273/
- (XII. 20.) Korm. rendelete a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról. A Kormány a munkavédelemről szóló
- évi XCIII. törvény
- §
(2)bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk
(3)bekezdés meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed a munkavédelmi hatósági eljárásra és a munkavédelmi hatósági eljárást lefolytató munkavédelmi hatóságra. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában:
- a)veszélyeztetés: munkaeszköz, anyag, keverék, munkafolyamat, munkaszervezés, technológia esetén – ideértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is – a szükséges védelem elmaradása;
- b)közvetlen veszélyeztetés: a veszélyeztetés térben és időben konkretizálódik, tehát meghatározott személyt vagy személyeket érint, realizálódása előreláthatóan rövid időn belül bekövetkezhet;
- c)súlyos veszélyeztetés: amelyet jogszabály annak minősít, továbbá amely a baleset, betegség bekövetkezésének magas valószínűségét jelenti, és amelynél a nagymértékű károsodás várható, különösen a súlyos munkabaleset, foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíció;
- d)munkavédelmi norma: a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 11. § és 12. §-ában meghatározott munkavédelemre vonatkozó szabályok. 3. A munkavédelmi bírság kiszabására vonatkozó különös szabály 3. § A munkavédelmi bírság kiszabásakor a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény alkalmazása során közvetlen veszélyeztetésnek a 2. §
- b)pontjában meghatározott magatartást kell tekinteni. 4. A munkavédelmi bírság mértéke 4. § A munkavédelmi bírság alapösszege a súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként ötvenezer forint. 5. § A munkavédelmi bírság mértéke a 4. §-ban meghatározott alapösszeg és a 6. §-ban alkalmazandó szorzók alapján, a 7. § szerinti emelési és csökkentési lehetőség figyelembevételével kerül kiszámításra, azzal, hogy a bírság mértéke nem lehet kevesebb a munkavédelmi bírság az Mvt.-ben meghatározott legkisebb vagy több az Mvt.-ben meghatározott legnagyobb összegénél. 6. §
(1)A munkavédelmi hatóság a hatósági eljárás során
- a)2–4 munkavédelmi normasértés esetén 1,5-szörösére;
- b)5–7 munkavédelmi normasértés esetén 2-szeresére;
- c)8 vagy annál több munkavédelmi normasértés esetén 3-szorosára emeli meg a munkavédelmi bírság mértékét.
(2)Ha a munkavédelmi hatóság a hatósági eljárás során azt állapítja meg, hogy a munkavállaló súlyos veszélyeztetésének időtartama bizonyítottan
- a)egy óránál tovább fennállt, 1,3-szorosára;
- b)nyolc óránál tovább fennállt, 1,5-szörösére;
- c)egy hétnél tovább fennállt, 3-szorosára;
- d)egy hónapnál tovább fennállt, 5-szeresére emeli meg a munkavédelmi bírság mértékét.
(3)Ha munkáltató mulasztása miatt
- a)fokozott expozíció következett be, 1,2-szeresére;
- b)munkabaleset vagy egészségkárosodás következett be, 1,5-szörösére;
- c)súlyos munkabaleset – kivéve halálos munkabaleset – következett be, 3-szorosára;
- d)halálos munkabaleset következett be, 10-szeresére emeli meg a munkavédelmi hatóság a munkavédelmi bírság mértékét.
(4)Ha a munkavédelmi hatóság korábbi hatósági eljárása során feltárt súlyos veszélyeztetés miatt a munkáltatóval szemben jogerősen munkavédelmi bírságot szabott ki a hatósági ellenőrzést megelőző két éven belül, akkor a munkavédelmi bírság mértékét 1,5-szörösére emeli meg.
(5)A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás vagy természetes személy munkáltató munkavédelmi normasértése esetén a munkavédelmi bírság mértéke 0,8-szorosára csökken. 7. §
(1)Az 5. § alapján megállapított munkavédelmi bírság mértékét a munkavédelmi hatóság mérlegelési jogkörében legfeljebb 20%-kal megemelheti ha
- a)megállapítja, hogy a határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépése a 10%-ot meghaladja,
- b)megállapítja, hogy a munkavédelmi normában meghatározott mérték túllépése a 10%-ot meghaladja,
- c)a munkáltató nem bízott meg munkavédelmi szakembert a munkavédelmi feladatok ellátására,
- d)nincs a munkáltatónál biztosítva a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás,
- e)a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet szerinti II. vagy III. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál az előírt kockázatértékelés hiányzik,
- f)a munkavédelmi oktatás nem került megtartásra;
- g)a munkáltató nem szervezte meg a munkavédelmi képviselő választását olyan esetben, amikor ez kötelező lett volna, vagy nem biztosította a megválasztott munkavédelmi képviselő működési feltételeit,
- h)jogszabályban meghatározott esetekben a munkáltató nem alkalmazott biztonsági és egészségvédelmi koordinátort, vagy
- i)megállapítja, hogy a munkáltató a munkavégzés hatókörében tartózkodó személy életét, testi épségét és egészségét is veszélyezteti.
(2)Az 5. § alapján megállapított munkavédelmi bírság mértékét a munkavédelmi hatóság mérlegelési jogkörében legfeljebb 20%-kal csökkentheti ha
- a)a munkáltató tényfeltárást segítő magatartást tanúsított;
- b)a veszélyeztetés megvalósulásában a munkavállaló szabályszegő magatartása is közrejátszott vagy
- c)a munkáltató a hatályos munkavédelmi előírásoknál szigorúbb megelőző intézkedéseket valósít meg. 5. Átmeneti és záró rendelkezések 8. § Ez a rendelet 2012. január 1. napján lép hatályba. 9. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult munkavédelmi hatósági eljárásokban kell alkalmazni. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök