25/2013. (XI. 6.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság H. G. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában meghozta a…

25/2013. (XI. 6.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság H. G. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában meghozta a következő határozatot: A Nemzeti Választási Bizottság az „Akarja-e Ön, hogy a fogyasztóval 2001. január 1. után kötött deviza alapú kölcsönszerződés esetén a pénzügyi intézmény, a kamat meghatározásakor annak az országnak a jegybanki alapkamatához igazodjon a futamidő kezdetétől, melynek devizája alapján a hitelt folyósították?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest, Pf. 547; fax: 06-1-795-0304). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Indokolás I. A beadványozó 2013. október 14-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. §

A Nemzeti Választási Bizottság az egyértelműség fentiekben ismertetett követelményén túl hivatkozva az Alkotmánybíróság 26/2007. (IV. 25.) AB határozatában kifejtett érvrendszerre, annak szerves részének tekinti azt is, hogy a népszavazási kérdésben foglalt döntési kötelezettség ne legyen kivitelezhetetlen, végrehajthatatlan, a következményeiben kiszámíthatatlan. Az egyértelműség követelményének része, hogy a választópolgárok a kérdés megválaszolásának lehetséges következményeit világosan lássák. Az egyértelműség követelményének lényege, hogy a népszavazási kérdésnek döntésre alkalmasnak kell lennie, aminek a jogalkotói és a választópolgári egyértelműség feltétlenül szükséges, de nem egyetlen feltétele. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kezdeményezésben szereplő kérdés esetében a választópolgár döntése meghozatalakor nem lenne tisztában azzal, hogy a kérdésre igennel vagy nemmel szavazás esetén döntésének a hitelszerződésekre nézve milyen pénzügyi vagy egyéb következményei lennének. A népszavazásra bocsátandó kérdésről tehát a választópolgároknak úgy kellene döntést hozniuk, hogy nem volna egyértelmű, az eredményes népszavazást követően a kérdésben szereplő kamat meghatározási mód milyen változásokat hozna a deviza alapú kölcsönszerződések törlesztő részletei tekintetében, és ennek milyen pénzpiaci, társadalmi és egyéb gazdasági hatásaival kellene számolniuk. A kérdés tartalma tehát a választópolgárok számára félrevezető, mert előre nem tudhatják és nem is mérhetik fel döntésük várható következményeit.

A Bizottság álláspontja szerint a kérdés megfogalmazása azért sem egyértelmű, mivel nem világos, hogy egy eredményes népszavazás esetén pontosan mikortól és milyen feltételekkel és a kölcsönszerződések melyik körére kellene a kamatváltozás meghatározásának a kérdésben lévő számítási módját alkalmazni.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy az Alaptörvény B) cikk (1) és (3)–(4) bekezdései szerint Magyarország független, demokratikus jogállam. A közhatalom forrása a nép, mely hatalmát választott képviselői útján valamint kivételesen közvetlenül gyakorolja. A közvetlen hatalomgyakorlás módja a népszavazás, melyet az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésben lehet tartani. A népszavazás, mint a népszuverenitás gyakorlásának kivételes módja megvalósulása esetén a képviseleti hatalomgyakorlás fölé kerül, mely által az Országgyűlés végrehajtó szerepbe kerül. Az érvényes és eredményes népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás megtartásától számított három évig kötelező és az Országgyűlés köteles a népszavazás döntésének haladéktalanul eleget tenni.

A népszavazásnak a fentiekben ismertetett kivételes szerepével a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint nem összeegyeztethető, hogy a beadványozó egy időben, ugyanabban a tárgykörben, egymáshoz képest minimális eltérésekkel 12 darab népszavazási kezdeményezést nyújtson be.

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. § (1) bekezdés c) pontja az országos népszavazási kezdeményezések tekintetében a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) rendelkezéseit rendeli alkalmazni. A Bizottság álláspontja szerint a beadványozó magatartása a régi Ve.

Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § c) és e) pontjai alapján, mivel a kérdés megfogalmazása, valamint az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

II. A határozat az Alaptörvény B) cikk (1) és (3)–(4) bekezdésein, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. § (1) bekezdés c) pontján és a (2) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án és a 10. § c) és e) pontján, valamint a 13. §

Budapest, 2013. október 29. Dr. Patyi András s. k., a Nemzeti Választási Bizottság elnöke