2013. CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról.

2013. CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról. Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak védelme, kiemelten az  elítéltek és az  egyéb jogcímen fogvatartottak emberi méltóságának a tiszteletben tartása érdekében, a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmának és az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése céljából, Magyarország nemzetközi jogi és európai uniós kötelezettségeinek figyelembevételével, az állam kizárólagos büntető hatalmának a végrehajtáson keresztül történő érvényesítése céljából, szem előtt tartva azt a társadalmi elvárást, hogy az elítéltek teljes körű foglalkoztatása által az önfenntartó büntetés-végrehajtás megvalósíthatóvá váljon, a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK I. Fejezet alapvetŐ rendelkezések A büntetés-végrehajtás feladata és célja 1. § (1) A  büntetés-végrehajtás feladata a  büntetési célok érvényesítése a  büntetés, illetve az  intézkedés végrehajtásán keresztül, azzal a  célkitűzéssel, hogy a  végrehajtás során az  egyéniesítés szempontjait biztosítani kell annak érdekében, hogy az megfelelően szolgálja az egyéni megelőzési célok elérését. (2) A büntetések és az intézkedések végrehajtásának rendjét úgy kell kialakítani, hogy az a) a büntetésben és az intézkedésben megnyilvánuló joghátrányon, illetve a megelőzést szolgáló rendelkezések érvényesítésén túl elősegítse az elítélt társadalmi beilleszkedését és a jogkövető magatartás kialakulását, b) a fiatalkorúak tekintetében a gyermekek jogainak érvényesülését is szolgálja, c) a  kényszergyógykezelés esetén a  társadalom védelmén túl, a  kényszergyógykezelt számára megfelelő kezelést és gondozást biztosítson. A törvényt az Országgyűlés a 2013. december 17-i ülésnapján fogadta el. A törvény hatálya 2. § E törvény rendelkezéseit a) a  Büntető Törvénykönyvről szóló 2012.  évi C.  törvény (a  továbbiakban: Btk.) szerinti büntetések és intézkedések, a  szabadságvesztésből szabadultak és a  javítóintézeti nevelésből elbocsátottak utógondozásának végrehajtása, b) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) szerinti előzetes letartóztatás, ideiglenes kényszergyógykezelés és őrizet, valamint a Be. 161. § (5) bekezdése szerinti rendbírság helyébe lépő elzárás (a továbbiakban: rendbírság helyébe lépő elzárás) végrehajtása, c) az  Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012.  évi CLXXX.  törvény (a  továbbiakban: 2012.  évi CLXXX.  törvény) szerinti átadási és ideiglenes átadási letartóztatás, ideiglenes végrehajtási letartóztatás, az eljárási jogsegély keretében ideiglenesen átszállított személy fogvatartásának, továbbá a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII.  törvény (a továbbiakban: Nbjt.) szerinti kiadatási és ideiglenes kiadatási letartóztatás, az  eljárási jogsegély keretében ideiglenesen átvett személy fogvatartásának, illetve – ameddig az  átvételről a  bíróság nem határoz – a  külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés ideiglenes végrehajtása, valamint d) a  szabálysértésekről, a  szabálysértési eljárásról és a  szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012.  évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) szerinti szabálysértési elzárás, továbbá a pénzbírság, a helyszíni bírság és a  közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás (a  továbbiakban együtt: szabálysértési elzárás) végrehajtása során kell alkalmazni. Értelmező rendelkezések 3. § E törvény alkalmazásában 1. büntetés-végrehajtási ügy: a  bíróságnak, a  végrehajtásért felelős szervnek és az  adott ügyben döntési jogkörrel rendelkező személynek a  büntetés, az  intézkedés, a  kényszerintézkedés, valamint a  rendbírság helyébe lépő és a  szabálysértési elzárás végrehajtásával kapcsolatos olyan eljárása – ide nem értve a  Be. XXIX. Fejezet II. Címe szerinti eljárásokat – amely érinti annak tartalmát, mértékét, a  végrehajtás helyét vagy módját, megkezdésének időpontját, a  félbeszakítás, a  feltételes szabadságra bocsátás, az  ideiglenes elbocsátás, illetve a  végrehajthatóság kérdését, vagy a  végrehajtás rendjének fenntartására irányul, és lényeges kihatással van az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott jogaira és kötelezettségeire, 2. büntetés-végrehajtási intézet (a  továbbiakban: bv. intézet) tisztántartását, karbantartását és ellátását szolgáló munka: az  elítélt, a  kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy, a  rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett személy és a  szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető által, jogszabályban meghatározott feltételekkel és tartamban, alkalomszerűen, a  fogva tartó bv. intézet fenntartása körében, díjazás nélkül végzett takarítási, karbantartási és ellátási tevékenység, amely nem minősül munkáltatásnak, 3. egyéb jogcímen fogvatartott: a  kényszergyógykezelt, a  kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy, a rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett személy és a szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető, 4. elektronikus megfigyelési eszköz: zárt rendszerű biztonságtechnikai eszköz, amely elektronikus formában kép, hang, vagy kép és hang együttes felvételére, továbbítására és rögzítésére alkalmas, 5. elektronikus távfelügyeleti eszköz: az  elítélt vagy az  egyéb jogcímen fogvatartott mozgását nyomon követő technikai eszköz, 6. értesítőlap: a  bíróság által a  végrehajtás érdekében – papír alapon vagy elektronikus formátumban – a végrehajtásért felelős szerv részére a kiszabott büntetésről, az alkalmazott intézkedésről, valamint az ezeket érintő, az  ítélethozatalt követő érdemi rendelkezésekről, továbbá a  kényszerintézkedés elrendeléséről, fenntartásáról, megszüntetéséről kiállított értesítés, amelynek része a  szabadságelvonással járó büntetés, intézkedés vagy kényszerintézkedés foganatosítására, avagy a szabadításra adott bírói rendelvény, 7. hivatalos minőségben kapcsolattartó: a) a Btk. szerinti hivatalos és külföldi hivatalos személy a hivatalos eljárásában, b) a  védő, a  jogi képviselőként eljáró ügyvéd és jogtanácsos folyamatban lévő büntető, polgári, szabálysértési eljárásban, közigazgatási hatósági eljárásban vagy egyéb hatósági ügyben, valamint büntetés-végrehajtási ügyben, illetve ilyen eljárás megindításának kezdeményezése érdekében eljárva, ideértve a meghatalmazás adását is, c) az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott államának konzuli tisztviselője, d) a büntetőügyben eljáró tolmács, e) az  egyházi személy hitéleti szolgálata ellátása során, a  büntetés-végrehajtási szervvel (a  továbbiakban: bv. szerv) kötött megállapodás alapján a  bv. intézetben vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja, az  egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet által megbízott más személy e tevékenység végzése során, f ) a  bv. szervvel kötött megállapodás alapján a  bv. intézetben jogvédő vagy karitatív tevékenységet folytató civil szervezet tagja, képviselője vagy ilyen szervezet megbízásából eljáró személy e tevékenység végzése során, 8. hozzátartozó: a Btk.-ban hozzátartozóként meghatározott személy, 9. kapcsolattartó: az a személy, aki az elítélttel vagy az egyéb jogcímen fogvatartottal jogszabály vagy engedély alapján kapcsolattartásra jogosult, 10. kényszerintézkedés: a  büntetőeljárásban, az  Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés keretében és a  nemzetközi bűnügyi jogsegély ügyekben elrendelt szabadságelvonással járó kényszerintézkedés, 11. munkáltatás: a  reintegrációs tevékenység azon formája, amikor az  elítéltek vagy a  kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy és a  szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető munkavégzése szervezetten, rendszeresen, haszon- vagy bevételszerzési céllal, a munka törvénykönyvében szabályozott munkaviszonytól eltérő, jogszabályban meghatározott feltételekkel és díjazás ellenében történik, az így létrejövő munkáltatási jogviszony alanyai munkáltatóként a  bv. intézet, a  fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság vagy a  bv. szerv szerződése és a  fogvatartott hozzájárulása alapján más gazdálkodó szervezet, valamint munkavégzőként az  elítélt vagy a  kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy, illetve a szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető; 12. terápiás foglalkoztatás: a reintegrációs tevékenység azon formája, amikor elsősorban a kényszergyógykezelt, az  ideiglenesen kényszergyógykezelt és a  gyógyító-reintegráló csoportba helyezett, illetve megváltozott munkaképességű vagy egyébként az  egészségi állapota miatt a  munkáltatásban részt venni nem képes elítélt foglalkoztatása szervezetten, rendszeresen, e  törvényben meghatározott feltételekkel és térítési díj ellenében, büntetés-végrehajtási jogviszony keretében történik, 13. védő: a  Be. szerinti védő, valamint a  büntetések és az  intézkedések végrehajtása alatt az  elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott büntetés-végrehajtási ügyében eljáró ügyvéd, 14. végrehajtásért felelős szerv: a  büntetés-végrehajtási szervezet, a  javítóintézet, a  pártfogó felügyelői szolgálatként a Kormány által kijelölt szerv (a továbbiakban: pártfogó felügyelői szolgálat). A határozatok végrehajthatósága és intézkedési kötelezettség a végrehajtás iránt 4. § (1) Büntetés, intézkedés és a  szabálysértési elzárás – a  (2)  bekezdésben meghatározott kivételekkel – csak a  bíróság jogerős határozata alapján, jogszabályban meghatározott módon hajtható végre. Kényszerintézkedés – az  őrizet kivételével –, továbbá a rendbírság helyébe lépő elzárás a bíróság határozata alapján, jogszabályban meghatározott módon hajtható végre. (2) Megrovás a  határozat jogerőre emelkedésének bevárása nélkül és az  ügyész határozata alapján is végrehajtható. A  vádemelés elhalasztása mellett elrendelt pártfogó felügyelet az  ügyész határozata alapján hajtható végre. Őrizetbe vételnek az ügyész és a nyomozó hatóság határozata alapján is helye van. (3) A  büntetés és az  intézkedés, továbbá – az  őrizet kivételével – a  kényszerintézkedés és a  rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtását a bíróság rendeli el. Az őrizet foganatosítása iránt az azt elrendelő bíróság, ügyész, nyomozó hatóság intézkedik. A  szabálysértési elzárás végrehajtása iránt a  Szabs. tv.-ben kijelölt szabálysértési hatóság intézkedik. (4) A  büntetés, az  intézkedés és a  kényszerintézkedés végrehajtásának foganatosítása, illetve a  kényszerintézkedés megszüntetése esetén a  terhelt szabadon bocsátása érdekében a  bíróság értesítőlapot állít ki. Ha a kényszerintézkedés megszüntetéséről az ügyész határoz, a terhelt szabadon bocsátása végett határozatát eredeti aláírással ellátva küldi meg a kényszerintézkedést foganatosító szervnek. Az állam feladatai a végrehajtásban 5. § (1) A büntetés, az  intézkedés, a kényszerintézkedés és a szabálysértési elzárás végrehajtása, valamint az utógondozás az  állam feladata. Az  elítélttel és az  egyéb jogcímen fogvatartottal szemben a  törvényben meghatározott joghátrányok az  ítéletben, illetve az  egyéb határozatban foglaltak szerint – az  ott meghatározott tartamban és tartalommal – érvényesíthetők. (2) A  büntetés, az  intézkedés, a  kényszerintézkedés és a  szabálysértési elzárás végrehajtását az  állam a  bíróság, a  végrehajtási ügyintéző, a  bírósági végrehajtói szervezet, az  ügyész, a  végrehajtásért felelős szervek, a  rendőrség, valamint az  e  törvényben meghatározott más szervek útján teljesíti. A  végrehajtásban – törvényben meghatározottak szerint – más szervek és szervezetek is közreműködnek. (3) A  végrehajtásért felelős szerv a  jogszabályok keretei között együttműködik az  oktatási intézményekkel, valamint a  fogvatartás körülményeinek a  figyelemmel kísérésére, a  szabadulás után a  társadalomba való beilleszkedés elősegítésére, a  karitatív tevékenység végzésére, továbbá az  egyéb büntetés-végrehajtási feladatok segítésére alakult civil szervezetekkel és az  ilyen tevékenységet ellátó vallási közösségekkel. Ha az  ilyen szervezet tagja vagy a  megbízásából eljáró személy a  végrehajtásért felelős szerv rendjére és biztonságára vonatkozó jogszabályokat, vagy a végrehajtásért felelős szervvel kötött megállapodásban foglaltakat megszegi, a végrehajtásért felelős szerv az együttműködést megszüntetheti. Törvényességi felügyelet 6. § A büntetések, az intézkedések, a kényszerintézkedések, a rendbírság helyébe lépő elzárás és a szabálysértési elzárás végrehajtása felett az  ügyész törvényességi felügyeletet gyakorol, amelynek során az  ügyészségről szóló törvény szerinti jogosultságok illetik meg és kötelezettségek terhelik. A büntetés-végrehajtási jogviszony 7. § (1) A  büntetés-végrehajtási jogviszony a  büntetés, az  intézkedés, az  egyes kényszerintézkedések, a  rendbírság helyébe lépő elzárás, a szabálysértési elzárás végrehajtása alatt – ideértve annak előkészítését és a foganatba vétel érdekében megtett intézkedéseket is – a végrehajtásért felelős szerv, a végrehajtásban közreműködő más szerv és az elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott között fennálló jogviszony, amely meghatározza a végrehajtásért felelős szervek, a  végrehajtásban közreműködő más szervek és személyek feladatait, valamint az  elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott jogait és kötelezettségeit és azok érvényesítésének módját. (2) A  büntetés-végrehajtási jogviszony jellegéből eredően a  végrehajtás során az  elítéltet és az  egyéb jogcímen fogvatartottat jogszabályban meghatározott sajátos jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik. Az alávetési, együttműködési és a lakcím-bejelentési kötelezettség 8. § (1) Az  elítélt köteles magát a  büntetés, illetve az  intézkedés végrehajtásának alávetni, a  kényszerintézkedés hatálya alatt álló köteles eltűrni a  szabadságelvonással járó kényszerintézkedés foganatosítását, ennek megtagadása esetén vele szemben a  törvényben meghatározott jogkövetkezmények állnak be, illetve kényszer alkalmazható. A kényszergyógykezelt köteles eltűrni személyi szabadságának korlátozását, a végrehajtás rendőri elővezetéssel és elfogatóparancs kibocsátásával kikényszeríthető. A  rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett személy köteles eltűrni személyi szabadságának elvonását, a végrehajtás elővezetéssel kikényszeríthető. (2) A  büntetés és az  intézkedés végrehajtása során az  elítélt köteles a  végrehajtásért felelős szervvel együttműködni és a  kért felvilágosítást megadni. Ha e  törvény úgy rendelkezik, az  együttműködés vagy a  felvilágosításadás megtagadása esetén a büntetés-végrehajtási bíró az elítélttel szemben rendbírságot szabhat ki. (3) A  Magyarországon élő elítélt köteles a  lakóhelye vagy a  tartózkodási helye címében (a  továbbiakban: lakcím)  bekövetkező változást a  változás bekövetkeztétől számított három munkanapon belül a  végrehajtásáért felelős szervnek, ha ez  nem ismert, az  érdemi határozatot hozó, első fokú bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak bejelenteni. (4) A  (3)  bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása miatt a  büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy a  végrehajtásért felelős szerv kezdeményezésére rendbírságot szab ki. Erre az  elítéltet az  ítélet kihirdetésekor, továbbá a végrehajtás során adott tájékoztatásakor vagy a részére kiadott idézésben, felhívásban figyelmeztetni kell. (5) A (2) és a (4) bekezdés szerinti rendbírság kiszabására a Be. 161. § (1)–(4) bekezdését kell alkalmazni. Alapvető jogok 9. § (1) Az  elítélt és az  egyéb jogcímen fogvatartott az  Alaptörvényben meghatározott alapvető jogait, valamint egyéb jogait és kötelezettségeit – a  törvényben, a  bíróság ítéletében, valamint a  bíróság és az  ügyészség egyéb határozatában meghatározott korlátozásokkal vagy tilalmakkal – a  büntetés-végrehajtás rendjével összhangban gyakorolja, illetve teljesíti. (2) A jogkorlátozás során az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt kell alkalmazni. Jogérvényesítés 10. § (1) Az  elítélt és az  egyéb jogcímen fogvatartott büntetés-végrehajtási ügyben vagy a  fogvatartással összefüggésben kérelmet terjeszthet elő és a kérelemről hozott döntéssel szemben panaszt nyújthat be, továbbá e törvény szerinti egyéb jogorvoslati jog illeti meg. Ha e törvény a jogorvoslatot lehetővé teszi, arról az elítéltet és az egyéb jogcímen fogvatartottat a döntés meghozatalakor tájékoztatni kell. (2) Az  elítélt és az  egyéb jogcímen fogvatartott az  (1)  bekezdés szerinti kérelmét, a  panaszt és a  jogorvoslat iránti kérelmét írásban terjesztheti elő. Az  írni vagy olvasni nem tudó elítélt, illetve egyéb jogcímen fogvatartott nyilatkozatát – kérelmére két érdektelen tanú jelenlétében – jegyzőkönyvbe kell foglalni. (3) A  tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszicho-szociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – élő, illetve írni vagy olvasni nem tudó, vagy a  magyar nyelvet nem beszélő, valamint az egészségi állapota miatt akadályozott elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott számára elő kell segíteni, hogy jogorvoslati jogával élni tudjon. Az  elítélt vagy az  egyéb jogcímen fogvatartott az  akadályoztatása fennállásáról a büntetés-végrehajtásért felelős szervet – kivéve, ha az erről tudomással bír – köteles tájékoztatni. (4) A  fiatalkorú, valamint a  cselekvőképtelen nagykorú, vagy a  cselekvőképességében részlegesen korlátozott elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott büntetés-végrehajtási ügyben vagy a  fogvatartással összefüggésben önállóan tehet panaszt, nyújthat be kérelmet, jogorvoslati kérelmet és tehet nyilatkozatot. (5) Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott a végrehajtással kapcsolatosan a) közvetlenül fordulhat a  büntetések, az  intézkedések, egyes kényszerintézkedések, a  rendbírság helyébe lépő elzárás és a szabálysértési elzárás végrehajtásának törvényességi felügyeletét ellátó ügyészhez, kérheti az ügyész általi meghallgatását, b) közvetlenül fordulhat az  alapvető jogok biztosához, valamint a  kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni fakultatív jegyzőkönyv 3.  cikke szerinti nemzeti megelőző mechanizmus (a  továbbiakban: nemzeti megelőző mechanizmus) feladatainak teljesítésére felhatalmazott munkatársához, c) kérelemmel, panasszal fordulhat törvényben kihirdetett nemzetközi egyezményben elismerten erre hatáskörrel rendelkező nemzetközi jogvédő szervezethez. (6) Az  (1)  bekezdésen kívüli egyéb jogviszonyokat érintően az  elítélt és az  egyéb jogcímen fogvatartott az  általános szabályok szerint, korlátozás nélkül – ide nem értve a fogvatartás tényéből eredő eltéréseket – érvényesítheti jogait, vagy fordulhat a bírósághoz, illetve az állami szervekhez, tehet panaszt vagy közérdekű bejelentést. A védelem joga és a képviselet szabályai 11. § (1) Az  elítéltet és az  egyéb jogcímen fogvatartottat a  büntetés-végrehajtási ügyben megilleti a  védelem joga, a védőnek irat-betekintési és önálló nyilatkozattételi jogosultsága van. (2) Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott védőjével mind írásban, mind szóban és – a fogvatartást foganatosító szerv rendjének a megtartásával – személyesen, ellenőrzés nélkül érintkezhet. (3) Ha az  elítélt és az  egyéb jogcímen fogvatartott nem magyar állampolgár, jogosult államának diplomáciai, illetve konzuli képviseletéhez fordulni, és annak képviselőjével kapcsolatot tartani. Ha az  elítélt és az  egyéb jogcímen fogvatartott hontalan, jogosult az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosságához fordulni, és annak képviselőjével kapcsolatot tartani. (4) Védőt az  elítélt és az  egyéb jogcímen fogvatartott, előbbiek törvényes képviselője vagy nagykorú hozzátartozója, külföldi állampolgár esetén továbbá hazája konzuli tisztviselője hatalmazhat meg, illetve a  végrehajtásért felelős szerv székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró, kényszerintézkedés hatálya alatt álló esetén a  büntető ügyben eljáró bíróság hivatalból, vagy az előbb felsoroltak kérelmére a Be. 48. § (3) bekezdése alapján védőt rendel ki. (5) A  fogvatartással kapcsolatos, nem büntetés-végrehajtási ügyben az  elítélt, vagy az  egyéb jogcímen fogvatartott képviselőt hatalmazhat meg, a  képviseleti jogosultságot igazolni kell. A  képviselő tevékenysége nem veszélyeztetheti a fogvatartás biztonságát és a végrehajtás rendjét. (6) A fogvatartással kapcsolatos egyéb ügyben vagy bármely más ügyben az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott képviselőjével mind írásban, mind szóban és – a  fogvatartást foganatosító szerv rendjének a  megtartásával – a  látogatás során személyesen, ellenőrzés mellett érintkezhet. Nem ellenőrizhető a  személyes kapcsolattartás az  érintett bv. intézet eljárásával kapcsolatban az  elítélt vagy az  egyéb jogcímen fogvatartott és őt nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv, így különösen az Emberi Jogok Európai Bírósága elé terjesztett ügyben képviselő személy között, kivéve abban az esetben, ha a képviselő az elítélt, vagy az egyéb jogcímen fogvatartott hozzátartozója. (7) Telefonon történő kapcsolattartás során, ha a  beszélgetés nem ellenőrizhető, a  büntetés-végrehajtásért felelős szerv jogosult a  hívást kezdeményező védő vagy képviselő, illetve az  elítélt vagy az  egyéb jogcímen fogvatartott híváskezdeményezése esetén a  hívott fél személyazonosságáról meggyőződni, ennek érdekében a  beszélgetés megszakítható. (8) Fogvatartással kapcsolatos egyéb ügyben az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott a jogi segítségnyújtásról szóló törvény rendelkezései szerinti jogi szolgáltatást vehet igénybe és jogosult a jogi segítségnyújtási eljárást lefolytató szervvel, valamint a jogi szolgáltatást nyújtó jogi segítővel, illetve pártfogó ügyvéddel kapcsolatot tartani. Az anyanyelv használata és a tájékoztatáshoz való jog 12. § (1) A  magyar nyelv nem tudása miatt az  elítéltet, illetve az  egyéb jogcímen fogvatartottat nem érheti hátrány. A végrehajtás során az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott mind szóban, mind írásban anyanyelvét, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az  abban meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelvét, vagy – ha a magyar nyelvet nem ismeri – az általa ismert más nyelvet használhatja. (2) A  végrehajtásért felelős szervnek az  elítélt, illetve az  egyéb jogcímen fogvatartott részére az  anyanyelvén, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelven, vagy az  általa ismert más nyelven a  végrehajtás rendjére, a  végrehajtással összefüggő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó jogszabályi rendelkezések lényegi elemeiről, valamint a fogvatartást foganatosító szerv házirendjéről tájékoztatást kell adnia. (3) Az elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott részére írásban kell a tájékoztatást megadni a) a büntetés-végrehajtási ügyben a panaszjogról és a jogorvoslati lehetőségekről, b) a  büntetés-végrehajtási ügyben, továbbá kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy esetén a büntetőeljárás során őt megillető védelemhez való jogról, c) a  büntetés-végrehajtási ügy irataiba, kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy esetén a  büntetőügy irataiba való betekintés jogáról, d) a kapcsolattartás formáiról, e) a  konzuli hatóságok, továbbá kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy esetén az  általa megjelölt hozzátartozó vagy az általa megjelölt más személy értesítéséhez való jogról, f ) a fegyelemről szóló szabályozásról, g) a  biztonsági intézkedésekről, különösen az  elektronikus megfigyelési rendszer alkalmazására vonatkozó szabályokról, h) a büntetés, illetve intézkedés, valamint a szabálysértési elzárás kezdő és utolsó napjáról, valamint a feltételes szabadságra bocsátás, illetve ideiglenes elbocsátás esedékessége napjáról, i) a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személyek esetén a kényszerintézkedés elrendeléséről szóló határozat szerinti, illetve a  törvényben meghatározott lehetséges végső tartamáról, valamint a  kényszerintézkedés meghosszabbításáról, felülvizsgálatáról és a szabadlábra helyezési kérelem benyújtásához való jogról, j) a kártérítési felelősség rendjéről, k) az egészségügyi ellátáshoz való jogról. (4) A  (3)  bekezdésben meghatározott jogokról szóló írásbeli tájékoztatót az  elítélt és az  egyéb jogcímen fogvatartott magánál tarthatja. (5) A  (2) és (3)  bekezdés szerinti tájékoztatás megtörténtét és annak tudomásul vételét írásban kell rögzíteni. Ha az  elítélt, vagy az  egyéb jogcímen fogvatartott írni, olvasni nem tud, a  (2) és (3)  bekezdés szerinti tájékoztatást szóban – két tanú jelenlétében – kell elvégezni, és annak megtörténtét írásban kell rögzíteni. (6) A  tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszicho-szociális károsodással – vagy ezek bármilyen halmozódásával – élő, az írni vagy olvasni nem tudó, valamint a fiatalkorú elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott részére a tájékoztatást – állapotára, adottságaira, illetve helyzetére figyelemmel – a számára érthető módon kell megadni. A sértett jogainak és érdekeinek védelme 13. § (1) Az élet, a testi épség és az egészség elleni szándékos, ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények (Btk. XV. Fejezet) és a  nemi élet szabadsága és a  nemi erkölcs elleni bűncselekmények (Btk. XIX. Fejezet) sértettjét kérelmére értesíteni kell az  elítélt véglegesen vagy feltételesen történő szabadon bocsátásáról és a  szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításáról, továbbá szökéséről, illetve javítóintézeti nevelés esetén a  fiatalkorú végleges és ideiglenes elbocsátásáról, valamint a  javítóintézet engedély nélküli elhagyásáról. (2) A  kérelmet a  büntető ügyben első fokon eljárt bíróságnál kell benyújtani, és abban meg kell jelölni, hogy milyen lakcímre kéri a sértett az értesítést. A sértett a kérelmét, annak a bírósághoz történő bejelentésével visszavonhatja. (3) A szabadságvesztést foganatosító bv. intézet, illetve a  javítóintézet a bíróság értesítése alapján a sértetti kérelmet a  fogvatartotti nyilvántartásban rögzíti, és a  szabadulás, illetve az  elbocsátás előtt egy hónappal, félbeszakítás engedélyezése, valamint szökés, illetve a javítóintézet engedély nélküli elhagyása esetén haladéktalanul tájékoztatja a sértett által megadott lakcím szerint illetékes rendőri szervet, amely haladéktalanul értesítést küld a sértett részére az elítélt szabadon bocsátásának időpontjáról. (4) A bíróság, a bv. intézet és a  javítóintézet a sértett kérelmét, a sértett nevét és lakcímét zártan kezeli, és biztosítja, hogy ezek az adatok ne jussanak az elítélt tudomására. A végrehajtás rendje 14. § (1) A  büntetések közül a  Btk. büntetési nemei szerinti súlyosabb büntetést kell előbb végrehajtani, kivéve, ha a  büntetések egymás melletti végrehajtását törvény nem zárja ki. Az  azonos nemű büntetéseket – a  (2)  bekezdésben meghatározott kivétellel – az  értesítőlapoknak a  végrehajtásért felelős szervhez érkezésének sorrendjében kell végrehajtani. (2) Több határozott tartamú, összbüntetésbe nem foglalható, vagy összbüntetésbe nem foglalt szabadságvesztés végrehajtásának sorrendje: fegyház, börtön, fogház. A  fiatalkorúval szemben kiszabott börtön- és fogházbüntetés végrehajtása megelőzi az  egyéb szabadságvesztés végrehajtását. Az  azonos végrehajtási fokozatban lévő – összbüntetésbe nem foglalható vagy összbüntetésbe nem foglalt – szabadságvesztések közül azt a szabadságvesztést kell előbb végrehajtani, amelyből az elítélt feltételes szabadságra bocsátása kizárt. (3) A  végrehajtási sorrend érvényesítése érdekében – ha e  törvény eltérően nem rendelkezik – a  folyamatban lévő büntetés végrehajtását meg kell szakítani. (4) A kényszergyógykezelés elrendelése a szabadságvesztés, az elzárás, a közérdekű munka és a  javítóintézeti nevelés végrehajtását megszakítja. (5) A  szabadságvesztés és a  kényszerintézkedés foganatba vétele az  elzárás, a  közérdekű munka és a  javítóintézeti nevelés végrehajtását megszakítja. A  javítóintézeti nevelés foganatba vétele az  elzárás és a  közérdekű munka végrehajtását megszakítja. Az elzárás a közérdekű munka végrehajtását megszakítja. (6) A szabadságelvonással járó büntetés és intézkedés, valamint a kényszerintézkedés foganatba vétele a szabálysértési elzárás végrehajtását megszakítja. (7) A  büntetés, az  intézkedés és a  szabálysértési elzárás végrehajtásának megszakítását kiváltó körülmény megszűnéséig az elévülés nyugszik. 15. § (1) A szabadságelvonással járó büntetés és intézkedés, valamint a szabálysértési elzárás tartamába minden megkezdett nap beszámít, a végrehajtás utolsó napját naptári nap szerint kell meghatározni. (2) A  végrehajtás rendjét a  végrehajtásért felelős szerv és az  elítélt, illetve az  egyéb jogcímen fogvatartott, valamint a kapcsolattartás során a kapcsolattartó köteles megtartani. 16. § A büntetés, az  intézkedés és a  szabálysértési elzárás végrehajtását a  Be.-ben és az  e  törvényben meghatározott feltételek szerint, kérelemre vagy hivatalból a bíróság, az igazságügyért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, valamint a  gyermekek és az  ifjúság védelméért felelős miniszter felfüggesztheti, elhalaszthatja vagy félbeszakíthatja. A megkeresés 17. § (1) A  büntetés, az  intézkedés és a  szabálysértési elzárás végrehajtása, továbbá az  elítélt, illetve egyéb jogcímen fogvatartott kérelmének elbírálása érdekében a  bíróság, az  ügyész, a  végrehajtásért felelős szerv, valamint az  igazságügyért felelős miniszter, a  gyermekek és az  ifjúság védelméért felelős miniszter és a  büntetésvégrehajtásért felelős miniszter megkereséssel élhet, amelyre a Be. 71. § (1)–(5) és (7) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. (2) Ha a  megkeresett szerv, szervezet a  megkeresést a  megadott határidőn belül nem teljesíti, vagy a  megkeresés teljesítését jogosulatlanul megtagadja, a  bíróság, illetve az  ügyész rendbírságot szabhat ki. A  rendbírság kiszabására a  Be. 161.  § (1)–(4)  bekezdését kell alkalmazni. A  rendbírság kiszabását a  végrehajtásért felelős szerv kezdeményezheti a büntetés-végrehajtási bírónál, vádemelés elhalasztása esetén az ügyésznél. (3) Ha ez  feladatának ellátásához szükséges, a  bíróság, az  ügyész, az  igazságügyért felelős miniszter, a  büntetésvégrehajtásért felelős miniszter és a  végrehajtásért felelős szerv egymástól, illetve a  büntető ügyben eljáró vagy eljárt bíróságtól, ügyészségtől vagy nyomozó hatóságtól, továbbá a  szabálysértési ügyben eljárt bíróságtól, szabálysértési hatóságtól is kérhet adatokat, iratokat és felvilágosítást. Az idézéssel és a felhívással szembeni mulasztás következményei 18. § (1) Ha az elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott a) szabályszerű idézés ellenére, vagy b) a  szabályszerűen kézbesített felhívásban meghatározott határidőn belül vagy határnapon, az  ott megjelölt helyen nem jelenik meg, elővezetése rendelhető el. (2) A  büntetés és az  intézkedés esetén az  elővezetésre a  Be. 162.  §-át kell alkalmazni azzal, hogy – e  törvény eltérő rendelkezése hiányában – az elővezetés elrendelésére a bíróság, a vádemelés elhalasztása esetén az ügyész jogosult. Intézkedés ismeretlen helyen tartózkodó elítélt és kényszergyógykezelt felkutatására és az elfogatóparancs 19. § (1) Az ismeretlen helyen tartózkodó elítélt, illetve kényszergyógykezelt tartózkodási helyének felkutatására a) a Be. 73. §-át, b) a 2012. évi CLXXX. törvény 25. § (1) és (2) bekezdését, valamint c) az Nbjt. 32. § (2) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy körözés elrendelésére és elfogatóparancs kibocsátására kizárólag a bíróság jogosult. (2) A  szabadságvesztés, a  közérdekű munka és a  pártfogó felügyelet végrehajtása körében a  végrehajtásért felelős szerv is jogosult az elítélt lakó- és tartózkodási helyének megállapítása iránt [Be. 73. § (2) bekezdés] intézkedni. (3) Ha az  elítélt vagy a  kényszergyógykezelt tartózkodási helyének felkutatása iránt megtett intézkedés, vagy a végrehajtás foganatosítása érdekében elrendelt elővezetés nem vezetett eredményre, a bíróság elfogatóparancsot bocsát ki annak az  ismeretlen helyen tartózkodó elítéltnek vagy kényszergyógykezeltnek a  felkutatása érdekében, aki a) a jogerősen kiszabott szabadságvesztés vagy elzárás, illetve a jogerősen elrendelt javítóintézeti nevelés vagy kényszergyógykezelés letöltését nem kezdte meg, b) a bv. szerv őrizetéből megszökött, c) a  jogerősen kiszabott közérdekű munka végzését nem kezdte meg – akkor is, ha a munkavégzés helyének kijelölése az elítélt felróható magatartása miatt még nem történt meg –, vagy jogellenesen megszakította, d) a  javítóintézetből, vagy a  javítóintézetből történő előállítás, más javítóintézetbe vagy egészségügyi intézménybe vagy onnan történő szállítás, illetve ott-tartózkodás során engedély nélkül távozott, avagy a javítóintézetből engedéllyel távozott, de jogellenesen nem tért vissza, e) az  Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetből (a  továbbiakban: IMEI) kényszergyógykezeltként, illetve ott elhelyezett kóros elmeállapotúvá vált elítéltként engedély nélkül távozott, vagy engedéllyel távozott, de határidőben nem tért vissza. (4) A  (3)  bekezdés rendelkezéseit a  közérdekű munka és a  pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés, valamint a bíróság által elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtása során is alkalmazni kell a fokozatosság elvének szem előtt tartásával. A végrehajtásért felelős szerv döntése és a panasz 20. § (1) Az  elítélt és az  egyéb jogcímen fogvatartott büntetés-végrehajtási ügyében, illetve a  fogvatartással kapcsolatos egyéb ügyében – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a végrehajtásért felelős szerv azon szervezeti egységének a vezetője intézkedik vagy dönt, ahol a végrehajtás történik. (2) Ha a  végrehajtásért felelős szerv szervezeti egységének vezetője hivatalból jár el – e  törvény eltérő rendelkezése hiányában – az  intézkedésre vagy döntés meghozatalára okot adó körülmény felmerülését követő nyolc napon belül kell intézkedni, illetve dönteni, kivéve, ha az ügy jellege soron kívüli elintézést kíván. (3) Ha a végrehajtásért felelős szerv szervezeti egységének vezetője kérelemre jár el, a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül intézkedik, illetve dönt, kivéve, ha az  ügy jellege soron kívüli elintézést kíván. Az  elintézési határidőt a  kérelem elbírálására – az  (1)  bekezdés szerint – jogosult indokolt esetben, írásban, egy alkalommal legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Erről a kérelmezőt írásban értesíteni kell. (4) Az  elintézési határidőbe nem számít be a  hiánypótlásnak, a  hivatalból történő iratok beszerzésének, a megkeresésnek, a szakértői vélemény, illetve a pártfogó felügyelői vélemény elkészítésének és az  indítványozott tanúmeghallgatások teljesítésének időtartama. (5) A kérelemben foglaltak megalapozása a kérelmező feladata, erre a figyelmét fel kell hívni, és ha ez elmaradt ezzel egyidejűleg hiánypótlásra kell felszólítani. Ugyanígy kell eljárni, ha a  kérelemből nem lehet megállapítani, hogy az mire irányul. A kérelmezőt tájékoztatni kell arról, hogy ha a hiánypótlásnak az előírt határidőben nem tesz eleget, kérelmét a rendelkezésre álló adatok alapján bírálják el. (6) Nem kérhető hiánypótlás olyan adatról, amelyről a végrehajtásért felelős szervnek hivatalos tudomása van, amely nyilvános, vagy amelyet valamely jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartás tartalmaz. Ha az  adatok beszerzése a végrehajtásért felelős szerv feladata, arról hivatalból intézkedni köteles. (7) Ha e  törvény elrendeli, a  végrehajtásért felelős szerv vagy szervezeti egység vezetője az  (1)–(3)  bekezdés szerinti intézkedéséről, döntéséről – az ott meghatározott eljárásban – határozatot hoz. (8) A  bv. intézet parancsnokának, a  büntetés-végrehajtás országos parancsnokának (a  továbbiakban: országos parancsnok), a  büntetés-végrehajtásért felelős miniszternek, valamint a  javítóintézet igazgatójának döntése – ha jogszabály kivételt nem tesz – végrehajtható. (9) Érdemi vizsgálat nélkül el lehet utasítani az  ugyanazon ügyben hat hónapon belül ismételten előterjesztett kérelmet, ha az új tényre vagy körülményre nem hivatkozik. (10) Ha a kérelem elbírálása nem a végrehajtásért felelős szerv hatáskörébe tartozik, erre az elutasító határozatban utalni kell. Ha a kérelemből ez egyértelműen megállapítható, az elítéltet és az egyéb jogcímen fogvatartottat tájékoztatni kell az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervről. 21. § (1) A  végrehajtásért felelős szerv intézkedése vagy döntése ellen, illetve annak elmulasztása miatt panasszal lehet fordulni a végrehajtásért felelős szerv vezetőjéhez. E törvényben meghatározott esetekben a döntés ellen az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet terjeszthet elő, illetve keresettel fordulhat a bírósághoz. (2) Panasz megtételére jogosult az  elítélt, az  egyéb jogcímen fogvatartott, a  védő, a  fiatalkorú törvényes képviselője, a  kényszergyógykezelt törvényes képviselője, házastársa, élettársa, illetve az  a  kapcsolattartó, akit az  intézkedés vagy a döntés, illetve annak elmulasztása a kapcsolattartás vonatkozásában érint. (3) A  panaszt – e  törvény eltérő rendelkezése hiányában – az  intézkedés, vagy a  döntés közlésétől, illetve annak elmulasztásától számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. A  panaszt írásban kell benyújtani, vagy arról jegyzőkönyvet kell felvenni. (4) Ha a  jogosult a  panasz megtételében akadályoztatva volt, a  panaszt az  akadály megszűnésétől számított tizenöt napon belül lehet igazolási kérelemmel együtt előterjeszteni. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. Az intézkedés vagy a döntés közlésétől, illetve annak elmulasztásától számított három hónapon túl igazolási kérelem nem terjeszthető elő. (5) A  panaszt harminc napon belül kell elbírálni, kivéve, ha az  ügy jellege ezt soron kívül szükségessé teszi. E  határidő indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható. A  panasz elbírálásáról, valamint a  határidő meghosszabbításáról az elítéltet és az egyéb jogcímen fogvatartottat, illetve a panasztevőt írásban tájékoztatni kell. A panasz elbírálásáról szóló határozat ellen további jogorvoslatnak nincs helye. (6) Ha az  elítélt vagy az  egyéb jogcímen fogvatartott a  panaszában olyan új tényről vagy körülményről nyilatkozik, amelyet érdemben a  döntésre jogosult végrehajtásért felelős szerv még nem bírált el, azt új kérelemnek kell tekinteni és panaszként nem bírálható el, kivéve ha az ügy jellege soron kívüli elintézést kíván. (7) Nincs helye panasznak és azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a) a panasz benyújtására előírt határidő már eltelt, a  fogvatartott a panaszjogáról lemondott vagy a panaszát korábban visszavonta, b) annak tárgya nem tartozik a  végrehajtásért felelős szerv hatáskörébe vagy az  nem büntetés-végrehajtási jogviszonyhoz kötődik, c) az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott panaszát korábban már elbírálták, d) a panasz nem a jogosulttól származik, vagy a képviselő jogosultságát felhívás ellenére nem igazolta, e) a kérelem valamennyi részét elbírálták és annak helyt adtak. A végrehajtásért felelős szerv határozata 22. § (1) Ha e törvény határozat meghozatalát írja elő, akkor a határozat tartalmazza: a) az eljáró szerv, döntésre jogosult személy megnevezését, az ügy számát és az ügy tárgyának megjelölését, b) az elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott természetes személyazonosító adatait és lakcímét, továbbá a fogva lévő elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott nyilvántartási számát, egyéb érintett esetén annak nevét és lakcímét, c) a rendelkező részében a döntést, valamint a jogorvoslat lehetőségéről való tájékoztatást, d) az  indokolásban a  megállapított tényállást és az  annak alapjául szolgáló bizonyítékokat, továbbá azokat a jogszabályokat, amelyeken a határozat alapul, e) a  határozathozatal helyét és idejét, a  határozatot hozó nevét és beosztását, aláírását, valamint a  szerv hivatalos bélyegzőlenyomatát. (2) A kérelemnek vagy panasznak helyt adó határozatot indokolni nem kell. (3) A  határozatot az  ügyiratra kell feljegyezni vagy jegyzőkönyvbe kell foglalni. Külön íven kell megszövegezni a  határozatot, ha azt kézbesítés útján közlik. Ez  esetben a  határozatot a  meghozatalára előírt határidőn belül kell írásba foglalni. Az  ügyiratra feljegyzett vagy jegyzőkönyvbe foglalt határozat esetén az  (1)  bekezdés a) és b) pontjában foglalt adatokat nem kell feltüntetni, ha azok az iratból kitűnnek. (4) A  határozatot azzal kell közölni, aki a  kérelmet vagy panaszt benyújtotta, illetve akire nézve az  rendelkezést tartalmaz. A határozatot kihirdetés vagy kézbesítés útján kell közölni. A határozat kihirdetését írásban kell igazolni. A határozat közlésének napja az a nap, amelyen azt kihirdették vagy kézbesítették. 23. § (1) A végrehajtásért felelős szerv, illetve szervezeti egység vezetője a határozatot név-, szám- vagy számítási hiba, illetve más hasonló elírás esetén – ha ez szükséges, a kérelmező meghallgatását követően – kijavítja. (2) A  végrehajtásért felelős szerv, illetve szervezeti egység vezetője hivatalból vagy kérelemre a  határozatot kiegészítheti, ha az  ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. A  kiegészítés a  határozat egyéb rendelkezéseit nem érintheti. (3) A  kijavítást és a  kiegészítést az  alaphatározat eredeti példányára és lehetőleg kiadmányaira is fel kell jegyezni, továbbá az alaphatározatra előírt módon mindazokkal közölni kell, akikkel az alaphatározatot közölték. Bírósági felülvizsgálat 24. § (1) A  végrehajtásért felelős szerv határozata ellen, ha e  törvény így rendelkezik, a  büntetés-végrehajtási bíróhoz címzett bírósági felülvizsgálati kérelemnek van helye. Felülvizsgálati kérelem benyújtására – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az  elítélt, az  egyéb jogcímen fogvatartott, a  védő, a  fiatalkorú törvényes képviselője, valamint a  kényszergyógykezelt törvényes képviselője, házastársa és élettársa jogosult. A  jogosultságot, ha ez  az iratokból nem állapítható meg, hitelt érdemlően igazolni kell. (2) A  bírósági felülvizsgálati kérelmet – e  törvény eltérő rendelkezése hiányában – a  határozat közlésétől számított nyolc napon belül lehet a  határozatot hozó végrehajtásért felelős szervhez, illetve szervezeti egységhez írásban benyújtani. Ha e  törvény úgy rendelkezik, hogy az elítéltnek vagy az egyéb jogcímen fogvatartottnak a határozat közlésekor nyomban nyilatkoznia kell a jogorvoslatról, akkor azt jegyzőkönyvbe kell foglalni. (3) Ha a  jogosult a  bírósági felülvizsgálati kérelem megtételében akadályoztatva volt, a  bírósági felülvizsgálati kérelmet az akadály megszűnésétől számított tizenöt napon belül lehet igazolási kérelemmel együtt előterjeszteni. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. A határozat meghozatalától számított három hónapon túl igazolási kérelem nem terjeszthető elő. (4) A  bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásra nyitva álló határidő lejártát követően a  végrehajtásért felelős szerv, illetve szervezeti egység vezetője haladéktalanul felterjeszti az iratokat a bírósághoz. (5) A bírósági felülvizsgálati kérelmet a határozatot hozó végrehajtásért felelős szerv, illetve szervezeti egység székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró bírálja el. (6) A bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A büntetés-végrehajtási bíró bírósági felülvizsgálati eljárásban hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. 25. § (1) A bírósági felülvizsgálati kérelemnek – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. (2) Ha a bírósági felülvizsgálati kérelemnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van és a) a  határozat ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet nem nyújtottak be, a  határozat a  határidő leteltét követő napon, b) a  bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásáról a  jogosult lemondott, vagy a  kérelmet visszavonták, a határozat a lemondás, illetve a visszavonás napján, c) a  büntetés-végrehajtási bíró a  benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet jogerősen elbírálta, a  határozat a jogerő beállta napján hajtható végre. Iratbetekintés és másolatkészítés 26. § (1) A  büntetés, az  intézkedés és a  szabálysértési elzárás végrehajtása, valamint a  kényszerintézkedés foganatosítása során keletkezett iratokat az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott, valamint védője és képviselője, a fiatalkorú törvényes képviselője, továbbá a kényszergyógykezelt törvényes képviselője, házastársa és élettársa tekintheti meg. A jogosultságot, ha ez az iratokból nem állapítható meg, hitelt érdemlően igazolni kell. (2) Aki az (1) bekezdés szerint az iratokat megtekintheti, azokról másolat kiadását kérheti. (3) Az iratokról a végrehajtásért felelős szerv a kérelem előterjesztésétől számított nyolc munkanapon belül másolatot ad ki. A másolat kiadása során a Be. 70/B. § (9) és (11) bekezdését és a 70/C. § (5) bekezdését alkalmazni kell. (4) Nem engedhető betekintés és nem adható ki másolat a döntés-előkészítés során készült tervezetekről, a bv. szerv előterjesztéseiről, az elítélt biztonsági csoportba, részlegre sorolásának alapjául szolgáló iratokról, a foglalkozásokról szóló feljegyzésekről, a pártfogó felügyelő feljegyzéseiről és az egyéni pártfogó felügyelői tervről, valamint azokról az iratokról, amelyeknek a megismerésére a kérelmező törvény szerint nem jogosult. (5) Ha a  kiadandó másolat olyan adatot tartalmaz, amely megismerésére a  kérelmező nem jogosult, részére olyan másolatot kell kiadni, amely a védett vagy zártan kezelt adatokat nem tartalmazza. (6) A  másolat kiadásának megtagadásáról indokolt határozatot kell hozni. A  határozattal szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani. (7) Az egészségügyi dokumentációval kapcsolatos iratbetekintésre és másolat kiadására az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. II. Fejezet a BÜntetések és az Intézkedések végreHajtÁsÁt kIzÁró okok A büntetések és az intézkedések végrehajtását kizáró okok 27. § (1) A büntetés végrehajtását kizárja: a) az elítélt halála, b) az elévülés, c) a kegyelem, d) törvényben meghatározott egyéb ok. (2) Az intézkedés végrehajtását kizárja: a) az  elkobzás, a  vagyonelkobzás és az  elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele kivételével az elítélt, illetve annak a személynek a halála, akivel szemben az intézkedést elrendelték, b) az elévülés, c) a kegyelem, d) törvényben meghatározott egyéb ok. A büntetés és az intézkedés elévülése 28. § (1) A szabadságvesztés végrehajthatósága elévül: a) tizenöt évi szabadságvesztés vagy ennél súlyosabb büntetés esetén húsz év, b) tízévi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztés esetén tizenöt év, c) ötévi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztés esetén tíz év, d) öt évet el nem érő tartamú szabadságvesztés esetén öt év elteltével. (2) Az  elzárás, a  közérdekű munka, a  pénzbüntetés, a  kitiltás és a  sportrendezvények látogatásától való eltiltás végrehajthatósága öt év elteltével évül el. (3) A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás és a közügyektől eltiltás végrehajthatósága a) ötévi vagy ezt meghaladó határozott tartam esetén tíz év, b) öt évet el nem érő tartam esetén öt év elteltével évül el. (4) Nem évül el a) az emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet) miatt kiszabott, b) a háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet) miatt kiszabott, c) az  1945.  évi VII.  törvénnyel törvényerőre emelt és az  1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített, a  népbíráskodásról szóló 81/1945. (II. 5.) ME rendelet 11. és 13.  §-ában meghatározott egyéb háborús bűntettek miatt kiszabott tizenöt évig tartó vagy ennél súlyosabb, d) az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajthatósága. (5) A javítóintézeti nevelés végrehajthatósága három év elteltével évül el. 29. § (1) A  büntetés és az  intézkedés elévülésének határideje a  büntetést kiszabó, vagy az  intézkedést elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha a  szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik, a  próbaidő leteltének a napjával kezdődik. (2) Ha az  elítélt a  szabadságvesztés vagy a  javítóintézeti nevelés végrehajtása alatt megszökik, az  elévülés határideje a szökés napjával ismét elkezdődik. (3) A  szabadságvesztés mellett kiszabott büntetés elévülésének határideje a  szabadságvesztés végrehajtása befejezésének vagy a végrehajthatósága megszűnésének napján kezdődik. (4) Az  elévülést félbeszakítja az  elítélt ellen a  büntetés vagy az  intézkedés végrehajtása végett tett intézkedés. Az  elévülést minden olyan hatósági intézkedés félbeszakítja, amelyet a  büntetés végrehajtásának előbbre vitele érdekében foganatosítottak. A félbeszakítás napjával az elévülés ismét elkezdődik. (5) A  halasztás ideje, valamint a  büntetés-félbeszakítás és a  14.  § szerinti végrehajtási sorrendre tekintettel történő megszakítás tartama az elévülés határidejébe nem számít be. A kegyelem 30. § (1) A  kegyelmi jogkör gyakorlója az  elítélt büntetését vagy a  vele szemben alkalmazott próbára bocsátást, jóvátételi munkát és javítóintézeti nevelést kegyelemből elengedheti vagy mérsékelheti. A  kegyelmi rendelkezésként elengedett büntetés vagy intézkedés, illetve mérséklés esetén a  büntetés vagy intézkedés az  elengedett rész tekintetében nem hajtható végre. (2) Kegyelmi rendelkezés kizárólag még végre nem hajtott büntetésre vagy intézkedésre vonatkozhat. A  kegyelem gyakorlása szempontjából a kiutasítás mindaddig nem tekinthető végrehajtottnak, amíg annak tartama el nem telt. (3) Ha a  kegyelmi jogkör gyakorlója az  elítéltet kegyelemben részesíti, a  büntetőjogi következmények [Btk. 98.  § (3) bekezdés] – ellenkező rendelkezés hiányában – az ítéletben kiszabott büntetéshez igazodnak. (4) Ha a köztársasági elnök a büntetés végrehajtását kegyelemből próbaidőre felfüggeszti, a próbaidő és a mentesítés hatályának beálltához szükséges időtartam a kegyelmi elhatározás keltének napján kezdődik. A büntetés végrehajtásának kizárása életfogytig tartó szabadságvesztés esetén 31. § Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a  határozott ideig tartó szabadságvesztés, az  elzárás és a  közérdekű munka nem hajtható végre. III. Fejezet a BÍrósÁg és az Ügyész FeladataI a végreHajtÁsBan A büntetőügyben eljáró bíróság és ügyész feladatai 32. § (1) A  büntetés vagy az  intézkedés végrehajtása iránt az  a  bíróság intézkedik, amelynek eljárása során az  végrehajthatóvá válik. A  szükséges intézkedéseket az  e  törvényben és a  büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a  bíróságokra háruló feladatokat megállapító jogszabályban foglaltak szerint a  tanács elnöke vagy az egyesbíró (a továbbiakban együtt: a tanács elnöke) teszi meg. (2) A  vádemelés elhalasztása során elrendelt pártfogó felügyelet, valamint az  ügyész által alkalmazott megrovás végrehajtása céljából az ügyész intézkedik. (3) A tanács elnöke – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követő három munkanapon belül intézkedik az értesítőlap kiállítása és megküldése iránt. (4) Pénzbüntetés, elkobzás és vagyonelkobzás esetén a Be. 588. § (5) bekezdése szerinti ügydöntő határozat rendelkező részének végrehajtási záradékkal és eredeti bírói aláírással ellátott példánya pótolja az  értesítőlap kiállítását, és a végrehajtás alapjául szolgál. (5) A  (3)  bekezdés alkalmazásában ügydöntő határozat alatt a  perújítás, a  felülvizsgálat, a  törvényesség érdekében emelt jogorvoslat folytán, vagy a jogegységi eljárásban (a továbbiakban együtt: rendkívüli jogorvoslat) meghozott ügydöntő, illetve a kiszabott büntetést, az alkalmazott intézkedést érintő jogegységi határozatot is érteni kell. (6) A  kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról vagy megszüntetéséről szóló végzés végrehajthatósága esetén a tanács elnöke haladéktalanul intézkedik a foganatosítás, illetve a szabadlábra helyezés céljából az értesítőlap azonnali kiállítása, átadása, illetőleg megküldése iránt. A tanács elnöke az értesítőlapra bírói rendelvényt vezet. Kényszerintézkedés megszüntetése esetén, ha a  terhelt előállítására nem került sor, a  tanács elnöke azonnal intézkedik a szabadlábra helyezés iránt a fogvatartást foganatosító szervnél. (7) Ha a kényszerintézkedést az ügyész rendeli el vagy szünteti meg, akkor haladéktalanul intézkedik a  foganatosítás, illetve a szabadlábra helyezés iránt. 33. § (1) Ha a  bíróság az  értesítőlap alapjául szolgáló határozatot kijavítja, újabb értesítőlapot kiállítani nem kell. A  tanács elnöke a  kijavítást elrendelő jogerős határozatot – a  jogerőre emelkedését követően nyomban – és az  eredeti aláírással ellátott megkeresést megküldi annak a  végrehajtásért felelős szervnek, illetve a  törvényszék büntetésvégrehajtási csoportjának (a  továbbiakban: bv. csoport), amelynek az  értesítőlapot már megküldte, és utal arra, hogy a megküldött határozatot milyen módosítással kell végrehajtani. (2) Ha a  bíróság olyan kérdésben, amelyre nézve az  értesítőlap adatot tartalmaz, utóbb a  Be. XXIX. Fejezet II. Címe szerinti eljárásban másként határoz, vagy a határozata mulasztását utólag pótolja, a tanács elnöke erről értesítőlapot állít ki, és azt határozatával együtt haladéktalanul megküldi a  végrehajtásért felelős szervnek, szabadságvesztés esetén a bv. csoportnak. 34. § (1) A  jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatba vételének elrendelésekor a  tanács elnöke a  szabadságvesztésről kiállított értesítőlapra bírói rendelvényt vezet, és azt a  végrehajtás foganatosítása végett az elítéltet a bv. intézetbe előállító rendőrnek, vagy büntetés-végrehajtási őrnek adja át. (2) A  tanács elnöke az  (1)  bekezdésben foglaltak szerint jár el, ha szabadságvesztés, illetve az  elzárás kiszabása, javítóintézeti nevelés vagy kényszergyógykezelés elrendelése esetén a  terhelt az  ítélet jogerőre emelkedésekor – akár az adott, akár más büntetőügyben – fogva van. (3) Ha a  terhelt fogva van, de előállítására nem került sor, a  tanács elnöke haladéktalanul megküldi a  szabadságvesztésről, az  elzárásról, a  javítóintézeti nevelésről vagy a  kényszergyógykezelésről kiállított és bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot a  végrehajtásért felelős szervnek, ha a  terhelt más szervnél van fogva, a fogvatartást foganatosító szervhez, amely haladéktalanul intézkedik a terhelt átszállítása iránt. (4) Ha a  terhelt szabadlábon van és a  szabadságvesztés azonnali foganatba vételének nincs helye, a  tanács elnöke a  szabadságvesztésről, illetve az  elzárásról kiállított értesítőlapra bírói rendelvényt vezet, és azt megküldi a végrehajtás érdekében a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: BVOP) részére. (5) Kényszergyógykezelés és javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a  tanács elnöke az  értesítőlapra bírói rendelvényt vezet, és azt megküldi az  intézkedés végrehajtásáért felelős illetékes intézetnek, továbbá intézkedik a kényszergyógykezeltnek, illetve a fiatalkorú elítéltnek az intézetbe szállítása vagy kísérése végett. 35. § (1) Ha a  perújítás vagy felülvizsgálat folytán indult eljárásban a  bíróság az  alapügyben hozott bármely rendelkezés végrehajtását felfüggeszti vagy félbeszakítja, a  tanács elnöke – a  határozatnak a  büntetést vagy intézkedést foganatosító szervhez történő megküldésével – azonnal intézkedik a  szabadságvesztésre ítélt, a kényszergyógykezelt és a javítóintézeti nevelt szabadítása, illetve elbocsátása iránt. (2) A tanács elnöke az  (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el, ha a  fellebbezési joggal kapcsolatban benyújtott, a Be. 65. § (5) bekezdése szerinti igazolási kérelem alapján a végrehajtást felfüggeszti. (3) Ha a rendkívüli jogorvoslat folytán meghozott határozattal a bíróság az elítéltet felmenti, a kényszergyógykezelést mellőzi, vagy az  eljárást megszünteti, és a  végrehajtás felfüggesztésére vagy félbeszakítására nem került sor, a  tanács elnöke azonnal intézkedik a  szabadságvesztésre ítélt, a  kényszergyógykezelt és a  javítóintézeti nevelt szabadítása, illetve elbocsátása iránt. (4) Ha a bíróság a Be. XXIX. Fejezet II. Címe szerinti valamely eljárásban – a végrehajtást érintő – olyan határozatot hoz, amelynek végrehajtására nincs értesítőlap rendszeresítve, a tanács elnöke a jogerős, eredeti bírói aláírással ellátott határozatát haladéktalanul megküldi a végrehajtásért felelős szervnek, szabadságvesztés esetén a bv. csoportnak. (5) A  tanács elnöke, ha utóbb a  büntetés vagy az  intézkedés végrehajtását kizáró ok bekövetkeztét állapítja meg, – a  kegyelem kivételével –, végzést hoz, és eredeti bírói aláírással ellátott határozatát megküldi a  végrehajtásért felelős szervnek, továbbá szabadságvesztés esetén a bv. csoportnak. 36. § (1) Az ügydöntő határozat írásba foglalását követően haladéktalanul meg kell küldeni annak kiadmányát – a vagyoni jellegű büntetések és intézkedések kivételével – a  külön jogszabályban foglaltak szerint a  végrehajtásért felelős szervnek, illetve a bv. csoportnak. (2) Halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a  tanács elnöke intézkedik az  engedélyezés tényének és tartalmának az értesítőlapon történő feltüntetése iránt. Az értesítőlap elküldését követően meghozott határozatot haladéktalanul meg kell küldeni a végrehajtásért felelős szervnek, illetve a bv. csoportnak. (3) Szabadságvesztés, elzárás és közérdekű munka kiszabása, kényszergyógykezelés, pártfogó felügyelet és javítóintézeti nevelés elrendelése esetén az  ügydöntő határozathoz – amennyiben rendelkezésre áll – mellékelni kell: a) az  elítéltről készült pártfogó felügyelői vélemény, valamint az  elítélt személy mentális és testi állapotáról készült szakvélemény, orvosi bizonyítvány másodpéldányát vagy másolatát, b) fiatalkorú elítélt esetében a  környezettanulmány és az  iskolai bizonyítvány, az  iskolai vagy munkahelyi jellemzés másolatát. (4) Az  értesítőlap, az  ügydöntő határozat, a  végrehajtást érintő egyéb határozat, vagy a  (3)  bekezdés szerinti iratok, ha ennek biztonsági feltételei adottak, elektronikus úton is továbbíthatók a végrehajtásért felelős szervnek, illetve a bv. csoportnak. A szabadságvesztés azonnali foganatba vétele, a szabadságvesztés végrehajtásának biztosítása 37. § (1) A bíróság a szabadlábon lévő elítélttel szemben a jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatba vételét a) rendelheti el, ha annak tartama öt év, vagy ennél súlyosabb, és a bűncselekmény jellegére, az elítélt személyi és családi körülményeire tekintettel alaposan feltehető, hogy a szökésével vagy az elrejtőzésével a büntetés végrehajtása alól kivonná magát, b) rendeli el, ha azt bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény miatt szabta ki. (2) Az (1) bekezdés esetén a bíróság a székhelyén működő bv. intézet parancsnokától rövid úton büntetés-végrehajtási őr kirendelését kéri, és az  elítéltet az  őrnek adja át. Ha a  bíróság székhelyén nincs bv. intézet, vagy a  büntetésvégrehajtási őr kirendelésének akadálya van, a  bíróság az  elítéltnek a  bv. intézetbe kísérése végett rövid úton a rendőrséget keresi meg. 38. § (1) Ha a végrehajtandó szabadságvesztést kiszabó ügydöntő határozat jogerőre emelkedésekor a terhelt nincs előzetes letartóztatásban, és a  szabadságvesztés végrehajtásának azonnali foganatba vételét a  bíróság nem rendelte el, az  elítélttel szemben – a  bv. intézetbe történő befogadásáig – a  szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedés rendelhető el, ha a bűncselekmény jellegére, a kiszabott szabadságvesztésre az elítélt személyi és családi körülményeire – különösen az  egészségi állapotára, idős k …