18/
- (III. 23.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 665/
- (XI. 17.) OVB határozatát helybenhagyja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás I. A választási eljárásról szóló
- évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.)
- §
(1)bekezdése alapján kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 665/
- (XI. 17.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen. A kezdeményező – aki azonos a kifogástevővel –
- október 21-én országos népszavazás kezdeményezésére irányulóan aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be, amelyen az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetéseket az Állam (Kormány) semmilyen módon, még átmenetileg sem vonhatja el?” Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. Megállapította, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.)
- §
(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az OVB szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés megfogalmazása nem egyértelmű, mivel nem állapítható meg, hogy a kezdeményező a „magánnyugdíjpénztári befizetések” alatt, a nyugdíjjárulékot vagy a tagdíjat, esetlegesen mindkettőt érti-e. Az OVB hivatkozik a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 18. §
(2)bekezdésére, mely értelmében a magánnyugdíjpénztár tagja nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére kötelezett. Az OVB szerint nem egyértelmű továbbá a feltenni kívánt kérdés a tekintetben sem, hogy kezdeményező mit ért az „Állam”, illetőleg a „(Kormány)” fogalma, mint a magánnyugdíjpénztári befizetések elvonására jogosult alatt. A két fogalom kezdeményezésben megjelölt módon történő egymás melletti használata azt a téves látszatot kelti, mintha az Állam és Kormány szinonim fogalmak lennének. Nem egyértelmű a népszavazásra feltenni kívánt kérdés azért sem, mivel a Kormány, mint központi államigazgatási szerv nem gyakorolhatja közvetlenül a népszavazásra feltenni kívánt kérdésben foglaltakat. Az OVB álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem egyértelmű a választópolgár számára, ugyanis nem állapítható meg, hogy a kezdeményező mit ért a befizetések elvonása alatt. Ezen kifejezés pontatlan megfogalmazása miatt a kérdés nyelvtani értelmezését követően sem állapítható meg, hogy egy eredményes népszavazást követően milyen tartalmú törvény megalkotására lenne köteles a jogalkotó. Mindezekre tekintettel az OVB – hivatkozással az Nsztv. 10. § c) pontjára és 13. §
(1)bekezdésére – a kérdés hitelesítését megtagadta. A kifogástevő szerint az OVB mérlegelése helytelen és az általa idézett – az egyértelműség követelményével kapcsolatos – alkotmánybírósági határozatokba ütközik. Az OVB azon érve, mely szerint a „magánnyugdíjpénztári befizetések” kifejezés nem egyértelmű nincs összhangban a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 1. §-ában meghatározott célokkal. Véleménye szerint nem elvárható és nem követelmény a Tbj. 18. §
(2)bekezdése szerinti elhatárolás, illetve köztudomású tény, hogy a tagdíj nem azonos (fogalom) a nyugdíjjárulékkal, továbbá a kérdés a népszavazásra bocsátását követően nyilvános vita tárgyává válik, ami szintén a választópolgárok tájékozódását segíti. Kifejti továbbá, hogy az OVB azon érve, mely szerint az Állam és a Kormány szinonim fogalomként való használata téves látszatot kelt irreleváns és figyelmen kívül hagyja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
- évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/
- (X. 6.) Korm. rendeletet, ami alapján tény, hogy egy Kormány végrehajtási rendeletek útján jogilag képes elvonni a magánnyugdíjpénztári befizetéseket. Álláspontja szerint a kérdésben szereplő elvonás szó pedig minden választópolgár számára világosan, közérthető módon kifejezi a népszavazási kezdeményezés mögötti szándékot, illetve jogalkotási kérést. Mindezekre tekintettel a kifogástevő az OVBh. megsemmisítését és az OVB új eljárásra való utasítását kérte az Alkotmánybíróságtól. Az OVB kifogással támadott határozata a Magyar Közlöny
- évi
- számában
- november 17-én jelent meg, a kifogást
- november 26-án – a törvényi határidőn belül – terjesztették elő az OVB-nél. II. A kifogás nem megalapozott.
- Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben irányadó hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló
- évi XXXII. törvény
- § h) pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve.
- §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróságnak a kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás. Ennek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – a beérkezett kifogás keretei között azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, és hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el. [63/
- (XII. 3.) AB határozat, ABH 2002, 342, 344.].
- Az OVB a kifogással támadott határozatában megállapította, hogy a kérdés nem felel meg az Nsztv.
- §
(1)bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Az Alkotmánybíróság – az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve – a kifogást nem találta megalapozottnak. Ezért a 665/
- (XI. 17.) OVB határozatot az abban foglalt indokok helyességére tekintettel, azonos indokok alapján helybenhagyta. Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest,
- március
- Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke