87/2010. (VI. 2.) AB határozata
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a határozat egy országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítésével kapcsolatos kifogásról szól, és megerősíti az Országos Választási Bizottság (OVB) azon döntését, hogy megtagadta a hitelesítést.
Kire vonatkozik: Azok a magánszemélyek vagy szervezetek, akik országos népszavazást kezdeményeznek; Az Országos Választási Bizottság (OVB) és az Alkotmánybíróság.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- Az országos népszavazási kezdeményezések aláírásgyűjtő íveinek hitelesítését.
- A népszavazási kérdések megfogalmazásának egyértelműségi követelményeit.
- Az OVB határozatai elleni kifogások elbírálásának eljárását.
- A szabálysértésnek minősülő vagyon elleni cselekmények értékhatárát.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Azok a magánszemélyek vagy szervezetek, akik országos népszavazást kezdeményeznek.
- Az Országos Választási Bizottság (OVB) és az Alkotmánybíróság.
Melyek a főbb pontok?
- Az OVB megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, vagy ha a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényi követelményeknek.
- A népszavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, és világos, kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen.
- A kifogást az OVB határozatának közzétételét követő tizenöt napon belül lehet benyújtani az Alkotmánybírósághoz címezve.
- A 20 000 forintot meg nem haladó értékre elkövetett lopás, sikkasztás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel való visszaélés, csalás, szándékos rongálás, valamint a 20 000 forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés szabálysértésnek minősül.
Egyéb jogszabályok
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
87/2010. (VI. 2.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldánya és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 167/2009. (V. 20.) OVB határozatát – a jelen határozatban kifejtett indokok alapján – helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás I. 1. Magánszemély 2009. április 21-én országos népszavazási kezdeményezés tárgyában aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB) hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy szabálysértés helyett bűncselekménynek minősüljön a kettőezer forintot meghaladó lopás, sikkasztás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, a kettőezer forintot meghaladó kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel való visszaélés, csalás, szándékos rongálás és a kettőezer forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés?”
Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését a 167/2009. (V. 20.) OVB határozatával megtagadta. Az OVB határozata indokolásában megállapította, hogy a kezdeményezés ellentétes az alkotmányos büntetőjog követelményeivel, mert a büntetőjogi szankciók súlyozásában kialakított arányosság megbontására irányul. Az OVB szerint a kezdeményezés meg valósítása a büntető-igazságszolgáltatás elveinek olyan mértékű megváltoztatását igényelné, amely az Alkotmány módosítása nélkül nem volna meg valósítható.
II. Az Alkotmánybíróság a kifogást az Alkotmány, az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.), valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) alábbi rendelkezései alapján vizsgálta meg:
III. A kifogás nem megalapozott.
Az Alkotmánybíróság az OVB határozatában, valamint a kifogásban foglaltak alapján azt vizsgálja, hogy a beérkezett kifogás megfelel-e a Ve.-ben és az Nsztv.-ben foglalt feltételeknek, és az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el [63/2002. (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.]. Az Alkotmánybíróság feladatát e hatáskörben eljárva is alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251, 256.].
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kifogást a törvényes határidőn belül [Ve. 130. § (1) bekezdés], és a kifogásra előírt tartalmi követelményeket [Ve. 77. § (2) bekezdés] teljesítve nyújtották be. Ennek megfelelően a kifogás érdemi elbírálásra alkalmas.
Az Nsztv. 13. § (1) bekezdése értelmében a népszavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. Az Alkotmánybíróság gyakorlata során több határozatban értelmezte az egyértelműség követelményét. E határozataiban az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája. Az egyértelműség követelménye ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie.
Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre igen-nel vagy nem-mel lehessen felelni (választópolgári egyértelműség). Az eredményes népszavazással hozott döntés az Országgyűlésnek az Alkotmány
19. §(3) bekezdés b) pontjában foglalt jogkörének – Alkotmányban szabályozott – korlátozása: az Országgyűlés
köteles az eredményes népszavazásból következő döntéseket meghozni. Ezért a kérdés egyértelműségének megállapításakor vizsgálni kell azt is, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, ha igen milyen jogalkotásra köteles (jogalkotói egyértelműség) [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 392, 396.; 25/2004. (VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 381, 386.; 24/2006. (VI. 15.) AB határozat, ABH 2006, 358, 360–361.; 84/2008. (VI. 13.) AB határozat, ABH 2008, 695, 703.].
A jelen ügyben vizsgált kezdeményezés az Sztv. 157. § (1) bekezdésében foglalt három különböző törvényi tényállást foglal magában úgy, hogy azokat egységesen kívánja bűncselekménynek minősíteni. A választópolgár tehát nem tudna külön-külön válaszolni az egyes, egyébként eltérő jellegű felvetésekre, s ez az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint ellentétes az Nsztv. választópolgári egyértelműség követelményét meghatározó 13. § (1) bekezdésében foglaltakkal.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételére tekintettel rendelte el.
Budapest, 2010. május 31. Dr. Holló András s. k., az Alkotmánybíróság helyettes elnöke