126/2010. (VII. 8.) AB határozata

126/2010. (VII. 8.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján indult eljárásban meghozta az alábbi határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítéséről hozott 362/2009. (IX. 3.) OVB határozatát megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Indokolás I. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 362/2009. (IX. 3.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen.

Az OVB vitatott határozatában hitelesítette az országos népszavazás kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, amelyen a következő kérdés szerepel: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az Országos Választási Bizottság – eljárási és működési szabályait tartalmazó – ügyrendjéről?”

Az OVBh. indokolása megállapította, „hogy az aláírásgyűjtő ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népszavazásra feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz, ezért a hitelesítésnek akadálya nincs”. Az OVB e döntését a Ve. 117. § (1) bekezdésére, továbbá az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-ára alapozta.

Az OVBh. ellen benyújtott kifogás utal a Ve. 21. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre, amelynek alapján az Országos Választási Bizottság kizárólag a törvénynek alárendelt szerv. Eredményes népszavazás esetén az Országgyűlésnek törvényt kellene alkotnia az OVB ügyrendjéről, s abban meghatározni az egyes eljárások pontos szabályait. A kifogástevő szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés az Nsztv. 10. § b) pontjával ellentétes, valamint az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének d) pontjában meghatározott tiltott tárgykörbe tartozik, mivel az Országgyűlésnek hatáskörébe tartozó szervezet átalakításáról szól. A kifogástevő ezen indokok alapján az OVBh. megsemmisítését és az OVB új eljárásra utasítását kéri az Alkotmánybíróságtól.

A kifogás benyújtója szerint az OVB által hitelesített kérdés az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség kritériumának sem felel meg, mivel sem a választópolgár, sem a jogalkotó számára nem tartalmaz iránymutatást arra nézve, hogy a megalkotandó jogszabályban milyen eljárási szabályokat kellene alkotni.

Az OVBh. a Magyar Közlöny 2009. évi 124. számában, 2009. szeptember 3-án jelent meg, a kifogást 2009. szeptember 14-én – a jogszabály által meghatározott határidőn belül – terjesztették elő.

II. Az Alkotmánybíróság határozatának meghozatala során a következő jogszabályokat vette alapul:

A Ve. rendelkezései: „77. § (2) A kifogásnak tartalmaznia kell

III. A kifogás megalapozott.

Az Alkotmánybíróság 25/2004. (VII. 7.) AB határozatában már értelmezte az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pontját.

E határozatában rámutatott: „Az Országgyűlés döntési jogkörébe tartozó szervezetalakító kérdésekről az Országgyűlés számos formában és minőségében dönthet. Alkotmányozó hatalomként az Alkotmányban szereplő állami szervtípusokat is alakíthatja, törvényhozóként az alkotmányban nem szereplő kérdésekben szabályozhat az Alkotmány keretei között. Szerveket hozhat létre, szüntethet meg, alakíthat át, de határozati formában is hozhat egyes – pl. a saját belső szervezetére vonatkozó – szervezetalakító döntéseket. Az Országgyűlés alkotmányozóként és törvényhozóként is szabályozhatja a saját létrejötte, működése szabályait. (...) Az OVB-nek, illetve az Alkotmánybíróságnak ezért esetről esetre kell eldöntenie, hogy a népszavazást kezdeményező által megfogalmazott kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdés-e.” (ABH 2004, 380, 385.) Az OVB által hitelesített, jelen alkotmánybírósági vizsgálat tárgyát képező kérdés alapján a választópolgároknak olyan, az Országgyűlés által megalkotandó törvény meghozataláról kellene állást foglalniuk, amely megváltoztatná az OVB eljárására vonatkozó jelenlegi szabályokat. A kérdésre adott válasz közvetlenül ugyan nem jelenti valamely szerv létrehozását, átalakítását, vagy megszüntetését, a kérdésről tartott eredményes népszavazás az adott testület eljárási rendjére vonatkozó, a Ve.-ben, az Nsztv.-ben szabályozott hatályos jogi rend megváltoztatását eredményezheti.

Az pedig az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezeti kérdés, hogy valamely törvényben létrehozott testület eljárási rendjét maga állapítja meg, vagy részben rábízza az érintett testületre. Bármelyik megoldást is választja az Országgyűlés mindenképp szervezeti döntésnek tekintendő.

Az Alkotmánybíróság megállapítja tehát, hogy a törvényen alapuló államszervezeti döntések, így az OVB működési és eljárási rendjére vonatkozó törvényi szabályozás is az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés d) pontjának hatálya alá tartozó kérdések, így ezekről népszavazás nem tartható.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az eljárása alapjául szolgáló kifogást megalapozottnak találta, azért az OVBh.-t a rendelkező részben foglaltak szerint megsemmisítette, és a testületet új eljárás lefolytatására utasította.

Az Alkotmánybíróság jelen határozata közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.

Budapest, 2010. július 6. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke