12/2016. (IV. 29.) MvM rendelete az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 30. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladatés hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1.Általános rendelkezések 1. § (1) Ez a rendelet – a különleges jogrend idején kiadható jogszabály kivételével – a Kormány által előterjesztendő Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslat, törvényjavaslat, valamint kormányrendelet és miniszteri rendelet (a továbbiakban együtt: előterjesztés) tervezetének előzetes és utólagos hatásvizsgálatára vonatkozó követelményeket határozza meg.
(2)Az e rendeletben foglaltakat a Kormány normatív határozata tekintetében is alkalmazni kell.
2. §(1) E rendelet alkalmazásában
1.előzetes hatásvizsgálat összefoglalója: az előzetes hatásvizsgálat eredményeit röviden és áttekinthetően megjelenítő összefoglaló;
2.hatásvizsgálat: olyan információgyűjtő-elemző folyamat, amelynek elsődleges célja a szabályozás hatékonyságának növelése, mely magában foglalja a szabályozás várható következményeinek a szabályozás feltételezett hatásaihoz igazodó részletességben és releváns időtávon történő megvizsgálását, majd az eredményeknek a megalapozott döntéshozatal elősegítése érdekében történő összegzését;
3.hatásvizsgálati lap: az 1. mellékletben meghatározott információkat tartalmazó űrlap;
4.szabályozás: az 1. § szerinti jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben foglalt intézkedés;
5.szabályozás előkészítője: a szabályozás előkészítéséért felelős, feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter.
(2)Az 1. mellékletben meghatározott hatásvizsgálati lapot a miniszteri rendelet tervezetére is alkalmazni kell.
2.Az előzetes hatásvizsgálat 3. § Az előzetes hatásvizsgálat során
a)a legnagyobb hasznossággal járó hatásvizsgálatot, az adott szabályozás függvényében a döntési helyzet megalapozásában legnagyobb szerepet játszó közvetett és közvetlen hatások elemzését kell elvégezni;
b)a szabályozás pozitív és negatív hatásait is fel kell tárni;
c)a számszerűsíthető előnyöket és hátrányokat számszerűsíteni kell, majd ilyen formában kell elemezni;
d)egy előzetes hatásvizsgálaton belül egységes módszertani elvrendszert kell alkalmazni;
e)a szabályozás várható hatásait az adott szabályozás tekintetében releváns időintervallumban kell vizsgálni; f ) több döntési változat esetén valamennyi változat tekintetében fel kell mérni a várható előnyöket és hátrányokat. 4. § (1) Az előzetes hatásvizsgálat részleteinek megtervezése érdekében a szabályozási igény felmerülését követően
–a szabályozás megalkotására vonatkozó kormányzati szándék esetén – a szabályozás előkészítője megvizsgálja a szabályozás célját és felméri a szabályozás várható tartalmi elemeit.
(2)A szabályozás előkészítője kiválasztja azokat a jelentős következményekkel járó, érdemi szabályozási elemeket, amelyek következményeinek elemzésére kiterjed az előzetes hatásvizsgálat és kiválasztja a vizsgálandó hatásokat.
(3)A szabályozás előkészítője értékeli a szabályozás elmaradásának várható következményeit, a szabályozás elmaradása esetén jelentkező költségvetési hatásokat.
(4)Az előzetes hatásvizsgálat során valamennyi releváns időtáv figyelembevételével a hatásvizsgálati lapon rögzíteni kell a szabályozás közvetett és közvetlen hatásait.
5. §Az előzetes hatásvizsgálat adatait és az előzetes hatásvizsgálat során feltárt eredményeket a hatásvizsgálati lapon
szükséges rögzíteni.
3.Az utólagos hatásvizsgálat 6. § Az előzetes hatásvizsgálatra vonatkozó 3. § a)–e) pontjában és 4. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az utólagos hatásvizsgálatra is alkalmazni kell.
4.A hatásvizsgálat szervezése 7. § (1) A hatásvizsgálati lap kitöltéséért és az előzetes hatásvizsgálat összefoglalójának elkészítéséért a szabályozás előkészítője a felelős.
(2)Ha az egyeztetési folyamat során a szabályozás tartalmának módosítására kerül sor, a várható hatások felmérése és a hatásvizsgálat új eredményeinek hatásvizsgálati lapon történő rögzítése ismételten szükséges.
(3)A szabályozás előkészítője mellett a feladatkörében érintett más miniszter a szabályozás előkészítője és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) tájékoztatását követően saját hatásvizsgálatot készíthet, amelynek eredményéről a szabályozás előkészítőjét és a minisztert tájékoztatni kell.
8. §(1) A szabályozás előkészítője
a)gondoskodik az általa vezetett szerven belül a hatásvizsgálati kapcsolattartásáért felelős szervezeti egység, személy kijelöléséről és a hatásvizsgálat szervezéséről;
b)írásban tájékoztatja a minisztert a hatásvizsgálati kapcsolattartó személyéről;
c)elkészíti és megküldi a miniszter részére a tárgyévet követő év február 15-éig az általa vezetett szerv hatásvizsgálati tevékenységéről szóló írásbeli beszámolót (a továbbiakban: hatásvizsgálati beszámoló).
(2)A szabályozás előkészítője által kijelölt hatásvizsgálati kapcsolattartók
a)a szabályozás előkészítője által vezetett szerv hatásvizsgálati tevékenységével kapcsolatos szakmai kérdések;
b)a hatásvizsgálati lap kitöltésével összefüggő gyakorlati kérdések és
c)a hatásvizsgálati tevékenység fejlesztésével kapcsolatos javaslatok megvitatása érdekében eseti jelleggel értekezletet tartanak, amelynek összehívását a miniszter által kijelölt minisztériumi hatásvizsgálati kapcsolattartó kezdeményezi.
(3)A hatásvizsgálati beszámoló tartalmazza
a)az elvégzett előzetes és utólagos hatásvizsgálatok számát;
b)a hatásvizsgálatok elkészítésére vonatkozó átlagos időtartamot;
c)a hatásvizsgálatok elkészítésére, felhasználására, hasznosulására vonatkozó gyakorlati tapasztalatokat és
d)a hatásvizsgálati tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokat.
(4)A miniszter – a hatásvizsgálati beszámolók figyelembevételével – minden év március 31-éig tájékoztatja a Kormányt a hatásvizsgálati tevékenységgel összefüggő gyakorlati tapasztalatokról.
(5)A miniszter a Kormány számára a hatásvizsgálatok során feltárt eredményekről eseti jelleggel jelentést készít.
5.Záró rendelkezések 9. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)A 12. § 2017. január 1-jén lép hatályba.
10. §Az előterjesztések tervezetének előzetes és utólagos hatásvizsgálata során – a szabályozás előkészítője döntése
alapján – a 2016. évben az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról szóló 24/2011. (VIII. 9.) KIM rendelet 1. melléklete is alkalmazható.
11. §Hatályát veszti az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról szóló 24/2011. (VIII. 9.) KIM rendelet
12. §
Hatályát veszti a 10. §. Lázár János s. k., Miniszterelnökséget vezető miniszter