101/2013. (XII. 12.) OGY határozata az Európa több országát érintő lehallgatási botrány magyarországi szálainak, valamint a külföldi befolyásszerzési törekvéseknek a feltárására irányuló vizsgálóbizottság létrehozásáról. 1. Az Országgyűlés az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 24. §-a alapján vizsgálóbizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre az Európa több országát érintő lehallgatási botrány magyarországi szálainak, valamint a külföldi befolyásszerzési törekvéseknek a feltárására. 2. A vizsgálat tárgya különösen a következő kérdések tisztázására irányul:
- a)az amerikai lehallgatási botrány keretében megállapítható-e, hogy Magyarországon lehallgattak politikai, közéleti, gazdasági szereplőket,
- b)Magyarország a NSA által lehallgatott országok közé tartozott-e, vagy csak „eszköze” volt az NSA egyéb tevékenységének,
- c)a hazai elhárítási területnek vannak-e megállapításai arra vonatkozóan, hogy mi volt a külföldi információszerzés iránya, célja, kik voltak az alanyai,
- d)a hazai titkosszolgálatoknak vannak-e megállapításai arra vonatkozóan, hogy Magyarország szuverenitásának befolyásolására milyen eszközöket, módszereket használtak, az milyen formában valósult meg,
- e)az információszerzés során a befolyásolásra törekvő országok milyen hazai adatokhoz férhettek hozzá, meghatározható-e ezen adatok súlya, felhasználhatósága, illetve nemzetbiztonsági értéke, f ) a befolyásolásra törekvő országok és Magyarország között milyen partnerségi, együttműködési megállapodások léteztek, léteznek,
- g)Magyarország és a befolyásolásra törekvő országok közötti együttműködésen alapuló információcsere tartalma, iránya a vizsgált időszakban,
- h)a felderítés során a befolyásolással kapcsolatban keletkezett megállapítások milyen szintre lettek tájékoztatva a vizsgált időszakban,
- i)magyarországi hírszerző szervezetek részéről érkeztek-e, és ha igen milyen tartalommal jelzések a külföldi befolyásolási szándékra vonatkozóan és hogyan hasznosultak a megszerzett információk,
- j)megállapítható-e a hazai titkosszolgálatok feladatkörébe nem tartozó, ugyanakkor Magyarország szuverenitásának befolyásolására törekvő új jelenségek, eszközök, módszerek,
- k)annak megállapítása, hogy milyen külföldi érdekcsoportok, szervezetek kiket és milyen céllal támogatnak Magyarországon saját érdekeik érvényesítésére. 3. A Bizottság az 50/2003. (XI. 5.) AB határozatban foglaltak figyelembevételével maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit. 4. A Bizottság a munkájáról az Ogytv. 26. §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelő jelentést készít, amelyet
- március 1-jéig benyújt az Országgyűlésnek. A jelentésben el kell különíteni a minősített adatot tartalmazó, illetve nem tartalmazó részeket.
- A Bizottság 8 országgyűlési képviselőből áll. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői, illetve a független képviselők tesznek ajánlást az Országgyűlés elnökének az alábbiak szerint: Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 3 fő Kereszténydemokrata Néppárt 1 fő Magyar Szocialista Párt 1 fő Jobbik Magyarországért Mozgalom 1 fő Lehet Más a Politika 1 fő Független 1 fő A határozatot az Országgyűlés a
- december 10-i ülésnapján fogadta el.
- A Bizottság elnökének személyére a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának vezetője, egyik alelnökének személyére a legnagyobb kormánypárti, másik alelnökének személyére a legnagyobb ellenzéki képviselőcsoport vezetője – a bizottsági tagságra jelöltek köréből – terjeszt elő javaslatot az Országgyűlés elnökének. A független képviselők az ajánlásukat az Országgyűlés elnökének terjesztik elő. A Bizottság elnökének, alelnökeinek és tagjainak megválasztására – a képviselőcsoport-vezetőknek a független képviselők véleményét is mérlegelő indítványa szerint – az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz.
- A Bizottság tagjává csak olyan országgyűlési képviselő választható meg, akinek a legmagasabb szintű nemzetbiztonsági ellenőrzése megtörtént, és az annak alapján készült szakvélemény kockázati tényezőt nem tartalmazott. A Bizottság tagja személyi biztonsági tanúsítvány, titoktartási nyilatkozat és felhasználói engedély nélkül jogosult a minősített adat felhasználására.
- A Bizottság a munkája során a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a Bizottság rendelkezésére bocsátani, illetőleg köteles a Bizottság előtt megjelenni.
- A Bizottság előtt a feladatkörébe tartozó kérdésekben tartott meghallgatásokon a nemzeti minősített adattal összefüggésben titoktartásra kötelezett személy a minősítő engedélye nélkül is nyilatkozhat a minősített adatról.
- A Bizottság működése során a minősített adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseket a jelen határozatban foglaltak figyelembevételével mindvégig meg kell tartani.
- A Bizottság megbízatása a tagjainak megválasztásáról szóló országgyűlési határozat közzétételekor kezdődik.
- A Bizottság működése a
- pont szerint benyújtott jelentésről szóló országgyűlési határozat meghozataláig tart.
- A Bizottság tagjai munkájukért díjazásban nem részesülnek.
- A Bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. A Bizottság szakértője csak olyan személy lehet, akinek a legmagasabb szintű nemzetbiztonsági ellenőrzése megtörtént, és az annak alapján készült szakvélemény kockázati tényezőt nem tartalmazott.
- A Bizottság működésének költségeit az Országgyűlés költségvetéséből kell fedezni.
- E határozat a közzétételét követő napon lép hatályba. kövér lászló s. k., az Országgyűlés elnöke