Röviden
Ez a határozat egy parlamenti vizsgálóbizottság létrehozásáról szól, amelynek feladata az M5-ös autópálya megvásárlásával és továbbépítésével kapcsolatos kormánydöntés körülményeinek és a tervezett szerződések várható következményeinek kivizsgálása.
Amit szabályoz
- Az M5-ös autópálya megvásárlásával és továbbépítésével kapcsolatos kormánydöntés körülményeinek feltárása.
- Az AKA Rt.-vel megkötni tervezett szerződések várható következményeinek vizsgálata.
- A vizsgálóbizottság feladatait, eljárási rendjét és működését.
- A vizsgálat tárgyát, amely 19 konkrét kérdésre terjed ki.
Akire vonatkozik
- A Kormány, az AKA Rt., és mindenki, aki érintett az M5-ös autópálya megvásárlásával és továbbépítésével kapcsolatos döntésekben és szerződésekben.
- Az Országgyűlés, amely létrehozza és finanszírozza a vizsgálóbizottságot.
Kulcsfontosságú pontok
- A vizsgálóbizottság 8 tagból áll, akik országgyűlési képviselők.
- A bizottság elnöke ellenzéki, alelnöke kormánypárti képviselőcsoportok javaslata alapján kerül megválasztásra.
- A bizottság meghallgatásokat tarthat és iratokat kérhet be, és mindenki köteles adatokat szolgáltatni, illetve megjelenni előtte.
- A bizottság megbízatása a jelentés benyújtásáig, de legkésőbb a megalakulástól számított hat hónapig tart.
Jogszabály szövege
23/
- (III. 31.) OGY határozata a Kormány által
- február 11-én bejelentett, az M5-ös autópálya megvásárlásával és továbbépítésével kapcsolatos kormánydöntés körülményeinek és az ez alapján az AKA Rt.-vel megkötni tervezett szerződések várható következményeinek kivizsgálására országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról. Az Országgyűlés azzal a szándékkal, hogy teljeskörűen feltárja az M5-ös autópályával kapcsolatos kormánydöntés körülményeit és következményeit, az alábbi határozatot hozza: I. Az Országgyűlés a Házszabály
- §-ának
(1)bekezdése alapján vizsgálóbizottságot hoz létre a Kormány által
- február 11-én bejelentett, az M5-ös autópálya megvásárlásával és továbbépítésével kapcsolatos kormánydöntés körülményeinek és az ez alapján az AKA Rt.-vel megkötni tervezett szerződések várható következményeinek kivizsgálására. A határozatot az Országgyűlés a
- március 29-i ülésnapján fogadta el. II. A vizsgálat tárgya, annak tisztázása hogy
- Milyen előzetes gazdasági, pénzügyi tervek, koncepciók készültek a kormányzat részéről az M5-ös autópályának a matricás rendszerbe történő integrálásával, az autópálya állami megvásárlásával és továbbépítésével kapcsolatban?
- Milyen tárgyalások folytak a Kormány és az AKA Rt. között az autópálya állami kivásárlásával és továbbépítésével kapcsolatban? Milyen ajánlatot tett az AKA Rt., és hogyan alakult a felek álláspontja a tárgyalások során?
- Fűződött-e bárkinek bármilyen érdeke ahhoz, hogy a matricás rendszerre történő áttérés végső határidejének kitűzésével, és annak nyilvánosságra hozatalával az AKA Rt.-t indokolatlanul előnyös helyzetbe hozza?
- Kért-e, vagy kapott-e a kormányzat ajánlatot más befektetői csoportoktól, tárgyalt-e más befektetőkkel? Kik voltak ezek, és milyen ajánlatot tettek? Miért utasították el ezeket az ajánlatokat?
- Igénybe vett-e a Kormány belföldi vagy külföldi gazdasági, jogi tanácsadókat? Ha igen, kik voltak ezek?
- Miért nem közbeszerzési pályázat kiírása útján történt az autópálya továbbépítését végző társaság kiválasztása? Kinek és milyen érdeke fűződött a közbeszerzési pályázat mellőzéséhez?
- Milyen indokok alapján fogadta el a Kormány az AKA Rt.-nek az autópálya továbbépítésére vonatkozó ajánlatát? Milyen árkalkuláció szolgált alapul a továbbépítésre befogadott ajánlathoz?
- Miért nem vásárolja meg az állam teljes egészében az AKA Rt. részvényeit 2004-ben 72 milliárd forintért, és miért választotta a részleges kivásárlás és a bérlet kombinációját? Fűződik-e bárkinek bármilyen érdeke ehhez a konstrukcióhoz?
- Mi történik a Postabank eladásából származó 101 milliárd forinttal? Fűződik-e bárkinek bármilyen érdeke ahhoz, hogy ezt az összeget az állam ne az autópálya megvásárlására, továbbépítésére és a matricás rendszerbe történő bevonására fordítsa?
- Tartalmazni fog-e a szerződés az AKA Rt. 60%-os tulajdonrészének vételi opciójára nézve árajánlatot, és ha igen, akkor mekkora ez az összeg?
- Tartalmazni fog-e a megkötendő szerződés a kisebbségi tulajdonos állam számára a megvásárolt tulajdoni hányadnak és az erre fordított vételárnak megfelelő vagy azt meghaladó mértékű garanciákat arra vonatkozóan, hogy az AKA Rt. gazdasági tevékenységét befolyásolhassa?
- Milyen mértékű fenntartási és üzemeltetési költséggel számoltak a 2030-ig figyelembe vett rendelkezési díj összegének megállapításánál?
- Milyen kamat- és költségkondíciókkal számoltak az ügyletben alkalmazott hitelkonstrukcióknál?
- Milyen módszerrel és eredménnyel állapították meg a várható forgalmat és ennek alapján a várható díjbevételeket?
- Ki fogja garantálni az ügylet lebonyolításához szükséges hiteleket? Milyen kondíciókkal?
- Amennyiben a magyar állam vállalja a garanciát, rendelkezésre áll-e a szükséges garanciakeret?
- Megtörtént-e az AKA Rt. értékbecslése, auditálása?
- Mi indokolta az AKA Rt. forgalmi értékminősítésének elfogadását?
- Eleget kíván-e tenni a Kormány az ,,üvegzsebtörvény’’-ben előírt kötelezettségének, és nyilvánosságra hozza-e az AKA Rt.-vel kötött szerződéseket teljes egészében? Ha igen, mikor? III. A vizsgálóbizottság maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit. IV. A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, melynek tartalmaznia kell a) a bizottság feladatát; b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket; c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait; d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bi zonyítékokra alapította; e) a vizsgálat által érintett szerv(ek) vagy személy(ek) észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan; f) javaslatot az esetlegesen szükséges intézkedésekre. V. A vizsgálóbizottság 8 tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint: Fidesz-Magyar Polgári Szövetség 3 MSZP 3 MDF 1 SZDSZ 1 VI. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján a Házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A bizottság elnökére az ellenzéki, alelnökére a kormánypárti képviselőcsoportok a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjesztenek elő javaslatot. VII. A bizottság megbízatása kiterjed minden, az e határozat I. valamint II. 1—
- pontjait érintő vizsgálatra, és az ennek alapján szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslattételre. A bizottság a munkája során a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, illetőleg köteles a bizottság előtt megjelenni. A bizottság C típusú ellenőrzéssel rendelkező tagjai jogosultak a II. pontban meghatározott tárgyban megismerni az államtitokról és a szolgálati titokról szóló
- évi LXV. törvény mellékletében a különös adatfajták körében a (Pénzügyminisztérium)
- és
- pontjaiban jelzett adatfajtákat. VIII. A bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. Működésének költségeit az Országgyűlés fedezi költségvetéséből. IX. A bizottság megbízatása a bizottság jelentésének az Országgyűléshez történő benyújtásáig, de legkésőbb a megalakulástól számított hat hónapig tart. X. A vizsgálóbizottság a tagjainak megválasztásáról rendelkező országgyűlési határozat kihirdetése napján alakul meg. Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyűlés elnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.