101/2013. (XII. 12.) OGY határozata az Európa több országát érintő lehallgatási botrány magyarországi szálainak, valamint a külföldi befolyásszerzési

101/2013. (XII. 12.) OGY határozata az Európa több országát érintő lehallgatási botrány magyarországi szálainak, valamint a külföldi befolyásszerzési törekvéseknek a feltárására irányuló vizsgálóbizottság létrehozásáról. 1. Az Országgyűlés az  Országgyűlésről szóló 2012.  évi XXXVI.  törvény (a  továbbiakban: Ogytv.) 24.  §-a alapján vizsgálóbizottságot (a  továbbiakban: Bizottság) hoz létre az  Európa több országát érintő lehallgatási botrány magyarországi szálainak, valamint a külföldi befolyásszerzési törekvéseknek a feltárására. 2. A vizsgálat tárgya különösen a következő kérdések tisztázására irányul: a) az  amerikai lehallgatási botrány keretében megállapítható-e, hogy Magyarországon lehallgattak politikai, közéleti, gazdasági szereplőket, b) Magyarország a  NSA által lehallgatott országok közé tartozott-e, vagy csak „eszköze” volt az  NSA egyéb tevékenységének, c) a  hazai elhárítási területnek vannak-e megállapításai arra vonatkozóan, hogy mi volt a  külföldi információszerzés iránya, célja, kik voltak az alanyai, d) a  hazai titkosszolgálatoknak vannak-e megállapításai arra vonatkozóan, hogy Magyarország szuverenitásának befolyásolására milyen eszközöket, módszereket használtak, az  milyen formában valósult meg, e) az  információszerzés során a  befolyásolásra törekvő országok milyen hazai adatokhoz férhettek hozzá, meghatározható-e ezen adatok súlya, felhasználhatósága, illetve nemzetbiztonsági értéke, f ) a  befolyásolásra törekvő országok és Magyarország között milyen partnerségi, együttműködési megállapodások léteztek, léteznek, g) Magyarország és a  befolyásolásra törekvő országok közötti együttműködésen alapuló információcsere tartalma, iránya a vizsgált időszakban, h) a felderítés során a befolyásolással kapcsolatban keletkezett megállapítások milyen szintre lettek tájékoztatva a vizsgált időszakban, i) magyarországi hírszerző szervezetek részéről érkeztek-e, és ha igen milyen tartalommal jelzések a  külföldi befolyásolási szándékra vonatkozóan és hogyan hasznosultak a megszerzett információk, j) megállapítható-e a  hazai titkosszolgálatok feladatkörébe nem tartozó, ugyanakkor Magyarország szuverenitásának befolyásolására törekvő új jelenségek, eszközök, módszerek, k) annak megállapítása, hogy milyen külföldi érdekcsoportok, szervezetek kiket és milyen céllal támogatnak Magyarországon saját érdekeik érvényesítésére. 3. A Bizottság az 50/2003. (XI. 5.) AB határozatban foglaltak figyelembevételével maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit. 4. A  Bizottság a  munkájáról az  Ogytv. 26.  § (1)  bekezdésében foglaltaknak megfelelő jelentést készít, amelyet 2014. március 1-jéig benyújt az  Országgyűlésnek. A  jelentésben el kell különíteni a  minősített adatot tartalmazó, illetve nem tartalmazó részeket. 5. A Bizottság 8 országgyűlési képviselőből áll. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői, illetve a független képviselők tesznek ajánlást az Országgyűlés elnökének az alábbiak szerint: Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 3 fő Kereszténydemokrata Néppárt 1 fő Magyar Szocialista Párt 1 fő Jobbik Magyarországért Mozgalom 1 fő Lehet Más a Politika 1 fő Független 1 fő A határozatot az Országgyűlés a 2013. december 10-i ülésnapján fogadta el. 6. A  Bizottság elnökének személyére a  Fidesz – Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának vezetője, egyik alelnökének személyére a  legnagyobb kormánypárti, másik alelnökének személyére a  legnagyobb ellenzéki képviselőcsoport vezetője – a  bizottsági tagságra jelöltek köréből – terjeszt elő javaslatot az  Országgyűlés elnökének. A független képviselők az ajánlásukat az Országgyűlés elnökének terjesztik elő. A Bizottság elnökének, alelnökeinek és tagjainak megválasztására – a  képviselőcsoport-vezetőknek a  független képviselők véleményét is mérlegelő indítványa szerint – az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. 7. A  Bizottság tagjává csak olyan országgyűlési képviselő választható meg, akinek a  legmagasabb szintű nemzetbiztonsági ellenőrzése megtörtént, és az  annak alapján készült szakvélemény kockázati tényezőt nem tartalmazott. A  Bizottság tagja személyi biztonsági tanúsítvány, titoktartási nyilatkozat és felhasználói engedély nélkül jogosult a minősített adat felhasználására. 8. A  Bizottság a  munkája során a  feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A  kért adatokat mindenki köteles a Bizottság rendelkezésére bocsátani, illetőleg köteles a Bizottság előtt megjelenni. 9. A  Bizottság előtt a  feladatkörébe tartozó kérdésekben tartott meghallgatásokon a  nemzeti minősített adattal összefüggésben titoktartásra kötelezett személy a minősítő engedélye nélkül is nyilatkozhat a minősített adatról. 10. A  Bizottság működése során a  minősített adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseket a  jelen határozatban foglaltak figyelembevételével mindvégig meg kell tartani. 11. A Bizottság megbízatása a tagjainak megválasztásáról szóló országgyűlési határozat közzétételekor kezdődik. 12. A Bizottság működése a 4. pont szerint benyújtott jelentésről szóló országgyűlési határozat meghozataláig tart. 13. A Bizottság tagjai munkájukért díjazásban nem részesülnek. 14. A  Bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. A  Bizottság szakértője csak olyan személy lehet, akinek a legmagasabb szintű nemzetbiztonsági ellenőrzése megtörtént, és az annak alapján készült szakvélemény kockázati tényezőt nem tartalmazott. 15. A Bizottság működésének költségeit az Országgyűlés költségvetéséből kell fedezni. 16. E határozat a közzétételét követő napon lép hatályba. kövér lászló s. k., az Országgyűlés elnöke