36/
- (XI. 20.) NVB határozata. A Nemzeti Választási Bizottság K. A. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában meghozta a következő határozatot: A Nemzeti Választási Bizottság az „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy a Magyarországon működő menekülttáborok zártak legyenek, tehát az ott elszállásolt menekülte kijárása az itt tartózkodásuk alatt tiltott legyen, hasonlóan a büntetés végrehajtási intézetekhez?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf. 547; fax: 06-1-795-0304). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. Beadványozó
- október 28-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
- §-a szerinti hitelesítés céljából. A népszuverenitás gyakorlásának kivételes módja az országos népszavazás, amelyet az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben lehet tartani. Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény)
- cikkének
(3)bekezdése tartalmazza azon tárgykörök teljes körű felsorolását, amelyek nem bocsáthatók országos népszavazásra. A hivatkozott jogszabályhely d) pontja alapján nem lehet országos népszavazást tartani a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint tekintettel arra, hogy a nemzetközi szerződésről való döntés egyben az abban vállalt kötelezettségekről való döntés is, az Alaptörvény hivatkozott rendelkezésben foglalt tilalom alapján egyértelműen kizárt a közvetlen hatalomgyakorlás a nemzetközi szerződések vonatkozásában. Magyarország az
- évi
- számú törvényerejű rendelettel döntött a menekültek helyzetére vonatkozó
- évi július hó
- napján elfogadott egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény), valamint a menekültek helyzetére vonatkozóan az
- évi január hó
- napján létrejött jegyzőkönyv kihirdetéséről. Az Egyezmény 26., a menekültek mozgásszabadságáról rendelkező cikke szerint „Minden Szerződő Állam biztosítja a jogot a területén jogszerűen tartózkodó menekülteknek arra, hogy megválasszák tartózkodási helyüket és szabadon mozoghassanak az ország területén azon szabályok figyelembe vételével, amelyek általában az idegenekre azonos körülmények között vonatkoznak.” A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdésben szereplő, „az ott elszállásolt menekültek kijárása az itt tartózkodásuk alatt tiltott legyen” kitétel ellentétes az Egyezmény fent hivatkozott
- cikkében szereplő rendelkezésekkel. Egy érvényes és eredményes országos népszavazás nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséget érintene, ennélfogva az Alaptörvény
- cikk
(3)bekezdés d) pontjába ütközik, így a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. §
(1)bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek sem felel meg. Az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog garanciális eleme, mely magában foglalja a választópolgári és a jogalkotói egyértelműség követelményét is. A választópolgári egyértelműség feltétele, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni, míg a jogalkotói egyértelműség arra vonatkozik, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és amennyiben igen, milyen jogalkotásra köteles. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés sem a választópolgár, sem a jogalkotó számára nem egyértelmű. A népszavazási kezdeményezés szövegében szereplő, „hasonlóan a büntetés végrehajtási intézetekhez” fordulat megtévesztő lehet a választópolgár számára, mivel nem egyértelmű, hogy az új törvénynek milyen tartalmi elemekkel kellene rendelkeznie. A fent hivatkozott fordulat nem teszi egyértelművé az Országgyűlés számára sem, hogy milyen jogalkotásra lenne köteles egy érvényes és eredményes népszavazás esetén. A kérdésben szereplő „menekülttábor” kifejezés a jogalkotó számára nem határozható meg pontosan, ezáltal a jogalkotó nem képes eldönteni, hogy milyen tartalmú jogszabály megalkotására lenne köteles. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kérdésben szereplő magyarázó tagmondat értelemzavaró, valamint, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés „a Magyarországon működő menekülttáborok zártak legyenek, tehát az ott elszállásolt menekülte kijárása az itt tartózkodásuk alatt tiltott legyen” része valójában kettő kérdést tartalmaz, amelyek külön-külön is megválaszolhatók, így a választópolgárnak nincs lehetősége megkülönböztetést tenni, és részkérdésenként véleményt nyilvánítani azokról, ezért a kérdés a választópolgári egyértelműség követelményének ezen okokból sem felel meg. A Nemzeti Választási Bizottság az Nsztv. 10. § b) és c) pontja alapján, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani illetve a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta. II. A határozat az Alaptörvény 8. cikk
(3)bekezdés d) pontján, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. §
(1)bekezdés c) pontján és
(2)bekezdésén, az Nsztv.
- §-án, a
- § b) és c) pontján,
- §
(1)bekezdésén, a régi Ve. 124/A. §
(3)bekezdés b) pontján, az
- évi
- számú törvényerejű rendelettel kihirdetett Egyezmény
- cikkén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve.
- §
(1)bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. §
(1)bekezdésén, 39. §
(3)bekezdés d) pontján, 42. §
(1)bekezdés g) pontján, valamint a 62. §
(1)bekezdés s) pontján alapul. Budapest,
- november
- Dr. Patyi András s. k., a Nemzeti Választási Bizottság elnöke