2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről - Hatályos Jogszabályok Gyűjtem

Szabs. tv. (új) - 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.I.6. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről *  A társadalmi együttélés általánosan elfogadott szabályait sértő vagy veszélyeztető, a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükséges kockázatokkal és veszélyességgel azonban nem rendelkező kriminális cselekmények elleni hatékony fellépés érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK I. Fejezet A SZABÁLYSÉRTÉSÉRT VALÓ FELELŐSSÉG ÉS A TÖRVÉNY HATÁLYA 1. A szabálysértés fogalma, a szabálysértést meghatározó jogszabályok 1. § (1) *  Szabálysértés az az e törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra. *  (2) *  E törvény alkalmazásában az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, amely a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti az Alaptörvény szerinti állami, társadalmi vagy gazdasági rendet, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait. 2. A szabálysértésért való felelősség 2. § (1) Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti. (2) *  Szabálysértés miatt a felbujtó és a bűnsegéd is felelősségre vonható. (3) Kísérlet miatt akkor van helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály így rendelkezik. (4) *  Nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenység vagy mulasztás bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy önkormányzati rendelet – az eljárási bírság kivételével – közigazgatási eljárásban kiszabható bírság alkalmazását rendeli el. (5) Nem lehet a szabálysértési felelősséget megállapítani olyan cselekmény miatt, amelyet jogszabály az elkövetés idején nem rendelt szabálysértésként büntetni. (6) Nem lehet szabálysértés elkövetése miatt olyan büntetést vagy intézkedést alkalmazni, amelyről jogszabály az elkövetés idején nem rendelkezett. (7) Szabálysértés miatt nem vonható felelősségre, akivel szemben büntethetőséget kizáró ok áll fenn. (8) *  A Rendőrségről szóló törvényben, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben felsorolt szabálysértés miatt nem vonható felelősségre a megbízhatósági vizsgálatot folytató személy, ha jogszabályban meghatározott feladata ellátása során követi el a szabálysértést. (9) *  Ugyanazon szabálysértés miatt nem büntethető, akinek szabálysértési ügyét a szabálysértési hatóság vagy a bíróság közvetítői eljárásra utalta és a közvetítői eljárás eredményes volt. 3. A szabálysértést meghatározó jogszabály hatálya 3. § (1) A szabálysértést meghatározó jogszabályt – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a belföldön elkövetett szabálysértésre kell alkalmazni. (2) Ha nemzetközi szerződés vagy törvény előírja, e törvényt kell alkalmazni a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a szabálysértést meghatározó jogszabály szerint szabálysértés. 4. § A szabálysértést az elkövetése idején hatályban lévő jogszabályok alapján kell elbírálni. Ha a szabálysértés elbírálásakor hatályban lévő új jogszabály szerint a cselekmény már nem minősül szabálysértésnek vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új jogszabályt kell alkalmazni. *  4. Diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló mentesség 5. § A diplomáciai és a nemzetközi jog alapján büntető joghatóság alóli mentességet élvező személyek szabálysértési felelősségre vonására nemzetközi szerződés az irányadó. II. Fejezet AZ ELÉVÜLÉS 5. A szabálysértés büntethetőségének elévülése 6. § (1) Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértés elkövetése óta hat hónap eltelt (elévülés). (2) Az elévülés határidejének kezdő napja az a nap, amikor a szabálysértés tényállása megvalósul, kísérlet esetén az a nap, amikor az ezt megvalósító cselekmény véget ér. (3) *  Ha a szabálysértés jogellenes állapot előidézésével, illetve fenntartásával vagy kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az elévülési határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez az állapot fennáll, illetve amíg a kötelesség jogszerűen teljesíthető lett volna. (4) *  Ha az elkövetéstől számított hat hónapon belül a cselekmény miatt büntetőeljárás indul, de a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából az ügyet átteszi a szabálysértési hatósághoz vagy a szabálysértés miatt eljáró bírósághoz, az (1) bekezdés szerinti elévülés az áttételt elrendelő határozatnak a szabálysértési hatósághoz, illetve a szabálysértés miatt eljáró bírósághoz érkezése napjával újrakezdődik. (5) *  A szabálysértés miatt az eljárás alá vont személy ellen a szabálysértési hatóság, a fegyelmi jogkör gyakorlója, az ügyészség és a bíróság által foganatosított eljárási cselekmények az elévülést félbeszakítják. A félbeszakítás napjával az elévülési idő újrakezdődik. (6) A cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak. III. Fejezet A SZABÁLYSÉRTÉS MIATT KISZABHATÓ JOGKÖVETKEZMÉNYEK 6. Büntetések és intézkedések 7. § (1) A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések: a) a szabálysértési elzárás, b) a pénzbírság, c) a közérdekű munka. (2) *  A büntetések önállóan és – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – egymás mellett is kiszabhatók. (3) A szabálysértési elzárás mellett nem szabható ki közérdekű munka. (4) *  E törvény megállapíthatja egyes szabálysértési tényállások esetén a) a büntetés, intézkedés kiszabásának további törvényi feltételeit, b) az egyes büntetések, valamint a helyszíni bírság kiszabásának kizártságát, c) *  az alkalmazható kényszerintézkedésekre, a helyszíni eljárásra, az előkészítő eljárásra, a bírósági eljárásra, valamint a büntetés, intézkedés végrehajtására vonatkozó eltérő szabályokat. 8. § (1) A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések: a) a járművezetéstől eltiltás, b) az elkobzás, c) a kitiltás, d) a figyelmeztetés. (2) Figyelmeztetés mellett csak elkobzás alkalmazható, az intézkedések egyéb esetekben önállóan, egymás vagy büntetés mellett is alkalmazhatók. 7. A szabálysértési elzárás 9. § (1) Szabálysértési elzárást csak bíróság szabhat ki. (2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a szabálysértési elzárás legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama hatvan nap. (3) A szabálysértési elzárás tartamába a szabálysértési elzárás alapjául szolgáló szabálysértéssel összefüggésben elrendelt szabálysértési őrizet teljes idejét, valamint a szabálysértési elzárás alapjául szolgáló szabálysértéssel összefüggésben elrendelt, négy órát meghaladó tartamú előállítás tartamát be kell számítani. A szabálysértési őrizet, illetve a négy órát meghaladó tartamú előállítás minden megkezdett óráját egy óra tartamú szabálysértési elzárásként kell beszámítani. 10. § *  Nincs helye szabálysértési őrizetnek és szabálysértési elzárásnak, ha az eljárás alá vont személy a) *  a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve napi rendszeres, életfenntartó vagy fekvőbeteg-ellátásban részesül, b) *  a várandósság tizenkettedik hetét elérő nő, c) *  tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő, gyám, d) fogyatékos, vagy folyamatos ápolást, felügyeletet, gondozást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik. 8. A pénzbírság 11. § (1) *  A pénzbírság legalacsonyabb összege – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – hatezerötszáz forint, legmagasabb összege kettőszázezer forint, szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén négyszázezer forint. (2) *  A pénzbírság összegébe a pénzbírság alapjául szolgáló szabálysértéssel összefüggésben elrendelt szabálysértési őrizet teljes idejét, valamint a pénzbírság alapjául szolgáló szabálysértéssel összefüggésben elrendelt, négy órát meghaladó tartamú előállítás tartamát be kell számítani. A szabálysértési őrizet, valamint a négy órát meghaladó tartamú előállítás minden megkezdett órája helyébe háromszáz forint pénzbírságot kell beszámítani. (3) A XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott egyes szabálysértések esetén a Kormány – a pénzbírság legalacsonyabb és legmagasabb mértékére vonatkozó rendelkezés keretei között – rendelettel megállapíthatja a pénzbírság kötelező mértékét. 12. § (1) *  A pénzbírságot meg nem fizetése esetén a bíróság szabálysértési elzárásra változtatja át. E törvény eltérő rendelkezése hiányában az átváltoztatás során hatezerötszáz forintonként egy napi szabálysértési elzárást kell számítani. A meg nem fizetett pénzbírságnak hatezerötszázzal nem osztható részét nem kell figyelembe venni. (2) Nem lép a meg nem fizetett pénzbírság helyébe szabálysértési elzárás, ha az eljárás alá vont személy a) *  a 10. §-ban meghatározott feltételek valamelyikének megfelel, b) azt a 13. §-ban meghatározottak szerint közérdekű munkával megváltotta. (3) A meg nem fizetett pénzbírság helyébe lépő szabálysértési elzárás tartama eltérhet a szabálysértési elzárás tartamára vonatkozó e törvény szerinti előírástól. 13. § (1) *  A szabálysértési hatóság a határozatában, illetve a bíróság a végzésében tájékoztatja az eljárás alá vont személyt a meg nem fizetett pénzbírság közérdekű munkával történő megváltásáról. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra, hogy az eljárás alá vont személy a meg nem fizetett pénzbírságot milyen tartamú közérdekű munkával válthatja meg, valamint arra is, hogy a közérdekű munka végrehajtása céljából az állami foglalkoztatási szervnél jelentkezhet. (2)–(3) *  9. A közérdekű munka 14. § (1) Közérdekű munka kiszabása esetén az eljárás alá vont személy köteles a számára meghatározott munkát elvégezni, személyi szabadsága egyébként nem korlátozható. (2) A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a közérdekű munka legkisebb mértéke hat, legmagasabb mértéke száznyolcvan óra. (2a) *  A közérdekű munka tartamába a közérdekű munka alapjául szolgáló szabálysértéssel összefüggésben elrendelt szabálysértési őrizet teljes idejét, valamint a közérdekű munka alapjául szolgáló szabálysértéssel összefüggésben elrendelt, négy órát meghaladó tartamú előállítás tartamát be kell számítani. A szabálysértési őrizet, valamint a négy órát meghaladó tartamú előállítás minden megkezdett óráját egy óra tartamú közérdekű munkaként kell beszámítani. (3) *  Közérdekű munka nem szabható ki abban az esetben, ha az eljárás alá vont személy a 10. §-ban meghatározott feltételek valamelyikének megfelel. 15. § Ha az eljárás alá vont személy a munkakötelezettségének nem tesz eleget, a bíróság a közérdekű munka, illetve annak hátralévő részét hat óránként számítva egy nap szabálysértési elzárásra változtatja át. Nem változtatható át a közérdekű munka hátralévő része szabálysértési elzárássá, ha az nem éri el a hat órát. 10. A járművezetéstől eltiltás 16. § (1) Az eljárás alá vont személy eltiltható, illetve az e törvényben meghatározott esetben az eljárás alá vont személyt el kell tiltani a járművezetéstől, ha a szabálysértést engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követte el. (1a) *  Közveszély színhelyén, a 7500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsival, vontatóval, valamint e járműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel a) az úton való haladásra, b) az előzésre és kikerülésre, valamint c) a lezárt útszakaszra történő behajtásra vonatkozó szabályok megszegésével elkövetett szabálysértés miatt járművezetéstől eltiltást alkalmazni kell. (2) A vezetői engedély visszaadása külön jogszabályban meghatározott feltétel teljesítésétől tehető függővé. (3) A járművezetéstől eltiltás meghatározott járműkategóriára, illetve járműfajtára is vonatkozhat. (4) A járművezetéstől eltiltás – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama egy év. 17. § *  (1) A járművezetéstől eltiltás hatálya a szabálysértési határozat jogerőre emelkedésével kezdődik. (2) *  A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az eljárás alá vont személy vezetői engedélyét – a járművezetéstől eltiltás intézkedést megelőzően – a szabálysértéssel összefüggésben a helyszínen elvették, azt a hatóságnál leadta, vagy a vezetési jogosultságának azonnali felfüggesztését az engedély-nyilvántartásba a helyszínen bejegyezték. 11. Az elkobzás 18. § (1) El kell kobozni azt a dolgot: a) amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak, b) amelynek a birtoklása jogszabályba ütközik, vagy amely veszélyezteti a közbiztonságot, c) amely szabálysértés elkövetése útján jött létre, d) amelyre a szabálysértést elkövették, vagy amelyet a szabálysértés befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak, e) amelyet az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól kapott. (2) Az elkobzás önállóan és akkor is alkalmazható, ha az eljárás alá vont személy nem vonható felelősségre. (3) Az (1) bekezdés a) és d) pontja esetében a) az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem az eljárás alá vont személy tulajdona, kivéve, ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott, b) az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az az eljárás alá vont személyre vagy a dolog tulajdonosára a szabálysértés súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene, feltéve, hogy az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki. (4) Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll. (5) Nincs helye elkobzás elrendelésének, ha a cselekmény elkövetése óta két év eltelt, kivéve, ha az elkobzás tárgyának birtoklása jogellenes. (6) *  Nincs helye az elkobzás foganatosításának a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvény szerinti védelem esetén a különleges védelem időtartama alatt. 12. A kitiltás 19. § (1) A sportrendezvényen való részvétellel, az odautazással vagy az onnan történő távozással összefüggő szabálysértés miatt az eljárás alá vont személy kitiltható bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezésre kerülő sportrendezvényről, valamint bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezett sportesemény helyszínéül szolgáló sportlétesítményből. (2) A kereskedelmi tevékenységgel összefüggő szabálysértés miatt, e tevékenysége folytatásának megakadályozása érdekében az eljárás alá vont személy kitiltható a kereskedelmi létesítményből vagy kereskedelmi tevékenység helyéül szolgáló egyéb helyszínről. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kitiltás legrövidebb tartama hat hónap, leghosszabb tartama két év. 13. A figyelmeztetés 20. § (1) Figyelmeztetés alkalmazásának akkor van helye, ha a szabálysértés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható. (2) A figyelmeztetéssel a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a rosszallását fejezi ki és felhívja az eljárás alá vont személyt arra, hogy a jövőben tartózkodjon szabálysértés elkövetésétől. 14. A büntetés kiszabása, az intézkedés alkalmazása 21. § (1) A büntetést és az intézkedést – e törvény, vagy törvény felhatalmazásán alapuló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – úgy kell megállapítani, hogy igazodjék a szabálysértés súlyához. Az eljárás alá vont személy személyi körülményeit annyiban kell figyelembe venni, amennyiben azok a szabálysértési hatóság vagy a bíróság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatóak. (2) Büntetés kiszabásakor és az intézkedés alkalmazásakor – e törvény, vagy törvény felhatalmazásán alapuló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – figyelembe kell venni a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző két éven belül az eljárás alá vont személy szabálysértés miatt történt felelősségre vonását. Enyhítő körülményként kell figyelembe venni az eljárás alá vont személy hatóságokkal való együttműködését. (3) Ha e törvény szabálysértési elzárás büntetés kiszabását lehetővé teszi, a bíróság elzárás helyett az e törvényben meghatározottak szerint más büntetést is kiszabhat és más intézkedést is alkalmazhat. (4) Ha e törvény a szabálysértési elzárás büntetés kiszabását nem teszi lehetővé, a szabálysértési hatóság – szabálysértési elzárás kivételével – az e törvényben meghatározottak szerint bármely büntetést kiszabhat, illetve bármely intézkedést alkalmazhat. Amennyiben az egységes jogalkalmazás kialakítása érdekében ez szükséges, a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter rendelet megalkotásával gondoskodik arról, hogy a szabálysértési hatóságok és a helyszíni bírság kiszabására jogosult szervek és személyek az e törvényben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása során értékelendő szempontokat azonos módon vegyék figyelembe. (4a) *  Ha a XXVII. és XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés több közlekedési szabályszegéssel valósul meg, a szabálysértési büntetésként a pénzbírság kiszabására az általános szabályok alkalmazandóak azzal, hogy a pénzbírság összege nem lehet kevesebb, mint a kormányrendeletben meghatározott legmagasabb kötelező mértékű pénzbírság, de nem haladhatja meg az általános szabályok szerinti pénzbírság legmagasabb összegét. (5) A közlekedési szabálysértéssel okozott kár kivételével elzárás, pénzbírság és közérdekű munka alkalmazása esetén nyomatékos enyhítő körülményként kell figyelembe venni, ha az eljárás alá vont személy a sértettnek a szabálysértéssel okozott kárt a szabálysértési hatóság határozatának vagy a bíróság első fokú határozatának meghozataláig megtérítette. 15. A halmazati büntetés és ismételt elkövetésre vonatkozó büntetés 22. § (1) Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban több szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt vonják felelősségre, a szabálysértési elzárás leghosszabb tartama kilencven nap, a pénzbírság felső határa a kiszabható pénzbírság felével emelkedik. (2) Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban több, szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértés miatt vonják felelősségre, a pénzbírság felső határa a kiszabható legmagasabb pénzbírság felével emelkedik. (3) *  Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban a közlekedési szabálysértésekre kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó több szabálysértés miatt vonják felelősségre, az elbírált szabálysértésekhez rendelt legmagasabb pénzbírság mértékének felével növelt összeget kell megállapítani, de az nem haladhatja meg az elbírált szabálysértésekhez rendelt pénzbírságok együttes összegét. (4) *  Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban elzárással nem büntethető szabálysértés miatt és a közlekedési szabálysértésekre kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértés miatt vonják felelősségre, a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a kiszabott pénzbírság nem lehet kevesebb az elbírált szabálysértések közül a kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértéshez rendelt legmagasabb pénzbírság összegénél. 23. § *  (1) Ha az eljárás alá vont személyt – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző hat hónapon belül a) szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, az újabb szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértési ügyben a szabálysértési elzárás leghosszabb tartamára és a pénzbírság felső határára a 22. § (1) bekezdésben írt szabály az irányadó, b) szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, az újabb pénzbírsággal büntethető szabálysértés miatt hetvenöt napig terjedő szabálysértési elzárás büntetés szabható ki, c) pénzbírsággal sújtható szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, az újabb szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt hetvenöt napig terjedő szabálysértési elzárás büntetés szabható ki, d) pénzbírsággal sújtható szabálysértés miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, az újabb pénzbírsággal büntethető szabálysértés miatt hatvan napig terjedő szabálysértési elzárás büntetés szabható ki, e) *  szabálysértési elzárással büntethető és pénzbírsággal sújtható szabálysértés elkövetése miatt jogerősen felelősségre vonták, az újabb szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt hetvenöt napig terjedő szabálysértési elzárás büntetés szabható ki; f) *  szabálysértési elzárással büntethető és pénzbírsággal sújtható szabálysértés elkövetése miatt jogerősen felelősségre vonták, az újabb pénzbírsággal büntethető szabálysértés miatt hatvan napig terjedő szabálysértési elzárás büntetés szabható ki. (2) Az (1) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott, az ismételt elkövetésre vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni, ha *  a) a szabálysértés miatt helyszíni bírságot szabtak ki, b) a cselekmény a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértésnek minősül, c) az eljárás alá vont személyt a b) pontban meghatározott szabálysértés miatt korábban jogerősen elmarasztalták. (3) Akit a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott, engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével elkövetett szabálysértés miatt hat hónapon belül legalább két ízben jogerősen felelősségre vontak, az újabb – a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott, engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével elkövetett – szabálysértés miatt a szabálysértési hatóságnak járművezetéstől eltiltást is alkalmazni kell. (4) *  Ha a kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó, a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés elkövetése miatt eljárás alá vont személyt az elkövetés időpontját megelőző hat hónapon belül a XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés miatt jogerősen felelősségre vonták, akkor a 11. § (1) bekezdésben meghatározott bírságmaximum figyelembe vételével a) a második, kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése esetén az ahhoz rendelt kötelező mértékű pénzbírság kétszeresét kell kiszabni, b) a legalább harmadik, kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése esetén az ahhoz rendelt kötelező mértékű pénzbírság háromszorosát kell kiszabni. (5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott ismételt elkövetésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor nem lehet figyelembe venni, ha szabálysértés elkövetése miatt helyszíni bírságot szabtak ki. 16. A szabálysértési elzárás, a közérdekű munka, a pénzbírság és a helyszíni bírság végrehajthatóságának elévülése *  24. § (1) *  Nem lehet végrehajtani a szabálysértési elzárás büntetést, a pénzbírságot, a közérdekű munkát, a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság helyébe lépő szabálysértési elzárást és a nem teljesített közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárást, ha az alaphatározat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt. (2) *  Az elévülési időbe nem számít be a szabálysértési elzárás elhalasztására, a közérdekű munka esetében a halasztásra és félbeszakításra, illetve a pénzbírság esetében a halasztásra és a részletfizetésre engedélyezett idő. (3) *  Az elévülést félbeszakítja a szabálysértési elzárás, a közérdekű munka, a meg nem fizetett pénzbírság végrehajtása iránt tett intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés határideje újrakezdődik. A határozat jogerőre emelkedésétől számított két év elteltével nincs helye végrehajtásnak. (4) A helyszíni bírság végrehajtás elévülési idejének számítására az e §-ban meghatározott rendelkezések az irányadók. 17. Mentesülés a hátrányos jogkövetkezmények alól 25. § Az olyan hátrányos jogkövetkezmények alól, amelyeket jogszabály a szabálysértés miatti felelősségre vonáshoz fűz, az eljárás alá vont személy a büntetést vagy intézkedést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő két év elteltével mentesül. IV. Fejezet KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK 18. Fiatalkorúakra és katonákra vonatkozó rendelkezések 26. § E törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra és a katonákra az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 27. § (1) E törvény alkalmazásában fiatalkorú az, aki a szabálysértés elkövetésekor a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. (2) *  Fiatalkorú esetén a) a szabálysértési elzárás leghosszabb tartama harminc nap, halmazati büntetés esetén negyvenöt nap, b) *  a pénzbírság legmagasabb összege hatvanötezer forint, szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén százharmincezer forint, c) *  a helyszíni bírság legmagasabb összege harminckettőezer-ötszáz forint. (2a) *  Kormányrendeletben meghatározott kötelező mértékű pénzbírsággal vagy helyszíni bírsággal sújtandó szabálysértés elkövetése esetén, ha a) a kormányrendeletben meghatározott kötelező mérték nem haladja meg a (2) bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott legmagasabb összeget, akkor a kormányrendeletben meghatározott mértékű; b) a kormányrendeletben meghatározott kötelező mérték meghaladja a (2) bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott legmagasabb összeget, akkor a (2) bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott összeghatáron belüli pénzbírságot vagy helyszíni bírságot kell kiszabni. (3) *  Fiatalkorúval szemben pénzbírságot vagy helyszíni bírságot csak akkor lehet kiszabni, ha a fiatalkorú annak megfizetését vállalja. Helyszíni bírság törvényes képviselő jelenléte nélkül nem szabható ki. (4) A 23. §-ban foglalt rendelkezés a fiatalkorúakkal szemben nem alkalmazható. (5) *  Fiatalkorúval szemben közérdekű munkát akkor lehet kiszabni, illetve a 142. § (1) bekezdése akkor alkalmazható, ha a határozat meghozatalakor betöltötte a tizenhatodik életévét. 27/A. § *  (1) A fiatalkorúval szemben kiszabott szabálysértési elzárás büntetés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha – különösen a fiatalkorú körülményeire és a cselekménye tárgyi súlyára figyelemmel – alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. (2) A próbaidő tartama egy hónaptól hat hónapig terjedhet, amit hónapokban kell meghatározni. (3) A szabálysértési elzárás végrehajtása nem függeszthető fel azzal a fiatalkorúval szemben, a) akit a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző három hónapon belül szabálysértési elzárással sújtandó szabálysértés elkövetése miatt jogerősen elmarasztaltak, b) aki a szabálysértési elzárással sújtandó szabálysértést a szabálysértési elzárás felfüggesztésének próbaideje alatt követte el. (4) Ha a fiatalkorút többször marasztalták próbaidőre felfüggesztett szabálysértési elzárásra, és a szabálysértési elzárások próbaideje még nem telt el, valamennyi próbaidő párhuzamosan telik. (5) A felfüggesztett szabálysértési elzárást foganatosítani kell, ha a) a próbaidő alatt megállapítják, hogy a szabálysértési elzárás végrehajtását a (3) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel, b) a fiatalkorúval szemben a próbaidő alatt elkövetett szabálysértési elzárással sújtandó szabálysértés elkövetése miatt szabálysértési elzárás büntetést szabtak ki. (6) A végrehajtásában felfüggesztett szabálysértési elzárás büntetés foganatosítását az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben az azt kiszabó bíróság, az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben a próbaidő alatt elkövetett szabálysértés miatt eljáró bíróság rendeli el. (7) A fiatalkorúval szemben kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabálysértési elzárást a próbaidő leteltének napját követően a 21. § (2) bekezdés szempontjából nem kell figyelembe venni. (8) A fiatalkorúval szemben kiszabott szabálysértési elzárás büntetés végrehajtásának felfüggesztéséről, illetve a szabálysértési elzárás büntetés foganatosításáról értesíteni kell a fiatalkorú védelembe vétele esetén az ügyében eljárt gyámhatóságot, és – ha a fiatalkorú megelőző pártfogás alatt áll – a gyámhatóság útján a megelőző pártfogót. (9) A próbaidő eredményes leteltével a végrehajtásában felfüggesztett szabálysértési elzárás büntetést kitöltöttnek kell tekinteni, kivéve, ha az (5) bekezdés alapján az elzárás foganatosítása szükséges. 28. § (1) *  E törvény alkalmazásában katona a honvéd, a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja. (2) A katona által a szolgálati viszony tartama alatt a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést – a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés kivételével – fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni. Ha a katona szolgálati viszonya a fegyelmi eljárás befejezése előtt megszűnt, a szabálysértést a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság bírálja el. (3) Katonával szemben elkobzást, valamint járművezetéstől eltiltást bíróság, illetve szabálysértési hatóság szabhat ki. Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója elkobzás vagy járművezetéstől eltiltás szükségességét észleli, értesíti az eljárása eredményéről a szabálysértési hatóságot. (4) *  Ha katonával együtt polgári személlyel szemben is szabálysértési eljárást kell indítani, vagy a polgári személy a szabálysértés sértettje és az ügy elkülönítésére nincs lehetőség, az eljárást a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság folytatja le. A tényállás megállapítását követően a szabálysértési hatóság a fegyelmi eljárás lefolytatása végett megkeresi a katona erre hatáskörrel rendelkező elöljáróját. (4a) *  A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárásban hozott, jogerős határozatának megküldésével értesíti a szabálysértési hatóságot vagy a bíróságot, amely ez alapján határoz a szabálysértési költség viselésének tárgyában. (5) *  Az (1) bekezdésben meghatározott katona által elkövetett, fegyelmi eljárás keretében el nem bírálható szabálysértés esetén a rendőrség, illetve a szabálysértési hatóság értesíti az eljárás alá vont személy állományilletékes parancsnokát a) az őrizetbe vételről, illetve annak meghosszabbításáról, b) a szabálysértési elzárás büntetés kiszabásáról, valamint c) a meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság, illetve a közérdekű munka helyébe lépő elzárásra átváltoztatásról. V. Fejezet 19. Értelmező rendelkezések 29. § (1) *  E törvény eltérő rendelkezésének hiányában a) a szándékosság és a gondatlanság fogalmára, b) a kísérlet fogalmára, c) a társtettes és a közvetett tettes fogalmára, d) a felbujtó és a bűnsegéd fogalmára, e) a hozzátartozó fogalmára, f) a csoportos elkövetés fogalmára, g) a nagy nyilvánosság fogalmára, h) a büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okokra, i) a magánindítványra, j) a folytatólagosság fogalmára, k) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 370. § szerinti lopás, a Btk. 371. § szerinti rongálás, a Btk. 372. § szerinti sikkasztás, a Btk. 373. § szerinti csalás, a Btk. 376. § szerinti hűtlen kezelés és a Btk. 378. § szerinti jogtalan elsajátítás tényállásoknak megfelelő szabálysértési tényállásokra, valamint l) a kár és a vagyoni hátrány fogalmára a Btk. által – az a)–d) és h)–j) pont esetén az általános részben, az e)–g) és l) pont esetén a záró részben, valamint a k) pont esetén a különös részi tényállásokban – meghatározottakat a szabálysértések tekintetében is alkalmazni kell. (2) E törvény alkalmazásában: a) közterület a tulajdonos személyétől, illetve a tulajdonformától függetlenül minden olyan közhasználatra szolgáló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül vagy azonos feltételek mellett igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét is, b) nyilvános hely a közterületnek nem tekinthető, mindenki számára nyitva álló hely, c) helyszínről elmenekültnek minősül az a személy is, aki a szabálysértés helyszínét a rendőrség kiérkezése előtt elhagyja, feltéve, hogy a rendőrség által a szabálysértés helyszínén beszerzett bizonyítékok alapján a személyazonossága és a holléte valószínűsíthető, d) *  médiatartalom-szolgáltató a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató, e) *  gyűlés a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlés, f) *  nyilvános rendezvény a gyűlés kivételével olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll, g) *  szexuális szolgáltatásra felajánlkozás: a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvény szerinti szexuális szolgáltatásra felajánlkozás, h) *  a kár megtérítése, megfizetése vagy teljesítése alatt, ahol a tényállás vagyoni hátrányt említ, azon a vagyoni hátrány megtérítését, megfizetését vagy teljesítését is érteni kell. (3) *  E törvény a) *  132/B. alcímének alkalmazásában korlátozott robbanóanyag-prekurzor a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról, az 1907/2006/EK rendelet módosításáról, valamint a 98/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1148 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EU Rendelet) I. és II. MELLÉKLETÉBEN, b) 136/A. alcímének alkalmazásában korlátozott robbanóanyag-prekurzor az EU Rendelet I. MELLÉKLETÉBEN foglalt – az ott meghatározott határértéket meghaladó koncentrációjú – anyag vagy keverék. MÁSODIK RÉSZ A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁS VI. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 20. Az alkalmazandó jogszabály 30. § A szabálysértési eljárást a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő törvény eljárási szabályai szerint kell lefolytatni. 21. A hivatalból való eljárás 31. § A szabálysértési hatóság és a bíróság az e törvényben megállapított feltételek fennállása esetén köteles a szabálysértési eljárást lefolytatni. 22. Az ártatlanság vélelme és a bizonyítás terhe 32. § (1) Senki sem tekinthető szabálysértés elkövetésében felelősnek mindaddig, amíg szabálysértési felelősségét a szabálysértési hatóság vagy a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. (2) A szabálysértési felelősség bizonyítása a szabálysértési hatóságot terheli. Senki sem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására. (3) A helyszíni bírság kiszabása esetén a szabálysértés elkövetésének elismerése bizonyítékként értékelendő. 23. Az önvádra kötelezés tilalma 33. § Senki sem kötelezhető arra, hogy önmagára terhelő vallomást tegyen és önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson. 24. A védekezés joga 34. § (1) Az eljárás alá vont személyt megilleti a védekezéshez való jog. (2) A szabálysértési hatóság és a bíróság köteles biztosítani, hogy az eljárás alá vont személy az e törvényben meghatározott módon védekezhessen. 25. A jogorvoslati jogosultság 35. § *  (1) A szabálysértési hatóság határozata, a bíróság végzése ellen, valamint a szabálysértési hatóság és bíróság egyéb intézkedése ellen, valamint intézkedésének elmulasztása miatt – ha e törvény kivételt nem tesz – jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslatra jogosult a jogorvoslati jogáról írásban vagy a tárgyaláson szóban lemondhat. (2) Jogorvoslatok a kifogás, a fellebbezés és a panasz. E törvény eltérő rendelkezésének hiányában a) a szabálysértési hatóság büntetést vagy intézkedést megállapító határozata ellen kifogásnak, egyéb határozata vagy intézkedése, illetve az intézkedés elmulasztása ellen panasznak, b) a bíróság végzése ellen fellebbezésnek van helye. (3) Jogorvoslati kérelem benyújtására – ha e törvény kivételt nem tesz – az jogosult, akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz, vagy akit az intézkedés érint. (4) A jogorvoslati határidő – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a közléstől, az intézkedés elmulasztása esetén az erről való tudomásszerzéstől számított nyolc nap. (5) A törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó, az elkésett vagy az ismételten azonos tartalommal benyújtott jogorvoslati kérelmet a szabálysértési hatóság, az ügyész vagy a bíróság elutasítja. A törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó, valamint az ismételten azonos tartalommal benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasító határozat vagy végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye; az ilyen jogorvoslati kérelem elbírálását a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság mellőzi, és erről a kérelem előterjesztőjét öt napon belül értesíti. 26. A nyelvhasználat joga 36. § (1) A szabálysértési eljárás nyelve a magyar. A magyar nyelv ismeretének hiánya miatt senkit sem érhet hátrány. (2) *  A szabálysértési eljárásban mind szóban, mind írásban mindenki anyanyelvét, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben nemzetiségi nyelvét, vagy – ha a magyar nyelvet nem ismeri – az általa ismertként megjelölt más nyelvet használhatja. 27. A szabálysértési felelősség elbírálása 37. § Abban a kérdésben, hogy az eljárás alá vont személy követett-e el és milyen szabálysértést, a szabálysértési hatóságot és a bíróságot a büntetőeljárásban hozott határozat és az abban megállapított tényállás kivételével nem köti a más eljárásban, így különösen a polgári vagy a fegyelmi eljárásban hozott határozat és az abban megállapított tényállás. VII. Fejezet A SZABÁLYSÉRTÉS MIATT ELJÁRÓ HATÓSÁGOK 38. § (1) *  Általános szabálysértési hatóságként a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervének szabálysértési hatósági feladatok ellátására kijelölt szervei járnak el. (2) *  Az e törvény által a hatáskörébe utalt szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság jogkörében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve, a Kormány által kijelölt szerv, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv jár el. (3) *  Szabálysértési elzárással is büntethető, valamint e törvényben meghatározott szabálysértés miatt első fokon a járásbíróság jár el. 28. Helyszíni bírság kiszabására jogosultak 39. § (1) A rendőrség az e törvényben meghatározott feltételek esetén bármely szabálysértés miatt kiszabhat helyszíni bírságot. E törvény eltérő rendelkezése hiányában szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt csak a rendőrség szabhat ki helyszíni bírságot. (2) Törvényben meghatározott esetben szabálysértés észlelése esetén – amennyiben ezt e törvény külön említi – helyszíni bírságot szabhat ki: a) *  b) *  a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve, c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv arra felhatalmazott ügyintézője, d) a közlekedési hatóság ellenőre, e) a közterület-felügyelő, f) a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, g) *  az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, h) a halászati őr, i) a mezőőr. (3) *  A (2) bekezdés g)–i) pontja esetén feltétel, hogy a helyszíni bírságot kiszabó személy a közigazgatási szerv alkalmazottja vagy önkormányzati köztisztviselő, közalkalmazott vagy kormánytisztviselő legyen. 29. A szabálysértési hatóság hatásköre és illetékessége 40. § (1) A szabálysértési eljárás lefolytatására az eljárás alá vont személy lakóhelye szerinti szabálysértési hatóság illetékes. (2) Ha a szabálysértési eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, az eljárás alá vont személy tartózkodási helye, munkahelye, az elkövetés helye, továbbá a szabálysértés felderítésének helye szerint illetékes szabálysértési hatóság is eljárhat. (3) Ha több eljárás alá vont személy van és különböző szabálysértési hatóságok illetékességi területén laknak vagy tartózkodnak, az a szabálysértési hatóság jár el, amelyik az ügyben korábban intézkedett (megelőzés). (4) A megelőzés dönt akkor is, ha az eljárás alá vont személy, illetve az eljárás alá vont személyek több cselekményét egy szabálysértési eljárásban bírálják el és a (2) bekezdés alapján a cselekmények elkövetésének vagy felderítésének a helye szerint több szabálysértési hatóság is illetékes. (5) *  Ha vitás, hogy több szabálysértési hatóság közül melyik köteles eljárni, a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező szabálysértési hatóságot a) *  rendőrkapitányság esetén a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság, Nemzeti Adó- és Vámhivatal területi szerve esetén a Központi Irányítás, b) *  több rendőr-főkapitányság illetékességi területe esetén az Országos Rendőr-főkapitányság, c) az a) és b) pontban foglaltak hiányában a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter jelöli ki. (6) A szabálysértési hatóság és a bíróság között felmerülő hatásköri vita esetén a bíróság határozata a döntő. (7) A szabálysértési hatóság kijelöléséről hozott határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. 40/A. § *  A vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság vezetője az illetékességi területén a szabálysértési eljárásban kiszabott pénzbírság és helyszíni bírság végrehajtása iránti eljárásra illetékes szabálysértési hatóság helyett más szabálysértési hatóság illetékességét is megállapíthatja. 30. A bíróság hatásköre és illetékessége 41. § (1) *  Szabálysértési elzárással is büntethető, valamint e törvényben meghatározott szabálysértés miatt első fokon az elkövetés helye szerint illetékes járásbíróság jár el. (2) Ha a szabálysértési eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, az eljárás alá vont személy lakóhelye, tartózkodási helye, munkahelye, továbbá a szabálysértés felderítésének helye szerint illetékes bíróság is eljárhat. (2a) *  Ha a szabálysértési eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, a bíróság a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt indult eljárásban eljár az ezen cselekménnyel szorosan összefüggő, a szabálysértési hatóság hatáskörébe tartozó még el nem bírált szabálysértés tekintetében is. (3) Ha több eljárás alá vont személy van, vagy ha az eljárás alá vont személy, illetve az eljárás alá vont személyek több cselekményét egy szabálysértési eljárásban bírálják el és különböző bíróságok illetékessége állapítható meg, az a bíróság jár el, amelyik az ügyben korábban intézkedett (megelőzés). 42. § (1) Az első fokú bíróság végzése ellen benyújtott fellebbezést másodfokon a törvényszék tanácsülésen bírálja el. (2) *  A szabálysértési hatóság határozata ellen benyújtott kifogást az ügyben érdemi határozatot hozó szabálysértési hatóság székhelye szerinti járásbíróság bírálja el. (3) *  A szabálysértési hatóság eljárása, határozatai és intézkedései ellen az ügyész e törvényben meghatározott intézkedését – ha azzal a szabálysértési hatóság nem ért egyet – a szabálysértési hatóság székhelye szerinti járásbíróság bírálja el. (4) *  E törvény alkalmazásában járásbíróság alatt a kerületi bíróságot is érteni kell. (5) *  E törvény alkalmazásában a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben – a 216/A. § (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés kivételével – a bírósági titkár is eljárhat. (5a) *  E törvény alkalmazásában a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben – a 216/A. § (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés kivételével – kormányrendeletben meghatározott esetekben, tárgyaláson kívül, bíró vagy bírósági titkár irányítása és felügyelete mellett bírósági ügyintéző is eljárhat. (6) Ha vitás, hogy több bíróság közül melyik köteles eljárni, az eljáró bíróságot a törvényszék másodfokú tanácsa határozatban jelöli ki. Ha az illetékességi összeütközés különböző törvényszékek területén lévő bíróságok között merül fel, akkor a magasabb szintű bíróság jár el. E határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. 42/A. § *  A törvényszék elnöke a törvényszék területén valamennyi szabálysértési ügyben való eljárásra, valamint a szabálysértési elzárásra történő átváltoztatás iránti eljárásra az általános illetékességű járásbíróságtól eltérő más járásbíróság illetékességét is megállapíthatja. 31. Ügyész részvétele a szabálysértési eljárásban 43. § (1) Az ügyész ellenőrzi a szabálysértési hatóságok eljárásának és intézkedésének törvényességét, valamint törvényességi felügyeletet gyakorol a szabálysértési nyilvántartási rendszer felett. (2) Ha a szabálysértési hatóság az ügyészi felhívást alaposnak tartja, a törvénysértő rendelkezést köteles nyolc napon belül az ügyészi indítványnak megfelelően visszavonni vagy módosítani és erről egyidejűleg az intézkedése megküldésével az ügyészt értesíteni. (3) *  A felhívás eredménytelensége esetén az ügyész harminc napon belül a jogerős határozatot a bíróság előtt megtámadja és erről egyidejűleg a szabálysértési hatóságot értesíti. A szabálysértési hatóság az ügyészi fellépésről való tudomásszerzést követő nyolc napon belül az ügy iratait megküldi a szabálysértési hatóság székhelye szerint vagy a kijelölés alapján illetékes járásbíróságnak. (4) *  Az ügyész fellépése esetén a bíróság egyesbíróként, az iratok alapján, harminc napon belül indokolt végzéssel határoz, amelyben az ügyészi indítványnak helyt ad vagy azt elutasítja. A bíróság határozata ellen nincs helye fellebbezésnek, de nyolc napon belül tárgyalás tartása kérhető. A bíróság tárgyaláson hozott végzése ellen fellebbezésnek nincs helye. (5) A bíróság döntését követően az ügy iratait, határozatának kiadmányaival együtt visszaküldi a szabálysértési hatóságnak. A bíróság határozatának egy kiadmányát közvetlenül az ügyésznek küldi meg. 32. Az ügyek egyesítése és elkülönítése 44. § (1) *  Ha ugyanazon eljárás alá vont személlyel szemben, ugyanannál a szabálysértési hatóságnál vagy ugyanannál a bíróságnál több szabálysértési, vagy ugyanannál a rendőri szervnél több előkészítő eljárás indul, azokat az ügyeket, amelyekben még nem született érdemi határozat, egyesíteni kell. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül egyesíteni lehet azokat az ügyeket is, amelyek együttes elbírálása az eljárás tárgyára vagy az eljárásban részt vevő személyekre tekintettel, illetve egyéb okból célszerű. (3) *  A (2) bekezdés szerint eljárva a) az általános szabálysértési hatóság az előtte folyó szabálysértési eljáráshoz egyesítheti az ugyanazon eljárás alá vont személy ellen a hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt indult eljárást is, kivéve a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértést, a bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozó szabálysértést, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Kormány által kijelölt szerv és az egészségügyi államigazgatási szerv hatáskörébe tartozó szabálysértéseket; b) a bíróság az előtte folyó szabálysértési eljáráshoz egyesítheti az ugyanazon eljárás alá vont személy ellen a hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt indult eljárást is. (4) Ha a szabálysértési eljárásban több eljárás alá vont személy van, velük szemben rendszerint egy eljárást kell folytatni. (5) *  Az egyesítést mellőzni lehet, illetve az ügyeket el lehet különíteni, ha a szabálysértések együttes elbírálása a felelősségre vonást jelentősen késleltetné, vagy az eljárás alá vont személlyel szemben folyamatban lévő ügyet közvetítői eljárás lefolytatása céljából már felfüggesztették, továbbá az ügyeket el kell különíteni a 82/B. § (3) bekezdésben foglalt esetben. (6) Az ügyek egyesítését, illetve elkülönítését fel kell jegyezni az érintett ügyek irataiba. (7) *  Az ügyek egyesítése és elkülönítése tárgyában hozott határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. 33. Áttétel 45. § *  Ha a szabálysértési hatóságnak vagy a bíróságnak az ügyben nincs hatásköre vagy illetékessége, az ügyet – a szabálysértési hatóság határozattal, a bíróság végzéssel – haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz vagy bírósághoz. A 23. § (1) bekezdés b), d) és f) pontja esetén a döntésre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz történő áttételre a tényállás tisztázását követően kerülhet sor. Az áttételt elrendelő döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs. VIII. Fejezet KIZÁRÁS 34. A kizárás általános szabályai 46. § (1) A szabálysértési ügyben a szabálysértési hatóság és bíróság tagjaként nem járhat el: a) aki az ügyben, mint eljárás alá vont személy vagy az eljárás alá vont személy képviselője, továbbá mint sértett, feljelentő vagy mint ezek képviselője vesz vagy vett részt, valamint a felsoroltak hozzátartozója; b) aki az ügyben, mint tanú vagy szakértő vesz vagy vett részt; c) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható; d) *  aki az ügyben közvetítőként jár vagy járt el. (2) Nem kizárási ok, ha a szabálysértési hatóság tagja a hivatali hatáskörében tudomására jutott szabálysértés miatt tesz feljelentést. (3) Nem járhat el az ügyben az a szabálysértési hatóság és bíróság, amelynek vezetőjével szemben az (1) bekezdésben meghatározott kizárási ok áll fenn. 47. § (1) A szabálysértési hatóságnak és a bíróságnak az a tagja, aki a kizárási okot maga jelentette be, bejelentésének elbírálásáig az ügyben nem járhat el. (2) A kizárásról hivatalból vagy bejelentésre a szabálysértési hatóságnál a kifogásolt személy közvetlen felettese, bíró esetében a bíróság elnöke dönt. Ha helyt ad a bejelentésnek, kijelöli az eljáró személyt. (2a) *  Ha a kizárási ok a szabálysértési hatóság vezetőjével szemben áll fenn, a kizárásról és az eljáró szabálysértési hatóság kijelöléséről a 40. § (5) bekezdés szerinti szerv dönt. (3) A kizárás elbírálásáról határozatot kell hozni. (4) A kizárást kimondó határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak, a kizárás megtagadását az ügydöntő határozat elleni jogorvoslatban lehet sérelmezni. (5) A kizárás e törvényben nem szabályozott eseteire a büntetőeljárásról szóló törvény kizárásra vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. 35. A szabálysértési hatóság tagjának kizárása 48. § (1) A szabálysértési hatóság tagjaként az sem járhat el, aki az ügy elbírálásában, mint bíró vett részt, illetve e személy hozzátartozója. (2) A kizárás indokoltságáról a szabálysértési hatóság vezetője dönt. Ha helyt ad a kizárási bejelentésnek, határozatban kijelöli a továbbiakban eljáró személyt is. 36. A szakértő kizárása 49. § (1) Szakértőként nem járhat el, a) aki az ügyben, mint bíró, ügyész vagy szabálysértési hatóság tagja járt vagy jár el, valamint ezek hozzátartozója, b) a szakértői intézmény és a szervezet szakértője, valamint a szakértői testület tagja, ha az a) pontban meghatározott kizáró ok a szakértői intézmény, a szervezet vagy a szakértői testület vezetőjével szemben áll fenn, c) a gazdasági társaság tagja, ha az a) pontban meghatározott kizáró ok a gazdasági társaság vezetőjével, vezető tisztségviselőjével szemben áll fenn, illetve, aki olyan gazdasági társaság tagja vagy alkalmazottja, amelynek tagja vagy alkalmazottja az ügyben már korábban eljárt. (2) A szakértő kizárására az eljáró hatóság tagjának kizárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 37. Az ügyész kizárása 50. § (1) Ügyészként nem járhat el, aki az ügyben, mint a szabálysértési hatóság tagja vagy mint bíró járt el, illetve ezek hozzátartozója. (2) Ha az ügyész a kizárási okot nem maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig eljárhat az ügyben. (3) *  A kizárás indokoltságáról a helyi ügyészségi ügyész esetében a helyi vezető ügyész, a helyi vezető ügyész és a vármegyei főügyészségi ügyész esetében a vármegyei főügyész dönt. Ha helyt ad a kizárási bejelentésnek, kijelöli a továbbiakban eljáró ügyészt is. 38. A bíró kizárása 51. § (1) Bíróként az sem járhat el, aki az ügyben, mint a szabálysértési hatóság tagja vagy mint ügyész járt el, illetve ezek hozzátartozója. (2) A másodfokú eljárásban nem vehet részt az a bíró, aki az ügy első fokú elbírálásában részt vett. (3) A perújítási eljárásból ki van zárva az a bíró, aki a perújítási kérelemmel támadott határozatot hozta. (4) Ha a bíró a kizárási okot nem maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig eljárhat az ügyben és a 46. § (1) bekezdés c) pontjára alapított kizárási ok esetében érdemi döntést is hozhat. (5) A kizárás indokoltságáról a bíróság elnöke igazgatási jogkörben vagy a bíróság másik tanácsa tárgyaláson kívül dönt. Az elnök igazgatási jogköre az esetben áll fenn, ha a bíró a kizárási okot maga jelentette be vagy a bíró a kizárásához hozzájárult. Ha az elnök helyt ad a kizárási bejelentésnek, kijelöli a továbbiakban eljáró bírót. Ha a kizárás iránti bejelentés elnöki igazgatási jogkörben nem intézhető el, a bíróság másik tanácsa tárgyaláson kívül dönt. A bíróság elnökének, illetve másik tanácsának döntésével szemben önálló fellebbezésnek nincs helye, az az érdemi határozat ellen bejelentett fellebbezésben támadható. (6) *  Ha a kizárási ok a bíróság elnökével szemben merül fel, továbbá, ha a bíróságnak nincs olyan bírája, akire nem vonatkozik kizárási ok, a kizárásról a törvényszék tanácsülésen határoz. Ha helyt ad a kizárási bejelentésnek, az illetékességi területén működő másik járásbíróságot jelöl ki. IX. Fejezet A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK 39. Az eljárás alá vont személy 52. § (1) Eljárás alá vont személy az, akivel szemben szabálysértési eljárás folyik. (2) Az eljárás alá vont személy jogosult megismerni, hogy mely cselekmény miatt, milyen tények és bizonyítékok alapján folyik ellene szabálysértési eljárás. (3) *  Az eljárás alá vont személy – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – jogosult az eljárási cselekményeknél jelen lenni, az eljárás bármely szakaszában észrevételt, indítványt tehet, kérdést intézhet, a szabálysértési hatóságtól és a bíróságtól felvilágosítást kérhet, megtekintheti az ügy iratait, azokról másolatot kérhet, illetve készíthet. A minősített adatot tartalmazó másolatot a hatóság épületéből nem viheti ki. (4) *  Az eljárás alá vont személy köteles a lakcímét, értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét, telefonos elérhetőségét, elektronikus levelezési címét vagy más elektronikus elérhetőségét, valamint ezek megváltozását − a változást követő három munkanapon belül – a szabálysértés miatt eljáró bírósággal vagy szabálysértési hatósággal közölni. 40. Az eljárás alá vont személy képviselője 53. § *  (1) *  Az eljárás alá vont személy érdekében a szabálysértési eljárás bármely szakaszában törvényes képviselője vagy az általa, törvényes képviselője vagy nagykorú hozzátartozója által írásban meghatalmazott nagykorú személy (a továbbiakban együtt: az eljárás alá vont személy képviselője) járhat el. (1a) *  A szabálysértési eljárásban a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) szerinti rendelkezési nyilvántartásban (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) az eljárás alá vont személy képviselőjének meghatalmazására vonatkozó nyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával és az elfogadó nyilatkozat rendelkezési nyilvántartásban való rögzítésével érvényes. A rendelkezési nyilvántartásba vett meghatalmazás az eljáró bíróságnak, illetve szabálysértési hatóságnak történő bejelentéstől hatályos. (2) Nem járhat el az eljárás alá vont személy képviselőjeként az, aki az ügyben, mint eljárás alá vont személy, sértett, tanú vesz vagy vett részt. (3) Az eljárás alá vont személy a meghatalmazást az általa vagy a törvényes képviselője által meghatalmazott képviselőtől az eljárás során bármikor megvonhatja. (4) Az eljárás alá vont személy képviselőjének jogaira az 52. § (3) bekezdését kell alkalmazni. A képviselő az eljárás során az általa képviselt eljárás alá vont személlyel ellenőrzés nélkül kapcsolatot tarthat. 41. A sértett 54. § (1) Sértett az, akinek a szabálysértés sértette vagy veszélyeztette a jogát vagy a jogos érdekét. (2) *  A sértett az eljárás bármely szakaszában észrevételt, indítványt tehet, kérdést tehet fel, jogairól és kötelességeiről a szabálysértési hatóságtól, az ügyésztől és a bíróságtól felvilágosítást kérhet, megtekintheti az őt érintő iratokat, azokról másolatot kérhet, illetve készíthet. (3) A sértett – az e törvényben meghatározott feltételek mellett – kérheti az eljárás alá vont személytől a szabálysértés folytán keletkezett kárának megtérítését. (4) A sértett az őt megillető jogokat képviselője útján is gyakorolhatja. 42. A sértett képviselője 55. § (1) *  A sértett érdekében a szabálysértési eljárás bármely szakaszában törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által írásban meghatalmazott nagykorú személy (a továbbiakban együtt: a sértett képviselője) járhat el. (1a) *  Nem járhat el a sértett képviselőjeként az, aki az ügyben, mint eljárás alá vont személy, tanú vesz vagy vett részt. (1b) *  A rendelkezési nyilvántartásban a sértett vagy törvényes képviselője által adott, nagykorú személy meghatalmazására vonatkozó nyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával és az elfogadó nyilatkozat rendelkezési nyilvántartásban való rögzítésével érvényes. A rendelkezési nyilvántartásba vett meghatalmazás az eljáró bíróságnak, illetve szabálysértési hatóságnak történő bejelentéstől hatályos. (2) A sértett képviselőjének kérdezési, indítványtételi és irat megtekintési jogaira az 54. § (2) bekezdése az irányadó. X. Fejezet A BIZONYÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 43. A tényállás tisztázása 56. § (1) *  A szabálysértési hatóság az ügy megítélése szempontjából lényeges körülményeket köteles tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le. A tényállás tisztázási kötelezettség a 23. § (1) bekezdés b) és d) pontja esetén azt a szabálysértési hatóságot terheli, amely az újabb pénzbírsággal büntethető szabálysértés miatti eljárás lefolytatására az ismételt elkövetés nélkül jogosult lenne. (2) Nem kell bizonyítani a köztudomású tényeket és azokat a tényeket, amelyekről a szabálysértési hatóságnak, illetve a bíróságnak hivatalos tudomása van. (3) *  A bíróság, valamint a szabálysértési hatóság az ismeretlen helyen tartózkodó eljárás alá vont személy vagy tanú lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének felkutatása érdekében adatot igényel a) a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásból, b) a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 28. §-a alapján vezetett nyilvántartásból. (4) *  Ha az adatigénylés nem vezetett az eljárás alá vont személy vagy tanú feltalálásához, a bíróság, a szabálysértési hatóság az eljárás alá vont személy vagy tanú utolsó ismert lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes rendőri szerv közreműködését kéri. A megkeresett rendőri szerv jogosult felvilágosítást kérni az eljárás alá vont személy vagy tanú hollétéről az utolsó ismert lakóhelyén vagy tartózkodási helyén. Amennyiben a megkeresett rendőri szervnek hivatalból tudomása van a keresett személy lakó-, tartózkodási helyéről, azt közli a megkereső szervvel. (5) *  Szabálysértés elkövetésével gyanúsítható személy személyazonosságának megállapítása érdekében, ha az elkövető ismeretlen, a bíróság, a szabálysértési hatóság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét veheti igénybe. 43/A. *  Megkeresések 56/A. § *  (1) A bíróság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv az ismeretlen személlyel szemben elzárással is sújtható szabálysértés elkövetése miatt indított szabálysértési eljárás során a szabálysértés felderítése érdekében állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot kereshet meg, ha az ügy elbírálásához olyan adat vagy irat szükséges, amellyel más hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv rendelkezik. A megkeresés teljesítésére legalább nyolc, legfeljebb harminc napos határidő állapítható meg. A megkeresett a megállapított határidő alatt – ha törvény másképp nem rendelkezik – köteles a megkeresést térítésmentesen teljesíteni, vagy a teljesítés akadályát közölni. (2) *  A bíróság és a szabálysértési hatóság a kiemelt közlekedési szabálysértések, a közlekedéssel kapcsolatos egyéb szabálysértések és a szellemi tulajdon elleni szabálysértések elkövetése miatt indított …