56/2013. (XII. 13.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt (székhely: 2000 Szentendre, Ady E. u. 1. III/14.

56/2013. (XII. 13.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt (székhely: 2000 Szentendre, Ady E. u. 1. III/14.) elnöke és Póka László, a Nem adom a házam Mozgalom vezetője által benyújtott 37 darab országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: A Nemzeti Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányainak hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a  Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a  Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest, Pf. 547; fax: 06-1-795-0304). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A  jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az  illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. A választási eljárásról szóló 2013.  évi XXXVI.  törvény (a  továbbiakban: Ve.) 349.  § (1)  bekezdés c)  pontja szerint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) rendelkezéseit kell alkalmazni az országos és helyi népszavazásról, az  országos és helyi népi kezdeményezésről, valamint a  polgári kezdeményezésről szóló törvény hatálybalépéséig az  országos és helyi népszavazásokra, az  országos és helyi népi kezdeményezésekre, valamint a  polgári kezdeményezésekre. A  Ve. 349.  § (2)  bekezdése szerint a  régi Ve.-ben az  Országos Választási Bizottság számára megállapított hatáskört a Nemzeti Választási Bizottság látja el. A régi Ve. 149.  § i)  pontja szerint a „kezdeményezést benyújtók: népszavazás állampolgári kezdeményezése, népi kezdeményezés, valamint európai polgári kezdeményezés esetén azok a  szervezetek, illetve magánszemélyek, amelyek, illetve akik a  kezdeményezést benyújtották”. Az  idézett jogszabályi rendelkezés alapján a  Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a  kezdeményezés benyújtása során a  kezdeményezésnek tartalmaznia kell azokat az  adatokat, amelyekből a  Nemzeti Választási Bizottság kétséget kizáróan meg tudja állapítani, hogy a kezdeményezést benyújtók megfelelnek-e a régi Ve. 149. § i) pontjában foglalt követelményeknek. A Nemzeti Választási Bizottsághoz 2013. november 29-én Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt elnöke és Póka László a  Nem adom a  házam Mozgalom vezetője (a  továbbiakban: beadványozók) 2013. november 29-én mindkettőjük által aláírt, 2013. november 29-én kelt kísérőlevéllel 37 darab aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az  országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998.  évi III.  törvény (a  továbbiakban: Nsztv.) 2.  §-a szerinti hitelesítés céljából. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) 2. § 6. pontja szerint civil szervezet a civil társaság, illetve a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület – a párt kivételével –, valamint az alapítvány. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az Összefogás Párt a civil szervezetek névjegyzékében 5698/2009 megyei nyilvántartási számmal, a Budapest Környéki Törvényszék által bejegyzett társadalmi szervezetként szerepel. A  szervezet képviselőjeként a  nyilvántartásban Szepessy Zsolt László országos elnök szerepel. A  Nem adom a  házam Mozgalom nem szerepel a  civil szervezetek névjegyzékében. Az  egyesület és az  alapítvány a  bírósági nyilvántartásba vétellel, míg a civil társaság a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV.  törvény (a továbbiakban: Ptk.) 568.  § (1)  bekezdés és az  578/J.  §-a szerint társasági szerződéssel jön létre. A  beadványozók, ahogyan az  az aláírásgyűjtő ívek mellett benyújtott, mindkettőjük által aláírt kísérőlevélből kiderült, teljes akarategységben, együttesen kívántak népszavazási eljárást kezdeményezni. Tekintettel azonban arra, hogy kezdeményezésükhöz nem nyújtották be a  Nem adom a  házam Mozgalom alapításáról szóló társasági szerződést, mely a  létesítését és a  képviseleti jogra vonatkozó információkat is tartalmazza, a  Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a  beadványozók nem felelnek meg a  Ve. 149.  § i)  pontjában foglalt, a  kezdeményezést benyújtókra vonatkozó követelménynek. A Nemzeti Választási Bizottság – egyetértve az Alkotmánybíróság 18/2008. (III. 12.) AB határozatában kifejtettekkel – megállapítja továbbá, hogy az  országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ívek hitelesítése során az  Nsztv. 10.  § e)  pontja alapján vizsgálandó az  is, hogy a  népszavazási eljárás kezdeményezése megfelel-e a  választási eljárásról szóló 1997.  évi C.  törvény (a  továbbiakban: régi Ve.) 3.  §-ában szabályozott eljárási alapelveknek, ezek között a  jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének. A  választási eljárási alapelvekben megfogalmazott követelmények, így a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének érvényesítése a  népszavazási eljárás kezdeményezése során következik magából az  Alaptörvényből is. Ez  az  alapelv szoros összefüggésben van a  választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak az  alkotmányos rendszerben betöltött kiemelkedő szerepével, alkotmányos rendeltetésével és a hitelesítési eljárásnak a népszavazási eljárásban betöltött szerepével. A  választópolgárok által kezdeményezett ügydöntő országos népszavazás a  közvetlen hatalomgyakorlás intézménye, azzal az  alkotmányos céllal, hogy az  ország sorsát érintő legfontosabb, és egyben az  Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben a  nép, mint a  hatalom birtokosa közvetlenül hozzon döntést. A hitelesítési eljárás során kiemelten fontos ezért annak vizsgálata, hogy a benyújtott kezdeményezés a népszavazás alkotmányos rendeltetésével összhangban van-e. Az Alkotmánybíróság hivatkozott döntésében megállapította, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét a  jogtudomány és a  jogalkalmazói gyakorlat alapvetően a  polgári jogban a  joggal való visszaélés tilalmának alapelvével összefüggésben munkálta ki. A  rendeltetésszerű joggyakorlásnak, mint általános alapelvnek az  a  lényege, hogy a  jogosultságok gyakorlása nem irányulhat a  jog rendeltetésével össze nem egyeztethető célra, az  alanyi jogok gyakorlása akkor számíthat törvényi védelemre és elismerésre, ha az  a  jogosultság rendeltetésének, céljának megfelelően történik. A  joggal való visszaélés tilalma az egész jogrendszerben érvényre jut, mely Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) B) cikk (1) bekezdéséből vezethető le. Így tehát érvényesül a közjogban is, és irányadó a jogalkotó, a jogalkalmazó szervek és az ügyfelek magatartására is. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a  népszavazási kezdeményezés benyújtására vonatkozó jogszabályok formális előírásainak megfelelő kezdeményezés is jogellenessé válik akkor, ha a  Bizottság a  konkrét tényállások vizsgálata során, így különösen a  benyújtott kezdeményezés(ek) száma, elemzése, a  kezdeményező eljárása illetve a  kérdés megfogalmazása alapján olyan körülményeket tár fel, amelyek azt bizonyítják, hogy a hitelesítési eljárás kezdeményezője nem a népszavazás alkotmányos rendeltetésének megfelelően élt jogával. Fentiek alapján a  Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy nem tekinthető jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak és nem egyeztethető össze a  népszavazás Alaptörvényben foglalt rendeltetésével az  olyan kezdeményezői magatartás, amelynek során egy időben több esetben ugyanabban vagy hasonló témakörben, 37  darab népszavazási kezdeményezés, úgynevezett kérdéssorozat kerül benyújtásra, amelyek között több népszavazási kérdés esetében is csekély, mindössze egy szó a különbség. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a  népszavazási eljárás kezdeményezői nem a  rendeltetésének megfelelően éltek a  népszavazási eljárás kezdeményezése tekintetében őket megillető jogosultsággal, ezért a Bizottság – figyelemmel az Nsztv. 10. § e) pontjában foglaltakra – mivel az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a régi Ve.-ben foglalt követelményeknek – valamennyi aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta. II. A határozat az  Alaptörvény B)  cikk (1)  bekezdésén, a  választási eljárásról szóló 2013.  évi XXXVI.  törvény 349.  § (1) bekezdés c) pontján és (2) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án és a 10. § e) pontján, a régi Ve. 3. § d) pontján, a 124/A. § (3) bekezdés b) pontján, a 149. § i) pontján, a Civil tv. 2. § 6. pontján, a Ptk. 568. § (1) bekezdésén, az 578/J. §-án, a  jogorvoslatról szóló tájékoztatás a  régi Ve. 130.  § (1)  bekezdésén, az  illetékekről szóló tájékoztatás az  1990.  évi XCIII.  törvény 37.  § (1)  bekezdésén, 39.  § (3)  bekezdés d)  pontján, 42.  § (1)  bekezdés g)  pontján valamint a  62.  § (1) bekezdés s) pontján alapul. Budapest, 2013. december 10. Dr. Patyi András s. k., a Nemzeti Választási Bizottság elnöke