113/2013. (VII. 17.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2013. július 10-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C.

113/2013. (VII. 17.) OVB határozata. Az Országos Választási Bizottság – 2013. július 10-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva dr. L. S. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a  Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a  Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A  jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az  illeték mértéke 15 000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. Indokolás I. Beadványozó 2013. június 27-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az  Országos Választási Bizottsághoz az  országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998.  évi III.  törvény (a  továbbiakban: Nsztv.) 2.  §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt: „„egyetért-e ön azzal, hogy az  egyenlő elbírálás elve alapján minden olyan hivatalos személy ellen (bírók, ügyészek, kormány- és köztisztviselők, országgyűlési képviselők, ovB tagokj,stb.) az  elévülési időn belül indítandó büntetőeljárás során, akik hivatalos személyként írásbeli felhívás ellenére megtagadták, a  jogvesztő határidő után, nem jogutód szervezetként alakult, a  bírósági nyilvántartásba történő bejegyzés elmaradása miatt jogilag soha-semmikor létre nem jött, a  mai napig jogellenesen működő ügyvédi kamara tisztségviselői ellen a  Be 171.§.(2)  bekezdése alapján büntető feljelentést tegyenek és ezzel a  hivatali visszaélés bűntettén túl más bűncselekmények törvényi tényállását is megvalósították, szakmai és emberi alkalmatlanság miatt azonnali hatállyal felmentésre kerüljenek, továbbá a  teljes vagyonuk elkobzása érdekében minden ingó és ingatlan vagyonukra bűnügyi zárlat kerüljön elrendelésre.” Magyarország Alaptörvénye (a  továbbiakban: Alaptörvény) 8.  cikk (2)  bekezdése szerint országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 6. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége, hogy a  büntetőeljárásról szóló törvényben megállapított feltételek esetén a  büntetőeljárást megindítsa, illetőleg az eljárást lefolytassa. Előzőek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a népszavazásra feltett kérdésben foglalt büntetőeljárás megindítására az Országgyűlés nem rendelkezik döntési jogosultsággal, vagyis a kérdés nem tartozik az  Országgyűlés feladat- és hatáskörébe. Az  Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a  kezdeményezés az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése értelmében országos népszavazás tárgya nem lehet. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a  kezdeményezésben foglalt kérdés az  Nsztv. 13.  § (1) bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek nem felel meg. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a  népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az  szükséges, hogy a  kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint az aláírásgyűjtő íven feltüntetett kérdés rendkívüli hosszúsága és bonyolult megfogalmazása miatt a  választópolgárok számára nehezen érthető, továbbá a  kezdeményezésben használt fogalmazás többszörösen összetett és olyan szövevényes, amely kizárja, hogy az akár a választópolgárok akár a jogalkotó számára egyértelműen értelmezhető legyen. Nem derül kis a kérdésből továbbá az sem, hogy ki a címzettje a kezdeményezésnek, továbbá a kezdeményezés számos kérdést vet fel, több részkérdés tartalmaz. Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a  kezdeményezés azért sem egyértelmű, mivel kezdeményezés több kérdést tartalmaz, ugyanis egyszerre a  „bírók, ügyészek, kormány- és köztisztviselők, országgyűlési képviselők, OVB tagokj,stb.”vonatkozásában kellene a  választópolgároknak véleményt nyilvánítani. A felsorolás egyes elemei tekintetében viszont nincs lehetőségük a választópolgároknak külön-külön döntést hozniuk a kezdeményezésekről. Fentiek alapján az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § a) és c) pontjai alapján, mivel a kérdés nem tartozik az  Országgyűlés feladat és hatáskörébe, továbbá a  kérdés megfogalmazása nem felel meg a  törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. II. A határozat az  Alaptörvény 8.  cikk (2)  bekezdésén, Nsztv. 2.  §-án, a  10.  § a) és c)  pontján, 13.  § (1)  bekezdésén, a  Be. 6.  § (1)  bekezdésén, a  választási eljárásról szóló 2013.  évi XXXVI.  törvény 349.  § (1)  bekezdés c)  pontján, a  jogorvoslatról szóló tájékoztatás a  régi Ve. 130.  §-ának (1)  bekezdésén, az  illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul. Dr. Bordás vilmos s. k., az Országos Választási Bizottság elnöke