118/2011. (XII. 2.) AB határozata
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a határozat egy országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének és a rajta szereplő kérdésnek a hitelesítésével kapcsolatos kifogásról szól. Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) döntését, amely megtagadta a kérdés hitelesítését.
Kire vonatkozik: Az országos népszavazási kezdeményezés hitelesítési eljárásának kezdeményezője; Az Országos Választási Bizottság (OVB).
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- Országos népszavazási kezdeményezések aláírásgyűjtő íveinek hitelesítése.
- A népszavazási kérdések egyértelműségi követelménye.
- Az Alkotmánybíróság hatásköre az OVB határozatai elleni kifogások elbírálásában.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- Az országos népszavazási kezdeményezés hitelesítési eljárásának kezdeményezője.
- Az Országos Választási Bizottság (OVB).
Melyek a főbb pontok?
- Az OVB megtagadta egy népszavazási kérdés hitelesítését, mert az nem felelt meg az egyértelműségi követelménynek.
- A kérdés a "munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon végzett munkáért járó bérpótlékra vonatkozó szabályok" 2011. január 1-jén hatályos szabályok szerinti alkalmazására vonatkozott.
- Az OVB szerint a választópolgárok számára nem volt egyértelmű, hogy mit értenek a kérdésben szereplő fogalmak alatt.
- Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az OVB 96/2011. (VI. 24.) OVB határozatát, egyetértve annak indokaival.
Egyéb jogszabályok
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
118/2011. (XII. 2.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldánya és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 96/2011. (VI. 24.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás I. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján a hitelesítési eljárás kezdeményezője kifogást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 96/2011. (VI. 24.) OVB határozata ellen, amelyben az OVB határozatának megsemmisítését és az OVB új eljárásra utasítását kéri.
Az OVB vitatott határozatában megtagadta annak az országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ívnek a hitelesítését, amelyen a következő kérdés szerepel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon végzett munkáért járó bérpótlékra vonatkozó szabályok a 2011. január 1-jén hatályos szabályok szerint legyenek?”
Az OVB a kérdés hitelesítését azért tagadta meg, mert az nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében előírt egyértelműségi követelménynek. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen felelni. Az OVB szerint a választópolgárok számára nem egyértelmű, hogy mi értendő a kérdésben meghatározott „munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon végzett munkáért bérpótlékra vonatkozó”, illetve a „2011. január 1-jén hatályos szabályok” alatt. A választópolgároktól ugyanis nem várható el, hogy a jogszabályok részletes tartalmával tisztában legyenek. Az OVB álláspontja szerint magából a népszavazási kérdésből ki kell derülnie, hogy a választópolgár aláírásával, illetve szavazatával milyen kérdést támogat. Mindezekre tekintettel az OVB – hivatkozással az Nsztv. 10. § c) pontjára és 13. § (1) bekezdésére – a kérdés hitelesítését megtagadta.
A kifogás benyújtója szerint az OVBh.-ban kifejtett indokok megalapozatlanok. A kifogás hivatkozik az Alkotmánybíróság népszavazási kérdések egyértelműségének megítélésben kialakított gyakorlatára. Álláspontja szerint a kérdés maradéktalanul eleget tesz, mind a választópolgári, mind a jogalkotói egyértelműség Alkotmánybíróság által kialakított követelményének. A választópolgári egyértelműségnek – a kifogástevő szerint – önmagában a kérdés tartalma tekintetében kell fennállnia, ugyanis a választópolgár a kívánt szabályozás tartalmáról dönt, s nem arról, hogy az Országgyűlésnek az eredményes népszavazás alapján milyen szabályozási megoldást kell választania. Másrészt a 2011. január 1-jén hatályos szabályok bárki által megismerhetőek a Magyar Közlönyből és jogtárakból. A kifogásban előadottak szerint nem sérti a kérdés a jogalkotói egyértelműség követelményét sem.
A jogalkotói egyértelműségnek az eredményes népszavazást követően kell fennállnia. Tekintettel arra, hogy a népszavazási eljárás során a szabályozási környezet megváltozhat, a parlamentnek a népszavazás eredményének ismeretében kell eldöntenie azt, hogy a népszavazásra bocsátott kérdésből milyen – szabályozási, vagy a szabályozástól való tartózkodás – kötelezettsége származik. A kifogás rámutat arra, hogy a kérdés megfogalmazásával kapcsolatosan az OVB által felhozott kifogások is alaptalanok. A kérdés kötőereje
Az OVB határozata a Magyar Közlöny 2011. évi 69. számában 2011. június 24-én jelent meg. A kifogást a Ve. 130. §
II. A kifogás nem megalapozott.
Az Alkotmánybíróság a határozat közzétételét az OVB határozatának a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.
Budapest, 2011. november 29. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke