17/2003. (IV. 18.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatá

17/2003. (IV. 18.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Budapest Kőbányai Önkormányzatnak az Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról és közterületek rendjéről szóló 6/2003. (II. 20.) sz. önkormányzati rendelete 2. sz. mellékletének 12. pontja alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. INDOKOLÁS I. A Budapest Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője a Budapest Kőbányai Önkormányzatnak az Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról és közterületek rendjéről szóló 27/2000. (VI. 20.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról szóló 38/2000. (VIII. 29.) sz. önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Örm.) 2. sz. mellékletének 13. pontjában írt rendelkezése ellen törvényességi észrevételt tett. [Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy az indítvány által támadott rendelkezést az Örm. nem tartalmazza, az az Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról és közterületek rendjéről szóló 27/2000. (VI. 20.) sz. önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör1.) 2. sz. mellékletének 13. pontjában van. Ezért az alkotmányossági vizsgálatot az Alkotmánybíróság — az indítvány tartalmára tekintettel — e rendelkezés vonatkozásában végezte el.] A képviselő-testület az észrevétellel nem értett egyet, ezért a közigazgatási hivatal vezetője a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ö tv.) 99. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, kezdeményezve az Ör1. 2. sz. melléklet 13. pontjának megsemmisítését. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezés ellentétes a hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvénnyel (a továbbiakban: H írtv.), mivel a H írtv. nem ad felhatalmazást az önkormányzat számára nyilvános távbeszélő fülkék, fülke nélküli távbeszélők elhelyezése esetén közterülethasználati díj megállapítására. Az indítványozó álláspontja szerint ezért Budapest Kőbányai Önkormányzat az Ör1. 2. sz. melléklet 13. pontjában túllépte az Ö tv. 16. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jogkörét, és ez sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. A Budapest Kőbányai Önkormányzat az indítvány benyújtását követően az Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról és a közterületek rendjéről szóló 6/2003. (II. 20.) sz. önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Ör2.) hatályon kívül helyezte az Ör1.-et. Az Alkotmánybíróság ,,a támadott jogszabály hatályon kívül helyezése esetén az indítványban megjelölt, de hatályon kívül helyezett jogszabály helyett az annak helyébe lépő új jogszabály alkotmányellenességét vizsgálja meg, ha az új jogszabály is tartalmazza a korábbi jogszabálynak az indítványozó által támadott rendelkezését’’. (137/B/1991. AB határozat, ABH 1992. 456., 457.; 882/B/1998. AB határozat, ABK 2002. augusztus—szeptember, 449.) Ezért az indítvány alapján az Alkotmánybíróság — tekintettel arra, hogy az Ör2. változatlan tartalommal átvette az Ör1. indítványozó által támadott rendelkezését — az alkotmányossági vizsgálatot a hatályos Ör2. 2. sz. melléklete 12. pontjának rendelkezésére tekintettel folytatta le. II. Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése: ,,44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.’’ 2. A Ö tv. indítvánnyal érintett rendelkezései: ,,16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem sza bályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.’’ ,,99. § (1) A közigazgatási hivatal vezetője a törvényességi ellenőrzés körében — határidő tűzésével — felhívja az érintettet a törvénysértés megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a közigazgatási hivatal vezetőjét tájékoztatni. (2) Ha a megadott határidőn belül intézkedés nem történt, a közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezheti: a) az Alkotmánybíróságnál a törvénysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatát és megsemmisítését;’’ 3. A H írtv. indítvánnyal érintett rendelkezései: ,,30. § (1) A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál — a külön jogszabályban meghatározott módon — biztosítani kell a hírközlési létesítmények elhelyezésének lehetőségét. (2) A hírközlési létesítményt a szolgáltató választása szerint közterületen vagy meglévő hírközlési létesítmények közös használatával, illetőleg közüzemi szolgáltató létesítményeinek felhasználásával kell elhelyezni. Ha erre nincs lehetőség, az elhelyezést magánterület igénybevételével lehet megoldani. (3) Helyi önkormányzat tulajdonában lévő közterületen a hírközlési létesítmény akkor helyezhető el, ha e célra állami tulajdonban lévő közterület nem áll rendelkezésre, vagy ez utóbbin műszaki okból, illetőleg jogszabály tiltó rendelkezése miatt az elhelyezés nem lehetséges. (4) A hírközlési létesítmény építtetője (elhelyezője) az építési munkálatok befejeztével a környezet eredeti állapotának helyreállítására köteles. A hírközlési létesítmény elhelyezéséhez használt más létesítmény, magánterület, illetve önkormányzati tulajdonban lévő közterület tulajdonosa megállapodhat az építtetővel, hogy a helyreállítás az eredetinél jobb minőségben történjen, ha a tulajdonos viseli az eredeti állapot helyreállításához szükséges költségeket meghaladó többletköltséget. 31. § (1) Ha az ingatlan tulajdonosa és az építtető között megállapodás nem jött létre, a hatóság az érintett ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) hozzájárulása hiánya esetében — közérdekből — korlátozhatja az ingatlan használatában, annak érdekében, hogy a hírközlési szolgáltató az ingatlanon, épületen, létesítményen, az alatt vagy felett, illetőleg abban a hírközlési szolgáltatás céljára szolgáló berendezést, vezetéket, antennát (a továbbiakban együtt: hírközlő eszköz) létesíthessen. (2) Az ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A tulajdonos ezen felül a Ptk. 108. §-ának (2) bekezdésében meghatározott jogokat érvényesítheti.’’ ,,47. § (1) Az egyetemes hírközlési szolgáltatások körébe az egyetemes távközlési szolgáltatás és az egyetemes postai szolgáltatás tartozik.’’ ,,47. § (3) Az egyetemes távközlési szolgáltatás körébe a következő szolgáltatások együttesen tartoznak: … b) ötszáz lakosonként, illetve ennél kisebb léleksz. településenként egy darab nyilvános távbeszélő állomás működtetése, továbbá kettőezer-ötszáz lakosonként hallás-, illetőleg mozgáskorlátozottak által is használható kialakítással;’’ 4. Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) indítvánnyal érintett rendelkezései: ,,108. § (1) Az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy az erre külön jogszabályban feljogosított szervek — a szakfeladataik ellátásához szükséges mértékben — az ingatlant időlegesen használják, arra használati jogot szerezzenek, vagy a tulajdonjogát egyébként korlátozzák. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonosát az akadályoztatás (korlátozás) mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. (2) Ha a használat vagy egyéb korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelentős mértékben akadályozza, a tulajdonos az ingatlan megvásárlását, illetőleg kisajátítását kérheti.’’ 5. Az Ör1. indítvánnyal támadott rendelkezése: ,,2. melléklet Sorszám A közterülethasználat célja Díjösszeg ,,A’’ Ft/m2/hó Díjösszeg ,,B’’ Ft/m2/hó 13. Nyilvános távbeszélő fülkék, fülke nélküli távbeszélők elhelyezése 2500 Ft/év/távbeszélő készülék’’ 6. Az Ör2. vizsgált rendelkezése: ,,2. sz. melléklet Sorszám A közterülethasználat célja Díjösszeg ,,A’’ Ft/m2/hó Díjösszeg ,,B’’ Ft/m2/hó 12. Nyilvános távbeszélő fülkék, fülke nélküli távbeszélők elhelyezése 2500 Ft/év/távbeszélő készülék’’ III. Az indítvány megalapozott. ,,A helyi önkormányzat rendeletalkotási hatáskörének korlátját egyrészről az Alkotmány, másrészről a helyi önkormányzatokról szóló törvény szabja meg.’’ [63/1991. (XI. 30.) AB határozat, ABH 1991. 470., 471.] Az Alkotmány 44/A. §-ának (2) bekezdése szerint a helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. Az Ö tv. 16. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a képviselőtestület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására alkot rendeletet. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy az Ör2. vitatott rendelkezése által szabályozott viszonyokra nézve van-e törvényi szabályozás, illetőleg kapott-e az önkormányzat törvényi felhatalmazást további helyi jogszabály alkotására. Az Alkotmánybíróság az eljárása során megállapította, hogy van olyan hatályos törvény, amely a szabályozási körébe vonta már azokat a viszonyokat, amelyeket az Ör2. 2. sz. melléklete 12. pontjának indítvány által támadott tartalma közvetlenül érint. Ilyen a Hírtv., amely a támadott Ör2. rendelkezésben érintett távközlési szolgáltatásokra kiterjed. A Hírtv. rendelkezései nem adnak felhatalmazást az önkormányzat számára a távközlési berendezések, létesítmények közterületen történő elhelyezése esetén közterület-használati díj megállapítására. Az idegen ingatlanon alapítható használati jogokért a törvény — összhangban a Ptk. 108. §-ában foglaltakkal — kártalanítási kötelezettséget ír elő. Kártérítési kötelezettségénél fogva a hírközlési létesítményt telepítő szolgáltató köteles megtéríteni azokat a károkat, amelyeket az ingatlan használatának akadályozásával, korlátozásával az ingatlanban okozott. A törvényalkotó ezekben az esetekben nem a közterület-használati díj jogintézményét rendeli az ellentételezés eszközeként, hanem kifejezetten a — korlátozás mértékének megfelelő — kártalanítás jogintézményét és a Ptk. 108. §-ának (2) bekezdésében meghatározott jogok (megvásárlás, kisajátítás) érvényesítését [H írtv. 31. § (2) bekezdése]. A kártalanítás — az általános jogi szóhasználat szerint — a jogosan okozott hátrányok és károk jóvátételét jelenti. A kártalanítás mértéke normatív módon — közterülethasználati díjról szóló önkormányzati rendelettel — nem állapítható meg, mivel a kártalanítás, mint polgári jogi jogintézmény természetével a normatív formájú megállapítás összeegyeztethetetlen. A kártalanítás mértékét mindig esetenként, a konkrét ügyben kell vizsgálni és megállapítani, mivel az érintett ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályozása (korlátozása) ingatlanonként és esetenként különböző mértékű lehet. A Hírtv. hivatkozott rendelkezése alapján a hírközlési létesítmény telepítése miatt igénybe vett ingatlan tulajdonosa csak az akadályoztatás (korlátozás) mértékének megfelelő és egyszeri kártalanításra tarthat igényt. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Budapest Kőbányai Önkormányzat az Ör2. 2. sz. melléklete 12. pontjának megalkotásával túllépte az Ö tv. 16. §-ának (1) bekezdésében szabályozott rendeletalkotási hatáskörét, mert törvény által szabályozott viszony rendezésére alkotott rendeletet, s ez sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. Ezért az Alkotmánybíróság az Ör2. 2. sz. melléklete 12. pontját a rendelkező részben foglaltak szerint megsemmisítette. A határozat Magyar Közlönyben történő közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul. Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k., alkotmánybíró előadó alkotmánybíró