94/2017. (VII. 26.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság Váradi Barna magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott, a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló kezdeményezése tárgyában – 10 igen és 0 nem…

94/2017. (VII. 26.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság Váradi Barna magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott, a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló kezdeményezése tárgyában – 10 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő határozatot: A Nemzeti Választási Bizottság „A magyarországi székelyek a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX törvény (a továbbiakban: nemzetiségi törvény) 148. § (3) bekezdésének felhatalmazása alapján bizonyságot kívánnak tenni arról, hogy megfelelnek a nemzetiségi törvényben foglaltaknak. Ezen oknál fogva alulírottak kijelentjük, hogy a székely nemzetiséghez tartozónak valljuk magunkat!” honos népcsoporttá nyilvánításra irányuló kezdeményezést hitelesíti. A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest, Pf. 547, e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2017. augusztus 9-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani.

A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsgabizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Indokolás I. [A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata] [1] Szervező – magánszemélyként – 2017. június 28-án 15 óra 35 perckor személyesen eljárva a székely népcsoport honos népcsoporttá nyilvánítása tárgyában kezdeményezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz.

Kezdeményezéséhez 53 támogató választópolgár adatát csatolta, melyből 41 felelt meg a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 4. § (3) bekezdésének. [2] Szervező a fentieken túl az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására benyújtotta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-122582/2017. számú, 2017. június 20-án kelt határozatát, melyben a Hatóság Szervezőt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette. [3] Szervező – a Nemzeti Választási Bizottságnak címzett, a kezdeményezés benyújtásáról szóló – nyilatkozatában nem tizenegy számjegyből álló személyi azonosítóját, hanem hat számjegyből és kettő betűből álló szám- és betűkombinációt tüntetett fel, amely így nem felelt meg az Nsztv. 3. § (3) bekezdésében foglalt feltételnek.

A fentiekre tekintettel a Nemzeti Választási Iroda elnöke, az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva, a 2017. július 3-án kelt, 15/2017. számú Nsz. határozatával elutasította a kezdeményezést. [4] A Szervező postai úton – az Nsztv. 10. § (3) bekezdésében foglalt, ismételt benyújtásra előírt határidőn belül, 2017. július 7-én az Nsztv. 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint eljárva ismételten benyújtotta „A magyarországi székelyek a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX törvény (a továbbiakban: nemzetiségi törvény) 148. §

II. [A honos népcsoporttá nyilvánításra irányuló kezdeményezés hitelesítésének feltételei] [5] A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 148. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a törvény 1. számú mellékletben felsoroltakon kívül (bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán) további nemzetiség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel a Nektv.-ben foglalt feltételeknek, legalább ezer, magát e nemzetiséghez tartozónak valló, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkező magyar állampolgár választópolgár kezdeményezheti a nemzetiség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítását. [6] Ezen túl a Nektv. hivatkozott rendelkezése rögzíti, hogy az eljárás során az Nsztv.-nek az országos népszavazás kezdeményezésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kezdeményezés szervezője csak az a magyar állampolgár választópolgár lehet, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti.

A szerkesztésért felelős: dr. Salgó László Péter.

A szerkesztőség címe: Budapest V., Kossuth tér 4.

A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a http://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el.

A Magyar Közlöny oldalhű másolatát papíron kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó.

Felelős kiadó: Köves Béla ügyvezető. választásán választható, illetve, hogy a Nemzeti Választási Bizottság az eljárása során köteles kikérni a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását a törvényi feltételek fennállásáról.

III. [7] Az Nsztv. 11. § (1) bekezdése szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. [8] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben megfogalmazott követelményeknek megfelel.

IV. [Az Nsztv. 8. § (3) bekezdésében meghatározott körülmény fennállásának vizsgálata] [9] Az Nsztv. 8. § (3) bekezdése szerint „Két kérdés abban az esetben tekintendő azonos tárgyúnak, ha azok – akár részben – azonos vagy egymást kizáró kötelezettséget rónának az Országgyűlésre”. Az Nsztv. 11. § (2) bekezdése szerint e körülmény fennállásáról a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést hitelesítő határozatában dönt. [10] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Bizottság és – e határozat meghozatalának időpontjáig – a Kúria nem hozott olyan döntést, melyben a jelen eljárásban tárgyalt kezdeményezéssel azonos tárgyú kezdeményezés hitelesítéséről rendelkezett volna.

V. [A határozat indokolásának összegzése] [11] A fent leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság az Nsztv. 11. §-ában fogalt hatáskörében eljárva a magánszemély Szervező által benyújtott kezdeményezést hitelesíti. VI. [A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések] [12] A határozat az Nsztv. 3. §-án, a 8. §-án, a 11. §-án, a Nektv. 148. § (3) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223–225. §-ain, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2017. július 25. Prof. Dr. Patyi András s. k., a Nemzeti Választási Bizottság elnöke