5/2010. (XII. 3.) BM rendelete a Katasztrófa elhárítási célelőirányzatok felhasználásáról.

5/2010. (XII. 3.) BM rendelete a Katasztrófa elhárítási célelőirányzatok felhasználásáról. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény módosításáról szóló 2010. évi XCIII. törvény 2. §-ában és a veszélyhelyzet kihirdetéséről és ennek során teendő intézkedésekről szóló 245/2010. (X. 6.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a következőket rendelem el: 1. § E rendelet alkalmazásában: a) káresemény: a 2010. október 4-én a Magyar Alumínium Zrt. területén lévő iszaptároló gátjának átszakadása következtében történt vörösiszap-kiömlés, b) érintett önkormányzatok: Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely, c) károsodott lakóépület: a belügyminiszter által jóváhagyott kárfelmérés eredményeként meghatározott lakóépületek. 2. § E rendelet hatálya a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 1. számú melléklet XIV. Belügyminisztérium fejezet 20. cím 1. alcím 34. Katasztrófa elhárítási célelőirányzatok (a továbbiakban: Előirányzat) jogcímcsoportra terjed ki. 3. § Az Előirányzat az alábbi célokra használható fel: a) károsodott lakóépületek tulajdonosai, haszonélvezői, használati jogosultjai lakhatási feltételeinek megteremtésére, figyelembe véve az egyéb forrásból megtérülő károkat, b) a helyi önkormányzatok vis maior támogatásból el nem ismerhető önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódó helyreállítási költségekre, c) a helyi önkormányzatok vis maior tartalékból támogatott helyreállítási költségeinek 100%-os fedezetének biztosítása érdekében szükséges önkormányzati saját erő részre, d) a védekezésben, valamint a helyreállításban részt vevő központi költségvetési szervek, tűzoltóságok (hivatásos önkormányzati tűzoltóság, önkéntes tűzoltó egyesületek, az önkéntes tűzoltóságok, valamint a létesítményi tűzoltóságok) védekezéssel összefüggő többletkiadására (különösen: személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, a veszélyhelyzet felszámolásához szükséges eszközök beszerzése, valamint a károsodott eszközök visszapótlása), e) településtervezési költségekre, f) az ideiglenesen elhelyezettek ellátási, bérleti hozzájárulás költségeire, amelyet az érintett önkormányzatok igényelhetnek vissza, g) a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság Magyar Állam felügyeletének ellátásáért felelős kormánybiztos feladatellátásával, tevékenységével összefüggő kiadásokra, valamint a titkárságának működési költségeire, h) az Előirányzat cél szerinti felhasználása során felmerülő rendelkezésre tartási és kincstári tranzakciós díjra. 4. § (1) A belügyminiszter vagy az általa írásban felhatalmazott vezető beosztású személy a belügyminiszter irányítása alá tartozó költségvetési szervekkel, valamint a védekezésben, helyreállításban részt vevő állami szervekkel – annak irányító szervének bevonásával – támogatási keret-megállapodást, az érintett önkormányzatokkal támogatási keretszerződést köt az államháztartásra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével. A támogatási keret-megállapodás vagy a támogatási keretszerződés tartalmazza a 3. §-ban megjelölt indokolt költségek, kiadások kapcsán felmerült igények vonatkozásában az Előirányzatból történő pénzügyi lehívások módját, továbbá a beszámolók, elszámolások elfogadására, valamint az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket. (2) Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 56. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a támogatás folyósítására utalással kerül sor, a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről szóló 46/2009. (XII. 30.) PM rendelet 38. § előírásainak végrehajtását követően. (3) A kötelezettségvállaló a kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó naprakész, elkülönített nyilvántartást köteles vezetni. (4) Az Előirányzatból folyósított támogatás felhasználását, az elszámolások szabályszerűségét a Belügyminisztérium Ellenőrzési Főosztálya, helyszíni ellenőrzés során a kedvezményezetteknél az éves ellenőrzési tervben foglaltaknak megfelelően ellenőrzi. A Belügyminisztérium segítséget nyújt más szervek ellenőrzési szervezeteinek a támogatás felhasználásának és az elszámolások szabályszerűségének ellenőrzésében. 5. § A lehívott támogatások terhén elszámolt kiadások tekintetében a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítés és teljesítésigazolás az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) és az Ámr. szabályai, valamint a védekezésben, helyreállításban részt vevő állami és önkormányzati szervek belső szabályzata szerint történik. 6. § (1) A károsult személyek támogatásának feltétele, hogy a) a károsodott lakóépület lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, b) a károsodott lakóépület építési engedéllyel épült, vagy fennmaradási engedéllyel rendelkezik, illetve vélelmezhető, hogy építése és használatba vétele megfelelt az akkor hatályos jogszabályoknak, c) a károsodott lakóépület a káresemény idején a tulajdonos, haszonélvező vagy a használati jogosult állandó lakóhelye, tartózkodási helye volt, vagy életvitelszerűen ott lakott. Ennek hiányában is támogatható a károsult, ha egyébként életvitelszerűen a károsodott lakóépületben lakott, de káresemény idején átmenetileg máshol élt, d) a tulajdonos nyilatkozik arról, hogy a lakóépületre a káresemény vonatkozásában a kár keletkezésének időpontjában volt-e érvényes biztosítása. Amennyiben a tulajdonos a kár keletkezésének időpontjában rendelkezett biztosítással, úgy nyilatkozik arról, hogy a biztosítónak a kárral összefüggő megállapításáról, és a kártérítés folyósításáról soron kívül – a tudomásszerzéstől számított 2 munkanapon belül – tájékoztatja a belügyminisztert. (2) Egy tulajdonos számára csak egy lakóépület vonatkozásában nyújtható támogatás. (3) A károsult személy – választása szerint – alábbi tartalmú teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot tesz arról, hogy a) érintett önkormányzatok területén kijelölt építési telken felépítésre kerülő új épületbe kíván beköltözni, vagy b) érintett önkormányzatok területén eladásra kínált lakóépületbe vagy lakásba kíván beköltözni, vagy c) az ország bármely településének valamelyikén eladásra kínált, rendelkezésre bocsátott lakásba kíván beköltözni, vagy d) a károsodott és még helyreállítható épület helyreállításához kér segítséget, amennyiben ehhez a helyreállításért felelős miniszter hozzájárul, kivéve ha ezt olyan területen igényli, amelyet a hatóság nem minősít biztonságosnak. (4) A vásárlás útján megszerzett vagy az új építés során felépült és használatbavételi engedéllyel rendelkező épület a károsult személy tulajdonába kerül. (5) A károsult személy a szerződésben járul hozzá ahhoz, hogy a) a tulajdonába került új lakóépület/lakás alapterületéről, komfortfokozatáról és a részére adott bármilyen térítésmentes juttatásról nyilvánosság számára hozzáférhető kimutatás készüljön, b) a más forrásból megtérülő kárösszeget az állam javára visszafizeti, c) a tulajdonába kerülő lakóépületre 10 évre elidegenítési tilalom kerül bejegyzésre. (6) Az arra feljogosított állami szervek ellenőrzik az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott visszafizetési kötelezettség teljesülését. 7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter