197/2010. (XII. 17.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet törvényellenességének megállapítására és

197/2010. (XII. 17.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 42/2006. (10. 24.) Kgy. sz. rendelet 10. §-a alkotmányellenes, ezért azt e határozat közzétételének napjával megsemmisíti. 2. Az Alkotmánybíróság Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 42/2006. (10. 24.) Kgy. sz. rendelete 6. §-a és 8/A. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás I. 1. A Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője (a továbbiakban: hivatalvezető) törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva törvénysértőnek találta Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének (a továbbiakban: Közgyűlés) a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 42/2006. (10. 24.) Kgy. sz. rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 6., 8/A. és 10. §-ait, valamint az Ör. módosítása tárgyában hozott 21/2007. (04. 10.) Kgy. sz. rendeletének (a továbbiakban: Örm.) 4–5. §-ait. A hivatalvezető megállapította, hogy a Közgyűlés az Ör. 6. és 8/A. §-ainak megalkotásával túllépte a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 20. § (2) bekezdésében, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Pttv.) 14. § (1) bekezdésében foglalt rendeletalkotási felhatalmazást, mert a törvényben tételesen meghatározott személyi körön túlmenően másnak, így a Tanácsadó Testületek vezetőinek és tagjainak, valamint a részönkormányzat tagjainak képviselői alapdíjat, illetve juttatást állapított meg. Az Ör. 10. §-át pedig az indítványozó azért tartotta törvényellenesnek, mert olyan juttatási formát – napidíjat – szabályozott, amely nem szerepel a Pttv.-ben. A hivatalvezető – miután az e tárgyban tett törvényességi észrevételét a Közgyűlés elutasította – az Ötv. 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján az Alkotmánybírósághoz fordult és az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésének sérelmére hivatkozással kezdeményezte az Ör. és az Örm. fent hivatkozott szakaszainak a megsemmisítését. 2. Az Örm. indítvánnyal támadott rendelkezései az Ör.-be beépültek, ezért az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint azok alkotmányossági vizsgálatát az Ör.-nél végzi el. [8/2003. (III. 14.) AB határozat, ABH 2003, 24, 81.] II. 1. Az Alkotmány érintett szakasza: „44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.” 2. Az Ötv. vizsgálatba bevont rendelkezése: „20. § (2) A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak – törvény keretei között – rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.” 3. A Pttv. vizsgálattal érintett részei: „14. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati képviselő (a továbbiakban: képviselő), a bizottság elnöke, tagja és a tanácsnok részére – megválasztásának időpontjától megbízatása megszűnéséig – tiszteletdíjat és természetbeni juttatást állapíthat meg. (2) A képviselő részére, ha két képviselő-testületnek is tagja, mindkét testület megállapíthat tiszteletdíjat, természetbeni juttatást. (3) A polgármester képviselőként tiszteletdíjat nem kaphat.” „16. § (1) A képviselő-testület a képviselőt és a bizottság nem képviselő-testületi tagját a következő természetbeni juttatásban részesítheti: a) az önkormányzat közigazgatási területén a tömegközlekedési eszközök igénybevételére jogosító utazási bérlet, b) önkormányzati intézmény által nyújtott szolgáltatás kedvezményes vagy térítésmentes igénybevétele, a közüzemi szolgáltatások kivételével, c) a képviselői tevékenységet segítő közlöny, kiadvány, szakfolyóirat előfizetése. (2) Az (1) bekezdés szerinti természetbeni juttatás mentes a személyi jövedelemadó fizetés alól.” „18. § (1) A polgármesternek a polgármesteri tisztsége ellátásával összefüggő, a képviselőnek a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.” 4. Az Ör. felülvizsgált rendelkezése: „10. § A település széles körű testvérvárosi kapcsolataira is tekintettel, a külföldi kiküldetés időtartamára e rendelet mellékletében foglaltak alapján állapítható meg napidíj.” III. Az indítvány részben megalapozott. 1. „A választópolgárok a helyi önkormányzáshoz való alkotmányos alapjoguk gyakorlására, a helyi közügyek önálló, demokratikus intézésére önkormányzati képviselőket választanak. Az önkormányzati képviselők képviselői tevékenységüket társadalmi megbízatás keretében végzik. Az önkormányzati képviselői munka eredményes ellátása érdekében azonban az Ötv. garanciális rendelkezéseket is megállapít, főként abból a célból, hogy a társadalmi megbízatás ellátása miatt ne érje anyagi hátrány az önkormányzati képviselőt. Az Ötv. 20. § (2) bekezdése kimondja, hogy a képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak – törvény keretei között – rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg. Ennek megfelelően a Ptv. 18. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a képviselő munkájával összefüggésben felmerült, az általa előlegezett és számlával igazolt, szükséges költségeit meg kell téríteni. A költségtérítéssel kapcsolatban tehát a törvény nem keretszabályokat, hanem kógens rendelkezést tartalmaz.” [60/2004. (XII. 14.) AB határozat, ABH 2004, 984, 987. ] „A tiszteletdíj és egyéb juttatás megállapításakor a képviselő-testület a rendeletét törvény felhatalmazása alapján, törvény végrehajtására alkotja, nem lépheti át a felhatalmazás kereteit.” [48/2002. (X. 11.) AB határozat, ABH 2002, 623, 627.] A Pttv. 14. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület az önkormányzati képviselő (a továbbiakban: képviselő), a bizottság elnöke, tagja és a tanácsnok részére – megválasztásának időpontjától megbízatása megszűnéséig – tiszteletdíjat és természetbeni juttatást állapíthat meg. A tiszteletdíj megállapításának szabályait a Pttv. 15. §-a tartalmazza, a természetbeni juttatások körét pedig a Pttv. 16. §-a határozza meg. Egyik helyen sem állapított meg a jogalkotó napidíj címén járó juttatást, mint a képviselők számára kifizethető díjat. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint törvény felhatalmazása alapján kizárólag a felhatalmazás keretei között szabályozhat a képviselő-testület, a felhatalmazás kereteit túllépő, azt meghaladó önkormányzati szabályozás ellentétes a törvénnyel, sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében foglaltakat [6/1996. (II. 23.) AB határozat, ABH 1996, 217.; 39/2001. (X. 19) AB, ABH 2001, 691. stb.]. Mivel az Ör. olyan jogcímen adott juttatást szabályoz, amit a Pttv. nem ismer el, ezért a Képviselő-testület a Pttv. által adott szabályozási felhatalmazás kereteit túllépte, így az Alkotmánybíróság az Ör. alkotmánysértő 10. §-át megsemmisítette. 2. Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy az Ör. 6. §-át a Közgyűlés 21/2007. (04.10.) Kgy. sz. rendelete hatályon kívül helyezte; továbbá az Ör. 8/A. §-át a Közgyűlés 48/2008. (10.02.) Kgy. sz. rendelete hatályon kívül helyezte. Az Alkotmánybíróság e rendelkezések tekintetében eljárását az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü határozat (ABK 2009, január, 3.) 31. § a) pontja alapján – mivel az indítvány tárgytalanná vált – megszüntette. A határozat Magyar Közlönyben való közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul. Budapest, 2010. december 14. Dr. Holló András s. k., Dr. Kovács Péter s. k., alkotmánybíró alkotmánybíró