1509/2018. (X. 17.) Korm. határozata a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsáról.

1509/2018. (X. 17.) Korm. határozata a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsáról. 1. A  Kormány, Budapest főpolgármesterének (a továbbiakban: főpolgármester) kezdeményezésére és javaslatát elfogadva, Budapest Főváros Önkormányzatával (a továbbiakban: Fővárosi Önkormányzat) együttműködve, a  központi államigazgatási szervekről, valamint a  Kormány tagjai és az  államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 30.  § (1)  bekezdése alapján létrehozza a  Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát (a továbbiakban: Tanács), valamint felkéri a főpolgármestert a Tanács tevékenységében – az e határozatban meghatározottak szerint – történő közreműködésre. 2. A  Tanács a  budapesti fejlesztéspolitika, valamint a  kiemelt budapesti közösségi fejlesztések tervezésének és megvalósításának összehangolásával, a  budapesti fejlesztéspolitika területén hozandó kormányzati és fővárosi önkormányzati döntések megalapozott előkészítésével, a  kormányzati és a  fővárosi önkormányzati hatáskörben megvalósuló jelentős fővárosi fejlesztések és beruházások tekintetében a  Kormány és a  Fővárosi Önkormányzat közötti koordinációs tevékenységgel kapcsolatban javaslattevő, kezdeményező, döntés-előkészítő, koordináló feladatokat lát el; továbbá figyelemmel kíséri és nyomon követi ezen fejlesztések megvalósítását. 3. A Tanács a) tíz tagból áll, akik közül öt tag a Kormányt, öt tag a Fővárosi Önkormányzatot képviseli, b) döntéseit egyhangúlag hozza, a  döntéshozatal során a  kormányoldalnak és a  fővárosi önkormányzati oldalnak egy-egy szavazata van, azzal, hogy szavazati jogot a Kormány nevében a miniszterelnök vagy az őt helyettesítő miniszter, a Fővárosi Önkormányzat nevében a főpolgármester gyakorolja. 4. A Tanács a) elnöke – a  kormányoldal tagjaként – a  miniszterelnök, akit akadályoztatása esetén a  Miniszterelnökséget vezető miniszter helyettesít, b) társelnöke – a fővárosi önkormányzati oldal tagjaként – a főpolgármester, aki a Tanács ülésein személyesen vesz részt, és nem helyettesíthető, c) ügyvezető alelnöke – a kormányoldal tagjaként – a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára, aki a Tanács ülésein személyesen vesz részt, és nem helyettesíthető. 5. A Tanács további tagja a) a Kormány oldaláról: aa) a  Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki a  Tanács ülésein személyesen vesz részt, és nem helyettesíthető, ab) a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, ac) az innovációért és technológiáért felelős miniszter, b) a Fővárosi Önkormányzat oldaláról összesen négy fő: ba) a főpolgármester által felkért egy vagy több főpolgármester-helyettes, bb) a fővárosi közgyűlés polgármester tagjai közül a főpolgármester által felkért tag vagy tagok. 6. Az  5.  pont a)  alpont ab) és ac)  alpontja szerinti minisztert – akadályoztatása esetén – az  általa kijelölt államtitkár helyettesíti. 7. A Tanács a) szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik, b) üléseit az  elnök vagy a  társelnök jogosult összehívni azzal, hogy ülés összehívását az  ügyvezető alelnök is kezdeményezheti, c) üléseit az elnök vagy az őt helyettesítő miniszter vezeti, d) által megtárgyalni kívánt ügyek körét és ennek megfelelően a Tanács ülések napirendjét a tagok javaslatára a Tanács állapítja meg, azzal, hogy az  elnök vagy a  társelnök által indítványozott ügyeket a Tanács köteles napirendre tűzni és megtárgyalni, e) ülésére az  elnök, a  társelnök, illetve az  ügyvezető alelnök – tanácskozási joggal – más személyeket is meghívhat, illetve az elnök vagy a társelnök javaslatára köteles meghívni. 8. Amennyiben a  Tanács elnöke vagy társelnöke valamely napirendre tűzött ügy tekintetében előterjesztés vagy egyéb döntés-előkészítő anyag készítését tartja szükségesnek, úgy annak elkészítéséről az  ügyvezető alelnök és a főpolgármester által kijelölt főpolgármester-helyettes közösen gondoskodik. 9. A  Tanács ügyrendjét és munkatervét – a  főpolgármester és az  ügyvezető alelnök javaslatára, az  e  határozatban meghatározottakkal összhangban – maga állapítja meg. 10. A Tanács az alábbi beruházásokkal kapcsolatos ügyeket veheti napirendjére: a) központi költségvetési vagy európai uniós forrásból a  Kormány intézményrendszerén keresztül megvalósítandó jelentős budapesti kormányzati városfejlesztési beruházások, b) a  Fővárosi Önkormányzat feladatkörében a  Fővárosi Önkormányzat intézményei útján saját, európai uniós forrásból vagy átengedett központi költségvetési támogatással megvalósítandó jelentős budapesti városfejlesztési beruházások, valamint c) a  Kormány és a  Fővárosi Önkormányzat együttműködésében megvalósítandó jelentős budapesti városfejlesztési beruházások. 11. A  Tanács 2018. december 31-ig a  Kormánynak és a  Fővárosi Önkormányzatnak címzett ajánlást dolgoz ki a  10.  pontban meghatározott beruházásokhoz kapcsolódó közbeszerzések egységes megvalósítási rendjére vonatkozóan. 12. A  Tanács javaslatot dolgoz ki, állást foglal, kezdeményez a  Kormány és a  Fővárosi Önkormányzat számára a 10. pontban meghatározott beruházásokkal összefüggő egyes ügyekben, illetve állást foglal az egyéb, a budapesti fejlesztéspolitikát érintő, a Fővárosi Önkormányzat, illetve a Kormány feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben. Ennek keretében a Tanács különösen: a) javaslatot tesz a hosszú távú fejlesztési célok meghatározására; b) javaslatot tesz a  hosszú távú fejlesztési célok eléréséhez szükséges fejlesztési feladatok és intézkedések meghatározására; c) véleményezi a  Fővárosi Önkormányzat és a  Kormány együttműködésében vagy állami, illetve fővárosi önkormányzati hatáskörben megvalósítandó jelentős fejlesztések (beruházások) megvalósításának alapvető elemeit (beruházási program, célok, elvárások, ütemezés), javaslatot tesz a főbb operatív feladatok meghatározására; d) véleményezi a  10.  pont szerinti tárgykörbe tartozó alábbi, a  kormányzati stratégiai irányításról szóló kormányrendeletben meghatározott kormányzati stratégiai tervdokumentumokat, és egyeztető fórumként szolgál azok egyeztetésére, koordinálására: da) nemzeti középtávú stratégia, db) miniszteri program, dc) hosszú távú koncepció, dd) fehér könyv, de) szakpolitikai stratégia, df ) szakpolitikai program; e) a  d)  alpontban foglaltak keretében véleményezi a  stratégiai tervdokumentum formájában előkészítendő, „Budapest 2020–2030” fejlesztési tervet, és egyeztető fórumként szolgál a terv megvitatására, a terv tartalmát illető kezdeményezések, javaslatok elfogadására, továbbá javaslatot tesz a  terv Kormány és a  fővárosi közgyűlés elé terjesztésére 2019. december 31-ig, azzal, hogy a  főpolgármesternek a  terv tekintetében vétójoga van; f ) megtárgyalja és véleményezi a  fővárosi településfejlesztési és településrendezési eszközök, illetve azok módosításainak tervezeteit, ideértve különösen az alábbiakat: fa) a Budapest 2030 Hosszú Távú Városfejlesztési Koncepció, fb) az Integrált Településfejlesztési Stratégia, fc) a Budapest Főváros Településszerkezeti Terv, fd) a Budapest Főváros Rendezési Szabályzat, fe) a Duna-parti Építési Szabályzat és ff) a Városligeti Építési Szabályzat; g) véleményezi és döntési javaslattal látja el a  10.  pontban meghatározott tárgykörben készített egyes, a  Kormány döntését igénylő fejlesztéspolitikai tárgyú előterjesztéseket, és egyeztetési fórumként szolgál az ilyen tárgyú kormányzati döntések tekintetében; h) véleményezi és döntési javaslattal látja el a  10.  pontban meghatározott tárgykörben készített egyes, a  fővárosi közgyűlés döntését igénylő fejlesztéspolitikai tárgyú előterjesztéseket, és egyeztetési fórumként szolgál az ilyen tárgyú döntések tekintetében; i) közreműködik a  fejlesztéspolitikai célok teljesülése érdekében szükséges, illetve azokkal összefüggő jogszabály-előkészítésben; j) a  fejlesztések végrehajtásáért felelős szervezetektől – tagjai útján – beszámolót kérhet, és intézkedési javaslatot fogalmazhat meg a részükre. 13. A 12. pont e) alpontja szerinti, „Budapest 2020–2030” fejlesztési terv a Budapest 2030 Hosszú Távú Városfejlesztési Koncepció alapján készül el, ehhez igazodik. A  terv készítése során a  Kormány együttműködik a  Fővárosi Önkormányzattal, és a Kormány azt a Tanács konszenzussal kialakított álláspontjának elfogadását követően tárgyalja meg. 14. A  Kormány 12.  pont e) és g)  alpontjában meghatározott előterjesztéseket tárgyaló ülésére, az  ezen alpontokban meghatározott előterjesztések tárgyalásához a főpolgármestert tanácskozási joggal szükséges meghívni. 15. A  Tanács elnöke és tagjai a  Tanácsban végzett tevékenységükért tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben nem részesülnek. 16. A  Tanács működésének feltételeiről, valamint titkársági és ügyviteli feladatainak ellátásáról a  Miniszterelnökség –  a  Miniszterelnökség Budapest és a  fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára által irányított szervezeti egység útján – gondoskodik. 17. A  Tanács – a  működésének megkezdését követő egy év elteltével, de legkésőbb 2019. december 31-ig – az  ügyvezető alelnök által elkészített jelentés alapján felülvizsgálja működésének rendjét, értékeli működésének tapasztalatait, és javaslatot tesz a Tanács működésének folytatására, az azzal kapcsolatos esetleges változtatásokra, adott esetben a Tanács működésére vonatkozó törvény, illetve egyéb jogszabály megalkotására. 18. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök