18/2011. (III. 23.) AB határozata
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a határozat egy országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének és a rajta szereplő kérdésnek a hitelesítésével kapcsolatos kifogásról szól. Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) döntését, amely megtagadta az ív hitelesítését.
Kire vonatkozik: Azok a kezdeményezők, akik országos népszavazást kívánnak indítani; Az Országos Választási Bizottság (OVB), mint a népszavazási kezdeményezések hitelesítéséért felelős szerv.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- Az országos népszavazási kezdeményezések aláírásgyűjtő íveinek hitelesítési eljárását.
- A népszavazásra szánt kérdések egyértelműségi követelményeit.
- Az Alkotmánybíróság hatáskörét a választási eljárással kapcsolatos kifogások elbírálásában.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Azok a kezdeményezők, akik országos népszavazást kívánnak indítani.
- Az Országos Választási Bizottság (OVB), mint a népszavazási kezdeményezések hitelesítéséért felelős szerv.
Melyek a főbb pontok?
- Az OVB megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, mert a kérdés nem felelt meg az egyértelműség követelményének.
- A kérdés ("Egyetért-e Ön azzal, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetéseket az Állam (Kormány) semmilyen módon, még átmenetileg sem vonhatja el?") megfogalmazása nem volt egyértelmű a "magánnyugdíjpénztári befizetések", az "Állam (Kormány)" és a "befizetések elvonása" kifejezések miatt.
- Az Alkotmánybíróság egyetértett az OVB indokaival, és helybenhagyta az OVB határozatát.
- Az Alkotmánybíróság a kifogás alapján lefolytatott eljárás során azt vizsgálja, hogy az aláírásgyűjtő ív és a népszavazásra szánt kérdés megfelel-e a jogszabályi feltételeknek.
Egyéb jogszabályok
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
18/2011. (III. 23.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 665/2010. (XI. 17.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás I. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján kifogás érkezett az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 665/2010. (XI. 17.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen.
A kezdeményező – aki azonos a kifogástevővel – 2010. október 21-én országos népszavazás kezdeményezésére irányulóan aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be, amelyen az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetéseket az Állam (Kormány) semmilyen módon, még átmenetileg sem vonhatja el?”
Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. Megállapította, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének.
Az OVB szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés megfogalmazása nem egyértelmű, mivel nem állapítható meg, hogy a kezdeményező a „magánnyugdíjpénztári befizetések” alatt, a nyugdíjjárulékot vagy a tagdíjat, esetlegesen mindkettőt érti-e. Az OVB hivatkozik a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 18. § (2) bekezdésére, mely értelmében a magánnyugdíjpénztár tagja nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére kötelezett.
Az OVB szerint nem egyértelmű továbbá a feltenni kívánt kérdés a tekintetben sem, hogy kezdeményező mit ért az „Állam”, illetőleg a „(Kormány)” fogalma, mint a magánnyugdíjpénztári befizetések elvonására jogosult alatt. A két fogalom kezdeményezésben megjelölt módon történő egymás melletti használata azt a téves látszatot kelti, mintha az Állam és Kormány szinonim fogalmak lennének. Nem egyértelmű a népszavazásra feltenni kívánt kérdés azért sem, mivel a Kormány, mint központi államigazgatási szerv nem gyakorolhatja közvetlenül a népszavazásra feltenni kívánt kérdésben foglaltakat.
Az OVB álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem egyértelmű a választópolgár számára, ugyanis nem állapítható meg, hogy a kezdeményező mit ért a befizetések elvonása alatt. Ezen kifejezés pontatlan megfogalmazása miatt a kérdés nyelvtani értelmezését követően sem állapítható meg, hogy egy eredményes népszavazást követően milyen tartalmú törvény megalkotására lenne köteles a jogalkotó.
Mindezekre tekintettel az OVB – hivatkozással az Nsztv. 10. § c) pontjára és 13. § (1) bekezdésére – a kérdés hitelesítését megtagadta.
A kifogástevő szerint az OVB mérlegelése helytelen és az általa idézett – az egyértelműség követelményével kapcsolatos – alkotmánybírósági határozatokba ütközik.
Az OVB azon érve, mely szerint a „magánnyugdíjpénztári befizetések” kifejezés nem egyértelmű nincs összhangban a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 1. §-ában meghatározott célokkal.
Véleménye szerint nem elvárható és nem követelmény a Tbj. 18. § (2) bekezdése szerinti elhatárolás, illetve köztudomású tény, hogy a tagdíj nem azonos (fogalom) a nyugdíjjárulékkal, továbbá a kérdés a népszavazásra bocsátását követően nyilvános vita tárgyává válik, ami szintén a választópolgárok tájékozódását segíti.
Kifejti továbbá, hogy az OVB azon érve, mely szerint az Állam és a Kormány szinonim fogalomként való használata téves látszatot kelt irreleváns és figyelmen kívül hagyja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletet, ami alapján tény, hogy egy Kormány végrehajtási rendeletek útján jogilag képes elvonni a magánnyugdíjpénztári befizetéseket.
Álláspontja szerint a kérdésben szereplő elvonás szó pedig minden választópolgár számára világosan, közérthető módon kifejezi a népszavazási kezdeményezés mögötti szándékot, illetve jogalkotási kérést.
Mindezekre tekintettel a kifogástevő az OVBh. megsemmisítését és az OVB új eljárásra való utasítását kérte az Alkotmánybíróságtól.
Az OVB kifogással támadott határozata a Magyar Közlöny 2010. évi 175. számában 2010. november 17-én jelent meg, a kifogást 2010. november 26-án – a törvényi határidőn belül – terjesztették elő az OVB-nél.
II. A kifogás nem megalapozott.
Az Alkotmánybíróság – az OVB határozatában foglalt indokolással egyetértve – a kifogást nem találta megalapozottnak. Ezért a 665/2010. (XI. 17.) OVB határozatot az abban foglalt indokok helyességére tekintettel, azonos indokok alapján helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.
Budapest, 2011. március 22. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke