← Magyarország

355/2009. (XII. 30.) Korm. rendelete a harmadik országbeli állampolgárok Magyar Köztársaság területén történő engedélymentes foglalkoztatásának szabál

Röviden

Ez a rendelet a harmadik országbeli állampolgárok Magyarországon történő engedélymentes foglalkoztatásának szabályait határozza meg. A célja, hogy bizonyos esetekben egyszerűsítse a külföldi munkavállalók alkalmazását.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

📄 Jogszabály szövege
355/2009. (XII. 30.) Korm. rendelete a harmadik országbeli állampolgárok Magyar Köztársaság területén történő engedélymentes foglalkoztatásának szabályairól. A Kormány a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (3) és (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a magyar jog hatálya alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő, valamint a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát végző harmadik országbeli állampolgárra, továbbá az őt foglalkoztatóra. (2) E rendelet hatálya a 3. § alkalmazásában kiterjed a magyar jog hatálya alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő, valamint a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát végző menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személyre és az őt foglalkoztatóra is. 2. § (1) A harmadik országbeli állampolgár Magyar Köztársaság területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatásához nincs szükség engedélyre: 1. nemzetközi szerződés ilyen tartalmú rendelkezése esetén; 2. a külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság – nemzetközi szerződés által meghatározott – fiók és képviselet vezetőjeként történő munkavégzéséhez; 3. külföldi állam diplomáciai (konzuli) képviselete vagy egyéb szerve személyi állománya keretében, a küldő állam által delegált tagjának a képviseletnél vagy egyéb szervnél történő munkavégzéséhez, valamint az államok közt fennálló viszonosság alapján, a külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviselete személyzete közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez; 4. a Magyar Köztársaság területén nemzetközi szerződés alapján működő nemzetközi kormányközi szervezet ille tő leg a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként elismert, a Magyar Köztársaság területén működő szervezet (a továb biak ban: nemzetközi szervezet) személyzetének a nemzetközi szervezetnél történő, valamint ezek közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez; 5. a nemzetközi szervezetet vagy nemzetközi szervezetnek nem minősülő közös szervet létrehozó szerződésben részes államok által delegált személyeknek (a továb biak ban: delegáltak) nemzetközi szervezetnél vagy közös szervnél történő munkavégzéséhez, valamint a részes államok között fennálló viszonosság alapján a delegáltak közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez; 6. harmadik országban honos vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő – alkalmanként harminc napos időtartamon belül a tizenöt munkanapot meg nem haladó – üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez; 7. az EGT-megállapodásban részes valamely államban letelepedett munkáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás teljesítése keretében kiküldetés, kirendelés útján magyarországi foglalkoztatónál magánjogi szerződés teljesítése érdekében munkavégzéshez; 8. az EGT-megállapodásban részes valamely államban letelepedett munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytató vállalkozás mint munkáltató által kölcsönzött munkavállaló magyarországi foglalkoztatónál munkaerőkölcsönzés keretében történő munkavégzéséhez; 9. külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, valamint felügyelő bizottsági tagjaként történő munkavégzéshez; 10. a posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázat, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj alapján – a pályázat, ille tő leg az ösztöndíj keretében történő – munkavégzéshez; 11. külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló harmadik országbeli állampolgárnak nemzetközi diákszervezet által szervezett szakmai gyakorlat keretében történő foglalkoztatásához; 12. Magyar Köztársaság területén működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló személynek a jogviszony fennállása alatt történő munkavégzéséhez; 13. alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekben, idegen nyelven történő olyan oktatási tevékenységhez, amelyre – az oktatásért felelős miniszter igazolása szerint – az érintett államok ille té kes miniszterei által aláírt nemzetközi oktatási program keretén belül kerül sor; 14. Magyar Köztársaság területén nyilvántartásba vett egyházban vagy annak intézményében munkát végző, az egyházi szolgálatot élethivatásszerűen folytató tevékenységéhez; 15. a Magyar Köztársaság területén menekültkénti vagy oltalmazottkénti, valamint menedékeskénti elismerését kérőnek, továbbá a befogadottnak a befogadó állomáson történő munkavégzéséhez; 16. naptári évenként tíz munkanapnál nem hosszabb ideig tartó, oktatási, tudományos vagy művészeti tevékenységéhez; 17. kutató olyan tevékenységéhez, amely – a Magyar Tudományos Akadémia által kiállított igazolás szerint – a Magyar Köztársaság és más állam között létrejött megállapodás hatálya alá tartozik; 18. a Comenius, Erasmus, Leonardo da Vinci, és Grundtvig program keretében szakmai gyakorlaton résztvevő harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásához; 19. magyar állampolgár olyan özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyar Köztársaság területén együtt élt; 20. a külön jogszabály alapján alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező harmadik országbeli állampolgár mezőgazdasági idénymunka keretében, naptári évenként 60 napot meg nem haladó munkavégzéséhez; 21. a kutató olyan magyarországi kutatási tevékenységéhez, amelyet külön jogszabály rendelkezései szerint, akkreditált kutató szervezettel kötött fogadási megállapodás alapján végez; 22. a hivatásos sportolónak munkavégzés keretében folytatott sporttevékenységéhez, illetve az edző sporttevékenységre való felkészítő tevékenységéhez; 23. az Észak-Atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló 1951. június 19-én Londonban kelt Megállapodás (a továb biak ban: NATO-SOFA Megállapodás) részes államainak a NATO-SOFA Megállapodás I. Cikk a) és b) pontjában meghatározott és a Magyar Köztársaság területén szolgálati célból tartózkodó fegyveres ereje és polgári állománya tagjai közeli hozzátartozóinak munkavégzéséhez a szolgálati célú tartózkodás idejére a részes államok közt fennálló viszonosság alapján; 24. a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény ben (a továb biak ban: Harmtv.) meghatározott családegyesítő személy családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező és legalább egy éve jogszerűen a Magyar Köztársaság területén tartózkodó családtagjának, feltéve, hogy a családegyesítő engedély nélkül foglalkoztatható; 25. menekültként, oltalmazottként elismert személy családtagjának, vagy menekültként elismert kísérő nélküli kiskorú esetén szülőjének, ennek hiányában gyámjának, feltéve, hogy a családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség nem vonatkozik a harmadik országbeli állampolgárnak a mentesség alá eső tevékenységét meghaladó munkavégzésére. (3) Az (1) bekezdés 3. és 5. pontjában meghatározott viszonosság fennállásának tekintetében a külügyminiszter nyilatkozata az irányadó. (4) A mentesség alapjául szolgáló feltételek fennállását a foglalkoztatónak kell bizonyítani. 3. § (1) A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint ille té kes munkaügyi központnak bejelenteni a) a 2. § (1) bekezdés 7. és 8. pontja kivételével annak a harmadik országbeli állampolgárnak a foglalkoztatását, akinek Magyar Köztársaság területén történő foglalkoztatásához e rendelet szabályai szerint nincs szükség engedélyre, valamint b) a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy foglalkoztatását. (2) A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését az azt követő napon kell bejelenteni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmazza a foglalkoztatottak számát, életkorát, iskolai végzettségét, állampolgárságát, munkakörének FEOR számát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, továbbá arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt. (4) A munkaügyi központ igazolja a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet. (5) A foglalkoztató köteles a bejelentés tárgyát képező foglalkoztatási jogviszony létesítéséről és megszűnéséről szóló dokumentumot és igazolást a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő három évig megőrizni, és az ellenőrzés során bemutatni. (6) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése, ille tő leg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, ille tő leg az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének. 4. § E rendelet alkalmazásában: a) harmadik országbeli állampolgár: a Harmtv.-ben meghatározott harmadik országbeli állampolgár; b) foglalkoztató: ba) aki részére a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján munkát végez, bb) aki külföldi székhelyű vállalkozással kötött megállapodást, és a megállapodás teljesítése érdekében a harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztatja, továbbá akivel kötött megállapodás teljesítése érdekében végez a harmadik országbeli állampolgár a Magyar Köztársaság területén munkát; c) foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a jogviszony tárgya a harmadik országbeli állampolgár által a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka, ideértve azt is, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására ca) meghatározott munka elvégzéséhez szükséges begyakorlottság megszerzését célzó képzés (betanító képzés) során, továbbá cb) a belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében külföldi székhelyű munkáltatóval fennálló jogviszonya alapján kerül sor; d) harmadik országban honos vállalkozás: az EGT-megállapodásban részes államok területén kívüli székhellyel rendelkező, vállalkozási tevékenységet folytató jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany; e) közeli hozzátartozó: a harmadik országbeli állampolgár házastársa, gyermeke – ideértve az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermeket is; f) hivatásos sportoló: a sportról szóló törvény ben meghatározott sporttevékenységet végző személy; g) edző: a sportról szóló törvény ben meghatározott tevékenységet végző személy; h) sporttevékenység: a sportról szóló törvény ben meghatározott tevékenység. 5. § (1) Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba. (2) Ez a rendelet a) a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-ei 2003/86/EK tanácsi irányelvnek, valamint b) a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról szóló, 2005. október 12-ei 2005/71/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint ille té kes munkaügyi központnak bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatását.” (4) E § (3) bekezdése 2010. január 2-án hatályát veszti. Ez a bekezdés 2010. január 3-án hatályát veszti. (5) E rendelet 2. § (1) bekezdésének 20. pontja 2010. március 31-én hatályát veszti. Ez a bekezdés 2010. április 1-jén hatályát veszti. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a társadalompolitika összehangolásáért felelős

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.