2/2012. (II. 10.) AB határozata az Országos Választási Bizottság 51/2011. (V. 6.) OVB határozatának vizsgálatáról.

2/2012. (II. 10.) AB határozata az Országos Választási Bizottság 51/2011. (V. 6.) OVB határozatának vizsgálatáról. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldánya és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 51/2011. (V. 6.) OVB határozatát – a jelen határozatban foglalt indokolással – helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás I. 1. Egy magánszemély 2011. április 18-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB) az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a 2011. április 18. napján elfogadott »Magyarország Alaptörvénye« című jogszabályt?” Az Országos Választási Bizottság az 51/2011. (V. 6.) OVB határozatával (a továbbiakban: OVBh.) megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Döntését a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 24. § (3) bekezdésére, valamint az Nsztv. 2. §-ára és 10. § b) pontjára alapította. Az OVB határozatának indokolásában – több korábbi alkotmánybírósági határozatra visszautalva – leszögezte, hogy az Alkotmány „nem módosítható választópolgári kezdeményezésre induló népszavazással, alkotmánymódosítás csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben [Alkotmány 24. § (3) bekezdés] történhet. Olyan kérdésben, amely elvonná az Országgyűlés alkotmányozó hatalmát, a választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye”. Az OVB mindezekre tekintettel az Nsztv. 10. § b) pontja alapján megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését. Az OVBh. a Magyar Közlöny 2011. évi 48. számában, 2011. május 6-án került közzétételre. A kezdeményező és egy másik magánszemély 2011. május 11-én – a törvényes határidőn belül – kifogást nyújtott be, melyben kérte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg az OVBh.-t, az OVB-t kötelezze új eljárás lefolytatására. A kifogást tevők véleménye szerint „az Alkotmánybíróság következetesen kifejtett gyakorlata szerint az Országgyűlés alkotmányozó hatalmát az vonja el, ha az Alkotmány 24. § (3) bekezdése szerinti eljárási rendet megkerülve kerül sor az Alkotmány módosítására. Az eljárási rend megkerülése, ha az Alkotmány tartalmát, annak egyes tételeit, szabályait az Országgyűlésre kötelező, ügydöntő népszavazás határozza meg. (…) A fenti kérdés népszavazásra bocsátása esetén azonban nem történik alkotmánymódosítás, az tartalmi elemeket nem érint, így nem vonja el az Országgyűlés alkotmányozó hatalmát. A népszavazásra bocsátandó kérdésben szereplő, »Magyarország Alaptörvénye« című jogszabályt az Országgyűlés nem alkotmánymódosítás körében hozta, hanem eljárása egy új alkotmány megalkotását célozta. (…) Az Országgyűlés új jogszabályt alkotott, nem a hatályos Alkotmányt módosította. (…) [E]gyértelmű, hogy az OVB tévesen hivatkozik az Alkotmánybíróság gyakorlatára. A kérdés népszavazásra bocsátása esetén a közvetlen demokrácia eszközével a választópolgárok kizárólag a jogszabály megerősítéséről illetve elutasításáról tudnak dönteni, annak tartalmi meghatározása továbbra is az Országgyűlés hatáskörébe tartozna, így hatáskört nem von el.” Időközben – 2012. január 1-jével – hatályba lépett az Országgyűlés által 2011. április 18-án elfogadott és 2011. április 25-én kihirdetett Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény), amelynek 8. cikke határozza meg az országos népszavazás alkotmányi (alaptörvényi) szintű alapjait. Az Országgyűlés által 2011. december 31-én elfogadott, Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezéseiről szóló törvény (a továbbiakban: Átmeneti rendelkezések) 31. cikk (3) bekezdése hatályon kívül helyezte az Alkotmányt és az annak módosításáról szóló törvényeket. [A 31. cikk (3) bekezdése a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján időközben maga is hatályát vesztette.] Az Átmeneti rendelkezések 20. cikke a már hatályon kívül helyezett Alkotmány 28/E. §-át rendelte továbbra is alkalmazni az Alaptörvény hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben a népszavazási eljárás során. Az OVB határozatában hivatkozott 24. § (3) bekezdése, és az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdése, vagyis a tiltott népszavazási tárgyakra vonatkozó alkotmányi rendelkezés 2012. január 1-jétől tehát nem alkalmazható. Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénynek (a továbbiakban: EtAmtv.) a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényt (a továbbiakban: Ve.) módosító 145. § (7) bekezdése a Ve. 130. §-át akként módosította, hogy az OVB-nek az aláírásgyűjtő ív, illetve a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogás elbírálására a Kúriának van hatásköre. Az EtAmtv. 145. § (10) bekezdése ugyanakkor beiktatta a Ve. új 156. § (2) bekezdését, amely szerint az EtAmtv. hatálybalépését megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés hitelesítésére a Ve.-nek a kezdeményezés benyújtásakor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Mindezek alapján az Alkotmánybírósághoz 2012. január 1-jét megelőzően benyújtott, a népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítésével kapcsolatos OVB határozat elleni kifogás elbírálására az Alkotmánybíróságnak van továbbra is hatásköre, mérceként pedig az Alkotmány helyett az Alaptörvény rendelkezései szolgálnak. II. Az Alkotmánybíróság a kifogást az alábbi jogszabályok alapján vizsgálta meg: 1. Az Alaptörvény érintett rendelkezése: „8. cikk (3) Nem lehet országos népszavazást tartani a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről;” 2. Az Átmeneti rendelkezések érintett része: „31. cikk (3) Hatályát veszti a) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény,” 3. Az Alkotmány hivatkozott rendelkezése: „24. § (3) Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.” 4. Az Nsztv. vonatkozó rendelkezései: „2. § Az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányát az aláírásgyűjtés megkezdése előtt – hitelesítés céljából – be kell nyújtani az Országos Választási Bizottsághoz.” „10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha (…) b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, c) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek,” „13. § (1) A népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.” 5. A Ve. alkalmazandó – 2011. december 31-éig hatályban volt – rendelkezései: „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (…) (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.” 6. A hatályos Ve. alkalmazandó rendelkezése: „156. § (1) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a folyamatban lévő népszavazási és népi kezdeményezéssel kapcsolatos ügyekben is alkalmazni kell. (2) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés és népi kezdeményezés hitelesítésére a benyújtásakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.” III. A kifogás nem megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben a Ve. 156. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó, a Ve. 2011. december 31-éig hatályban volt 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás, amelynek során az Alkotmánybíróság azt vizsgálja, hogy a beérkezett kifogás megfelel-e a Ve. 77. § (2) bekezdése a)–c) pontjaiban, valamint a 130. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, továbbá az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el. Eljárása során az Alkotmánybíróság e feladatát alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el. [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.] A kifogás a törvényi feltételeknek megfelel, ezért azt az Alkotmánybíróság a Ve. 130. § (3) bekezdése alapján érdemben bírálta el. 2. A népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének benyújtását követően hatályba lépett az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja, melynek értelmében nem tartható népszavazás az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről. Mivel ez a szabály már a módosítást (a kevesebbet) is tiltja, ezért a hatályba lépett Alaptörvény „megsemmisítése” (a több) egyenértékűnek tekinthető az Alaptörvény módosításával. Az eredményes népszavazás ráadásul szükségszerűen maga után vonná az Alaptörvény hatályon kívül helyezését. Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján tehát ebben a kérdésben nem tartható népszavazás, mivel a kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében felsorolt, „tiltott” népszavazási tárgykörök közé tartozik. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság – a jelen határozatában kifejtett indokok alapján – az OVB 51/2011. (V. 6.) OVB határozatának rendelkező részét helybenhagyta. Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest, 2012. február 7. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke