20/2012. (XI. 23.) OBH utasítása a bírósági közvetítéssel kapcsolatos szabályzatáról.

20/2012. (XI. 23.) OBH utasítása a bírósági közvetítéssel kapcsolatos szabályzatáról. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke bírósági közvetítés egységes gyakorlatának megteremtése érdekében, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 41. §-ában foglaltakra tekintettel az alábbiak szerint rendelkezik. A szabályzat hatálya 1. § A szabályzat hatálya a törvényszékkel szolgálati jogviszonyban álló, törvényszék elnökére, kijelölőre, koordinátorra, alapügyben eljáró bíróra, bírósági közvetítőnek kijelölt bírósági titkárra (a továbbiakban: bírósági közvetítő) terjed ki. A bírósági közvetítő fogalma 2. § A bírósági közvetítő az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke által – a a közvetítői szakmai képzésről és továbbképzésről szóló 63/2009. (XII. 17.) IRM rendeletben foglalt közvetítői szakmai képzés (a továbbiakban: képzés) elvégzésének igazolását követően – kijelölt bírósági titkár. A kijelölt bírósági titkár a bírósági közvetítéssel kapcsolatos tevékenysége során a bírósági közvetítő megjelölést használja. A bírósági közvetítő tevékenysége 3. § A bírósági közvetítő a bírósági közvetítési feladatokat ellátó bíróságnál a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény hatálya alá tartozó bírósági közvetítői eljárást folytat le. A kijelölés feltétele 4. § A bírósági közvetítői kijelölésre történő előterjesztés feltétele az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 2. § (2) bekezdés a) pontja szerinti bírósági titkári szolgálati jogviszony fennállása. A kijelölést megelőző eljárás szabályai 5. § (1) Az OBH elnöke a bírósági vezetők, a koordinátorok és a közvetítői képzést elvégzett bírák és nyugdíjas bírák elérhetőségeinek adatairól – a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével – az előzetes egyeztetés lefolytatásának elősegítése érdekében tájékoztatást ad. (2) Amennyiben a kérelmező a bírósági titkári kinevezéssel egyidejűleg bírósági közvetítői tevékenység végzésére irányuló kijelölés iránti kérelmet is előterjeszti – az Iasz.-ban meghatározott titkári kinevezési feltételeken túl –, a kijelöléssel kapcsolatban az alábbiakról is nyilatkoznia kell: a) mely időponttól, b) teljes vagy részmunkaidőben, c) mely szolgálati helyen (helyeken), kíván bírósági közvetítői tevékenységet ellátni és d) amennyiben a bírói szolgálati jogviszonya megszüntetésének oka a nyugdíjazás, annak időpontjáról. Ha a kérelmező több szolgálati helyet jelöl meg vagy a kérelmezők többen vannak, az érintett bíróság(ok) előzetes egyeztetést folytatnak le. (3) A kérelmezőnek a kérelemhez csatolnia kell a képzés elvégzéséről szóló igazolást. (4) A kérelmezőnek a kérelemben kezdeményezni kell, hogy az OBH elnöke jelölje ki őt bírósági közvetítői tevékenység végzésére. A munkáltatói jogkör gyakorlójának véleménye 6. § (1) Az érintett törvényszék elnöke a kérelmet annak benyújtásától számított 8 napon belül írásban véleményezi. (2) Az érintett törvényszék elnöke a kérelmet írásban elutasítja, erről a kérelmezővel egyidejűleg az OBH elnökét tájékoztatja, ha a kérelmező nem felel meg a titkári kinevezés vagy a közvetítői kijelölés feltételeinek, illetőleg egyéb okból a kérelmet nem támogatja. (3) Az érintett törvényszék elnöke a támogató véleményt legalább 15 nappal a kijelölés tervezett időpontját megelőzően terjeszti fel az OBH elnökéhez, melyhez mellékeli a titkári kinevezésről szóló okirat másolatát. A kijelölésről az OBH elnöke dönt. (4) A támogató véleménynek tartalmaznia kell a) az 5. § (2) bekezdés a)–c) pontjairól történő egyeztetés eredményét, b) hogy a kérelmet előterjesztővel mely időponttól kíván szolgálati jogviszonyt létesíteni, c) hogy a tevékenység végzéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítottak. (5) A támogató véleményt felterjesztő bíróság biztosítja a bírósági közvetítő álláshelyét és annak fedezetét. A kijelölés tartalma 7. § (1) Bírósági közvetítő kijelölése határozatlan időre vagy legfeljebb 3 évig tartó határozott időre szólhat. A határozott időtartamra kinevezett bírósági titkár a határozott időtartam lejártát megelőzően legalább 30 nappal köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának jelezni, ha ismételt kinevezését és közvetítővé történő kijelölését kéri. Az ismételt kinevezést és kijelölést megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlója a bírósági közvetítő tevékenységéről kimutatást és elemzést készít. (2) A kijelölt közvetítő a közvetítői tevékenységében nem utasítható. A bírósági közvetítő munkaköri leírása 8. § (1) A bírósági közvetítővé kijelölt bírósági titkár feladatait az érintett törvényszék elnökének munkaköri leírásban kell rögzítenie. (2) A munkaköri leírás tartalmazza különösen: a) a bírósági közvetítői eljárásra alkalmas ügyek válogatásában való részvételt, b) a bírósági közvetítői megbeszélés előkészítését, lefolytatását, tartását és adminisztrációját, statisztika készítését, c) általános és ügyspecifikus tájékoztatók készítését és az alapügyben eljáró bíró részére történő átadását, d) a bírósági közvetítői eljárás lefolytatását, e) a bírósági közvetítői iratok kezelését, f) a bírósági közvetítői eljárás során született megállapodás írásbeli rögzítését, g) közvetlen kapcsolattartás módját, tényét valamennyi koordinátorral és bírósággal, h) közvetlen kapcsolattartást (akár telefonon is) az ügyféllel, i) amennyiben a bírósági közvetítés a munkaidejét nem tölti ki, egyéb bírósági titkári feladatok ellátását. A bírósági közvetítés koordinációja 9. § Az OBH elnöke a bírósági közvetítéssel kapcsolatos feladatok összehangolására a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 29. § (2) bekezdése szerint országos koordinátort bíz meg. A bírósági közvetítőt alkalmazó törvényszék elnöke helyi koordinátort jelöl ki, akinek személyét az OBH-ba bejelenti. Tájékoztatás a bírósági közvetítésről 10. § (1) A bíróság a bírósági közvetítéssel kapcsolatban általános tájékoztatást ad: a) a bírósági közvetítés lehetőségéről, b) azokról az ügyekről, amelyekben bírósági közvetítői eljárásnak nincs helye, c) a bírósági közvetítőt alkalmazó bíróságokról, d) a bírósági közvetítő személyéről, elérhetőségéről, ügyfélfogadási időpontjairól, e) a bírósági közvetítés illetékmentességéről, az illeték- és költségkedvezményekről, f) a bírósági közvetítés során alkalmazandó titoktartási kötelezettségről, g) a bírósági közvetítői eljárás folyamatáról, h) a bírósági közvetítői és a bírósági peres/nemperes eljárás kapcsolatáról, i) a közvetítői eljárásról, a közvetítői névjegyzékről, a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségéről. (2) A tájékoztatást közzé kell tenni a bíróságok központi honlapján, a bíróság honlapján, a bírósági épület közforgalom számára nyitva álló tereiben, valamint megismerhetővé kell tenni a bíróság nyilvános ügyfélfogadása során. (3) Az eljáró bíró a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 148. § (2) bekezdése alapján szóban és írásban, a rendelkezésére álló formanyomtatványok felhasználásával tájékoztatja a feleket a bírósági közvetítésről. A szabályzat hatálybalépése 11. § Az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. Dr. Handó Tünde s. k., az Országos Bírósági Hivatal elnöke