📄 Jogszabály szövege
2013. CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról.
Az Országgyűlés
az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak védelme, kiemelten az elítéltek és az egyéb jogcímen
fogvatartottak emberi méltóságának a tiszteletben tartása érdekében, a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód
tilalmának és az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése céljából,
Magyarország nemzetközi jogi és európai uniós kötelezettségeinek figyelembevételével,
az állam kizárólagos büntető hatalmának a végrehajtáson keresztül történő érvényesítése céljából,
szem előtt tartva azt a társadalmi elvárást, hogy az elítéltek teljes körű foglalkoztatása által az önfenntartó büntetés-végrehajtás
megvalósíthatóvá váljon,
a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK I. Fejezet
alapvetŐ rendelkezések
A büntetés-végrehajtás feladata és célja 1. § (1) A büntetés-végrehajtás feladata a büntetési célok érvényesítése a büntetés, illetve az intézkedés végrehajtásán
keresztül, azzal a célkitűzéssel, hogy a végrehajtás során az egyéniesítés szempontjait biztosítani kell annak
érdekében, hogy az megfelelően szolgálja az egyéni megelőzési célok elérését.
(2) A büntetések és az intézkedések végrehajtásának rendjét úgy kell kialakítani, hogy az
a) a büntetésben és az intézkedésben megnyilvánuló joghátrányon, illetve a megelőzést szolgáló rendelkezések
érvényesítésén túl elősegítse az elítélt társadalmi beilleszkedését és a jogkövető magatartás kialakulását,
b) a fiatalkorúak tekintetében a gyermekek jogainak érvényesülését is szolgálja,
c) a kényszergyógykezelés esetén a társadalom védelmén túl, a kényszergyógykezelt számára megfelelő
kezelést és gondozást biztosítson. A törvényt az Országgyűlés a 2013. december 17-i ülésnapján fogadta el.
A törvény hatálya 2. § E törvény rendelkezéseit
a) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti büntetések
és intézkedések, a szabadságvesztésből szabadultak és a javítóintézeti nevelésből elbocsátottak
utógondozásának végrehajtása,
b) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) szerinti előzetes letartóztatás, ideiglenes
kényszergyógykezelés és őrizet, valamint a Be. 161. § (5) bekezdése szerinti rendbírság helyébe lépő elzárás
(a továbbiakban: rendbírság helyébe lépő elzárás) végrehajtása,
c) az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény
(a továbbiakban: 2012. évi CLXXX. törvény) szerinti átadási és ideiglenes átadási letartóztatás, ideiglenes
végrehajtási letartóztatás, az eljárási jogsegély keretében ideiglenesen átszállított személy fogvatartásának,
továbbá a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) szerinti
kiadatási és ideiglenes kiadatási letartóztatás, az eljárási jogsegély keretében ideiglenesen átvett személy
fogvatartásának, illetve – ameddig az átvételről a bíróság nem határoz – a külföldi bíróság által kiszabott
szabadságvesztés ideiglenes végrehajtása, valamint
d) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi
II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) szerinti szabálysértési elzárás, továbbá a pénzbírság, a helyszíni bírság
és a közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás (a továbbiakban együtt: szabálysértési elzárás)
végrehajtása
során kell alkalmazni. Értelmező rendelkezések 3. § E törvény alkalmazásában
1. büntetés-végrehajtási ügy: a bíróságnak, a végrehajtásért felelős szervnek és az adott ügyben döntési
jogkörrel rendelkező személynek a büntetés, az intézkedés, a kényszerintézkedés, valamint a rendbírság
helyébe lépő és a szabálysértési elzárás végrehajtásával kapcsolatos olyan eljárása – ide nem értve a Be.
XXIX. Fejezet II. Címe szerinti eljárásokat – amely érinti annak tartalmát, mértékét, a végrehajtás helyét
vagy módját, megkezdésének időpontját, a félbeszakítás, a feltételes szabadságra bocsátás, az ideiglenes
elbocsátás, illetve a végrehajthatóság kérdését, vagy a végrehajtás rendjének fenntartására irányul, és
lényeges kihatással van az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott jogaira és kötelezettségeire,
2. büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. intézet) tisztántartását, karbantartását és ellátását szolgáló
munka: az elítélt, a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy, a rendbírság helyébe lépő elzárásra
kötelezett személy és a szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető által, jogszabályban meghatározott
feltételekkel és tartamban, alkalomszerűen, a fogva tartó bv. intézet fenntartása körében, díjazás nélkül
végzett takarítási, karbantartási és ellátási tevékenység, amely nem minősül munkáltatásnak,
3. egyéb jogcímen fogvatartott: a kényszergyógykezelt, a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy,
a rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett személy és a szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető,
4. elektronikus megfigyelési eszköz: zárt rendszerű biztonságtechnikai eszköz, amely elektronikus formában kép,
hang, vagy kép és hang együttes felvételére, továbbítására és rögzítésére alkalmas,
5. elektronikus távfelügyeleti eszköz: az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott mozgását nyomon követő
technikai eszköz,
6. értesítőlap: a bíróság által a végrehajtás érdekében – papír alapon vagy elektronikus formátumban –
a végrehajtásért felelős szerv részére a kiszabott büntetésről, az alkalmazott intézkedésről, valamint az ezeket
érintő, az ítélethozatalt követő érdemi rendelkezésekről, továbbá a kényszerintézkedés elrendeléséről,
fenntartásáról, megszüntetéséről kiállított értesítés, amelynek része a szabadságelvonással járó büntetés,
intézkedés vagy kényszerintézkedés foganatosítására, avagy a szabadításra adott bírói rendelvény,
7. hivatalos minőségben kapcsolattartó:
a) a Btk. szerinti hivatalos és külföldi hivatalos személy a hivatalos eljárásában,
b) a védő, a jogi képviselőként eljáró ügyvéd és jogtanácsos folyamatban lévő büntető, polgári,
szabálysértési eljárásban, közigazgatási hatósági eljárásban vagy egyéb hatósági ügyben, valamint
büntetés-végrehajtási ügyben, illetve ilyen eljárás megindításának kezdeményezése érdekében
eljárva, ideértve a meghatalmazás adását is,
c) az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott államának konzuli tisztviselője,
d) a büntetőügyben eljáró tolmács,
e) az egyházi személy hitéleti szolgálata ellátása során, a büntetés-végrehajtási szervvel
(a továbbiakban: bv. szerv) kötött megállapodás alapján a bv. intézetben vallási tevékenységet
végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja, az egyházi jogi személy vagy
a vallási tevékenységet végző szervezet által megbízott más személy e tevékenység végzése során,
f ) a bv. szervvel kötött megállapodás alapján a bv. intézetben jogvédő vagy karitatív tevékenységet
folytató civil szervezet tagja, képviselője vagy ilyen szervezet megbízásából eljáró személy
e tevékenység végzése során,
8. hozzátartozó: a Btk.-ban hozzátartozóként meghatározott személy,
9. kapcsolattartó: az a személy, aki az elítélttel vagy az egyéb jogcímen fogvatartottal jogszabály vagy engedély
alapján kapcsolattartásra jogosult,
10. kényszerintézkedés: a büntetőeljárásban, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés
keretében és a nemzetközi bűnügyi jogsegély ügyekben elrendelt szabadságelvonással járó
kényszerintézkedés,
11. munkáltatás: a reintegrációs tevékenység azon formája, amikor az elítéltek vagy a kényszerintézkedés
hatálya alatt álló személy és a szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető munkavégzése szervezetten,
rendszeresen, haszon- vagy bevételszerzési céllal, a munka törvénykönyvében szabályozott munkaviszonytól
eltérő, jogszabályban meghatározott feltételekkel és díjazás ellenében történik, az így létrejövő munkáltatási
jogviszony alanyai munkáltatóként a bv. intézet, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott
gazdasági társaság vagy a bv. szerv szerződése és a fogvatartott hozzájárulása alapján más gazdálkodó
szervezet, valamint munkavégzőként az elítélt vagy a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy, illetve
a szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető;
12. terápiás foglalkoztatás: a reintegrációs tevékenység azon formája, amikor elsősorban a kényszergyógykezelt,
az ideiglenesen kényszergyógykezelt és a gyógyító-reintegráló csoportba helyezett, illetve megváltozott
munkaképességű vagy egyébként az egészségi állapota miatt a munkáltatásban részt venni nem képes
elítélt foglalkoztatása szervezetten, rendszeresen, e törvényben meghatározott feltételekkel és térítési díj
ellenében, büntetés-végrehajtási jogviszony keretében történik,
13. védő: a Be. szerinti védő, valamint a büntetések és az intézkedések végrehajtása alatt az elítélt, illetve
az egyéb jogcímen fogvatartott büntetés-végrehajtási ügyében eljáró ügyvéd,
14. végrehajtásért felelős szerv: a büntetés-végrehajtási szervezet, a javítóintézet, a pártfogó felügyelői
szolgálatként a Kormány által kijelölt szerv (a továbbiakban: pártfogó felügyelői szolgálat).
A határozatok végrehajthatósága és intézkedési kötelezettség a végrehajtás iránt
4. § (1) Büntetés, intézkedés és a szabálysértési elzárás – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – csak a bíróság
jogerős határozata alapján, jogszabályban meghatározott módon hajtható végre. Kényszerintézkedés – az őrizet
kivételével –, továbbá a rendbírság helyébe lépő elzárás a bíróság határozata alapján, jogszabályban meghatározott
módon hajtható végre.
(2) Megrovás a határozat jogerőre emelkedésének bevárása nélkül és az ügyész határozata alapján is végrehajtható.
A vádemelés elhalasztása mellett elrendelt pártfogó felügyelet az ügyész határozata alapján hajtható végre.
Őrizetbe vételnek az ügyész és a nyomozó hatóság határozata alapján is helye van.
(3) A büntetés és az intézkedés, továbbá – az őrizet kivételével – a kényszerintézkedés és a rendbírság helyébe lépő
elzárás végrehajtását a bíróság rendeli el. Az őrizet foganatosítása iránt az azt elrendelő bíróság, ügyész, nyomozó
hatóság intézkedik. A szabálysértési elzárás végrehajtása iránt a Szabs. tv.-ben kijelölt szabálysértési hatóság
intézkedik.
(4) A büntetés, az intézkedés és a kényszerintézkedés végrehajtásának foganatosítása, illetve a kényszerintézkedés
megszüntetése esetén a terhelt szabadon bocsátása érdekében a bíróság értesítőlapot állít ki. Ha
a kényszerintézkedés megszüntetéséről az ügyész határoz, a terhelt szabadon bocsátása végett határozatát eredeti
aláírással ellátva küldi meg a kényszerintézkedést foganatosító szervnek.
Az állam feladatai a végrehajtásban 5. § (1) A büntetés, az intézkedés, a kényszerintézkedés és a szabálysértési elzárás végrehajtása, valamint az utógondozás
az állam feladata. Az elítélttel és az egyéb jogcímen fogvatartottal szemben a törvényben meghatározott
joghátrányok az ítéletben, illetve az egyéb határozatban foglaltak szerint – az ott meghatározott tartamban és
tartalommal – érvényesíthetők.
(2) A büntetés, az intézkedés, a kényszerintézkedés és a szabálysértési elzárás végrehajtását az állam a bíróság,
a végrehajtási ügyintéző, a bírósági végrehajtói szervezet, az ügyész, a végrehajtásért felelős szervek,
a rendőrség, valamint az e törvényben meghatározott más szervek útján teljesíti. A végrehajtásban – törvényben
meghatározottak szerint – más szervek és szervezetek is közreműködnek.
(3) A végrehajtásért felelős szerv a jogszabályok keretei között együttműködik az oktatási intézményekkel, valamint
a fogvatartás körülményeinek a figyelemmel kísérésére, a szabadulás után a társadalomba való beilleszkedés
elősegítésére, a karitatív tevékenység végzésére, továbbá az egyéb büntetés-végrehajtási feladatok segítésére
alakult civil szervezetekkel és az ilyen tevékenységet ellátó vallási közösségekkel. Ha az ilyen szervezet tagja vagy
a megbízásából eljáró személy a végrehajtásért felelős szerv rendjére és biztonságára vonatkozó jogszabályokat,
vagy a végrehajtásért felelős szervvel kötött megállapodásban foglaltakat megszegi, a végrehajtásért felelős szerv
az együttműködést megszüntetheti.
Törvényességi felügyelet 6. § A büntetések, az intézkedések, a kényszerintézkedések, a rendbírság helyébe lépő elzárás és a szabálysértési elzárás
végrehajtása felett az ügyész törvényességi felügyeletet gyakorol, amelynek során az ügyészségről szóló törvény
szerinti jogosultságok illetik meg és kötelezettségek terhelik.
A büntetés-végrehajtási jogviszony 7. § (1) A büntetés-végrehajtási jogviszony a büntetés, az intézkedés, az egyes kényszerintézkedések, a rendbírság
helyébe lépő elzárás, a szabálysértési elzárás végrehajtása alatt – ideértve annak előkészítését és a foganatba vétel
érdekében megtett intézkedéseket is – a végrehajtásért felelős szerv, a végrehajtásban közreműködő más szerv és
az elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott között fennálló jogviszony, amely meghatározza a végrehajtásért
felelős szervek, a végrehajtásban közreműködő más szervek és személyek feladatait, valamint az elítélt, illetve
az egyéb jogcímen fogvatartott jogait és kötelezettségeit és azok érvényesítésének módját.
(2) A büntetés-végrehajtási jogviszony jellegéből eredően a végrehajtás során az elítéltet és az egyéb jogcímen
fogvatartottat jogszabályban meghatározott sajátos jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.
Az alávetési, együttműködési és a lakcím-bejelentési kötelezettség 8. § (1) Az elítélt köteles magát a büntetés, illetve az intézkedés végrehajtásának alávetni, a kényszerintézkedés hatálya
alatt álló köteles eltűrni a szabadságelvonással járó kényszerintézkedés foganatosítását, ennek megtagadása
esetén vele szemben a törvényben meghatározott jogkövetkezmények állnak be, illetve kényszer alkalmazható.
A kényszergyógykezelt köteles eltűrni személyi szabadságának korlátozását, a végrehajtás rendőri elővezetéssel és
elfogatóparancs kibocsátásával kikényszeríthető. A rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett személy köteles
eltűrni személyi szabadságának elvonását, a végrehajtás elővezetéssel kikényszeríthető.
(2) A büntetés és az intézkedés végrehajtása során az elítélt köteles a végrehajtásért felelős szervvel együttműködni
és a kért felvilágosítást megadni. Ha e törvény úgy rendelkezik, az együttműködés vagy a felvilágosításadás
megtagadása esetén a büntetés-végrehajtási bíró az elítélttel szemben rendbírságot szabhat ki.
(3) A Magyarországon élő elítélt köteles a lakóhelye vagy a tartózkodási helye címében (a továbbiakban:
lakcím) bekövetkező változást a változás bekövetkeztétől számított három munkanapon belül a végrehajtásáért
felelős szervnek, ha ez nem ismert, az érdemi határozatot hozó, első fokú bíróság székhelye szerint illetékes
büntetés-végrehajtási bírónak bejelenteni.
(4) A (3) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása miatt a büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy
a végrehajtásért felelős szerv kezdeményezésére rendbírságot szab ki. Erre az elítéltet az ítélet kihirdetésekor,
továbbá a végrehajtás során adott tájékoztatásakor vagy a részére kiadott idézésben, felhívásban figyelmeztetni kell.
(5) A (2) és a (4) bekezdés szerinti rendbírság kiszabására a Be. 161. § (1)–(4) bekezdését kell alkalmazni.
Alapvető jogok 9. § (1) Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott az Alaptörvényben meghatározott alapvető jogait, valamint egyéb
jogait és kötelezettségeit – a törvényben, a bíróság ítéletében, valamint a bíróság és az ügyészség egyéb
határozatában meghatározott korlátozásokkal vagy tilalmakkal – a büntetés-végrehajtás rendjével összhangban
gyakorolja, illetve teljesíti.
(2) A jogkorlátozás során az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt kell alkalmazni.
Jogérvényesítés 10. § (1) Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott büntetés-végrehajtási ügyben vagy a fogvatartással összefüggésben
kérelmet terjeszthet elő és a kérelemről hozott döntéssel szemben panaszt nyújthat be, továbbá e törvény szerinti
egyéb jogorvoslati jog illeti meg. Ha e törvény a jogorvoslatot lehetővé teszi, arról az elítéltet és az egyéb jogcímen
fogvatartottat a döntés meghozatalakor tájékoztatni kell.
(2) Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott az (1) bekezdés szerinti kérelmét, a panaszt és a jogorvoslat iránti
kérelmét írásban terjesztheti elő. Az írni vagy olvasni nem tudó elítélt, illetve egyéb jogcímen fogvatartott
nyilatkozatát – kérelmére két érdektelen tanú jelenlétében – jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(3) A tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszicho-szociális károsodással
– illetve ezek bármilyen halmozódásával – élő, illetve írni vagy olvasni nem tudó, vagy a magyar nyelvet nem
beszélő, valamint az egészségi állapota miatt akadályozott elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott számára elő kell
segíteni, hogy jogorvoslati jogával élni tudjon. Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott az akadályoztatása
fennállásáról a büntetés-végrehajtásért felelős szervet – kivéve, ha az erről tudomással bír – köteles tájékoztatni.
(4) A fiatalkorú, valamint a cselekvőképtelen nagykorú, vagy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott elítélt
vagy egyéb jogcímen fogvatartott büntetés-végrehajtási ügyben vagy a fogvatartással összefüggésben önállóan
tehet panaszt, nyújthat be kérelmet, jogorvoslati kérelmet és tehet nyilatkozatot.
(5) Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott a végrehajtással kapcsolatosan
a) közvetlenül fordulhat a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések, a rendbírság helyébe
lépő elzárás és a szabálysértési elzárás végrehajtásának törvényességi felügyeletét ellátó ügyészhez, kérheti
az ügyész általi meghallgatását,
b) közvetlenül fordulhat az alapvető jogok biztosához, valamint a kínzás és más kegyetlen, embertelen
vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni fakultatív jegyzőkönyv 3. cikke szerinti nemzeti megelőző
mechanizmus (a továbbiakban: nemzeti megelőző mechanizmus) feladatainak teljesítésére felhatalmazott
munkatársához,
c) kérelemmel, panasszal fordulhat törvényben kihirdetett nemzetközi egyezményben elismerten erre
hatáskörrel rendelkező nemzetközi jogvédő szervezethez.
(6) Az (1) bekezdésen kívüli egyéb jogviszonyokat érintően az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott az általános
szabályok szerint, korlátozás nélkül – ide nem értve a fogvatartás tényéből eredő eltéréseket – érvényesítheti jogait,
vagy fordulhat a bírósághoz, illetve az állami szervekhez, tehet panaszt vagy közérdekű bejelentést.
A védelem joga és a képviselet szabályai 11. § (1) Az elítéltet és az egyéb jogcímen fogvatartottat a büntetés-végrehajtási ügyben megilleti a védelem joga,
a védőnek irat-betekintési és önálló nyilatkozattételi jogosultsága van.
(2) Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott védőjével mind írásban, mind szóban és – a fogvatartást foganatosító
szerv rendjének a megtartásával – személyesen, ellenőrzés nélkül érintkezhet.
(3) Ha az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott nem magyar állampolgár, jogosult államának diplomáciai, illetve
konzuli képviseletéhez fordulni, és annak képviselőjével kapcsolatot tartani. Ha az elítélt és az egyéb jogcímen
fogvatartott hontalan, jogosult az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosságához fordulni, és annak
képviselőjével kapcsolatot tartani.
(4) Védőt az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott, előbbiek törvényes képviselője vagy nagykorú hozzátartozója,
külföldi állampolgár esetén továbbá hazája konzuli tisztviselője hatalmazhat meg, illetve a végrehajtásért felelős
szerv székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró, kényszerintézkedés hatálya alatt álló esetén a büntető
ügyben eljáró bíróság hivatalból, vagy az előbb felsoroltak kérelmére a Be. 48. § (3) bekezdése alapján védőt rendel ki.
(5) A fogvatartással kapcsolatos, nem büntetés-végrehajtási ügyben az elítélt, vagy az egyéb jogcímen fogvatartott
képviselőt hatalmazhat meg, a képviseleti jogosultságot igazolni kell. A képviselő tevékenysége nem
veszélyeztetheti a fogvatartás biztonságát és a végrehajtás rendjét.
(6) A fogvatartással kapcsolatos egyéb ügyben vagy bármely más ügyben az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott
képviselőjével mind írásban, mind szóban és – a fogvatartást foganatosító szerv rendjének a megtartásával –
a látogatás során személyesen, ellenőrzés mellett érintkezhet. Nem ellenőrizhető a személyes kapcsolattartás
az érintett bv. intézet eljárásával kapcsolatban az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott és őt nemzetközi
szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv, így különösen az Emberi Jogok Európai Bírósága elé terjesztett ügyben
képviselő személy között, kivéve abban az esetben, ha a képviselő az elítélt, vagy az egyéb jogcímen fogvatartott
hozzátartozója.
(7) Telefonon történő kapcsolattartás során, ha a beszélgetés nem ellenőrizhető, a büntetés-végrehajtásért felelős
szerv jogosult a hívást kezdeményező védő vagy képviselő, illetve az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott
híváskezdeményezése esetén a hívott fél személyazonosságáról meggyőződni, ennek érdekében a beszélgetés
megszakítható.
(8) Fogvatartással kapcsolatos egyéb ügyben az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott a jogi segítségnyújtásról szóló
törvény rendelkezései szerinti jogi szolgáltatást vehet igénybe és jogosult a jogi segítségnyújtási eljárást lefolytató
szervvel, valamint a jogi szolgáltatást nyújtó jogi segítővel, illetve pártfogó ügyvéddel kapcsolatot tartani.
Az anyanyelv használata és a tájékoztatáshoz való jog
12. § (1) A magyar nyelv nem tudása miatt az elítéltet, illetve az egyéb jogcímen fogvatartottat nem érheti hátrány.
A végrehajtás során az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott mind szóban, mind írásban anyanyelvét, törvénnyel
kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelvét,
vagy – ha a magyar nyelvet nem ismeri – az általa ismert más nyelvet használhatja.
(2) A végrehajtásért felelős szervnek az elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott részére az anyanyelvén,
törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi
nyelven, vagy az általa ismert más nyelven a végrehajtás rendjére, a végrehajtással összefüggő jogaira és
kötelezettségeire vonatkozó jogszabályi rendelkezések lényegi elemeiről, valamint a fogvatartást foganatosító szerv
házirendjéről tájékoztatást kell adnia.
(3) Az elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott részére írásban kell a tájékoztatást megadni
a) a büntetés-végrehajtási ügyben a panaszjogról és a jogorvoslati lehetőségekről,
b) a büntetés-végrehajtási ügyben, továbbá kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy esetén
a büntetőeljárás során őt megillető védelemhez való jogról,
c) a büntetés-végrehajtási ügy irataiba, kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy esetén a büntetőügy
irataiba való betekintés jogáról,
d) a kapcsolattartás formáiról,
e) a konzuli hatóságok, továbbá kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy esetén az általa megjelölt
hozzátartozó vagy az általa megjelölt más személy értesítéséhez való jogról,
f ) a fegyelemről szóló szabályozásról,
g) a biztonsági intézkedésekről, különösen az elektronikus megfigyelési rendszer alkalmazására vonatkozó
szabályokról,
h) a büntetés, illetve intézkedés, valamint a szabálysértési elzárás kezdő és utolsó napjáról, valamint a feltételes
szabadságra bocsátás, illetve ideiglenes elbocsátás esedékessége napjáról,
i) a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személyek esetén a kényszerintézkedés elrendeléséről szóló határozat
szerinti, illetve a törvényben meghatározott lehetséges végső tartamáról, valamint a kényszerintézkedés
meghosszabbításáról, felülvizsgálatáról és a szabadlábra helyezési kérelem benyújtásához való jogról,
j) a kártérítési felelősség rendjéről,
k) az egészségügyi ellátáshoz való jogról.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott jogokról szóló írásbeli tájékoztatót az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott
magánál tarthatja.
(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti tájékoztatás megtörténtét és annak tudomásul vételét írásban kell rögzíteni. Ha
az elítélt, vagy az egyéb jogcímen fogvatartott írni, olvasni nem tud, a (2) és (3) bekezdés szerinti tájékoztatást
szóban – két tanú jelenlétében – kell elvégezni, és annak megtörténtét írásban kell rögzíteni.
(6) A tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszicho-szociális károsodással
– vagy ezek bármilyen halmozódásával – élő, az írni vagy olvasni nem tudó, valamint a fiatalkorú elítélt vagy egyéb
jogcímen fogvatartott részére a tájékoztatást – állapotára, adottságaira, illetve helyzetére figyelemmel – a számára
érthető módon kell megadni.
A sértett jogainak és érdekeinek védelme 13. § (1) Az élet, a testi épség és az egészség elleni szándékos, ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő
bűncselekmények (Btk. XV. Fejezet) és a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények
(Btk. XIX. Fejezet) sértettjét kérelmére értesíteni kell az elítélt véglegesen vagy feltételesen történő szabadon
bocsátásáról és a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításáról, továbbá szökéséről, illetve javítóintézeti
nevelés esetén a fiatalkorú végleges és ideiglenes elbocsátásáról, valamint a javítóintézet engedély nélküli
elhagyásáról.
(2) A kérelmet a büntető ügyben első fokon eljárt bíróságnál kell benyújtani, és abban meg kell jelölni, hogy milyen
lakcímre kéri a sértett az értesítést. A sértett a kérelmét, annak a bírósághoz történő bejelentésével visszavonhatja.
(3) A szabadságvesztést foganatosító bv. intézet, illetve a javítóintézet a bíróság értesítése alapján a sértetti kérelmet
a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíti, és a szabadulás, illetve az elbocsátás előtt egy hónappal, félbeszakítás
engedélyezése, valamint szökés, illetve a javítóintézet engedély nélküli elhagyása esetén haladéktalanul tájékoztatja
a sértett által megadott lakcím szerint illetékes rendőri szervet, amely haladéktalanul értesítést küld a sértett részére
az elítélt szabadon bocsátásának időpontjáról.
(4) A bíróság, a bv. intézet és a javítóintézet a sértett kérelmét, a sértett nevét és lakcímét zártan kezeli, és biztosítja,
hogy ezek az adatok ne jussanak az elítélt tudomására.
A végrehajtás rendje 14. § (1) A büntetések közül a Btk. büntetési nemei szerinti súlyosabb büntetést kell előbb végrehajtani, kivéve,
ha a büntetések egymás melletti végrehajtását törvény nem zárja ki. Az azonos nemű büntetéseket
– a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az értesítőlapoknak a végrehajtásért felelős szervhez érkezésének
sorrendjében kell végrehajtani.
(2) Több határozott tartamú, összbüntetésbe nem foglalható, vagy összbüntetésbe nem foglalt szabadságvesztés
végrehajtásának sorrendje: fegyház, börtön, fogház. A fiatalkorúval szemben kiszabott börtön- és fogházbüntetés
végrehajtása megelőzi az egyéb szabadságvesztés végrehajtását. Az azonos végrehajtási fokozatban
lévő – összbüntetésbe nem foglalható vagy összbüntetésbe nem foglalt – szabadságvesztések közül azt
a szabadságvesztést kell előbb végrehajtani, amelyből az elítélt feltételes szabadságra bocsátása kizárt.
(3) A végrehajtási sorrend érvényesítése érdekében – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a folyamatban lévő
büntetés végrehajtását meg kell szakítani.
(4) A kényszergyógykezelés elrendelése a szabadságvesztés, az elzárás, a közérdekű munka és a javítóintézeti nevelés
végrehajtását megszakítja.
(5) A szabadságvesztés és a kényszerintézkedés foganatba vétele az elzárás, a közérdekű munka és a javítóintézeti
nevelés végrehajtását megszakítja. A javítóintézeti nevelés foganatba vétele az elzárás és a közérdekű munka
végrehajtását megszakítja. Az elzárás a közérdekű munka végrehajtását megszakítja.
(6) A szabadságelvonással járó büntetés és intézkedés, valamint a kényszerintézkedés foganatba vétele a szabálysértési
elzárás végrehajtását megszakítja.
(7) A büntetés, az intézkedés és a szabálysértési elzárás végrehajtásának megszakítását kiváltó körülmény
megszűnéséig az elévülés nyugszik.
15. § (1) A szabadságelvonással járó büntetés és intézkedés, valamint a szabálysértési elzárás tartamába minden megkezdett
nap beszámít, a végrehajtás utolsó napját naptári nap szerint kell meghatározni.
(2) A végrehajtás rendjét a végrehajtásért felelős szerv és az elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott, valamint
a kapcsolattartás során a kapcsolattartó köteles megtartani.
16. § A büntetés, az intézkedés és a szabálysértési elzárás végrehajtását a Be.-ben és az e törvényben meghatározott
feltételek szerint, kérelemre vagy hivatalból a bíróság, az igazságügyért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért
felelős miniszter, valamint a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter felfüggesztheti, elhalaszthatja
vagy félbeszakíthatja.
A megkeresés 17. § (1) A büntetés, az intézkedés és a szabálysértési elzárás végrehajtása, továbbá az elítélt, illetve egyéb jogcímen
fogvatartott kérelmének elbírálása érdekében a bíróság, az ügyész, a végrehajtásért felelős szerv, valamint
az igazságügyért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter és a büntetésvégrehajtásért felelős miniszter megkereséssel élhet, amelyre a Be. 71. § (1)–(5) és (7) bekezdését kell megfelelően
alkalmazni.
(2) Ha a megkeresett szerv, szervezet a megkeresést a megadott határidőn belül nem teljesíti, vagy a megkeresés
teljesítését jogosulatlanul megtagadja, a bíróság, illetve az ügyész rendbírságot szabhat ki. A rendbírság
kiszabására a Be. 161. § (1)–(4) bekezdését kell alkalmazni. A rendbírság kiszabását a végrehajtásért felelős szerv
kezdeményezheti a büntetés-végrehajtási bírónál, vádemelés elhalasztása esetén az ügyésznél.
(3) Ha ez feladatának ellátásához szükséges, a bíróság, az ügyész, az igazságügyért felelős miniszter, a büntetésvégrehajtásért felelős miniszter és a végrehajtásért felelős szerv egymástól, illetve a büntető ügyben eljáró vagy
eljárt bíróságtól, ügyészségtől vagy nyomozó hatóságtól, továbbá a szabálysértési ügyben eljárt bíróságtól,
szabálysértési hatóságtól is kérhet adatokat, iratokat és felvilágosítást.
Az idézéssel és a felhívással szembeni mulasztás következményei
18. § (1) Ha az elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott
a) szabályszerű idézés ellenére, vagy
b) a szabályszerűen kézbesített felhívásban meghatározott határidőn belül vagy határnapon, az ott megjelölt
helyen
nem jelenik meg, elővezetése rendelhető el. (2) A büntetés és az intézkedés esetén az elővezetésre a Be. 162. §-át kell alkalmazni azzal, hogy – e törvény eltérő
rendelkezése hiányában – az elővezetés elrendelésére a bíróság, a vádemelés elhalasztása esetén az ügyész jogosult.
Intézkedés ismeretlen helyen tartózkodó elítélt és kényszergyógykezelt felkutatására
és az elfogatóparancs
19. § (1) Az ismeretlen helyen tartózkodó elítélt, illetve kényszergyógykezelt tartózkodási helyének felkutatására
a) a Be. 73. §-át,
b) a 2012. évi CLXXX. törvény 25. § (1) és (2) bekezdését, valamint
c) az Nbjt. 32. § (2) bekezdését
kell alkalmazni azzal, hogy körözés elrendelésére és elfogatóparancs kibocsátására kizárólag a bíróság jogosult.
(2) A szabadságvesztés, a közérdekű munka és a pártfogó felügyelet végrehajtása körében a végrehajtásért felelős
szerv is jogosult az elítélt lakó- és tartózkodási helyének megállapítása iránt [Be. 73. § (2) bekezdés] intézkedni.
(3) Ha az elítélt vagy a kényszergyógykezelt tartózkodási helyének felkutatása iránt megtett intézkedés, vagy
a végrehajtás foganatosítása érdekében elrendelt elővezetés nem vezetett eredményre, a bíróság elfogatóparancsot
bocsát ki annak az ismeretlen helyen tartózkodó elítéltnek vagy kényszergyógykezeltnek a felkutatása érdekében,
aki
a) a jogerősen kiszabott szabadságvesztés vagy elzárás, illetve a jogerősen elrendelt javítóintézeti nevelés vagy
kényszergyógykezelés letöltését nem kezdte meg,
b) a bv. szerv őrizetéből megszökött,
c) a jogerősen kiszabott közérdekű munka végzését nem kezdte meg – akkor is, ha a munkavégzés helyének
kijelölése az elítélt felróható magatartása miatt még nem történt meg –, vagy jogellenesen megszakította,
d) a javítóintézetből, vagy a javítóintézetből történő előállítás, más javítóintézetbe vagy egészségügyi
intézménybe vagy onnan történő szállítás, illetve ott-tartózkodás során engedély nélkül távozott, avagy
a javítóintézetből engedéllyel távozott, de jogellenesen nem tért vissza,
e) az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetből (a továbbiakban: IMEI) kényszergyógykezeltként,
illetve ott elhelyezett kóros elmeállapotúvá vált elítéltként engedély nélkül távozott, vagy engedéllyel
távozott, de határidőben nem tért vissza.
(4) A (3) bekezdés rendelkezéseit a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés, valamint
a bíróság által elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtása során is alkalmazni kell a fokozatosság elvének szem előtt
tartásával.
A végrehajtásért felelős szerv döntése és a panasz
20. § (1) Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott büntetés-végrehajtási ügyében, illetve a fogvatartással kapcsolatos
egyéb ügyében – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a végrehajtásért felelős szerv azon szervezeti egységének
a vezetője intézkedik vagy dönt, ahol a végrehajtás történik.
(2) Ha a végrehajtásért felelős szerv szervezeti egységének vezetője hivatalból jár el – e törvény eltérő rendelkezése
hiányában – az intézkedésre vagy döntés meghozatalára okot adó körülmény felmerülését követő nyolc napon
belül kell intézkedni, illetve dönteni, kivéve, ha az ügy jellege soron kívüli elintézést kíván.
(3) Ha a végrehajtásért felelős szerv szervezeti egységének vezetője kérelemre jár el, a kérelem benyújtásától számított
harminc napon belül intézkedik, illetve dönt, kivéve, ha az ügy jellege soron kívüli elintézést kíván. Az elintézési
határidőt a kérelem elbírálására – az (1) bekezdés szerint – jogosult indokolt esetben, írásban, egy alkalommal
legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Erről a kérelmezőt írásban értesíteni kell.
(4) Az elintézési határidőbe nem számít be a hiánypótlásnak, a hivatalból történő iratok beszerzésének,
a megkeresésnek, a szakértői vélemény, illetve a pártfogó felügyelői vélemény elkészítésének és az indítványozott
tanúmeghallgatások teljesítésének időtartama.
(5) A kérelemben foglaltak megalapozása a kérelmező feladata, erre a figyelmét fel kell hívni, és ha ez elmaradt ezzel
egyidejűleg hiánypótlásra kell felszólítani. Ugyanígy kell eljárni, ha a kérelemből nem lehet megállapítani, hogy
az mire irányul. A kérelmezőt tájékoztatni kell arról, hogy ha a hiánypótlásnak az előírt határidőben nem tesz eleget,
kérelmét a rendelkezésre álló adatok alapján bírálják el.
(6) Nem kérhető hiánypótlás olyan adatról, amelyről a végrehajtásért felelős szervnek hivatalos tudomása van, amely
nyilvános, vagy amelyet valamely jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartás tartalmaz. Ha az adatok
beszerzése a végrehajtásért felelős szerv feladata, arról hivatalból intézkedni köteles.
(7) Ha e törvény elrendeli, a végrehajtásért felelős szerv vagy szervezeti egység vezetője az (1)–(3) bekezdés szerinti
intézkedéséről, döntéséről – az ott meghatározott eljárásban – határozatot hoz.
(8) A bv. intézet parancsnokának, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának (a továbbiakban: országos
parancsnok), a büntetés-végrehajtásért felelős miniszternek, valamint a javítóintézet igazgatójának döntése – ha
jogszabály kivételt nem tesz – végrehajtható.
(9) Érdemi vizsgálat nélkül el lehet utasítani az ugyanazon ügyben hat hónapon belül ismételten előterjesztett
kérelmet, ha az új tényre vagy körülményre nem hivatkozik.
(10) Ha a kérelem elbírálása nem a végrehajtásért felelős szerv hatáskörébe tartozik, erre az elutasító határozatban utalni
kell. Ha a kérelemből ez egyértelműen megállapítható, az elítéltet és az egyéb jogcímen fogvatartottat tájékoztatni
kell az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervről.
21. § (1) A végrehajtásért felelős szerv intézkedése vagy döntése ellen, illetve annak elmulasztása miatt panasszal lehet
fordulni a végrehajtásért felelős szerv vezetőjéhez. E törvényben meghatározott esetekben a döntés ellen az elítélt
és az egyéb jogcímen fogvatartott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet terjeszthet elő, illetve keresettel fordulhat
a bírósághoz.
(2) Panasz megtételére jogosult az elítélt, az egyéb jogcímen fogvatartott, a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője,
a kényszergyógykezelt törvényes képviselője, házastársa, élettársa, illetve az a kapcsolattartó, akit az intézkedés
vagy a döntés, illetve annak elmulasztása a kapcsolattartás vonatkozásában érint.
(3) A panaszt – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az intézkedés, vagy a döntés közlésétől, illetve annak
elmulasztásától számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. A panaszt írásban kell benyújtani, vagy arról
jegyzőkönyvet kell felvenni.
(4) Ha a jogosult a panasz megtételében akadályoztatva volt, a panaszt az akadály megszűnésétől számított tizenöt
napon belül lehet igazolási kérelemmel együtt előterjeszteni. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát
és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. Az intézkedés vagy a döntés közlésétől,
illetve annak elmulasztásától számított három hónapon túl igazolási kérelem nem terjeszthető elő.
(5) A panaszt harminc napon belül kell elbírálni, kivéve, ha az ügy jellege ezt soron kívül szükségessé teszi.
E határidő indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható. A panasz elbírálásáról, valamint a határidő
meghosszabbításáról az elítéltet és az egyéb jogcímen fogvatartottat, illetve a panasztevőt írásban tájékoztatni kell.
A panasz elbírálásáról szóló határozat ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
(6) Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott a panaszában olyan új tényről vagy körülményről nyilatkozik,
amelyet érdemben a döntésre jogosult végrehajtásért felelős szerv még nem bírált el, azt új kérelemnek kell
tekinteni és panaszként nem bírálható el, kivéve ha az ügy jellege soron kívüli elintézést kíván.
(7) Nincs helye panasznak és azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha
a) a panasz benyújtására előírt határidő már eltelt, a fogvatartott a panaszjogáról lemondott vagy a panaszát
korábban visszavonta,
b) annak tárgya nem tartozik a végrehajtásért felelős szerv hatáskörébe vagy az nem büntetés-végrehajtási
jogviszonyhoz kötődik,
c) az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott panaszát korábban már elbírálták,
d) a panasz nem a jogosulttól származik, vagy a képviselő jogosultságát felhívás ellenére nem igazolta,
e) a kérelem valamennyi részét elbírálták és annak helyt adtak.
A végrehajtásért felelős szerv határozata 22. § (1) Ha e törvény határozat meghozatalát írja elő, akkor a határozat tartalmazza:
a) az eljáró szerv, döntésre jogosult személy megnevezését, az ügy számát és az ügy tárgyának megjelölését,
b) az elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott természetes személyazonosító adatait és lakcímét, továbbá
a fogva lévő elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott nyilvántartási számát, egyéb érintett esetén annak
nevét és lakcímét,
c) a rendelkező részében a döntést, valamint a jogorvoslat lehetőségéről való tájékoztatást,
d) az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat, továbbá azokat
a jogszabályokat, amelyeken a határozat alapul,
e) a határozathozatal helyét és idejét, a határozatot hozó nevét és beosztását, aláírását, valamint a szerv
hivatalos bélyegzőlenyomatát.
(2) A kérelemnek vagy panasznak helyt adó határozatot indokolni nem kell.
(3) A határozatot az ügyiratra kell feljegyezni vagy jegyzőkönyvbe kell foglalni. Külön íven kell megszövegezni
a határozatot, ha azt kézbesítés útján közlik. Ez esetben a határozatot a meghozatalára előírt határidőn belül
kell írásba foglalni. Az ügyiratra feljegyzett vagy jegyzőkönyvbe foglalt határozat esetén az (1) bekezdés a) és
b) pontjában foglalt adatokat nem kell feltüntetni, ha azok az iratból kitűnnek.
(4) A határozatot azzal kell közölni, aki a kérelmet vagy panaszt benyújtotta, illetve akire nézve az rendelkezést
tartalmaz. A határozatot kihirdetés vagy kézbesítés útján kell közölni. A határozat kihirdetését írásban kell igazolni.
A határozat közlésének napja az a nap, amelyen azt kihirdették vagy kézbesítették.
23. § (1) A végrehajtásért felelős szerv, illetve szervezeti egység vezetője a határozatot név-, szám- vagy számítási hiba, illetve
más hasonló elírás esetén – ha ez szükséges, a kérelmező meghallgatását követően – kijavítja.
(2) A végrehajtásért felelős szerv, illetve szervezeti egység vezetője hivatalból vagy kérelemre a határozatot
kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. A kiegészítés a határozat egyéb
rendelkezéseit nem érintheti.
(3) A kijavítást és a kiegészítést az alaphatározat eredeti példányára és lehetőleg kiadmányaira is fel kell jegyezni,
továbbá az alaphatározatra előírt módon mindazokkal közölni kell, akikkel az alaphatározatot közölték.
Bírósági felülvizsgálat 24. § (1) A végrehajtásért felelős szerv határozata ellen, ha e törvény így rendelkezik, a büntetés-végrehajtási bíróhoz
címzett bírósági felülvizsgálati kérelemnek van helye. Felülvizsgálati kérelem benyújtására – ha e törvény eltérően
nem rendelkezik – az elítélt, az egyéb jogcímen fogvatartott, a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője, valamint
a kényszergyógykezelt törvényes képviselője, házastársa és élettársa jogosult. A jogosultságot, ha ez az iratokból
nem állapítható meg, hitelt érdemlően igazolni kell.
(2) A bírósági felülvizsgálati kérelmet – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a határozat közlésétől számított
nyolc napon belül lehet a határozatot hozó végrehajtásért felelős szervhez, illetve szervezeti egységhez írásban
benyújtani. Ha e törvény úgy rendelkezik, hogy az elítéltnek vagy az egyéb jogcímen fogvatartottnak a határozat
közlésekor nyomban nyilatkoznia kell a jogorvoslatról, akkor azt jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(3) Ha a jogosult a bírósági felülvizsgálati kérelem megtételében akadályoztatva volt, a bírósági felülvizsgálati
kérelmet az akadály megszűnésétől számított tizenöt napon belül lehet igazolási kérelemmel együtt előterjeszteni.
Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét
valószínűsítik. A határozat meghozatalától számított három hónapon túl igazolási kérelem nem terjeszthető elő.
(4) A bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásra nyitva álló határidő lejártát követően a végrehajtásért felelős szerv,
illetve szervezeti egység vezetője haladéktalanul felterjeszti az iratokat a bírósághoz.
(5) A bírósági felülvizsgálati kérelmet a határozatot hozó végrehajtásért felelős szerv, illetve szervezeti egység székhelye
szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró bírálja el.
(6) A bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A büntetés-végrehajtási bíró bírósági
felülvizsgálati eljárásban hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.
25. § (1) A bírósági felülvizsgálati kérelemnek – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a határozat végrehajtására nincs
halasztó hatálya.
(2) Ha a bírósági felülvizsgálati kérelemnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van és
a) a határozat ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet nem nyújtottak be, a határozat a határidő leteltét követő
napon,
b) a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásáról a jogosult lemondott, vagy a kérelmet visszavonták,
a határozat a lemondás, illetve a visszavonás napján,
c) a büntetés-végrehajtási bíró a benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet jogerősen elbírálta, a határozat
a jogerő beállta napján
hajtható végre. Iratbetekintés és másolatkészítés
26. § (1) A büntetés, az intézkedés és a szabálysértési elzárás végrehajtása, valamint a kényszerintézkedés foganatosítása
során keletkezett iratokat az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott, valamint védője és képviselője, a fiatalkorú
törvényes képviselője, továbbá a kényszergyógykezelt törvényes képviselője, házastársa és élettársa tekintheti meg.
A jogosultságot, ha ez az iratokból nem állapítható meg, hitelt érdemlően igazolni kell.
(2) Aki az (1) bekezdés szerint az iratokat megtekintheti, azokról másolat kiadását kérheti.
(3) Az iratokról a végrehajtásért felelős szerv a kérelem előterjesztésétől számított nyolc munkanapon belül másolatot
ad ki. A másolat kiadása során a Be. 70/B. § (9) és (11) bekezdését és a 70/C. § (5) bekezdését alkalmazni kell.
(4) Nem engedhető betekintés és nem adható ki másolat a döntés-előkészítés során készült tervezetekről, a bv. szerv
előterjesztéseiről, az elítélt biztonsági csoportba, részlegre sorolásának alapjául szolgáló iratokról, a foglalkozásokról
szóló feljegyzésekről, a pártfogó felügyelő feljegyzéseiről és az egyéni pártfogó felügyelői tervről, valamint azokról
az iratokról, amelyeknek a megismerésére a kérelmező törvény szerint nem jogosult.
(5) Ha a kiadandó másolat olyan adatot tartalmaz, amely megismerésére a kérelmező nem jogosult, részére olyan
másolatot kell kiadni, amely a védett vagy zártan kezelt adatokat nem tartalmazza.
(6) A másolat kiadásának megtagadásáról indokolt határozatot kell hozni. A határozattal szemben bírósági
felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani.
(7) Az egészségügyi dokumentációval kapcsolatos iratbetekintésre és másolat kiadására az egészségügyi és a hozzájuk
kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
II. Fejezet
a BÜntetések és az Intézkedések végreHajtÁsÁt kIzÁró okok
A büntetések és az intézkedések végrehajtását kizáró okok
27. § (1) A büntetés végrehajtását kizárja:
a) az elítélt halála,
b) az elévülés,
c) a kegyelem,
d) törvényben meghatározott egyéb ok.
(2) Az intézkedés végrehajtását kizárja:
a) az elkobzás, a vagyonelkobzás és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele kivételével
az elítélt, illetve annak a személynek a halála, akivel szemben az intézkedést elrendelték,
b) az elévülés,
c) a kegyelem,
d) törvényben meghatározott egyéb ok.
A büntetés és az intézkedés elévülése 28. § (1) A szabadságvesztés végrehajthatósága elévül:
a) tizenöt évi szabadságvesztés vagy ennél súlyosabb büntetés esetén húsz év,
b) tízévi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztés esetén tizenöt év,
c) ötévi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztés esetén tíz év,
d) öt évet el nem érő tartamú szabadságvesztés esetén öt év
elteltével.
(2) Az elzárás, a közérdekű munka, a pénzbüntetés, a kitiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás
végrehajthatósága öt év elteltével évül el.
(3) A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás és a közügyektől eltiltás végrehajthatósága
a) ötévi vagy ezt meghaladó határozott tartam esetén tíz év,
b) öt évet el nem érő tartam esetén öt év
elteltével évül el.
(4) Nem évül el
a) az emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet) miatt kiszabott,
b) a háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet) miatt kiszabott,
c) az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és
kiegészített, a népbíráskodásról szóló 81/1945. (II. 5.) ME rendelet 11. és 13. §-ában meghatározott egyéb
háborús bűntettek miatt kiszabott tizenöt évig tartó vagy ennél súlyosabb,
d) az életfogytig tartó
szabadságvesztés végrehajthatósága. (5) A javítóintézeti nevelés végrehajthatósága három év elteltével évül el.
29. § (1) A büntetés és az intézkedés elévülésének határideje a büntetést kiszabó, vagy az intézkedést elrendelő határozat
jogerőre emelkedésének napjával, ha a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik, a próbaidő leteltének
a napjával kezdődik.
(2) Ha az elítélt a szabadságvesztés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtása alatt megszökik, az elévülés határideje
a szökés napjával ismét elkezdődik.
(3) A szabadságvesztés mellett kiszabott büntetés elévülésének határideje a szabadságvesztés végrehajtása
befejezésének vagy a végrehajthatósága megszűnésének napján kezdődik.
(4) Az elévülést félbeszakítja az elítélt ellen a büntetés vagy az intézkedés végrehajtása végett tett intézkedés.
Az elévülést minden olyan hatósági intézkedés félbeszakítja, amelyet a büntetés végrehajtásának előbbre vitele
érdekében foganatosítottak. A félbeszakítás napjával az elévülés ismét elkezdődik.
(5) A halasztás ideje, valamint a büntetés-félbeszakítás és a 14. § szerinti végrehajtási sorrendre tekintettel történő
megszakítás tartama az elévülés határidejébe nem számít be.
A kegyelem 30. § (1) A kegyelmi jogkör gyakorlója az elítélt büntetését vagy a vele szemben alkalmazott próbára bocsátást, jóvátételi
munkát és javítóintézeti nevelést kegyelemből elengedheti vagy mérsékelheti. A kegyelmi rendelkezésként
elengedett büntetés vagy intézkedés, illetve mérséklés esetén a büntetés vagy intézkedés az elengedett rész
tekintetében nem hajtható végre.
(2) Kegyelmi rendelkezés kizárólag még végre nem hajtott büntetésre vagy intézkedésre vonatkozhat. A kegyelem
gyakorlása szempontjából a kiutasítás mindaddig nem tekinthető végrehajtottnak, amíg annak tartama el nem telt.
(3) Ha a kegyelmi jogkör gyakorlója az elítéltet kegyelemben részesíti, a büntetőjogi következmények [Btk. 98. §
(3) bekezdés] – ellenkező rendelkezés hiányában – az ítéletben kiszabott büntetéshez igazodnak.
(4) Ha a köztársasági elnök a büntetés végrehajtását kegyelemből próbaidőre felfüggeszti, a próbaidő és a mentesítés
hatályának beálltához szükséges időtartam a kegyelmi elhatározás keltének napján kezdődik.
A büntetés végrehajtásának kizárása életfogytig tartó szabadságvesztés esetén
31. § Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a határozott ideig tartó szabadságvesztés, az elzárás és a közérdekű
munka nem hajtható végre.
III. Fejezet
a BÍrósÁg és az Ügyész FeladataI a végreHajtÁsBan
A büntetőügyben eljáró bíróság és ügyész feladatai 32. § (1) A büntetés vagy az intézkedés végrehajtása iránt az a bíróság intézkedik, amelynek eljárása során
az végrehajthatóvá válik. A szükséges intézkedéseket az e törvényben és a büntetőügyekben hozott határozatok
végrehajtása során a bíróságokra háruló feladatokat megállapító jogszabályban foglaltak szerint a tanács elnöke
vagy az egyesbíró (a továbbiakban együtt: a tanács elnöke) teszi meg.
(2) A vádemelés elhalasztása során elrendelt pártfogó felügyelet, valamint az ügyész által alkalmazott megrovás
végrehajtása céljából az ügyész intézkedik.
(3) A tanács elnöke – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követő
három munkanapon belül intézkedik az értesítőlap kiállítása és megküldése iránt.
(4) Pénzbüntetés, elkobzás és vagyonelkobzás esetén a Be. 588. § (5) bekezdése szerinti ügydöntő határozat rendelkező
részének végrehajtási záradékkal és eredeti bírói aláírással ellátott példánya pótolja az értesítőlap kiállítását, és
a végrehajtás alapjául szolgál.
(5) A (3) bekezdés alkalmazásában ügydöntő határozat alatt a perújítás, a felülvizsgálat, a törvényesség érdekében
emelt jogorvoslat folytán, vagy a jogegységi eljárásban (a továbbiakban együtt: rendkívüli jogorvoslat) meghozott
ügydöntő, illetve a kiszabott büntetést, az alkalmazott intézkedést érintő jogegységi határozatot is érteni kell.
(6) A kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról vagy megszüntetéséről szóló végzés
végrehajthatósága esetén a tanács elnöke haladéktalanul intézkedik a foganatosítás, illetve a szabadlábra helyezés
céljából az értesítőlap azonnali kiállítása, átadása, illetőleg megküldése iránt. A tanács elnöke az értesítőlapra bírói
rendelvényt vezet. Kényszerintézkedés megszüntetése esetén, ha a terhelt előállítására nem került sor, a tanács
elnöke azonnal intézkedik a szabadlábra helyezés iránt a fogvatartást foganatosító szervnél.
(7) Ha a kényszerintézkedést az ügyész rendeli el vagy szünteti meg, akkor haladéktalanul intézkedik a foganatosítás,
illetve a szabadlábra helyezés iránt.
33. § (1) Ha a bíróság az értesítőlap alapjául szolgáló határozatot kijavítja, újabb értesítőlapot kiállítani nem kell. A tanács
elnöke a kijavítást elrendelő jogerős határozatot – a jogerőre emelkedését követően nyomban – és az eredeti
aláírással ellátott megkeresést megküldi annak a végrehajtásért felelős szervnek, illetve a törvényszék büntetésvégrehajtási csoportjának (a továbbiakban: bv. csoport), amelynek az értesítőlapot már megküldte, és utal arra,
hogy a megküldött határozatot milyen módosítással kell végrehajtani.
(2) Ha a bíróság olyan kérdésben, amelyre nézve az értesítőlap adatot tartalmaz, utóbb a Be. XXIX. Fejezet II. Címe
szerinti eljárásban másként határoz, vagy a határozata mulasztását utólag pótolja, a tanács elnöke erről értesítőlapot
állít ki, és azt határozatával együtt haladéktalanul megküldi a végrehajtásért felelős szervnek, szabadságvesztés
esetén a bv. csoportnak.
34. § (1) A jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatba vételének elrendelésekor a tanács elnöke
a szabadságvesztésről kiállított értesítőlapra bírói rendelvényt vezet, és azt a végrehajtás foganatosítása végett
az elítéltet a bv. intézetbe előállító rendőrnek, vagy büntetés-végrehajtási őrnek adja át.
(2) A tanács elnöke az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el, ha szabadságvesztés, illetve az elzárás kiszabása,
javítóintézeti nevelés vagy kényszergyógykezelés elrendelése esetén a terhelt az ítélet jogerőre emelkedésekor
– akár az adott, akár más büntetőügyben – fogva van.
(3) Ha a terhelt fogva van, de előállítására nem került sor, a tanács elnöke haladéktalanul megküldi
a szabadságvesztésről, az elzárásról, a javítóintézeti nevelésről vagy a kényszergyógykezelésről kiállított és
bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot a végrehajtásért felelős szervnek, ha a terhelt más szervnél van fogva,
a fogvatartást foganatosító szervhez, amely haladéktalanul intézkedik a terhelt átszállítása iránt.
(4) Ha a terhelt szabadlábon van és a szabadságvesztés azonnali foganatba vételének nincs helye, a tanács elnöke
a szabadságvesztésről, illetve az elzárásról kiállított értesítőlapra bírói rendelvényt vezet, és azt megküldi
a végrehajtás érdekében a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: BVOP) részére.
(5) Kényszergyógykezelés és javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a tanács elnöke az értesítőlapra bírói
rendelvényt vezet, és azt megküldi az intézkedés végrehajtásáért felelős illetékes intézetnek, továbbá intézkedik
a kényszergyógykezeltnek, illetve a fiatalkorú elítéltnek az intézetbe szállítása vagy kísérése végett.
35. § (1) Ha a perújítás vagy felülvizsgálat folytán indult eljárásban a bíróság az alapügyben hozott bármely
rendelkezés végrehajtását felfüggeszti vagy félbeszakítja, a tanács elnöke – a határozatnak a büntetést vagy
intézkedést foganatosító szervhez történő megküldésével – azonnal intézkedik a szabadságvesztésre ítélt,
a kényszergyógykezelt és a javítóintézeti nevelt szabadítása, illetve elbocsátása iránt.
(2) A tanács elnöke az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el, ha a fellebbezési joggal kapcsolatban benyújtott, a Be.
65. § (5) bekezdése szerinti igazolási kérelem alapján a végrehajtást felfüggeszti.
(3) Ha a rendkívüli jogorvoslat folytán meghozott határozattal a bíróság az elítéltet felmenti, a kényszergyógykezelést
mellőzi, vagy az eljárást megszünteti, és a végrehajtás felfüggesztésére vagy félbeszakítására nem került sor,
a tanács elnöke azonnal intézkedik a szabadságvesztésre ítélt, a kényszergyógykezelt és a javítóintézeti nevelt
szabadítása, illetve elbocsátása iránt.
(4) Ha a bíróság a Be. XXIX. Fejezet II. Címe szerinti valamely eljárásban – a végrehajtást érintő – olyan határozatot hoz,
amelynek végrehajtására nincs értesítőlap rendszeresítve, a tanács elnöke a jogerős, eredeti bírói aláírással ellátott
határozatát haladéktalanul megküldi a végrehajtásért felelős szervnek, szabadságvesztés esetén a bv. csoportnak.
(5) A tanács elnöke, ha utóbb a büntetés vagy az intézkedés végrehajtását kizáró ok bekövetkeztét állapítja meg,
– a kegyelem kivételével –, végzést hoz, és eredeti bírói aláírással ellátott határozatát megküldi a végrehajtásért
felelős szervnek, továbbá szabadságvesztés esetén a bv. csoportnak.
36. § (1) Az ügydöntő határozat írásba foglalását követően haladéktalanul meg kell küldeni annak kiadmányát – a vagyoni
jellegű büntetések és intézkedések kivételével – a külön jogszabályban foglaltak szerint a végrehajtásért felelős
szervnek, illetve a bv. csoportnak.
(2) Halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a tanács elnöke intézkedik az engedélyezés tényének és
tartalmának az értesítőlapon történő feltüntetése iránt. Az értesítőlap elküldését követően meghozott határozatot
haladéktalanul meg kell küldeni a végrehajtásért felelős szervnek, illetve a bv. csoportnak.
(3) Szabadságvesztés, elzárás és közérdekű munka kiszabása, kényszergyógykezelés, pártfogó felügyelet és
javítóintézeti nevelés elrendelése esetén az ügydöntő határozathoz – amennyiben rendelkezésre áll – mellékelni
kell:
a) az elítéltről készült pártfogó felügyelői vélemény, valamint az elítélt személy mentális és testi állapotáról
készült szakvélemény, orvosi bizonyítvány másodpéldányát vagy másolatát,
b) fiatalkorú elítélt esetében a környezettanulmány és az iskolai bizonyítvány, az iskolai vagy munkahelyi
jellemzés másolatát.
(4) Az értesítőlap, az ügydöntő határozat, a végrehajtást érintő egyéb határozat, vagy a (3) bekezdés szerinti iratok,
ha ennek biztonsági feltételei adottak, elektronikus úton is továbbíthatók a végrehajtásért felelős szervnek, illetve
a bv. csoportnak.
A szabadságvesztés azonnali foganatba vétele, a szabadságvesztés végrehajtásának biztosítása
37. § (1) A bíróság a szabadlábon lévő elítélttel szemben a jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatba vételét
a) rendelheti el, ha annak tartama öt év, vagy ennél súlyosabb, és a bűncselekmény jellegére, az elítélt személyi
és családi körülményeire tekintettel alaposan feltehető, hogy a szökésével vagy az elrejtőzésével a büntetés
végrehajtása alól kivonná magát,
b) rendeli el, ha azt bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény miatt szabta ki.
(2) Az (1) bekezdés esetén a bíróság a székhelyén működő bv. intézet parancsnokától rövid úton büntetés-végrehajtási
őr kirendelését kéri, és az elítéltet az őrnek adja át. Ha a bíróság székhelyén nincs bv. intézet, vagy a büntetésvégrehajtási őr kirendelésének akadálya van, a bíróság az elítéltnek a bv. intézetbe kísérése végett rövid úton
a rendőrséget keresi meg.
38. § (1) Ha a végrehajtandó szabadságvesztést kiszabó ügydöntő határozat jogerőre emelkedésekor a terhelt nincs előzetes
letartóztatásban, és a szabadságvesztés végrehajtásának azonnali foganatba vételét a bíróság nem rendelte el,
az elítélttel szemben – a bv. intézetbe történő befogadásáig – a szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására
irányuló intézkedés rendelhető el, ha a bűncselekmény jellegére, a kiszabott szabadságvesztésre az elítélt személyi
és családi körülményeire – különösen az egészségi állapotára, idős k …
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.