227/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelete a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő kivételes építésügyi szabályokról

227/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelete a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő kivételes építésügyi szabályokról.

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzettel érintett és megnevezett településeken a veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építési követelményekre, a veszélyhelyzet feloldásától számított fél éven belül induló első fokú és az ezt követő másodfokú építésügyi hatósági eljárásra (a továbbiakban: kivételes építésügyi hatósági eljárás), az építésügyi hatósági ellenőrzésre, az építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalmi követelményeire, a tervpályázati és tervtanácsi eljárásokra, valamint az építőipari kivitelezési tevékenységre. (2) Az e rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenységre a külön jogszabályok rendelkezéseit az e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 2. § E rendelet alkalmazásában 1. adaptált ajánlott építészeti-műszaki tervdokumentáció: az építésügyért felelős miniszter által ajánlott, a Dokumentációs Központ által közzétett terv építészeti-műszaki tervező által a helyszíni adottságokhoz (helyi építészeti karakter, településkép, telek- és terepadottságok, tájolás, beépítési százalék, építménymagasság, közművesítettség stb.) illesztett, az építési engedélyezéshez és az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges építészeti-műszaki tervek összessége, 2. nagyvízi meder: a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1. számú melléklet 12. pont a) alpontjában meghatározott terület. 2. Az eljáró hatóság 3. § (1) Ha az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben elsőfokú általános építésügyi hatóságként kijelölt települési önkormányzat jegyzője megállapítja, hogy a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági feladatok – határidőre történő szakszerű – ellátására nem rendelkezik megfelelő létszámú köztisztviselővel, vagy a kivételes építésügyi hatósági eljárásban előírt követelményeket nem tudja teljesíteni, akkor a kivételes építésügyi hatósági ügyeket – a kérelem beérkezésétől számított három munkanapon belül – ügyintézésre átadja a megyeszékhely települési önkormányzat jegyzőjének. (2) A megyeszékhely települési önkormányzat jegyzője az (1) bekezdés szerint átadott kivételes építésügyi hatósági

ügyben köteles eljárni. (3) Az (1) bekezdés szerint átadott ügyben az ügyintézési határidő az ügy iratainak a megyeszékhely települési önkormányzat jegyzőjéhez történő megérkezés napján kezdődik. (4) A megyeszékhely települési önkormányzat jegyzője a megyéhez tartozó, a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárokkal érintett és megnevezett településeken kirendeltséget működtethet az újjáépítéssel, helyreállítással összefüggő kivételes építésügyi hatósági eljárásra vonatkozó tájékoztatás, továbbá az ügyfelekkel való kapcsolattartás biztosítása érdekében. 3. A kivételes építésügyi hatósági eljárások közös szabályai

4. §A kivételes építésügyi hatósági ügyben eljáró építésügyi hatóság az építménykárok helyreállításával össze nem függő

építésügyi hatósági ügyek ügyintézési határidejét annak letelte előtt egy alkalommal, legfeljebb negyvenöt munkanappal hosszabbíthatja meg. 5. § Az építtető kérelme – a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtájához kapcsolódóan – tartalmazza, hogy kivételes építésügyi hatósági eljárásra irányul. Az építtető – ha az építésügyi hatóság más eljárásban nem állapította meg – a kérelemhez és az előzetes szakhatósági állásfoglalás kibocsátásához mellékeli a települési önkormányzat jegyzőjének nyilatkozatát arról, hogy a kérelmezett építési tevékenység végzése a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával függ össze. 6. § A kivételes építésügyi hatósági ügyben az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló kormányrendeletnek az építtető értesítésére vonatkozó rendelkezését nem kell alkalmazni.

7. §Ha a kérelemhez adaptált ajánlott építészeti-műszaki tervdokumentációt nyújtottak be, a kérelem elbírálása során

a kivételes építésügyi hatósági ügyben eljáró építésügyi hatóság egy alkalommal, a kérelem beérkezésétől számított öt munkanapon belül hívja fel az építtetőt hiánypótlásra, ha a kérelem vagy a kérelemhez mellékelt építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma hiányos. 8. § (1) A szakhatóság a kivételes építésügyi hatósági eljárás során köteles szakhatósági állásfoglalását az építésügyi hatóság által összehívott helyszíni szemlén megadni. Megjelenés vagy az állásfoglalás megtételének hiányában – ha ellenérdekű ügyfél az eljárásban nem vett részt – a szakhatóság hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

12. §(1) A használatbavételi engedélyezés során az építtető – a (2)–(4) bekezdés szerint – ideiglenes használatbavételi

engedélyt kérhet. (2) Ideiglenes használatbavételi engedély adható a kivételes építésügyi hatósági eljárás során, ha az épületben rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas módon legalább egy fűthető lakószoba, a főzést és a tisztálkodást, az illemhely-használatot biztosító helyiség van. (3) Az ideiglenes használatbavételi engedély hatályát veszti, ha az építtető az épületre vonatkozóan – annak teljes befejezését követően – két éven belül nem kér végleges használatbavételi engedélyt.

14. §(1) A kivételes építésügyi hatósági eljárás tárgyát képező építési beruházás esetében nem kell tervpályázati eljárást

lefolytatni. (2) A kivételes építésügyi hatósági eljárást megelőzően nem kell tervtanácsi véleményezési eljárást lefolytatni.

16. §Ha az építőipari kivitelezési tevékenység az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm

rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 29. § (1) bekezdés hatálya alá tartozik, az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését és az építési napló megnyitásának napját – az Épkiv. 29. § (2) bekezdése szerinti mellékletekkel – a kivitelezés megkezdését követő öt munkanapon belül kell az építtetőnek bejelentenie az építésfelügyeleti hatóságnak. 17. § (1) Ha az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez a kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő károk enyhítését szolgáló támogatást vesz igénybe a) az építőipari kivitelezési tevékenység építési szerződésben meghatározott ellenértéke pénzügyi fedezetének és a kivitelező által nyújtott biztosíték összegének kezelőjeként építtetői fedezetkezelő vehető igénybe, az Épkiv. előírásainak megfelelően, b) az építtető építési műszaki ellenőre a teljesítésigazolást és a számlázható összeg mértékére vonatkozó javaslatot megküldi a támogatást nyújtó önkormányzatnak is, c) a teljesítésigazolást és a számlázható összeg mértékére vonatkozó javaslatot a fővállalkozó kivitelező részére – ha az építtető nem rendelkezik építési műszaki ellenőrrel – a támogatást nyújtó önkormányzat adja ki a fővállalkozó kivitelező által megküldött teljesítésről szóló értesítés kézhezvételétől, vagy a birtokbaadási eljárás lezárásától számított, támogatási szerződésben meghatározott, de legfeljebb tíz munkanapon belül.

18. §Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba

Orbán Viktor s. k., miniszterelnök