2019. XXX. törvény a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványról, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány és a Budapesti Corvinus Egyetem részére

2019. XXX. törvény a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványról, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány és a Budapesti Corvinus Egyetem részére történő vagyonjuttatásról. A gazdaság- és társadalomtudományi képzési terület, ezen keresztül az  innovatív vállalkozásokat támogatni kész magyar felsőoktatási intézményrendszer és környezetének megerősítése, a képzést folytató oktatók, kutatók, tanárok, a képzésben részt vevők támogatása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: 1. A Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány 1. § (1) Az  Országgyűlés felhívja a  Kormányt, hogy az  állam nevében tegye meg a  szükséges intézkedéseket a  Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány (a  továbbiakban: Alapítvány) közérdekű vagyonkezelő alapítvány formájában történő létrehozására. (2) Az  Alapítvány alapítása során az  állam képviseletében a  tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) jár el. (3) Az Alapítvány alapító okiratában gondoskodni kell arról, hogy az alapító okiratban az alapítói jogok teljes körének gyakorlására az Alapítvány kuratóriuma kerüljön kijelölésre. 2. § (1) Az  Alapítvány feladata oktatási intézmény, kiemelten a  Budapesti Corvinus Egyetem (a  továbbiakban: Egyetem) alapítói, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának biztosítása, amelynek érdekében gazdasági tevékenysége keretében az  alapító által rendelt, valamint az Alapítványhoz csatlakozók által nyújtott vagyont kezeli. (2) Az Alapítvány a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében a) oktatási, tudományos kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási programot működtet, b) rászorultsági alapú támogatást biztosít, c) tehetséggondozó programok működését támogatja. 2. Az Alapítvány részére történő vagyonjuttatás 3. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a  továbbiakban: Nvtv.) 13.  § (3)  bekezdésében és az  állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a  továbbiakban: Vtv.) 36.  § (1)  bekezdésében foglaltak alapján – a preambulumban meghatározott célok megvalósítása érdekében – az alapító okirat szerint a) az  1.  melléklet szerinti állami vagyonelemeket, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az  Alapítvány bizalmi vagyonkezelésébe, valamint b) az  Egyetem – a  nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a  továbbiakban: Nftv.) 4.  § (2)  bekezdésében meghatározott – fenntartói jogát – a  Vtv. 36.  § (2)  bekezdése szerinti rendelkezéstől eltérve – alapítói vagyoni juttatásként, az Alapítvány tulajdonába kell adni. (2) Az 1. melléklet szerinti vagyonelemek tekintetében az Alapítvány nyilvántartásba vételének hatályával a miniszter gyakorolja az  államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a  kötelezettségeket. A  miniszter az  1.  melléklet szerinti vagyonelemek bizalmi vagyonkezelésbe adásáról az  Alapítvány alapító okiratában rendelkezik. Az 1. melléklet szerinti vagyonelemekhez kapcsolódó 2018. év után járó osztalékra vagy annak megfelelő összegre az Alapítvány jogosult. (3) Ha az  osztalékfizetés szempontjából figyelembe veendő napon még nem történik meg a  részvények bizalmi vagyonkezelésbe adása és átruházása, akkor az 1. melléklet szerinti tulajdoni hányadra jutó osztaléknak megfelelő összeget a  Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a  továbbiakban: MNV Zrt.) A törvényt az Országgyűlés a 2019. április 1-jei ülésnapján fogadta el. a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 1. melléklet XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet 2. Az  állami vagyonnal kapcsolatos kiadások cím, 3. Az  államot korábbi tulajdonosi döntéseihez kapcsolódóan terhelő kiadások alcím, 7. Az  államot korábbi tulajdonosi döntéseihez kapcsolódóan terhelő egyéb kiadások jogcímcsoport terhére biztosítja az Alapítvány részére. (4) Az  Alapítvány bizalmi vagyonkezelésébe adott 1.  melléklet szerinti vagyon elidegenítési és terhelési tilalom alatt áll, biztosítékul nem adható, felszámolási eljárás esetén nem minősül az  Alapítvány felszámolás alá vonható vagyonának. Az  Alapítvány jogutód nélküli megszűnése vagy megszüntetése esetén ezen vagyonelemek tulajdonjoga az államra száll vissza. (5) Az  Alapítvány a  részére bizalmi vagyonkezelésbe adott 1.  melléklet szerinti részvényekkel kapcsolatos szavazati jogát az  MNV Zrt. rendelkezései szerint köteles gyakorolni. Az  MNV Zrt. szavazati jog gyakorlásával kapcsolatos rendelkezése hiányában az Alapítvány a részvényesi szavazati jogát nem gyakorolhatja. (6) Ha az  Alapítvány részére bizalmi vagyonkezelésbe adott 1.  melléklet szerinti részvények kibocsátójának alapszabálya a  szavazati jog korlátozásáról rendelkezik és a  rendelkezés alapján az  állami tulajdonban és az Alapítvány bizalmi vagyonkezelésében lévő részvények egy részvényesi csoportba tartozónak tekintendők, akkor a részvényesi csoport nevében a szavazati jogok gyakorlására az MNV Zrt. jogosult. (7) Az (1) bekezdés szerint alapítói vagyoni juttatásként az Alapítvány tulajdonába adott, valamint az Alapítvány részére bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) bekezdés b) pontjában, valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat. (8) Az  Alapítvány részére bizalmi vagyonkezelésbe adott 1.  melléklet szerinti részvényekhez kapcsolódó osztalékhoz való jog az  Alapítványt mint kedvezményezettet illeti meg azzal, hogy a  bizalmi vagyonkezelés az  állam részére ingyenesen történik, ezért kizárólag az  osztalék terhére történhet a  bizalmi vagyonkezelés keretében felmerülő költségek elszámolása. 4. § (1) A  Budapest belterület 5063 helyrajzi számú, természetben a  Budapest XI. kerület Mányoki út 9. szám alatti állami tulajdonban álló ingatlan tekintetében 2020. január 1. napjával a  miniszter gyakorolja az  államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a  kötelezettségeket. Az  ingatlant az  Nvtv. 13.  § (3)  bekezdésében és a  Vtv. 36.  § (1) bekezdésében foglaltak alapján – a preambulumban meghatározott célok megvalósítása érdekében, a Vtv. 36. § (2) bekezdése szerinti rendelkezéstől eltérve – az alapító okirat szerint, alapítói vagyoni juttatásként az Alapítvány tulajdonába kell adni. (2) Az (1) bekezdés szerint ingyenesen tulajdonba adott ingatlan tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) és (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat. (3) A  miniszter, illetve az  Alapítvány 2020. június 30-ig köteles az  (1)  bekezdés szerinti ingatlan ingyenes használatát biztosítani a Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára. (4) Az Alapítvány további vagyonának biztosításáról a Kormány gondoskodik. 3. Az Egyetem részére történő vagyonjuttatás 5. § (1) Az  Nvtv. 13.  § (3)  bekezdésében és a  Vtv. 36.  § (1)  bekezdésében foglaltak alapján az  Nftv-ben meghatározott oktatási, tudományos kutatási feladatok ellátását szolgáló, a 2. mellékletben felsorolt egyes állami tulajdonban lévő ingatlanok ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Egyetem tulajdonába kerülnek. (2) Az  e  törvény szerinti vagyonjuttatás során a  2.  mellékletben szereplő védett ingatlanok esetében nem kell alkalmazni a  kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 44.  § (1)  bekezdés a)  pontját, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 25. § (5) bekezdését. (3) A  2.  melléklet szerinti ingatlanok tekintetében a  tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az MNV Zrt. köti meg az Egyetemmel. (4) Az  (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az  (1) bekezdésben meghatározott közfeladatok ellátására rendelkezésre álló, a  jogelőd központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő, állami tulajdonú ingó vagyontárgyak e törvény erejénél fogva az Egyetem tulajdonába kerülnek. (5) A  (4)  bekezdés szerint átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az  MNV Zrt. mint átadó és az  átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az  átszálló ingó vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel. (6) A 2. mellékletben meghatározott ingatlanok tulajdonjogát az Egyetem a terhekkel együtt szerzi meg. 6. § (1) A  Budapest IX. kerület 37058 helyrajzi számú, ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon e  törvény erejénél fogva elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az elidegenítési és terhelési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlannyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az MNV Zrt. kérelmezi. (2) Az  5.  § alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlanok tekintetében – a  2.  mellékletben foglalt táblázat 4.  sorában meghatározott ingatlant ide nem értve – nem kell alkalmazni az  Nvtv. 13.  § (4) és (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat. (3) Az Egyetem a  tulajdonába adott ingatlanokat – az 5. §-ban foglaltak alapján – a  tulajdonátruházási szerződésben meghatározott célokra használhatja fel. Ha az Egyetem tulajdonába adott ingatlanokat értékesíti, akkor az ingatlan átruházásából származó bevételnek az  átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az  alaptevékenységét szolgáló infrastruktúra-fejlesztési célok megvalósítására köteles fordítani. Az  Egyetem az ingatlanértékesítésből származó bevételt működési költségek finanszírozására nem használhatja fel. (4) A  4.  § és az  5.  § alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az  az általános forgalmi adóról szóló 2007.  évi CXXVII. törvény 17.  § (1)  bekezdésében és 18.  § (1)  bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá. 4. Záró rendelkezések 7. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Az 5. §, a 6. §, a 9. § és a 2. melléklet 2019. július 1-jén lép hatályba. 8. § A 3. §, a 4. § (2) bekezdése, a 6. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 9. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 9. § Hatályát veszti az  Nvtv. 2.  melléklet III. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmények és építményegyüttesek cím 1.  pontjában foglalt táblázat 1.48. sora. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke