2015. évi CV. törvény a természetes személyek adósságrendezéséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

(1)A bíróságon kívüli és a bírósági adósságrendezési eljárás (a továbbiakban együtt: adósságrendezési eljárás) célja, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő természetes személyek adóssága az ehhez szükséges vagyon és jövedelem felhasználásával, szabályozott keretek között rendezésre kerüljön és fizetőképességük helyreálljon.

(2)Az adósságrendezési eljárás

1. a)az adós, adóstárs és a hitelezők kölcsönös együttműködésén alapul,
2. b)az adósságok koordinált kifizetése érdekében a hitelezők méltányos érdekei szerinti feltételeket biztosítja,
3. c)a
4. b)pont szerinti célból az adós törlesztési képességét erősíti,
5. d)az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő aktív korú közeli hozzátartozók lakhatásához és létfenntartási költségeihez igazodó vagyonértékesítési, jövedelem- és vagyonfelosztási szabályokat, törlesztési ütemezést valósít meg, valamint
6. e)a jogszabályi feltételeket teljesítő, valamint az adósságrendezésre vonatkozó szabályokat tiszteletben tartó, jóhiszeműen eljáró adósok számára – a tartozásaik elvárt mértékű teljesítését követően – a még fennmaradó adósságok megfizetése alól végleges mentesítést ad.

(3)Az adósságrendezési eljárásba felhívás ellenére szabályszerűen be nem jelentett hitelezői követelés az adóssal, adóstárssal, egyéb kötelezettel szemben az adósságrendezési eljárás időtartama alatt nem érvényesíthető, a követelés nem kamatozik, a követelés elévülése a kezessel és a dologi zálogkötelezettel szemben is folyik, a követelés érvényesítésére irányuló hitelezői cselekmények az elévülést nem szakítják meg. 2. §

(1)Az adósságrendezési eljárás során az eljárásban részt vevő felek kötelesek együttműködni egymással és törekszenek arra, hogy az adós számára a lehető legkedvezőbb feltételeket biztosítsák az adósságrendezés módjára, részletes szabályaira vonatkozóan.

(2)Az adósság rendezésére az adós, adóstárs vagyona és jövedelme felhasználásával kerül sor, az eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettek helytállásával. Mentes az adósságrendezési eljárás alól az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő közeli hozzátartozók alapvető létfenntartásához szükséges vagyontárgyak és bevétel.

(3)Az adósságrendezési eljárásban az adósnak, adóstársnak tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely az adósságrendezés célját veszélyezteti. Az adóst és az adóstársat együttműködési kötelezettség terheli a hitelezőkkel és a Családi Csődvédelmi Szolgálattal, illetve a családi vagyonfelügyelővel szemben.

(4)A bírósági adósságrendezési eljárás alatt az adós, adóstárs gazdálkodása a családi vagyonfelügyelő felügyelete, ellenőrzése alatt áll.

(5)Ahol e törvény és végrehajtási rendeletei az adós részére jogot vagy kötelezettséget, vagy annak jogkövetkezményét állapítanak meg, azt e törvény eltérő rendelkezése hiányában az adóstársra is érteni kell. 3. §

(1)Ha az adós, adóstárs vagy a zálogkötelezett lakóingatlanán Magyarországon bejegyzett pénzügyi intézmény mint e törvényben meghatározott főhitelező jelzálogjoggal rendelkezik, vagy az adós, adóstárs vagy közeli hozzátartozójuk lakhatását biztosító ingatlanra pénzügyi lízingszerződést kötött, az adós először bíróságon kívüli adósságrendezésre irányuló megállapodást köteles a jelzálogjogosult, illetve a pénzügyi lízing jogosult pénzügyi intézménynél kezdeményezni. Bírósági adósságrendezési eljárás iránti kérelmet ennek eredménytelensége esetén lehet előterjeszteni.

(2)A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás során a főhitelező koordinálásával és közreműködésével történik meg az eljárás feltételeinek megvizsgálása, a főhitelező látja el a az adós és a hitelezők között az adósságrendezésre vonatkozó polgári jogi megállapodás előkészítésével és megkötésével összefüggő feladatokat, továbbá a megkötött megállapodást az ARE nyilvántartásba történő bejegyzés céljából megküldi a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak.

(2a)* A Magyar Nemzeti Bank a hitelező pénzügyi intézmény e törvényben és végrehajtási rendeleteiben szabályozott, az adós, adóstárs vagy egyéb kötelezett jogait vagy kötelezettségeit érintő tevékenységét a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben meghatározott fogyasztóvédelmi ellenőrzési jogkörében vizsgálja, ezek a rendelkezések a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek minősülnek.

(3)A bírósági adósságrendezés az adósságrendezés elrendelését követően magában foglalhatja

1. a)az adósságrendezési egyezségkötésre irányuló eljárást,
2. b)az adósságrendezési egyezség módosítására irányuló eljárást,
3. c)a vagyonértékesítés, vagyonfelosztás és az adósságtörlesztés tárgyában hozott bírósági határozat meghozatalára és végrehajtására irányuló eljárást (a továbbiakban: adósságtörlesztési eljárás),
4. d)a bírósági adósságrendezés időtartamának leteltét követően a mentesítési eljárást,
5. e)a mentesítés hatályon kívül helyezése iránti eljárást, valamint
6. f)az igénybe vehető jogorvoslatokat.

(4)A bírósági adósságrendezés során a bíróság végzéssel dönt a bírósági adósságrendezés elrendeléséről, a bírósági adósságrendezési egyezség (egyezségmódosítás) jóváhagyásáról, az adósságtörlesztésről, a mentesítésről és a mentesítés hatályon kívül helyezéséről.

(5)A bírósági adósságrendezési egyezségkötésre irányuló eljárás során az adós, adóstárs a családi vagyonfelügyelő szakmai segítségével – az adósságrendezés részletes feltételeit és a fizetőképességének tartós helyreállítását célzó megoldások elfogadtatása érdekében – a hitelezőivel történő egyezség megkötésére tesz kísérletet. Az egyezséget a bíróság hagyja jóvá.

(6)A vagyonértékesítés, vagyonfelosztás és adósságtörlesztés tárgyában hozott bírósági határozat (a továbbiakban együtt: adósságtörlesztési határozat) végrehajtására irányuló eljárás célja, hogy – a sikertelen egyezségkötésre (egyezségmódosításra) irányuló eljárást követően vagy az egyezség végrehajtásának az adósnak fel nem róható okból történő meghiúsulása esetén – a családi vagyonfelügyelő által készített vagyonfelosztási, vagyonértékesítési és adósságtörlesztési terv (a továbbiakban együtt: adósságtörlesztési terv) alapján, a bíróság által hozott végzésben meghatározottak szerint, a hitelezők követelései az e törvényben meghatározott módon és feltételek mellett kielégítést nyerjenek.

(7)Az adósságrendezési egyezség módosítására irányuló eljárás, továbbá az adósságtörlesztési határozat módosítására irányuló eljárás célja

1. a)az adósnak fel nem róható, rendkívüli és kedvezőtlen körülmények vagy események esetén az egyezség vagy az adósságtörlesztési bírósági határozat adósra nézve kedvezőbb módosítása, vagy
2. b)az adós rendkívüli, nagyobb összegű vagyonszerzése, pénzbevétele esetén az egyezség vagy az adósságtörlesztési bírósági határozat hitelezőre nézve kedvezőbb módosítása.

(8)* A 35–

1. alcímekben meghatározott bírósági nemperes eljárások kezdeményezhetők, ha utólag kiderül, hogy az adós a vagyonát, jövedelmét a hitelezők elől jogellenesen elvonta vagy a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban vagy a bírósági adósságrendezési egyezségben vállaltakat nem teljesítette. E bírósági nemperes eljárásokban is a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – kell alkalmazni.
2. §

(1)Az adósságrendezés során a hitelezőkkel megkötésre kerülő megállapodás vagy a bírósági egyezségkötés előkészítése során az adós helyett – amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik –

1. a)az adóstárs,
2. b)az adós vagy adóstárs hozzátartozója, vagy
3. c)* az adós vagy adóstárs által megbízott ügyvéd, ügyvédi iroda meghatalmazottként eljárhat, de az adós személyesen köteles megtenni az e törvényben meghatározott jognyilatkozatokat és kötelezettségvállalásokat.

(2)Az adós és az adóstárs közösen írásbeli nyilatkozatot tehetnek arról, hogy az e törvény szerinti eljárásokban csak az egyikük számára kell kézbesíteni az e törvény szerinti határozatokat és csak az egyikük számára kell megküldeni az e törvény szerinti értesítéseket.

(3)Az adósságrendezés során a jogi személy hitelező és az adós ellen végrehajtást elrendelő, illetve foganatosító szerv számára 2016. január 1-jétől kötelező, ezt megelőzően lehetőség a főhitelezővel, a családi vagyonfelügyelővel, valamint a Családi Csődvédelmi Szolgálattal történő elektronikus kapcsolattartás.

(4)Az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges technikai és biztonsági feltételeket az érintett feleknek folyamatosan biztosítaniuk kell.

(5)* Az elektronikus kapcsolattartás során a felek az iratot legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel és minősített időbélyegzővel látják el.

(6)Összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó pénzügyi intézmények, illetve a velük a számviteli jogszabályok szerint kapcsolt vállalkozások maguk közül meghatalmazással kijelölhetik azt a követeléskezelő tevékenységet végző pénzügyi intézményt, aki az e törvény szerinti eljárásokban a megbízásuk alapján eljárni jogosult. A meghatalmazást közjegyzői okiratba kell foglalni, és meg kell küldeni a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak, továbbá a fogyasztóvédelmi jogkörben eljáró Magyar Nemzeti Banknak. A meghatalmazás tartalmáról, a meghatalmazó és a meghatalmazott pénzügyi intézmények adatairól minden meghatalmazással érintett pénzügyi intézmény honlapján, továbbá legalább egy országos napilapban közleményt kell közzétenni. A meghatalmazás a főhitelezői feladatok ellátására is kiterjedhet. A meghatalmazott pénzügyi intézmény a megbízás keretei között ellátja az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben a hitelezők számára meghatározott feladatokat, gyakorolja a meghatalmazó pénzügyi intézményeket megillető jogokat, továbbá e törvény keretei között kezelheti az adós, adóstárs és az egyéb kötelezettek adatait, a meghatalmazás visszavonásáig. 4/A. § * A természetes személyek, valamint az egyéni vállalkozók számára a Kormány a kormányzati tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó online platformon olyan módszertani útmutatásokat is tartalmazó tájékoztató anyagokat tesz közzé, és egyéb szolgáltatásokat is biztosít, amelyek elősegítik az adósságok vagy a vagyoni helyzet kedvezőtlen alakulásának, valamint a fizetésképtelenné válás valószínűségének felismerését (a továbbiakban együtt: korai előrejelző eszközök). A korai előrejelző eszközök segítséget nyújtanak az adós részére a pénzügyi kockázatok felismeréséhez, az indokolatlan üzleti kockázatok elkerüléséhez és a pénzügyi nehézségek megfelelő kezeléséhez. 2. Értelmező rendelkezések 5. § E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában: 1. adós: az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő belföldi természetes személy, 2. adósságrendezés kezdeményezése: a 17. §

(1)bekezdés vagy a 22. §

(2)bekezdés szerinti kérelem benyújtása, 3. adósságrendezés kezdő időpontja:

1. a)bíróságon kívüli adósságrendezés esetén a Családi Csődvédelmi Szolgálat által a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezéséről szóló hirdetmény közzétételének kelte,
2. b)bírósági adósságrendezés esetén az adósságrendezést elrendelő bírósági végzés jogerőre emelkedésének napja, 4. adósságrendezés záró időpontja:
3. a)a bíróságon kívüli adósságrendezés esetén
4. aa)a főhitelező azon értesítésének a Családi Csődvédelmi Szolgálat általi kézhezvétele, amelyben a főhitelező tájékoztatást ad arról, hogy a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezése az adós együttműködésének hiányában, illetve mulasztásai miatt sikertelen, vagy
5. ab)a főhitelező azon értesítésének a Családi Csődvédelmi Szolgálat általi kézhezvétele, amelyben a főhitelező tájékoztatást ad arról, hogy a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen, mert a felek között nem jött létre megállapodás,
6. ac)amennyiben a családi vagyonfelügyelő megállapítja, hogy az adós nem felel meg az adósságrendezés feltételeinek vagy hiánypótlási, adatváltozás bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, vagy a családi vagyonfelügyelővel az együttműködési kötelezettségét megszegi, és erre tekintettel a családi vagyonfelügyelő az adósságrendezés elutasítását kezdeményezi a bíróságon, a bíróságnak az adósságrendezési kérelmet elutasító határozata jogerőre emelkedésének napja,
7. ad)ha az adós a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban foglaltakat teljesíti, a fennmaradó adósságai megfizetése alól mentesítő bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja,
8. b)bírósági adósságrendezési eljárás esetén
9. ba)az adósságrendezési kérelmet elutasító bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja,
10. bb)az adósságrendezési eljárást megszüntető bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja,
11. bc)az adósságrendezési egyezség szabályszerű teljesítése esetén a bírósági adósságrendezési eljárást befejezetté nyilvánító, az adóst mentesítő bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja,
12. bd)az adósságtörlesztési határozatban meghatározott kötelezettségeit szabályszerűen teljesítő adóst a fennmaradó tartozások megfizetése alól mentesítő bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, 5. adóstárs: az a természetes személy, aki e törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettség tekintetében az adóssal – ideértve a készfizető kezest is – egyetemlegesen felelős, és az adóssal közös háztartásban él vagy az adóssal vagyonközösségben van, 6. * adótartozás: az Art. által meghatározott, lejárt esedékességű, és az ott meghatározott, nettó módon számított fizetési kötelezettség, 7. * aktív korú: a 18 év feletti, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött természetes személy, aki nem minősül fogyatékossággal élőnek vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti megváltozott munkaképességű személynek, 8. * ARE nyilvántartás: természetes személyek adósságrendezési nyilvántartása, a Családi Csődvédelmi Szolgálat által vezetett országos központi nyilvántartás, 9. * Art.: az adózás rendjéről szóló törvény, 10. államháztartási szervezet: az állam, a helyi önkormányzat, közigazgatási szerv és egyéb az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó szervezet, 11. belföldi természetes személy: az Szja. tv. 3. § 2. pontjában felsorolt belföldi illetőségű magánszemély, 12. biztosított követelés: az a követelés – a biztosítékul szolgáló vagyontárgy forgalmi értéke erejéig – amely megfizetésének biztosítása érdekében
13. a)az adós vagy más zálogkötelezett vagyontárgyán zálogjog áll fenn,
14. b)az adós mint kötelezett vagy az adós kötelezettségéért más személy óvadékot nyújtott,
15. c)az adós mint kötelezett vagyontárgyán vagy vagyoni értékű jogán biztosítéki célú vételi jogot, biztosítéki célú engedményezést kötöttek ki, 13. bírósági adósságrendezés időtartama: a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjától a bírósági adósságrendezés záró időpontjáig tartó időszak, e két időpontot is beleértve, 14. * Családi Csődvédelmi Szolgálat: a Kormány által rendeletben kijelölt, az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatokat ellátó szerv, 15. * családi vagyonfelügyelő: a bírósági adósságrendezési eljárásban közreműködő fizetésképtelenségi szakértő, aki a területi Családi Csődvédelmi Szolgálattal áll munkavégzésre irányuló tartós jogviszonyban, 16. egyedül élő: egyszemélyes háztartásban élő személy, 17. * egyéb hitelező: aki
16. a)üzletszerű gazdasági tevékenységével összefüggésben, végrehajtható okirattal, számlával vagy más számviteli bizonylattal igazolt, pénzfizetésre vonatkozó követeléssel rendelkezik az adóssal szemben,
17. b)az adós vagy adóstárs egyéni vállalkozó munkavállalója, az e jogviszonyából eredő, jogerős bírósági határozattal megállapított követelése tekintetében,
18. c)az adóssal, adóstárssal az adósságrendezés kezdeményezését követően bérbeadóként bérleti jogviszonyt létesít, az ebből származó követelése tekintetében, 18. * egyéb kötelezett: az a természetes személy, aki
19. a)e törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettség tekintetében az adóssal vagy adóstárssal egyetemlegesen felelős, de az 5. pont értelmében nem minősül adóstársnak,
20. b)kezes, abban az esetben, ha az 5. pont értelmében nem minősül adóstársnak,
21. c)zálogkötelezett (az adós tartozását biztosító zálogszerződés zálogkötelezettje), 19. * egyéni vállalkozó:
22. a)az Szja. tv. 3. § 17. pontja szerinti egyéni vállalkozó,
23. b)az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény szerinti európai közösségi jogász és külföldi jogi tanácsadó, ha ezt a tevékenységét nem foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban végzi,
24. c)az Szja tv. 3. § 18. pontja szerinti mezőgazdasági őstermelő,
25. d)az egyéni cég tagja az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 27. §-a szerinti tagi felelőssége körében keletkezett tartozásai tekintetében, 20. elemi kár: az Szja. tv. 3. § 70. pontja szerinti esemény, 21. fogyasztó: a Ptk. 8:1. §

(1)bekezdés 3. pontja szerinti személy, 22. * fogyatékossággal élő: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény értelmében súlyosan fogyatékos személynek minősül, 23. forgalmi érték: az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott, pénzben kifejezett érték, 24. * főhitelező:

1. a)a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel bejegyzett, a hitelintézetekre és a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó mindazon hitelintézet vagy az olyan pénzügyi vállalkozás hitelező, akinek zálogjoga az adós (adóstárs), az adós vagy adóstárs közeli hozzátartozója lakhatását biztosító ingatlanon vagy a zálogkötelezett ingatlanán az említett pénzügyi intézmények közül az első helyen – több ingatlan, azaz több elsőhelyi zálogjogosult esetén az, akinek zálogjoga korábbi időpontban került bejegyzésre – áll fenn, vagy
2. b)az adós (adóstárs) vagy közeli hozzátartozói lakhatását biztosító ingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződés jogosultja, 25. hátrasorolt követelés: az adóssal szemben érvényesítendő olyan követelés,
3. a)amelynek jogosultja az adóstárs, egyéb kötelezett (kivéve a tartásdíjat és a kártérítést),
4. b)amelynek jogosultja az adós (adóstárs), egyéb kötelezett Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, élettársa (kivéve a tartásdíjat és a kártérítést),
5. c)amelynek jogosultja olyan gazdálkodó szervezet, amelynek az adós, adóstárs vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, vagy a jegyzett tőke szerint legalább 5%-os részesedéssel rendelkező tagja,
6. d)olyan magánjogi tartozás, amely hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető, de nem tartozik sem a kiemelt követelések, sem a privilegizált követelések, sem az egyéb hitelezők követelései közé, 26. hitelező:
7. a)a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban, továbbá a bírósági adósságrendezési eljárásban a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjáig az a szervezet vagy természetes személy, akinek
8. aa)* az adóssal szemben jogerős, véglegessé vált vagy előzetesen végrehajtható határozaton vagy olyan okiraton alapuló követelése van, amely alapján közigazgatási vagy bírósági végrehajtás elrendelésének vagy végrehajtáson kívüli zálogértékesítésnek van helye, vagy a végrehajtást már elrendelték, illetve a zálogtárgyat értékesítésre kijelölték, vagy
9. ab)akinek az adós által elismert vagy legalább 80%-os mértékben nem vitatott, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett követelése van az adóssal szemben,
10. b)a bírósági adósságrendezés kezdő időpontjától a bírósági adósságrendezés záró időpontjáig az
11. a)pontban foglaltakon kívül az a szervezet vagy természetes személy, amelynek, illetve akinek az adóssal szemben kamatokkal, egyéb járulékokkal növelten 50 000 forintot meghaladó összegű, az adós által elismert vagy nem vitatott, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető pénzkövetelése vagy pénzben meghatározott követelése keletkezik, 27. hitelköltség: a hitelviszonyból eredő pénzkövetelés tőkeösszege, kamatai és egyéb járulékai, 28. hitelviszony: pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés, pénzkölcsön-szerződés, pénzügyi lízingszerződés, 29. Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény, 30. hozzátartozó, közeli hozzátartozó: a Ptk. 8:1. §

(1)bekezdés

1. és
2. pontja szerinti személyek azzal, hogy az adós élettársa abban az esetben tartozik ebbe a körbe, ha az adóssal az adósságrendezés kezdő időpontjában azonos lakóhelyen bejelentve, közös háztartásban él,
3. jelzáloghitel-szerződés: a hiteladós és a pénzügyi intézmény között létrejött kölcsönszerződés – ideértve az életbiztosítási szerződéssel vagy lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált kölcsönszerződést is – amelynek fedezete Magyarország területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog, ahol jelzáloghitel alatt az önálló zálogjogként alapított zálogjogot is érteni kell,
4. jövedelem: a Szoc. tv.
5. §

(1)bekezdés a) pontjában meghatározott része, ideértve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 10. §

(3)bekezdésében meghatározott jövedelmet is, továbbá – függetlenül a Szoc. tv. előírásától – az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételt is, 33. * Ákr.: az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, 34. KHR: központi hitelinformációs rendszer, 35. KHR. tv.: a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény, 36. kiemelt hitelezői követelések:

1. a)a főhitelező jelzáloggal biztosított követelése a zálogjoggal terhelt ingatlan hitelkihelyezéskor megállapított forgalmi értékéig (ha ez nem állapítható meg, akkor az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor nyilvántartott hitelbiztosítéki értékig) azzal, hogy az ezt meghaladó követelést a
2. c)pont szerinti egyéb hitelezői igények közé kell besorolni,
3. b)a főhitelezőn kívüli olyan jelzáloghitelező követelése, aki pénzügyi intézményként vagy munkáltatói kölcsönszerződés alapján kölcsönt folyósított, a kölcsönfolyósítás időpontjában alapul vett hitelbiztosítéki értékig, azzal, hogy az ezt meghaladó követelést a 17. pont szerinti egyéb hitelezők követelései közé kell besorolni,
4. c)az adósságrendezési eljárás kezdeményezése előtt megindított, és a bírósági adósságrendezésre tekintettel felfüggesztett végrehajtási eljárásokban a hitelező által előlegezett, de a végrehajtásból meg nem térült végrehajtási költség,
5. d)az adósságrendezési eljárás kezdeményezése előtt megindított, a bírósági adósságrendezésre tekintettel felfüggesztett bírósági végrehajtáson kívüli zálogértékesítés zálogjogosult által megelőlegezett költsége, 37. közérdekkel összefüggő követelés:
6. a)az állami kezesség beváltása következtében keletkező megtérítési igény,
7. b)a közüzemi szerződés alapján a közműszolgáltató által érvényesített követelés,
8. c)a lakáscélú, otthonteremtési célú kamat- és egyéb támogatás visszafizettetése alapján az adóssal szemben fennálló követelés,
9. d)* az az adótartozás vagy más köztartozás, egyéb, közjogi jogviszonyban jogerős, véglegessé vált határozattal megállapított vagy végrehajtható fizetési kötelezettség, amelynek a megfizetésére az adós fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt kapott vagy amely a bíróságon kívüli vagy bírósági adósságrendezési eljárás időtartama alatt keletkezett,
10. e)a jogalap nélkül felvett, társadalombiztosítási jogviszony alapján járó juttatás, állami, önkormányzati szociális vagy családtámogatási juttatás visszafizetésére tekintettel keletkezett követelés,
11. f)a bírósági eljárással összefüggésben keletkezett, az állammal szemben fennálló tartozás,
12. g)a diákhitelből eredő követelés,
13. h)* az adós által foglalkoztatott személyek munkabértartozásainak kifizetéséhez a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből juttatott, visszatérítendő bérgarancia célú pénzügyi támogatás visszafizetésére vonatkozó igény, 38. közműszolgáltató: víziközmű-szolgáltatást, szénhidrogén-ellátást, távhőszolgáltatást, villamosenergia-szolgáltatást, hulladékszállítást, kéményseprő-ipari közszolgáltatást biztosító szolgáltató, 39. lakhatási feltételek megtartására szolgáló ingatlan: az a méltányolható lakásigényt meg nem haladó jellemzőkkel bíró lakóingatlan (lakás, lakáscélra használt üdülő, zártkerti épület vagy tanya), amely az adós vagy adóstárs tulajdonában áll, és az ingatlant kölcsönszerződés biztosítékául pénzügyi intézmény javára jelzálogjog terheli, vagy olyan lakóingatlan, amelyre vonatkozóan az adós vagy adóstárs pénzügyi intézménnyel lízingszerződést kötött, és amely az adós, adóstárs, vagy az említettek közeli hozzátartozói bejelentett lakóhelye 2015. május 15-én – 2016. október 1-jét követően kezdeményezett adósságrendezési eljárás esetében az adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőző 180. napon – valamint azt követően is folyamatosan, továbbá az említett személyek ténylegesen is ott laknak, feltéve, hogy
14. a)az adósnak, adóstársnak,
15. b)az adós, adóstárs tulajdonában álló, jelzáloggal terhelt lakóingatlanban vagy a lízingszerződéssel érintett lakóingatlanban lakóhellyel rendelkező közeli hozzátartozónak, vagy
16. c)ha a jelzálogjoggal terhelt lakóingatlan nem az adós vagy az adóstárs tulajdonában van, a zálogkötelezettnek más, lakhatást biztosító, tulajdonjoga, haszonélvezeti vagy használati joga (ide nem értve a bérleti jogot) nincs, vagy az nem felel meg méltányolható lakásigény alsó határára vonatkozó rendelkezéseknek sem, 40. méltányolható lakásigényt meg nem haladó jellemzőkkel bíró ingatlan: az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott forgalmi értékű, hasznos alapterületű és lakószobával rendelkező lakóingatlan (lakás, lakáscélra használt üdülő, zártkerti épület vagy tanya), ahol a méltányolható lakásigény mértékénél figyelembe kell venni a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók számát is, 41. mindennapi életvitelhez szükséges alapvető, folyamatosan teljesítendő szolgáltatások:
17. a)közműszolgáltatások,
18. b)pénzforgalmi szolgáltató által biztosított, pénzforgalmi keretszerződés alapján nyújtott, fizetési számla vezetését magában foglaló szolgáltatás,
19. c)társasházi és lakásszövetkezeti lakások számára a társasház, lakásszövetkezet által biztosított épület-karbantartási, épületüzemeltetési, takarítási szolgáltatások, fűtési és egyéb közműszolgáltatások,
20. d)lakóingatlanra kötött vagyonbiztosítási szerződés, felelősségbiztosítási szerződés, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, 42. minimálbér: külön jogszabály rendelkezése alapján megállapított kötelező legkisebb munkabér, 43. * 44. önállóan forgalomképes ingatlan: olyan ingatlan, amely önálló helyrajzi számmal rendelkezik, vagy olyan önálló tulajdoni illetőség, amely a természetben elkülönült, és a használatát megosztási megállapodás rendezi, 45. pénzforgalmi szolgáltató: a Hpt. és a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvényben meghatározott szervezet, 46. pénzügyi intézmény: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott fogalom, ideértve az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező és ott jogszerűen tevékenységet végző, Magyarország területén határon átnyúló tevékenységként hitelt, pénzkölcsönt vagy pénzügyi lízinget nyújtó pénzügyi intézményt is, 47. privilegizált követelés:
21. a)* a törvényen alapuló tartásra jogosult részére jogerős határozattal vagy egyezséggel megállapított tartásdíj, szüléssel járó költség és tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás (a továbbiakban együtt: tartásdíj) jogosultanként legfeljebb az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott havi összeggel számolva, *
22. b)* bíróság által jogerősen megállapított, természetes személyt járadékszerűen megillető kártérítés, jogosultanként legfeljebb az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott havi összeggel számolva, *
23. c)* társasházi közös költségre vonatkozó követelés, lakásszövetkezeti fenntartási célú követelés, társasházanként, lakásszövetkezetenként legfeljebb az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott havi összeggel számolva, *
24. d)* a természetes személyt egy összegben megillető, bíróság által jogerősen megállapított kártérítés, sérelemdíj, jogosultanként összesen legfeljebb az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott felső összeghatárig, *
25. e)közérdekkel összefüggő követelések, 48. Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, 49. * Pp.: a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, 50. régi Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, 51. * saját jogú nyugdíjas: a Tbj. 4. § 17. pontjában felsorolt személy, 52. súlyosan beteg: az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben felsorolt betegségben szenvedő személy, 53. Szja. tv.: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, 54. Szoc. tv.: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, 55. tartozás járuléka: a tartozás tőkeösszegén és kamatán felül követelhető késedelmi kamat, pótlék, díj, költségtérítés és egyéb hasonló jellegű fizetési kötelezettség, 56. * társas vállalkozó: a Tbj. 4. § 21. pontjában felsorolt jogviszonyban álló természetes személy, 57. * Tbj.: a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény, 58. természetes személyazonosító adatok: a következő adatok együttesen: név, születési név, születési idő, hely (ország, település), anyja születési neve, 59. Tny.: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, 60. űrlap: olyan kézzel vagy elektronikusan kitöltendő formanyomtatvány, amely tartalmazza az e törvényben előírt adatokat, jognyilatkozatokat, 61. vagyon: a Ptk. 8:1. §

(1)bekezdés 5. pontjában felsorolt vagyontárgyak, ideértve a pénzeszközöket, valamint a pénzben meghatározható értékre fennálló követeléseket is, 62. végrehajtás alá vont vagyon:

1. a)az az ingatlan, amelyet – a végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével – végrehajtás alá vontak,
2. b)az az egyéb vagyontárgy, amelyet bírósági vagy más végrehajtás során már lefoglaltak, 63. Vht.: a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, 64. víziközmű-szolgáltatás: közműves ivóvízellátás az ahhoz kapcsolódó tűzoltóvíz biztosítással, közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás, ideértve az egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetést is, 65. zálogkötelezett: az adós (adóstárs) személyétől eltérő azon természetes személy, akinek ingatlanán az adóst terhelő pénz- vagy pénzben kifejezett, magánjogi jogviszonyból eredő vagyoni követelés biztosítékaként jelzálogjogot jegyeztek be az ingatlan-nyilvántartásba, 66. * közteher: A bírósági adósságrendezés elrendelését követően esedékessé váló
3. a)munkabér-követeléseket és a bérjellegű egyéb juttatásokat terhelő adók és járulékok,
4. b)az adósra számlában áthárított vagy az adós ügyletei során keletkezett általános forgalmi adó, jövedéki adó és termékdíj,
5. c)kisadózó vállalkozások tételes adója,
6. d)* a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat, valamint a vármegyei önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban együtt: önkormányzat) által, az önkormányzat illetékességi területén rendelettel bevezetett helyi adók, valamint települési adók,
7. e)gépjárműadó,
8. f)* a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény szerinti adó. 3. Az adósságrendezési eljárásba vonható vagyon, bevétel és tartozások 6. §

(1)Az adósságrendezési eljárásba tartozik az adós, adóstárs minden vagyona és bevétele, amellyel az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor rendelkezett, továbbá az is, amelyet a bírósági adósságrendezési eljárás elrendeléséig, valamint az adósságrendezési eljárás időtartama alatt szerez.

(2)Nem tartozik az adósságrendezési eljárásba az e törvény végrehajtási rendeletében felsorolt vagyontárgy és bevétel.

(3)* Az adós által az adósságrendezési eljárás előtt óvadékba adott vagyontárgy csak akkor vonható az adósságrendezésbe, ha az óvadék jogosultja a kielégítési joga megnyíltától számított 60 napon belül az óvadék tárgyára nem gyakorolta közvetlen kielégítési jogát; ebben az esetben az óvadék jogosultja követelését a zálogjogosultakra irányadó szabályok szerint érvényesítheti az adósságrendezési eljárásban. A kielégítési jog megnyílta a 25. §

(4)bekezdés szerinti hirdetmény közzétételének napja. Az óvadék tárgyának értékét a kielégítési jog megnyíltának időpontjára vonatkozóan kell megállapítani. Ha az óvadék jogosultja az óvadék tárgyából közvetlenül kielégítette a követelését, a fennmaradó összeget köteles az adós részére átutalni.

(4)Az egyéb kötelezettek az e törvényben meghatározott módon vehetnek részt és vállalhatnak kötelezettséget az adós, adóstárs javára az adósságrendezésben.

(5)* Az adósságrendezési eljárásba tartozik az adós és adóstárs valamennyi tartozása, továbbá az egyéb kötelezett azon tartozása, amely vonatkozásában az adóssal egyetemlegesen kötelezett, vagy amelynek kezese vagy dologi kötelezettje. Az a 75 év alatti, aktív korú közeli hozzátartozó, aki a jelzáloggal terhelt vagy pénzügyi lízingszerződéssel érintett e törvény szerinti lakhatási feltételek megtartására szolgáló lakóingatlanban rendelkezik lakóhellyel, az adósságrendezés időtartama alatt erre az ingatlanra vonatkozóan köteles viselni a lakás fenntartásával összefüggő költségeket, kivéve, ha súlyosan beteg vagy fogyatékossággal élő. 4. Az adósságrendezés kezdeményezésének feltételei 7. §

(1)Adósságrendezés az alábbi együttes feltételek esetén kezdeményezhető:

1. a)* ha az adósnak – önálló adósi vagy adóstársi minőségében, adóstársaival együtt – összességében – kamattal, járulékokkal növelten – egy vagy több, összesen legalább 2 millió forint, de legfeljebb 80 millió forint közötti, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető tartozása van,
2. b)* az
3. a)pont szerinti tartozások meghaladják az adós, adóstárs adósságrendezésbe tartozó vagyonának 70%-át, de nem haladhatják meg az adós, adóstárs belföldön található vagy hozzáférhető vagyonának 200%-át, azzal, hogy ez utóbbi rendelkezés szempontjából a vagyonba beleértendő az adós, adóstárs öt évre számított, adósságrendezésbe vonható várható bevétele is, de nem tartozik bele a 6. §

(2)bekezdésében meghatározott vagyon, illetve bevétel,

1. c)az
2. a)pont szerinti tartozások legalább 80%-a az adós (adóstársak) által elismert vagy nem vitatott,
3. d)az
4. a)pont szerinti tartozások között legalább egy olyan van, amely már legalább 90 napja lejárt esedékességű, és ezen tartozás mértéke kamatokkal, járulékokkal növelten meghaladja az 500 000 forintot,
5. e)az
6. a)pont szerinti tartozások közül a hátrasorolt követelések száma nem haladja meg az ötöt,
7. f)a tartozások között van fogyasztói hitelviszonyból eredő tartozás vagy olyan hitelviszonyból eredő tartozás, amely az adós, adóstárs egyéni vállalkozásának finanszírozásával függ össze,
8. g)a tartozások egyike sem keletkezett olyan jogerős bírósági határozattal, amely az adós polgári vagy büntetőjogi felelősségét állapította meg olyan jogutód nélkül megszűnt társas vállalkozással összefüggésben, ahol az adós vagy adóstárs a tartozásokért való korlátlan helytállási kötelezettségének nem tett eleget vagy a korlátozott tagi felelősséggel jogellenesen visszaélt, vagy mint vezető tisztségviselőnek jogerősen megállapították a felelősségét a megszűnt vállalkozás hitelezőinek érdekeit sértő cselekmények miatt.

(2)Ha az

(1)bekezdésben említett pénztartozás valamelyike nem forintban áll fenn, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett – az adósságrendezési feltételek vizsgálatakor irányadó – deviza középárfolyamán kell a tartozás összegét számítani az adósságrendezési eljárás kezdeményezésére jogosultság szempontjából.

(3)Adós és adóstárs csak közösen kezdeményezheti az adósságrendezési eljárást, és adósként, adóstársként egyidejűleg csak egy adósságrendezési eljárásban vehetnek részt.

(4)Az

(1)bekezdésben meghatározott feltételeket az eljárás kezdeményezésekor kell vizsgálni. Ha utóbb derül ki, hogy az eljárás kezdeményezésekor az adós vagy adóstárs valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott, hamisított vagy valótlan tartalmú okiratot nyújtott be, vagy a valóságnak nem megfelelően nyilatkozott, a hitelező az adósságrendezés iránti kérelem elutasítását vagy az adósságrendezési eljárás megszüntetését kezdeményezheti, a Családi Csődvédelmi Szolgálat vagy a családi vagyonfelügyelő pedig hivatalból kezdeményezi az adósságrendezési eljárás megszüntetését. 8. §

(1)Nem kezdeményezhet adósságrendezési eljárást az adós, adóstárs, ha

1. a)* az adósságrendezés kezdeményezését megelőző tíz éven belül az ő vagy a vele jelzáloghitel tekintetében egyetemlegesen kötelezett adóstárs érdekkörébe eső okból került sor bírósági adósságrendezés iránti kérelem jogerős elutasítására vagy bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetésére, vagy
2. b)az adósságrendezés kezdeményezését megelőző tíz éven belül az érdekkörébe eső okból rá vonatkozóan vagy a vele jelzáloghitel tekintetében egyetemlegesen kötelezett adóstársra vonatkozóan a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen kezdeményezése tényének az ARE nyilvántartásba történő jogerős bejegyzésére került sor, vagy a bíróságon kívüli adósságrendezés lefolytatására a törvényben előírt együttműködési kötelezettség vagy a szabályok megszegése miatt nem került sor,
3. c)korábbi adósságrendezési eljárásban az adós, adóstárs mellett egyéb kötelezettségvállalóként részt vett, és az adósságrendezési eljárásban meghatározott fizetési vagy helytállási kötelezettségét nem teljesítette, ennek jogerős megállapításától számított tíz év leteltéig,
4. d)már van folyamatban belföldön vagy külföldön olyan más adósságrendezési eljárás, ahol adósként (adóstársként) vagy egyéb kötelezettként vesz részt, vagy a korábban lezárult külföldi adósságrendezési eljárásban meghatározott fizetési kötelezettségét még nem teljesítette vagy annak teljesítése alól a külföldi bíróság még nem mentesítette,
5. e)külföldön olyan vagyoni vagy pénzfizetésre irányuló igény érvényesítésére irányuló eljárás van folyamatban ellene vagy olyan jogerős határozatot hoztak vele szemben, amelyet Magyarországon el kell ismerni, és az adós vagy adóstárs nem jelölt meg belföldi lakóhellyel rendelkező kézbesítési megbízottat, vagy nem adott olyan írásbeli hozzájárulást, amely a külföldi hitelezőkkel és külföldi bíróságokkal történő kapcsolattartáshoz, illetve a külföldi eljárások adatainak beszerzéséhez szükséges,
6. f)korábban már volt olyan bíróságon kívül kötött adósságrendezési megállapodás vagy befejezetté nyilvánított bírósági adósságrendezési eljárás, amelyben
7. fa)adósként, adóstársként,
8. fb)az adósságrendezési megállapodásban, az egyezségkötésben, illetve a törlesztési határozat végrehajtásában kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettként részt vett, és a megállapodás megkötésére, illetve a bírósági adósságrendezési eljárás egyezségkötés jóváhagyásával történő befejezetté nyilvánítására vagy a bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetésére tíz éven belül került sor,
9. g)korábban már volt olyan adósságrendezési eljárás, amelyben adósként, adóstársként részt vett, de
10. ga)a mentesítését elrendelő határozatot a bíróság utóbb hatályon kívül helyezte, és a hatályon kívül helyező határozat jogerőre emelkedésétől számítva tíz év még nem telt el,
11. gb)a bíróság a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatályának megszűnését állapította meg, és az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számítva tíz év még nem telt el, vagy
12. gc)a bíróság a bírósági adósságrendezési egyezség hatályának megszűnését állapította meg, és az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számítva tíz év még nem telt el,
13. h)* az adóstársak, illetve az egyéb kötelezettek között magánjogi jogviszonyból eredő követelés érvényesítése, vagy polgári jogi igény megtérítése iránt eljárás van folyamatban, legalább 500 000 forint összegű fizetési kötelezettség teljesítése érdekében,
14. i)az adós vagy adóstárs más országban magánszemélyek adósságrendezését vagy más, hasonló jogi hatásokkal járó bíróságon kívüli vagy bírósági eljárást kezdeményezett és azt még nem bírálták el,
15. j)az adós nem minősül e törvény alkalmazásában belföldinek,
16. k)* ha az adósnak, adóstársnak, egyéb kötelezettnek büntetőeljárásban meghozott határozat (ide nem értve a jogerős határozattal megítélt polgári jogi igényt) alapján fennálló pénzbüntetés, bűnügyi költség tartozása van vagy vagyonelkobzást rendeltek el vele szemben, vagy a vagyonára a büntetőeljárásban zár alá vételt rendeltek el,
17. l)szabálysértési eljárásban vagy közigazgatási eljárásban kiszabott, járulékaival együtt számított, 500 000 forintot meghaladó összegű bírságtartozása van,
18. m)közjogi jogviszonyból eredő, lejárt esedékességű tartozása van – a

(2)bekezdésben foglalt kivételekkel –, n) *

(2)Az

(1)bekezdés

1. l)és
2. m)pontja szerinti közjogi jogviszonyból eredő követelésbe nem tartozik bele, ha
3. a)az adós köztartozása lakáshitel-tartozással, annak kamatával, járulékával, lakáscélú vagy otthonteremtési célú hitellel összefüggő állami kezesség beváltása miatt vagy állami lakáscélú támogatás, kamattámogatás visszafizettetésével összefüggésben keletkezett,
4. b)az adós köztartozása a külön jogszabály szerinti diákhitel tartozás meg nem fizetése miatt keletkezett,
5. c)az adós köztartozása jogalap nélkül felvett társadalombiztosítási juttatás, állami, önkormányzati szociális, családtámogatási, fogyatékossági vagy rehabilitációs juttatás visszafizetése miatt keletkezett, és ennek összege – járulékaival együtt – nem haladja meg az 500 000 forintot,
6. d)az adó- vagy más köztartozás vagy bírság megfizetésére vonatkozóan az adós – a végrehajtás elrendelését megelőzően vagy a végrehajtási eljárásban – legfeljebb egyéves időtartamra részletfizetést vagy fizetési halasztást kapott, és a részletfizetés mértéke havonta nem haladja meg a 200 000 forintot. 9. §

(1)E törvény rendelkezései szerint adósságrendezési eljárás a következő körülmények valamelyike esetén kezdeményezhető:

1. a)fizetési késedelemre vagy nemteljesítésre hivatkozással a 7. § szerinti tartozások miatt a hitelezők egyike sem mondta még fel, illetve még nem tette lejárttá a hitelszerződést,
2. b)legalább egy hitelező a nemfizetés vagy fizetési késedelem miatt a szerződést már felmondta vagy lejárttá tette,
3. c)legalább egy hitelező a fizetési késedelem vagy nemfizetés esetén már megindította a követelésérvényesítési eljárást (pl. szerződés felmondása, fizetési meghagyásos eljárás, per, a fizetés jogalapját és összegét megállapító közigazgatási határozat, zálogtárgy értékesítésének kezdeményezése, végrehajtási eljárás kezdeményezése),
4. d)a hitelezői követelések valamelyike már végrehajtás alatt áll, vagy a zálogtárgy értékesítése folyamatban van.

(2)Az adós számára a központi költségvetésből törlesztési támogatás állapítható meg a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, a bírósági adósságrendezési egyezségben vagy az adósságtörlesztési határozatban megállapított, a lakhatási feltételek megtartására szolgáló ingatlannal összefüggő hiteljogviszonnyal vagy pénzügyi lízingszerződéssel összefüggő adósságrendezési kötelezettségei teljesítéséhez. A törlesztési támogatásban részesíthetők körét, a támogatás részletes feltételeit, igénybevételének, folyósításának és az azzal történő elszámolás rendjét e törvény végrehajtási rendelete állapítja meg. 5. Az egyéb kötelezettek részvétele az adósságrendezési eljárásban 10. §

(1)Az adós, adóstárs az eljárás kezdeményezésekor csatolja az egyéb kötelezett e törvény végrehajtási rendelete szerinti nyilatkozatát, amelyben az egyéb kötelezett nyilatkozik, hogy

1. a)az adósságrendezési eljárásban az adós, adóstárs mint közvetlen kötelezett mellett részt vesz oly módon, hogy helytáll az adósságrendezési megállapodásban az adósságrendezési egyezségben vagy az adósságtörlesztési határozatban az adós számára meghatározott fizetési kötelezettség teljesítéséért oly módon, hogy ha az adós a fizetési kötelezettségét nem teljesíti, akkor a hitelezők erről szóló felhívásától számított 8 napon belül megfizeti a hitelező számára az elmaradt adósságtörlesztést, vagy
2. b)az adósságrendezési eljárásban az adós, adóstárs mint közvetlen kötelezett mellett részt vesz oly módon, hogy az adósságrendezési megállapodásban az adósságrendezési egyezségben vagy az adósságtörlesztési határozatban az adós számára meghatározott fizetési kötelezettség teljesítéséért helytáll az
3. a)pontban meghatározott módon, ezenkívül az adós törlesztési kötelezettségének kiegészítésére is kötelezettséget vállal az adósságrendezés érdekében a bíróságon kívüli vagy a bírósági adósságrendezési eljárásban, vagy
4. c)az eljárásban azzal a korlátozással vesz részt, hogy a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, a bírósági adósságrendezési egyezségkötésben, illetve az adósságtörlesztési határozat végrehajtásában kizárólag az adós e törvény szerinti azon fizetési kötelezettség
5. a)pontban meghatározott módon történő teljesítéséért vállal kötelezettséget, amely kötelezettségért mint egyetemleges kötelezett vagy mint zálogkötelezett helytállni köteles [az a)–
6. b)pontban és e pontban említettek a továbbiakban: az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett], vagy
7. d)az adósságrendezési eljárásban nem vesz részt, de egyúttal tudomásul veszi, hogy a 26. §

(2)bekezdés és 28. §

(1),

(2)és

(4)bekezdések szerinti igényérvényesítésekkel szembeni védelem nem illeti meg.

(2)Ha az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor nem csatolták az egyéb kötelezett nyilatkozatát, a Családi Csődvédelmi Szolgálat az egyéb kötelezettet 45 napos határidő tűzésével írásban történő nyilatkozattételre hívja fel. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. Ha az egyéb kötelezett a nyilatkozattételt elmulasztja vagy az

(1)bekezdés a),

1. b)vagy
2. c)pont szerinti nyilatkozatát visszavonja, a 26. §

(2)bekezdés és 28. §

(1),

(2)és

(4)bekezdések szerinti igényérvényesítésekkel szembeni védelem ettől az időponttól nem illeti meg.

(3)A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás során, az adósságrendezési megállapodás megkötése során, a bírósági adósságrendezési egyezség megkötése során az egyéb kötelezett az

(1)bekezdés szerinti nyilatkozatot pótlólag megteheti, erre a családi vagyonfelügyelő ismételten felhívja 5 napos határidő tűzésével. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Ha az egyéb kötelezett az

(1)bekezdés

1. a)vagy
2. b)pont szerinti nyilatkozatot ekkor teszi meg, a 26. §

(2)bekezdés és 28. §

(1),

(2)és

(4)bekezdések szerinti igényérvényesítésekkel szembeni védelem akkor illeti meg, ha az erről szóló nyilatkozatot a családi vagyonfelügyelő, a Családi Csődvédelmi Szolgálat és – ha van folyamatban lévő végrehajtási eljárás – a végrehajtó számára is megküldi. A 26. §

(2)bekezdés és 28. §

(1),

(2)és

(4)bekezdések szerinti igényérvényesítésekkel szembeni védelem a nyilatkozat kézhezvételéről illeti meg az egyéb kötelezettet, a végrehajtó ebben az esetben a végrehajtást szünetelő ügyként tartja nyilván.

(4)A 26. §

(2)bekezdés és 28. §

(1),

(2)és

(4)bekezdések szerinti igényérvényesítési eljárások kezdeményezésekor, illetve az eljárás folytatása érdekében a hitelező az egyéb kötelezett

(1)bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatának vagy az

(1)bekezdés

1. a)vagy
2. b)pontja szerinti nyilatkozata visszavonásáról szóló nyilatkozata másolati példányát csatolja, a nyilatkozattétel elmulasztásáról pedig nyilatkozik.

(5)Az

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja szerint az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettek az adóssal, adóstárssal szemben – a kötelezettségvállalásukkal összefüggésben az adósságrendezési eljárás alatt teljesített kifizetésekre tekintettel – az adósságrendezési eljárás záró időpontját követően léphetnek fel, követelésük elévülése az adósságrendezési eljárás időtartama alatt nyugszik. 6. Családi Csődvédelmi Szolgálat, családi vagyonfelügyelő 11. §

(1)*

(2)A Családi Csődvédelmi Szolgálat

1. a)a lakosság részére tájékoztató anyagokat tesz közzé az adósságok felhalmozódásának és a túladósodottság elkerülésének érdekében célszerű intézkedésekre, valamint az adósságrendezés kezdeményezésének feltételeire és eljárásrendjére vonatkozóan, közzéteszi az adósságrendezéssel összefüggő beadványok, űrlapok, jognyilatkozatok mintáját,
2. b)ellátja a családi vagyonfelügyelők tevékenységének szakmai felügyeletét, tevékenységük szakszerűsége és szabályszerűsége érdekében belső kontroll rendszereket működtet, szakmai útmutatókat, módszertani anyagokat, szabályzatokat készít, biztosítja az adósságrendezési ügyekkel összefüggő iratok, nyilvántartások biztonságos tárolását, kezelését, rendszerezését, megőrzését, archiválását, az eljárás résztvevőivel való kapcsolattartás ügyviteli és szervezési feltételeit.

(3)A Családi Csődvédelmi Szolgálat e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladataihoz a Szolgálat által igényelt adatok szolgáltatását és továbbítását nem lehet díjfizetéshez kötni. 12. §

(1)* A családi vagyonfelügyelőket és a feladataik ellátásában közreműködőket a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervei foglalkoztatják.

(2)* Családi vagyonfelügyelő az a kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló személy, vagy olyan büntetlen előéletű, tartós megbízási jogviszonyban álló személy lehet, aki rendelkezik felsőfokú jogi vagy közgazdasági végzettséggel.

(3)A családi vagyonfelügyelő a bírósági adósságrendezési eljárásban közreműködő, a Családi Csődvédelmi Szolgálat által kijelölt fizetésképtelenségi szakértő, a bírósági adósságrendezési eljárás során a bíróság számára szakmai előkészítő és közreműködő feladatokat lát el, felügyeli az adós gazdálkodását és elvégzi az e törvényben számára meghatározott egyéb feladatokat. A Családi Csődvédelmi Szolgálat a családi vagyonfelügyelők természetes személyazonosító adatait, hivatali elérhetőségét elektronikus úton hozzáférhetővé teszi a bíróságok számára.

(4)A családi vagyonfelügyelő az ilyen fizetésképtelenségi szakértői feladatokat ellátó személytől elvárható gondossággal köteles eljárni.

(5)* A Családi Csődvédelmi Szolgálat a családi vagyonfelügyelőt a bírósági adósságrendezési eljárásból visszahívja, ha a családi vagyonfelügyelő

1. a)tartósan keresőképtelen vagy más rendkívüli ok miatt nem tudja a feladatát ellátni,
2. b)megszűnik a munkavégzésre irányuló jogviszonya a Családi Csődvédelmi Szolgálatnál,
3. c)súlyosan vagy ismétlődően megszegi a jogszabályokat, elmulasztja vagy késedelmesen teljesíti a jogszabályban foglalt kötelezettségeit, vagy személyével szemben kizáró ok merül fel.

(6)* Az új családi vagyonfelügyelő kijelölése, adatainak az ARE nyilvántartásba történő bejegyzése, a bíróságnak és a feleknek történő megküldése iránt a Családi Csődvédelmi Szolgálat az említett körülmény bekövetkeztekor haladéktalanul intézkedik. 13. §

(1)* A Családi Csődvédelmi Szolgálat által a bírósági adósságrendezési eljárásra történő családi vagyonfelügyelői kijelölés részletes szabályait e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

(2)A kijelölés csak az e törvény szerinti kizárási ok esetén utasítható vissza.

(3)Nem járhat el családi vagyonfelügyelőként az a személy,

1. a)aki az adós, az adóstárs vagy egyéb kötelezett,
2. b)az
3. a)pontban említett személyek hozzátartozója,
4. c)aki a hitelező vagy a hitelező szervezet vezetője, többségi részesedéssel rendelkező tulajdonosa vagy az említettek közeli hozzátartozója, élettársa,
5. d)aki a hitelezővel foglalkoztatásra irányuló vagy tagi (részvényesi) jogviszonyban álló személy, a hitelező vezető tisztségviselője, jogi képviselője, felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója, felügyeleti biztosa, az itt felsorolt jogviszony vagy megbízatás időtartama alatt és az azt követő 3 éven belül,
6. e)aki a
7. d)pont szerinti jogviszonyban állók közeli hozzátartozója, élettársa,
8. f)akinek vagy aki közeli hozzátartozójának, élettársának az adósságrendezésbe vont vagyonra nézve tulajdonjoga, haszonélvezeti, használati, bérleti joga vagy dologi jogi igénye van, vagy akinek jogát, jogi érdekét a bírósági adósságrendezés elrendelése befolyásolja,
9. g)akitől a pártatlan feladatellátás egyéb okból nem várható el.

(4)A kizárási okot az arról való tudomásszerzést követően haladéktalanul be kell jelenteni a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak, ezzel egyidejűleg a kijelölést vissza kell utasítani, vagy az eljárásból történő visszahívást kell kezdeményezni a Családi Csődvédelmi Szolgálatnál.

(5)Ha a kizárási okról a Családi Csődvédelmi Szolgálat szerez tudomást, haladéktalanul intézkedik a családi vagyonfelügyelő visszahívásáról, helyette másik családi vagyonfelügyelőt jelöl ki, amelyet bejegyez az ARE nyilvántartásba és egyidejűleg értesítést küld a bíróságnak, a hitelezőknek és az egyéb kötelezetteknek.

1. § A családi vagyonfelügyelő munkáját a Családi Csődvédelmi Szolgálatnál háromtagú szakmai munkacsoport segíti, ahol egy fő az adminisztratív teendőket látja el, egy fő okleveles vagy felsőfokú szociális végzettséggel rendelkező személy, egy fő pedig vagy jogász, vagy a lakossági pénzügyi ügyletekre, követeléskezelésre vonatkozó ismeretekkel rendelkező közgazdasági végzettségű személy. Az említett személyeknek is összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot kell tenniük, amelyet el kell juttatni a családi vagyonfelügyelő és a Családi Csődvédelmi Szolgálat vezetője részére.
2. §

(1)A családi vagyonfelügyelőt és a tevékenységét segítő szakmai munkacsoport tagjait titoktartási kötelezettség terheli az adós és az eljárásban részt vevő egyéb személyek nem nyilvános vagy törvényben meghatározott titkot tartalmazó adataira vonatkozóan. A nem nyilvános, illetve a törvényben meghatározott titkot tartalmazó adatok és dokumentumok biztonságos megőrzését és kezelését biztosítaniuk kell.

(2)A bírósági adósságrendezés elrendelésétől kezdve az adós és az adóstárs vagyoni és pénzügyeit, gazdálkodását, vagyoni kihatású intézkedéseinek szabályszerűségét a családi vagyonfelügyelő ellenőrzi, az adós és a hitelezők bevonásával, illetve az adós, egyéb kötelezett meghallgatásával előkészíti az egyezségi tervet, az egyezségmódosítási tervet, az adósságtörlesztési tervet, az adósságtörlesztés-módosítási tervet, valamint az adósságrendezés lezárása érdekében a záró elszámolást, a mentesítési javaslatot, továbbá az említett ügyekben előkészíti és végrehajtja a bíróság határozatait.

(3)Ha a családi vagyonfelügyelő tudomást szerez arról, hogy az adós vagy az adóstárs az adósságrendezés körébe tartozó vagyont vagy bevételt elvonta, eltitkolta, e törvénnyel ellentétesen kezelte, elmulasztja a családi vagyonfelügyelővel, a bírósággal, az eljárásban kötelezettségvállalóként részt vevő egyéb kötelezettekkel és a hitelezőkkel való együttműködési kötelezettségét, visszaélésszerűen gyakorolja jogait, intézkedéseivel kivonja magát a családi vagyonfelügyelő ellenőrzési jogköre alól, vagy egyébként megsérti az adósságrendezési eljárás szerinti kötelezettségeit, ezt a tényt és az ezzel összefüggő információkat köteles jelezni a hitelezőknek és a bíróságnak, továbbá kezdeményeznie kell a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervek eljárását bűncselekmény gyanúja esetén. 7. Adósságrendezési nyilvántartás 16. §

(1)* Az adósságrendezés kezdeményezésére, az adósságrendezés kezdeményezésének, illetve lefolytatásának sikertelenségére, a bírósági adósságrendezés elrendelésére, az adósságrendezési eljárás szakaszaira, a bírósági adósságrendezés elrendelésének elutasítására, a bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetésére, az eljárás során hozott érdemi határozatokra, valamint az eljárás hatálya alá tartozó személyekre vonatkozóan a Családi Csődvédelmi Szolgálat országos központi nyilvántartást vezet (ARE nyilvántartás). Az ARE nyilvántartásba a Családi Csődvédelmi Szolgálat jegyzi be az e törvényben meghatározott adatokat, adatváltozásokat, és tölti fel a dokumentumtárba az e törvényben meghatározott okiratokat digitalizált formában. A Családi Csődvédelmi Szolgálat mint adatkezelő az ARE nyilvántartással összefüggő, a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott elektronikus adatfeldolgozás ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

(2)Az ARE nyilvántartás tartalmazza:

1. a)az adósságrendezés kezdeményezése benyújtásának dátumát,
2. b)az adósságrendezési ügy számát, amelyet az
3. a)pont szerinti adat bejegyzésével egyidejűleg kell bejegyezni,
4. c)a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen kezdeményezése esetén ezt a tényt, azt a tényt, hogy ez kinek az érdekkörében következett be, a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen kezdeményezése bekövetkezésének dátumát, az adós, adóstárs természetes személyazonosító adatait, lakcímét,
5. d)a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen lefolytatása esetén ezt a tényt, a főhitelező erről szóló értesítésének dátumát, az adós, adóstárs természetes személyazonosító adatait, lakcímét, a főhitelező nevét, székhelyét,
6. e)* a bíróságon kívüli sikeres adósságrendezés esetén ennek tényét, a főhitelező erről szóló értesítésének dátumát, az adós természetes személyazonosító adatait, lakcímét, a főhitelező nevét, székhelyét, a hitelezőkkel kötött megállapodás és a megállapodás módosításának szövegét,
7. f)a bírósági adósságrendezés elrendelésének elutasítása esetén ezt a tényt, a bíróság nevét, székhelyét, a jogerős bírósági végzés keltét, ügyszámát, a jogerőre emelkedés napját, az adós természetes személyazonosító adatait, lakcímét,
8. g)a bírósági adósságrendezés elrendelése esetén
9. ga)a bíróság nevét, székhelyét,
10. gb)az adósságrendezést elrendelő jogerős végzés ügyszámát, dátumát, a jogerőre emelkedés napját,
11. gc)az adósságrendezés kezdő időpontját, amely megegyezik a
12. gb)alpont szerinti dátummal,
13. gd)az adós, adóstárs természetes személyazonosító adatait, lakcímét, ha az eljárásban az adós személyében jogutódlás következik be, mind a jogutód, mind a jogelőd adós e pont szerinti adatait,
14. ge)az adósságrendezési eljárásban az adós mellett kötelezettségvállalóként bekapcsolódó egyéb kötelezett természetes személyazonosító adatait és lakcímadatait,
15. gf)az adósságrendezési eljárásban be nem kapcsolódó egyéb kötelezett természetes személyazonosító adatait és lakcímadatait,
16. gg)* a kijelölt családi vagyonfelügyelő nevét, hivatali elérhetőségét (postai és elektronikus levélcím), az adott adósságrendezési ügyre vonatkozóan kiadott ügyazonosítóját, annak a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak a nevét és székhelyét, amelynél a családi vagyonfelügyelő munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,
17. h)a bírósági adósságrendezés elrendelésének időpontjában azon hitelezők adósságrendezési eljárásba való bejelentkezésével összefüggő határidőt, akik pénzbeli vagy pénzben kifejezett követelésének esedékessége már lejárt vagy a bírósági adósságrendezés elrendelését követő öt éven belül jár le,
18. i)a bírósági adósságrendezési eljárásban megkötött egyezséget jóváhagyó jogerős bírósági végzés ügyszámát, keltét, a bíróság nevét, székhelyét, a jogerőre emelkedés napját,
19. j)a bírósági adósságrendezési eljárásban az egyezségmódosítást jóváhagyó jogerős bírósági végzés ügyszámát, keltét, a bíróság nevét, székhelyét, a jogerőre emelkedés napját,
20. k)bírósági adósságrendezési eljárásban jóváhagyott egyezség (egyezségmódosítás) szabályszerű végrehajtása esetén az eljárás befejezetté nyilvánításáról és az adós, adóstárs mentesítéséről szóló jogerős bírósági végzés ügyszámát, keltét, a bíróság nevét, székhelyét, a jogerőre emelkedés napját,
21. l)az adósságtörlesztési eljárást elrendelő jogerős bírósági végzés ügyszámát, keltét, a bíróság nevét, székhelyét, a jogerőre emelkedés napját,
22. m)az adósságtörlesztésről szóló jogerős végzés ügyszámát, keltét, a bíróság nevét, székhelyét, a jogerőre emelkedés napját,
23. n)az adósságtörlesztésről szóló bírósági végzést módosító jogerős végzés ügyszámát, keltét, a bíróság nevét, székhelyét, a jogerőre emelkedés napját,
24. o)* a bírósági adósságrendezési eljárás lezárásához készített jegyzőkönyv ügyszámát, keltét, az azt készítő családi vagyonfelügyelő nevét, hivatali elérhetőségét (postai és elektronikus levélcím), az adott adósságrendezési ügyre vonatkozóan kiadott ügyazonosítóját, annak a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak a nevét és székhelyét, amelynél a családi vagyonfelügyelő foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll,
25. p)a bírósági adósságrendezési eljárás lezárásakor a jogerős mentesítő bírósági végzés ügyszámát, keltét, a bíróság nevét, székhelyét, a jogerőre emelkedés napját,
26. r)a bírósági adósságrendezési eljárást megszüntető jogerős bírósági végzés ügyszámát, keltét, a bíróság nevét, székhelyét, a jogerőre emelkedés napját,
27. s)a jogerős mentesítő határozatot hatályon kívül helyező jogerős bírósági végzés ügyszámát, keltét, a bíróság nevét, székhelyét, a jogerőre emelkedés napját,
28. t)a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnésének bírósági megállapítása esetén ezt a tényt, a bíróság nevét, székhelyét, a jogerős bírósági végzés keltét, ügyszámát, a jogerőre emelkedés napját, az adós, adóstárs természetes személyazonosító adatait, lakcímét, az érintett hitelező nevét, székhelyét (lakóhelyét) jogi személy hitelező esetén a bírósági vagy hatósági nyilvántartási számát,
29. u)a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének bírósági megállapítása esetén ezt a tényt, a bíróság nevét, székhelyét, a jogerős bírósági végzés keltét, ügyszámát, a jogerőre emelkedés napját, az adós természetes személyazonosító adatait, lakcímét, az érintett hitelező nevét, székhelyét (lakóhelyét) jogi személy hitelező esetén a bírósági vagy hatósági nyilvántartási számát.

(2a)* Az ARE nyilvántartás a

(2)bekezdés a),

1. b)és h)–
2. s)pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül, a

(2)bekezdés c)–g),

1. t)és
2. u)pontjában meghatározott adatok közül az adós, adóstárs, az adós mellett kötelezettségvállalóként bekapcsolódó egyéb kötelezett és a be nem kapcsolódó egyéb kötelezett természetes személyazonosító adatai, lakcíme, a főhitelező neve, székhelye, valamint a hitelező neve, székhelye, lakóhelye, bírósági vagy hatósági nyilvántartási száma tekintetében nem minősül közhitelesnek, a többi adat tekintetében közhitelesnek minősül.

(3)* A családi vagyonfelügyelő, az adós, az adóstárs, a hitelező és az eljárásban részt vevő egyéb kötelezett az ARE nyilvántartásnak arra az adósságrendezési ügyre vonatkozó adataiba tekinthet be, amelyben részt vesz vagy részt vett. A betekintés az adós, az adóstárs, a hitelező és az eljárásban részt vevő egyéb kötelezett részéről személyesen történhet, bármelyik Családi Csődvédelmi Szolgálatnál. A betekintés ingyenes.

(4)* Az ARE nyilvántartásból annak a bíróságnak, közjegyzőnek, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak, közigazgatási szervnek, nemzetbiztonsági szolgálatnak, végrehajtást elrendelő hatóságnak, a végrehajtónak és szociális hatóságnak továbbítható adat, amely minden egyes igényelt adat tekintetében a törvényi rendelkezés megjelölésével megjelöli, hogy az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez az adat megismerésére és kezelésére jogosult. Az adatigénylőnek a kérelemben meg kell jelölnie annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére jogosult. Az adat igénylése és továbbítása elektronikus úton történik. Az ilyen adatigénylés ingyenes.

(5)Az ARE nyilvántartás adatai közül az adósságrendezés hatálya alatt állásra, kezdő és záró időpontjára vonatkozó adat a

(3)vagy

(4)bekezdésben felsoroltakon kívüli személy vagy szervezet részére jogi érdek igazolása esetén vagy akkor lehet tájékoztatást adni, ha az adatigénylő az adósságrendezés alatt álló személlyel szemben olyan okirattal igazolt követeléssel rendelkezik, amely hatósági vagy bírósági úton végrehajtható. A megkeresésről és a tájékoztatás tényéről a Családi Csődvédelmi Szolgálat tájékoztatja az adóst és az adóstársat. A kérelmező a kapott tájékoztatást csak az igénylésben megjelölt célra használhatja fel.

(6)Az ARE nyilvántartás összesített adatai egyedi azonosításra nem alkalmas módon statisztikai célra, továbbá a hatóságok, bíróságok, minisztériumok számára hatásvizsgálati célból adhatók át.

(6a)* Az ARE nyilvántartásban kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló

1. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.)
2. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt.
3. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(7)* A Családi Csődvédelmi Szolgálat kérelemre, igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében tanúsítványt állít ki a belföldi természetes személyek részére arról, hogy

1. a)a kérelmező természetes személy nem szerepel az ARE nyilvántartásban adósként, vagy
2. b)az ARE nyilvántartásban a kérelmező természetes személy szerepel, valamint az általa a tanúsítványba foglalni kért, az ARE nyilvántartásban nyilvántartott adatokról.

(8)* A Családi Csődvédelmi Szolgálat kérelemre, igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében hiteles vagy nem hiteles másolatot állít ki a belföldi természetes személyek részére a kérelmező természetes személy adósságrendezési eljárásában nyilvántartott okiratokról.

(9)* Az ARE nyilvántartásban

1. a)ha nem indult bíróságon kívüli vagy bírósági adósságrendezés, az erről szóló tény, illetve határozat bejegyzésének napjától,
2. b)a bíróságon kívüli adósságrendezés sikeres lefolytatása esetén az erről szóló adat bejegyzésének napjától,
3. c)ha a bírósági adósságrendezést elrendelték, annak befejezetté nyilvánításától vagy megszüntetéséről szóló bírósági végzés bejegyzésének napjától – ide nem értve a
4. d)pont szerinti eseteket –,
5. d)ha
6. da)a mentesítő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte, az erről szóló jogerős végzés bejegyzésének napjától,
7. db)a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatályának megszűnését a bíróság megállapította, az erről szóló jogerős végzés bejegyzésének napjától,
8. dc)a bírósági adósságrendezési egyezség hatályának megszűnését a bíróság megállapította, az erről szóló jogerős végzés bejegyzésének napjától, számított tizedik év utolsó napjáig kell megőrizni, ennek elteltét követően az adatokat a Családi Csődvédelmi Szolgálat törli. 16/A. § * A Családi Csődvédelmi Szolgálat a természetes személyek adósságrendezési eljárásában a pénzbüntetés tartozás vizsgálata céljából elektronikus úton a bűnügyi nyilvántartó szervtől adatot igényel a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 16. §

(2)bekezdés i) pontja szerinti adatok tekintetében. II. FEJEZET BÍRÓSÁGON KÍVÜLI ADÓSSÁGRENDEZÉS 8. A bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezése 17. §

(1)* Az adósnak a bírósági adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőzően bíróságon kívüli adósságrendezést kell kezdeményeznie, ezt a kezdeményezését benyújthatja írásban a főhitelezőnél is.

(1a)* Az adós kérelmére – az adósságrendezési eljárás kezdeményezésének céljára – az adós hitelezői, továbbá ha az adós ellen végrehajtási eljárás indult, a végrehajtást foganatosító szerv díjmentesen, az adós kérelmének kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül kötelesek kiállítani olyan kimutatást, amely tartalmazza

1. a)az adóssal szemben fennálló követelés jogalapját, hitelviszonyból eredő tartozás esetén a hitel futamidejét (ha ez értelmezhető), a követelés összegét, összetételét (tőke, kamat, késedelmi kamat, költség, megelőlegezett végrehajtási költség, végrehajtót megillető díj, költségtérítés, behajtási jutalék a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott általános költségátalány), valamint a követelés biztosítékait,
2. b)az arra vonatkozó információt, hogy a lejárt esedékességű követelésre az adós számára engedélyezett-e részletfizetést, és ha igen, a részletfizetés időtartamát, a törlesztési részletek összegét,
3. c)annak felsorolását, hogy mely követelésre rendeltek el végrehajtást, a végrehajtást foganatosító szerv megnevezését, a végrehajtási ügy számát,
4. d)az arra vonatkozó információt, hogy zálogjoggal biztosított követelés esetén kezdeményezte-e a hitelező a zálogtárgy végrehajtáson kívüli értékesítését, és ha igen, az értékesítés folyamatban van-e.

(1b)* Az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor az adós elsőként bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás lefolytatását, ennek sikertelensége esetén bírósági adósságrendezési eljárás lefolytatását kéri. Az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor az adós bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás helyett bírósági adósságrendezési eljárást kezdeményez, ha nincs főhitelezője. Amennyiben a Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás lefolytatása során megállapítja, hogy az adósnak nincs főhitelezője, a 22. §

(2)bekezdésében foglaltakra hívja fel az adóst.

(2)* Az adóstársak csak közösen kezdeményezhetnek adósságrendezést, és együttesen tehetnek az eljárás során jognyilatkozatokat, ide nem értve azon hitelezői követelésekkel összefüggő jognyilatkozatokat, amelyek kötelezettje csak az egyik adóstárs. Az adóstársak egymásnak ezekben az esetekben is meghatalmazást adhatnak az eljárási cselekmények és jognyilatkozatok megtételére. A meghatalmazást írásban kell megtenni és azt az adott eljárási cselekmény vagy jognyilatkozat megtételekor – ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban nem szerepel – a családi vagyonfelügyelőnek, illetve a bíróságnak be kell mutatni.

(3)Az adósságrendezés kezdeményezésére irányuló kérelem az adós, a hitelezők és egyéb kötelezettek azonosítására szolgáló adatok mellett tartalmazza az adós vagyonleltárát és tartozásállományának összetételét, összegét, törlesztési kötelezettségeit. Az adósnak nyilatkoznia kell a saját és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók, illetve az élettársa havi rendszeres bevételeiről és a mindennapi közös életvitellel összefüggő havi kiadásokról is.

(4)Az adósságrendezés kezdeményezésének kötelező tartalmi elemeit és a kérelemhez csatolandó iratok, nyilatkozatok listáját az 1. melléklet és e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

(5)Az adósságrendezés kezdeményezését a

1. mellékletben meghatározott adattartalommal, a
2. mellékletben meghatározott nyilatkozatok, kötelezettségvállalások és űrlapok csatolásával, az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott formanyomtatványok igénybevételével lehet megtenni. Az űrlapokon az adós nyilatkozik az adósságrendezésbe tartozó vagyonáról, bevételeiről, kiadásairól, követeléseiről, tartozásairól, a vele közös háztartásban élőkről, valamint az egyéb kötelezettekről, valamint arról, hogy van-e ellene folyamatban végrehajtási eljárás vagy végrehajtáson kívüli zálogértékesítés.

(6)Az adósságrendezés kezdeményezéséről az adósnak és adóstársnak egyidejűleg írásban értesítenie kell a pénzügyi eszközeit vezető 26. §

(1)bekezdése szerinti intézményeket.

(7)* A pénzügyi intézmény, akihez az adósságrendezési eljárás kezdeményezése benyújtásra került, haladéktalanul tájékoztatja az adós lakóhelye szerint illetékes Családi Csődvédelmi Szolgálatot a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás kezdeményezésének benyújtásáról. A Családi Csődvédelmi Szolgálat erről a tényről a KHR tv.-ben meghatározott módon adatot szolgáltat a KHR-be. 18. §

(1)Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós és az adóstárs nyilatkozik arról is, hogy nem képes a tartozásai megfizetésére.

(2)* Az adósnak és az adóstársnak a tartozásai vonatkozásában meg kell jelölnie, hogy mely követeléseket, milyen összegben és milyen indokkal, bizonyítékokkal vitat. Nem lehet vitatottnak tekinteni az olyan hitelezői követelést, amelynek fennállását jogerős ítélet, illetve jogerős végzéssel jóváhagyott egyezség állapította meg, vagy ha az adós tartozáselismerése közokiratba van foglalva (Pp. 323. §), kivéve, ha az adós olyan okirattal bizonyított tényre alapítva vitatja a követelést, amely a határozat jogerőre emelkedése vagy a közokirat létrejötte után következett be. 19. §

(1)Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós és az adóstárs kötelezettséget vállal

1. a)az adósságrendezési eljárásba tartozó vagyonának és bevételeinek az adósságrendezés céljára történő bevonására, a tartozások rendezéséhez szükséges bevétele és vagyona rendelkezésre tartására, ide nem értve azokat a vagyontárgyakat és bevételeket, amelyeket e törvény végrehajtási rendeletében az adósságrendezésbe vonás alól mentesít,
2. b)a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás létrehozásában történő közreműködésre, a főhitelező ezzel összefüggő tevékenységének támogatására,
3. c)a hitelezőkkel, egyéb kötelezettekkel, a Családi Csődvédelmi Szolgálattal és a családi vagyonfelügyelővel történő együttműködésre,
4. d)a bírósági adósságrendezés elrendelése esetére gazdálkodásának a családi vagyonfelügyelő általi ellenőrzésének és a vagyona, bevételei feletti rendelkezési joga korlátozásának tűrésére,
5. e)az adósságrendezésre vonatkozó megállapodás megkötéséig vagy az egyezség bírósági jóváhagyásáig terjedő időszakban a törlesztési kötelezettség, illetve a folyamatos fizetési kötelezettségei 21. §

(1)bekezdésében és 45. §

(5)bekezdésében meghatározott mértékű teljesítésére,

1. f)vagyona, bevételei, valamint a vele szemben – pénzkövetelés megfizetése iránt – érvényesített követelések fennállására, változására vonatkozó adatok és dokumentumok szolgáltatására,
2. g)az általa vagy ellene indított, a pénzfizetésre irányuló vagy pénzben kifejezett vagyoni értékkel összefüggő igényérvényesítési eljárásokkal összefüggő adatoknak az eljárásban részt vevő felek általi megismerhetővé tételére.

(2)Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós és az adóstárs a főhitelező előtt írásban nyilatkozik arról, hogy

1. a)a jelzáloggal terhelt lakóingatlana tulajdonát a bíróságon kívüli és a bírósági adósságrendezési eljárás során meg kívánja-e tartani, a főhitelezővel kötött hitelszerződése feltételeinek számára kedvezőbb feltételeket tartalmazó módosítása esetén – ha pedig a lakóingatlanra pénzügyi lízingszerződése van, kívánja-e annak módosítását azzal, hogy a módosított lízingdíj megfizetésére vonatkozóan a képességét megvizsgálják – vagy
2. b)előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy az adósságrendezés érdekében a jelzáloggal terhelt lakóingatlana elidegenítésre kerüljön és helyette az adósságrendezési eljárás alatt másik, kisebb értékű, a méltányolható lakásigényt meg nem haladó jellemzőkkel bíró lakóingatlant kíván vásárolni a jelzálogjog másik ingatlanra, mint új zálogtárgyra történő bejegyzésével, vagy
3. c)előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy az adósságrendezés érdekében a jelzáloggal terhelt lakóingatlana elidegenítésre kerüljön, de helyette az adósságrendezési időtartama alatt nem kíván másik lakóingatlant vásárolni vagy lízingbe venni, vagy
4. d)* előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy az adósságrendezés érdekében a jelzáloggal terhelt lakóingatlana elidegenítésre kerüljön, de helyette másik, kisebb értékű, a méltányolható lakásigényt meg nem haladó jellemzőkkel bíró lakóingatlanra vonatkozóan pénzügyi lízingszerződést vagy hitelszerződést kíván kötni azzal, hogy a lízingdíj, illetve a törlesztő részletek megfizetésére vonatkozóan a törlesztési képességét megvizsgálják.

(3)A

(2)bekezdés szerinti nyilatkozattétel során az adós és az adóstárs által tett közös nyilatkozattal egyetlen jelzáloggal terhelt lakóingatlan tulajdona megtartására vonatkozóan, illetve egyetlen pénzügyi lízingszerződéssel érintett ingatlanra vonatkozóan lehet szándéknyilatkozatot tenni.

(4)Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós és az adóstárs a főhitelező előtt írásban nyilatkozatot tesz arról, hogy az általa szolgáltatott adatok, dokumentumok teljes körűek és a rendelkezésre bocsátott dokumentumok valódiak.

(5)Az adós és az adóstárs kötelezettséget vállal arra, hogy ha a személyi, családi, vagyoni, jövedelmi helyzetében, illetve a lakóhelyével összefüggésben vagy a

(6)bekezdés szerinti adatokban változás következik be, az azzal összefüggésben újonnan kitöltött űrlapokat és dokumentumokat öt napon belül benyújtja.

(5a)* Az

(5)bekezdés szerinti adatváltozás bejelentése azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv – ha ezt tőle az adós vagy az adóstárs kéri – az

(5)bekezdés szerinti határidőben értesíti a Családi Csődvédelmi Szolgálatot.

(6)Az adósságrendezés kezdeményezésekor adós és az adóstárs írásban hozzájárul ahhoz, hogy az adósságrendezésbe vonandó vagyonával, jövedelmével és az adósságállományával és az ellene indított igényérvényesítésekkel összefüggő adatokat a hitelezők, az egyéb kötelezettek, a hatáskörükben eljáró hatóságok, ügyészség és bíróság, a családi vagyonfelügyelő és a Családi Csődvédelmi Szolgálat, valamint a külön törvényben az ilyen adat megismerésére feljogosított szervek – a jogaik gyakorlásához, kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges körben – megismerjék.

(7)Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós és az adóstárs a főhitelező előtt írásban tett nyilatkozattal hozzájárul ahhoz, hogy az adósságrendezés kezdeményezése, valamint a bírósági adósságrendezéssel kapcsolatos eljárás megindítása, megszüntetése, valamint a jogerős mentesítő határozat a központi hitelinformációs rendszerbe bejegyzésre kerüljön.

(8)Az adós és az adóstárs az adósságrendezés kezdeményezésekor írásban hozzájárul ahhoz, hogy az adósságrendezés kezdeményezése, annak sikertelensége és a bírósági adósságrendezés elrendelése a hitelezői igénybejelentések céljából közzétett hirdetményből megismerhető legyen.

(9)Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adós, adóstárs a főhitelező előtt írásban kötelezettséget vállal a főhitelező eljárásával közvetlenül összefüggő postai és távközlési készkiadások megtérítése érdekében az e törvényben meghatározott összegű költségátalány előlegezésére és megfizetésére.

(10)Az adós és az adóstárs az adósságrendezés kezdeményezésekor a főhitelező előtt írásban nyilatkozatot tesz arról, hogy van-e adóstársa, és csatolja az adóstárs nyilatkozatát az eljárás közös kezdeményezésére, és arra, hogy melyek azok a tartozások, amelyekre vonatkozóan az adóstársnak nincs helytállási kötelezettsége.

(11)Az adós, adóstárs az adósságrendezés kezdeményezésekor a főhitelező előtt írásban nyilatkozatot tesz arról, hogy van-e olyan személy, aki egyéb kötelezettként az adósságrendezésbe vonható, az egyéb kötelezett egyetemleges felelőssége vagy zálogkötelezettsége mely tartozásokra vonatkozóan áll fenn, továbbá

1. a)csatolja az egyéb kötelezett nyilatkozatát arról, hogy kötelezettséget vállal-e az adósságrendezés alatt e törvényben meghatározott fizetési kötelezettségek teljesítésére vagy
2. b)igazolja, hogy az egyéb kötelezettet az adósságrendezés kezdeményezését megelőzően nyilatkozattételre felhívta.

(12)A

(6)és

(7)bekezdésben meghatározottakon kívül a pénzügyi intézmény a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésekor kapott adatokat, nyilatkozatokat, dokumentumokat nem nyilvános személyes adatként és banktitokként kezeli, és megteszi azok biztonságos megőrzéséhez szükséges intézkedéseket.

(13)Az adós és az adóstárs nyilatkozik arról, hogy ha a bíróságon kívüli adósságrendezés nem indul meg vagy a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás nem jön létre, akkor a bírósági adósságrendezést kezdeményezi, és csatolja az ezzel összefüggő kérelmét is.

(14)Az adós és az adóstárs nyilatkozik arról, hogy más adósságrendezési eljárást sem belföldön, sem külföldön nem kezdeményezett, ilyen eljárás nem indult, volt-e korábban ilyen eljárás hatálya alatt és ha igen a tartozásai alól mentesült-e, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy ilyen eljárást az az e törvényben meghatározott időtartamon belül nem kezdeményez.

(15)Az adós és az adóstárs nyilatkozik arról is, hogy az adósságrendezés kezdeményezését megelőző öt naptári éven belül 500 000 forintot meghaladóan vállalt-e ingyenesen kötelezettségvállalást, utasított-e vissza örökséget, és idegenített-e el vagyontárgyakat.

(16)Az adós, adóstárs nyilatkozik arról, hogy amennyiben az adósságrendezési eljárás alatt az általa lakott lakóingatlan értékesítésre kerül, hozzájárul-e az ezzel összefüggő adatnak a helyi önkormányzat jegyzője részére történő átadásához. 20. §

(1)A pénzügyi intézmény a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás kezdeményezésének benyújtásakor 8 napon belül értesíti az adóst, ha nem minősül e törvény értelmében főhitelezőnek, ezzel egyidejűleg az adós által benyújtott dokumentumokat a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére továbbítja. A Családi Csődvédelmi Szolgálat – ha a rendelkezésre álló dokumentumokból megállapítható a főhitelező – a dokumentumokat 8 napon belül a főhitelező részére továbbítja. Ha a rendelkezésre álló dokumentumokból nem állapítható meg a főhitelező vagy az adósnak nincs főhitelezője, a Családi Csődvédelmi Szolgálat a dokumentumokat 8 napon belül az adós lakóhelye szerinti bírósághoz továbbítja az adós egyidejű értesítése mellett.

(2)A pénzügyi intézmény ha e törvény szerint főhitelezőnek minősül, 8 napon belül írásban nyilatkozik az adós számára, hogy

1. a)köteles-e a bírósági adósságrendezés előkészítésével és koordinálásával összefüggő feladatok ellátására,
2. b)ha nem köteles a főhitelezői feladatok ellátására, azt vállalja-e.

(3)A főhitelező köteles az e törvényben a főhitelezők számára felsorolt feladatokat ellátni, ha az adós vagy az adóstárs tartozásai kizárólag vele, illetve a vele a számviteli jogszabályok szerint kapcsolt vállalkozásokkal szemben állnak fenn, és a főhitelező nem áll a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 17. §-a alapján elrendelt szanálási eljárás hatálya alatt vagy a jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás hatálya alatt.

(4)A

(2)bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségvállalás csak akkor vonható vissza, ha a főhitelezővel szemben a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 17. §-a alapján elrendelt szanálási eljárás vagy a jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás indul.

(5)* Ha a pénzügyi intézmény nem minősül e törvény szerint főhitelezőnek, vagy nem köteles vállalni a főhitelezői tevékenységgel kapcsolatos feladatokat, a

(2)bekezdés b) pontja szerinti nemleges nyilatkozatát, valamint adósnak a bírósági adósságrendezés iránti kérelmét és mellékleteit a bírósághoz történő továbbítás céljából a

(2)bekezdés szerinti nyilatkozatot követő 8 napon belül az adós lakóhelye szerint illetékes Családi Csődvédelmi Szolgálathoz továbbítja az adós egyidejű értesítése mellett. 21. §

(1)* Ha a főhitelező 20. §

(3)bekezdés szerinti kötelezettsége fennáll, vagy a főhitelező az ezzel járó feladatokat vállalja, a főhitelező az adóst egyidejűleg tájékoztatja az adósságrendezési eljárás kezdeményezésétől esedékes – a jelzáloghitel-szerződés vagy pénzügyi lízingszerződés alapján teljesítendő – minimális törlesztőrészlet összegéről. A minimális törlesztőrészlet összege a zálogjoggal biztosított nyilvántartott követelés 7%-ának egytizenketted része, de legfeljebb a zálogjoggal terhelt ingatlan

1. §
2. pont a) alpontjában meghatározott forgalmi értéke 7%-ának egytizenketted része, amelyet a főhitelező a zálogjoggal biztosított követelésére, illetve a lízingdíjra számol el. A főhitelező az e törvényben meghatározott – a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás létrehozásával összefüggő koordinációs és adminisztrációs – feladatai ellátásáért az adóstól és az adóstársaktól összesen 20 000 forint postai és távközlési költségátalányra jogosult, amelyet a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül, de legkésőbb az e bekezdés szerinti első törlesztőrészlettel együtt kell megfizetni. Ha az adós a költségátalányt nem fizeti meg vagy a minimális törlesztő részlet fizetését a pénzügyi intézmény által előírt határidő alatt nem kezdi meg, a főhitelező az adós által benyújtott dokumentumokat és a fizetési kötelezettség elmulasztásáról szóló nyilatkozatot a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak továbbítja bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás adós érdekkörében fennálló sikertelenségére hivatkozva.

(2)Ha az adós az

(1)bekezdés szerinti kötelezettségeket teljesíti, a főhitelező az adós által benyújtott dokumentumokat 15 napon belül megvizsgálja, és ha az hiányos, egymásnak ellentmondó, a KHR vagy a főhitelező által nyilvántartott adatokkal nem egyező adatokat vagy nyilatkozatokat tartalmaz, az adóst adategyeztetésre hívja fel. A felhívásnak tartalmaznia kell, hogy ha az adategyeztetés végső határideje a felhívás kibocsátásától számított 30 nap, ennek elmulasztása esetén a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezése az adós érdekkörében fennálló okból sikertelennek minősül.

(3)Ha adategyeztetés nem szükséges vagy az eredményesen zárult, az adósságrendezés kezdeményezéséről a főhitelező haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a Családi Csődvédelmi Szolgálatot, ehhez csatolja az adós által benyújtott és az adategyeztetés során keletkezett dokumentumokat, és ennek megtörténtéről az adóst is haladéktalanul értesíti. 2016. január 1-jétől az értesítés és a dokumentumok megküldése elektronikus úton történik.

(4)A főhitelező a bíróságon kívüli adósságrendezéssel összefüggő feladatok ellátásáért – az

(1)bekezdésben meghatározott, az adós által fizetendő költségátalányon kívül – egyéb díjat vagy költségtérítést az eljárás egyéb résztvevőitől nem kérhet. 22. §

(1)A Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésének tényét haladéktalanul bejegyzi az ARE nyilvántartásba, és erről írásban értesíti az adóst, a főhitelezőt, az ismert hitelezőket és – ha a rendelkezésére álló adatok szerint az adós ellen végrehajtási eljárás van elrendelve – a végrehajtást foganatosító hatóságot, illetve bírósági végrehajtót.

(2)* Ha az adósnak nincs főhitelezője, az adós a bírósági adósságrendezés iránti kérelmét és mellékleteit írásban, a lakóhelye szerint illetékes Családi Csődvédelmi Szolgálat útján terjeszti elő a bírósághoz, és ennek során teszi meg a 17–19. §-ban felsorolt olyan nyilatkozatokat, amelyek a bírósági adósságrendezés kezdeményezésével függenek össze, és nyilatkozik arról, hogy bíróságon kívül adósságrendezés kezdeményezésére nem volt jogosult. Az adós az adósságrendezés kezdeményezéséről a hitelezőit írásban tájékoztatni köteles, és az ezt igazoló dokumentumokat a kérelméhez csatolja.

(3)* A Családi Csődvédelmi Szolgálat a) a 21. §

(3)bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől vagy b) a

(2)bekezdés szerinti kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül megvizsgálja a dokumentumokat abból a célból, hogy az adós jogosult-e adósságrendezési eljárás kezdeményezésére, továbbá elvégzi az adatok ellenőrzését a 23. §-ban foglaltak szerint.

(4)A Családi Csődvédelmi Szolgálat – az adós, adóstárs hitelviszonyból eredő tartozásainak és az adós, adóstárs által a pénzforgalmi szolgáltatókkal szemben fennálló tartozásállomány összevetése céljából – betekint a KHR tv. 5. §

(1)bekezdése szerinti adatbázisba, a KHR törvény mellékletének II. fejezet

1. pontjában szereplő adatok megismerése céljából. Ha az adós által megadott adatok nem egyeznek meg a KHR adataival, a Családi Csődvédelmi Szolgálat az adóst adategyeztetésre hívja fel, azzal a figyelemfelhívással, hogy az adósságrendezés folytatásának feltétele az adategyeztetés lefolytatása és annak eredményeképpen az adós által valótlan adatokat vagy nyilatkozatokat tartalmazó dokumentumok adós általi kijavítása. Ha az adós a felhívás kézhezvételétől számított 21 napon belül az adategyeztetési kötelezettségét nem teljesíti, a dokumentumok kiegészítése vagy kijavítása és azok benyújtása iránt nem intézkedik, a Családi Csődvédelmi Szolgálat – az adósságrendezés adós érdekkörében történő sikertelen kezdeményezésére tekintettel – az adós kérelmét és annak mellékleteit a bírósághoz továbbítja, és erről az adóst és a főhitelezőt értesíti.
2. §

(1)* A Családi Csődvédelmi Szolgálat az adós kérelme és annak mellékletei vizsgálata során az általa kezelt és a nyilvános adatbázisokból, valamint az Ákr. szerinti megkeresés útján, az adós által adott adatokat ellenőrzi, továbbá beszerzi mindazokat az adatokat a hatóságoktól, bíróságoktól, közjegyzői nyilvántartásokból, végrehajtó szervektől, amelyek szükségesek annak elbírálásához, hogy nincs-e olyan ok vagy körülmény, amely az adós adósságrendezés kezdeményezésének akadályát képezné. A megkeresett hatóságok az adatszolgáltatást soron kívül, de legfeljebb a kézhezvételtől számított 8 napon belül teljesítik. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Családi Csődvédelmi Szolgálat jogosult az adósságrendezés feltételeinek vizsgálatához szükséges adatot a nyilvántartó szerv nyilvántartásából elektronikusan igényelni, akkor az adatot így szerzi be.

(2)Az

(1)bekezdés szerinti vizsgálat során beszerzett adatokat a Családi Csődvédelmi Szolgálat továbbítja a főhitelezőnek. A Családi Csődvédelmi Szolgálat tájékoztatja a főhitelezőt az adós, adóstárs közhiteles nyilvántartásokban bejegyzett vagyonának tulajdonjogáról és vagyoni értékű jogáról, a vagyontárgyakat terhelő jogokról, folyamatban lévő eljárásokról, a nyilvántartásokban az adósságrendezés kezdeményezését megelőző öt naptári éven belül kötött jogügyletekre vonatkozó adatokról. Ha ezekből az ügyletekből arra lehet következtetni, hogy az adós, vagy az adóstárs a vagyonát az adósságrendezés előtt vagy annak kezdeményezését követően elvonta, a Családi Csődvédelmi Szolgálat erről a tényről értesíti a főhitelezőt, az adóst, adóstársat, és ezzel egyidejűleg – az adósságrendezés adós érdekkörében történő sikertelen kezdeményezésére tekintettel – az adós kérelmét és annak mellékleteit a bírósághoz továbbítja. 24. § * 25. §

(1)Ha a kérelem vagy az adatok, dokumentumok hiányosak vagy az azokban szereplő adatok, nyilatkozatok helyessége nem állapítható meg, vagy azok egymással ellentétesek, a Családi Csődvédelmi Szolgálat az adóst legfeljebb 15 napos határidő tűzésével a hiányzó adatok, dokumentumok pótlására, illetve adategyeztetésre hívja fel, azzal a figyelemfelhívással, hogy az adósságrendezés folytatásának feltétele az adategyeztetés lefolytatása és annak eredményeképpen az adós által hiányosan vagy valótlanul megadott adatokat vagy nyilatkozatokat tartalmazó dokumentumok adós általi kijavítása, a hiányzó dokumentumok benyújtása.

(2)Ha az adós az adategyeztetést elmulasztja vagy az

(1)bekezdésben foglaltakat nem teljesíti, a Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen kezdeményezésének tényét haladéktalanul bejegyzi az ARE nyilvántartásba, és erről írásban értesíti az adóst, a főhitelezőt, a biztosított hitelezőket, az egyéb kötelezetteket és – ha a rendelkezésére álló adatok szerint az adós ellen végrehajtási eljárás van elrendelve – a végrehajtást foganatosító hatóságot, illetve bírósági végrehajtót, továbbá az adósságrendezés adós érdekkörében történő sikertelen kezdeményezésére tekintettel az adós kérelmét és annak mellékleteit a bírósághoz továbbítja.

(3)* Az adós kérelme és melléklete megvizsgálásának, valamint ha szükséges, az adategyeztetés, illetve a hiánypótlás megtörténtéről és a 23. § szerinti vizsgálatok lefolytatásáról a Családi Csődvédelmi Szolgálat az adós részére igazolást állít ki, és az igazolást megküldi az adósnak és a főhitelezőnek.

(4)* A

(3)bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg a Családi Csődvédelmi Szolgálat a honlapján hirdetményt tesz közzé a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezéséről. A hirdetmény tartalmazza a bíróságon kívüli adósságrendezési kezdeményezés benyújtásának tényét, időpontját, az adósságrendezési ügy számát, az adós, adóstárs nevét, természetes személyazonosító adatait, lakcímadatait, a főhitelező nevét, elérhetőségét és felhívást arra, hogy a hitelezők 15 napon belül jelentsék be igényeiket az adósnak, adóstársnak és a főhitelezőnek. A hitelezőknek szóló felhívásban szerepeltetni kell, hogy a hitelező az igénybejelentésében jelölje meg a kötelezettet (kötelezetteket), a követelés jogalapját, tőkeösszegét és járulékait, és nyilatkozzon arról, hogy a követelés érvényesítése érdekében kezdeményezett-e fizetési meghagyásos eljárást, végrehajtást, zálogtárgy bíróságon kívüli értékesítését, óvadékkal biztosított követelés esetén az óvadék tárgyából történő kielégítés és az azt követő elszámolás megtörtént-e. A hitelezőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy van-e tudomása a végrehajtás korlátozása vagy megszüntetése iránti eljárásról.

(5)A hirdetményt

1. a)sikertelen bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezés esetén ennek a ténynek az ARE nyilvántartásba történő bejegyzése napján,
2. b)bíróságon kívüli sikeres adósságrendezés tényének az ARE nyilvántartásba történő bejegyzése napján a honlapról el kell távolítani, ezt követően a Családi Csődvédelmi Szolgálat a hirdetményt az archív állományba helyezi át, ahol az még a jogosultak által keresésre, lekérdezésre 10 évig hozzáférhető, a 10. év leteltekor az archív állományból haladéktalanul törölni kell.

(6)A hirdetmény kizárólag a hitelezői igényérvényesítésekre való felhívás közzétételének céljára, valamint a törvényben meghatározott feladatokat ellátó hatóságok, bíróságok feladatainak ellátásához szükséges adatok megismerésére szolgál, az abban nyilvánosságra hozott adatok más személyek vagy szervezetek által nem gyűjthetők, nem tárolhatók, nem továbbíthatók, semmilyen formában nem használhatók fel.

(7)* A Családi Csődvédelmi Szolgálat a hirdetmények adatainak megismerését keresőprogrammal biztosítja. A keresőprogram nem teszi lehetővé az adatbázis teljes tartalmának letöltését. A hirdetmény adataiba történő betekintéskor előzetesen nyilatkozni kell a

(6)bekezdésben foglalt kötelezettségek betartásáról és arról, hogy a betekintő a hirdetményben közzétett adatokból nem képez üzleti célú értékesítésre adatbázist, és a lekérdezett adatokat ilyen célra nem használja fel. 9. Az adósságrendezés kezdeményezésének joghatásai 26. §

(1)Az adós, adóstárs számláit, pénzügyi eszközeit vezető, pénzügyi eszközeit nyilvántartó pénzügyi intézmény, egyéb pénzforgalmi szolgáltató, befektetési szolgáltató az adósságrendezés kezdeményezésének tényét és az azzal összefüggő adatokat a kezdeményezés tudomásulvételétől a 25. §

(4)bekezdés szerinti hirdetmény közzétételéig banktitokként vagy az adott intézményre irányadó titokként kezeli.

(2)Az

(1)bekezdésben említett intézmény az adósságrendezés kezdeményezésének tudomásulvételétől csak az adósságrendezés keretei között érvényesítheti az adóssal, adóstárssal, egyéb kötelezettel szemben a hitelviszonyból fennálló jogviszony vagy egyéb jogviszony alapján fennálló követeléseit (ide nem értve a pénzforgalmi szolgáltatásokért fizetendő díjat), ezenkívül az adóssal fennálló jogviszonyból eredő beszámítási jogát is csak az adósságrendezés szabályai által lehetővé tett módon gyakorolhatja. Az

(1)bekezdésben említett intézmény továbbá nem tehet más olyan intézkedést sem, amely őt vagy ugyanahhoz a vállalatcsoporthoz tartozó intézményt vagy más hitelezőt előnyösebb helyzetbe hozna a többi hitelezőhöz képest. Ezen rendelkezések megszegése esetén a pénzügyi intézmény, egyéb pénzforgalmi intézmény az adóssal és a többi hitelezővel szemben kártérítési kötelezettséggel tartozik. Az adósságrendezés kezdeményezéséről szóló tudomásulvétel az adós, adóstárs, egyéb kötelezett erről szóló írásbeli bejelentése és a 25. §

(4)bekezdés szerinti hirdetmény közzététele közül a korábbi időpont. Az adós és az adóstárs egyetemlegesen felelős az írásbeli bejelentés késedelméből vagy valótlanságából eredő károkozásért.

(3)* Az adósságrendezés kezdeményezéséről értesített hitelező, továbbá értesítés hiányában a 25. §

(4)bekezdés szerinti hirdetmény közzétételétől a hitelező az adósságrendezés záró időpontjáig az adósságrendezés kezdeményezése miatt vagy az adós, adóstárs nemfizetésére vagy késedelmes fizetésére hivatkozással nem mondhatja fel a korábban létrejött hiteljogviszonyt, a 104. §

(1)bekezdés

1. d)pont
2. db)alpontja szerinti lakóingatlanra vonatkozóan kötött lízingszerződést, valamint az adós és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozói, élettársa mindennapi életviteléhez szükséges alapvető szolgáltatások nyújtását tartalmazó szerződéseket, és a közműszolgáltató a közüzemi szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások nyújtását nem szüneteltetheti, hitelszerződés alapján azonban nem köteles a hitelkeret rendelkezésre tartására, pénzkölcsön nyújtásának folytatására. A hitelező az adósságrendezés kezdeményezésének tudomásulvételétől csak az adósságrendezés keretei között érvényesítheti az adóssal, adóstárssal, egyéb kötelezettel szemben fennálló követeléseit.

(4)Az adós, adóstárs az adósságrendezésbe vonható vagyontárgyait, bevételeit az adósságrendezés kezdeményezésétől kezdve annak szem előtt tartásával kezeli, kiadásait úgy ésszerűsíti, hogy a hitelezők érdekeit ne veszélyeztesse, továbbá tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely az adósságrendezés célját meghiúsítaná vagy veszélyeztetné. Az adós adósságrendezésbe tartozó vagyont nem idegeníthet el, biztosítékul nem adhat, más módon sem terhelhet meg, vételi, visszavásárlási, elővásárlási jogot nem adhat, a vagyon használatát, hasznosítását sem engedheti át, a vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot nem alapíthat.

(5)* A Családi Csődvédelmi Szolgálat a 25. §

(4)bekezdése szerinti hirdetmény közzétételével egyidejűleg hatósági felhívással elrendeli az adósságrendezési eljárásra vonatkozó adat bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba és kezdeményezi az adósságrendezési eljárásra vonatkozó adat bejegyzését a közhiteles járműnyilvántartásokba. A bejegyzés hatálya azonos az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó bejegyzés hatályával.

(6)* Az adós és az adóstárs az adósságrendezés kezdeményezésétől kezdve pénzfizetésre vagy vagyoni érték szolgáltatására vonatkozó kötelezettséget csak a saját és együtt élő hozzátartozói mindennapi életviteléhez, illetve az egyéni vállalkozása folytatásához szükséges, a rendes gazdálkodást meg nem haladó mértékben vállalhat, újabb hitel- vagy kölcsönszerződést – ha e törvény kivételt nem tesz – nem köthet, pénzeszközeit tartós befektetési formában nem helyezheti el, továbbá nem tehet olyan ingyenes kötelezettségvállalást, nem köthet olyan aránytalan értékkülönbözetet tartalmazó vagy más olyan jogügyletet és nem tehet olyan jognyilatkozatot, amely a vagyoni helyzetét, fizetési és törlesztési képességét az adósságrendezés elrendelésének időpontjára hátrányosan befolyásolná vagy az adósságrendezési képessége javulását rontaná. Az adós, adóstárs nem hozhat továbbá más olyan intézkedést sem, amely alkalmas arra, hogy valamely hitelezőjét jogellenesen előnyben részesítse a többivel szemben, vagy amely valamely hitelezője kijátszását célozza vagy azt eredményezheti.

(7)Az adós, adóstárs az adósságrendezés kezdeményezését követően megteszi a szükséges intézkedéseket az adósságrendezésbe tartozó vagyon értékének megőrzése, állagának megtartása, a vagyonvesztés elkerülése, a vagyon és a bevételek adósságkezelési célra történő rendelkezésre tartása érdekében.

(8)Az adós, adóstárs a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésétől nem teljesítheti a szerződésben vagy egyoldalú jogügyletben ellenszolgáltatás nélkül vállalt pénzfizetésre, tartozásátvállalásra, tartozáselvállalásra, teljesítésátvállalásra, kezességvállalásra vagy más helytállásra vonatkozó kötelezettségeit. Ezen követelésekre vonatkozó igényt a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás alatt az adóssal szemben nem lehet érvényesíteni, a követelésekre vonatkozó igény elévülése nyugszik.

(9)* Az adósságrendezés kezdeményezésétől az adósságrendezés záró időpontjáig az adós, illetve az adóstársak egymásra és más személyekre nem engedményezhetik sem a már esedékessé vált, sem pedig a később esedékessé váló pénzbeli vagy vagyoni követeléseiket; az ezzel ellentétes rendelkezés semmis. Az adós, az adóstársa, és az adósságrendezési eljárásban részt vevő egyéb kötelezett köteles a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, az bírósági adósságrendezési egyezségben és a bírósági adósságtörlesztési határozatban meghatározott követelése érvényesítésére a jogszabályok szerinti igényérvényesítési eljárásokat kezdeményezni, ennek megtörténtéről a főhitelezőt és a bírósági adósságrendezési eljárásban a családi vagyonfelügyelőt tájékoztatnia kell. Ezekben az igényérvényesítési eljárásokban az adóst, az adóstársat és az egyéb kötelezettet illetékre kiterjedő részleges költségfeljegyzési jog illeti meg.

(10)Az adósságrendezés kezdeményezésétől az adós – ha e törvény kivételt nem tesz – sem egyoldalúan, sem a másik fél egyetértésével nem változtathatja meg az adósságrendezés hatálya alá eső jogviszonya tartalmát vagy jogcímét; az ezzel ellentétes rendelkezés hatálytalan.

(11)Az adósságrendezési eljárás kezdeményezése előtt keletkezett 50 000 forintot meg nem haladó, bírósági vagy hatósági úton behajtható tartozásokat az adósnak az eljárás kezdeményezésekor elkülönítetten be kell mutatnia. Ezeket a tartozásokat adós – ha tartozás jogcíme, összege okirattal igazolható – az adósságrendezési eljárás alatt a családi vagyonfelügyelő előzetes jóváhagyásával és akkor lehet kifizetni, ha az nem veszélyezteti a folyamatos törlesztési kötelezettség, továbbá az egyezségben, illetve törlesztési határozatban megállapított törlesztési kötelezettség teljesítését. Ezek a követelések a Ptk. szerinti ügyleti kamattal kamatoznak, és elévülésük az adósságrendezési eljárás alatt nyugszik.

(12)Ha az adós az e §-ban meghatározott kötelezettségeit megszegi, a Családi Csődvédelmi Szolgálat adósságrendezés adós érdekkörében történő sikertelen kezdeményezésére tekintettel az adós kérelmét és annak mellékleteit a bírósághoz továbbítja, ha pedig a bíróság már elrendelte az adósságrendezést, az eljárás megszüntetését kezdeményezi. 27. § A 25. §

(4)bekezdés szerinti hirdetmény közzétételének napjától az adós vagy az adóstárs vagyontárgyán alapított óvadékból a jogosult a követelését közvetlenül kielégítheti, a fennmaradó összeggel 5 napon belül köteles az adóssal elszámolni, és az elszámolásról a Családi Csődvédelmi Szolgálatot értesíteni. 28. §

(1)A Családi Csődvédelmi Szolgálat az adós, adóstárs által tett nyilatkozatok és a végrehajtást foganatosító szervezetektől beszerzett adatok alapján haladéktalanul bejelenti az adóssal, adóstárssal, illetőleg az eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezettel szemben végrehajtási eljárást folytató önálló bírósági végrehajtónak, illetve más végrehajtást foganatosító szervnek az adósságrendezési eljárás kezdeményezésének benyújtását. Az adósságrendezés kezdeményezésének benyújtásáról szóló értesítés végrehajtó általi kézhezvételétől kezdve – az adóssal, a kezessel, egyéb egyetemleges kötelezettel és a dologi kötelezettel szemben – a velük szemben fennálló követelések behajtása iránt folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban eljárási cselekmény, intézkedés nem foganatosítható, a végrehajtási ügy szünetel, a felek és az egyéb kötelezettek által a szünetelés időtartama alatt tett nyilatkozatok is hatálytalanok; ettől az időponttól minden határidő nyugszik. Az eljáró végrehajtó a szünetelésre tekintettel díjjegyzék kibocsátására nem jogosult. Ezt követően a végrehajtási eljárásban már nem lehet újabb árverési hirdetményt közzétenni, a szünetelés előtt már közzétett árverési hirdetmény alapján az árverést a végrehajtó akkor lefolytatja le, ha a licitálás már megkezdődött, és érvényes licitajánlat érkezett. Ha az árverés érvényes és eredményes, az abból befolyt vételárat a végrehajtó a Vht. szabályai szerint osztja fel a végrehajtást kérők között.

(2)Az

(1)bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azokban a végrehajtási eljárásokban is, amelyekben a kölcsönszerződésből eredő követelést biztosító zálogszerződésben vagy kezesi kötelezettségvállaló nyilatkozatban foglaltak kikényszerítése a végrehajtás tárgya, vagy az eljárás végrehajtást kérője, illetve adósa a kölcsönszerződésben vagy abból eredő követelést biztosító szerződésben részes fél jogutódja, amennyiben az egyéb kötelezett részt vesz.

(3)Az adósságrendezési eljárásban felhívás ellenére részt nem vevő egyéb kötelezettel szemben az adóssal közös tartozás behajtása érdekében folyamatban lévő végrehajtási eljárás korlátozás nélkül folytatódik azzal, hogy a végrehajtást kérő a behajtott követelés összegét havonta köteles bejelenteni a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére.

(4)Az adósságrendezés kezdeményezésének benyújtásáról szóló értesítés kézhezvételétől, illetve a 25. §

(4)bekezdése szerinti hirdetmény közzétételétől kezdve az adós, adóstárs biztosítékul lekötött vagyonára vonatkozóan bírósági végrehajtáson kívüli értékesítés csak akkor folytatható le, ha az árverési hirdetményt már korábban közzétették, annak alapján a licitálás megkezdődött és érvényes ajánlat is benyújtásra került. Ebben az esetben, ha az árverés érvényes, a vételárral a zálogjogosult a Ptk. és a zálogtárgyak bíróságon kívüli értékesítéséről szóló jogszabályok szerint számol el az adóssal. Az adós vagyonára vezetett végrehajtás korlátozása vagy megszüntetése iránti perek szünetelnek, az értékesítésre vonatkozó cselekmények nem folytathatók, a régi Ptk. szerinti szabályok szerint kikötött biztosítéki célú vételi jog, vételi jog, visszavásárlási jog nem gyakorolható, biztosítéki célú engedményezésen alapuló követelésből eredő jog, továbbá az adóssal szemben pénzkövetelés érvényesítése csak az adósságrendezés keretében, hitelezőként bejelentkezve érvényesíthető; az ezzel ellentétes intézkedések hatálytalanok. Az adósságrendezés kezdeményezésének benyújtásáról szóló tudomásulvétel az adós erről szóló írásbeli bejelentése és a 25. §

(4)bekezdés szerinti hirdetmény közzététele közül a korábbi időpont. Az adós felelős az írásbeli bejelentés késedelméből vagy valótlanságából eredő károkozásért.

(5)Az adósságrendezési eljárásban felhívás ellenére részt nem vevő egyéb kötelezettel szemben az adóssal közös tartozás behajtása érdekében folyamatban lévő bírósági végrehajtáson kívüli zálogértékesítés korlátozás nélkül folytatódhat azzal, hogy a zálogjogosult az értékesítésből származó bevétellel haladéktalanul köteles elszámolni az adóssal.

(6)A hitelezői követeléseknek az adós által nem vitatottként történő bejelentése, illetve nem vitatottként történt elfogadása nem jelenti a követelés teljes összegének elismerését, amennyiben később jut az adós tudomására olyan körülmény vagy bizonyíték, amelyre tekintettel kérheti a tartozás összegének módosítását. 29. §

(1)* Az adósságrendezés kezdeményezésének meghatározott joghatásai – a 33. §

(1)bekezdés a) pontjában meghatározott eset kivételével – az adósságrendezési eljárás elrendelése iránti kérelem bíróság általi visszautasításáról vagy elutasításáról szóló végzés jogerőre emelkedésének napján elenyésznek. Az adósságrendezési eljárás elrendelése iránti kérelemnek a 33. §

(1)bekezdés a) pontja alapján történő visszautasítása esetén az adósságrendezés kezdeményezésének meghatározott joghatásai a 33. §

(4)bekezdésében meghatározott határidő lejártáig fennmaradnak.

(2)Az

(1)bekezdésben meghatározott esetekben az ott említett tényről – annak bekövetkeztéről történt tudomásszerzését követő 8 napon belül, a határozat másolatának megküldésével – a családi vagyonfelügyelő köteles írásban tájékoztatni

1. a)az ismertté vált újabb hitelezőket,
2. b)folyamatban lévő végrehajtási eljárás esetén a végrehajtást foganatosító hatóságot, illetve bírósági végrehajtót,
3. c)az eljárásban részt nem vevő egyéb kötelezetteket.

(3)* Az adósságrendezési eljárás elrendelése iránti kérelem bíróság általi visszautasításáról vagy elutasításáról szóló jogerős végzés kézhezvételét követő 8 napon belül a Családi Csődvédelmi Szolgálat a 25. §

(4)bekezdése és 31. §

(4)bekezdése szerinti hirdetmény visszavonásáról tesz közzé hirdetményt a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapján.

1. A bíróságon kívüli adósságrendezés lefolytatása, adósságrendezési megállapodás
2. §

(1)Ha a főhitelező vállalja a bíróságon kívüli adósságrendezés koordinálásával összefüggő feladatokat, és az adós ennek költségátalányát előlegezte, a főhitelező a 25. §

(3)bekezdés szerinti igazolás kézhezvételét követő 30 napon belül az adós, adóstárs bevonásával összeállítja az eljárásban részt vevők és egyéb kötelezettek listáját, az elérhetőségükre, valamint a hitelezői követelésekre vonatkozó adatokkal.

(2)* A főhitelező az adós, adóstárs bevonásával az adósság rendezésére és az adós fizetőképességének helyreállítására vonatkozóan – figyelembe véve az adós 19. §

(2)bekezdése alapján tett nyilatkozatát is – megállapodástervezetet készít, amelyet az adós aláírásával is ellátva megküld minden hitelező és az egyéb kötelezettek számára.

(3)* A

(2)bekezdés szerinti megkeresésben a főhitelező felhívja a hitelezőket, hogy az adósságrendezési megállapodástervezetre a kézhezvételtől számított 15 napon belül észrevételeket, javaslatokat tehetnek, és ezeket juttassák el a főhitelezőnek és postai úton az adósnak.

(4)* A beérkezett észrevételek, javaslatok figyelembevételével – szükség szerint a hitelezőkkel rövid úton is egyeztetve az egyes feltételeket – a főhitelező az adós, adóstárs bevonásával az adósságrendezési megállapodástervezetet szükség szerint átdolgozza, kiegészíti, és az átdolgozott megállapodás tervezetet a főhitelező – az adós, adóstárs és az adósságrendezési eljárásban kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett aláírásával is ellátva – megküldi a hitelezők, valamint az egyéb kötelezettek számára.

(5)* A

(4)bekezdés szerinti megkeresésben a főhitelező felhívja a hitelezőket, hogy egyetértésük esetén az átdolgozott adósságrendezési megállapodás tervezetet mint szerződéses ajánlatot a kézhezvételtől számított 15 napon belül cégszerű aláírással – magánszemély esetén a hitelező aláírásán kívül két tanú aláírásával is ellátva – juttassák el a főhitelezőnek és az adósnak. A hitelező felhívásának tartalmaznia kell, hogy újabb kiegészítő vagy a megállapodástervezettől eltérő feltételeket a hitelező nem alkalmazhat az elfogadó nyilatkozatában.

(6)Az adósságrendezési megállapodás akkor jön létre, ha annak szövegére valamennyi érintett hitelező és az adós, adóstárs, valamint az adósságrendezésben kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett alakilag érvényes elfogadó nyilatkozatot tett és azt visszaküldte a főhitelezőnek és az adósnak, adóstársnak. Az adósságrendezési megállapodás létrejöttének napja az utolsó elfogadó nyilatkozat főhitelező általi kézhezvételének napja.

(7)Az adósságrendezési megállapodás megkötésekor az államháztartási szervezet vagy egyéb köztartozásként végrehajtandó követelés jogosultja, valamint az a szervezet, akire a köztartozást engedményezték, az adós és az adóstárs javára tartozás-elengedést, fizetési könnyítést, kamatmentes fizetési átütemezést adhat.

(7a)* A bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban az adós és az adóstárs megállapodik a hitelezőkkel az adósságrendezés részletes feltételeiről, így különösen

1. a)a hitelezők által az adós számára engedélyezett fizetési engedményekről (a tőketartozásra, valamint annak kamataira és egyéb járulékaira vonatkozóan),
2. b)a hitelezők által az adós számára engedélyezett fizetési átütemezésekről, a törlesztési részletekről, határidőkről,
3. c)a devizában fennálló adósságnak az adós számára kedvezőbb árfolyamon történő átváltásáról vagy a későbbi törlesztőrészletek fizetésekor az adós mentesítéséről az árfolyamkockázat viselése alól,
4. d)az adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőzően megindított végrehajtási eljárások, illetve zálogtárgy-értékesítési eljárások során lefoglalt vagyon adósságrendezésre fordításának módjáról, a zálogjog, a végrehajtási jog törlése, illetve a végrehajtási eljárás megszüntetése kezdeményezésének feltételeiről,
5. e)az adós és az adóstárs által a bíróságon kívüli adósságrendezéssel összefüggésben vállalt, a fizetőképessége helyreállítására és a hitelezőkkel szemben fennálló tartozásai rendezésére vonatkozó egyéb kötelezettségekről,
6. f)az adósságrendezés érdekében történő vagyonértékesítési kötelezettségekről, figyelemmel az adós és a vele együtt élő hozzátartozók lakhatásával, valamint a foglalkozás, vállalkozás gyakorlásához szükséges vagyontárgyak megtartásával összefüggő méltánylandó körülményekre,
7. g)a megállapodásban részt vevő felek közötti együttműködésről, az adósnak a megállapodás teljesítésével összefüggésben a hitelezők tájékoztatására vonatkozó kötelezettségeiről,
8. h)a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban létrejött megállapodás módosítására vonatkozó szabályokról, lehetőségekről.

(7b)* Ha a megállapodás szerint az adós olyan ingatlanát kell értékesíteni, amelyre végrehajtási jog van bejegyezve, az ingatlan értékesítését követően a Családi Csődvédelmi Szolgálat megkeresi a végrehajtót. A megkereséshez csatolni kell az adósságrendezési megállapodást és az adós nyilatkozatát a vételárból a végrehajtást kérő részére történő kifizetésről.

(8)Az adósságrendezési megállapodás és az azt elfogadó nyilatkozatok másolatát a főhitelező a kézhezvételtől számított 8 napon belül megküldi

1. a)az adós, adóstárs,
2. b)a hitelezők,
3. c)az egyéb kötelezettek,
4. d)a Családi Csődvédelmi Szolgálat,
5. e)a végrehajtást foganatosító hatóság, illetve a bírósági végrehajtó részére, és az értesítésben megjelöli az adósságrendezési megállapodás létrejöttének dátumát.

(9)* A Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli sikeres adósságrendezés tényét 8 napon belül bejegyzi az ARE nyilvántartásba. Erről az adatról a családi vagyonfelügyelő írásbeli megkeresésre tájékoztatást ad azoknak, akik hitelt érdemlően, okirattal vagy annak hiteles másolatával igazolják, hogy az adóssal szemben az adósságrendezés kezdeményezésekor pénzfizetésre irányuló követeléssel rendelkeztek az adóssal szemben, de hitelezőként az adósságrendezésbe nem jelentkeztek be. Az említett hitelezői megkeresés és a hitelező tájékoztatásának tényéről a családi vagyonfelügyelő 8 napon belül írásban tájékoztatja az adóst, adóstársat és a főhitelezőt.

(9a)* Az adósságrendezési megállapodás módosítása esetén az erre vonatkozó adatot, a megállapodás módosítását, valamint a megállapodás módosítással egységes szerkezetbe foglalt szövegét a főhitelező a megállapodás módosítását követő 15 napon belül küldi meg az adós, adóstárs, egyéb kötelezett, a hitelezők, valamint a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére.

(10)* A Családi Csődvédelmi Szolgálat a megállapodást, valamint a megállapodás módosítását az ARE dokumentumtárában a beérkezést követő tizedik év utolsó napjáig őrzi meg. 11. Sikertelen bíróságon kívüli adósságrendezés 31. §

(1)Ha a) a 25. §

(3)bekezdés szerinti igazolás főhitelező általi kézhezvételétől számított 90 napon belül – amennyiben a hitelezők között a főhitelezőn és kapcsolt vállalkozásain kívül más hitelezők vannak, akkor 120 napon belül – nem jön létre a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, vagy b) a főhitelező bejelenti a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak, hogy a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás felmondásának lenne helye, tekintettel az olyan, a 25. §

(4)bekezdése szerint bejelentett és igazolt hitelezői követelésre, amelynek bejelentését az adós, adóstárs a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésekor, illetve a bíróságon kívüli adósságrendezés alatt elmulasztotta, vagy

1. c)a főhitelező vagy a hitelezők bármelyike a Családi Csődvédelmi Szolgálat számára bejelenti, hogy az adós, adóstárs az e törvényben vagy az adósságrendezési megállapodásban vállalt kötelezettségeit felhívás ellenére 30 nap múlva sem teljesíti, a főhitelező ezt a tényt elektronikusan bejelenti a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak, és erről a bejelentésről írásban az adóst, adóstársat az egyéb kötelezetteket és a hitelezőket értesíti, az
2. a)pont szerinti esetben pedig ha volt adósságrendezési megállapodásra vonatkozóan javaslat, azt is eljuttatja a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak, megjelölve, hogy az abban foglaltakat melyik hitelezői követelésre vonatkozóan nem fogadták el.

(2)Az

(1)bekezdés szerinti esetben a Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen lefolytatását az ARE nyilvántartásba bejegyzi.

(3)A Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli adósságrendezés 25. §

(2)bekezdése szerinti sikertelen kezdeményezésének vagy a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen lefolytatásának tényét haladéktalanul bejegyzi az ARE nyilvántartásba, és erről írásban értesíti az adóst, a főhitelezőt, a biztosított hitelezőket, az egyéb kötelezetteket és – ha a rendelkezésére álló adatok szerint az adós ellen végrehajtási eljárás van elrendelve – a végrehajtást foganatosító hatóságot, illetve bírósági végrehajtót.

(4)Ha a Családi Csődvédelmi Szolgálat az

(1)bekezdés a) pontja szerinti okból a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen lefolytatásának tényét állapította meg, a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapján hirdetményt tesz közzé arról, hogy az adós bírósági adósságrendezést kezdeményezett, és felhívja az ismert és ismeretlen hitelezőket követeléseik 30 napon belüli bejelentésére, és a 88. §

(3)bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartásba-vételi díjnak a Családi Csődvédelmi Szolgálat erre a célra nyitott kincstári számlájára történő befizetésére. A hirdetményben fel kell hívni a hitelezők figyelmét az 1. §

(3)bekezdésében foglalt jogkövetkezményekre.

(4a)* A

(4)bekezdés szerinti hirdetményre a 25. §

(6)és

(7)bekezdésben foglaltakat is alkalmazni kell.

(5)* A Családi Csődvédelmi Szolgálat az adós bírósági adósságrendezés iránti, 19. §

(13)bekezdés szerinti kérelmét, annak mellékleteit, valamint a bíróságon kívüli adósságrendezés dokumentumait eljuttatja az adós lakóhelye szerinti, hatáskörrel, illetékességgel rendelkező bíróságnak. A dokumentumokhoz elektronikusan csatolni kell a kérelemnek és mellékleteinek informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett, szerkeszthető formátumú változatát. A Családi Csődvédelmi Szolgálat csatolja továbbá az ARE nyilvántartásba történő bejegyzések adatait és a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok másolatát is.

(6)* A Családi Csődvédelmi Szolgálat a

(5)bekezdés szerinti dokumentumok csatolásakor közli a bírósággal az ad