- évi XCIII. törvény a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2024.I.
- - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály
- weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
- évi XCIII. törvény a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról * Az Országgyűlés a piacgazdaság kiépítésének következményeként, a forint konvertibilitását teljessé téve, az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülés érdekében törvényt alkot a devizakorlátozások megszüntetéséről, a tőke szabad áramlásának elősegítéséről.
- §
(1)–
(2)*
(3)Amennyiben törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik
- a)devizabelföldiek belföldön és külföldön,
- b)devizakülföldiek belföldön devizával, valutával, belföldi fizetőeszközzel, illetve belföldi pénznemre szóló követeléssel végzett jogügyletei és cselekményei szabadon végezhetőek. Értelmező rendelkezések 2. § 1. devizabelföldi:
- a)* az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa, a tizennégy éven aluli magyar állampolgár, huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy esetében a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa (a továbbiakban együtt: hatósági igazolvány) van, illetve azokkal rendelkezhet. A természetes személynek a devizabelföldiségét a hatósági igazolvánnyal kell igazolnia, de a határátlépéskor a hatósági igazolvány hiányában magyar útlevelet felmutató személy devizabelföldiségét vélelmezni kell,
- b)* a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van – az e § 2. pontjának
- d)és
- f)alpontjában foglalt kivételekkel –, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozása (egyéni vállalkozó és az önfoglalkoztató); 2. devizakülföldi:
- a)* a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes hatósági igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet,
- b)a vállalkozás és a szervezet – jogi formájától függetlenül –, ha székhelye külföldön van, a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe,
- c)a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete,
- d)a vámszabad területi társaság,
- e)a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott működik,
- f)továbbá a társasági adóról és az osztalékadóról szóló módosított 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 28. pontja alá tartozó társaság; 3. * deviza: külföldi pénznemre szóló követelés (pénzhelyettesítő eszköz, fizetési számla- és egyéb pénzkövetelés); 4. valuta: külföldi pénz; 5. konvertibilis pénznem (deviza, valuta): a Magyar Nemzeti Bank devizaárfolyam lapján feltüntetett pénznem (deviza, valuta); 6. fizetőeszköz: a pénz, továbbá – ellenkező rendelkezés hiányában – a forintra vagy külföldi pénznemre kiállított pénzhelyettesítő eszköz; 7. pénzhelyettesítő eszköz: a csekk – ideértve a kitöltetlen csekket is –, a hitelkártya, a csekk-kártya, a bankkártya, a kereskedelmi kártya, a váltó, az utalvány, továbbá a takarékbetétkönyv vagy az ilyen betétről kiállított más okirat, és elnevezésétől függetlenül minden más, az előzőekkel azonos rendeltetésű okmány; 8. * vállalkozás: a gazdasági társaság, az egyéni cég, a szövetkezet, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a befektetési alap, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes nyugdíj-, egészség- és önsegélyezőpénztár, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá az egyéni vállalkozó, a külföldi állampolgár önálló vállalkozása (egyéni vállalkozó és az önfoglalkoztató), valamint a nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében külkereskedelmi tevékenységet folytató természetes személy, az ügyvéd, az ügyvédi iroda, a közjegyző, az egyéni szabadalmi ügyvivő és szabadalmi iroda, a végrehajtói iroda; 9. szervezet: természetes személyen és a vállalkozáson kívüli jogi és nem jogi személy, amely alapfeladatként vállalkozási tevékenységet nem folytat, ideértve az államot is. 3. § * Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések 4. §
(1)Ez a törvény a 6. §-ának
(2)bekezdése, a 8. §-ának
(2)–
(3)bekezdése, valamint
- §-ának kivételével
- január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A
- §-ának
(2)bekezdése, a 8. §-ának
(2)–
(3)bekezdése, valamint a
- §-a
- június 1-jén lép hatályba.
(2)* 5. §
(1)*
(2)* Azok a társaságok, amelyeknek az államháztartásért felelős miniszter a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló
- évi XXIV. törvény
- §-a alapján az egyébként a vámszabad területi társaságokat megillető kedvezményeket engedélyezett, addig az időpontig élvezhetik kedvezményeiket, ameddig a Kormány – nemzetgazdasági érdekből – a kedvezmény lejáratát meghosszabbította és a határozatot az államháztartásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzétette.
(1)*
(2)–
(3)*
- § * 10-
- § *
- § *
- § Ahol törvény vagy más jogszabály devizajogszabályt említ, ott a devizáról szóló
- évi XCV. törvény helyett e törvényt kell érteni. Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés
- § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben,
- december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető
- évi I. törvény
- §-ával összhangban az Európai Közösségeknek az Európai Közösséget létrehozó szerződésének 56–
- Cikkeivel és a 119–
- Cikkeivel, valamint a Tanács a Szerződés
- Cikkének végrehajtásáról szóló 88/361/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Vissza az oldal tetejére -->