273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelete a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a rendelet a munkavédelmi bírságok összegét és kiszabásának részletes szabályait határozza meg, a munkavédelmi hatósági eljárások keretében.
Kire vonatkozik: A munkavédelmi hatóságokra, amelyek a bírságokat kiszabják; A munkáltatókra, akik munkavédelmi normasértéseket követnek el.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Szakaszok
- 4
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- A munkavédelmi bírság alapösszegét és annak kiszámítási módját.
- A bírság mértékét befolyásoló szorzókat a normasértések, veszélyeztetés időtartama, illetve balesetek esetén.
- A bírság mértékének emelésére és csökkentésére vonatkozó mérlegelési lehetőségeket.
- A rendelet hatályát a munkavédelmi hatósági eljárásokra.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- A munkavédelmi hatóságokra, amelyek a bírságokat kiszabják.
- A munkáltatókra, akik munkavédelmi normasértéseket követnek el.
Melyek a főbb pontok?
- A munkavédelmi bírság alapösszege súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként ötvenezer forint.
- A bírság mértéke emelkedik, ha 2-4 normasértés esetén 1,5-szeresére, 5-7 normasértés esetén 2-szeresére, 8 vagy annál több normasértés esetén 3-szorosára.
- Halálos munkabaleset esetén a bírság mértéke 10-szeresére emelkedik.
- Mikro-, kis- és középvállalkozások vagy természetes személy munkáltatók esetén a bírság mértéke 0,8-szorosára csökken.
Egyéb jogszabályok
8
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
Tartalomjegyzék (4)
273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelete a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról.
A Kormány a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdés meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1.A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed a munkavédelmi hatósági eljárásra és a munkavédelmi hatósági eljárást lefolytató munkavédelmi hatóságra.
2.Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában:
a)veszélyeztetés: munkaeszköz, anyag, keverék, munkafolyamat, munkaszervezés, technológia esetén – ideértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is – a szükséges védelem elmaradása;
b)közvetlen veszélyeztetés: a veszélyeztetés térben és időben konkretizálódik, tehát meghatározott személyt vagy személyeket érint, realizálódása előreláthatóan rövid időn belül bekövetkezhet;
c)súlyos veszélyeztetés: amelyet jogszabály annak minősít, továbbá amely a baleset, betegség bekövetkezésének magas valószínűségét jelenti, és amelynél a nagymértékű károsodás várható, különösen a súlyos munkabaleset, foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíció;
d)munkavédelmi norma: a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 11. § és 12. §-ában meghatározott munkavédelemre vonatkozó szabályok.
3.A munkavédelmi bírság kiszabására vonatkozó különös szabály
3. §A munkavédelmi bírság kiszabásakor a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény
alkalmazása során közvetlen veszélyeztetésnek a 2. § b) pontjában meghatározott magatartást kell tekinteni.
4.A munkavédelmi bírság mértéke 4. § A munkavédelmi bírság alapösszege a súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként ötvenezer forint.
5. §
A munkavédelmi bírság mértéke a 4. §-ban meghatározott alapösszeg és a 6. §-ban alkalmazandó szorzók alapján, a 7. § szerinti emelési és csökkentési lehetőség figyelembevételével kerül kiszámításra, azzal, hogy a bírság mértéke nem lehet kevesebb a munkavédelmi bírság az Mvt.-ben meghatározott legkisebb vagy több az Mvt.-ben meghatározott legnagyobb összegénél.
6. §(1) A munkavédelmi hatóság a hatósági eljárás során
a)2–4 munkavédelmi normasértés esetén 1,5-szörösére;
b)5–7 munkavédelmi normasértés esetén 2-szeresére;
c)8 vagy annál több munkavédelmi normasértés esetén 3-szorosára emeli meg a munkavédelmi bírság mértékét.
(2)Ha a munkavédelmi hatóság a hatósági eljárás során azt állapítja meg, hogy a munkavállaló súlyos veszélyeztetésének időtartama bizonyítottan
a)egy óránál tovább fennállt, 1,3-szorosára;
b)nyolc óránál tovább fennállt, 1,5-szörösére;
c)egy hétnél tovább fennállt, 3-szorosára;
d)egy hónapnál tovább fennállt, 5-szeresére emeli meg a munkavédelmi bírság mértékét.
(3)Ha munkáltató mulasztása miatt
a)fokozott expozíció következett be, 1,2-szeresére;
b)munkabaleset vagy egészségkárosodás következett be, 1,5-szörösére;
c)súlyos munkabaleset – kivéve halálos munkabaleset – következett be, 3-szorosára;
d)halálos munkabaleset következett be, 10-szeresére emeli meg a munkavédelmi hatóság a munkavédelmi bírság mértékét.
(4)Ha a munkavédelmi hatóság korábbi hatósági eljárása során feltárt súlyos veszélyeztetés miatt a munkáltatóval szemben jogerősen munkavédelmi bírságot szabott ki a hatósági ellenőrzést megelőző két éven belül, akkor a munkavédelmi bírság mértékét 1,5-szörösére emeli meg.
(5)A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás vagy természetes személy munkáltató munkavédelmi normasértése esetén a munkavédelmi bírság mértéke 0,8-szorosára csökken.
7. §(1) Az 5. § alapján megállapított munkavédelmi bírság mértékét a munkavédelmi hatóság mérlegelési jogkörében
legfeljebb 20%-kal megemelheti ha
a)megállapítja, hogy a határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépése a 10%-ot meghaladja,
b)megállapítja, hogy a munkavédelmi normában meghatározott mérték túllépése a 10%-ot meghaladja,
c)a munkáltató nem bízott meg munkavédelmi szakembert a munkavédelmi feladatok ellátására,
d)nincs a munkáltatónál biztosítva a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás,
e)a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet szerinti II. vagy III. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál az előírt kockázatértékelés hiányzik,
f)a munkavédelmi oktatás nem került megtartásra;
g)a munkáltató nem szervezte meg a munkavédelmi képviselő választását olyan esetben, amikor ez kötelező lett volna, vagy nem biztosította a megválasztott munkavédelmi képviselő működési feltételeit,
h)jogszabályban meghatározott esetekben a munkáltató nem alkalmazott biztonsági és egészségvédelmi koordinátort, vagy
i)megállapítja, hogy a munkáltató a munkavégzés hatókörében tartózkodó személy életét, testi épségét és egészségét is veszélyezteti.
(2)Az 5. § alapján megállapított munkavédelmi bírság mértékét a munkavédelmi hatóság mérlegelési jogkörében legfeljebb 20%-kal csökkentheti ha
a)a munkáltató tényfeltárást segítő magatartást tanúsított;
b)a veszélyeztetés megvalósulásában a munkavállaló szabályszegő magatartása is közrejátszott vagy
c)a munkáltató a hatályos munkavédelmi előírásoknál szigorúbb megelőző intézkedéseket valósít meg.
5.Átmeneti és záró rendelkezések 8. § Ez a rendelet 2012. január 1. napján lép hatályba.
9.§ E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult munkavédelmi hatósági eljárásokban kell alkalmazni.
Orbán Viktor s. k., miniszterelnök