12/2016. (IV. 29.) MvM rendelete az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról.

12/2016. (IV. 29.) MvM rendelete az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 30. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladatés hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) Ez  a  rendelet – a  különleges jogrend idején kiadható jogszabály kivételével – a  Kormány által előterjesztendő Alaptörvény elfogadására vagy az  Alaptörvény módosítására irányuló javaslat, törvényjavaslat, valamint kormányrendelet és miniszteri rendelet (a továbbiakban együtt: előterjesztés) tervezetének előzetes és utólagos hatásvizsgálatára vonatkozó követelményeket határozza meg. (2) Az e rendeletben foglaltakat a Kormány normatív határozata tekintetében is alkalmazni kell. 2. § (1) E rendelet alkalmazásában 1. előzetes hatásvizsgálat összefoglalója: az  előzetes hatásvizsgálat eredményeit röviden és áttekinthetően megjelenítő összefoglaló; 2. hatásvizsgálat: olyan információgyűjtő-elemző folyamat, amelynek elsődleges célja a  szabályozás hatékonyságának növelése, mely magában foglalja a szabályozás várható következményeinek a szabályozás feltételezett hatásaihoz igazodó részletességben és releváns időtávon történő megvizsgálását, majd az eredményeknek a megalapozott döntéshozatal elősegítése érdekében történő összegzését; 3. hatásvizsgálati lap: az 1. mellékletben meghatározott információkat tartalmazó űrlap; 4. szabályozás: az 1. § szerinti jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben foglalt intézkedés; 5. szabályozás előkészítője: a szabályozás előkészítéséért felelős, feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter. (2) Az 1. mellékletben meghatározott hatásvizsgálati lapot a miniszteri rendelet tervezetére is alkalmazni kell. 2. Az előzetes hatásvizsgálat 3. § Az előzetes hatásvizsgálat során a) a  legnagyobb hasznossággal járó hatásvizsgálatot, az  adott szabályozás függvényében a  döntési helyzet megalapozásában legnagyobb szerepet játszó közvetett és közvetlen hatások elemzését kell elvégezni; b) a szabályozás pozitív és negatív hatásait is fel kell tárni; c) a számszerűsíthető előnyöket és hátrányokat számszerűsíteni kell, majd ilyen formában kell elemezni; d) egy előzetes hatásvizsgálaton belül egységes módszertani elvrendszert kell alkalmazni; e) a szabályozás várható hatásait az adott szabályozás tekintetében releváns időintervallumban kell vizsgálni; f ) több döntési változat esetén valamennyi változat tekintetében fel kell mérni a  várható előnyöket és hátrányokat. 4. § (1) Az  előzetes hatásvizsgálat részleteinek megtervezése érdekében a  szabályozási igény felmerülését követően –  a  szabályozás megalkotására vonatkozó kormányzati szándék esetén – a  szabályozás előkészítője megvizsgálja a szabályozás célját és felméri a szabályozás várható tartalmi elemeit. (2) A  szabályozás előkészítője kiválasztja azokat a  jelentős következményekkel járó, érdemi szabályozási elemeket, amelyek következményeinek elemzésére kiterjed az előzetes hatásvizsgálat és kiválasztja a vizsgálandó hatásokat. (3) A  szabályozás előkészítője értékeli a  szabályozás elmaradásának várható következményeit, a  szabályozás elmaradása esetén jelentkező költségvetési hatásokat. (4) Az  előzetes hatásvizsgálat során valamennyi releváns időtáv figyelembevételével a  hatásvizsgálati lapon rögzíteni kell a szabályozás közvetett és közvetlen hatásait. 5. § Az előzetes hatásvizsgálat adatait és az előzetes hatásvizsgálat során feltárt eredményeket a hatásvizsgálati lapon szükséges rögzíteni. 3. Az utólagos hatásvizsgálat 6. § Az  előzetes hatásvizsgálatra vonatkozó 3.  § a)–e)  pontjában és 4.  § (2)  bekezdésében foglalt rendelkezéseket az utólagos hatásvizsgálatra is alkalmazni kell. 4. A hatásvizsgálat szervezése 7. § (1) A  hatásvizsgálati lap kitöltéséért és az  előzetes hatásvizsgálat összefoglalójának elkészítéséért a  szabályozás előkészítője a felelős. (2) Ha az egyeztetési folyamat során a szabályozás tartalmának módosítására kerül sor, a várható hatások felmérése és a hatásvizsgálat új eredményeinek hatásvizsgálati lapon történő rögzítése ismételten szükséges. (3) A  szabályozás előkészítője mellett a  feladatkörében érintett más miniszter a  szabályozás előkészítője és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) tájékoztatását követően saját hatásvizsgálatot készíthet, amelynek eredményéről a szabályozás előkészítőjét és a minisztert tájékoztatni kell. 8. § (1) A szabályozás előkészítője a) gondoskodik az általa vezetett szerven belül a hatásvizsgálati kapcsolattartásáért felelős szervezeti egység, személy kijelöléséről és a hatásvizsgálat szervezéséről; b) írásban tájékoztatja a minisztert a hatásvizsgálati kapcsolattartó személyéről; c) elkészíti és megküldi a  miniszter részére a  tárgyévet követő év február 15-éig az  általa vezetett szerv hatásvizsgálati tevékenységéről szóló írásbeli beszámolót (a továbbiakban: hatásvizsgálati beszámoló). (2) A szabályozás előkészítője által kijelölt hatásvizsgálati kapcsolattartók a) a szabályozás előkészítője által vezetett szerv hatásvizsgálati tevékenységével kapcsolatos szakmai kérdések; b) a hatásvizsgálati lap kitöltésével összefüggő gyakorlati kérdések és c) a hatásvizsgálati tevékenység fejlesztésével kapcsolatos javaslatok megvitatása érdekében eseti jelleggel értekezletet tartanak, amelynek összehívását a  miniszter által kijelölt minisztériumi hatásvizsgálati kapcsolattartó kezdeményezi. (3) A hatásvizsgálati beszámoló tartalmazza a) az elvégzett előzetes és utólagos hatásvizsgálatok számát; b) a hatásvizsgálatok elkészítésére vonatkozó átlagos időtartamot; c) a hatásvizsgálatok elkészítésére, felhasználására, hasznosulására vonatkozó gyakorlati tapasztalatokat és d) a hatásvizsgálati tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokat. (4) A miniszter – a hatásvizsgálati beszámolók figyelembevételével – minden év március 31-éig tájékoztatja a Kormányt a hatásvizsgálati tevékenységgel összefüggő gyakorlati tapasztalatokról. (5) A miniszter a Kormány számára a hatásvizsgálatok során feltárt eredményekről eseti jelleggel jelentést készít. 5. Záró rendelkezések 9. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 12. § 2017. január 1-jén lép hatályba. 10. § Az  előterjesztések tervezetének előzetes és utólagos hatásvizsgálata során – a  szabályozás előkészítője döntése alapján – a 2016. évben az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról szóló 24/2011. (VIII. 9.) KIM rendelet 1. melléklete is alkalmazható. 11. § Hatályát veszti az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról szóló 24/2011. (VIII. 9.) KIM rendelet. 12. § Hatályát veszti a 10. §. Lázár János s. k., Miniszterelnökséget vezető miniszter