18/2003. (VII. 16.) PM rendelete a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről.

18/2003. (VII. 16.) PM rendelete a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 30. §-ának (8) be kezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: A rendelet hatálya 1. § (1) Ez a rendelet a szokásos piaci ár megállapítása érdekében meghatározza a megállapításhoz szükséges adatokat tartalmazó nyilvántartás készítésének szabályait. (2) Az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség terheli a társasági adó alanyai közül azt a gazdasági társaságot, egyesülést és szövetkezetet, amely az adóév utolsó napján nem minősül a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény előírása szerinti mikrovagy kisvállalkozásnak. (3) Az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség az adózót kapcsolt vállalkozásával (Tao. 4. § 23. pont) kötött hatályos szerződés alapján terheli feltéve, hogy a szerződés alapján az adóévben teljesítés történt. (4) Nem terheli az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség az adózót a) magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződése alapján, és b) olyan tartós szerződés alapján, amelynek révén a méreténél fogva piaci hátrányban lévő adózó a versenyhátrány megszüntetését úgy kívánja elérni, hogy méretüknél fogva piaci hátrányban lévő más adózókkal közös beszerzés és értékesítés érdekében kapcsolt vállalkozásokat hoz létre, és amely tartós szerződés e kapcsolt vállalkozások között jön létre. (5) Nem terheli az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség az adózót a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén kötött tőzsdei ügylet, továbbá meghatározott összegben rögzített hatósági ár vagy jogszabályban meghatározott más ár alkalmazása esetében. (6) Az adózó — az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően — nem mentesül az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség alól bennfentes kereskedelem és tisztességtelen árfolyam-befolyásolás, illetve jogszabály megsértésével alkalmazott ár esetében. Alapelvek 2. § (1) Az adózó a nyilvántartás elkészítése során köteles figyelembe venni minden, az elkészítés időpontjában — de legkésőbb az adóév utolsó napjáig — a tőle elvárható gondossággal megismerhető, a szokásos piaci ár meghatározása szempontjából jelentős tényt és körülményt. (2) Az adózótól nem várható el, hogy aránytalanul nagy költséget fordítson a nyilvántartás elkészítésére; e rendelkezés az adózót nem mentesíti az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség teljesítése alól. A nyilvántartási kötelezettség teljesítése 3. § (1) Az adózó a nyilvántartást szerződésenként készíti el. (2) A nyilvántartási kötelezettség — az (1) bekezdéstől eltérően — összevontan is teljesíthető, ha az összevonás az összehasonlíthatóságot nem veszélyezteti és a szerződések a) tárgya azonos, továbbá teljesítésük minden lényeges feltétele előre rögzített és azonos, vagy a feltételek között az eltérések nem jelentősek, vagy b) egymással szorosan összefüggnek. (3) Az adózó a (2) bekezdés szerinti összevonást köteles a nyilvántartásban megindokolni. (4) Az adózó köteles a nyilvántartást módosítani, ha olyan változás következik be, amelyet független felek az ár meghatározásánál érvényesítenek, vagy érvényesítenének. (5) Ha az adózó kapcsolt vállalkozásával a kapcsolt vállalkozási jogviszonyuk keletkezését megelőzően kötött szerződést, az e rendelet szerinti nyilvántartást akkor köteles elkészíteni, ha a szerződés bármely lényeges feltételét módosítják, vagy olyan egyéb változás következik be, amelyet független felek az ár meghatározásánál érvényesítenek, vagy érvényesítenének. A nyilvántartás tartalma 4. § (1) A nyilvántartás tartalmazza a kapcsolt vállalkozás nevét (elnevezését) és székhelyét, valamint adószámát [ennek hiányában cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és a cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét]. (2) A nyilvántartás bemutatja a szerződés tartalmát, és azzal összefüggésben, a szokásos piaci ár megállapítása érdekében tartalmazza: a) a szerződés tárgyát (tárgyait), megkötésének és módosításának időpontját és a szerződés időbeli hatályát; b) az eszköz, a szolgáltatás jellemzőit (például fizikai jellemzői, minősége, mennyisége, illetve jellege, terjedelme), a teljesítés módját, feltételét; c) a végzett tevékenység elemeit, jellemzőit (például kutatás és fejlesztés, tervezés, gyártás, reklám és marketing, fuvarozás), a felhasznált erőforrásokat (például költségek, ráfordítások, beruházások) és a vállalt üzleti kockázatot (például árfolyamkockázat, garancia, pénzügyi kockázat); d) a lehetséges piaci kapcsolatok szempontjából figyelembe vehető piac meghatározását és jellemzőit (például piacnagyság, a piac liberalizáltsága, az eladók viszonylagos versenyhelyzete, helyettesítő áruk, szolgáltatások elérhetősége); a nyilvántartás szempontjából nem vehető figyelembe az a földrajzi terület, ahol az eszközt, a szolgáltatást nem, vagy csak jelentősen kedvezőtlenebb feltételek mellett lehet beszerezni (igénybe venni), illetve értékesíteni. (3) A nyilvántartás tartalmazza a szokásos piaci ár meghatározására alkalmazott módszer megnevezését (egyéb módszer alkalmazása esetén annak jellemzőit), a módszer kiválasztásának indokait, valamint az összehasonlításhoz felhasznált adatok meghatározását és a felhasznált adatok kiválasztásának menetét, ezek indokát, továbbá az összehasonlítható eszköz(ök)re, szolgáltatás(ok)ra vonatkozó tényeket, körülményeket a (2) bekezdésnek megfelelően. (4) A nyilvántartás tartalmazza: a) az összehasonlítható eszköz(ök), szolgáltatás(ok) alapján — a választott módszertől függően — számított árat, árrést, hasznot, egyéb értéket vagy azok tartományát (a továbbiakban: szokásos piaci ár); b) a szokásos piaci árat befolyásoló tényezők eltérésének meghatározását és az emiatt szükséges kiigazítást; c) a szokásos piaci árat. (5) A nyilvántartás a szerződés tárgyában folyamatban lévő vagy lezárt, a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő bírósági, hatósági eljárással kapcsolatban tartalmazza: a) a bíróság, a hatóság megnevezését, székhelyét (külföldi állam esetén annak megnevezését is) és az ügy számát; b) az eljárás megkezdésének és lezárásának időpontját; c) a jóváhagyásra benyújtott, a hatóság által vitatott vagy a megállapított (jóváhagyott) szokásos piaci árat (árat). (6) A nyilvántartás tartalmazza az elkészítés és a módosítás időpontját. Egyszerűsített nyilvántartás 5. § (1) Az adózó e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettségét — a 4. §-ban foglaltak helyett — a (2) bekezdésben meghatározott tartalmú nyilvántartás elkészítésével teljesítheti, ha a szerződésben szereplő ügylet értéke általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg. Az értékhatár megállapításánál — az összevonás tényétől függetlenül — az e rendelet szerint összevonható szerződésekben szereplő ügyletek értékét együttesen kell figyelembe venni. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza: a) a kapcsolt vállalkozás nevét (elnevezését) és szék helyét, valamint adószámát [ennek hiányában cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és a cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét]; b) a szerződés tárgyát (tárgyait), megkötésének és módosításának időpontját és a szerződés időbeli hatályát; c) a szokásos piaci árat; d) az egyszerűsített nyilvántartás elkészítésének és mó dosításának időpontját. Egyéb rendelkezések 6. § Az adózó a szokásos piaci ár meghatározása során a következőket is figyelembe veheti: a) független féllel kötött szerződését; b) kapcsolt vállalkozása és független vállalkozás szer ződését; c) független vállalkozások egymás közötti szerződését; d) összehasonlítható eszközre, szolgáltatásra vonat kozó nyilvános adatbázisban tárolt adatokat. Záró rendelkezések 7. § E rendelet 2003. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépésének napjától megkötött szerződésekre kell alkalmazni. 8. § Ez a rendelet az 1998. évi XV. törvénnyel kihirdetett, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Konvenciójának, az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a csatlakozási nyilatkozatoknak megfelelően a nemzetközi vállalkozások és az adóhatóságok részére készült, a kapcsolt vállalkozások közötti árak módosítására vonatkozó iránymutatás figyelembevételével készült szabályozást tartalmaz. Dr. László Csaba s. k., pénzügyminiszter