Röviden
Ez a határozat egy országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítésével kapcsolatos kifogásról szól, melyet az Alkotmánybíróság bírált el. Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) döntését, amely megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését.
Amit szabályoz
- Az országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgyát.
- Azokat a témaköröket, amelyekről nem lehet országos népszavazást tartani.
- Az Alkotmánybíróság eljárását az OVB határozatai elleni kifogások elbírálásakor.
- Az aláírásgyűjtő ívek hitelesítésének feltételeit.
Akire vonatkozik
- Az országos népszavazási kezdeményezések indítványozói.
- Az Országos Választási Bizottság (OVB).
- Az Alkotmánybíróság.
Kulcspontok
- Nem lehet országos népszavazást tartani a költségvetésről, annak végrehajtásáról, központi adónemekről és illetékekről, vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról.
- Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.
- Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el, és az OVB határozatát helybenhagyhatja vagy megsemmisítheti, új eljárásra utasítva az OVB-t.
- A népszavazási kérdésnek egyértelműnek kell lennie, és nem irányulhat közvetlenül a Kormány kötelezésére, ha az nem az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
📄 Jogszabály szövege
84/2009. (IX. 3.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítésével kapcsolatban hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 6/2009. (I. 9.) OVB határozatát, a jelen határozatban foglalt
indokolással helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás I. Az indítványozó országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát nyújtotta be hitelesítés
céljából az Országos Választási Bizottsághoz (a továb biak ban: OVB). Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy jelen népszavazást követő év január 1-jétől Magyarországon teljes egészében a kormány
finanszírozza a közüzemi távhőszolgáltatással fűtött, 1994 előtt épült lakások egyedi hőfogyasztás-mérésének
kialakítását?” Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését a 6/2009. (I. 9.) OVB határozatával megtagadta.
Az OVB döntését azzal indokolta, hogy a kérdésben az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének a) pontja alapján nem lehet
országos népszavazást tartani, mivel „a kérdés közvetlenül a központi költségvetés kiadási oldalát érinti, amely
alkotmányosan tiltott tárgykört tartalmaz”.
A kezdeményező a törvényes határidőn belül kifogást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az OVB határozatával
szemben. Álláspontja szerint „az OVB értékelése következetlen és nem helytálló”. Indokolásában előadja, hogy
a kérdés megfogalmazásánál a ,,2008-ban vizítdíj, kórházi napidíj és tandíj” tárgyában tartott országos ügydöntő
népszavazás kérdéseit vette alapul. Ezért szerepeltette a ,,népszavazást követő év január 1-jétől” kitételt, ami arra utal,
hogy a kérdés nem érinti a már elfogadott éves költségvetést.
Ezért indítványozó kérte az Alkotmánybíróságtól az OVB határozatának megsemmisítését és a testület új eljárás
lefolytatására kötelezését.
II. Az Alkotmánybíróság a kifogást az Alkotmány, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, (a továb biak ban: Ve.) az
országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény, (a továb biak ban: Nsztv.) alábbi
rendelkezései alapján vizsgálta meg:
Az Alkotmány vonatkozó rendelkezései:
„28/B. § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.”
„28/C. §
(…)
(5) Nem lehet országos népszavazást tartani:
a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint
a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról,
(…)”
A Ve. vizsgálatba bevont rendelkezései:
„130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, ille tő leg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos
döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz
címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (...)
(3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság,
ille tő leg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot,
ille tő leg az Országgyűlést új eljárásra utasítja.”
III. A kifogás nem megalapozott.
Az Alkotmánybíróság az OVB 6/2009. (I. 9.) OVB határozatát az Alkotmánybíróság jelen határozatában foglaltak szerint
helybenhagyta.
1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. §
h) pontjában foglaltaknak meg fele lően a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság kifogás alapján lefolytatott
eljárása jogorvoslati eljárás, melynek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével
összhangban – a Ve. 77. § (2) bekezdése a)–c) pontjaiban, valamint a 130. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek
megfelelő kifogás alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az
alkalmazandó törvényeknek meg fele lően járt-e el.
A határidőben benyújtott kifogás – tartalmát tekintve – megfelel a törvényi feltételeknek, ezért az Alkotmánybíróság
a Ve. 130. § (3) bekezdése alapján érdemben bírálta el.
2. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy a népszavazásra bocsátandó kérdés megfelel-e az Alkotmány 28/B. §
(1) bekezdésében foglalt feltételnek. Eszerint országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés
hatáskörébe tartozó kérdés lehet.
A jelen esetben a népszavazásra feltenni szándékozott kérdés célja a Kormány kötelezése. Az Alkotmánybíróság több
határozatában rögzítette, hogy a népszavazás tárgyának az Alkotmány 28/B. § (1) bekezdés értelmében az
Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésnek kell lennie, ezért nem fogadható el, ha a kérdésben más állami szerv van
címzettként megjelölve. Ebben az esetben ugyanis a feltenni szándékozott kérdés vagy nem tartozik az Országgyűlés
hatáskörébe, s akkor arról eleve nem lehet népszavazást tartani, vagy ha igen, akkor a kérdésben megjelölt szerv csak
akkor tehet eleget a kérdésben foglalt kötelezettségének, ha az Országgyűlés módosítja az arra irányadó hatályos
jogszabályokat s felhatalmazza az érintett szervet. Ez utóbbi esetben pedig a kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. §
(1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének részét képező választópolgári egyértelműség
kritériumának, mivel a kérdésből nem derül ki, hogy eredményes népszavazás esetén szükség lenne-e az Országgyűlés
cselekvésére. [65/2008. (IV. 30.) AB határozat, ABH 2008, 599, 602.; 66/2008. (IV. 30.) AB határozat, ABH 2008, 604, 607.]
Így jelen esetben nem kellett vizsgálnia az Alkotmánybíróságnak, hogy hitelesíthető lenne-e a kérdés, ha az
Országgyűlés hatáskörébe tartozna. Megjegyzi ugyanakkor az Alkotmánybíróság, hogy a jelen esetben is irányadónak
tartja ugyanezen indítványozó nagyban hasonló népszavazási kérdésével kapcsolatban, a 69/2009. (III. 27.) OVB
határozattal szemben benyújtott kifogás tárgyában elfogadott 263/H/2009. ügyszám alatti határozatában foglaltakat.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az OVB 69/2009. (II. 23.) OVB határozatát, a jelen határozatában foglalt indokok
alapján helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság határozatának közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére
tekintettel rendelte el.
Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.