← Magyarország

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről - Hatályos Jogszabályok Gyűjtem

Röviden

Ez a törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szól, és célja a társadalmi együttélés szabályait sértő, de bűncselekménynek nem minősülő cselekmények elleni hatékony fellépés.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcsfontosságú pontok

Jogszabály szövege

Szabs. tv. (új) -

  1. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.I.
  2. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály
  3. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
  4. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről * A társadalmi együttélés általánosan elfogadott szabályait sértő vagy veszélyeztető, a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükséges kockázatokkal és veszélyességgel azonban nem rendelkező kriminális cselekmények elleni hatékony fellépés érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK I. Fejezet A SZABÁLYSÉRTÉSÉRT VALÓ FELELŐSSÉG ÉS A TÖRVÉNY HATÁLYA
  5. A szabálysértés fogalma, a szabálysértést meghatározó jogszabályok
  6. §

(1)* Szabálysértés az az e törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra. *
(2)* E törvény alkalmazásában az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, amely a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti az Alaptörvény szerinti állami, társadalmi vagy gazdasági rendet, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait. 2. A szabálysértésért való felelősség 2. §
(1)Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti.
(2)* Szabálysértés miatt a felbujtó és a bűnsegéd is felelősségre vonható.
(3)Kísérlet miatt akkor van helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály így rendelkezik.
(4)* Nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenység vagy mulasztás bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy önkormányzati rendelet – az eljárási bírság kivételével – közigazgatási eljárásban kiszabható bírság alkalmazását rendeli el.
(5)Nem lehet a szabálysértési felelősséget megállapítani olyan cselekmény miatt, amelyet jogszabály az elkövetés idején nem rendelt szabálysértésként büntetni.
(6)Nem lehet szabálysértés elkövetése miatt olyan büntetést vagy intézkedést alkalmazni, amelyről jogszabály az elkövetés idején nem rendelkezett.
(7)Szabálysértés miatt nem vonható felelősségre, akivel szemben büntethetőséget kizáró ok áll fenn.
(8)* A Rendőrségről szóló törvényben, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben felsorolt szabálysértés miatt nem vonható felelősségre a megbízhatósági vizsgálatot folytató személy, ha jogszabályban meghatározott feladata ellátása során követi el a szabálysértést.
(9)* Ugyanazon szabálysértés miatt nem büntethető, akinek szabálysértési ügyét a szabálysértési hatóság vagy a bíróság közvetítői eljárásra utalta és a közvetítői eljárás eredményes volt. 3. A szabálysértést meghatározó jogszabály hatálya 3. §
(1)A szabálysértést meghatározó jogszabályt – a
(2)bekezdésben meghatározott kivétellel – a belföldön elkövetett szabálysértésre kell alkalmazni.
(2)Ha nemzetközi szerződés vagy törvény előírja, e törvényt kell alkalmazni a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a szabálysértést meghatározó jogszabály szerint szabálysértés.
  1. § A szabálysértést az elkövetése idején hatályban lévő jogszabályok alapján kell elbírálni. Ha a szabálysértés elbírálásakor hatályban lévő új jogszabály szerint a cselekmény már nem minősül szabálysértésnek vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új jogszabályt kell alkalmazni. *
  2. Diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló mentesség
  3. § A diplomáciai és a nemzetközi jog alapján büntető joghatóság alóli mentességet élvező személyek szabálysértési felelősségre vonására nemzetközi szerződés az irányadó. II. Fejezet AZ ELÉVÜLÉS
  4. A szabálysértés büntethetőségének elévülése
  5. §
(1)Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértés elkövetése óta hat hónap eltelt (elévülés).
(2)Az elévülés határidejének kezdő napja az a nap, amikor a szabálysértés tényállása megvalósul, kísérlet esetén az a nap, amikor az ezt megvalósító cselekmény véget ér.
(3)* Ha a szabálysértés jogellenes állapot előidézésével, illetve fenntartásával vagy kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az elévülési határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez az állapot fennáll, illetve amíg a kötelesség jogszerűen teljesíthető lett volna.
(4)* Ha az elkövetéstől számított hat hónapon belül a cselekmény miatt büntetőeljárás indul, de a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából az ügyet átteszi a szabálysértési hatósághoz vagy a szabálysértés miatt eljáró bírósághoz, az
(1)bekezdés szerinti elévülés az áttételt elrendelő határozatnak a szabálysértési hatósághoz, illetve a szabálysértés miatt eljáró bírósághoz érkezése napjával újrakezdődik.
(5)* A szabálysértés miatt az eljárás alá vont személy ellen a szabálysértési hatóság, a fegyelmi jogkör gyakorlója, az ügyészség és a bíróság által foganatosított eljárási cselekmények az elévülést félbeszakítják. A félbeszakítás napjával az elévülési idő újrakezdődik.
(6)A cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak. III. Fejezet A SZABÁLYSÉRTÉS MIATT KISZABHATÓ JOGKÖVETKEZMÉNYEK 6. Büntetések és intézkedések 7. §
(1)A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések:
  1. a)a szabálysértési elzárás,
  2. b)a pénzbírság,
  3. c)a közérdekű munka.
(2)* A büntetések önállóan és – a
(3)és
(4)bekezdésben meghatározott kivétellel – egymás mellett is kiszabhatók.
(3)A szabálysértési elzárás mellett nem szabható ki közérdekű munka.
(4)* E törvény megállapíthatja egyes szabálysértési tényállások esetén
  1. a)a büntetés, intézkedés kiszabásának további törvényi feltételeit,
  2. b)az egyes büntetések, valamint a helyszíni bírság kiszabásának kizártságát,
  3. c)* az alkalmazható kényszerintézkedésekre, a helyszíni eljárásra, az előkészítő eljárásra, a bírósági eljárásra, valamint a büntetés, intézkedés végrehajtására vonatkozó eltérő szabályokat. 8. §
(1)A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések:
  1. a)a járművezetéstől eltiltás,
  2. b)az elkobzás,
  3. c)a kitiltás,
  4. d)a figyelmeztetés.
(2)Figyelmeztetés mellett csak elkobzás alkalmazható, az intézkedések egyéb esetekben önállóan, egymás vagy büntetés mellett is alkalmazhatók. 7. A szabálysértési elzárás 9. §
(1)Szabálysértési elzárást csak bíróság szabhat ki.
(2)E törvény eltérő rendelkezése hiányában a szabálysértési elzárás legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama hatvan nap.
(3)A szabálysértési elzárás tartamába a szabálysértési elzárás alapjául szolgáló szabálysértéssel összefüggésben elrendelt szabálysértési őrizet teljes idejét, valamint a szabálysértési elzárás alapjául szolgáló szabálysértéssel összefüggésben elrendelt, négy órát meghaladó tartamú előállítás tartamát be kell számítani. A szabálysértési őrizet, illetve a négy órát meghaladó tartamú előállítás minden megkezdett óráját egy óra tartamú szabálysértési elzárásként kell beszámítani. 10. § * Nincs helye szabálysértési őrizetnek és szabálysértési elzárásnak, ha az eljárás alá vont személy
  1. a)* a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve napi rendszeres, életfenntartó vagy fekvőbeteg-ellátásban részesül,
  2. b)* a várandósság tizenkettedik hetét elérő nő,
  3. c)* tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő, gyám,
  4. d)fogyatékos, vagy folyamatos ápolást, felügyeletet, gondozást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik. 8. A pénzbírság 11. §
(1)* A pénzbírság legalacsonyabb összege – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – hatezerötszáz forint, legmagasabb összege kettőszázezer forint, szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén négyszázezer forint.
(2)* A pénzbírság összegébe a pénzbírság alapjául szolgáló szabálysértéssel összefüggésben elrendelt szabálysértési őrizet teljes idejét, valamint a pénzbírság alapjául szolgáló szabálysértéssel összefüggésben elrendelt, négy órát meghaladó tartamú előállítás tartamát be kell számítani. A szabálysértési őrizet, valamint a négy órát meghaladó tartamú előállítás minden megkezdett órája helyébe háromszáz forint pénzbírságot kell beszámítani.
(3)A XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott egyes szabálysértések esetén a Kormány – a pénzbírság legalacsonyabb és legmagasabb mértékére vonatkozó rendelkezés keretei között – rendelettel megállapíthatja a pénzbírság kötelező mértékét. 12. §
(1)* A pénzbírságot meg nem fizetése esetén a bíróság szabálysértési elzárásra változtatja át. E törvény eltérő rendelkezése hiányában az átváltoztatás során hatezerötszáz forintonként egy napi szabálysértési elzárást kell számítani. A meg nem fizetett pénzbírságnak hatezerötszázzal nem osztható részét nem kell figyelembe venni.
(2)Nem lép a meg nem fizetett pénzbírság helyébe szabálysértési elzárás, ha az eljárás alá vont személy
  1. a)* a 10. §-ban meghatározott feltételek valamelyikének megfelel,
  2. b)azt a 13. §-ban meghatározottak szerint közérdekű munkával megváltotta.
(3)A meg nem fizetett pénzbírság helyébe lépő szabálysértési elzárás tartama eltérhet a szabálysértési elzárás tartamára vonatkozó e törvény szerinti előírástól. 13. §
(1)* A szabálysértési hatóság a határozatában, illetve a bíróság a végzésében tájékoztatja az eljárás alá vont személyt a meg nem fizetett pénzbírság közérdekű munkával történő megváltásáról. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra, hogy az eljárás alá vont személy a meg nem fizetett pénzbírságot milyen tartamú közérdekű munkával válthatja meg, valamint arra is, hogy a közérdekű munka végrehajtása céljából az állami foglalkoztatási szervnél jelentkezhet.
(2)–
(3)*
  1. A közérdekű munka
  2. §
(1)Közérdekű munka kiszabása esetén az eljárás alá vont személy köteles a számára meghatározott munkát elvégezni, személyi szabadsága egyébként nem korlátozható.
(2)A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a közérdekű munka legkisebb mértéke hat, legmagasabb mértéke száznyolcvan óra.
(2a)* A közérdekű munka tartamába a közérdekű munka alapjául szolgáló szabálysértéssel összefüggésben elrendelt szabálysértési őrizet teljes idejét, valamint a közérdekű munka alapjául szolgáló szabálysértéssel összefüggésben elrendelt, négy órát meghaladó tartamú előállítás tartamát be kell számítani. A szabálysértési őrizet, valamint a négy órát meghaladó tartamú előállítás minden megkezdett óráját egy óra tartamú közérdekű munkaként kell beszámítani.
(3)* Közérdekű munka nem szabható ki abban az esetben, ha az eljárás alá vont személy a
  1. §-ban meghatározott feltételek valamelyikének megfelel.
  2. § Ha az eljárás alá vont személy a munkakötelezettségének nem tesz eleget, a bíróság a közérdekű munka, illetve annak hátralévő részét hat óránként számítva egy nap szabálysértési elzárásra változtatja át. Nem változtatható át a közérdekű munka hátralévő része szabálysértési elzárássá, ha az nem éri el a hat órát.
  3. A járművezetéstől eltiltás
  4. §
(1)Az eljárás alá vont személy eltiltható, illetve az e törvényben meghatározott esetben az eljárás alá vont személyt el kell tiltani a járművezetéstől, ha a szabálysértést engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követte el.
(1a)* Közveszély színhelyén, a 7500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsival, vontatóval, valamint e járműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel
  1. a)az úton való haladásra,
  2. b)az előzésre és kikerülésre, valamint
  3. c)a lezárt útszakaszra történő behajtásra vonatkozó szabályok megszegésével elkövetett szabálysértés miatt járművezetéstől eltiltást alkalmazni kell.
(2)A vezetői engedély visszaadása külön jogszabályban meghatározott feltétel teljesítésétől tehető függővé.
(3)A járművezetéstől eltiltás meghatározott járműkategóriára, illetve járműfajtára is vonatkozhat.
(4)A járművezetéstől eltiltás – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama egy év. 17. § *
(1)A járművezetéstől eltiltás hatálya a szabálysértési határozat jogerőre emelkedésével kezdődik.
(2)* A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az eljárás alá vont személy vezetői engedélyét – a járművezetéstől eltiltás intézkedést megelőzően – a szabálysértéssel összefüggésben a helyszínen elvették, azt a hatóságnál leadta, vagy a vezetési jogosultságának azonnali felfüggesztését az engedély-nyilvántartásba a helyszínen bejegyezték. 11. Az elkobzás 18. §
(1)El kell kobozni azt a dolgot:
  1. a)amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak,
  2. b)amelynek a birtoklása jogszabályba ütközik, vagy amely veszélyezteti a közbiztonságot,
  3. c)amely szabálysértés elkövetése útján jött létre,
  4. d)amelyre a szabálysértést elkövették, vagy amelyet a szabálysértés befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak,
  5. e)amelyet az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól kapott.
(2)Az elkobzás önállóan és akkor is alkalmazható, ha az eljárás alá vont személy nem vonható felelősségre.
(3)Az
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. d)pontja esetében
  3. a)az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem az eljárás alá vont személy tulajdona, kivéve, ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott,
  4. b)az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az az eljárás alá vont személyre vagy a dolog tulajdonosára a szabálysértés súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene, feltéve, hogy az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki.
(4)Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll.
(5)Nincs helye elkobzás elrendelésének, ha a cselekmény elkövetése óta két év eltelt, kivéve, ha az elkobzás tárgyának birtoklása jogellenes.
(6)* Nincs helye az elkobzás foganatosításának a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvény szerinti védelem esetén a különleges védelem időtartama alatt. 12. A kitiltás 19. §
(1)A sportrendezvényen való részvétellel, az odautazással vagy az onnan történő távozással összefüggő szabálysértés miatt az eljárás alá vont személy kitiltható bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezésre kerülő sportrendezvényről, valamint bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezett sportesemény helyszínéül szolgáló sportlétesítményből.
(2)A kereskedelmi tevékenységgel összefüggő szabálysértés miatt, e tevékenysége folytatásának megakadályozása érdekében az eljárás alá vont személy kitiltható a kereskedelmi létesítményből vagy kereskedelmi tevékenység helyéül szolgáló egyéb helyszínről.
(3)Az
(1)és
(2)bekezdésben meghatározott kitiltás legrövidebb tartama hat hónap, leghosszabb tartama két év. 13. A figyelmeztetés 20. §
(1)Figyelmeztetés alkalmazásának akkor van helye, ha a szabálysértés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható.
(2)A figyelmeztetéssel a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a rosszallását fejezi ki és felhívja az eljárás alá vont személyt arra, hogy a jövőben tartózkodjon szabálysértés elkövetésétől. 14. A büntetés kiszabása, az intézkedés alkalmazása 21. §
(1)A büntetést és az intézkedést – e törvény, vagy törvény felhatalmazásán alapuló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – úgy kell megállapítani, hogy igazodjék a szabálysértés súlyához. Az eljárás alá vont személy személyi körülményeit annyiban kell figyelembe venni, amennyiben azok a szabálysértési hatóság vagy a bíróság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatóak.
(2)Büntetés kiszabásakor és az intézkedés alkalmazásakor – e törvény, vagy törvény felhatalmazásán alapuló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – figyelembe kell venni a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző két éven belül az eljárás alá vont személy szabálysértés miatt történt felelősségre vonását. Enyhítő körülményként kell figyelembe venni az eljárás alá vont személy hatóságokkal való együttműködését.
(3)Ha e törvény szabálysértési elzárás büntetés kiszabását lehetővé teszi, a bíróság elzárás helyett az e törvényben meghatározottak szerint más büntetést is kiszabhat és más intézkedést is alkalmazhat.
(4)Ha e törvény a szabálysértési elzárás büntetés kiszabását nem teszi lehetővé, a szabálysértési hatóság – szabálysértési elzárás kivételével – az e törvényben meghatározottak szerint bármely büntetést kiszabhat, illetve bármely intézkedést alkalmazhat. Amennyiben az egységes jogalkalmazás kialakítása érdekében ez szükséges, a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter rendelet megalkotásával gondoskodik arról, hogy a szabálysértési hatóságok és a helyszíni bírság kiszabására jogosult szervek és személyek az e törvényben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása során értékelendő szempontokat azonos módon vegyék figyelembe.
(4a)* Ha a XXVII. és XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés több közlekedési szabályszegéssel valósul meg, a szabálysértési büntetésként a pénzbírság kiszabására az általános szabályok alkalmazandóak azzal, hogy a pénzbírság összege nem lehet kevesebb, mint a kormányrendeletben meghatározott legmagasabb kötelező mértékű pénzbírság, de nem haladhatja meg az általános szabályok szerinti pénzbírság legmagasabb összegét.
(5)A közlekedési szabálysértéssel okozott kár kivételével elzárás, pénzbírság és közérdekű munka alkalmazása esetén nyomatékos enyhítő körülményként kell figyelembe venni, ha az eljárás alá vont személy a sértettnek a szabálysértéssel okozott kárt a szabálysértési hatóság határozatának vagy a bíróság első fokú határozatának meghozataláig megtérítette. 15. A halmazati büntetés és ismételt elkövetésre vonatkozó büntetés 22. §
(1)Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban több szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt vonják felelősségre, a szabálysértési elzárás leghosszabb tartama kilencven nap, a pénzbírság felső határa a kiszabható pénzbírság felével emelkedik.
(2)Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban több, szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértés miatt vonják felelősségre, a pénzbírság felső határa a kiszabható legmagasabb pénzbírság felével emelkedik.
(3)* Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban a közlekedési szabálysértésekre kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó több szabálysértés miatt vonják felelősségre, az elbírált szabálysértésekhez rendelt legmagasabb pénzbírság mértékének felével növelt összeget kell megállapítani, de az nem haladhatja meg az elbírált szabálysértésekhez rendelt pénzbírságok együttes összegét.
(4)* Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban elzárással nem büntethető szabálysértés miatt és a közlekedési szabálysértésekre kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértés miatt vonják felelősségre, a
(2)bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a kiszabott pénzbírság nem lehet kevesebb az elbírált szabálysértések közül a kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértéshez rendelt legmagasabb pénzbírság összegénél. 23. § *
(1)Ha az eljárás alá vont személyt – a
(4)bekezdésben foglaltak kivételével – a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző hat hónapon belül a) szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, az újabb szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértési ügyben a szabálysértési elzárás leghosszabb tartamára és a pénzbírság felső határára a 22. §
(1)bekezdésben írt szabály az irányadó,
  1. b)szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, az újabb pénzbírsággal büntethető szabálysértés miatt hetvenöt napig terjedő szabálysértési elzárás büntetés szabható ki,
  2. c)pénzbírsággal sújtható szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, az újabb szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt hetvenöt napig terjedő szabálysértési elzárás büntetés szabható ki,
  3. d)pénzbírsággal sújtható szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, az újabb pénzbírsággal büntethető szabálysértés miatt hatvan napig terjedő szabálysértési elzárás büntetés szabható ki,
  4. e)* szabálysértési elzárással büntethető és pénzbírsággal sújtható szabálysértés elkövetése miatt jogerősen felelősségre vonták, az újabb szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt hetvenöt napig terjedő szabálysértési elzárás büntetés szabható ki;
  5. f)* szabálysértési elzárással büntethető és pénzbírsággal sújtható szabálysértés elkövetése miatt jogerősen felelősségre vonták, az újabb pénzbírsággal büntethető szabálysértés miatt hatvan napig terjedő szabálysértési elzárás büntetés szabható ki.
(2)Az
(1)bekezdés a)–
  1. f)pontjában meghatározott, az ismételt elkövetésre vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni, ha *
  2. a)a szabálysértés miatt helyszíni bírságot szabtak ki,
  3. b)a cselekmény a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértésnek minősül,
  4. c)az eljárás alá vont személyt a
  5. b)pontban meghatározott szabálysértés miatt korábban jogerősen elmarasztalták.
(3)Akit a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott, engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével elkövetett szabálysértés miatt hat hónapon belül legalább két ízben jogerősen felelősségre vontak, az újabb – a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott, engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével elkövetett – szabálysértés miatt a szabálysértési hatóságnak járművezetéstől eltiltást is alkalmazni kell.
(4)* Ha a kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó, a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés elkövetése miatt eljárás alá vont személyt az elkövetés időpontját megelőző hat hónapon belül a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés miatt jogerősen felelősségre vonták, akkor a 11. §
(1)bekezdésben meghatározott bírságmaximum figyelembe vételével
  1. a)a második, kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése esetén az ahhoz rendelt kötelező mértékű pénzbírság kétszeresét kell kiszabni,
  2. b)a legalább harmadik, kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése esetén az ahhoz rendelt kötelező mértékű pénzbírság háromszorosát kell kiszabni.
(5)A
(3)és
(4)bekezdésben meghatározott ismételt elkövetésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor nem lehet figyelembe venni, ha szabálysértés elkövetése miatt helyszíni bírságot szabtak ki.
  1. A szabálysértési elzárás, a közérdekű munka, a pénzbírság és a helyszíni bírság végrehajthatóságának elévülése *
  2. §
(1)* Nem lehet végrehajtani a szabálysértési elzárás büntetést, a pénzbírságot, a közérdekű munkát, a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság helyébe lépő szabálysértési elzárást és a nem teljesített közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárást, ha az alaphatározat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt.
(2)* Az elévülési időbe nem számít be a szabálysértési elzárás elhalasztására, a közérdekű munka esetében a halasztásra és félbeszakításra, illetve a pénzbírság esetében a halasztásra és a részletfizetésre engedélyezett idő.
(3)* Az elévülést félbeszakítja a szabálysértési elzárás, a közérdekű munka, a meg nem fizetett pénzbírság végrehajtása iránt tett intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés határideje újrakezdődik. A határozat jogerőre emelkedésétől számított két év elteltével nincs helye végrehajtásnak.
(4)A helyszíni bírság végrehajtás elévülési idejének számítására az e §-ban meghatározott rendelkezések az irányadók.
  1. Mentesülés a hátrányos jogkövetkezmények alól
  2. § Az olyan hátrányos jogkövetkezmények alól, amelyeket jogszabály a szabálysértés miatti felelősségre vonáshoz fűz, az eljárás alá vont személy a büntetést vagy intézkedést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő két év elteltével mentesül. IV. Fejezet KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK
  3. Fiatalkorúakra és katonákra vonatkozó rendelkezések
  4. § E törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra és a katonákra az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
  5. §
(1)E törvény alkalmazásában fiatalkorú az, aki a szabálysértés elkövetésekor a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem.
(2)* Fiatalkorú esetén
  1. a)a szabálysértési elzárás leghosszabb tartama harminc nap, halmazati büntetés esetén negyvenöt nap,
  2. b)* a pénzbírság legmagasabb összege hatvanötezer forint, szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén százharmincezer forint,
  3. c)* a helyszíni bírság legmagasabb összege harminckettőezer-ötszáz forint.
(2a)* Kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű pénzbírsággal vagy helyszíni bírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése esetén, ha a) a kormányrendeletben meghatározott kötelező mérték nem haladja meg a
(2)bekezdés b), illetve
  1. c)pontjában meghatározott legmagasabb összeget, akkor a kormányrendeletben meghatározott mértékű;
  2. b)a kormányrendeletben meghatározott kötelező mérték meghaladja a
(2)bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott legmagasabb összeget, akkor a
(2)bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott összeghatáron belüli pénzbírságot vagy helyszíni bírságot kell kiszabni.
(3)* Fiatalkorúval szemben pénzbírságot vagy helyszíni bírságot csak akkor lehet kiszabni, ha a fiatalkorú annak megfizetését vállalja. Helyszíni bírság törvényes képviselő jelenléte nélkül nem szabható ki.
(4)A 23. §-ban foglalt rendelkezés a fiatalkorúakkal szemben nem alkalmazható.
(5)* Fiatalkorúval szemben közérdekű munkát akkor lehet kiszabni, illetve a 142. §
(1)bekezdése akkor alkalmazható, ha a határozat meghozatalakor betöltötte a tizenhatodik életévét. 27/A. § *
(1)A fiatalkorúval szemben kiszabott szabálysértési elzárás büntetés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha – különösen a fiatalkorú körülményeire és a cselekménye tárgyi súlyára figyelemmel – alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető.
(2)A próbaidő tartama egy hónaptól hat hónapig terjedhet, amit hónapokban kell meghatározni.
(3)A szabálysértési elzárás végrehajtása nem függeszthető fel azzal a fiatalkorúval szemben,
  1. a)akit a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző három hónapon belül szabálysértési elzárással sújtandó szabálysértés elkövetése miatt jogerősen elmarasztaltak,
  2. b)aki a szabálysértési elzárással sújtandó szabálysértést a szabálysértési elzárás felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.
(4)Ha a fiatalkorút többször marasztalták próbaidőre felfüggesztett szabálysértési elzárásra, és a szabálysértési elzárások próbaideje még nem telt el, valamennyi próbaidő párhuzamosan telik.
(5)A felfüggesztett szabálysértési elzárást foganatosítani kell, ha a) a próbaidő alatt megállapítják, hogy a szabálysértési elzárás végrehajtását a
(3)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel, b) a fiatalkorúval szemben a próbaidő alatt elkövetett szabálysértési elzárással sújtandó szabálysértés elkövetése miatt szabálysértési elzárás büntetést szabtak ki.
(6)A végrehajtásában felfüggesztett szabálysértési elzárás büntetés foganatosítását az
(5)bekezdés a) pontja szerinti esetben az azt kiszabó bíróság, az
(5)bekezdés b) pontja szerinti esetben a próbaidő alatt elkövetett szabálysértés miatt eljáró bíróság rendeli el.
(7)A fiatalkorúval szemben kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabálysértési elzárást a próbaidő leteltének napját követően a 21. §
(2)bekezdés szempontjából nem kell figyelembe venni.
(8)A fiatalkorúval szemben kiszabott szabálysértési elzárás büntetés végrehajtásának felfüggesztéséről, illetve a szabálysértési elzárás büntetés foganatosításáról értesíteni kell a fiatalkorú védelembe vétele esetén az ügyében eljárt gyámhatóságot, és – ha a fiatalkorú megelőző pártfogás alatt áll – a gyámhatóság útján a megelőző pártfogót.
(9)A próbaidő eredményes leteltével a végrehajtásában felfüggesztett szabálysértési elzárás büntetést kitöltöttnek kell tekinteni, kivéve, ha az
(5)bekezdés alapján az elzárás foganatosítása szükséges. 28. §
(1)* E törvény alkalmazásában katona a honvéd, a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja.
(2)A katona által a szolgálati viszony tartama alatt a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést – a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés kivételével – fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni. Ha a katona szolgálati viszonya a fegyelmi eljárás befejezése előtt megszűnt, a szabálysértést a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság bírálja el.
(3)Katonával szemben elkobzást, valamint járművezetéstől eltiltást bíróság, illetve szabálysértési hatóság szabhat ki. Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója elkobzás vagy járművezetéstől eltiltás szükségességét észleli, értesíti az eljárása eredményéről a szabálysértési hatóságot.
(4)* Ha katonával együtt polgári személlyel szemben is szabálysértési eljárást kell indítani, vagy a polgári személy a szabálysértés sértettje és az ügy elkülönítésére nincs lehetőség, az eljárást a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság folytatja le. A tényállás megállapítását követően a szabálysértési hatóság a fegyelmi eljárás lefolytatása végett megkeresi a katona erre hatáskörrel rendelkező elöljáróját.
(4a)* A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárásban hozott, jogerős határozatának megküldésével értesíti a szabálysértési hatóságot vagy a bíróságot, amely ez alapján határoz a szabálysértési költség viselésének tárgyában.
(5)* Az
(1)bekezdésben meghatározott katona által elkövetett, fegyelmi eljárás keretében el nem bírálható szabálysértés esetén a rendőrség, illetve a szabálysértési hatóság értesíti az eljárás alá vont személy állományilletékes parancsnokát
  1. a)az őrizetbe vételről, illetve annak meghosszabbításáról,
  2. b)a szabálysértési elzárás büntetés kiszabásáról, valamint
  3. c)a meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság, illetve a közérdekű munka helyébe lépő elzárásra átváltoztatásról. V. Fejezet 19. Értelmező rendelkezések 29. §
(1)* E törvény eltérő rendelkezésének hiányában
  1. a)a szándékosság és a gondatlanság fogalmára,
  2. b)a kísérlet fogalmára,
  3. c)a társtettes és a közvetett tettes fogalmára,
  4. d)a felbujtó és a bűnsegéd fogalmára,
  5. e)a hozzátartozó fogalmára,
  6. f)a csoportos elkövetés fogalmára,
  7. g)a nagy nyilvánosság fogalmára,
  8. h)a büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okokra,
  9. i)a magánindítványra,
  10. j)a folytatólagosság fogalmára,
  11. k)a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 370. § szerinti lopás, a Btk. 371. § szerinti rongálás, a Btk. 372. § szerinti sikkasztás, a Btk. 373. § szerinti csalás, a Btk. 376. § szerinti hűtlen kezelés és a Btk. 378. § szerinti jogtalan elsajátítás tényállásoknak megfelelő szabálysértési tényállásokra, valamint
  12. l)a kár és a vagyoni hátrány fogalmára a Btk. által – az a)–
  13. d)és h)–
  14. j)pont esetén az általános részben, az e)–
  15. g)és
  16. l)pont esetén a záró részben, valamint a
  17. k)pont esetén a különös részi tényállásokban – meghatározottakat a szabálysértések tekintetében is alkalmazni kell.
(2)E törvény alkalmazásában:
  1. a)közterület a tulajdonos személyétől, illetve a tulajdonformától függetlenül minden olyan közhasználatra szolgáló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül vagy azonos feltételek mellett igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét is,
  2. b)nyilvános hely a közterületnek nem tekinthető, mindenki számára nyitva álló hely,
  3. c)helyszínről elmenekültnek minősül az a személy is, aki a szabálysértés helyszínét a rendőrség kiérkezése előtt elhagyja, feltéve, hogy a rendőrség által a szabálysértés helyszínén beszerzett bizonyítékok alapján a személyazonossága és a holléte valószínűsíthető,
  4. d)* médiatartalom-szolgáltató a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató,
  5. e)* gyűlés a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlés,
  6. f)* nyilvános rendezvény a gyűlés kivételével olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll,
  7. g)* szexuális szolgáltatásra felajánlkozás: a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvény szerinti szexuális szolgáltatásra felajánlkozás,
  8. h)* a kár megtérítése, megfizetése vagy teljesítése alatt, ahol a tényállás vagyoni hátrányt említ, azon a vagyoni hátrány megtérítését, megfizetését vagy teljesítését is érteni kell.
(3)* E törvény
  1. a)* 132/B. alcímének alkalmazásában korlátozott robbanóanyag-prekurzor a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról, az 1907/2006/EK rendelet módosításáról, valamint a 98/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1148 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EU Rendelet) I. és II. MELLÉKLETÉBEN,
  2. b)136/A. alcímének alkalmazásában korlátozott robbanóanyag-prekurzor az EU Rendelet I. MELLÉKLETÉBEN foglalt – az ott meghatározott határértéket meghaladó koncentrációjú – anyag vagy keverék. MÁSODIK RÉSZ A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁS VI. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 20. Az alkalmazandó jogszabály 30. § A szabálysértési eljárást a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő törvény eljárási szabályai szerint kell lefolytatni. 21. A hivatalból való eljárás 31. § A szabálysértési hatóság és a bíróság az e törvényben megállapított feltételek fennállása esetén köteles a szabálysértési eljárást lefolytatni. 22. Az ártatlanság vélelme és a bizonyítás terhe 32. §
(1)Senki sem tekinthető szabálysértés elkövetésében felelősnek mindaddig, amíg szabálysértési felelősségét a szabálysértési hatóság vagy a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.
(2)A szabálysértési felelősség bizonyítása a szabálysértési hatóságot terheli. Senki sem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására.
(3)A helyszíni bírság kiszabása esetén a szabálysértés elkövetésének elismerése bizonyítékként értékelendő.
  1. Az önvádra kötelezés tilalma
  2. § Senki sem kötelezhető arra, hogy önmagára terhelő vallomást tegyen és önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.
  3. A védekezés joga
  4. §
(1)Az eljárás alá vont személyt megilleti a védekezéshez való jog.
(2)A szabálysértési hatóság és a bíróság köteles biztosítani, hogy az eljárás alá vont személy az e törvényben meghatározott módon védekezhessen. 25. A jogorvoslati jogosultság 35. § *
(1)A szabálysértési hatóság határozata, a bíróság végzése ellen, valamint a szabálysértési hatóság és bíróság egyéb intézkedése ellen, valamint intézkedésének elmulasztása miatt – ha e törvény kivételt nem tesz – jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslatra jogosult a jogorvoslati jogáról írásban vagy a tárgyaláson szóban lemondhat.
(2)Jogorvoslatok a kifogás, a fellebbezés és a panasz. E törvény eltérő rendelkezésének hiányában
  1. a)a szabálysértési hatóság büntetést vagy intézkedést megállapító határozata ellen kifogásnak, egyéb határozata vagy intézkedése, illetve az intézkedés elmulasztása ellen panasznak,
  2. b)a bíróság végzése ellen fellebbezésnek van helye.
(3)Jogorvoslati kérelem benyújtására – ha e törvény kivételt nem tesz – az jogosult, akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz, vagy akit az intézkedés érint.
(4)A jogorvoslati határidő – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a közléstől, az intézkedés elmulasztása esetén az erről való tudomásszerzéstől számított nyolc nap.
(5)A törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó, az elkésett vagy az ismételten azonos tartalommal benyújtott jogorvoslati kérelmet a szabálysértési hatóság, az ügyész vagy a bíróság elutasítja. A törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó, valamint az ismételten azonos tartalommal benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasító határozat vagy végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye; az ilyen jogorvoslati kérelem elbírálását a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság mellőzi, és erről a kérelem előterjesztőjét öt napon belül értesíti. 26. A nyelvhasználat joga 36. §
(1)A szabálysértési eljárás nyelve a magyar. A magyar nyelv ismeretének hiánya miatt senkit sem érhet hátrány.
(2)* A szabálysértési eljárásban mind szóban, mind írásban mindenki anyanyelvét, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben nemzetiségi nyelvét, vagy – ha a magyar nyelvet nem ismeri – az általa ismertként megjelölt más nyelvet használhatja.
  1. A szabálysértési felelősség elbírálása
  2. § Abban a kérdésben, hogy az eljárás alá vont személy követett-e el és milyen szabálysértést, a szabálysértési hatóságot és a bíróságot a büntetőeljárásban hozott határozat és az abban megállapított tényállás kivételével nem köti a más eljárásban, így különösen a polgári vagy a fegyelmi eljárásban hozott határozat és az abban megállapított tényállás. VII. Fejezet A SZABÁLYSÉRTÉS MIATT ELJÁRÓ HATÓSÁGOK
  3. §
(1)* Általános szabálysértési hatóságként a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervének szabálysértési hatósági feladatok ellátására kijelölt szervei járnak el.
(2)* Az e törvény által a hatáskörébe utalt szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság jogkörében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve, a Kormány által kijelölt szerv, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv jár el.
(3)* Szabálysértési elzárással is büntethető, valamint e törvényben meghatározott szabálysértés miatt első fokon a járásbíróság jár el. 28. Helyszíni bírság kiszabására jogosultak 39. §
(1)A rendőrség az e törvényben meghatározott feltételek esetén bármely szabálysértés miatt kiszabhat helyszíni bírságot. E törvény eltérő rendelkezése hiányában szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt csak a rendőrség szabhat ki helyszíni bírságot.
(2)Törvényben meghatározott esetben szabálysértés észlelése esetén – amennyiben ezt e törvény külön említi – helyszíni bírságot szabhat ki:
  1. a)*
  2. b)* a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve,
  3. c)a hivatásos katasztrófavédelmi szerv arra felhatalmazott ügyintézője,
  4. d)a közlekedési hatóság ellenőre,
  5. e)a közterület-felügyelő,
  6. f)a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr,
  7. g)* az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője,
  8. h)a halászati őr,
  9. i)a mezőőr.
(3)* A
(2)bekezdés g)–i) pontja esetén feltétel, hogy a helyszíni bírságot kiszabó személy a közigazgatási szerv alkalmazottja vagy önkormányzati köztisztviselő, közalkalmazott vagy kormánytisztviselő legyen. 29. A szabálysértési hatóság hatásköre és illetékessége 40. §
(1)A szabálysértési eljárás lefolytatására az eljárás alá vont személy lakóhelye szerinti szabálysértési hatóság illetékes.
(2)Ha a szabálysértési eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, az eljárás alá vont személy tartózkodási helye, munkahelye, az elkövetés helye, továbbá a szabálysértés felderítésének helye szerint illetékes szabálysértési hatóság is eljárhat.
(3)Ha több eljárás alá vont személy van és különböző szabálysértési hatóságok illetékességi területén laknak vagy tartózkodnak, az a szabálysértési hatóság jár el, amelyik az ügyben korábban intézkedett (megelőzés).
(4)A megelőzés dönt akkor is, ha az eljárás alá vont személy, illetve az eljárás alá vont személyek több cselekményét egy szabálysértési eljárásban bírálják el és a
(2)bekezdés alapján a cselekmények elkövetésének vagy felderítésének a helye szerint több szabálysértési hatóság is illetékes.
(5)* Ha vitás, hogy több szabálysértési hatóság közül melyik köteles eljárni, a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező szabálysértési hatóságot
  1. a)* rendőrkapitányság esetén a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság, Nemzeti Adó- és Vámhivatal területi szerve esetén a Központi Irányítás,
  2. b)* több rendőr-főkapitányság illetékességi területe esetén az Országos Rendőr-főkapitányság,
  3. c)az
  4. a)és
  5. b)pontban foglaltak hiányában a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter jelöli ki.
(6)A szabálysértési hatóság és a bíróság között felmerülő hatásköri vita esetén a bíróság határozata a döntő.
(7)A szabálysértési hatóság kijelöléséről hozott határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. 40/A. § * A vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság vezetője az illetékességi területén a szabálysértési eljárásban kiszabott pénzbírság és helyszíni bírság végrehajtása iránti eljárásra illetékes szabálysértési hatóság helyett más szabálysértési hatóság illetékességét is megállapíthatja. 30. A bíróság hatásköre és illetékessége 41. §
(1)* Szabálysértési elzárással is büntethető, valamint e törvényben meghatározott szabálysértés miatt első fokon az elkövetés helye szerint illetékes járásbíróság jár el.
(2)Ha a szabálysértési eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, az eljárás alá vont személy lakóhelye, tartózkodási helye, munkahelye, továbbá a szabálysértés felderítésének helye szerint illetékes bíróság is eljárhat.
(2a)* Ha a szabálysértési eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, a bíróság a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt indult eljárásban eljár az ezen cselekménnyel szorosan összefüggő, a szabálysértési hatóság hatáskörébe tartozó még el nem bírált szabálysértés tekintetében is.
(3)Ha több eljárás alá vont személy van, vagy ha az eljárás alá vont személy, illetve az eljárás alá vont személyek több cselekményét egy szabálysértési eljárásban bírálják el és különböző bíróságok illetékessége állapítható meg, az a bíróság jár el, amelyik az ügyben korábban intézkedett (megelőzés). 42. §
(1)Az első fokú bíróság végzése ellen benyújtott fellebbezést másodfokon a törvényszék tanácsülésen bírálja el.
(2)* A szabálysértési hatóság határozata ellen benyújtott kifogást az ügyben érdemi határozatot hozó szabálysértési hatóság székhelye szerinti járásbíróság bírálja el.
(3)* A szabálysértési hatóság eljárása, határozatai és intézkedései ellen az ügyész e törvényben meghatározott intézkedését – ha azzal a szabálysértési hatóság nem ért egyet – a szabálysértési hatóság székhelye szerinti járásbíróság bírálja el.
(4)* E törvény alkalmazásában járásbíróság alatt a kerületi bíróságot is érteni kell.
(5)* E törvény alkalmazásában a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben – a 216/A. §
(1)bekezdésben meghatározott szabálysértés kivételével – a bírósági titkár is eljárhat.
(5a)* E törvény alkalmazásában a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben – a 216/A. §
(1)bekezdésben meghatározott szabálysértés kivételével – kormányrendeletben meghatározott esetekben, tárgyaláson kívül, bíró vagy bírósági titkár irányítása és felügyelete mellett bírósági ügyintéző is eljárhat.
(6)Ha vitás, hogy több bíróság közül melyik köteles eljárni, az eljáró bíróságot a törvényszék másodfokú tanácsa határozatban jelöli ki. Ha az illetékességi összeütközés különböző törvényszékek területén lévő bíróságok között merül fel, akkor a magasabb szintű bíróság jár el. E határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. 42/A. § * A törvényszék elnöke a törvényszék területén valamennyi szabálysértési ügyben való eljárásra, valamint a szabálysértési elzárásra történő átváltoztatás iránti eljárásra az általános illetékességű járásbíróságtól eltérő más járásbíróság illetékességét is megállapíthatja. 31. Ügyész részvétele a szabálysértési eljárásban 43. §
(1)Az ügyész ellenőrzi a szabálysértési hatóságok eljárásának és intézkedésének törvényességét, valamint törvényességi felügyeletet gyakorol a szabálysértési nyilvántartási rendszer felett.
(2)Ha a szabálysértési hatóság az ügyészi felhívást alaposnak tartja, a törvénysértő rendelkezést köteles nyolc napon belül az ügyészi indítványnak megfelelően visszavonni vagy módosítani és erről egyidejűleg az intézkedése megküldésével az ügyészt értesíteni.
(3)* A felhívás eredménytelensége esetén az ügyész harminc napon belül a jogerős határozatot a bíróság előtt megtámadja és erről egyidejűleg a szabálysértési hatóságot értesíti. A szabálysértési hatóság az ügyészi fellépésről való tudomásszerzést követő nyolc napon belül az ügy iratait megküldi a szabálysértési hatóság székhelye szerint vagy a kijelölés alapján illetékes járásbíróságnak.
(4)* Az ügyész fellépése esetén a bíróság egyesbíróként, az iratok alapján, harminc napon belül indokolt végzéssel határoz, amelyben az ügyészi indítványnak helyt ad vagy azt elutasítja. A bíróság határozata ellen nincs helye fellebbezésnek, de nyolc napon belül tárgyalás tartása kérhető. A bíróság tárgyaláson hozott végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.
(5)A bíróság döntését követően az ügy iratait, határozatának kiadmányaival együtt visszaküldi a szabálysértési hatóságnak. A bíróság határozatának egy kiadmányát közvetlenül az ügyésznek küldi meg. 32. Az ügyek egyesítése és elkülönítése 44. §
(1)* Ha ugyanazon eljárás alá vont személlyel szemben, ugyanannál a szabálysértési hatóságnál vagy ugyanannál a bíróságnál több szabálysértési, vagy ugyanannál a rendőri szervnél több előkészítő eljárás indul, azokat az ügyeket, amelyekben még nem született érdemi határozat, egyesíteni kell.
(2)Az
(1)bekezdésben foglaltakon kívül egyesíteni lehet azokat az ügyeket is, amelyek együttes elbírálása az eljárás tárgyára vagy az eljárásban részt vevő személyekre tekintettel, illetve egyéb okból célszerű.
(3)* A
(2)bekezdés szerint eljárva
  1. a)az általános szabálysértési hatóság az előtte folyó szabálysértési eljáráshoz egyesítheti az ugyanazon eljárás alá vont személy ellen a hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt indult eljárást is, kivéve a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértést, a bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozó szabálysértést, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Kormány által kijelölt szerv és az egészségügyi államigazgatási szerv hatáskörébe tartozó szabálysértéseket;
  2. b)a bíróság az előtte folyó szabálysértési eljáráshoz egyesítheti az ugyanazon eljárás alá vont személy ellen a hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt indult eljárást is.
(4)Ha a szabálysértési eljárásban több eljárás alá vont személy van, velük szemben rendszerint egy eljárást kell folytatni.
(5)* Az egyesítést mellőzni lehet, illetve az ügyeket el lehet különíteni, ha a szabálysértések együttes elbírálása a felelősségre vonást jelentősen késleltetné, vagy az eljárás alá vont személlyel szemben folyamatban lévő ügyet közvetítői eljárás lefolytatása céljából már felfüggesztették, továbbá az ügyeket el kell különíteni a 82/B. §
(3)bekezdésben foglalt esetben.
(6)Az ügyek egyesítését, illetve elkülönítését fel kell jegyezni az érintett ügyek irataiba.
(7)* Az ügyek egyesítése és elkülönítése tárgyában hozott határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
  1. Áttétel
  2. § * Ha a szabálysértési hatóságnak vagy a bíróságnak az ügyben nincs hatásköre vagy illetékessége, az ügyet – a szabálysértési hatóság határozattal, a bíróság végzéssel – haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz vagy bírósághoz. A
  3. §
(1)bekezdés b),
  1. d)és
  2. f)pontja esetén a döntésre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz történő áttételre a tényállás tisztázását követően kerülhet sor. Az áttételt elrendelő döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs. VIII. Fejezet KIZÁRÁS 34. A kizárás általános szabályai 46. §
(1)A szabálysértési ügyben a szabálysértési hatóság és bíróság tagjaként nem járhat el:
  1. a)aki az ügyben, mint eljárás alá vont személy vagy az eljárás alá vont személy képviselője, továbbá mint sértett, feljelentő vagy mint ezek képviselője vesz vagy vett részt, valamint a felsoroltak hozzátartozója;
  2. b)aki az ügyben, mint tanú vagy szakértő vesz vagy vett részt;
  3. c)akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható;
  4. d)* aki az ügyben közvetítőként jár vagy járt el.
(2)Nem kizárási ok, ha a szabálysértési hatóság tagja a hivatali hatáskörében tudomására jutott szabálysértés miatt tesz feljelentést.
(3)Nem járhat el az ügyben az a szabálysértési hatóság és bíróság, amelynek vezetőjével szemben az
(1)bekezdésben meghatározott kizárási ok áll fenn. 47. §
(1)A szabálysértési hatóságnak és a bíróságnak az a tagja, aki a kizárási okot maga jelentette be, bejelentésének elbírálásáig az ügyben nem járhat el.
(2)A kizárásról hivatalból vagy bejelentésre a szabálysértési hatóságnál a kifogásolt személy közvetlen felettese, bíró esetében a bíróság elnöke dönt. Ha helyt ad a bejelentésnek, kijelöli az eljáró személyt.
(2a)* Ha a kizárási ok a szabálysértési hatóság vezetőjével szemben áll fenn, a kizárásról és az eljáró szabálysértési hatóság kijelöléséről a 40. §
(5)bekezdés szerinti szerv dönt.
(3)A kizárás elbírálásáról határozatot kell hozni.
(4)A kizárást kimondó határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak, a kizárás megtagadását az ügydöntő határozat elleni jogorvoslatban lehet sérelmezni.
(5)A kizárás e törvényben nem szabályozott eseteire a büntetőeljárásról szóló törvény kizárásra vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. 35. A szabálysértési hatóság tagjának kizárása 48. §
(1)A szabálysértési hatóság tagjaként az sem járhat el, aki az ügy elbírálásában, mint bíró vett részt, illetve e személy hozzátartozója.
(2)A kizárás indokoltságáról a szabálysértési hatóság vezetője dönt. Ha helyt ad a kizárási bejelentésnek, határozatban kijelöli a továbbiakban eljáró személyt is. 36. A szakértő kizárása 49. §
(1)Szakértőként nem járhat el,
  1. a)aki az ügyben, mint bíró, ügyész vagy szabálysértési hatóság tagja járt vagy jár el, valamint ezek hozzátartozója,
  2. b)a szakértői intézmény és a szervezet szakértője, valamint a szakértői testület tagja, ha az
  3. a)pontban meghatározott kizáró ok a szakértői intézmény, a szervezet vagy a szakértői testület vezetőjével szemben áll fenn,
  4. c)a gazdasági társaság tagja, ha az
  5. a)pontban meghatározott kizáró ok a gazdasági társaság vezetőjével, vezető tisztségviselőjével szemben áll fenn, illetve, aki olyan gazdasági társaság tagja vagy alkalmazottja, amelynek tagja vagy alkalmazottja az ügyben már korábban eljárt.
(2)A szakértő kizárására az eljáró hatóság tagjának kizárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 37. Az ügyész kizárása 50. §
(1)Ügyészként nem járhat el, aki az ügyben, mint a szabálysértési hatóság tagja vagy mint bíró járt el, illetve ezek hozzátartozója.
(2)Ha az ügyész a kizárási okot nem maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig eljárhat az ügyben.
(3)* A kizárás indokoltságáról a helyi ügyészségi ügyész esetében a helyi vezető ügyész, a helyi vezető ügyész és a vármegyei főügyészségi ügyész esetében a vármegyei főügyész dönt. Ha helyt ad a kizárási bejelentésnek, kijelöli a továbbiakban eljáró ügyészt is. 38. A bíró kizárása 51. §
(1)Bíróként az sem járhat el, aki az ügyben, mint a szabálysértési hatóság tagja vagy mint ügyész járt el, illetve ezek hozzátartozója.
(2)A másodfokú eljárásban nem vehet részt az a bíró, aki az ügy első fokú elbírálásában részt vett.
(3)A perújítási eljárásból ki van zárva az a bíró, aki a perújítási kérelemmel támadott határozatot hozta.
(4)Ha a bíró a kizárási okot nem maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig eljárhat az ügyben és a 46. §
(1)bekezdés c) pontjára alapított kizárási ok esetében érdemi döntést is hozhat.
(5)A kizárás indokoltságáról a bíróság elnöke igazgatási jogkörben vagy a bíróság másik tanácsa tárgyaláson kívül dönt. Az elnök igazgatási jogköre az esetben áll fenn, ha a bíró a kizárási okot maga jelentette be vagy a bíró a kizárásához hozzájárult. Ha az elnök helyt ad a kizárási bejelentésnek, kijelöli a továbbiakban eljáró bírót. Ha a kizárás iránti bejelentés elnöki igazgatási jogkörben nem intézhető el, a bíróság másik tanácsa tárgyaláson kívül dönt. A bíróság elnökének, illetve másik tanácsának döntésével szemben önálló fellebbezésnek nincs helye, az az érdemi határozat ellen bejelentett fellebbezésben támadható.
(6)* Ha a kizárási ok a bíróság elnökével szemben merül fel, továbbá, ha a bíróságnak nincs olyan bírája, akire nem vonatkozik kizárási ok, a kizárásról a törvényszék tanácsülésen határoz. Ha helyt ad a kizárási bejelentésnek, az illetékességi területén működő másik járásbíróságot jelöl ki. IX. Fejezet A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK 39. Az eljárás alá vont személy 52. §
(1)Eljárás alá vont személy az, akivel szemben szabálysértési eljárás folyik.
(2)Az eljárás alá vont személy jogosult megismerni, hogy mely cselekmény miatt, milyen tények és bizonyítékok alapján folyik ellene szabálysértési eljárás.
(3)* Az eljárás alá vont személy – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – jogosult az eljárási cselekményeknél jelen lenni, az eljárás bármely szakaszában észrevételt, indítványt tehet, kérdést intézhet, a szabálysértési hatóságtól és a bíróságtól felvilágosítást kérhet, megtekintheti az ügy iratait, azokról másolatot kérhet, illetve készíthet. A minősített adatot tartalmazó másolatot a hatóság épületéből nem viheti ki.
(4)* Az eljárás alá vont személy köteles a lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét, telefonos elérhetőségét, elektronikus levelezési címét vagy más elektronikus elérhetőségét, valamint ezek megváltozását − a változást követő három munkanapon belül – a szabálysértés miatt eljáró bírósággal vagy szabálysértési hatósággal közölni. 40. Az eljárás alá vont személy képviselője 53. § *
(1)* Az eljárás alá vont személy érdekében a szabálysértési eljárás bármely szakaszában törvényes képviselője vagy az általa, törvényes képviselője vagy nagykorú hozzátartozója által írásban meghatalmazott nagykorú személy (a továbbiakban együtt: az eljárás alá vont személy képviselője) járhat el.
(1a)* A szabálysértési eljárásban a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) szerinti rendelkezési nyilvántartásban (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) az eljárás alá vont személy képviselőjének meghatalmazására vonatkozó nyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával és az elfogadó nyilatkozat rendelkezési nyilvántartásban való rögzítésével érvényes. A rendelkezési nyilvántartásba vett meghatalmazás az eljáró bíróságnak, illetve szabálysértési hatóságnak történő bejelentéstől hatályos.
(2)Nem járhat el az eljárás alá vont személy képviselőjeként az, aki az ügyben, mint eljárás alá vont személy, sértett, tanú vesz vagy vett részt.
(3)Az eljárás alá vont személy a meghatalmazást az általa vagy a törvényes képviselője által meghatalmazott képviselőtől az eljárás során bármikor megvonhatja.
(4)Az eljárás alá vont személy képviselőjének jogaira az 52. §
(3)bekezdését kell alkalmazni. A képviselő az eljárás során az általa képviselt eljárás alá vont személlyel ellenőrzés nélkül kapcsolatot tarthat. 41. A sértett 54. §
(1)Sértett az, akinek a szabálysértés sértette vagy veszélyeztette a jogát vagy a jogos érdekét.
(2)* A sértett az eljárás bármely szakaszában észrevételt, indítványt tehet, kérdést tehet fel, jogairól és kötelességeiről a szabálysértési hatóságtól, az ügyésztől és a bíróságtól felvilágosítást kérhet, megtekintheti az őt érintő iratokat, azokról másolatot kérhet, illetve készíthet.
(3)A sértett – az e törvényben meghatározott feltételek mellett – kérheti az eljárás alá vont személytől a szabálysértés folytán keletkezett kárának megtérítését.
(4)A sértett az őt megillető jogokat képviselője útján is gyakorolhatja. 42. A sértett képviselője 55. §
(1)* A sértett érdekében a szabálysértési eljárás bármely szakaszában törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által írásban meghatalmazott nagykorú személy (a továbbiakban együtt: a sértett képviselője) járhat el.
(1a)* Nem járhat el a sértett képviselőjeként az, aki az ügyben, mint eljárás alá vont személy, tanú vesz vagy vett részt.
(1b)* A rendelkezési nyilvántartásban a sértett vagy törvényes képviselője által adott, nagykorú személy meghatalmazására vonatkozó nyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával és az elfogadó nyilatkozat rendelkezési nyilvántartásban való rögzítésével érvényes. A rendelkezési nyilvántartásba vett meghatalmazás az eljáró bíróságnak, illetve szabálysértési hatóságnak történő bejelentéstől hatályos.
(2)A sértett képviselőjének kérdezési, indítványtételi és irat megtekintési jogaira az 54. §
(2)bekezdése az irányadó. X. Fejezet A BIZONYÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 43. A tényállás tisztázása 56. §
(1)* A szabálysértési hatóság az ügy megítélése szempontjából lényeges körülményeket köteles tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le. A tényállás tisztázási kötelezettség a 23. §
(1)bekezdés
  1. b)és
  2. d)pontja esetén azt a szabálysértési hatóságot terheli, amely az újabb pénzbírsággal büntethető szabálysértés miatti eljárás lefolytatására az ismételt elkövetés nélkül jogosult lenne.
(2)Nem kell bizonyítani a köztudomású tényeket és azokat a tényeket, amelyekről a szabálysértési hatóságnak, illetve a bíróságnak hivatalos tudomása van.
(3)* A bíróság, valamint a szabálysértési hatóság az ismeretlen helyen tartózkodó eljárás alá vont személy vagy tanú lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének felkutatása érdekében adatot igényel
  1. a)a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásból,
  2. b)a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 28. §-a alapján vezetett nyilvántartásból.
(4)* Ha az adatigénylés nem vezetett az eljárás alá vont személy vagy tanú feltalálásához, a bíróság, a szabálysértési hatóság az eljárás alá vont személy vagy tanú utolsó ismert lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes rendőri szerv közreműködését kéri. A megkeresett rendőri szerv jogosult felvilágosítást kérni az eljárás alá vont személy vagy tanú hollétéről az utolsó ismert lakóhelyén vagy tartózkodási helyén. Amennyiben a megkeresett rendőri szervnek hivatalból tudomása van a keresett személy lakó-, tartózkodási helyéről, azt közli a megkereső szervvel.
(5)* Szabálysértés elkövetésével gyanúsítható személy személyazonosságának megállapítása érdekében, ha az elkövető ismeretlen, a bíróság, a szabálysértési hatóság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét veheti igénybe. 43/A. * Megkeresések 56/A. § *
(1)A bíróság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv az ismeretlen személlyel szemben elzárással is sújtható szabálysértés elkövetése miatt indított szabálysértési eljárás során a szabálysértés felderítése érdekében állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot kereshet meg, ha az ügy elbírálásához olyan adat vagy irat szükséges, amellyel más hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv rendelkezik. A megkeresés teljesítésére legalább nyolc, legfeljebb harminc napos határidő állapítható meg. A megkeresett a megállapított határidő alatt – ha törvény másképp nem rendelkezik – köteles a megkeresést térítésmentesen teljesíteni, vagy a teljesítés akadályát közölni.
(2)* A bíróság és a szabálysértési hatóság a kiemelt közlekedési szabálysértések, a közlekedéssel kapcsolatos egyéb szabálysértések és a szellemi tulajdon elleni szabálysértések elkövetése miatt indított szabálysértési eljárás során az elkövető személyének megállapítása és a tényállás tisztázása érdekében állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot, köztestületet, gazdálkodó szervezetet és civil szervezetet kereshet meg, ha az ügy elbírálásához olyan adat szükséges, amellyel más hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv, köztestület, gazdálkodó szervezet és civil szervezet rendelkezik. A megkeresés teljesítésére legalább nyolc, legfeljebb harminc napos határidő állapítható meg.
(3)Ha a megkeresés személyes adatok közlésére vonatkozik, az csak annyi és olyan személyes adatra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetet-lenül szükséges. A megkeresésben a bíróságnak vagy a szabálysértési hatóságnak az ügy számát, az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölnie. Köztestülettől, gazdálkodó szervezettől vagy civil szervezettől történő adatkérésben meg kell jelölni azt a jogszabályi rendelkezést is, amely a megkeresett szervet a kért adatok kezelésére kötelezi vagy feljogosítja.
(4)Ha a megkeresés eredményeként olyan személyes adat jut a megkereső tudomására, amely a megkeresés céljával nem függ össze, az adatot törölni kell.
(5)Ha a megkeresett szerv a
(3)bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő megkeresést a megállapított határidőn belül nem teljesíti, vagy annak teljesítését jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható.
(6)Ha a megkeresett szerv a megkeresést azért nem teljesíti, mert azt törvény kizárja, a megkeresett birtokában lévő adat megszerzése érdekében a megkeresettet érintően további eljárási cselekmény nem végezhető. 44. A bizonyítás eszköze 57. §
(1)A szabálysértési hatóság a törvényi keretek között szabadon választhatja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt.
(2)A szabálysértési eljárásban bizonyítékként felhasználhatóak azok a bizonyítási eszközök is, amelyeket az arra feljogosított hatóságok törvényes eljárásuk keretében szereztek meg.
(3)* Nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a szabálysértési hatóság, a bíróság, a helyszíni bírság kiszabására jogosult személy bűncselekmény útján, más tiltott módon, vagy az eljárás alá vont személy eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg. 45. A tanúvallomás 58. §
(1)* A tényállás tanú vallomásával is bizonyítható. Tanúként az hallgatható meg, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet.
(2)A tanú idézésre köteles megjelenni és – ha e törvény másképp nem rendelkezik – vallomást tenni.
(3)A tanú kérelmére a megjelenésével felmerült költséget a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság megtéríti. Erre a tanút meghallgatásának befejezésekor figyelmeztetni kell. 46. A tanú vallomástételének akadályai 59. §
(1)Nem hallgatható meg tanúként:
  1. a)az, akitől a testi vagy szellemi állapota miatt nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás,
  2. b)minősített adatról az, aki a titoktartási kötelezettség alól az arra jogosult szervtől vagy személytől nem kapott felmentést.
(2)Nem lehet tanúként meghallgatni azt, aki foglalkozásánál, hivatásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomásával e kötelezettségét megsértené.
(3)A felmentésre irányuló megkeresésben azonosításra alkalmas módon meg kell jelölni azokat a kérdéseket, amelyekre a felmentést kérik. 47. A tanúvallomás megtagadásának lehetősége 60. § A tanúvallomást megtagadhatja az, aki
  1. a)az eljárás alá vont személy hozzátartozója,
  2. b)magát vagy hozzátartozóját szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben,
  3. c)* médiatartalom-szolgáltató, vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, ha a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, az ezzel kapcsolatos kérdésben. 60/A. § * A 60. §
  4. c)pontjában foglalt mentesség az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad. 48. A tanúvallomás bizonyítékként történő felhasználásának akadályai 61. § Nem használható fel bizonyítékként az 59. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével felvett tanúvallomás, továbbá az olyan tanúvallomás, amelynek megtétele előtt a tanút nem figyelmeztették a 60. §-ban meghatározott jogára. 49. A tanú meghallgatása 62. § *
(1)A tanúk meghallgatása egyenként – a
(7)bekezdésben foglalt kivétellel – lehetőség szerint az eljárás alá vont személy jelenlétében történik. A szabálysértési hatóság által foganatosított meghallgatás esetében a szabályszerűen értesített eljárás alá vont személy távolmaradása nem akadálya a tanú meghallgatásának.
(2)A meghallgatást megelőzően meg kell állapítani a tanú személyazonosságát, valamint azt, hogy az eljárás alá vont személynek vagy a sértettnek hozzátartozója-e, továbbá, hogy az ügyben más okból érdekelt vagy elfogult-e. Ezekre a kérdésekre a tanú akkor is köteles válaszolni, ha egyébként a vallomástételt megtagadhatja.
(3)A tanút a vallomás megkezdése előtt figyelmeztetni kell jogaira, kötelezettségeire és a hamis tanúzás, valamint a hamis vád jogkövetkezményeire.
(4)A tizennegyedik életévét be nem töltött személyt csak akkor lehet tanúként meghallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték más bizonyítási eszközzel nem pótolható.
(5)A
(3)bekezdésben meghatározott figyelmeztetéseket a tizennyolcadik életévét be nem töltött tanú korára és érettségére figyelemmel, számára érthető módon kell megfogalmazni. A tizennegyedik életévét be nem töltött személy meghallgatása esetén mellőzni kell a hamis tanúzás és a hamis vád jogkövetkezményeire való figyelmeztetést.
(6)* A tizennyolcadik életévét be nem töltött tanú meghallgatására a törvényes képviselő jelenlétében kerül sor, kivéve, ha
  1. a)a törvényes képviselő érdekei a tanú érdekeivel ellentétesek,
  2. b)a törvényes képviselő a jogainak gyakorlásában akadályozva van, vagy
  3. c)nincs törvényes képviselője, illetve nem állapítható meg, hogy ki a törvényes képviselője.
(6a)* A
(6)bekezdés a)–c) pontja szerinti esetekben a gyámhatóság eseti gyámot rendel ki, akit a kiskorú tanú meghallgatásának időpontjára idézni kell.
(7)* A még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen az eljárás alá vont személy, más tanú és a szakértő meghallgatásakor. A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az eljárás alá vont személy és az eljárás egyéb résztvevője, ha a tanú minősített adatról tesz vallomást. Ha elrendelték a tanú adatainak zártan kezelését, az eljárás alá vont személy a tanú meghallgatásán csak akkor lehet jelen, ha a tanú ehhez hozzájárul. Az így kizárt eljárás alá vont személyt a meghallgatást követően értesíteni kell arról, hogy a meghallgatás során távollétében történteket megismerheti.
(8)* Kiskorút a törvényes képviselője útján kell idézni, illetve értesíteni, továbbá a kiskorú tanú törvényes képviselőjét a meghallgatásról, illetve a tárgyalásról azzal a felhívással kell idézni, hogy a törvényes képviselő a kiskorú megjelenéséről gondoskodjék. Ha a törvényes képviselő megjelenésének akadálya van, a gyámhatóság a
(6a)bekezdés szerint jár el. 62/A. § *
(1)A bíróság, a szabálysértési hatóság engedélyezheti, hogy a tanú a szóbeli meghallgatását követően vagy helyette írásban tegyen vallomást. Az írásbeli tanúvallomás megtétele nem zárja ki, hogy utóbb a tanút a meghallgatása céljából a bíróság, a szabálysértési hatóság idézze. *
(2)* Az írásbeli vallomástétel engedélyezése esetén a tanú
  1. a)a vallomását papíralapú okiratban saját kezűleg leírja és aláírja,
  2. b)papíralapú okiratba foglalt vallomásán lévő aláírását vagy kézjegyét bíróval, közjegyzővel hitelesítteti,
  3. c)elektronikus okiratban foglalt vallomását minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával látja el, vagy
  4. d)a vallomását elektronikus kapcsolattartás útján teszi meg.
(3)Ha a tanú szóbeli meghallgatás nélkül vagy a szóbeli meghallgatást követően írásban tesz vallomást, az írásbeli vallomásból ki kell tűnnie, hogy a tanú a vallomást a vallomástétel akadályainak, valamint a hamis tanúzás következményeinek ismeretében tette meg. Erre a tanút az írásbeli vallomás megtételének engedélyezésével egyidejűleg, a vallomástétel akadályainak és a hamis tanúzás következményeinek ismertetésével figyelmeztetni kell. 50. A tanú adatainak zártan kezelése 63. § *
(1)A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a tanú kérelmére elrendeli vagy hivatalból elrendelheti, hogy a tanú nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, személyazonosító okmányának számát, lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét, illetve elektronikus elérhetőségét zártan kezeljék.
(2)A tanú
(1)bekezdés szerinti adatait zártan kell kezelni, ha ugyanazon tényállás alapján párhuzamosan zajló, illetve jogerősen vagy véglegesen lezárt más eljárásban a tanú adatainak zárt kezelését rendelték el.
(3)A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság
  1. a)az adatok zárt kezeléséről szóló végzést kizárólag azzal közli, akinek adatai zárt kezelését elrendelte,
  2. b)a természetes személyazonosító adatokat és a lakcímet az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli és
  3. c)biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során ne váljanak megismerhetővé.
(4)A tanú zártan kezelt adatait csak a szabálysértési hatóságnak az ügyben eljáró tagja, az ügyész, illetve a bíró ismerheti meg.
(5)A személyes adatok zártan kezelésének megszüntetésére csak a tanú beleegyezésével kerülhet sor. 51. A szakértő és a szakvélemény 64. §
(1)Ha a szabálysértési felelősségre vonás szempontjából jelentős, bizonyítást igénylő tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság – hivatalból vagy kérelemre – szakértőt rendel ki.
(2)A szabálysértési hatóság a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, illetve szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot (a továbbiakban: gazdasági társaság), szakértői intézményt vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet (a továbbiakban: szervezet), ha ez nem lehetséges, kellő szakértelemmel rendelkező személyt vagy intézményt (a továbbiakban: eseti szakértő) rendel ki szakértőként.
(3)* A szabálysértéssel okozott kár, illetve vagyoni hátrány értékének megállapításához szakértő hivatalból nem rendelhető ki. Ha a szakértő kirendelését az eljárás alá vont személy vagy a sértett indítványozza és a szakértő várható költségét megelőlegezi, a szakértő kirendelése kötelező.
(4)A szakértő jogosult mindazokat az adatokat megismerni, amelyek a feladatának teljesítéséhez szükségesek. E célból az ügy iratait megtekintheti, az eljárási cselekményeknél jelen lehet, az eljárás alá vont személytől, a sértettől és a tanútól felvilágosítást, a kirendelő hatóságtól további adatokat, iratokat és felvilágosítást kérhet. A szakértő a kirendelő hatóság felhatalmazása alapján a neki át nem adott tárgyat is megtekintheti, megvizsgálhatja, abból mintát vehet.
(5)Az eljárás alá vont személy és a sértett – a műtét és a műtétnek minősülő vizsgálati eljárás kivételével – köteles alávetni magát a szakértői vizsgálatnak, illetve beavatkozásnak.
(6)* Ha a szakvélemény hiányos, önmagával ellentmondó megállapításokat tartalmaz, a kirendelő hatóság felhívására a szakértő köteles a kért felvilágosítást megadni, a szakvéleményt kiegészíteni. Ha a szakvélemény hiányossága így sem pótolható, illetve ellentmondásai nem oldhatók fel, kérelemre vagy hivatalból más szakértő is kirendelhető; e döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(7)Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szakértőkre az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény rendelkezései irányadók.
  1. A szakértőt kirendelő határozat
  2. § A szakértő kirendeléséről határozatot kell hozni, amelynek meg kell felelnie az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényben a kirendelés tartalmára vonatkozó rendelkezéseknek. A szakértő kirendeléséről hozott határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
  3. A szakértő meghallgatása
  4. §
(1)A szakvélemény előadása előtt meg kell állapítani a szakértő személyazonosságát, tisztázni kell, hogy az ügyben érdekelt vagy elfogult-e. A szakvélemény előadása után a szakértőhöz kérdések intézhetők.
(2)* A szakértőt a kirendelés alól a szabálysértési hatóság, bíróság fontos okból határozattal felmentheti, a felmentő rendelkezés ellen nincs helye jogorvoslatnak. A szakértő – gazdasági társaság, szakértői intézmény, illetve szervezet kirendelése esetén annak vezetője útján – a szabálysértési hatóságot, bíróságot értesíti, ha
  1. a)a szakkérdés nem tartozik a szakismereteinek körébe,
  2. b)a szakkérdésben külön jogszabály alapján meghatározott intézmény vagy testület jogosult szakvéleményt adni,
  3. c)a szakértői tevékenység ellátásában fontos ok akadályozza, így különösen, ha a tevékenység zavartalan ellátásának vagy a részvizsgálatok elvégzésének a feltételei nincsenek meg. 54. A tolmács 67. §
(1)Ha a nem magyar anyanyelvű személy az eljárás során az anyanyelvét kívánja használni vagy e törvény szabályai szerint más nyelv használatát kéri, tolmácsot kell igénybe venni.
(2)Ha a meghallgatandó személy hallássérült, siketvak, kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell meghallgatni. Ha a meghallgatandó személy beszédfogyatékos, kérésére a meghallgatás helyett írásban tehet nyilatkozatot.
(3)* Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a tolmácsra e törvénynek a szakértőre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személy vehető igénybe tolmácsként; ha ez nem lehetséges, a kellő nyelvismerettel rendelkező más személy (eseti tolmács) is kirendelhető. Tolmácson – az
(5)bekezdés kivételével – a szakfordítót is érteni kell.
(4)*
(5)* Ha a bírósági eljárásban, illetve a rendőrség 117. § szerinti előkészítő eljárásában kirendelt tolmács fordításának minősége sérti az eljárás alá vont személy jogát vagy jogos érdekét, a bíróság hivatalból, vagy az eljárás alá vont személynek vagy képviselőjének a tárgyaláson előterjesztett kérelmére, a rendőrség pedig hivatalból, vagy az eljárás alá vont személynek vagy képviselőjének az eljárási cselekményen előterjesztett kérelmére másik tolmácsot rendelhet ki.
(6)* Ha a bírósági eljárásban, illetve a rendőrség
  1. § szerinti előkészítő eljárásában kirendelt szakfordító fordításának minősége sérti az eljárás alá vont személy jogát vagy jogos érdekét, a bíróság hivatalból, vagy az eljárás alá vont személynek vagy képviselőjének a lefordított irat kézhezvételét követő nyolc napon belül, a 125–
  2. §-ban foglalt bírósági eljárásban a tárgyaláson előterjesztett kérelmére, a rendőrség pedig hivatalból, vagy az eljárás alá vont személynek vagy képviselőjének a lefordított irat kézhezvételét követően azonnal előterjesztett kérelmére másik szakfordítót rendelhet ki. A másik szakfordító kirendelése tárgyában hozott határozat, illetve végzés ellen – annak tartalmától függetlenül – nincs helye jogorvoslatnak.
(7)* A bíróság lehetőség szerint tizenöt napon belül beszerzi az ügy szempontjából lényeges iratoknak az eljárás alá vont személy által használt nyelvre történő fordítását. A rendőrség a 117. § szerinti előkészítő eljárásában a
(10)bekezdés a),
  1. b)és
  2. f)pontjában meghatározott, a rendőrség eljárása során keletkezett lényeges iratok fordítását az irat keletkezését követően lehetőség szerint haladéktalanul beszerzi.
(8)* Az eljárás alá vont személy az iratok lefordításához való jogáról az eljárás során bármikor írásban, vagy a tárgyaláson, illetve a rendőrség 117. § szerinti előkészítő eljárásában foganatosított eljárási cselekményen szóban, önkéntes, kifejezett nyilatkozatával lemondhat. Az eljárás alá vont személyt a lemondás következményeiről az első tárgyaláson, illetve eljárási cselekményen előzetesen tájékoztatni kell. A tájékoztatás elmulasztása esetén a lemondó nyilatkozatot nem lehet érvényesnek tekinteni.
(9)* Ha az eljárás alá vont személy a
(8)bekezdés szerinti lemondás jogával él, a lemondó nyilatkozat az eljárás során bármikor – írásban vagy szóban – visszavonható. A visszavonásról szóló nyilatkozatot megelőző eljárási cselekményeket nem kell megismételni, azonban az eljárás alá vont személy kérheti a visszavonást megelőzően keletkezett lényeges iratok lefordítását.
(10)* A
(7)bekezdés vonatkozásában lényeges irat:
  1. a)az eljárás alá vont személy őrizetbe vételével kapcsolatban keletkezett valamennyi irat,
  2. b)a feljelentés,
  3. c)az eljárás során hozott érdemi döntés,
  4. d)az eljárás alá vont személy terhére bejelentett fellebbezés,
  5. e)az ügyész által benyújtott perújítási kérelem, továbbá
  6. f)mindaz, amelyet a tisztességes eljáráshoz és a védekezéshez való jog szempontjából a bíróság, a rendőrség hivatalból vagy az eljárás alá vont személy, továbbá a képviselője indokolt kérelme alapján az ügyben lényegesnek tekint.
(11)* A bíróság, illetve a rendőrség a
  1. § szerinti előkészítő eljárásában elrendelheti a lényeges iratok szóban történő lefordítását vagy szóbeli összefoglalását, ha ahhoz az eljárás alá vont személy írásban, vagy a tárgyaláson, illetve a rendőrség
  2. § szerinti előkészítő eljárásában foganatosított eljárási cselekményen szóban hozzájárult.
(12)* A bíróság, illetve a rendőrség a 117. § szerinti előkészítő eljárásában – ha az ahhoz szükséges eszközök rendelkezésre állnak – a tolmácsolást videokonferencia, telefon vagy internet alkalmazásával is biztosíthatja, ha a tolmács fizikai jelenléte nem indokolt vagy akadályba ütközik.
(13)* Az e § rendelkezéseinek alkalmazása során a másik tolmács kirendelését, valamint a lényeges irat lefordítása iránti kérelmet részben vagy egészben elutasító döntés a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. 55. A tárgyi bizonyítási eszköz 68. §
(1)Tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan dolog, amely a szabálysértés elkövetésének nyomait hordozza, amely a szabálysértés elkövetése útján jött létre, amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amelyre a szabálysértést elkövették.
(2)Ha a tárgyi bizonyítási eszköz nem alkalmas lefoglalásra, akkor a szabálysértéssel kapcsolatos egyedi tulajdonságainak leírását rögzítő iratot, fényképet vagy más felvételt kell az iratokhoz csatolni.
(3)* A bíróság, illetve a szabálysértési hatóság elrendelheti annak az ismeretlen helyen lévő, egyedi azonosításra alkalmas tárgynak a körözését, amely a törvény értelmében lefoglalható. Az így elrendelt körözést legkésőbb az ügy érdemi lezárásakor vissza kell vonni. 56. Az okirat 69. § *
(1)A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a tényállás megállapítása céljából valamilyen tény vagy körülmény igazolására kiállított okiratot vagy más iratot bizonyítási eszközként használhat, ha az a szabálysértési eljárásban valamely bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas.
(2)Az okiratra vonatkozó rendelkezések irányadók az okiratból készült kivonatra és az olyan tárgyra is, amely műszaki, vegyi vagy más eljárással adatokat rögzít. 57. A szemle 70. §
(1)* Ha a tényállás tisztázásához személy, tárgy vagy helyszín közvetlen megtekintése, illetve megfigyelése szükséges, a szabálysértési hatóság, a 39. §
(1)bekezdése alapján helyszíni bírság kiszabására jogosult, továbbá a bíróság szemlét tart.
(2)A szemle tárgyának birtokosa köteles lehetővé tenni a tárgy, illetve a helyszín megtekintését, megfigyelését.
(2a)* Ha a szemletárgy birtokosa médiatartalom-szolgáltató, vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, nem terheli a
(2)bekezdés szerinti kötelezettség, ha ezzel a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné. Ez a mentesség az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad.
(3)A szemle alkalmával a bizonyítás szempontjából jelentős körülményeket kell rögzíteni. Ha a bizonyításhoz szükséges, a szemle tárgyáról fényképet vagy más felvételt, rajzot kell készíteni és azt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(4)* Ha a szemlét a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy folytatta, a
(3)bekezdés szerinti jegyzőkönyvet haladéktalanul meg kell küldeni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatóságnak. 57/A. * A szembesítés 70/A. § *
(1)Ha az eljárás alá vont személyek, a tanúk, illetve az eljárás alá vont személy és a tanú vallomásai egymással ellentétesek, az ellentétet szükség esetén szembesítéssel lehet tisztázni. A szembesítettek a vallomásukat egymással élőszóban közlik. Megengedhető, hogy egymásnak az üggyel kapcsolatban kérdéseket tegyenek fel.
(2)Ha a tanú vagy az eljárás alá vont személy védelme ezt szükségessé teszi, a tanú, illetve az eljárás alá vont személy szembesítését mellőzni kell. 57/B. * A felismerésre bemutatás 70/B. § *
(1)A szabálysértési hatóság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv, illetve a bíróság felismerésre bemutatást tart, ha az személy vagy tárgy felismerése céljából szükséges. Az eljárás alá vont személynek vagy a tanúnak felismerésre legalább három személyt vagy tárgyat kell bemutatni. Az eljárás alá vont személynek vagy a tanúnak – ha más lehetőség nem áll rendelkezésre – felismerésre személy vagy tárgy fényképen, illetőleg más adathordozón rögzített kép-, illetőleg hangfelvétele is bemutatható.
(2)A felismerésre bemutatás előtt azt, akitől a felismerés várható, meg kell hallgatni arról, hogy a kérdéses személyt vagy tárgyat milyen körülmények között észlelte, milyen kapcsolata van vele, milyen ismertetőjeleiről tud.
(3)Személyek bemutatása esetén az ügytől független és a felismerést végző által nem ismert, továbbá a kérdéses személlyel a fő ismertetőjegyekben megegyező tulajdonságú – így különösen vele azonos nemű, hasonló korú, testalkatú, bőrszínű, ápoltságú és öltözetű – személyeket kell a kérdéses személlyel egy csoportba állítani. Tárgyak bemutatása esetén a kérdéses tárgyat hasonló tárgyak között kell elhelyezni. A kérdéses személynek vagy tárgynak a csoporton belüli elhelyezkedése a többitől jelentősen nem térhet el, és nem lehet feltűnő.
(4)A bemutatást több felismerő személy esetében is külön-külön, egymás távollétében kell végezni.
(5)Ha a tanú védelme szükségessé teszi, a felismerésre bemutatást úgy kell végezni, hogy a felismerésre bemutatott a tanút ne ismerhesse fel, illetőleg ne észlelhesse. Ha a tanú személyi adatainak zárt kezelését rendelték el, erről a felismerésre bemutatásnál is gondoskodni kell.
(6)A felismerésre bemutatásra a szemle szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.
(7)A felismerésre bemutatás lefolytatását jegyzőkönyvben kell rögzíteni, továbbá – amennyiben erre lehetőség van – a jegyzőkönyvön kívül kép- vagy hangfelvevővel is rögzíthető. 58. Az eljárás alá vont személy vallomása 71. §
(1)A meghallgatás megkezdése előtt – a még ki nem hallgatott eljárás alá vont személy és az eljárás többi résztvevőjének távollétében – meg kell állapítani az eljárás alá vont személy személyazonosságát.
(2)* Az eljárás alá vont személyt meghallgatásának megkezdésekor tájékoztatni kell arról, hogy mely cselekmény miatt indult vele szemben szabálysértési eljárás, valamint figyelmeztetni kell arra, hogy nem köteles vallomást tenni, illetve azt bármikor megtagadhatja, továbbá, hogy amit mond, az bizonyítékként felhasználható. A tájékoztatást, a figyelmeztetést és az eljárás alá vont személy válaszát jegyzőkönyvbe kell foglalni. A figyelmeztetés elmaradása esetén az eljárás alá vont személy vallomása nem vehető figyelembe bizonyítékként.
(3)Ha az eljárás alá vont személy a vallomás tételét megtagadja, figyelmeztetni kell arra, hogy ez az eljárás folytatását nem akadályozza. Ha az eljárás alá vont személy vallomást tesz, figyelmeztetni kell, hogy a vallomásában mást hamisan nem vádolhat. Arra a szabálysértési cselekményre nézve, amelyre az eljárás alá vont személy a vallomás tételét megtagadta, hozzá további kérdések nem intézhetők, és nem szembesíthető, kivéve, ha előtte úgy dönt, hogy vallomást tesz. A vallomás tételének megtagadása nem érinti az eljárás alá vont személy kérdezési, észrevételezési és indítványtételi jogát.
(4)Az eljárás alá vont személyt nyilatkoztatni kell azokról a személyi körülményeiről, amelyek az alkalmazandó joghátrány megállapítása szempontjából jelentősek lehetnek, így különösen vagyonáról, jövedelméről, családi körülményeiről, foglalkozásáról, végzettségéről, képzettségéről, munkahelyéről, egészségi állapotáról. Az eljárás alá vont személy figyelmét fel kell hívni arra, hogy e körülményeket a szabálysértési hatóság, bíróság csak akkor veszi figyelembe a joghátrány megállapításánál, ha ezekről tudomása van.
(5)* A
(2)–
(4)bekezdésben meghatározott figyelmeztetéseket a fiatalkorú korára, érettségére figyelemmel, számára érthető módon kell megfogalmazni. XI. Fejezet KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK 59. Az elővezetés 72. §
(1)* A szabálysértési hatóság vagy a bíróság rendelkezése alapján azt az eljárás alá vont személyt vagy tanút, aki a szabálysértési hatóság, a bíróság, illetve a szakértő előtt a szabályszerű idézésre nem jelenik meg és távolmaradását előzetesen, alapos okkal nem menti ki, a rendőrség útján – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal előtt folyamatban lévő eljárásban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve útján – elő lehet vezetni. Az elővezetés – az elrendelő hatóság rendelkezése alapján – útba-indítással is foganatosítható.
(2)* A szabálysértési hatóság elővezetését rendeli el annak az elkövetőnek, aki a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére a büntetésként kiszabott szabálysértési elzárás vagy a nem teljesített közérdekű munka, a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság helyébe lépő szabálysértési elzárás végrehajtására kijelölt büntetés-végrehajtási intézetben a megadott határnapon nem jelenik meg.
(3)* Az elővezetést határozattal kell elrendelni. A nem teljesített közérdekű munka, a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság helyébe lépő szabálysértési elzárás végrehajtása esetében a határozatnak azt is tartalmaznia kell, hogy az eljárás alá vont személy mentesül az elővezetés foganatosítása, illetve a szabálysértési elzárás végrehajtása alól, ha az eljárás alá vont személy vagy más személy a pénzbírságot az elővezetés megkezdésekor vagy annak foganatosítása alatt hiánytalanul megfizeti és ezt igazolja.
(4)A szabálysértési hatóság által elrendelt elővezetés esetén az elrendelés és az elővezetés között negyvennyolc órának el kell telnie.
(5)* A szabálysértési hatóságnak az elővezetés elrendeléséről az ügyészt haladéktalanul értesíteni kell. Az ügyész az elővezetést elrendelő határozatba, a szabálysértési eljárás irataiba elektronikus úton tekint be. Ha az ügyész az elővezetéssel nem ért egyet, az elővezetés napját megelőző napig határozattal az elővezetési határozatot hatályon kívül helyezi.
(6)Az idézett személy távolmaradásának igazolása esetén a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság hatályon kívül helyezi az elővezetést elrendelő határozatát.
(7)* Az elővezetés – a Rendőrségről szóló törvény alapján a foganatosító szerv által igazolt – költségének megfizetésére az elővezetést elrendelő határozatban megjelölt személyt kell kötelezni. Eredménytelen elővezetés esetén az elővezetést elrendelő hatóság a kötelezettet az elővezetési költséget megállapító határozat kézhezvételétől számított három napon belül benyújtott kérelmére, különös méltánylást érdemlő okból mentesítheti az elővezetés költségének megfizetése alól, ebben az esetben az elővezetés költségét az állam viseli. 60. Szabálysértési őrizet 73. §
(1)A rendőrség szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés esetén a tetten ért eljárás alá vont személyt gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából őrizetbe veheti. A tettenérésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a szabálysértés helyszínéről elmenekült elkövetőt a rendőrség az elkövetéstől számított negyvennyolc órán belül elfogja.
(1a)* A szabálysértési őrizetet rendőrségi fogdán kell végrehajtani. Az őrizetbe vett eljárás alá vont személy a szabálysértési eljárás során őt megillető jogokat korlátozás nélkül gyakorolhatja.
(1b)* A rendőrség ügyvédet rendel ki, ha az eljárás alá vont személynek nincsen meghatalmazott ügyvédje. Az ügyvéd kirendelése ellen nincs helye jogorvoslatnak, de az eljárás alá vont személy – indokoltan, egy alkalommal – más ügyvéd kirendelését kérheti.
(1c)* Az őrizetbe vétel feltételeinek fennállása esetén az őrizetet elrendelő szerv
  1. a)az elkövetett cselekmény tárgyi súlyának,
  2. b)az elkövetés körülményeinek,
  3. c)az eljárás alá vont személy személyi körülményeinek, valamint
  4. d)az eljárás alá vont személynek a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző két éven belül történt felelősségre vonására vonatkozó adatainak mérlegelését követően dönt az eljárás alá vont személy őrizetbe vételéről.
(2)* A szabálysértési őrizet a bíróság érdemi végzésének meghozataláig, de – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – legfeljebb hetvenkét óráig tart, amelybe a szabálysértési őrizetet megelőző előállítás teljes ideje beleszámít. Az eljárás alá vont személyt nyomban szabadon kell bocsátani, ha a szabálysértési őrizet tartama alatt a bíróság a gyorsított eljárást nem folytatta le vagy nem szabott ki szabálysértési elzárást.
(3)Ha a szabálysértési elzárást kiszabó végzés nem emelkedett jogerőre és alappal feltehető, hogy az eljárás alá vont személy szabadlábon újabb, szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértést követne el, a bíróság a szabálysértési őrizet tartamát a másodfokú végzés meghozataláig indokolt határozattal meghosszabbíthatja.
(4)A szabálysértési őrizet a
(3)bekezdésben meghatározott esetben a másodfokú bíróság végzésének meghozataláig, illetve a nem jogerősen kiszabott szabálysértési elzárás tartamáig, de legfeljebb a meghosszabbítástól számított tíz napig tart.
(5)* A szabálysértési őrizettel és az annak tartamát meghosszabbító végzéssel szemben az eljárás alá vont személy és az eljárás alá vont személy képviselője a kihirdetéskor fellebbezést jelenthet be. A szabálysértési őrizettel szemben benyújtott fellebbezést a járásbíróság a tárgyaláson bírálja el. A szabálysértési őrizet tartamának meghosszabbítása miatt bejelentett fellebbezést a törvényszék az érdemi végzés ellen bejelentett fellebbezéssel együtt bírálja el.
(6)A szabálysértési őrizet elrendeléséről az eljárás alá vont személy által megjelölt hozzátartozót, ennek hiányában az eljárás alá vont személy által megjelölt más személyt a rendőrség haladéktalanul értesíti.
(7)* A katona szabálysértési őrizetbe vételéről az elöljáróját, továbbá a fiatalkorú szabálysértési őrizetbe vételéről a törvényes képviselőjét is értesíteni kell.
(8)* A tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt bárki visszatarthatja, köteles azonban őt a rendőrségnek haladéktalanul átadni.
(9)* Az a rendőrségi fogda, ahol az őrizetet végrehajtják, az őrizet határidejének lejártát nap, óra és perc megjelöléssel nyilvántartja.
(10)* A magyar nyelv nem tudása miatt a szabálysértési őrizetest a fogvatartás során nem érheti hátrány. A szabálysértési őrizetes a rendőrségi fogdában mind szóban, mind írásban anyanyelvét, nemzetiségi nyelvét, vagy – ha a magyar nyelvet nem ismeri – az általa ismert más nyelvet használhatja.
(11)* Az őrizetet elrendelő szerv az őrizetbe vételkor a szabálysértési őrizetes részére írásban, egyszerűen, közérthető módon, a fogvatartott anyanyelvén, nemzetiségi nyelven, vagy az általa ismert más nyelven tájékoztatást ad *
  1. a)* a szabálysértési eljárás során az őt megillető védelemhez való jogról, valamint arról, hogy a rendőrség ügyvédet rendel ki, ha nincs meghatalmazott ügyvédje,
  2. b)a szabálysértési eljárás folytatásának alapjául szolgáló cselekmény lényegének, valamint ezek változásának a megismeréséhez való jogáról,
  3. c)az anyanyelvhasználat jogáról,
  4. d)a vallomástétel megtagadásának jogáról,
  5. e)az ellene folyamatban lévő szabálysértési ügy irataiba való betekintési jogról,
  6. f)a konzuli hatóságok, továbbá a szabálysértési őrizetes által megjelölt hozzátartozó vagy az általa megjelölt más személy értesítéséhez való jogról, valamint
  7. g)a szabálysértési őrizetnek az elrendeléséről szóló határozat szerinti, illetve törvényben meghatározott lehetséges végső tartamáról, a szabálysértési őrizet meghosszabbításáról, a szabálysértési őrizet elrendelését és a meghosszabbítását tartalmazó határozatokkal szembeni jogorvoslatról.
(12)* Ha az őrizetbe vett eljárás alá vont személy hallássérült, siketvak, vak, beszédképtelen vagy – beszámítási képességre tekintet nélkül – kóros elmeállapotú, a
(11)bekezdés szerinti tájékoztatást az állapotára figyelemmel kell megadni.
(13)* Az őrizetbe vett eljárás alá vont személyt, ha
  1. a)az őrizet tartama alatt a bíróság a gyorsított eljárást nem folytatta le, az őrizet tartamának elteltével,
  2. b)a bíróság a gyorsított eljárás eredményeként nem szabott ki szabálysértési elzárást, a bírósági határozat átadását követően helyben haladéktalanul szabadítani kell. A szabadításról az őrizetet elrendelő rendőrséget, az ügydöntő határozatot hozó járásbíróságot, továbbá katona esetén a parancsnokát értesíteni kell.
(14)* A szabálysértési őrizet e törvényben nem szabályozott kérdéseire a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvénynek az őrizet végrehajtására vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a rendelkezési jogkör gyakorlója az őrizetet elrendelő szerv vezetője. 61. Ruházat, csomag és jármű átvizsgálása 74. §
(1)* A rendőrség, illetve – a hatáskörébe tartozó szabálysértések esetében – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve átvizsgálhatja annak a személynek a ruházatát, a csomagját, illetve a helyszínen lévő járművét, akiről feltehető, hogy tárgyi bizonyítási eszközt tart magánál. Nem magyar állampolgárságú eljárás alá vont személy esetén az előre láthatólag kiszabásra kerülő pénzbírság, illetve szabálysértési költség fedezetére szolgáló összeg lefoglalása érdekében is helye van az átvizsgálásnak.
(2)Az átvizsgálás megkezdése előtt az érintett személyt fel kell szólítani, hogy a keresett tárgyat önként adja át.
(3)A ruházat átvizsgálását csak az átvizsgálandó személlyel azonos nemű személy végezheti.
(4)* A 39. §
(2)bekezdés e)–
  1. f)és h)–
  2. i)pontja szerint helyszíni bírság kiszabására jogosult az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározottak szerint jogosult a ruházat, csomag és jármű átvizsgálására. 62. A lefoglalás 75. §
(1)* A szabálysértési hatóság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv, valamint – azon szabálysértés vonatkozásában, amely miatt törvény rendelkezése alapján helyszíni bírságot kiszabhat – a helyszíni bírság kiszabására jogosult lefoglalhatja, valamint ideiglenesen elveheti azt a dolgot, a) amely tárgyi bizonyítási eszköz, b) amelynek elkobzását e törvény elrendeli.
(1a)* A helyszíni bírság kiszabására jogosult személy a feladatának teljesítése során azt a dolgot, amely e törvény alapján általa lefoglalható, a szabálysértési vagy előkészítő eljárás lefolytatására jogosult hatóságnak történő átadásáig átvételi elismervény ellenében ideiglenesen elveheti.
(2)Ha a nem magyar állampolgárságú eljárás alá vont személy nem helyezi letétbe az előreláthatólag kiszabásra kerülő pénzbírság, illetve a szabálysértési költség fedezetéhez szükséges összeget, a bíróság vagy a szabálysértési hatóság az összeg erejéig az eljárás alá vont személy vagyontárgyait – a nélkülözhetetlen vagyontárgyak kivételével – lefoglalhatja. A meghallgatás során tájékoztatni kell a letétbe helyezés, illetve ennek elmulasztása esetén a lefoglalás lehetőségéről.
(2a)* A lefoglalást akkor is el kell rendelni, ha az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre.
(3)Postai küldeményt, táviratot – a címzettnek történő kézbesítése előtt – csak az ügyész írásbeli határozata alapján lehet lefoglalni, az ügyészi határozat meghozataláig csak visszatartásuk iránt lehet intézkedni.
(4)A szabálysértési hatóság gondoskodik a hozzá megküldött lefoglalt dolog őrzéséről. Ha a dolog használatához az érintettnek különös érdeke fűződik, a lefoglalt dolgot az őrizetére lehet bízni.
(5)A gyorsan romló, bomló, tárolhatatlan dolgot a szabálysértési hatóság értékesíti vagy megsemmisíti.
(6)A lefoglalás elrendeléséről és megszüntetéséről határozatot kell hozni. 76. §
(1)* A lefoglalás érdekében a dolog birtokosát fel kell szólítani, hogy a keresett dolgot adja át. Az átadás megtagadása nem akadálya annak, hogy a keresett dolgot az ügykörében lefoglalásra jogosult ruházat, csomag, vagy jármű átvizsgálása útján megszerezze. Erre az érintettet figyelmeztetni kell.
(1a)* Nem köteles a dolog átadására az, aki a 60. § c) pontja alapján a tanúvallomást megtagadhatja, ha a számára információt átadó személy kilétét a dolog átadásával felfedné. Ez a mentesség az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad.
(2)A lefoglalást haladéktalanul meg kell szüntetni, ha arra az eljárás érdekében már nincs szükség. Ebben az esetben a dolgot, illetve az értékesítésből befolyt ellenértéket annak kell visszaadni, akitől a dolgot lefoglalták.
(3)* A lefoglalt dolgot az eljárás alá vont személy részére csak akkor lehet kiadni, ha a kiadás iránt más nem jelentett be igényt. Ha a lefoglalt dolog kiadása iránt más is jelent be igényt, a szabálysértési hatóság – a dologra való jogosultság elbírálása nélkül – határoz a lefoglalt dolog elhelyezéséről.
(4)* A lefoglalt dolog az állam tulajdonába kerül, ha kétséget kizáróan mást illet, de a jogosult kiléte nem állapítható meg. A később jelentkező jogosult a szabálysértési hatóságtól kérheti a dolog visszaadását, illetve értékesítés esetén a dolog lefoglaláskori ellenértékét.
(5)Ha a lefoglalt dolog értéktelen és arra senki sem tart igényt, a lefoglalás megszüntetése után azt meg kell semmisíteni. 63. A rendbírság 77. §
(1)77. §
(1)A szabálysértési hatóság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv, illetve a bíróság az e törvény által előírt eljárási kötelességek teljesítése érdekében, továbbá az eljárás rendjének megzavarása miatt rendbírsággal sújthatja különösen *
  1. a)a szemle tárgyának birtokosát, ha nem teszi lehetővé a tárgy, illetve helyszín megtekintését, megfigyelését,
  2. b)az eljárás alá vont személyt, az eljárás alá vont személy képviselőjét, a sértettet, a sértett képviselőjét, ha nyilvánvalóan alaptalanul jelent be kizárási okot vagy ugyanabban az ügyben a hatóság ugyanazon tagja ellen ismételten tesz kizárásra irányuló alaptalan bejelentést,
  3. c)az eljárás alá vont személyt és a sértettet, ha – a műtét és a műtétnek minősülő vizsgálati eljárás kivételével – nem veti magát alá a szakértői vizsgálatnak, illetve beavatkozásnak,
  4. d)a tanút és a szakértőt, ha a vallomástételt, illetve a közreműködést és a véleménynyilvánítást a következményekre történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja,
  5. e)* az eljárás alá vont személy kivételével azt, aki a lefoglalást, a ruházat, csomag vagy jármű átvizsgálását akadályozza,
  6. f)azt, aki a meghallgatás, illetve tárgyalás rendjét megzavarja,
  7. g)* a tanút, a kiskorú tanú törvényes képviselőjét, vagy a szakértőt, ha szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg és ezt előzetesen, vagy mihelyt az akadály a tudomására jut, haladéktalanul, vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal nem igazolja, illetve az eljárási cselekményről engedély nélkül eltávozik,
  8. h)* a kiskorú törvényes képviselőjét, ha a 62. §
(8)bekezdése szerint idézett kiskorú nem jelenik meg és törvényes képviselője nem igazolja, hogy a kiskorú távolmaradásában vétlen, i) * az e törvény rendelkezései szerint az előkészítő eljárást lefolytató szerv, a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság által megkeresett szervet vagy személyt, ha a megkeresés teljesítésével kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti.
(2)A rendbírság legalacsonyabb összege ötezer, legmagasabb összege százezer – ha a rendbírság kiszabására ugyanabban az eljárásban ismételten kerül sor, százötvenezer – forint. Bírósági eljárásban a legmagasabb rendbírság százötvenezer, ismételt esetben kétszázezer forint.
(3)A rendbírság összegének megállapításánál a kiszabására okot adó cselekmény súlyát és következményét kell figyelembe venni.
(4)A szabálysértési hatóság által kiszabott rendbírság ellen halasztó hatályú panasznak, a bíróság által kiszabott rendbírság ellen a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül benyújtott halasztó hatályú fellebbezésnek van helye. XII. Fejezet ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 64. A szabálysértési eljárás megindulása 78. §
(1)* A szabálysértési eljárás feljelentés, vagy a szabálysértési hatóság vagy a bíróság hivatali hatáskörében szerzett tudomása, a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy általi észlelelés, illetve a közlekedési baleset helyszínén folytatott szemle alapján indul meg.
(2)* A feljelentést – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – szóban vagy írásban bármely személy vagy szerv megteheti. A szóban tett feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni, vagy arról feljegyzést kell készíteni.
(3)* A feljelentésnek tartalmaznia kell a feljelentett cselekmény helyének és idejének, továbbá az elkövetés körülményeinek a leírását, a bizonyítási eszközök megjelölését, továbbá, az eljárás alá vont személy ismert személyi adatait. Ha lehetőség van rá, a bizonyítási eszközöket csatolni kell a feljelentéshez. 79. §
(1)Magánindítványra üldözendő szabálysértés miatt csak a sértett kívánságára indítható meg a szabálysértési eljárás. A magánindítvány előterjesztőjének bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az eljárás alá vont személy szabálysértési felelősségre vonását kívánja, magánindítványnak kell tekinteni.
(2)Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt törvényes képviselője is, ha pedig cselekvőképtelen, törvényes képviselője terjesztheti elő. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult.
(3)A magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát be kell szerezni, ha a szabálysértési eljárás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény csak magánindítványra büntethető.
(4)A magánindítványt attól a naptól számított harminc napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítvány előterjesztésére jogosult az eljárás alá vont személy kilétéről tudomást szerzett. A
(2)bekezdésben meghatározott esetben ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a felhívásról tudomást szerzett. Az elhunyt sértett hozzátartozója a még nyitva álló határidő alatt terjesztheti elő a magánindítványt.
(5)A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(6)A magánindítvány a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság érdemi határozatának meghozataláig visszavonható. 65. A feljelentés elutasítása 80. § A feljelentést határozattal nyolc napon belül el kell utasítani, ha a feljelentésből vagy az előkészítő eljárás során beszerzett adatokból megállapítható, hogy
  1. a)* a feljelentett cselekmény nem szabálysértés,
  2. b)* a büntethetőséget kizáró ok áll fenn,
  3. c)ugyanazon szabálysértés miatt szabálysértési eljárás van folyamatban,
  4. d)* a cselekményt szabálysértési vagy büntetőeljárás, illetve közigazgatási hatósági eljárás keretében jogerősen elbírálták,
  5. e)elkobzás alkalmazása szükséges felelősségre vonás nélkül,
  6. f)* halál vagy elévülés folytán a büntethetőség megszűnt,
  7. g)* a magánindítványra üldözendő szabálysértés esetében a magánindítvány hiányzik,
  8. h)* a feljelentéssel vagy a szabálysértési eljárás lefolytatásának feltételeként meghatározott nyilatkozattal szemben támasztott valamely törvényi követelmény nem teljesül. 66. Ügyintézési határidő 81. §
(1)* Ha a feljelentés, illetve az előkészítő eljárás adatai alapján nem került sor a feljelentés elutasítására, a szabálysértési eljárást meg kell indítani. A szabálysértési eljárás kezdőnapja a feljelentésnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatósághoz, vagy a 123/A. § szerinti eljárás esetén a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz érkezését követő nap, illetve az előkészítő eljárás befejezését követő nap. A szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelelése vagy tudomása alapján induló eljárás kezdő napja megegyezik az észlelés vagy tudomásra jutás, a helyszíni bírság kiszabására jogosult által foganatosított szemle esetén a szemle napjával.
(2)A szabálysértési eljárást a
(3)bekezdésben meghatározott kivétellel a megindulásától számított harminc napon belül be kell fejezni.
(3)Ha az ügy bonyolultsága vagy más elháríthatatlan akadály indokolttá teszi, az ügyintézési határidőt a szabálysértési hatóság vezetője egy alkalommal legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. 67. A szabálysértési eljárás felfüggesztése 82. §
(1)* A szabálysértési eljárást – határozatban – fel kell függeszteni, ha
  1. a)az ügy érdemi elbírálása olyan előzetes kérdés eldöntésétől függ, amelyben a döntés más szerv hatáskörébe tartozik,
  2. b)az eljárás alá vont személy ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik és távollétében az ügy érdemi elbírálása nem lehetséges,
  3. c)a szabálysértési hatóság vagy a bíróság az ügyet közvetítői eljárásra utalja,
  4. d)az eljárás alá vont személy tartós, súlyos betegsége vagy a szabálysértés elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt az eljárásban nem vehet részt,
  5. e)* a szabálysértési eljárásban részt vevő személyek személyes jelenlétével járó eljárási cselekmény elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályainak megszegésével járna.
(2)A bíróság az eljárást hivatalból vagy indítványra felfüggeszti és az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy közjogi szervezetszabályozó eszközt, illetve jogegységi határozatot kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét vagy nemzetközi szerződésbe ütközését észleli.
(3)Ha az eljárás felfüggesztését követően az eljárás alá vont személy lakó-, illetve tartózkodási helye ismertté válik, az elévülési időn belül az eljárás folytatásának van helye.
(3a)* A szabálysértési hatóság vagy a bíróság az
(1)bekezdés c) pontja alapján elrendelt felfüggesztés időtartamát legfeljebb 30 nappal meghosszabbítja, ha annak szükségességéről a közvetítő a 82/H. §
(6)bekezdése szerint értesítette.
(3b)* Ha az eljárásnak az
(1)bekezdés c) pontja alapján elrendelt felfüggesztése során a közvetítő a közvetítői eljárás eredménytelen lezárásáról tájékoztatja a szabálysértési hatóságot vagy a bíróságot, az eljárást folytatni kell.
(4)Az eljárás felfüggesztésének ideje az elévülés tartamába nem számít be, azonban a cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével a rendelkezésre álló adatok alapján be kell fejezni az eljárást.
(5)* A szabálysértési eljárást felfüggesztő határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. 67/A. * A közvetítői eljárás általános szabályai 82/A. § *
(1)A közvetítői eljárás célja, hogy a szabálysértés következményeinek jóvátételét és az eljárás alá vont személy jövőbeni jogkövető magatartását elősegítse. A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy az eljárás alá vont személy és a sértett között a közvetítői eljárás céljának elérését elősegítő megállapodás jöjjön létre.
(2)Az ügy közvetítői eljárásra utalásának a szabálysértési eljárás alatt egy alkalommal van helye. Nem akadálya az ügy közvetítői eljárásra utalásának, ha az eljárás alá vont személy a szabálysértéssel okozott kárt részben vagy egészben már önként megtérítette.
(3)* Ha a szabálysértési hatóság vagy a bíróság az elsőfokú érdemi döntés meghozataláig a
(4)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontjában foglalt feltételek fennállását megállapítja és az eljárás más okból történő felfüggesztésének vagy megszüntetésének nincs helye, továbbá a közvetítői eljárást kizáró ok nem áll fenn, haladéktalanul, 8 napos határidő tűzése mellett nyilatkozattételre hívja fel az eljárás alá vont személyt és a sértettet, feltéve, hogy a nyilatkozatok nem állnak rendelkezésre. A felhívásban tájékoztatást ad a közvetítői eljárás lehetőségéről, annak szabályairól és feltételeiről, a lehetséges költségekről, valamint a pártfogó felügyelői szolgálat vezető közvetítőjének elérhetőségéről.
(4)* A szabálysértési hatóság vagy a bíróság az eljárás alá vont személy vagy a sértett indítványára a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés, a XXVII. és XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértések, valamint a fiatalkorú által elkövetett szabálysértés miatt indult eljárást 45 napi időtartamra felfüggeszti és az ügyet közvetítői eljárásra utalja, ha
  1. a)az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért való felelősségét elismerte, valamint vállalja a szabálysértéssel okozott sérelmet a sértett által elfogadott módon és mértékben jóvátenni,
  2. b)az eljárás alá vont személy és a sértett is hozzájárult a közvetítői eljárás lefolytatásához, és
  3. c)a szabálysértés jellegére, az elkövetés módjára és az eljárás alá vont személyre tekintettel a szabálysértési eljárás lefolytatása mellőzhető.
(5)Nem alkalmazható a közvetítői eljárás olyan eljárás alá vont személy ügyében, aki ellen korábban szabálysértési eljárás indult, az annak során alkalmazott közvetítői eljárás eredményes volt, és az eredményes közvetítői eljárás befejezésének időpontja óta egy év még nem telt el. 82/B. § *
(1)Ha a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértéssel halmazatban az eljárás alá vont személy más szabálysértést is elkövetett, a közvetítői eljárás akkor alkalmazható, ha az elkövetésben a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés a meghatározó.
(2)Ha a szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértés elkövetésében az eljárás alá vont fiatalkorú mellett nagykorú személy is részt vett, valamennyi eljárás alá vont személy ügyében alkalmazható a közvetítői eljárás, kivéve a
(3)bekezdésben foglalt esetet.
(3)Ha a fiatalkorú eljárás alá vont személy mellett a szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértés elkövetésében olyan nagykorú személy is részt vett, akivel szemben a közvetítői eljárás kizáró oka áll fenn, a közvetítői eljárásban résztvevő, valamint az abból kizárt eljárás alá vont személyek ügyét el kell különíteni. Ha a fiatalkorúval szemben áll fenn a közvetítői eljárásra vonatkozó kizáró feltétel, az ügyek elkülönítésének és a közvetítői eljárás lefolytatásának nincs helye. 82/C. § *
(1)A közvetítői eljárás tárgyában hozott valamennyi határozatot a sértettel, a feljelentővel és a magánindítvány előterjesztőjével közölni kell. Az ügy közvetítői eljárásra utalásáról és – eredményes közvetítői eljárást követően – a szabálysértési eljárás megszüntetéséről szóló döntést a szabálysértési hatóság vagy a bíróság kézbesíti a 82/D. §
(1)bekezdés szerinti pártfogó felügyelői szolgálat részére is.
(2)Az eljárást felfüggesztő és a közvetítői eljárást elrendelő határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. 67/B. * A közvetítő 82/D. § *
(1)A közvetítői eljárást a szabálysértési hatóság vagy a bíróság székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője (a továbbiakban: közvetítő) folytatja le.
(2)A közvetítő feladata, hogy a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a szakmai követelmények szerint közreműködjön a megállapodás létrehozásában. A közvetítőnek tiszteletben kell tartania az eljárásban résztvevők méltóságát, és arra kell törekednie, hogy a résztvevők egymással szemben is tisztelettel járjanak el.
(3)A szabálysértési hatóság vagy a bíróság a közvetítői eljárásra utalásról szóló döntésének kézbesítésével egyidejűleg a közvetítő rendelkezésére bocsátja az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges iratokat.
(4)A közvetítőt – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra és körülményre vonatkozóan, amelyről közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll.
(5)Közvetítőként nem járhat el
  1. a)a szabálysértési hatóság és a bíróság tagja,
  2. b)a 46. §
(1)bekezdés a)–
  1. c)pontjában meghatározott személy,
  2. c)az a pártfogó felügyelő, aki pártfogó felügyelőként az eljárás alá vont személy vagy a sértett büntetőügyében három éven belül eljárt,
  3. d)annak a pártfogó felügyelői szolgálatnak a tagja, amelynek vezetőjével szemben a 46. §
(1)bekezdésben meghatározott kizáró ok fennáll.
(6)A közvetítő a vele szemben felmerült kizárási okot köteles a pártfogó felügyelői szolgálat vezetőjének haladéktalanul bejelenteni.
(7)A kizárási okot a sértett, az eljárás alá vont személy, valamint ezek képviselője is bejelentheti és indítványozhatja a közvetítő kizárását. E személyek a 46. §
(1)bekezdés c) pontjában szabályozott kizárási okot a közvetítői megbeszélés megkezdése után csak akkor érvényesíthetik, ha valószínűsítik, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről a megbeszélés megkezdése után szereztek tudomást, és ha azt nyomban bejelentik.
(8)A pártfogó felügyelői szolgálat vezetője a tudomására jutott kizárási ok miatt a közvetítő kizárásáról, és új közvetítő kijelöléséről a tudomásszerzést követően nyomban, hivatalból határoz. A közvetítő kizárásáról a pártfogó felügyelői szolgálat vezetője a kizárásra vonatkozó bejelentés kézhezvételétől számított három munkanapon belül határoz, és szükség esetén új közvetítőt jelöl ki.
(9)A kizárást kimondó határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. A kizárás megtagadása ellen bejelentett jogorvoslatra e törvénynek a panaszra és a fellebbezésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy mind a panasz, mind a fellebbezés elbírálására a közvetítői eljárást elrendelő szerv jogosult.
(10)A kizárásra vonatkozó bejelentés elintézéséig a közvetítő az ügyben nem járhat el. 67/C. * A közvetítői eljárás lefolytatása 82/E. § *
(1)A közvetítői eljárás
  1. a)a szabálysértési hatóságnak az eljárás felfüggesztéséről és az ügy közvetítői eljárásra utalásáról szóló határozatával, vagy
  2. b)a bíróságnak a szabálysértési eljárást – a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében hozott – felfüggesztő végzésével indul meg.
(2)Az eljárásban a sértett és az eljárás alá vont személy egyenrangú felek, az eljárás során bármikor visszavonhatják a részvételre vonatkozó hozzájárulásukat, és minden egyezségre önként kell jutniuk.
(3)* A sértett és az eljárás alá vont személy jogosult arra, hogy jogi képviselőt hatalmazzon meg, aki az eljárásban részt vehet, de a megállapodásnak az általa képviselt fél nevében történő megkötésére nem jogosult. A szabálysértési ügyben adott meghatalmazás – ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki – hatálya kiterjed a közvetítői eljárásra is.
(4)* Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a közvetítői eljárásban a törvényes képviselő részvétele kötelező. Ha a sértett cselekvőképtelen kiskorú vagy a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság hatálya alatt áll, a közvetítői eljárásban nem vehet részt, helyette törvényes képviselője jár el, érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
(5)A közvetítői eljárás nyelve a magyar. Az anyanyelv használatára és a tolmács igénybevételére e törvénynek a szabálysértési eljárásra vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
(6)Ha a közvetítői eljárás során a közvetítő a szabálysértési hatóság vagy a bíróság hatáskörébe tartozó intézkedés vagy eljárási cselekmény elvégzésének szükségességét észleli, erről a szabálysértési hatóságot vagy a bíróságot haladéktalanul tájékoztatja. 82/F. § *
(1)A közvetítői eljárást úgy kell megszervezni, hogy azt a szabálysértési eljárás felfüggesztésének időtartamán belül be lehessen fejezni és a megállapodásról szóló okirat, valamint a jelentés a szabálysértési eljárás felfüggesztése határidejének letelte előtt megérkezzen a szabálysértési hatósághoz vagy a bírósághoz.
(2)Ha a sértett vagy az eljárás alá vont személy a szabályszerűen kézbesített idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt az akadály tudomására jut, haladéktalanul, vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, de legfeljebb az elmulasztott határnapot követő 3 munkanapon belül alapos okkal nem igazolja, úgy kell tekinteni, mint aki a hozzájárulását visszavonta.
(3)Az igazolási kérelemről a kérelem beérkezését követő 3 munkanapon belül a közvetítő határoz. Az igazolási kérelmet elbíráló határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. Az igazolási kérelemnek helyt adó határozatban a közvetítő az ismételt közvetítői megbeszélés időpontját az
(1)bekezdésben meghatározott határidő betartása mellett határozza meg.
(4)A közvetítői eljárásban az idézésre és a kézbesítésre e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A megjelenésre kötelezett sértett és eljárás alá vont személy a 87. §
(7)bekezdésében foglaltak szerint köteles eljárni.
(5)A megjelenési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos költségek viselésére a sértett nem kötelezhető. 82/G. § *
(1)* A közvetítői eljárás során az első közvetítői megbeszélést a közvetítői eljárást elrendelő döntés pártfogó felügyelői szolgálathoz érkezésének napját követő naptól számított tizenöt napon belül kell összehívni. Indokolt esetben – a 82/F. §
(1)bekezdésében meghatározott határidő betartása mellett – ismételt közvetítői megbeszélés is összehívható.
(2)A közvetítői megbeszélésről a közvetítő feljegyzést készít. 82/H. § *
(1)A közvetítői eljárásban a megállapodás akkor jön létre, ha a sértett és az eljárás alá vont személy között a szabálysértéssel okozott kár megtérítésében vagy a szabálysértés káros következményeinek egyéb módon való jóvátételében azonos álláspont alakul ki.
(2)A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy
  1. a)az eljárás alá vont személy az e törvényben meghatározott határidőig a szabálysértéssel okozott kárt megfizeti vagy más módon jóvátételt nyújt,
  2. b)az eljárás költségeit ki viseli.
(3)A megállapodásban vállalt kötelezettségeknek meg kell felelniük a jogszabályoknak, ésszerűnek kell lenniük és nem ütközhetnek a jó erkölcsbe.
(4)A közvetítő az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő megállapodást jóváhagyja. A jóváhagyott megállapodásról okiratot állít ki, amelyet a sértett – ha a törvényes képviselet kötelező, a törvényes képviselő is – és az eljárás alá vont személy is aláír. A közvetítő az okiratot a sértettnek, az eljárás alá vont személynek és a jelen lévő képviselőjüknek átadja, ha a képviselő nincs jelen, részére az okiratot kézbesíti. A megállapodásról kiállított okirat közokirat.
(5)A megállapodást a közvetítő akkor hagyja jóvá, ha az eljárás alá vont személy az okozott kár megfizetését vagy más módon történő jóvátételt olyan határidővel vállalja, amely a közvetítői eljárás 82/F. §
(1)bekezdésében meghatározott lezárását nem késlelteti.
(6)Kivételesen, ha azt az eljárás alá vont személy vagyoni és jövedelmi helyzete indokolja, a közvetítő az
(5)bekezdésben meghatározottnál hosszabb időtartamú teljesítési kötelezettségvállalást tartalmazó megállapodást is jóváhagyhat, amennyiben az a közvetítői eljárásnak a 82/F. §
(1)bekezdésében meghatározott lezárását legfeljebb 30 nappal hosszabbítja meg. A közvetítő a szabálysértési eljárás felfüggesztése meghosszabbításának szükségességéről a szabálysértési hatóságot vagy a bíróságot értesíti.
(7)A közvetítői eljárásban keletkezett iratok – a közvetítés eredményeként létrejött megállapodást tartalmazó okirat és a közvetítő jelentése kivételével –, valamint az eljárás alá vont személynek és a sértettnek a közvetítői eljárás során tett, az eljárás alapjául szolgáló cselekményre vonatkozó nyilatkozata abban a szabálysértési eljárásban, amelyben a közvetítői eljárásra sor került, bizonyítási eszközként nem használható fel. A közvetítői eljárás eredményét nem lehet az eljárás alá vont személy terhére értékelni.
(8)A közvetít

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.