64/2011. (XII. 30.) BM rendelete a belügyminiszter felügyelete, irányítása alá tartozó egyes fegyveres szervekkel hivatásos szolgálati viszonyban álló

64/2011. (XII. 30.) BM rendelete a belügyminiszter felügyelete, irányítása alá tartozó egyes fegyveres szervekkel hivatásos szolgálati viszonyban állók szolgálati viszonyáról és a személyügyi igazgatás rendjéről. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés 1., 7., 8., és 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 65. § (3) bekezdés a) pontja tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d), n) és q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed: a) a rendőrségre, b) a büntetés-végrehajtási szervezetre, c) a hivatásos katasztrófavédelmi szervre, d) a belügyminiszter (a továbbiakban: miniszter) által irányított, e rendelet hatálya alá tartozó szervvel hivatásos szolgálati viszonyban állót foglalkoztató szervekre (az a)–d) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: belügyi szervek) a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel, valamint e) az a)–c) pontban meghatározott szervekkel hivatásos és – ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik – szerződéses (a továbbiakban együtt: hivatásos állomány) szolgálati viszonyban állókra. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki a miniszter által irányított polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra és azok hivatásos állományára. 2. A szolgálati viszony létesítésének eljárási szabályai 2. § (1) A hivatásos állományba kinevezést a hivatásos szolgálatra jelentkező kérelme alapján indult felvételi eljárás előzi meg. A kérelmet a kinevezésre jogosult vezetőhöz kell címezni, és ahhoz az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani, akinek az irányítása alá tartozó szervezeti egységnél a kérelmező részére szolgálati beosztás biztosítható vagy a beosztásba kinevezését tervezik. (2) Az illetékes humánigazgatási szakszolgálat a hivatásos szolgálatra jelentkezőt a kérelem átvétele előtt tájékoztatja a szolgálati viszony létesítésének és a beosztásba helyezésének a feltételeiről, valamint a hivatásos állomány tagját a jogszabályok alapján megillető alapvető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről. (3) A felvételre vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell: a) a jelentkező nevét (születési nevét), születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, b) a kérelmezett szolgálati helyet, beosztást, továbbá c) a hivatásos szolgálati viszony létesítése feltételeinek teljesítéséről, valamint a hivatásos szolgálattal járó kötelezettségek vállalásáról szóló nyilatkozatot. (4) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező a) saját kézzel aláírt önéletrajzát, b) iskolai végzettségét és szakképzettségét igazoló okiratokat vagy azok hiteles másolatát, c) személyazonosságát és lakcímét igazoló okmány másolatát, d) korábbi szolgálati és egyéb foglalkoztatási jogviszonyairól szóló igazolásokat, e) saját és – ha azt törvény előírja – közeli hozzátartozói, illetve a vele egy háztartásban élők írásbeli nyilatkozatát a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 37. §-ában meghatározott adatai kezeléséhez, a Hszt. 37/B. §-a és 37/C. §-a szerinti kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez való hozzájárulásról, a Hszt. 37. §-ában feltételként meghatározott megbízhatósági vizsgálat tudomásul vételéről és a Hszt. 37/B. § (1) bekezdés ba) alpontjában meghatározott adatai kezeléséhez történő hozzájárulásról, f) nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett beosztásba tervezett kinevezése esetében – a felvételi eljárást lefolytató szervezet által biztosított – az ellenőrzési szintnek megfelelő, az általa kitöltött kérdőívet, g) a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez szükséges – a felvételi eljárást lefolytató szerv által biztosított – kitöltött adatlapot, valamint h) a társadalombiztosítási azonosító jelet és adóazonosító jelét (adószámát) az azt tartalmazó eredeti okirat bemutatásával. (5) A (4) bekezdés e)–g) pontjában meghatározott nyilatkozatok, a kitöltött biztonsági kérdőív és adatlap csatolása hiányában a felvételi kérelmet el kell utasítani. Egyéb okból hiányos vagy hitelesnek nem tekinthető iratok pótlására, kiegészítésre a jelentkezőt öt munkanap határidő tűzésével fel kell szólítani. Ha a hiányosságok pótlása határidőben nem történik meg, a kérelmet el kell utasítani. 3. § (1) A szolgálati viszony létesítéséhez szükséges feltételeket igazoló iratok és nyilatkozatok benyújtását követően az állományilletékes parancsnok a felvételi eljárást megindítja. (2) A felvételi eljárás keretében az illetékes humánigazgatási szakszolgálat először intézkedik a jelentkező Hszt. 37/B. §-a és 37/C. §-a szerinti kifogástalan életvitel ellenőrzés lefolytatására a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél és – ha ez a tervezett beosztáshoz előírt feltétel – a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére. Ha az ellenőrzések és vizsgálatok során szolgálati viszony létesítését kizáró ok nem merült fel, a humánigazgatási szakszolgálat intézkedik az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági feltételek meglétének önálló jogszabályban meghatározott eljárás keretében történő vizsgálatára. (3) Ha a felvételi eljárás során szolgálati viszony létesítését kizáró ok megállapítására került sor, a felvételt az állományilletékes parancsnok elutasítja, és erről a jelentkezőt tájékoztatja. 4. § A szolgálati viszony létesítése során a) tiszthelyettesi, zászlósi beosztásba az nevezhető ki, aki aa) a rendészeti szakközépiskolát eredményesen elvégezte, vagy a moduláris képzési rendszerben az alapképzést és az első szakképzési modulban a tanulmányait megkezdte, ab) valamely fegyveres szervnél vagy a Magyar Honvédségnél szerződéses szolgálatot teljesít, a szolgálati idejéből legalább egy év eltelt, továbbá a moduláris képzési rendszerben a szakképzést vállalja, vagy ac) fegyveres szervnél korábban hivatásos szolgálati viszonyban volt, és szolgálati viszonya nem a Hszt. 53. § e), f) és g) pontjában, vagy 56. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott módon szűnt meg, továbbá, ha az adott beosztás ellátásához szükséges rendészeti szakképesítéssel rendelkezik, vagy b) a hivatásos katasztrófavédelem és a büntetés-végrehajtás szerveinél meghatározott tiszthelyettesi beosztások betöltésére – az a) pontban felsoroltakon túl – az is kinevezhető, aki legalább szakmunkásképző iskolai végzettséggel rendelkezik, c) tiszti beosztásba az nevezhető ki, aki ca) rendvédelmi felsőoktatási intézményben tanulmányait befejezte és részére a beosztás ellátásához szükséges rendészeti szakképesítést igazoló oklevelet kiadták, vagy cb) arra feljogosított képző intézményben a beosztás ellátásához szükséges rendészeti szakképesítést szerzett, cc) hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben olyan szakképesítést szerzett, amely az adott beosztás ellátására képesít, vagy cd) valamely fegyveres szervnél szerződéses szolgálatot teljesít és szolgálati idejéből legalább egy év eltelt, továbbá rendelkezik a beosztás betöltéséhez szükséges szakképesítéssel és felsőfokú végzettséggel, vagy ce) fegyveres szervnél korábban hivatásos szolgálatot teljesített és a tiszti beosztás ellátásához szükséges képesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik, és szolgálati viszonya nem a Hszt. 53. § e) , f) és g) pontjában, vagy 56. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott módon szűnt meg, d) a miniszter előzetes engedélye alapján próbaidős rendőrként tiszthelyettesi beosztásba nevezhető ki, aki kinevezésével egyidejűleg a rendészeti szakközépiskolákban szervezett képzést megkezdi. 5. § (1) Ha nem az állományilletékes parancsnok a kinevezésre jogosult, abban az esetben a felvételi eljárásban keletkezett iratokat – amennyiben kizáró ok nem merült fel és a beosztás betöltéséhez szükséges illetmény fedezete rendelkezésre áll – az állományilletékes parancsnok a kinevezési javaslatával a hivatásos állományba kinevezésre jogosult vezetőhöz (elöljáróhoz) szolgálati úton felterjeszti. (2) A kinevezési javaslathoz csatolni kell az illetékes humánigazgatási szakszolgálat által elkészített a) személyi adatlapot, b) a kinevezési okmány (állományparancs vagy határozat) tervezetét, c) az esküokmányt, d) a betöltendő szolgálati beosztáshoz tartozó szolgálati feladatok vagy a betöltendő munkakör munkaköri leírását, valamint e) az illetmény fedezetének rendelkezésre állására vonatkozó nyilatkozatot. (3) Az állományilletékes parancsnok a hivatásos szolgálatba kinevezésről szóló kiadmányozott állományparancsot az esküokmánnyal együtt – az illetékes humánigazgatási szakszolgálat képviselője és a kinevezett szolgálati elöljárója jelenlétében – a jelentkezőnek átadja, aki a jelenlévők előtt az eskü szövegét hangosan felolvasva az esküt leteszi, majd azt aláírja a kinevezést elfogadó nyilatkozattal együtt. (4) A rendvédelmi oktatási intézmények hivatásos állományába kinevezett hallgatók, tanulók eskütétele és az állományparancs átvétele a (3) bekezdésben meghatározottól eltérő rendben is történhet, azonban az eskütételnek és az állományparancs átvételének ebben az esetben is ki kell fejeznie a hivatásos szolgálat tekintélyét, méltóságát. (5) Az illetékes humánigazgatási szakszolgálat az aláírt esküokmányt az állományparancs vagy határozat mellékleteként a személyi anyagban helyezi el és kezeli. (6) A szolgálati viszony létesítésére vonatkozó eljárási szabályokat a hivatásos állományba visszavétellel, más fegyveres szervtől áthelyezéssel vagy közalkalmazotti, köztisztviselői vagy kormánytisztviselői állományból áthelyezéssel történő szolgálati viszony létesítésekor is alkalmazni kell. 3. A szenior állomány szolgálati jogviszonyának létesítését megelőző személyzeti eljárás szabályai 6. § (1) A rendőrség különleges foglalkoztatási állományába (a továbbiakban: szenior állomány) történő kinevezésre irányuló kérelmet a kinevezésre jogosult rendőri vezetőhöz címezve ahhoz az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani, akinek az irányítása alá tartozó szervnél a kérelmező a szenior állományba vételét kezdeményezi. (2) Az illetékes szerv humánigazgatási szakszolgálata a szenior állományba jelentkezőt a kérelem átvétele előtt tájékoztatja a szenior állományviszony létesítésének feltételeiről, valamint a szenior állomány tagját a jogszabályok alapján megillető alapvető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről. (3) A felvételre vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell: a) a jelentkező nevét (születési nevét), születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, a szolgálati járandóságának megállapítására vonatkozó irat számát, b) a kérelmezett szerv megjelölését, valamint c) a hivatásos szolgálat szenior állományban történő vállalásáról szóló nyilatkozatot. (4) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező a) kézzel írt önéletrajzát, b) személyazonosságát és lakcímét igazoló okmány másolatát, valamint a szolgálati járandóságának megállapítására vonatkozó irat másolatát, c) korábbi szolgálati és egyéb foglalkoztatási jogviszonyairól szóló igazolásokat, azon fegyveres szervnek vagy honvédségi szervnek a megjelölését, amelynek állományából a kérelmező szolgálati nyugállományba vonult, d) a rendőrség állományából szolgálati nyugállományba vonult kérelmező esetén a nyugállományba vonulást követően esetlegesen megszerzett iskolai végzettségét (végzettségeket) és szakképzettségét (szakképzettségeket) igazoló okiratot vagy annak hiteles másolatát, e) nem a rendőrség állományából szolgálati nyugállományba vonult kérelmező esetén az iskolai végzettségét (végzettségeket) és szakképzettségét (szakképzettségeket) igazoló okiratot vagy annak hiteles másolatát, f) saját és közeli hozzátartozói, valamint a vele egy háztartásban élők írásbeli nyilatkozatát a Hszt. 37. §-ában meghatározott adatai kezeléséhez, a Hszt. 37/B. §-a és 37/C. §-a szerinti kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez való hozzájárulásról, a Hszt. 37. §-ában feltételként meghatározott megbízhatósági vizsgálat tudomásul vételéről és a Hszt. 37/B. § (1) bekezdés ba) alpontjában meghatározott adatai kezeléséhez történő hozzájárulásról, továbbá g) írásbeli hozzájárulást a szolgálati nyugállományba vonulást megelőzően a kérelmezőt foglalkoztató fegyveres vagy honvédségi szerv által kezelt személyzeti anyagok beszerzéséhez. (5) A (4) bekezdésben meghatározott nyilatkozatok és okiratok vagy hiteles másolataik csatolásának hiányában a kérelmezőt tizenöt munkanapon belül hiánypótlásra kell felhívni, öt munkanap határidő kitűzésével, figyelmeztetve arra, hogy a hiánypótlás kitűzött határidőben történő teljesítésének hiányában a kinevezésre jogosult a rendelkezésre álló adatok alapján dönt a kérelemről. 7. § (1) A szenior állományba vételhez szükséges feltételeket igazoló okiratok és nyilatkozatok benyújtását követően az állományilletékes parancsnok megindítja a szenior állományba vételre irányuló felvételi eljárást. (2) A felvételi eljárás keretében a szervezeti egység humánigazgatási szakszolgálata – a szükséges sorrendben – intézkedik: a) a kérelmezőt szolgálati nyugállományba vonulását megelőzően foglalkoztató szerv megkeresésére a személyzeti fogyatékanyagának beszerzése iránt, megjelölve az iratok beszerzésének célját, és mellékelve a kérelmező által ennek érdekében a 6. § (4) bekezdés g) pontjában foglaltak szerint benyújtott írásbeli hozzájárulást, b) az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági feltételek meglétének önálló jogszabályban meghatározott eljárás keretében történő vizsgálatára, valamint c) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítése feladatokat ellátó szervnél a Hszt. 37/B. §-a és 37/C. §-a szerinti kifogástalan életvitel ellenőrzés lefolytatásának kezdeményezésére. (3) Ha a szenior állományba vétel érdekében folytatott felvételi eljárás során valamely felvételt kizáró okot állapítanak meg, a felvételt az állományilletékes parancsnok elutasítja, és erről a jelentkezőt írásban tájékoztatja, megjelölve az állományba vételt kizáró okot. (4) Kizáró ok hiányában a szenior állományba vétel érdekében folytatott felvételi eljárásban keletkezett iratokat az állományilletékes parancsnok a szenior állományba vételre irányuló kinevezési javaslatával – ha nem ő az arra jogosult – a hivatásos állományba kinevezésre jogosult vezetőhöz (elöljáróhoz) szolgálati úton felterjeszti. Az iratok felterjesztésére a (2) bekezdésben meghatározott alkalmassági vizsgálatok elvégzését, vagy a kifogástalan életvitel megállapításáról szóló tájékoztatás megérkezését követő nyolc napon belül intézkedni kell. (5) A kinevezési javaslathoz csatolni kell az illetékes humánigazgatási szakszolgálat által elkészített a) személyi adatlapot, b) a szenior állomány tagjával az állományilletékes parancsnok által aláírandó szerződés tervezetét, c) a kinevezésre jogosult által a szenior állományba vételről kiadmányozandó, a szerződésben meghatározott időtartamra szóló kinevezésről készített okmány tervezetét, d) az esküokmányt, továbbá e) a munkaköri leírás tervezetét. (6) A szenior állomány tagjával kötendő szerződésben rendelkezni kell a szolgálati viszonyra vonatkozó minden lényeges kérdésről, így különösen a) a szolgálati jogviszony kezdő és befejező napjáról, b) a foglalkoztató szervről, c) a rendfokozatról (legfeljebb olyan rendfokozat, mint amilyen rendfokozatot folyamatos szolgálatteljesítés esetén soron történő előléptetéssel elérhetett volna), d) a szolgálatteljesítés helyéről, e) a szenior állomány tagja által ellátandó szolgálati feladatok megjelöléséről, f) az illetményéről, g) az eskü letételéről és időpontjáról, valamint h) a szolgálati feladat ellátásához esetlegesen előírt képzésről, annak időtartamáról, a képzettség megszerzésének határidejéről, és annak elmulasztása jogkövetkezményeiről. (7) A szenior állományba kinevezésről szóló kiadmányozott állományparancsot, valamint a szerződést és a munkaköri leírást az esküokmánnyal együtt az állományilletékes parancsnok – az illetékes humánigazgatási szakszolgálat képviselője és a szenior állományba kinevezett szolgálati elöljárója jelenlétében – a kérelmezőnek átadja, aki a jelenlévők előtt az eskü szövegét hangosan felolvasva az esküt leteszi, majd azt aláírja a kinevezést elfogadó nyilatkozattal együtt. (8) Az aláírt esküokmányt – az állományparancs vagy határozat és a szerződés mellékleteként – a személyi anyagban kell elhelyezni és kezelni. 8. § Amennyiben kizáró ok miatt a kérelem elutasítására kerül sor, és az érintett az elutasítást követő hat hónapon belül újabb kérelmet nyújt be, a 6. § és a 7. § rendelkezései megfelelően irányadók azzal, hogy a felvételi eljárás során elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy a szenior állományba vételt kizáró ok továbbra is fennáll-e. A korábbi felvételi eljárásban megállapított kizáró ok fennállása esetén a további feltételek vizsgálatától el kell tekinteni, és az egyszerűsített eljárás eredményeként a kérelem elutasítását kell írásban közölni a kérelmezővel. 9. § Amennyiben a szenior állományba vétel befejező időpontja a szenior állomány tagja öregségi nyugdíjkorhatárának betöltését megelőzően jár le, annak legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig történő meghosszabbításáról a szenior állomány tagjának erre irányuló kérelmére az állományilletékes parancsnok dönt. A szenior állomány tagja erre irányuló kérelmét a határozott idő leteltét megelőző 60. napig nyújthatja be. 10. § A szenior állomány volt tagja által a szenior állományba történő visszavételre a Hszt. 264/F. § (3) bekezdése alapján benyújtott kérelem elintézése során a 6. § és a 7. § rendelkezései megfelelően irányadók. 4. Beosztás betöltése pályázattal 11. § (1) A betöltetlen beosztásra a pályázatot az állományilletékes parancsnok írja ki. Az országos parancsnok, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, valamint a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv főigazgatója elrendelheti a fegyveres szervnél betöltetlen vagy megüresedő beosztás pályázattal történő betöltését. (2) A pályázat tartalmazza: a) a kiíró szerv megnevezését, székhelyét, címét, b) a betöltendő munkakör, beosztás megnevezését, besorolását, c) a beosztással járó feladatok rövid leírását, d) a beosztás, munkakör betöltéséhez meghatározott képesítési előírásokat (iskolai végzettség, szakképesítés, idegen nyelv ismerete, szakmai gyakorlat), e) az előnyt jelentő körülményeket, f) a benyújtandó pályázat tartalmára és mellékleteire vonatkozó követelményeket, g) a pályázat benyújtásának helyét, határidejét, h) az elbírálás várható időpontját, i) a pályázattal kapcsolatos felvilágosítás adására jogosult személy nevét, címét, telefonszámát, j) a pályázat elbírálásának eredményéről történő tájékoztatás rendjét, továbbá k) egyéb tájékoztató adatokat. (3) A pályázatot a fegyveres szerv és a Belügyminisztérium internetes és intranetes portálján közzé kell tenni, valamint a fegyveres szerv szerveinek belső hirdetmények elhelyezésére biztosított helyén nyomtatott formában ki kell helyezni. (4) A pályázat meghirdetése és a benyújtási határidő között legalább tizenöt napot kell biztosítani. 5. A pályázatok elbírálásának rendje 12. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a vezetői beosztásra kiírt pályázat esetén háromtagú bírálóbizottságot hoz létre, egyéb esetekben bírálóbizottságot hozhat létre, amelynek tagjai: a) a munkáltatói jogkört gyakorló megbízottja, b) a betöltendő beosztás közvetlen irányítását ellátó szolgálati elöljáró, valamint c) az illetékes humánigazgatási szakszolgálat kijelölt tagja. (2) A bizottság tagjainak megbízását írásba kell foglalni. (3) Ha a bizottság a pályázót személyes meghallgatásra behívja, a megjelenést a szolgálati elöljárónak biztosítania kell. (4) A pályázatok elbírálását követően a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró minden pályázót írásban értesít a pályázatának értékeléséről, annak egyidejű visszaküldésével. A pályázat nyertesének pályázatát a személyi anyagban kell elhelyezni és kezelni. (5) A pályázat nyertese eredeti szolgálati helyén – szolgálati érdekre hivatkozással – nem tartható vissza. 6. Hivatásos állományba való visszavétel 13. § (1) A visszavétel iránti kérelmet a kinevezésre jogosult vezetőhöz címezve a kérelemben megjelölt szerv állományilletékes parancsnokához kell benyújtani. Ha az állományilletékes parancsnok a kérelemmel egyetért, intézkedik az alkalmazási feltételek ellenőrzésére. Ezt követően a kérelmet a szolgálati érdek fennállását alátámasztó javaslatával harminc napon belül felterjeszti a visszavételre jogosult elöljáróhoz. (2) Ha a visszavételre a Hszt. 64. § (2) bekezdése alapján kerül sor, a visszavételt a mandátum lejártának, vagy az állami vezetői megbízás megszűnésének napjával kell elrendelni, és megfelelő beosztásba kinevezéséig a hivatásos állomány tagját rendelkezési állományba kell helyezni. (3) A hivatásos állományba visszavett korábbi szolgálati viszonyával kapcsolatosan keletkezett személyügyi iratokat a személyi anyagban kell őrizni. 7. Más beosztásba helyezés 14. § (1) A Hszt. 47. §-a alapján a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nélkül történő áthelyezése esetén a szolgálati érdeket alátámasztó indokokat feljegyzésben kell rögzíteni. (2) Ha az alacsonyabb beosztásba helyezésre a Hszt. 48. § (1) bekezdés b)–d) pontja alapján kerül sor, az alkalmassági és képzettségi feltételeknek az alacsonyabb beosztás tekintetében is meg kell felelni. Létszámcsökkentés, átszervezés vagy berendelés megszüntetése esetén a felajánlott alacsonyabb beosztáshoz előírt képzettség megszerzéséhez megfelelő határidőt kell előírni. (3) Magasabb beosztásnak minősül az a munkakör, amely magasabb beosztási kategóriába tartozik, vagy a beosztás azonos szintű, de a szolgálati hely szervezeti szintje magasabb vagy magasabb az adott beosztásban elérhető rendfokozat, továbbá vezetői beosztások esetén magasabb szintű vagy a beosztás azonos szintű, de a szolgálati hely szervezeti szintje magasabb vagy magasabb az adott beosztásban elérhető rendfokozat vagy magasabb a vezetői illetménypótlék mértéke. (4) A Hszt. 245/H. §-ában meghatározott vezetői szintek szerinti beosztásba helyezettek esetében az állományparancsban vagy határozatban – a munkakör megnevezése mellett – rendelkezni kell az illetménybesorolás szempontjából irányadó vezetői szint meghatározásáról is. (5) A vezetői beosztásból történő felmentés esetén a Hszt. 245/D. § (2) bekezdése szerinti beosztás felajánlásáról szóló feljegyzést az érintett részére megbeszélés keretében kell átadni, amelyről jegyzőkönyvet kell készíteni. (6) Az (5) bekezdés szerinti megbeszélésen részt vesz a vezető beosztásból felmentéssel érintett vezető, az állományilletékes parancsnok vagy az általa felhatalmazott szolgálati elöljáró, a humánigazgatási szakszolgálat képviselője és – ha az érintett kéri – az érdekképviseleti szerv képviselője. 8. Áthelyezés 15. § (1) A közszolgálati jogviszonyból hivatásos szolgálati viszonyba, hivatásos szolgálati viszonyból közszolgálati jogviszonyba, továbbá más fegyveres szervtől vagy a Magyar Honvédségtől való áthelyezés esetén az átvevő szerv az áthelyezésről szóló megállapodás megkötését megelőzően megállapítja, hogy az áthelyezéssel érintett megfelel-e a tervezett beosztáshoz előírt alkalmassági feltételeknek. (2) A rendelet hatálya alá tartozó szervnél közalkalmazottként, köztisztviselőként vagy kormánytisztviselőként foglalkoztatott személy áthelyezéssel történő hivatásos állományba vételekor csak olyan adatra nézve lehet nyilatkozatot vagy okmányt az érintettől megkövetelni, amely a személyi anyagában, vagy a személyügyi nyilvántartásban nem szerepel. Az iskolai végzettséget, szakképzettséget, valamint az idegennyelvtudást eredeti okirattal vagy annak hiteles másolatával kell igazolni. 9. Fegyveres szerven belüli áthelyezés 16. § (1) A fegyveres szerven belüli áthelyezésre a Hszt.-ben meghatározott esetben a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nélkül a szolgálat érdekében, az átvevő szolgálati hely kezdeményezésére vagy a hivatásos állomány tagjának kérelmére kerülhet sor. (2) A hivatásos állomány tagjának áthelyezése kérelme alapján más szerv állományába akkor engedélyezhető, ha az nem veszélyezteti a szolgálati feladatok folyamatos és rendeltetésszerű ellátását, és a fogadó szerv a várható beosztásba helyezésről tájékoztatta az állományilletékes parancsnokot. (3) Az áthelyezési kérelmet a fogadó szerv állományilletékes parancsnokának címezve, szolgálati úton kell előterjeszteni. A fogadó szerv tizenöt napon belül nyilatkozik az átvételről vagy annak elutasításáról. (4) Kérelemre történő áthelyezés esetén a hivatásos állomány tagja – a (2) bekezdésben meghatározott szolgálati érdekből, ha az áthelyezésnek egyéb akadálya nincs – legfeljebb hat hónapig az eredeti szolgálati helyen visszatartható. Az erről szóló döntést a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró írásban indokolja. A visszatartás idejét a kérelem benyújtásától kell számítani. (5) Az áthelyezéshez a hozzájárulás nem utasítható vissza, ha az áthelyezést az érintett más módon nem vagy csak aránytalan nehézséggel megoldható családi, szociális vagy egyéb, különösen méltányolható érdeke indokolja. (6) Az áthelyezésről az eredeti szolgálati hely állományilletékes parancsnoka, az új beosztásba helyezésről a fogadó szerv állományilletékes parancsnoka rendelkezik. 10. Más fegyveres szervhez történő áthelyezés 17. § (1) A fegyveres szervek közötti áthelyezés esetén a 15. § (1) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. (2) Ha a fegyveres szervek közötti áthelyezést a hivatásos állomány tagja kezdeményezi, a kérelmét a fogadó fegyveres szerv vezetőjéhez címezve, szolgálati úton terjeszti elő. A fogadó fegyveres szervnek a kérelem teljesíthetőségére vonatkozó nyilatkozatáig az áthelyezéssel kapcsolatos (1) bekezdés szerinti intézkedéseket nem lehet megkezdeni. (3) A miniszter által irányított fegyveres szervek közötti áthelyezésről – ha azt a Hszt. nem utalja miniszteri hatáskörbe –, az érintettek megállapodása alapján az átadó országos parancsnok, az állományba vételről az átvevő országos parancsnok, a beosztásba helyezésről és a járandóság megállapításáról a fogadó szerv állományilletékes parancsnoka rendelkezik. (4) Ha a hivatásos állomány tagja más szervnél teljesít szolgálatot, az áthelyezése előtt a berendelését, vezénylését meg kell szüntetni. 11. Áthelyezés a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség között 18. § A Magyar Honvédség állományából, továbbá nem a miniszter által irányított fegyveres szervtől történő átvétel esetén az állományba vételről az országos parancsnok, a beosztásba helyezésről és a járandóság megállapításáról a fogadó szerv állományilletékes parancsnoka rendelkezik. 12. Megbízás 19. § (1) A betöltetlen beosztás ellátására vagy a beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésére megbízás a hivatásos állomány olyan tagja részére adható, aki megfelel a megbízás szerinti beosztás ellátásához szükséges képesítési követelményeknek. Szolgálati érdekből ettől kivételesen el lehet térni, ha a beosztás betöltéséhez szükséges állami iskolai végzettséggel rendelkezik és a szakképesítés megszerzése folyamatban van. A megbízás várható tartamát az elrendelő állományparancsban meg kell határozni. (2) Ha a megbízás előreláthatólag a harminc napot meghaladja, akkor az elrendeléskor, de legkésőbb a megbízás harmincadik napján a helyettesítéssel megbízottat a beleegyezéséről írásban nyilatkoztatni kell. (3) Ha a helyettesítéssel való megbízás az eredeti beosztás meghagyása mellett történik, és annak tartama a harminc napot várhatóan meg fogja haladni, a helyettesítési díj mértékét az elrendeléskor meg kell határozni. (4) A betöltetlen beosztás munkaköri feladatainak ellátásával – megosztva – a hivatásos állomány több tagja is megbízható. Ebben az esetben a helyettesítési díjat a feladatmegosztás arányában meg kell osztani. (5) A megbízási díj mértékét a többletfeladat nagysága, a megbízással járó többletterhek, a helyettesített beosztás besorolása, valamint a Hszt. 50. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell meghatározni. (6) Az (1)–(5) bekezdés rendelkezéseit a szenior állomány tagjának megbízására azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szenior állomány tagjának a szenior állományba vételről kötött szerződésben meghatározott szolgálati feladatoktól eltérő feladatokkal történő megbízására annak időtartamától függetlenül csak beleegyezésével van lehetőség. (7) Amennyiben a szenior állomány tagja a szenior állományba vételről szóló szerződésben meghatározott szolgálati feladatok alól mentesítésre kerül, és kizárólag a betöltetlen beosztásból eredő feladatokat vagy a helyettesítéssel érintett beosztással járó feladatokat látja el, úgy részére megbízási díj nem jár, a helyettesítés idejére változatlanul a szenior állomány tagjának a Hszt. 264/C. § (4) bekezdése alapján megállapított illetményét kell továbbfolyósítani. 13. Vezénylés 20. § (1) A szervezeti egységen kívüli szolgálatellátásra, továbbá a tartós távolléttel járó – harminc napot meghaladó – képzésen való részvételre a hivatásos állomány tagját beosztása meghagyása mellett, jogszabályban meghatározott kivételekkel az állományilletékes parancsnok vezényli. A vezénylést állományparancsban kell elrendelni, amely rendelkezik a) a vezénylés aa) helyéről, ab) tartamáról, ac) indokáról, b) az illetmény és egyéb járandóságok folyósításának rendjéről, valamint c) a vezénylés tartama alatt a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. (2) A miniszter a hivatásos állomány tagját – az országos parancsnok, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója vagy a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv főigazgatója egyetértésével – a külföldi szolgálat írásos nyilatkozatban történő önkéntes vállalása alapján külföldi szolgálatra vezényli. A hivatásos állomány tagja a külföldi szolgálatra vezényléssel járó, a Hszt.-ben meghatározottakon túli pénzbeli és természetbeli ellátásra az önálló jogszabályban meghatározottak, ennek hiányában a vezényelt és a fegyveres szerv vagy a Belügyminisztérium közötti megállapodás szerint jogosult. 14. Az Európai Unió szerveinél, valamint nemzetközi szervezeteknél pályázat alapján elnyert tisztségbe, munkakörbe kinevezésre kerülő hivatásos állományra vonatkozó eljárási szabályok 21. § (1) A nemzetközi szervezet által kiírt és a hivatásos állomány tagja által elnyert pályázat esetén – ha az nem minősül a miniszter által támogatott pályázatnak – az állományilletékes parancsnok, a nemzetközi szervezet által közölt kinevezés időpontjától, a hivatásos állomány tagja kérelmének megfelelően intézkedik a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vagy a hivatásos állomány tagja rendelkezési állományba helyezésére, és a pályázattal elnyert tisztség, munkakör betöltéséig, de legfeljebb 4 év időtartamra illetmény nélküli szabadság engedélyezésére. (2) Az illetmény nélküli szabadság engedélyezésére vonatkozó állományparancsban vagy határozatban rögzíteni kell különösen: a) a nemzetközi szervezetnél jogviszonyt létesítő hivatásos állományú személyi azonosító adatait, b) az illetmény nélküli szabadság kezdetét, várható időtartamát, c) a nemzetközi szervezet nevét, az érintett munkavégzésének helyét, valamint d) az illetmény nélküli szabadság tartamának társadalombiztosítási szempontból történő beszámíthatóságát. (3) A munkáltatói intézkedéshez csatolni kell az érintett nyilatkozatát a jogfenntartó társadalombiztosítási járulék fizetésére vonatkozóan. 15. Szolgálati viszony szünetelése 22. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának a Hszt. 51. § (1) bekezdése szerinti szünetelése alatt beosztása csak megbízással tölthető be. (2) Ha a szolgálati viszony szünetelésére a próbaidő alatt kerül sor, a szünetelés tartama a próbaidőbe nem számít be. 16. Rendelkezési állományba helyezés 23. § (1) A hivatásos állomány tagját annak a szervnek a rendelkezési állományába kell helyezni, ahol az utolsó beosztása szerint teljesítette szolgálatát. Az országos parancsnok szolgálati érdekből, különösen, ha a továbbfoglalkoztatás a fegyveres szerv másik szervezeti egységénél várható, a hivatásos állomány tagját áthelyezheti az irányítása alatt álló fegyveres szerv más szervezeti egységének rendelkezési állományába. A miniszter kinevezési hatáskörébe tartozók rendelkezési állományba helyezésére a miniszter a beosztásból történő felmentéssel egyidejűleg rendelkezik. (2) A Hszt. 44. § (1) bekezdés b), e), f), i) és j) pontja vagy a Hszt. 245/D. § (3) bekezdése alapján megfelelő beosztás hiánya miatt rendelkezési állományba helyezettnek a rendelkezési állományba helyezéskor az állományilletékes parancsnok határozza meg a szolgálatteljesítés helyét, tartalmát és azt az elöljárót, akinek irányításával szolgálati feladatait ellátja. A rendelkezési állományban levő részére csak képzettségének, felkészültségének, valamint egészségi, pszichikai, fizikai állapotának megfelelő szolgálati feladat határozható meg. (3) A hivatásos állomány Hszt. 44/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel rendelkező tagjának a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezésre irányuló kérelmét a kérelemben megjelölt időpontot megelőző legalább hatvan nappal – a szolgálati út betartásával – az állományilletékes parancsnok részére kell benyújtania. Az állományilletékes parancsnok a feltételek fennállása esetén a kérelem benyújtását követő negyvenöt napon belül állományparancsban rendelkezik a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezésről és az illetmény összegének megállapításáról. (4) A munkáltató érdekkörében felmerült okból történő nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezésről, annak indokairól az állományilletékes parancsnok – a rendelkezési állományba helyezés tervezett időpontját megelőző legalább harminc nappal megelőzően – írásban tájékoztatja a hivatásos állomány érintett tagját. (5) Az állományilletékes parancsnok a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezést megelőzően megkeresi a nyugdíjmegállapító szervet a hivatásos állomány tagját megillető öregségi nyugdíj összegének kiszámítása érdekében. 17. Berendelés, más szervhez vezénylés 24. § (1) A berendelést, vezénylést kezdeményező szerv vezetője annak kezdő időpontjáról és várható tartamáról a berendelést vagy vezénylést megelőzően – fontos szolgálati érdek kivételével – legalább egy hónappal írásban tájékoztatja az állományilletékes parancsnokot és a hivatásos állomány érintett tagját. (2) A berendelés vagy vezénylés megszüntetésekor a felajánlott beosztásról vagy annak hiányáról a berendelés vagy vezénylés megszüntetését követő öt munkanapon belül írásban tájékoztatni kell a hivatásos állomány tagját, aki a beosztás vagy a rendelkezési állomány elfogadásáról, illetve elutasításáról öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. A nyilatkozat hiányát a felajánlás elutasításának kell tekinteni. (3) A szenior állományból berendelt vagy vezényelt hivatásos állományú berendelésének vagy vezénylésének megszüntetése esetén részére a vele a szenior állományba vételről szerződést kötő szervezeti egység köteles a szerződésben meghatározott feladatkör ellátását biztosítani. 18. A szolgálati viszony megszűnése 25. § Ha a szolgálati viszony megszűnéséről rendelkező állományparancs közlését követően, de a hatályosulása előtt a szolgálati viszony megszüntetése más jogcímen végrehajthatóvá válik, vagy végre kell hajtani, a már közölt állományparancsot erre hivatkozással érvényteleníteni kell, és a hivatásos állomány tagját megillető járandóságokat, valamint megtérítési kötelezettséget a végrehajtható jogcímnek megfelelően kell meghatározni. 19. A szolgálati viszony megszüntetése kérelemre 26. § (1) A Hszt. 264/F. § (1) bekezdésében meghatározott, a szenior állomány szolgálati viszonyának megszűnésére irányuló kérelmet – a Hszt. 264/F. § (2) bekezdésében meghatározott hatvan napos határidő figyelembevételével – a szenior állomány tagjának az állományilletékes parancsnokhoz írásban kell benyújtani, amit nem kell indokolnia. (2) Az állományilletékes parancsnok a kérelem alapján intézkedik: a) a szenior állomány tagját megillető járandóságok kifizetésére, b) az esetlegesen megállapítható megtérítési kötelezettség érvényesítésére, c) szükség esetén a jogviszony megszüntetéséig a szolgálati feladatok ellátásának és a szabadság kiadása rendjének meghatározására, d) az állományparancs elkészítésére és aláíratására. 20. Közös megegyezés 27. § (1) A szolgálati viszony megszüntetésére irányuló kezdeményezést írásban kell rögzíteni és nem kell indokolni. A kezdeményezés elfogadása esetén az erről szóló megállapodást írásba kell foglalni. (2) A megállapodásnak tartalmaznia kell: a) a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját, b) a hivatásos állomány tagját megillető járandóságokat, c) a megtérítési kötelezettséget, annak kiszámításának módját vagy az arról szóló rendelkezésre hivatkozást, d) a hivatásos állomány tagjának kioktatását a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének jogkövetkezményeiről, valamint e) – ha szükséges – a jogviszony megszüntetéséig a szolgálati feladatok ellátásának és a szabadság kiadásának rendjét. (3) A közös megegyezés kezdeményezéséről a szolgálati elöljáró a javaslatával együtt soron kívül tájékoztatja az állományilletékes parancsnokot, aki a közös megegyezés jóváhagyása esetén intézkedik a megállapodás elkészítéséről és aláíratásáról. (4) A szolgálati viszony megszüntetéséről rendelkező állományparancsot vagy határozatot csak azt követően lehet kiadmányozni, ha a megállapodást a hivatásos állomány tagja aláírta és egy példányát átvette. 21. Lemondás 28. § (1) A lemondási idő a lemondási nyilatkozat szolgálati úton történt benyújtása napját követő nappal kezdődik. (2) Ha a hivatásos állomány tagja a lemondásról szóló nyilatkozatában a két hónap lemondási idő letelte előtti időpontra kéri a szolgálati viszonyának megszüntetését, kérelme elfogadásáról vagy elutasításáról írásban tájékoztatni kell. A szolgálati elöljáró javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a lemondási idő alatti szolgálatteljesítéstől eltekinthet. Erről a szolgálati viszony megszüntetéséről szóló állományparancsban vagy határozatban rendelkezni kell. (3) Lemondás esetén az állomány tagja elveszíti jogosultságát: a) az egyenruha viselésére, b) a lakás és egyéb hitelek kedvezményes törlesztésére és c) a szolgálati lakás használatára. 22. Felmentés 29. § (1) A szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetéséről állományparancsban vagy határozatban kell rendelkezni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a felmentéshez vezető és annak okszerűségét alátámasztó körülményeket. (2) Az állományparancsban vagy határozatban a felmentés kezdő és befejező időpontját úgy kell meghatározni, hogy az állományparancs vagy határozat a felmentési idő megkezdése előtt közölhető legyen. Ha a felmentési idő megkezdéséig az állományparancs vagy határozat közlésére nem kerül sor, azt a közlés újabb megkísérlése előtt szükség szerint módosítani kell. (3) Nemzetbiztonsági ellenőrzés során megállapított kockázati tényező felmerülése esetén az állományilletékes parancsnok köteles mérlegelni az érintettnek az adott beosztásban, valamint a hivatásos szolgálati viszonyban tartását. Ha a biztonsági kockázat alapján a szolgálati viszony megszüntetése indokolt, de a biztonsági szakvélemény ténymegállapításaival szemben az érintett panasszal élt és a szakvélemény ténymegállapításai egyéb módon nem tisztázhatók, a szolgálati viszony megszüntetését annak elbírálásáig el kell halasztani. Az érintett a panasz elbírálásáig csak nemzetbiztonsági ellenőrzésre nem kötelezett munkakörbe tartozó feladatokat láthat el. Az elbírálás ideje alatt az érintett a ténylegesen ellátott munkakörhöz rendszeresített pótlékok, illetmény folyósítására jogosult, a nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett munkakörhöz megállapított illetményének folyósítását szüneteltetni kell. (4) Ha a szolgálati viszony megszüntetésére nemzetbiztonsági kockázat miatti alkalmatlanságból – nem felróható okból – felmentéssel kerül sor, a felmentési idő teljes tartamára mentesíteni kell a hivatásos állomány tagját a szolgálat ellátása alól. (5) A hivatásos állomány tagját a felmentési idő csökkentésére irányuló írásbeli kérelme esetén írásban kell tájékoztatni a várható jogkövetkezményekről, majd a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját az érintett nyilatkozata alapján kell meghatározni. 30. § Minősítés alapján történő szolgálati viszony megszüntetésére a minősítésre jogosult szolgálati elöljáró tesz javaslatot. A szolgálati viszony megszüntetéséről akkor is intézkedni kell, ha a minősítés megállapításaival szemben az érintett bírósághoz fordult. 31. § (1) A Hszt. 56. § (6) bekezdésében meghatározott esetben a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná válás miatti felmentésre büntetőeljárásban hozott jogerős ítélet vagy a kifogástalan életvitel ellenőrzés befejezéséről szóló indokolt határozat alapján kerülhet sor. (2) Az állományilletékes parancsnok a) a büntetőeljárásban hozott jogerős ítélet (ítéleti értesítő) kézhezvételét követően az ítélet jogerőre emelkedésének napjára visszamenőleg, vagy b) a kifogástalan életvitel ellenőrzésének befejezéséről szóló indokolt határozat kézhezvételét követően, amennyiben a kifogásolható életvitelt megállapítja, haladéktalanul intézkedik a szolgálati viszony megszüntetése iránt. 32. § (1) A hivatásos állomány tagja a Hszt. 56. § (6a) bekezdése alapján a jogerős ítélet kézhezvételét követően három munkanapon belül a szolgálati út betartásával írásban kérheti a minisztertől, hogy az alkalmatlanság megállapításától tekintsen el. (2) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott kérelem helybenhagyásáról vagy elutasításáról nyolc munkanapon belül dönt. (3) A miniszteri döntés meghozataláig a hivatásos állomány tagja szolgálati viszonya megszüntetésének végrehajtását fel kell függeszteni. Az (1) bekezdésben megjelölt határidő leteltéig, vagy a kérelem benyújtása esetén annak elbírálásáig a szolgálati viszony megszüntetését nem lehet végrehajtani, azonban az érintettet mentesíteni kell a szolgálat ellátása alól. (4) Az állományparancsot vagy határozatot a miniszteri döntéstől függően hatályon kívül kell helyezni, vagy annak hatályát a miniszter elutasító döntésének napjára kell módosítani. 23. A szolgálati viszony megszűnése a törvény erejénél fogva 33. § (1) Akinek a szolgálati viszonya a Hszt. 59. § (1) bekezdés a), c) vagy e) pontjában meghatározott okból szűnik meg, az erről szóló állományparancsban vagy határozatban csak a megszűnés jogcímét és az arra okot adó körülmény bekövetkeztének napját kell megjelölni. (2) Ha a hivatásos állomány tagja a képzési kötelezettségének nem tett eleget, a szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva történő megszűnésének megállapítása előtt az állományilletékes parancsnok az érintettet meghallgatja, vagy írásban nyolc napos határidővel felszólítja a mulasztás okának kimentésére és figyelmezteti a kimentés elmaradásának jogkövetkezményeire. (3) A Hszt. 59. § (1) bekezdés c), valamint e) pontjában meghatározott okból a szolgálati viszony megszűnését a választás eredményének hivatalos közzétételének napjával vagy az állami vezetői kinevezést megelőző nappal kell megállapítani. 24. A szolgálati viszony megszüntetésével kapcsolatos általános szabályok 34. § (1) Ha a szolgálati viszony megszüntetésére létszámcsökkentés, vagy átszervezés miatt kerül sor, a fegyveres szervet a szolgálati viszony megszüntetését megelőzően szolgálati beosztás-felajánlási kötelezettség terheli. A felmentés közlésének tervezett időpontja előtt az érintettel egyeztető megbeszélést kell folytatni, amelyen az állományilletékes parancsnok vagy felhatalmazásával a szolgálati elöljáró, valamint az illetékes humánigazgatási szakszolgálat megbízottja vesz részt. A hivatásos állomány tagjának kérésére biztosítani kell, hogy az egyeztető megbeszélésen az érdekképviseleti szerv tisztségviselője, képviselője is részt vehessen. (2) Az egyeztető megbeszélést a szolgálati viszonynak a fegyveres szerv által kezdeményezett megszüntetése esetén – a közös megegyezés, a próbaidő alatti azonnali hatályú és a fegyelmi ok miatti megszüntetés kivételével – a szolgálati viszony tervezett megszüntetése vagy a felmentési idő kezdete előtt legalább harminc nappal kell végrehajtani. (3) A megbeszélésen tisztázni kell a szolgálati jogviszonnyal összefüggő valamennyi kérdést. Az egyeztető megbeszélésről feljegyzést, a hivatásos állomány tagjának, vagy az érdekképviseleti szerv képviselőjének kérésére jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyből egy példányt az érintettnek át kell adni, egy példányt pedig a személyi anyag részeként kell kezelni. (4) Megtérítési kötelezettség fennállása esetén annak várható összegéről az egyeztető beszélgetés során az érintettet tájékoztatni kell, a szolgálati viszony megszüntetését elrendelő állományparancsban vagy határozatban pedig annak pontos összegét és jogcímét közölni kell. A követelést a szolgálati viszonyról szóló igazoláson is fel kell tüntetni. 35. § A szolgálati viszony megszüntetésekor a) az állományilletékes parancsnok aa) az erről szóló állományparancs vagy határozat kiadmányozása előtt ellenőrzi a szolgálati viszony megszüntetésének törvényességét, megalapozottságát, ab) a kiadmányozást követően személyesen vagy szolgálati elöljáró útján ismerteti az érintettel az állományparancsot vagy határozatot, és intézkedik a beosztással járó szolgálati feladatok átadásáról, b) a humánigazgatási szakszolgálat ba) gondoskodik a szükséges okmányok (szolgálati igazolás, leszerelési lap) előkészítéséről, és azoknak az utolsó munkában töltött napon az érintettnek történő átadásáról, az intézkedésre jogosult szervekhez továbbításáról, bb) bevonja a szolgálati igazolványt, bc) bevonja az azonosító jelvényt, bd) nyugállományba helyezés esetén kiadja a nyugdíjas igazolványt, c) az illetékes gazdasági, pénzügyi szerv ca) bevonja a kiadott fegyverzeti, vegyvédelmi, ruházati és egyéb felszerelési tárgyakat, továbbá visszavonja a kiadott informatikai jogosultságokat, cb) gondoskodik a jogszabályban meghatározott, valamint a szolgálati viszony megszüntetését elrendelő parancsban rögzített járandóságok kifizetéséről, cc) eltérő megállapodás hiányában bevonja a szerv által kiadott okmányokat, és az ügykezelési szabályok szerint intézkedik azok irattárba helyezésére vagy selejtezésére, továbbá cd) a szolgálati igazoláson rögzíti a kifizetett ellátásokat, az esetleges tartozásokat, fizetési meghagyásokat. 25. Tartalékállományba helyezés 36. § (1) Ha a hivatásos állomány tagjának a felmentésére nem a Hszt. 56. § (2) bekezdés b) pontja, vagy 57. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott okból került sor, a felmentési idő megkezdésekor az állományilletékes parancsnok intézkedik a tartalékállományba helyezésére. Erről az érintettet a felmentés közlésekor a tartalékállományba tartozás szabályainak ismertetésével írásban tájékoztatni kell. A tájékoztatásra és annak tudomásulvételére az állományparancs közlésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, hogy a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony megszűnésekor kérheti a tartalékállományban meghagyását. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a tartalékállományban meghagyás esetén fennálló jogokat és kötelezettségeket is. (3) A humánigazgatási szakszolgálat a tartalékállományba helyezésről a hivatásos állomány érintett tagjára vonatkozóan kitöltött, önálló jogszabályban meghatározott adatokat tartalmazó adatlap és a jogviszony megszűnéséről szóló állományparancs megküldésével haladéktalanul értesíti az országos parancsokságot, amely a jogszabályokban foglaltak szerint intézkedik az adatok nyilvántartásba vételéről és a tartalékállományt kezelő szervhez továbbításról. (4) Ha a hivatásos állomány tagja a felmentési ideje alatt a tartalékállomány keretében valamely költségvetési szervnél jogviszonyt létesít, a szolgálati viszony megszűnése időpontjának módosítására hivatalból intézkedni kell. (5) A szolgálati viszonya megszűnéséig, de legfeljebb az azt követő öt munkanapon belül az érintett a volt szolgálati helye szerinti állományilletékes parancsnokhoz benyújtott kérelmében kérheti a tartalékállományban meghagyását. A humánigazgatási szakszolgálat a kérelmet haladéktalanul továbbítja az országos parancsnoksághoz és intézkedik az illetménykifizető hely felé a végkielégítés visszatartására. 26. Összeférhetetlenség 37. § (1) Az állomány tagjának méltányolható okok (közvetlen családtagok elhelyezkedési problémája, családi körülmények miatt nem vállalható utazás stb.) miatti kérelme alapján az állományilletékes parancsnok javaslatára a miniszter engedélyezheti a közeli hozzátartozójával szolgálati alá-fölérendeltségi viszonyba kerülést. (2) A hivatásos állomány tagja a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésére vonatkozó kérelmét a szolgálati elöljáró útján a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz írásban köteles benyújtani. (3) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmező nevét, születési idejét, anyja nevét, b) a szolgálati helyét, beosztását, továbbá c) azt, hogy milyen jogviszonyban, milyen szervezetnél, minőségben, időtartamban, munkarendben kíván munkát végezni. (4) A hivatásos állomány tagjai részére – a Hszt. 65. § (4) bekezdésében meghatározott tevékenységek kivételével – munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését az állományilletékes parancsnok engedélyezheti. (5) A kérelem alapján az állományilletékes parancsnok köteles megvizsgálni, hogy az engedélyezni kért tevékenységgel kapcsolatban megállapítható-e valamely, a Hszt. 65. § (5) bekezdésében rögzített, az engedély megadását kizáró ok. A kérelem elbírálása során bekérhető a hivatásos állomány tagjának az összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozata, a szervezet működését rögzítő alapszabály, cégjegyzékkivonat, továbbá egyéb okirat. Ha az érintett az iratok becsatolására vonatkozó felhívásnak – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – nem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani. (6) Nem engedélyezhető a hivatásos állomány tagja részére a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítése különösen, ha a) a munkavégzés ellentétes az adott fegyveres szervre vonatkozó, törvényben meghatározott alapfeladatokkal, azok végrehajtását veszélyezteti vagy akadályozza, b) a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyából fakadó és a beosztásával járó szolgálati feladatai ellátását veszélyezteti, c) a fegyveres szerv vagy a foglalkoztató más szerv gazdasági érdekeit sérti, d) a fegyveres szerv vagy a foglalkoztató más szerv tekintélyének csorbítására alkalmas vagy azt veszélyezteti, e) a tevékenység a hivatásos állomány tagjának munkaköri kötelességéből fakadó szolgálati feladata, f) a végzendő tevékenység harmadik személyre vonatkozó információ gyűjtésére irányul, g) személyek őrzésével, biztosításával és e személyek objektumainak őrzésével kapcsolatos feladatra terjed ki, vagy követelés behajtására irányul, vagy h) a tevékenység a fegyveres szervnél rendszeresített nyilvántartások közvetlen felhasználásával történne, vagy olyan ügyintézésre vonatkozik, amelyben valamely fegyveres szerv mint hatóság jár el. 38. § (1) A hivatásos állomány tagja a Hszt. 65. § (3) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét köteles írásban teljesíteni, és az állományilletékes parancsnokhoz felterjeszteni. (2) Bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén, ha az az állományilletékes parancsnok tudomására jut, az érintettet írásban kell felszólítani – a jogkövetkezményekre figyelmeztetés mellett – kötelezettsége haladéktalan teljesítésére. 39. § (1) A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését az állományilletékes parancsnok határozott vagy határozatlan időtartamra írásban engedélyezheti. (2) Kizáró ok fennállása esetén az engedélyezés megtagadásáról írásban kell rendelkezni, amellyel szemben a hivatásos állomány tagja szolgálati panasszal élhet. (3) A kiadott engedélyekről a szükséges adatokat a személyügyi alap- és központi nyilvántartásban is rögzíteni kell. (4) A korábban kiadott engedélyeket az állományilletékes parancsnok az országos parancsnok, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatójának, valamint a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv főigazgatójának döntése szerint, de legalább évente köteles felülvizsgálni, és ha indokolt – a Hszt. 65. §-ában és e rendeletben meghatározott kizáró körülmények esetén –, az engedélyt visszavonni. 40. § A munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettséggel időben egybeeső, munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítése nem engedélyezhető. 27. A szolgálat teljesítésére vonatkozó szabályok 41. § (1) A szolgálati viszony létesítésekor, valamint új beosztásba vagy munkakörbe helyezés esetén az első szolgálatteljesítés megkezdésekor (a továbbiakban: első szolgálatteljesítés) a hivatásos állomány tagjának át kell adni a szolgálati beosztásra meghatározott munkaköri leírást, melyet az érintettnek alá kell írnia. (2) Az első szolgálatteljesítés megkezdésekor a hivatásos állomány tagjával ismertetni kell a tevékenységére vonatkozó munkarendet, a szolgálati és pihenőidő biztosításának, a hivatásos állomány tagját terhelő kártérítési felelősség rendjének szabályait (Szervezeti és Működési Szabályzat, Ügyrend), ki kell oktatni az adott szolgálati helyre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi és egyéb biztonsági rendszabályokról, melynek megtörténtét írásban dokumentálni kell. 28. Előmenetel a rendfokozatban 42. § (1) Az első és az első tiszti rendfokozatba történt kinevezést követően a további magasabb rendfokozatokba történő előmenetel – a tábornoki rendfokozatok kivételével – előléptetéssel történik. (2) A soron történő előléptetés az egyes beosztásokban elérhető rendfokozati maximumig valósulhat meg. 43. § (1) A soron történő előléptetést a Hszt. 78. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek megléte esetén a várakozási idő leteltét követő nappal kell elrendelni. (2) Akinek a soron következő rendfokozatba történő előléptetésére a szükséges feltételek valamelyikének hiánya vagy más kizáró ok miatt nem kerülhet sor, erről őt a várakozási idő lejárta előtt írásban értesíteni kell. 44. § Akit büntető- vagy fegyelmi eljárás lezárásakor az előléptetést kizáró ok megszűnése miatt előléptetnek, és vele szemben nem a Hszt. 123. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti fenyítést alkalmazták, annak az új rendfokozathoz előírt várakozási idejét az eredeti előléptetési határidő figyelembevételével kell megállapítani. 29. Besorolás, előresorolás, képzés 45. § (1) A hivatásos állományba történő kinevezéssel egyidőben, továbbá beosztási kategóriaváltással is járó magasabb beosztásba helyezéskor a hivatásos állomány tagját az adott beosztási kategória első fizetési fokozatába kell besorolni, és a rendfokozati illetményét, a beosztási illetményét és az ahhoz kapcsolódó egyéb illetményelemeket a Hszt. 245/H. §-a és 6/B. számú melléklete figyelembevételével kell megállapítani. (2) A beosztási kategórián belül a magasabb fizetési fokozatba történő előresorolást a beosztásban eltöltött szolgálati idő alapján, az esedékesség hónapjának első napjával kell végrehajtani. (3) Beosztás változás esetén – amennyiben az nem jár beosztási kategória változással, vagy arra átszervezés miatt kerül sor – a korábbi beosztásban eltöltött időt folyamatosnak kell tekinteni, amit a fizetési fokozat megállapításakor be kell számítani. (4) A Hszt. 254. § (1) bekezdése szerinti előresorolás csak egy alkalommal történhet és az a beosztás megnevezését nem érinti. 46. § (1) A hivatásos állomány tagja a magasabb beosztáshoz szükséges képzettség megszerzése érdekében pályázat alapján rendészeti (katonai) vagy polgári oktatási intézményben folytathat tanulmányokat. (2) Amennyiben a hivatásos állomány tagjának képzésére a szerv kötelezése alapján kerül sor, úgy az előírt kedvezményeket és a tanulmányok folytatásának valamennyi költségét az érintettel kötött megállapodás alapján a fegyveres szervnek kell biztosítani, és ez esetben tanulmányi szerződés nem köthető. (3) A hivatásos állomány tagjának egyéni elhatározáson alapuló továbbtanulását az állományilletékes parancsnok köteles biztosítani, ha azonban az nem esik egybe a szolgálat érdekével, akkor az érintett számára csak a Hszt. 98. §-a szerint a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidő biztosítása kötelező, amelynek tartama illetmény nélküli igazolt távollétnek minősül. 30. Az állomány minősítése, jellemzése 47. § (1) A hivatásos állomány tagjával a minősítő ismerteti a minősítéssel, valamint a szolgálati jellemzéssel kapcsolatos jogait. (2) A hivatásos állománynak a büntetés-végrehajtás gazdálkodó szervezetéhez vezényelt és minősítésre kötelezett tagját az állományilletékes parancsnok a gazdálkodó szervezet vezetőjének írásbeli véleménye alapján minősíti. 48. § A hivatásos állomány tiszti, főtiszti és tábornoki rendfokozatú tagjáról – ha az előző minősítéstől több mint két év eltelt – szolgálati jellemzést kell készíteni a) a más fegyveres szervhez történő áthelyezése, vagy b) a magasabb vagy más szakirányú végzettség megszerzéséhez történő beiskolázása esetén. 49. § A hivatásos állomány tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatú tagjáról szolgálati jellemzést – a nyugdíjkorhatár elérését megelőző öt év kivételével – az alábbi esetekben kell készíteni: a) véglegesítést megelőzően, b) magasabb beosztásba kinevezés esetén, c) más fegyveres szervhez történő áthelyezést megelőzően, d) rendvédelmi oktatási intézményben végzett tanuló és hallgató esetében a hivatásos állományba történő kinevezéskor, e) minősítés alapján alkalmatlanság miatti felmentéskor, f) oktatási intézménybe történő beiskolázáskor, továbbá g) más beosztási kategóriába sorolás előtt, de legalább ötévenként. 50. § (1) A szolgálati jellemzésben értékelni kell a hivatásos állomány tagjának szakmai ismeretszintjét és jártasságát, fizikai állóképességét, terhelhetőségét, teljesítőképességét, a vele szemben támasztott követelmények teljesítését, személyiségi és magatartásbeli jellemzőit, továbbá a szolgálati viszonyt vagy annak módosítását érintő esetben az arra vonatkozó javaslatot és indokolást. (2) A szolgálati jellemzés készítése a közvetlen szolgálati elöljáró feladata. (3) Az elkészült minősítést (szolgálati jellemzést) a hivatásos állomány tagja személyi anyagában kell elhelyezni és tárolni. 31. A szabadság nyilvántartásának, kiadásának szabályai 51. § (1) A hivatásos állomány tagját megillető alap- és pótszabadság mértékét évente, valamint a jogosultság változását követően meg kell állapítani, és azt az érintett tudomására kell hozni. (2) A szabadság nyilvántartását és a kiadás tervezését szervezeti egységenként a szolgálati feladatok függvényében és az érintettek igényének figyelembevételével az állományilletékes parancsnok intézkedése szerint kell végrehajtani. (3) A szabadság engedélyezésére vonatkozó munkáltatói jogkört az állományilletékes parancsnok a szolgálati elöljáróra átruházhatja. (4) A szabadság kiadásánál a hivatali munkarendben dolgozók számára az ötnapos munkahét munkanapjait kell szabadságként figyelembe venni. A folyamatos ügyeleti szolgálatot ellátók és a váltásos munkarendben dolgozók esetében a szabadság kiadása a szolgálati napok figyelembevételével történik. (5) A szabadságot valamennyi szolgálati időrendszerben foglalkoztatott részére úgy kell kiadni, hogy a szabadság kezdő napja a rá érvényes szolgálatszervezés szerint szolgálati napra essen. (6) Váltásos szolgálati időrendszerben dolgozóknál a szabadságot úgy kell kiadni, hogy annak befejező napja után az állomány tagjának az eredeti szolgálati rend szerint szolgálati nap következzen. (7) A szabadság szolgálati napokra történő átszámításának módja: a) meg kell állapítani a hivatali munkarendben dolgozók évi munkanapja …