293/2010. (XII. 22.) Korm. rendelete a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve kijelöléséről, valamint feladatai ell

293/2010. (XII. 22.) Korm. rendelete a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve kijelöléséről, valamint feladatai ellátásának, a kifogástalan életvitel ellenőrzés és a megbízhatósági vizsgálat részletes szabályainak megállapításáról. A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében az Alkotmány 40. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint az 1–6. §, a 10–13. § és a 16. § a) pontja tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés b), h) és m) pontjában, a 7–9. § tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (1) bekezdés f) pontjában, a 15. § (1) bekezdése tekintetében a biztonsági okmányok hatékony védelmének megteremtése érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 77. § (1) bekezdésének b) pontjában, a 15. § (2) bekezdése tekintetében a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. § (1) bekezdésében, a 15. § (3) bekezdése tekintetében a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 62. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A Nemzeti Védelmi Szolgálat 1. § (1) A Kormány a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervként a Nemzeti Védelmi Szolgálatot (a továbbiakban: NVSZ) jelöli ki. (2) Az NVSZ országos illetékességű, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, székhelye Budapest. 2. § Az NVSZ kijelölt nemzeti tagként részt vesz az Európai Unió Korrupcióellenes Kapcsolattartói Hálózatának munkájában, ellátja a hálózat tevékenységével kapcsolatos feladatokat. 3. § A rendőrségről szóló törvényben meghatározott védett állomány foglalkoztatását végző szerv (a továbbiakban: védett szerv) objektumaiba való belépés módját a védett szerv vezetője és az NVSZ főigazgatója külön megállapodásban rögzíti. 2. Az NVSZ együttműködése 4. § (1) Az NVSZ főigazgatója a (2) és (3) bekezdésben meghatározott személyeknek az ott megjelölt rendszerességgel és módon átfogó tájékoztatást nyújt az általuk vezetett védett szerv ellenőrzésének tapasztalatairól. (2) Az NVSZ főigazgatója a védett állománnyal kapcsolatos összesített megállapításairól a) évente tájékoztatja a rendészetért felelős minisztert, valamint a rendészetért felelős miniszter útján a védett szervek irányítását ellátó minisztereket, b) soron kívül tájékoztatja az a) pontban meghatározott személyeket, ha az általuk irányított szervnek a miniszter kinevezési jogkörébe tartozó vezetőjével kapcsolatban titkos információgyűjtés elrendelésére került sor. (3) Az NVSZ főigazgatója a védett szervek vezetőit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tájékoztatja az általuk vezetett szervek állományával kapcsolatos összesített megállapításairól. 5. § (1) Az NVSZ egyes szervezeti egységeinek elhelyezése a védett szervek objektumaiban történik. (2) A védett szerv biztosítja az NVSZ (1) bekezdés szerint elhelyezett szervezeti egységei számára a helyi adottságokkal azonos, a beosztási kategóriának megfelelő elhelyezési- és munkakörülményeket, valamint térítés nélkül viseli az elhelyezéssel kapcsolatban felmerülő költségeket. 3. Bűnfelderítés 6. § (1) Az NVSZ felderítő tevékenységét a nyomozás elrendeléséhez szükséges gyanú megállapításáig vagy kizárásáig folytatja. (2) Az NVSZ a következő bűncselekmények esetén folytat felderítést: a) a védett állomány tagja által elkövetett aa) hivatali bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. fejezet IV. címe], ab) vesztegetés (Btk. 250–255. §), ac) visszaélés személyes adattal (Btk. 177/A. §), bűnpártolás [Btk. 244. § (3) bekezdés b) pont], közokirat-hamisítás (Btk. 275. §), zsarolás [Btk. 323. § (2) bekezdés c) pont], ad) szolgálati helyen vagy hivatali tevékenységgel összefüggésben elkövetett, az aa)–ac) alpontokban fel nem sorolt bűncselekmények, ha e bűncselekmények felderítése nem tartozik más szerv hatáskörébe, ae) katonai bűncselekmény [a Btk. XX. fejezete], kivéve a szökést (Btk. 343. §), a zendülést (Btk. 352. §) és a harckészültség veszélyeztetését (Btk. 363. §); b) a védett állományba nem tartozó személy által elkövetett, az a) pontban felsorolt bűncselekmények, ha azt a védett állományba nem tartozó személy a védett állományba tartozó személlyel közösen, vagy annak segítségével követi el; c) a védett állomány tagjával, a védett állomány közeli hozzátartozójával vagy a védett állomány tagjával kapcsolatban álló más személlyel szemben elkövetett kényszerítés (Btk. 174. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 175. §), emberrablás (Btk. 175/A. §) vagy zsarolás (Btk. 323. §) felderítése, feltéve, hogy e bűncselekményeket a védett állomány tagjának hivatali kötelessége teljesítése miatt vagy reá tekintettel követték el. 4. A kifogástalan életvitel ellenőrzése 7. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben meghatározott kifogástalan életvitel ellenőrzését (a továbbiakban: kifogástalan életvitel ellenőrzés) az NVSZ a) a b) és c) pontban foglaltak kivételével az állományilletékes parancsnok megkeresése, b) a miniszter kinevezési, valamint munkáltatói jogkörébe tartozó hivatásos állományúak esetében az illetékes miniszter megkeresése, c) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény szerint más szervnél szolgálatot teljesítők esetén, ha a hivatásos szolgálati viszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogok nem a miniszter hatáskörébe tartoznak, a védett szerv vezetőjének megkeresése alapján végzi. (2) Az (1) bekezdés a) és c) pontja esetében a megkeresés tartalmazza: a) a hivatásos állományba jelentkező (a továbbiakban: jelentkező) aa) által kitöltött – 1. melléklet szerinti – kérdőívet, a jelentkező és a vele közös háztartásban élők a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 8. számú melléklete szerinti nyilatkozatával, ab) önéletrajzát, valamint ac) tervezett beosztását; b) a hivatásos állomány tagja ba) jelenlegi vagy tervezett beosztását, bb) korábbi kifogástalan életvitel ellenőrzése időpontját és annak eredményét. (3) A kifogástalan életvitel ellenőrzést az NVSZ főigazgatója feljegyzéssel rendeli el. (4) A kifogástalan életvitel ellenőrzést az elrendelésétől számított 30 napon belül be kell fejezni. E határidőt az elrendelő indokolt esetben egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja. 8. § A kifogástalan életvitel ellenőrzést meg kell szüntetni, ha a) a jelentkező a hivatásos állományba jelentkezéstől eláll, b) a hivatásos állomány tagja hivatásos szolgálati viszonya bármilyen okból megszűnik. 9. § (1) A kifogástalan életvitel ellenőrzésről az ellenőrzést végző összesítő jelentést készít és az NVSZ főigazgatója a kifogástalan életvitel ellenőrzést, ha az összesítő jelentés alapján a) kifogásolható életvitel nem állapítható meg, egyszerűsített határozattal, b) kifogásolható életvitel megállapítására tesz javaslatot, indokolt határozattal befejezi. (2) A kifogástalan életvitel ellenőrzés befejezéséről szóló határozatot az NVSZ főigazgatója megküldi a kifogástalan életvitel ellenőrzés kezdeményezőjének. 5. Megbízhatósági vizsgálat 10. § A megbízhatósági vizsgálatot (a továbbiakban: vizsgálat) elrendelő határozat tartalmazza a) a védett állomány vizsgálattal érintett tagja vagy tagjai személyazonosító adatait és szolgálati helyét, b) a vizsgálat kezdő és befejező időpontját év, hónap, nap megjelöléssel, valamint c) a megelőző egy éven belüli ellenőrzés időpontját és időtartamát. 11. § (1) A vizsgálat végrehajtásról szóló részletes terv tartalmazza: a) a védett állomány vizsgálattal érintett tagja nevét, szervezeti egységének megnevezését, beosztását, illetve munkakörét, b) a vizsgálat végrehajtásának indokát, c) a vizsgálat során alkalmazni kívánt módszer részletes leírását, d) a kialakítani tervezett élethelyzet leírását a tényállás és a helyszín részletes bemutatásával, e) a vizsgálat tervezett időpontját, helyét, f) a vizsgálatot végzők nevét és rendfokozatát, g) a vizsgálatot végzők részletes feladatait, h) a végrehajtás dokumentálásának módját, i) a vizsgálat befejezését követő tájékoztatás érdekében a vizsgálattal érintett személyek felett munkáltatói jogkört gyakorló személyek nevét, beosztását. (2) Ha a vizsgálat során alkalmazott módszerként a vizsgálatot végző személy szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetését tervezi, akkor a részletes terv tartalmazza annak indokát és az elkövetési magatartás részletes leírását. 12. § (1) A vizsgálat érdekében kialakítandó élethelyzetnek olyannak kell lennie, hogy az a vizsgálattal érintett személy intézkedési, eljárási kötelezettségét vonja maga után. A kialakított élethelyzet nem korlátozhatja a vizsgálattal érintett személy döntési szabadságát az intézkedés módjának, az eljárás rendjének megválasztásában. (2) A vizsgálat helyszínének és módszerének megválasztása nem akadályozhatja a vizsgálattal érintett személy kötelezettségeinek, feladatainak teljesítését. (3) A vizsgálat módja nem járhat a vizsgálat alá vont személy megalázásával, becsületének, jó hírnevének sérelmével, a vizsgálat alá vont személy továbbá mások életének, testi épségének veszélyeztetésével. (4) A vizsgálat nem veszélyeztetheti más hatóság eljárását. 13. § Ha a védett állomány tagjának állományviszonya a vizsgálat ideje alatt bármilyen okból megszűnik, a vizsgálatot határozattal be kell fejezni. 6. Záró rendelkezések 14. § (1) Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni. (3) A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának elnevezése Nemzeti Védelmi Szolgálatra változik. (4) Az NVSZ látja el a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának az e rendelet hatálybalépését megelőzően hatályos jogszabályi rendelkezések szerinti feladat- és hatásköreit, továbbá folytatja le az e rendelet hatálybalépését megelőzően a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata előtt indult, az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokat. 15. § (1) A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet 1. számú melléklet III. rész 1. Személyi és jogosultságot igazoló okmányok pont 1.37. alpontjában a „Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának” szövegrész helyébe a „Nemzeti Védelmi Szolgálat” szöveg lép. (2) A fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 26. § (5) bekezdésében az „a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Védelmi Szolgálat” szöveg lép. (3) A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központról szóló 305/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. § (3) bekezdésében a „Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának (a továbbiakban: RSZVSZ) vezetője” szövegrész helyébe a „Nemzeti Védelmi Szolgálat (a továbbiakban: NVSZ) főigazgatója” szöveg, 13. § (4) bekezdésében az „RSZVSZ” szövegrész helyébe az „NVSZ” szöveg, 13. § (5) bekezdésében az „RSZVSZ” szövegrész helyébe az „NVSZ” szöveg lép. 16. § Hatályát veszti a) a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatáról szóló 49/1995. (V. 4.) Korm. rendelet, valamint b) az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés c) pontjában az „és a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatát” szövegrész. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök