Hivatalos forrásoknjt.hu · EUR-Lex
Europaius
Magyar
ČeštinaDeutschFrançaisEspañolPolskiItalianoNederlandsÖsterreichBelgiquePortuguêsSvenskaDanskSuomiSlovenčinaIrelandEestiLietuviųLatviešuSlovenščinaHrvatskiΚύπροςMaltiRomânăΕλληνικάLuxembourgБългарски
Magyar

23/2004. (III. 31.) OGY határozata a Kormány által 2004. február 11-én bejelentett, az M5-ös autópálya megvásárlásával és továbbépítésével kapcsolatos kormánydöntés körülményeinek és az ez alapján az AKA Rt.-vel megkötni tervezett…

Miről szól ez a jogszabály?

Ez a határozat egy parlamenti vizsgálóbizottság létrehozásáról szól, amelynek feladata az M5-ös autópálya megvásárlásával és továbbépítésével kapcsolatos kormánydöntés körülményeinek és a tervezett szerződések várható következményeinek kivizsgálása.

Kire vonatkozik: A Kormány, az AKA Rt., és mindenki, aki érintett az M5-ös autópálya megvásárlásával és továbbépítésével kapcsolatos döntésekben és szerződésekben; Az Országgyűlés, amely létrehozza és finanszírozza a vizsgálóbizottságot.

Fő adatok

Ország
Magyarország
Jogterület
Egyéb jogszabályok
Forrás
MultiLegalPile/
Szöveg letöltve
Magyarázat frissítve

Mit szabályoz ez a jogszabály?

  • Az M5-ös autópálya megvásárlásával és továbbépítésével kapcsolatos kormánydöntés körülményeinek feltárása.
  • Az AKA Rt.-vel megkötni tervezett szerződések várható következményeinek vizsgálata.
  • A vizsgálóbizottság feladatait, eljárási rendjét és működését.
  • A vizsgálat tárgyát, amely 19 konkrét kérdésre terjed ki.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

  • A Kormány, az AKA Rt., és mindenki, aki érintett az M5-ös autópálya megvásárlásával és továbbépítésével kapcsolatos döntésekben és szerződésekben.
  • Az Országgyűlés, amely létrehozza és finanszírozza a vizsgálóbizottságot.

Melyek a főbb pontok?

  • A vizsgálóbizottság 8 tagból áll, akik országgyűlési képviselők.
  • A bizottság elnöke ellenzéki, alelnöke kormánypárti képviselőcsoportok javaslata alapján kerül megválasztásra.
  • A bizottság meghallgatásokat tarthat és iratokat kérhet be, és mindenki köteles adatokat szolgáltatni, illetve megjelenni előtte.
  • A bizottság megbízatása a jelentés benyújtásáig, de legkésőbb a megalakulástól számított hat hónapig tart.

Egyéb jogszabályok

8
255/2014. (X. 10.) Korm. rendelete a 2014–2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós…
5/2012. (III. 1.) NGM rendelete az elemi költségvetésről
2018. XL. törvény Magyarország 2019. központi költségvetésének megalapozásáról
261/2012. (X. 11.) KE határozata kitüntetés adományozásáról
34/2018. (XII. 3.) AM rendelete az élelmiszer-vállalkozás működéséhez szükséges szakképesítésekről
122/2019. (III. 19.) KE határozata kitüntetés adományozásáról
1491/2016. (IX. 15.) Korm. határozata a digitális termékek és szolgáltatások exportjának növeléséről, Magyarország…
1310/2012. (VIII. 23.) Korm. határozata az egyes beruházási projektek kapcsán felmerülő régészeti feltárási költségek…

Egyéb jogszabályok

Jogszabály szövege

Jogszabály szövege

23/2004. (III. 31.) OGY határozata a Kormány által 2004. február 11-én bejelentett, az M5-ös autópálya megvásárlásával és továbbépítésével kapcsolatos kormánydöntés körülményeinek és az ez alapján az AKA Rt.-vel megkötni tervezett szerződések várható következményeinek kivizsgálására országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról.

Az Országgyűlés azzal a szándékkal, hogy teljeskörűen feltárja az M5-ös autópályával kapcsolatos kormánydöntés körülményeit és következményeit, az alábbi határozatot hozza:

I. Az Országgyűlés a Házszabály 34. §-ának (1) bekezdése alapján vizsgálóbizottságot hoz létre a Kormány által 2004. február 11-én bejelentett, az M5-ös autópálya megvásárlásával és továbbépítésével kapcsolatos kormánydöntés körülményeinek és az ez alapján az AKA Rt.-vel megkötni tervezett szerződések várható következményeinek kivizsgálására.

A határozatot az Országgyűlés a 2004. március 29-i ülésnapján fogadta el.

II. A vizsgálat tárgya, annak tisztázása hogy 1. Milyen előzetes gazdasági, pénzügyi tervek, koncepciók készültek a kormányzat részéről az M5-ös autópályának a matricás rendszerbe történő integrálásával, az autópálya állami megvásárlásával és továbbépítésével kapcsolatban?

2.Milyen tárgyalások folytak a Kormány és az AKA Rt. között az autópálya állami kivásárlásával és továbbépítésével kapcsolatban? Milyen ajánlatot tett az AKA Rt., és hogyan alakult a felek álláspontja a tárgyalások során?
3.Fűződött-e bárkinek bármilyen érdeke ahhoz, hogy a matricás rendszerre történő áttérés végső határidejének kitűzésével, és annak nyilvánosságra hozatalával az AKA Rt.-t indokolatlanul előnyös helyzetbe hozza?
4.Kért-e, vagy kapott-e a kormányzat ajánlatot más befektetői csoportoktól, tárgyalt-e más befektetőkkel? Kik voltak ezek, és milyen ajánlatot tettek? Miért utasították el ezeket az ajánlatokat?
5.Igénybe vett-e a Kormány belföldi vagy külföldi gazdasági, jogi tanácsadókat? Ha igen, kik voltak ezek?
6.Miért nem közbeszerzési pályázat kiírása útján történt az autópálya továbbépítését végző társaság kiválasztása? Kinek és milyen érdeke fűződött a közbeszerzési pályázat mellőzéséhez?
7.Milyen indokok alapján fogadta el a Kormány az AKA Rt.-nek az autópálya továbbépítésére vonatkozó ajánlatát? Milyen árkalkuláció szolgált alapul a továbbépítésre befogadott ajánlathoz?
8.Miért nem vásárolja meg az állam teljes egészében az AKA Rt. részvényeit 2004-ben 72 milliárd forintért, és miért választotta a részleges kivásárlás és a bérlet kombinációját? Fűződik-e bárkinek bármilyen érdeke ehhez a konstrukcióhoz?
9.Mi történik a Postabank eladásából származó 101 milliárd forinttal? Fűződik-e bárkinek bármilyen érdeke ahhoz, hogy ezt az összeget az állam ne az autópálya megvásárlására, továbbépítésére és a matricás rendszerbe történő bevonására fordítsa?
10.Tartalmazni fog-e a szerződés az AKA Rt. 60%-os tulajdonrészének vételi opciójára nézve árajánlatot, és ha igen, akkor mekkora ez az összeg?
11.Tartalmazni fog-e a megkötendő szerződés a kisebbségi tulajdonos állam számára a megvásárolt tulajdoni hányadnak és az erre fordított vételárnak megfelelő vagy azt meghaladó mértékű garanciákat arra vonatkozóan, hogy az AKA Rt. gazdasági tevékenységét befolyásolhassa?
12.Milyen mértékű fenntartási és üzemeltetési költséggel számoltak a 2030-ig figyelembe vett rendelkezési díj összegének megállapításánál?
13.Milyen kamat- és költségkondíciókkal számoltak az ügyletben alkalmazott hitelkonstrukcióknál?
14.Milyen módszerrel és eredménnyel állapították meg a várható forgalmat és ennek alapján a várható díjbevételeket?
15.Ki fogja garantálni az ügylet lebonyolításához szükséges hiteleket? Milyen kondíciókkal?
16.Amennyiben a magyar állam vállalja a garanciát, rendelkezésre áll-e a szükséges garanciakeret?
17.Megtörtént-e az AKA Rt. értékbecslése, auditálása? 18. Mi indokolta az AKA Rt. forgalmi értékminősítésének elfogadását?
19.Eleget kíván-e tenni a Kormány az ,,üvegzsebtörvény’’-ben előírt kötelezettségének, és nyilvánosságra hozza-e az AKA Rt.-vel kötött szerződéseket teljes egészében?

Ha igen, mikor?

III. A vizsgálóbizottság maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit.

IV. A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, melynek tartalmaznia kell

a)a bizottság feladatát;
b)a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket;
c)a bizottság ténybeli és jogi megállapításait;
d)annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bi zonyítékokra alapította;
e)a vizsgálat által érintett szerv(ek) vagy személy(ek) észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan;
f)javaslatot az esetlegesen szükséges intézkedésekre. V. A vizsgálóbizottság 8 tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint:

Fidesz-Magyar Polgári Szövetség 3 MSZP 3 MDF 1 SZDSZ 1 VI. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján a Házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A bizottság elnökére az ellenzéki, alelnökére a kormánypárti képviselőcsoportok a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjesztenek elő javaslatot.

VII. A bizottság megbízatása kiterjed minden, az e határozat I. valamint II. 1—19. pontjait érintő vizsgálatra, és az ennek alapján szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslattételre. A bizottság a munkája során a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, illetőleg köteles a bizottság előtt megjelenni.

A bizottság C típusú ellenőrzéssel rendelkező tagjai jogosultak a II. pontban meghatározott tárgyban megismerni az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény mellékletében a különös adatfajták körében a (Pénzügyminisztérium) 131. és 132. pontjaiban jelzett adatfajtákat.

VIII. A bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. Működésének költségeit az Országgyűlés fedezi költségvetéséből.

IX. A bizottság megbízatása a bizottság jelentésének az Országgyűléshez történő benyújtásáig, de legkésőbb a megalakulástól számított hat hónapig tart.

X. A vizsgálóbizottság a tagjainak megválasztásáról rendelkező országgyűlési határozat kihirdetése napján alakul meg.

Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyűlés elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.