18/2012. (IV. 21.) AB határozata az Országos Választási Bizottság 172/2011. (IX. 26.) OVB határozata vizsgálatáról.

18/2012. (IV. 21.) AB határozata az Országos Választási Bizottság 172/2011. (IX. 26.) OVB határozata vizsgálatáról. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 172/2011. (IX. 26.) OVB határozatát – a jelen határozatban foglalt indokolás alapján – helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás I. 1. 2011. október 11-én a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) akkor hatályos 130. § (1) bekezdése alapján kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 172/2011. (IX. 26.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen. Két választópolgár 2011. augusztus 22-én országos népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be hitelesítésre az OVB-hez, amelyen az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal: az Országgyűlés tárgyalja meg, hogy a kellő felkészülés érdekében az Alaptörvény hatálybalépésének napja (2012. január 1.) módosuljon az Alaptörvényben nevesített, időben legutoljára kihirdetett sarkalatos törvény kihirdetése napját követő hatodik hónap első napjára?” Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését – az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbikban: Nsztv.) 18. § b) pontja alapján – megtagadta. Az OVBh. indokolása szerint „a kezdeményezésben foglalt kérdés nem felel meg az Nsztv. 17. §-ban foglalt egyértelműség követelményének. (…) [A] népi kezdeményezés tárgyát képező kérdés a választópolgár számára nem egyértelmű, mivel túlságosan bonyolult a hatálybalépés napjának meghatározása, továbbá bizonytalan, hogy mikor lesz az időben legutoljára kihirdetett sarkalatos törvény kihirdetésének napja és az is, hogy időközben módosításra kerülnek-e az Alaptörvényben meghatározott sarkalatos törvényekre vonatkozó rendelkezések.” Az OVBh.-val szemben – a törvényes határidőn belül – a kezdeményező magánszemélyek kifogást nyújtottak be, melyben kérték, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg az OVBh.-t, és az OVB-t utasítsa új eljárásra. A kifogást benyújtók álláspontja szerint az OVBh. jogszabálysértő, mivel a kérdés teljesen egyértelmű és érthető. Kifejtik: „az országos népi kezdeményezés ugyanis kifejezetten azt célozza, hogy a sarkalatos törvények megismerésére és azoknak az Alaptörvénnyel összevethető értelmezésére kellő idő álljon a polgár rendelkezésére. Ez felelne meg a jogbiztonság követelményének is…” A kifogást benyújtók ezen túlmenően az OVB eljárását is kifogásolták, álláspontjuk szerint döntése meghozatalakor az OVB jogszabálysértően járt el és a Működési Szabályzatát is megsértette. 2. A kifogás beérkezését követően – 2012. január 1-jén – hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény). Az Alaptörvény ugyan nem szól a népi kezdeményezés jogintézményéről, az Országgyűlés által 2011. december 31-én elfogadott Magyarország Alaptörvénye átmeneti rendelkezéseinek 20. cikke azonban úgy rendelkezik, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 2011. december 31-én hatályos 28/D. §-át az Alaptörvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben az Alaptörvény hatálybalépését követően is alkalmazni kell. A Ve. 2012. január 2-án hatályba lépett 156. § (2) bekezdése alapján a Ve. egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően benyújtott népi kezdeményezés hitelesítésére a Ve.-nek a kezdeményezés benyújtásakor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Mindezek alapján az Alkotmánybírósághoz 2012. január 1-jét megelőzően benyújtott népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítésével kapcsolatos OVB határozat elleni kifogás elbírálására továbbra is az Alkotmánybíróságnak van hatásköre, s az Alkotmánybíróságnak a népi kezdeményezés benyújtásakor hatályba lévő szabályok alapján kell eljárnia. II. Az Alkotmánybíróság a kifogást az alábbi jogszabályok alapján vizsgálta meg: 1. Az Alkotmány figyelembe vett rendelkezése: „28/D. § Országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be. Az országos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést az Országgyűlés tűzze a napirendjére. Az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az Országgyűlés köteles megtárgyalni.” 2. Az Nsztv. vonatkozó rendelkezései: „1. § (1) Országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be. Az országos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdést az Országgyűlés tűzze a napirendjére. Az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az Országgyűlés köteles megtárgyalni.” „17. § A népi kezdeményezésnek pontosan és egyértelműen tartalmaznia kell a megtárgyalásra javasolt kérdést. 18. § Az Országos Választási Bizottság akkor tagadja meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha a) a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, b) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, c) az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek.” 3. A Ve.-nek a jelen ügyben alkalmazandó – 2011. december 31-éig hatályban volt – rendelkezései: „130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (…) (3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.” 4. A hatályos Ve. alkalmazandó rendelkezése: „156. § (1) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a folyamatban lévő népszavazási és népi kezdeményezéssel kapcsolatos ügyekben is alkalmazni kell. (2) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően benyújtott népszavazási kezdeményezés és népi kezdeményezés hitelesítésére a benyújtásakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.” III. A kifogás az alábbiak szerint nem megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét a Ve. 156. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó, 2011. december 31-ig hatályban volt 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás. Ennek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – a beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el. A kifogást az Alkotmánybíróság a Ve. 130. § (3) bekezdése alapján érdemben bírálta el. 2. Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy a népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívén szereplő kérdésben az Országgyűlés által megvitatásra szánt esemény – az Alaptörvény hatálybalépése – már bekövetkezett és az abban foglalt időpont (2012. január 1.) már elmúlt. Így a kérdés értelmetlenné és megvitathatatlanná vált, lehetetlen tárgyra irányul. A népi kezdeményezésben megvitatásra szánt kérdés ebből következően már nem felel meg az Alkotmány 28/D. §-ában, valamint az Nsztv. 1. § (1) bekezdésében foglalt azon feltételnek, hogy a kérdés az Országgyűlés feladat és hatáskörébe kell, hogy tartozzon. Az Országgyűlés nem tudja azt a kérdést megvitatni ugyanis, hogy egy már hatályba lépett törvény (itt: az Alaptörvény) meddig ne lépjen hatályba. 3. Tekintettel arra, hogy a népi kezdeményezésre feltenni kívánt kérdés objektív okok (időmúlás és az Alaptörvény hatálybalépése) miatt megvitathatatlanná vált, a kérdés lehetetlen dologra irányul, az OVBh.-ban szereplő kérdés nem lehet népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívén szereplő kérdés, ezért az Alkotmánybíróság nem vizsgálta, hogy a kérdés eredetileg megfelelt-e az egyértelműség követelményének és az OVB eljárása során minden eljárási szabályt maradéktalanul betartott-e. Az OVBh.-ban szereplő kérdést ugyanis semmiféleképpen sem vitathatja már meg az Országgyűlés, ezért annak sincs értelme, hogy ennek érdekében aláírást gyűjtsenek. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a 172/2011. (IX. 26.) OVB határozatot, a népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívén szereplő kérdés hitelesítésének a megtagadását – a jelen határozatban foglalt indokolás alapján – helybenhagyta. Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest, 2012. április 17. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke,