harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztatja, továbbá akivel kötött megállapodás teljesítése
érdekében végez a harmadik országbeli állampolgár a Magyar Köztársaság területén munkát;
c) foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a jogviszony tárgya a harmadik
országbeli állampolgár által a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka, ideértve azt is, ha
a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására
ca) meghatározott munka elvégzéséhez szükséges begyakorlottság megszerzését célzó képzés (betanító
képzés) során, továbbá
cb) a belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében külföldi székhelyű munkáltatóval
fennálló jogviszonya alapján
kerül sor; d) harmadik országban honos vállalkozás: az EGT-megállapodásban részes államok területén kívüli székhellyel
rendelkező, vállalkozási tevékenységet folytató jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb
jogalany;
e) közeli hozzátartozó: a harmadik országbeli állampolgár házastársa, gyermeke – ideértve az örökbe fogadott,
a mostoha- és a nevelt gyermeket is;
f) hivatásos sportoló: a sportról szóló törvény ben meghatározott sporttevékenységet végző személy;
g) edző: a sportról szóló törvény ben meghatározott tevékenységet végző személy;
h) sporttevékenység: a sportról szóló törvény ben meghatározott tevékenység.
5. § (1) Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.
(2) Ez a rendelet
a) a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-ei 2003/86/EK tanácsi irányelvnek, valamint
b) a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából
való fogadására vonatkozó külön eljárásról szóló, 2005. október 12-ei 2005/71/EK tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról
szóló 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint ille té kes munkaügyi központnak bejelenteni a szabad
mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatását.”
(4) E § (3) bekezdése 2010. január 2-án hatályát veszti. Ez a bekezdés 2010. január 3-án hatályát veszti.
(5) E rendelet 2. § (1) bekezdésének 20. pontja 2010. március 31-én hatályát veszti. Ez a bekezdés 2010. április 1-jén
hatályát veszti. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k.,
a társadalompolitika összehangolásáért felelős
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.