Hivatalos forrásoknjt.hu · EUR-Lex
Europaius

37/2012. (VIII. 22.) KIM rendelete a címert vagy a zászlót tartalmazó védjegy és formatervezési minta oltalmának megadásához szükséges engedélyről

Miről szól ez a jogszabály?

Ez a rendelet a Magyarország címerét vagy zászlaját tartalmazó védjegyek és formatervezési minták oltalmának megadásához szükséges engedély feltételeit és eljárási szabályait határozza meg.

Kire vonatkozik: Azok a személyek és intézmények, akik Magyarország címerét, annak elkülöníthető elemeit vagy a zászlót védjegy vagy formatervezési minta elemeként kívánják használni; A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, aki elbírálja az engedély iránti kérelmeket.

Fő adatok

Ország
Magyarország
Jogterület
Egyéb jogszabályok
Szakaszok
6
Forrás
MultiLegalPile/
Szöveg letöltve
Magyarázat frissítve

Mit szabályoz ez a jogszabály?

  • A címer vagy zászló védjegy- vagy formatervezési minta-elemként való használatára vonatkozó engedély megadásának feltételeit.
  • Az engedély iránti kérelem elbírálásának szempontjait, figyelembe véve az áru vagy szolgáltatás nemzeti jellegét és a kérelmező gazdasági jelentőségét.
  • Az engedélyezési eljárás szabályait, beleértve a benyújtandó dokumentumokat és a kérelem tartalmát.
  • Az engedély elutasításának okait, például ha megtévesztő módon államiság vagy hivatalosság látszatát kelti.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

  • Azok a személyek és intézmények, akik Magyarország címerét, annak elkülöníthető elemeit vagy a zászlót védjegy vagy formatervezési minta elemeként kívánják használni.
  • A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, aki elbírálja az engedély iránti kérelmeket.

Melyek a főbb pontok?

  • Az engedély megadásakor a miniszter mérlegeli, hogy az áru vagy szolgáltatás igazolhatóan a magyar történelmi múlthoz, kultúrához köthető-e, vagy hazai/nemzetközi elismeréssel bír-e.
  • Figyelembe veszik a kérelmező nemzetgazdasági jelentőségét, például az adott gazdasági ágazatban betöltött szerepét, foglalkoztatottak számát, fennállásának időtartamát és az elmúlt három üzleti év nettó árbevételét.
  • Az exportból vagy külföldön nyújtott szolgáltatásból származó bevétel nagyságát is mérlegelik az elmúlt három üzleti évben, valamint a tárgyévi vagy következő évi üzleti tervben előirányzottakat.
  • Az engedélyt elutasítják, ha a címer vagy elemeinek használata megtévesztő módon az államiság vagy a hivatalosság látszatát kelti.

Egyéb jogszabályok

8

Egyéb jogszabályok

Jogszabály szövege

Jogszabály szövege
Tartalomjegyzék (6)
  1. 24. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, v
  2. 1. § (1) A Magyarország címere (a továbbiakban: teljes címer) vagy annak el
  3. 2. § Az engedély iránti kérelmet a miniszter elutasítja, ha a címernek vagy
  4. 3. § A védjegybejelentésben megjelölt árujegyzék szerinti áruk, szolgáltatá
  5. 4. § A Címertv. 1. § (1) bekezdésében felsorolt személyek és intézmények a
  6. 6. §

37/2012. (VIII. 22.) KIM rendelete a címert vagy a zászlót tartalmazó védjegy és formatervezési minta oltalmának megadásához szükséges engedélyről.

A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény

24. §(4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár

feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1.A címer és a zászló védjegy- vagy formatervezési minta-elemként való használatára vonatkozó engedély megadásának részletes feltételei

1. §

(1)A Magyarország címere (a továbbiakban: teljes címer) vagy annak elkülöníthető elemei (Szent Korona és címerpajzs), valamint Magyarország zászlaja (a továbbiakban: zászló) védjegy vagy formatervezési minta részeként való használatára szóló engedély (a továbbiakban: engedély) iránti kérelem elbírálása során a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a megszerezni kívánt oltalom által érintett áru vagy szolgáltatás sajátos nemzeti jellegének mérlegelésekor különösen az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
a)az áru vagy szolgáltatás igazolhatóan a magyar történelmi múlthoz, a magyar kultúrához köthető-e, vagy ha Magyarországon, illetve a magyar nemzethez kapcsolódóan a közelmúltban jött létre, akkor hazai vagy nemzetközi elismeréssel bír-e;
b)az árut vagy szolgáltatást belföldön a magyarságra jellemzőnek és közismertnek fogadják-e el, az áru vagy szolgáltatás külföldön is magyar sajátosságként ismerhető-e meg, vagy az árut vagy szolgáltatást a külföldiek is a magyarságra jellemzőnek és közismertnek fogadják-e el;
c)az áru gyártása magyar eredetű alapanyagokból, Magyarországon történik-e, összetételében, tulajdonságaiban, előállításában a magyar nemzeti hagyományokhoz kapcsolódik-e.
(2)Az engedély iránti kérelem elbírálása során a kérelmező tevékenysége nemzetgazdasági jelentőségének mérlegelésekor a miniszter különösen az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
a)a kérelmezőnek az adott gazdasági ágazatban betöltött meghatározó szerepe;
b)a kérelmező által foglalkoztatottak száma;
c)a kérelmező vagy annak jogelődei fennállásának (működésének) időtartama;
d)a kérelmező – a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző három üzleti évben elért – éves nettó árbevétele;
e)a kérelmező által benyújtott tárgyévi vagy tárgyévet követő évre vonatkozó üzleti terv tartalma;
f)a kérelmező által igazolt nyertes pályázatok száma, az elnyert támogatások összege.
(3)Az engedély iránti kérelem elbírálása során a kiviteli nagyságrend tekintetében a miniszter a kérelmező – a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző három üzleti évben elért, illetve a kérelmező tárgyévi vagy tárgyévet követő évre vonatkozó üzleti tervében előirányzott – exportból vagy külföldön nyújtott szolgáltatásából származó bevételének nagyságát mérlegeli, és figyelembe veszi a külföldre irányuló értékesítésnek a kérelmező teljes kereskedelmi tevékenységéhez viszonyított arányát is.

2. §Az engedély iránti kérelmet a miniszter elutasítja, ha a címernek vagy elkülöníthető elemeinek védjegy vagy

formatervezési minta részeként való használata megtévesztő módon az államiság vagy a hivatalosság látszatát kelti.

3. §A védjegybejelentésben megjelölt árujegyzék szerinti áruk, szolgáltatások, illetve a minta szerinti termék tekintetében

feladatkörrel rendelkező miniszter a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény (a továbbiakban: Címertv.) 10. § (1) bekezdése szerinti véleményének kialakítása során az 1–2. §-ban meghatározott szempontokat is mérlegeli.

4. §A Címertv. 1. § (1) bekezdésében felsorolt személyek és intézmények a címert, annak elkülöníthető elemeit vagy

a zászlót védjegy vagy formatervezési minta elemeként a Címertv. 10. §-a szerinti engedéllyel használhatják.

2.Az engedélyezés eljárási szabályai 5. § (1) A kérelmező kérelméhez csatolja azokat a bizonyítékokat, amelyekkel igazolni kívánja, hogy a kérelemmel érintett áru vagy szolgáltatás sajátos nemzeti jellege, a kérelmező tevékenységének nemzetgazdasági jelentősége, illetve kiviteli nagyságrendje indokolttá teszi a teljes címer, annak elkülöníthető eleme vagy a zászló védjegy vagy formatervezési minta részeként való használatát. A kérelmező szükség szerint csatolhatja éves beszámolóit, üzleti terveit, a nyertes pályázatok, elnyert támogatások igazolására vonatkozó iratokat, valamint bármely olyan iratot, amelyet a kérelem elbírásához szükségesnek ítél.
(2)A kérelmező a kérelemben megjelöli:
a)a védjegyoltalomban részesíteni kívánt megjelölést, vagy az oltalomban részesíteni kívánt formatervezési mintát, továbbá
b)azon áruk és szolgáltatások felsorolását, illetve a minta szerinti terméket, amelyek vonatkozásában védjegy-, illetve formatervezési minta-oltalmat kíván szerezni.
(3)Az engedély csak a (2) bekezdés szerinti megjelölésre és árujegyzékre, illetve mintára tett bejelentés esetén minősül az illetékes szerv hozzájárulásának a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 3. § (3) bekezdése, illetve a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Fmtv.) 8. § (2) bekezdése értelmében.
(4)Ha a kérelmező a kérelem benyújtása előtt a kérelem szerinti megjelölésre vagy mintára már megtette a védjegyvagy formatervezési minta-oltalmi bejelentést, a kérelemben – a (2) bekezdésben foglaltak helyett – elegendő a bejelentés ügyszámát megjelölnie.

6. §(1) Az 1–4. §-t és az 5. § (1)–(3) bekezdését kell alkalmazni a teljes címert, annak elkülöníthető elemeit vagy a zászlót

tartalmazó megjelölésekre és formatervezési mintákra az ipari tulajdon oltalmáról szóló Párizsi Egyezmény (a továbbiakban: PUE) részes államaiban vagy a Kereskedelmi Világszervezet tagjaiban nemzeti vagy nemzetközi bejelentés alapján megszerezni kívánt oltalomhoz, valamint a közösségi védjegy- vagy formatervezési minta-oltalomhoz szükséges engedély iránti kérelem elbírálása esetén is, azzal, hogy az 5. § (3) bekezdése alkalmazásában a Vt. 3. § (3) bekezdése és az Fmtv. 8. § (2) bekezdése helyett az alkalmazandó külföldi jogszabálynak vagy európai uniós aktusnak a PUE 6ter cikk (1) bekezdés a) pontját végrehajtó rendelkezését kell érteni. Az e bekezdés szerinti kérelmek esetén a kérelmezőnek azt is meg kell jelölnie a kérelemben, hogy milyen földrajzi területre nézve kíván oltalmat szerezni.

(2)Az (1) bekezdés szerinti kérelemben, ha a kérelmező annak benyújtása előtt a kérelem szerinti megjelölésre vagy mintára már megtette a védjegy- vagy formatervezési mintaoltalmi bejelentést, meg kell jelölni a nemzeti, nemzetközi vagy közösségi bejelentés azonosítására alkalmas adatokat is.
3.Záró rendelkezések 7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

Dr. Navracsics Tibor s. k., közigazgatási és igazságügyi miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.