26/2017. (VIII. 25.) ORFK utasítása az ALFONZ Személyleírási Rendszer bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos feladatokról.

26/2017. (VIII. 25.) ORFK utasítása az ALFONZ Személyleírási Rendszer bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos feladatokról. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az ALFONZ Személyleírási Rendszer bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos feladatok egységes végrehajtására kiadom az alábbi utasítást: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az utasítás hatálya az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre (a továbbiakban: Rendőrség) terjed ki. 2. Az utasítás tárgyi hatálya: a) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 91/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján kezelhető; b) az Rtv. 91/A. § (1) bekezdés c) pontja alapján kezelhető; c) az Rtv. 91/Q. § (1) bekezdés d) pontja alapján kezelhető, valamint d) az információs önrendelkezési jogról és az  információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6.  § (2) bekezdése alapján kezelhető, az ismeretlen személyazonosságú, valamint az eltűnt személyre vonatkozó személyleírási adatok rögzítésével összefüggő feladatokra terjed ki. 3. Az utasítás alkalmazásában: a) általános humánbiológiai ismérvek: kor, biológiai nem, testmagasság, testtömeg, testalkat, testtartás, színkomplexió (pigmentáció); b) általános tulajdonságok: olyan ismérvek, amelyek önmagukban vagy másokkal együtt nagyszámú embert jellemeznek (pl. „átlagos” testalkat); c) egyéb ismérvek: tetoválás, testékszer, sebek, hegek, anyajegyek, bőrkinövések és öltözék; d) funkcionális ismérvek: a személy tevékenységével és viselkedésével összefüggő tulajdonságok, így különösen járás, beszéd, viselkedésmód, szag; e) egyes testrészekre vonatkozó külső alaktani ismérvek: a fej és a test egyes részeinek mérete, alakja, deformitása; f ) különös ismertetőjelek: olyan sajátosságok, amelyek önmagukban vagy másokkal együtt csak csekély számú – kivételesen egyetlen – embert jellemeznek, így ezek alapján a személyek, holttestek, holttestrészek magas szinten azonosíthatók (pl. „óriásnövésű” testalkat; „alkalmi sérülésből származó” heg az arcon; „20 éves” életkor és „ősz” hajszín együttes előfordulása); g) nyilvántartásba vételi tevékenység végzésére jogosult személy: a  bűnügyi nyilvántartási rendszerrel, és annak egyes nyilvántartásai részére történő adatközléssel, a  bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásával és a  mintavétellel kapcsolatban az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre háruló feladatokról szóló 35/2016. (XII. 22.) ORFK utasítás (a továbbiakban: 35/2016. ORFK utasítás) 2. pont h) alpontjában meghatározott személy; h) sajátosságok: olyan ismérvek, amelyek önmagukban vagy másokkal együtt kisszámú embert jellemeznek, így ezek alapján a személyek, holttestek, holttestrészek viszonylag magas szinten azonosíthatók (pl. „hórihorgas” testalkat; vakbélműtéti heg); i) személyleírás: a  személy és a  holttest, holttestrész azonosítására szolgáló kriminalisztikai eszköz, amely a  személyleírás készítésének alapelveire és tárgyára tekintettel differenciáltan tartalmazza az  általános tulajdonságok és sajátosságok, ezen belül ia) az általános humánbiológiai, ib) az egyes testrészekre vonatkozó külső alaktani, ic) a funkcionális és id) az egyéb ismérvek leírását. II. FEJEZET RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK 1. A személyleírás készítésének közös szabályai 4. A rendszeresség alapelvének megfelelően a személyleírás készítése során a mellékletekben meghatározott ismérveket és az azokra vonatkozó adatokat a Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszerben (a továbbiakban: Robotzsaru rendszer), az erre rendszeresített felületen meghatározott sorrendben és szempontok alapján kell vizsgálni és rögzíteni. 5. Az egységes, egyértelmű és közérthető kifejezések alkalmazása alapelvének megfelelően a személyleírás készítése során a Robotzsaru rendszerben szereplő terminológiát kell alkalmazni. 6. Az egyedi meghatározottságra törekvés alapelvének megfelelően olyan személyleírást kell készíteni, amelyben tükröződnek a személy vagy a holttest azonosításra legalkalmasabb ismérvei. 7. A céltudatosság és hatékonyság alapelvének megfelelően a személyleírást minden esetben az adott eljárás konkrét céljának megfelelő módon és részletességgel kell elkészíteni. 8. A személyleírás nem rendőrségi helyiségben vagy olyan rendőrségi helyiségben történő felvételekor, ahol a  személyleírás Robotzsaru rendszerben történő rögzítésének feltételei nem adottak, a  személyleírást készítő a  mellékletben meghatározott adatokat a  Robotzsaru rendszerből letölthető adatlapokon veszi fel, majd azokat haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül rögzíti a  Robotzsaru rendszerben. A  Robotzsaru rendszerben történő rögzítést követően az adatlapok selejtezhetőek. 9. A szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személy (a továbbiakban: gyanúsított) és az  ismeretlen személyazonosságú személy adatait a  Személyleírási adatlapon, az  ismeretlen személyazonosságú holttest adatait az  Ismeretlen személyazonosságú holttest leírására szolgáló adatlapon kell rögzíteni. 10. A gyanúsított, valamint az  ismeretlen személyazonosságú személy személyleírásának készítése során kötelezően rögzítendő adatok körét az 1. melléklet, a rögzíthető adatok körét a 2. melléklet tartalmazza. 11. Az ismeretlen személyazonosságú holttest személyleírásának készítése során kötelezően rögzítendő adatok körét a 3. melléklet, a rögzíthető adatok körét a 4. melléklet tartalmazza. 12. A személyleírás készítése során a sajátosságokat minden esetben rögzíteni kell. 13. Személyleírást olyan személy készíthet, aki az  Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Elemző-Értékelő Főosztály által akkreditált képzésben részesült. 2. A gyanúsított személyleírása készítésének speciális szabályai 14. A gyanúsított személyleírását a funkcionális ismérvekre vonatkozó adatok tekintetében a kihallgatást végző személy rögzíti a gyanúsított kihallgatási jegyzőkönyv lezárását megelőzően. 15. A gyanúsított nyilvántartásba vétele során az  egyes testrészekre vonatkozó külső alaktani ismérveire vonatkozó adatokat, valamint a  különös ismertetőjeleket a  bűnügyi technikus vagy a  nyilvántartásba vételi tevékenység végzésére jogosult személy rögzíti. 16. Az anyajegyekről, bőrkinövésekről, hegekről, sebekről, valamint a  tetoválásokról a  fényképfelvételeket a  35/2016. ORFK utasítás 1.  mellékletében meghatározott megvilágító berendezések és fényképezési beállítások mellett kell elkészíteni úgy, hogy azok elhelyezkedéséről először áttekintő felvétel készül, ezt követően egyesével, minden jelről külön-külön metrikus felvételt kell készíteni oly módon, hogy a  mérőléc („cm” jelölésű mérőeszköz) a  különös ismertetőjel elhelyezkedésétől függően a kép függőleges vagy vízszintes síkjára illeszkedjen, a fényképezőgép optikai tengelyére merőleges legyen. 17. Ha a  16.  pontban felsorolt különös ismertetőjel alsó ruházattal fedett helyen található, az  adatok felvételét és fényképezését csak a  gyanúsítottal azonos nemű személy végezheti. Az  adatok felvétele és a  fényképezés során kizárólag a gyanúsított törvényes képviselője, a gyanúsított kísérését végrehajtó személy, amennyiben azonos nemű a gyanúsítottal, valamint az adatok felvételét végző személy tartózkodhat a helyiségben. 18. Más ügyben, a gyanúsított személyleírásának felvétele esetén a más szerv által utolsóként rögzített személyleírási adatokat és a  különös ismertetőjelekről készült fényképeket a  Robotzsaru rendszer felajánlja, amelyeket az adatrögzítést végző jóváhagy, vagy azt – a személyleírásban történt változás esetén – módosítja. 3. Az ismeretlen személyazonosságú holttest személyleírása készítésének speciális szabályai 19. A helyszíni és halottszemle során a  szemlebizottság vezetője rögzíti az  ismeretlen személyazonosságú holttest személyleírását. 4. Az ismeretlen személyazonosságú elkövető személyleírása készítésének speciális szabályai 20. A vallomás tételekor a  tanú által az  ismeretlen személyazonosságú elkövetőről adott személyleírást a  kihallgatást végző személy a jegyzőkönyvben, majd a Robotzsaru rendszerben rögzíti. 5. Az eltűnt személy személyleírása készítésének speciális szabályai 21. A bejelentés megtételekor a bejelentő által az eltűnt személyről adott személyleírást a bejelentést felvevő személy a jegyzőkönyvben, majd a Robotzsaru rendszerben rögzíti. 6. A személyleírási adatok alapján történő keresés-kutatás 22. Az ismeretlen személyazonosságú elkövető azonosítása érdekében az  ügy előadója a  Robotzsaru rendszerben rögzített gyanúsítottak, ismeretlen személyazonosságú holttestek és személyek, ismeretlen személyazonosságú elkövetők és eltűnt személyek vonatkozásában a rendelkezésére álló személyleírási adatok alapján keresés-kutatást végezhet. 23. Az ismeretlen személyazonosságú holttest, valamint az  ismeretlen személyazonosságú személy azonosítása érdekében az  ügy előadója a  Robotzsaru rendszerben rögzített gyanúsítottak, ismeretlen személyazonosságú elkövetők és eltűnt személyek vonatkozásában a rendelkezésére álló személyleírási adatok alapján keresés-kutatást végezhet. 24. Az eltűnt személy felkutatása érdekében az  ügy előadója a  Robotzsaru rendszerben rögzített ismeretlen személyazonosságú személyek, az  ismeretlen személyazonosságú holttestek és az  ismeretlen személyazonosságú elkövetők vonatkozásában a rendelkezésére álló adatok alapján keresés-kutatást végezhet. 25. A személyleírási adatok alapján végzett keresés-kutatás során a  lekérdezés célját, valamint annak jogalapját az ügyszám rögzítésével minden esetben meg kell jelölni. 26. A 22–24. pont alapján végzett keresés-kutatás eredményeként kapott találati listában szereplő személyek adataihoz való hozzáférést a keresést-kutatás végző személy jogosultsága és annak az ügynek a hozzáférési szintje határozza meg, amelyben a személy szerepel. Az ügy szempontjából nem releváns személyek találati listában szereplő adatainak listából történő törlésére az ügy előadója haladéktalanul intézkedik. III. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 27. Ez az utasítás a közzétételét követő 3. napon lép hatályba. 28. A rendkívüli halál esetén követendő rendőri eljárásról szóló 24/2014. (VII. 11.) ORFK utasítás 61.  pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „61. Az azonosítás érdekében – amennyiben lehetséges – biztosítani kell DNS-mintát, vér-, hajmintát, ujjnyomatot, tenyérnyomatot, tételes és részletes fogstátuszt, csonttörések, műtétek (fényképes vagy röntgen) leírását, a holttest pontos méreteit, lábnagyságot és az ALFONZ Személyleírási Rendszer bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos feladatokról szóló ORFK utasítás 3–4. mellékletében meghatározott adatokat.” 29. A 35/2016. ORFK utasítás a) 18. alcímének címében az  „Ismeretlen személyazonosságú elhunyt személlyel” szövegrész helyébe az „Ismeretlen személyazonosságú holttesttel”; b) 72.  pontjában az  „ismeretlen személyazonosságú elhunyt” szövegrész helyébe az  „ismeretlen személyazonosságú holttest”; c) 75. pontjában az „ismeretlen holttestről” szövegrész helyébe az „ismeretlen személyazonosságú holttestről”; d) 76. pontjában az „ismeretlen holttesttől” szövegrész helyébe az „ismeretlen személyazonosságú holttesttől”; e) 77.  pontjában az  „ismeretlen személyazonosságú elhunyt személyről” szövegrész helyébe az  „ismeretlen személyazonosságú holttestről” szöveg lép. 30. Hatályát veszti a  35/2016. ORFK utasítás 1.  mellékletében az  „Egyedi azonosító jegyek (pl. tetoválások, hegek) fényképezése” című bekezdés. Papp Károly r. altábornagy s. k., országos rendőrfőkapitány