2011. évi CLXII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

(1)A bíró ítélkező tevékenységében független.

(2)A bíró a bírósági szervezet tagjaként szolgálatot teljesít. 2. §

(1)A bírót az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.

(2)* A Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg.

(3)A bíró mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az OBH elnökének javaslatára a köztársasági elnök dönt. A mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az OBH elnökének javaslatára a köztársasági elnök teszi meg.

(4)Az ülnököt az igazságszolgáltatásban való részvételével összefüggő cselekmény tekintetében mentelmi jog illeti meg. Az ülnök bíróság vagy más hatóság előtt – megbízatásának ideje alatt és azt követően – nem vonható felelősségre az igazságszolgáltatásban való részvétele miatt, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a mentesség nem vonatkozik a szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal való visszaélésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint az ülnök polgári jogi felelősségére. A mentesség kiterjed a közhatalmat gyakorló személy vagy közszereplő politikus sérelmére elkövetett becsületsértésre, valamint – amennyiben az ülnöknek nem volt tudomása arról, hogy a közlés a lényegét tekintve valótlan – rágalmazásra.

(5)Az ülnök mentelmi jogának felfüggesztésére és a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedés megtételére a

(3)bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

1. A bírói szolgálati viszony létrejötte
2. §

(1)A bíró szolgálati viszonya kinevezéssel jön létre.

(2)A bírót a köztársasági elnök nevezi ki.

(3)Kinevezésre kerül sor, ha

1. a)a pályázati eljárás során olyan személy nyeri el a pályázatot, aki nem áll bírói szolgálati viszonyban;
2. b)a törvény rendelkezései szerint pályázat kiírása nélkül olyan személyt kell kinevezni, aki nem áll bírói szolgálati viszonyban;
3. c)* a határozott időre kinevezett bíró határozatlan idejű kinevezést kap;
4. d)a katonai bíró katonai bírói tisztségének megszüntetésével egyidejűleg a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén bírói kinevezést kap.

(4)Ha a köztársasági elnök által korábban felmentett bírót a munkaügyi jogvita alapján bírói tisztségébe vissza kell helyezni, a köztársasági elnök a felmentést megelőző kinevezés szerinti határozott vagy határozatlan idejű kinevezést ad.

(4a)*

(5)A kinevezésre vonatkozó javaslat és a kinevezési okirat tartalmazza a bírói szolgálati viszony kezdetét, valamint határozott idejű kinevezés esetén a bírói szolgálati viszony időtartamát, határozatlan idejű kinevezés esetén az erre való utalást. 3. A bírói kinevezés feltételei 4. §

(1)* Magyarországon bíróvá az a harmincötödik életévét betöltött személy nevezhető ki, aki

1. a)magyar állampolgár,
2. b)nem áll a cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt,
3. c)egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,
4. d)a jogi szakvizsgát letette,
5. e)vállalja, hogy e törvény rendelkezéseinek megfelelően vagyonnyilatkozatot tesz,
6. f)legalább két évig a bíróságon kívül joggyakorlatot folytatott és legalább egy évig
7. fa)bírósági titkárként, alügyészként, ügyvédként, közjegyzőként, jogtanácsosként dolgozott,
8. fb)kormánytisztviselőként, illetve köztisztviselőként központi közigazgatási szervnél közigazgatási, illetve jogi szakvizsgához kötött munkakörben dolgozott,
9. fc)korábban alkotmánybíróként, bíróként, katonai bíróként, ügyészként működött,
10. fd)nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél ítélkezett, vagy az igazságszolgáltatással összefüggő tevékenységet folytatott,
11. g)a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye alapján a bírói hivatás gyakorlására alkalmas.

(2)Nem nevezhető ki bíróvá az a személy,

1. a)aki büntetett előéletű,
2. b)aki egyetemi jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
3. c)aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította
4. ca)szándékos bűncselekmény miatt kiszabott ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
5. cb)szándékos bűncselekmény miatt kiszabott öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
6. cc)szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
7. cd)* szándékos bűncselekmény miatt kiszabott elzárás, közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
8. ce)szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,
9. cf)gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
10. cg)gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
11. ch)* gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott elzárás, közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,
12. d)akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,
13. e)akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,
14. f)* aki büntetőeljárás − ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást − hatálya alatt áll,
15. g)* akit bíróként, ügyészként, kormánytisztviselőként, állami tisztviselőként, köztisztviselőként, közjegyzőként, ügyvédként, végrehajtóként, egészségügyi alkalmazottként, közalkalmazottként, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának tagjaként vagy rendvédelmi alkalmazottjaként, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági állomány tagjaként vagy nemzetbiztonsági alkalmazottjaként, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatottként, igazságügyi alkalmazottként, alügyészként, ügyészségi fogalmazóként, ügyvédjelöltként, közjegyzőhelyettesként fegyelmi eljárásban a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel sújtottak, mindaddig, amíg a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
16. h)* akinek a részére öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást vagy olyan más pénzbeli ellátást folyósítanak, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani,
17. i)* aki betöltötte a 90. §
18. ha)alpontjában meghatározott életkort.

(3)Az

(1)bekezdés f) pontjában írt kötelező bírósági titkári működés időtartamába legfeljebb 6 hónap beszámítható annak, aki legalább 3 évig az

(1)bekezdés f) pontjában nem említett jogi szakvizsgához kötött munkakörben működött.

(4)* A 3. §

(4)bekezdése szerinti esetben az OBH elnöke a kinevezésre vonatkozó javaslatának felterjesztése előtt megvizsgálja a kinevezési feltételeknek való megfelelést is. Ha a kinevezésre vonatkozó javaslatra a bírói szolgálati viszony megszűnését követő 3 hónapon belül kerül sor, a kinevezésre javasolt személy mentesül a 12. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti igazolás bemutatásának kötelezettsége alól. A kinevezésre javasolt személy mentesül a 12. §

(1)bekezdés c) pontja szerinti igazolás bemutatásának kötelezettsége alól.

1. A katonai és a szabadalmi ügyekben eljáró bíró kinevezésének különös feltételei
2. §

(1)A katonai bíróvá való kinevezés előfeltétele az is, hogy a kinevezendő személy a Magyar Honvédség hivatásos tisztje legyen. A kinevezésre történő előterjesztéshez a honvédelemért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges. A katonai bírót erre a tisztségre kell kinevezni.

(2)* A katonai bírót a Honvéd Vezérkar főnöke – a kinevezéssel egyidejűleg – rendelkezési állományba helyezi. A katonai bíró szolgálatát a bírói tisztsége megszűnéséig a bírósági szervezetnél teljesíti.

(3)A köztársasági elnök – az OBH elnökének javaslatára – a 4. §

(1)bekezdés c),

1. d)és
2. f)pontjaiban meghatározott feltételek alól felmentést adhat a szabadalmi ügyekben eljáró bíró esetében, feltéve, hogy a kinevezendő személy egyetemi végzettséggel rendelkezik. 5. Pályaalkalmassági vizsgálat 6. §

(1)A pályaalkalmassági vizsgálat magában foglalja az egészségi, fizikai és pszichikai alkalmassági vizsgálatot. Ennek során vizsgálni kell a bírói munka végzését kizáró vagy számottevően befolyásoló pszichikai és egészségi okokat, valamint a bíró személyiségének intelligencia- és karakterjellemzőit. Jogszabályban meghatározott szempontok szerint állást kell foglalni abban a kérdésben, hogy a jelölt személyiségjegyei alapján a bírói munka elvégzésére várhatóan alkalmas-e.

(2)A pályaalkalmassági vizsgálatot és pályaalkalmassági felülvizsgálatot az igazságügyért felelős miniszter által – az OBH elnökének egyetértésével – kijelölt igazságügyi szakértőkből álló szakértői bizottság végzi. A vizsgálandó kompetenciák felsorolását e törvény 5. melléklete tartalmazza.

(3)A vizsgálatról készített részletes értékelést is tartalmazó szakmai vélemény és az alkalmasságra vonatkozó megállapítás – ha rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat elvégzését szükségessé tevő körülmény nem merül fel – három évig érvényes és új pályázat benyújtása esetén felhasználható.

(4)A pályaalkalmassági vizsgálatról készített részletes értékelést is tartalmazó szakmai véleményt, amely rögzíti az alkalmasságra vonatkozó megállapítást, meg kell küldeni a pályázónak.

(5)A pályaalkalmassági vizsgálat költségét a pályázó viseli. Az OBH elnöke a pályaalkalmassági vizsgálat költségét a nyertes pályázónak visszatéríti.

(6)A pályaalkalmassági vizsgálat és pályaalkalmassági felülvizsgálat szempontjainak, módjának és eljárásának részletes szabályairól külön jogszabály rendelkezik. II. FEJEZET A BÍRÓI PÁLYÁZATI ELJÁRÁS 6. A pályázat kiírása 7. §

(1)A bírói álláshelyre – a 8. §-ban meghatározott esetek kivételével – pályázatot kell kiírni.

(2)A kiválasztás során garantálni kell, hogy a bírói álláshelyet nyilvános és valamennyi – a jogszabályi, valamint a pályázati felhívásban meghatározott feltételeket teljesítő – pályázó számára egyenlő esélyt biztosító, e törvényben szabályozott pályázati eljárás eredményeként a legalkalmasabb jelölt nyerje el. 8. §

(1)Nem kell pályázatot kiírni a) * a 3. §

(4)bekezdésében, b) a 23. §

(3)bekezdésében, c) a 24. §

(3)bekezdésében, d) a 34. §

(2)bekezdésében, e) az 58. §

(3)és

(4)bekezdésében, f) * a 62/C. §

(3)bekezdésében, g) a 64. §

(2)bekezdésében, valamint h) a 97. §

(3)bekezdésében meghatározott esetben.

(2)Nem kell pályázatot kiírni abban az esetben sem, ha a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény alapján a Kúria elnökét vagy elnökhelyettesét, az OBH elnökét vagy elnökhelyettesét, vagy más bírósági vezetőt vezetői megbízatásának megszűnését követően tényleges bírói álláshelyre osztják be.

(3)* Ha az országgyűlési vagy az európai parlamenti képviselő, illetve a nemzetiségi szószóló a megválasztása előtt bíró volt és a képviselői megbízatásának megszűnésekor úgy nyilatkozott, hogy bíróvá történő ismételt kinevezését kéri, valamint a bírói kinevezéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik (ide nem értve a pályaalkalmassági vizsgálaton való részvételt) akkor őt kérelmére, pályázat kiírása nélkül, a köztársasági elnök – az OBH elnökének javaslatára – határozatlan időre bíróvá kinevezi. Ezt követően a bírót az OBH elnöke tényleges bírói álláshelyre, indokolt esetben tanácselnöki munkakörbe osztja be a bíró képviselővé történő megválasztását megelőző vagy azzal legalább azonos szintű, lehetőleg a bíró lakóhelye szerinti szolgálati helyre. 9. §

(1)A pályázat kiírására az OBH elnöke jogosult.

(2)A bíróság elnöke a bíró felmentése esetén a felmentés kezdeményezésével egyidejűleg, a bírói szolgálati viszony egyéb okból történő megszűnése esetén a bírói szolgálati viszony megszűnéséhez vezető okról való tudomásszerzéstől számított 8 munkanapon belül értesíti az OBH elnökét az álláshely megüresedéséről.

(3)Az OBH elnöke a bírói szolgálati viszony megszűnéséről való tudomásszerzést követő 15 napon belül tájékoztatja a bíróság elnökét, hogy a megüresedő bírói álláshelyre pályázatot ír ki, vagy a pályázatot nem írja ki, az álláshelyet másik bírósághoz csoportosítja át, a megüresedő álláshely betöltésére irányuló pályázat kiírásáról legkésőbb a tudomásszerzést követő 6 hónapon belül dönt, vagy az álláshelyet a törvény alapján pályázat kiírása nélkül tölti be. 10. §

(1)A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a bírói kinevezéshez szükséges valamennyi feltételt.

(1a)* Ha a pályázat olyan járásbíróság álláshelyére kerül kiírásra, amelynek szervezeti egységeként törvénykezési hely működik, a pályázati felhívásban utalni kell a 26/A. §-ban foglaltakra.

(2)Jogszabályban nem szereplő pályázati feltétel a munkakörhöz szükséges speciális szakismeret esetén, ahhoz kapcsolódóan írható elő; erről a pályázókat a pályázati felhívásban külön tájékoztatni kell. A pályázati feltételekben rögzíteni kell azt is, ha a pályázat e törvény 33. §-a szerint kerül kiírásra.

(3)* A pályázati felhívást a bíróságok hivatalos lapjában, valamint a bíróságok központi internetes honlapján (a továbbiakban: központi honlap) bárki számára hozzáférhető módon közzé kell tenni. 7. A pályázat benyújtása 11. § *

(1)A pályázatot azon bíróság elnökéhez kell benyújtani, amelynek bírói álláshelyére a pályázati felhívás szól.

(2)A bíróság elnöke a pályázót meghallgathatja.

(3)A járásbíróságra kiírt pályázat esetén a járásbíróság elnöke a pályázatot a pályázati határidő leteltét követő 5 munkanapon belül megküldi a törvényszék elnökének. A járásbíróság elnöke a pályázót a pályázat megküldését megelőzően hallgathatja meg. 12. §

(1)A bírói álláshelyre pályázónak a pályázat benyújtásakor

1. a)igazolnia kell a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, valamint
2. b)* hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolnia kell azt a tényt, hogy a 4. §

(2)bekezdés a)–

1. f)pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn,
2. c)igazolnia kell, hogy rendelkezik érvényes pályaalkalmassági vizsgálati eredménnyel.

(2)A pályázatban fel kell tüntetni a pályázó rövid úton történő elérhetőségét (elektronikus levélcím, telefon-, illetve telefax-szám stb.). 13. § *

(1)Ha a pályázó pályázata elkésett, azt a bíróság elnöke – a

(2)bekezdésben foglalt kivétellel – elutasítja. A bíróság elnöke a hiányos pályázatot benyújtó pályázót [12. §, 45. §

(1)bekezdés] rövid határidő tűzésével felhívja a hiányok pótlására, ennek elmulasztása esetén a pályázatot elutasítja.

(2)Ha a járásbíróság elnökéhez benyújtott pályázat hiányos vagy elkésett, a járásbíróság elnöke az

(1)bekezdésben foglalt intézkedések megtétele érdekében a pályázatot haladéktalanul megküldi a törvényszék elnökének.

(3)Az

(1)bekezdés szerinti elutasító döntést a pályázó 3 napon belül az elsőfokú szolgálati bíróság előtt kifogásolhatja. Az elsőfokú szolgálati bíróság a kifogást, annak előterjesztését követő 8 napon belül – a felek meghallgatása nélkül, tanácsülésen – bírálja el, és döntését nyomban közli a pályázóval és a bíróság elnökével. Ha az elsőfokú szolgálati bíróság a kérelemnek helyt ad, az elutasító döntést hatályon kívül helyezi. Az elsőfokú szolgálati bíróság határozatával szemben további jogorvoslatnak nincs helye. 13/A. § * A pályázatot elkésettség vagy a hiányok pótlásának elmaradása miatt elutasító döntéssel szemben benyújtott kifogások elbírálása iránti eljárást a szolgálati bíróság – a 13. §

(3)bekezdésében foglalt eltérésekkel – a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával folytatja le azzal, hogy

1. a)a kifogást a döntéshozónál az elsőfokú szolgálati bírósághoz címezve írásban kell benyújtani,
2. b)a kifogást a döntéshozó a kifogásra vonatkozó nyilatkozatával és a döntését megalapozó iratokkal együtt 3 munkanapon belül megküldi az elsőfokú szolgálati bíróságnak,
3. c)a kifogás elbírálására vizsgálóbiztos kijelölése és előzetes vizsgálat nélkül, tanácsülésen, szükség esetén iratok beszerzése és a felek meghallgatása mellett kerül sor. 8. A pályázati rangsor 14. § *

(1)A pályázati rangsor kialakítása során kizárólag a következő szempontok vehetők figyelembe:

1. a)a szakmai értékelés tekintetében
2. aa)a bírósági fogalmazói és bírósági titkári joggyakorlati idő, illetve a bírói szolgálati idő szakmai értékelésének eredménye,
3. ab)* a bíróságok központi igazgatásáról szóló átfogó ismeretek megszerzése érdekében az OBH-ban eltöltött bírói, bírósági titkári joggyakorlati idő, valamint a központi igazgatási feladatokban történő közreműködés OBH elnöke általi értékelése, a jogegységi határozatok előkészítésével és a joggyakorlat elemzéssel kapcsolatos átfogó ismeretek megszerzése érdekében a Kúrián beosztott bíróként, bírósági titkárként eltöltött joggyakorlati idő Kúria elnöke általi értékelése, továbbá az érintett szerv alaptevékenységébe tartozó közjogi jellegű feladat- és hatáskör ellátása érdekében a 27/A. §-ban meghatározott érintett szervnél eltöltött bírói, bírósági titkári joggyakorlati idő szerv vezetője általi értékelése,
4. ac)nem bírósági joggyakorlattal rendelkező pályázó esetén a korábbi munkáltató értékelése,
5. b)a jogi szakvizsga letételét követő gyakorlati vagy szolgálati idő tartama,
6. c)a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye,
7. d)a jogi szakvizsga eredménye,
8. e)a tudományos fokozat,
9. f)a szakjogászi, illetve egyéb (a munkakörhöz kapcsolódó) másoddiploma,
10. g)a jogi diploma megszerzését követően szakterületen végzett külföldi tanulmányút,
11. h)a nyelvismeret,
12. i)a jogi tárgyú publikáció,
13. j)jogszabály által jogi szakvizsgához kötötten gyakorolható jogászi foglalkozás keretében szervezett kötelező képzéseken elért eredmény és a fakultatív képzéseken való részvétel,
14. k)egyéb, a bírói tisztség betöltése szempontjából figyelembe vehető szakmai többlettevékenység.

(2)Az

(1)bekezdésben foglaltakon túlmenően objektív szempontként kell figyelembe venni

1. a)a bíróságok központi igazgatásáról szóló átfogó ismeretek megszerzése érdekében az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT) tagja mellett eltöltött bírósági titkári joggyakorlati idő OBT tag általi értékelését,
2. b)a közigazgatási ügyekben eljáró bírói pályázatoknál a jogi diploma megszerzését követően közigazgatási jogi szakterületen szerzett joggyakorlat időtartamát.

(3)A bírói pályázatoknál az alábbi szubjektív szempontokat kell figyelembe venni:

1. a)a törvényszéki, az ítélőtáblai, továbbá a kúriai álláshelyre (a továbbiakban: magasabb bírói álláshely) pályázó esetében a kollégium véleményét, azzal, hogy az ítélőtáblai munkaügyi kollégium véleményének kialakításában csak e kollégium ítélőtáblai bíró tagjai vehetnek részt,
2. b)a bírói tanács általi meghallgatás eredményét,
3. c)a betöltendő álláshely szerinti járásbíróság elnökének véleményét,

(4)* Az igazságügyért felelős miniszter rendeletben határozza meg az

(1)–

(3)bekezdésben felsorolt szempontokhoz rendelhető pontszámot a bírói, a magasabb bírói álláshelyre benyújtott pályázat esetén. Magasabb bírói álláshelyre pályázó esetében az

(1)és

(3)bekezdésben foglaltak súlyozásakor az

(1)bekezdés a) pontjában és a

(3)bekezdés a) pontjában foglalt szempontnak kell kiemelt jelentőséget tulajdonítani. A rendelet tervezetére az OBT által kialakított véleménytől nem térhet el az igazságügyért felelős miniszter. A rendelet kihirdetése és hatálybalépése között legalább 60 napnak el kell telnie. 15. § *

(1)A pályázati határidő leteltét követő 15 napon belül

1. a)járásbíróságra, valamint törvényszékre kiírt pályázat esetén a törvényszék,
2. b)ítélőtáblára kiírt pályázat esetén az ítélőtábla,
3. c)a Kúriára kiírt pályázat esetén a Kúria bírói tanácsa a pályázókat meghallgatja, és a pályázatokat az elért pontszámoknak megfelelően rangsorolja.

(2)A járásbíróságra kiírt pályázat esetén az

(1)bekezdésben meghatározott határidő akkor kezdődik, amikor a törvényszék elnökéhez megérkeztek a pályázatok.

(3)Hiánypótlás esetén az

(1)és

(2)bekezdésben meghatározott határidő a hiánypótlási eljárás lefolytatását követően kezdődik.

(4)A bírói tanács a rangsor kialakítása során a pontszámok alapján kialakult sorrendtől nem térhet el.

(5)Ha a rangsor valamely helyén több pályázó azonos pontszámmal szerepel, az azonos helyen szereplő pályázók közötti sorrendet a bírói tanács általi meghallgatás eredménye alapján kell felállítani. Ha a bírói tanács általi meghallgatás során is azonos pontszámot érnek el a pályázók, közöttük a bírói tanács egyszerű szótöbbséggel hozott, írásbeli, indokolt határozatával sorrendet állít fel.

(6)Ha a bírói tanács által a meghallgatás során adott pontszámokra figyelemmel módosul a pályázók objektív pontjai alapján kialakult pályázati rangsor első három helyén álló pályázó személye, a bírói tanácsnak írásban kell megindokolnia a meghallgatás során a pályázóknak adott pontokat.

(7)A bírói tanács a pályázók rangsorát és a pályázatokat, továbbá – az

(5)és

(6)bekezdésben foglalt esetben – az írásbeli, indokolt határozatát haladéktalanul továbbítja a törvényszék, az ítélőtábla vagy a Kúria elnökéhez. 16. §

(1)Ha a törvényszék vagy az ítélőtábla elnöke egyetért azzal, hogy az első helyen rangsorolt pályázó töltse be az álláshelyet, úgy a pályázati rangsort és a pályázatokat a pályázat elbírálása érdekében 8 munkanapon belül az OBH elnökének megküldi.

(2)A törvényszék vagy az ítélőtábla elnöke a bírói tanács által felállított rangsortól eltérhet, és az álláshely betöltésére a rangsor második vagy harmadik helyén álló pályázót is javasolhatja. Ha a törvényszék vagy az ítélőtábla elnöke a bírói tanács által felállított rangsorban elsőként rangsorolt pályázótól eltérő pályázót javasol az álláshely betöltésére, ezt írásban indokolnia kell és indokolt javaslatát, a pályázati rangsort, valamint a pályázatokat a pályázat elbírálása érdekében 8 munkanapon belül az OBH elnöke részére megküldi. 9. A pályázat elbírálása 17. § A pályázat elbírálója az OBH elnöke vagy – a Kúriára kiírt pályázat esetén – a Kúria elnöke. 18. §

(1)Ha az OBH elnöke egyetért azzal, hogy az első helyen rangsorolt pályázó töltse be az álláshelyet, és a rangsor első helyén álló pályázó nem bíró, úgy a pályázatnak 8 munkanapon belül a köztársasági elnökhöz kinevezésre történő felterjesztésével a pályázatot elbírálja.

(2)Ha az OBH elnöke egyetért azzal, hogy az első helyen rangsorolt pályázó töltse be az álláshelyet, és a rangsor első helyén álló pályázó bíró, úgy a pályázatot a bíró 8 munkanapon belül történő áthelyezésével elbírálja.

(3)* Az OBH elnöke a bírói tanács által felállított rangsortól a

(4)és

(5)bekezdésben foglaltak szerint eltérhet, és bírói kinevezésre a rangsor második vagy harmadik helyén álló pályázót is javasolhatja, illetve a rangsor második vagy harmadik helyén álló pályázó áthelyezésével is elbírálhatja a pályázatot.

(4)* Ha a javasolt pályázó nem bíró, úgy az OBH elnöke az első három helyen rangsorolt pályázó pályázatát a javasolt pályázó megjelölésével és az eltérés indokait tartalmazó írásos javaslatával egyetértés beszerzése céljából megküldi az OBT-nek. Az OBT a javaslatról 15 napon belül határoz. Ha az OBT az OBH elnökének javaslatával egyetért, az OBH elnöke a pályázót a köztársasági elnökhöz 8 munkanapon belül kinevezésre felterjeszti. Ha az OBT az OBH elnökének javaslatával nem ért egyet, az OBH elnöke az első helyen rangsorolt pályázót, ha az nem bíró, a köztársasági elnökhöz 8 munkanapon belül kinevezésre felterjeszti, ha bíró, 8 munkanapon belül áthelyezi, vagy az OBT felé új javaslatot tesz, vagy a pályázatot eredménytelenné nyilvánítja.

(5)* Ha a javasolt pályázó bíró, úgy az OBH elnöke az első három helyen rangsorolt pályázó pályázatát a javasolt pályázó megjelölésével és az eltérés indokait tartalmazó írásos javaslatával egyetértés beszerzése céljából megküldi az OBT-nek. Az OBT a javaslatról 15 napon belül határoz. Ha az OBT az OBH elnökének javaslatával egyetért, az OBH elnöke a bírót 8 munkanapon belül áthelyezi. Ha az OBT az OBH elnökének javaslatával nem ért egyet, az OBH elnöke az első helyen rangsorolt pályázót, ha az bíró, 8 munkanapon belül áthelyezi, ha nem bíró, a köztársasági elnökhöz 8 munkanapon belül kinevezésre felterjeszti, vagy az OBT felé új javaslatot tesz, vagy a pályázatot eredménytelenné nyilvánítja.

(6)* Ha a pályázaton legalább egy, a pályázati feltételeknek megfelelő, érvényes pályázatot benyújtó, a bírói tanács rangsorában szereplő pályázó részt vett, és az OBH elnöke a pályázatot eredménytelenné kívánja nyilvánítani, előzetesen be kell kérnie az OBT egyetértését, és az eredménytelenné nyilvánításra az OBT egyetértésével kerülhet sor.

1. § * A Kúriára kiírt pályázat esetében a
2. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az OBH elnökének jogköreit a Kúria elnöke gyakorolja, és a pályázat eredményes elbírálása esetén, 8 munkanapon belül a felterjesztés vagy az áthelyezés érdekében megkeresi az OBH elnökét, aki a Kúria elnöke megkeresésének 8 munkanapon belül eleget tesz.
3. Eredménytelen pályázat
4. §

(1)* Eredménytelen a pályázat, ha

1. a)egyetlen pályázat sem érkezik vagy azokat a bíróság elnöke a 13. §-ban foglaltak szerint elutasította, vagy
2. b)a pályázat elbírálására jogosult OBH elnöke, vagy kúriai pályázat esetén a Kúria elnöke a pályázók egyikével sem kívánja betölteni az álláshelyet, mert
3. ba)a pályázó kinevezésével a 41. § szerinti összeférhetetlenség jönne létre,
4. bb)a pályázat elbírálása során az elbírálási folyamatban résztvevők eljárási szabálysértést követtek el,
5. bc)a bírói tanács a 15. §

(2)és

(2a)bekezdésében foglalt indokolási kötelezettségének nem kellő mértékben tett eleget,

1. bd)a pályázat kiírását követően bekövetkezett munkaszervezést, munkaterhelést vagy költségvetést érintő változások igazgatási szempontból indokolatlanná teszik az álláshely betöltését,
2. be)a pályázat kiírását követően olyan körülmény merült fel, amelynek eredményeként az álláshelyet a törvény alapján pályázat kiírása nélkül (8. §) szükséges betölteni.

(2)* Az

(1)bekezdés

1. a)pontjában és
2. b)pont ba)–
3. bc)alpontjában megjelölt érvénytelenségi okok esetén új pályázatot kell kiírni. 11. A pályázók értesítése és a pályázat eredményével szembeni jogorvoslat * 21. §

(1)Az OBH elnöke a pályázat eredményéről – a Kúriára kiírt pályázat kivételével – értesíti a pályázattal érintett bíróság elnökét.

(2)A bíróság elnöke a pályázókat a pályázat eredményéről írásban tájékoztatja, egyidejűleg közli a pályázó rangsorban elfoglalt helyét és pontszámát.

(3)* Az OBH elnöke a bíró áthelyezésére vonatkozó határozatát a központi honlapon, továbbá a bíróságok hivatalos lapjában közzéteszi.

(4)* Eredményes pályázat esetén a nyertes pályázó kinevezéséről szóló határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételétől, vagy a nyertes pályázó áthelyezéséről szóló határozatnak a

(3)bekezdés szerinti közzétételétől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül a pályázaton részt vett és a 13. § szerint el nem utasított pályázó a pályázat eredményével szemben kifogással élhet.

(5)* A kifogást a pályázattal érintett bíróság elnökénél írásban kell benyújtani, aki azt 5 munkanapon belül felterjeszti – kúriai pályázat kivételével – az OBH elnökéhez. Kérelmezettként az OBH elnökét, kúriai pályázat esetén a Kúria elnökét kell megjelölni. Az OBH elnöke, illetve a Kúria elnöke a kifogást 5 munkanapon belül a kifogásra vonatkozó nyilatkozatával és a kifogással érintett iratokkal együtt megküldi az elsőfokú szolgálati bíróságnak.

(6)* Az elsőfokú szolgálati bíróság a kifogás tárgyában 15 napon belül dönt. Ha az elsőfokú szolgálati bíróság megállapítja, hogy a pályázatot elnyert személyt e törvénynek a bírói kinevezés feltételeire vonatkozó szabályai szerint nem lehetne bíróvá kinevezni, illetve a pályázatot elnyert személy a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek nem felel meg, erre vonatkozó határozatát közli a kifogást előterjesztő pályázóval, valamint – a szükséges intézkedés megtétele érdekében – a pályázat elbírálójával és a köztársasági elnökkel. Az elsőfokú szolgálati bíróság a kifogás alaptalansága esetén a kifogást elutasítja, és határozatát közli a kifogást előterjesztő pályázóval, a pályázat elbírálójával, valamint a pályázattal érintett bíróság elnökével. Az elsőfokú szolgálati bíróság döntésével szemben további jogorvoslatnak nincs helye.

(7)* A kifogás elbírálása iránti eljárást a szolgálati bíróság – az

(5)és

(6)bekezdésben foglalt eltérésekkel – a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával folytatja le azzal, hogy a kifogás elbírálására vizsgálóbiztos kijelölése és előzetes vizsgálat nélkül, tanácsülésen, szükség esetén iratok beszerzése és a felek meghallgatása mellett kerül sor. 12. Az eskü 22. §

(1)A bíró tevékenységének megkezdése előtt, a kinevezésétől számított 8 munkanapon belül esküt tesz a bíróság elnöke előtt. Az eskü szövege az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvényben foglalt eskü szövegéből és az annak zárómondatát megelőző következő szövegből áll: „Fogadom, hogy a rám bízott ügyeket tisztességes eljárásban, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a törvényeknek megfelelően bírálom el; hivatásom gyakorlása során az igazságosság és a méltányosság vezérel.”

(2)Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az

(1)bekezdés szerinti eskü tétele során: bíró.

(3)Ha a bíró az eskü letételében akadályoztatva van, az esküt az akadály megszűnésétől számított nyolc munkanapon belül, de legkésőbb a kinevezésétől számított három hónap elteltével teheti le.

(4)Esküt az a bíró tehet, aki a vagyonnyilatkozatot benyújtotta. III. FEJEZET A BÍRÓI KINEVEZÉS TARTAMA, A BÍRÓ BEOSZTÁSA, ÁTHELYEZÉSE ÉS KIRENDELÉSE 13. A bírói kinevezés tartama 23. §

(1)* A bíró kinevezése – a

(2)bekezdésben foglalt kivétellel – első alkalommal (első bírói kinevezés) három évre, egyéb esetben határozatlan időre szól.

(2)A bíró első kinevezése – a pályázat elbírálójának javaslatára – határozatlan időre szól, ha

1. a)kinevezését megelőzően korábban – ha törvény eltérően nem rendelkezik – legalább három évig bíróként, illetve katonai bíróként dolgozott,
2. b)kinevezését közvetlenül megelőzően alkotmánybíróként működött vagy nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél ítélkezett, illetve az igazságszolgáltatással összefüggő tevékenységet folytatott, és legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett,
3. c)kiemelkedő elméleti jogi jártasságot szerzett a tudomány vagy az oktatás területén.

(2a)* A

(2)bekezdés c) pontjának alkalmazásában kiemelkedő elméleti jogi jártasságú jogász az egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora vagy az a személy, aki legalább húszévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkezik; e jogi szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell eltölteni, amely betöltésének feltétele a jogász végzettség.

(3)* Ha a bíró szolgálati viszonya a 90. §

1. g)vagy
2. n)pontja alapján szűnt meg, és az ott megjelölt megbízatása megszűnését követő 30 napon belül kéri bíróvá történő ismételt kinevezését, őt kérelmére, pályázat kiírása nélkül a köztársasági elnök – az OBH elnökének javaslatára – a megszűnést megelőző kinevezésének megfelelően határozott vagy határozatlan időre bíróvá kinevezi. A bírót az OBH elnöke tényleges bírói álláshelyre, indokolt esetben pályázat nélkül tanácselnöki munkakörbe osztja be, illetve nevezi ki. A bírót a bírói szolgálati jogviszonya megszűnését megelőző utolsó tényleges bírói álláshelye szerinti vagy azzal legalább azonos szintű, lehetőleg a bíró lakóhelye szerinti bíróságra tényleges bírói álláshelyre kell beosztani. A bíró más szolgálati helyre a hozzájárulásával osztható be. A 90. §
3. g)és
4. n)pontjában megjelölt jogviszonyban eltöltött időt szolgálati időként kell figyelembe venni. 24. §

(1)* A munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök a határozott idő utolsó napját megelőző 120 nappal korábban beszerzi a határozott időre kinevezett bíró nyilatkozatát arról, hogy kéri-e a határozatlan időre történő bírói kinevezését.

(2)* Ha a bíró kérte a határozatlan időre történő kinevezését, meg kell vizsgálni a bíró működésének teljes időtartama alatt végzett munkáját, feltéve, hogy az

(1)bekezdésben megjelölt határidő megnyílta előtt tényleges bírói működésének időtartama – a 25. §

(3)bekezdésében foglaltakra figyelemmel – a 18 hónapot meghaladta. A vizsgálatot és az értékelést az V. Fejezetben foglaltak megfelelő alkalmazásával kell lefolytatni azzal, hogy a vizsgálatot az elrendeléstől számított 45 napon belül be kell fejezni, és az értékelést a vizsgálat befejezésétől számított 30 napon belül el kell végezni. Az értékelés során abban kell állást foglalni, hogy a bíró határozatlan idejű bírói kinevezésre alkalmas-e.

(3)Ha a bírót a határozatlan idejű kinevezésre alkalmasnak találták, a kinevezési javaslatot – pályázat kiírása nélkül – a harmadik év utolsó napját megelőző 30 napon belül kell a köztársasági elnökhöz felterjeszteni. 25. §

(1)Ha a bíró a határozatlan időre történő bírói kinevezését nem kérte, vagy a 24. §

(2)bekezdésében említett vizsgálat eredményeként a kinevezésre nem alkalmas, a bíró szolgálati viszonya a kinevezés napjától számított harmadik év utolsó napján szűnik meg.

(2)* Ha a bíró tényleges működésének időtartama a 18 hónapot nem érte el, a köztársasági elnök a bíró kinevezését – az OBH elnökének javaslatára, a kinevezés módosításával – három évvel meghosszabbítja, kivéve, ha a bíró a szolgálati viszonyát nem kívánja fenntartani. A javaslat előterjesztésére a 24. §

(3)bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A bíró kinevezése ismételten meghosszabbítható, amíg az értékeléséhez szükséges tényleges bírói működés együttes időtartama a minimális 18 hónapot eléri.

(3)Részmunkaidőben történő munkavégzés esetén a 24. §

(2)bekezdésében foglalt minimális tényleges bírói működési időtartamba a részmunkaidőben töltött időszak a részmunkaidőnek a teljes munkaidőhöz viszonyított arányában vehető figyelembe.

(4)* 25/A. § * A 24. §

(2)bekezdése és a 25. §

(2)bekezdése alkalmazása szempontjából tényleges működés a tényleges bírói álláshelyen végzett feladatellátás azzal, hogy az egybefüggően 30 napot meghaladó keresőképtelenség, fizetés nélküli szabadság vagy szülési szabadság időtartama nem minősül tényleges bírói működésnek. 13/A. * A bíró általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő bírói szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatása 25/B. § *

(1)A bíró kérheti az Alaptörvény 26. cikk

(2)bekezdése szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő bírói szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatását.

(2)A bírói szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatás felső korhatára a betöltött hetvenedik életév.

(3)A jelen alcím rendelkezéseit kell alkalmazni az OBH-ba, a Kúriára vagy az érintett szervhez beosztott bíró vonatkozásában is azzal az eltéréssel, hogy a továbbfoglalkoztatást – a bíró kérelmére – a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi. 25/C. § *

(1)A kérelmet a munkáltatói jogkör gyakorlójához kell benyújtani.

(2)A kérelmet legkorábban azon a napon lehet benyújtani, amely az Alaptörvény 26. cikk

(2)bekezdése szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját tizenöt hónappal megelőzi. A kérelmet legkésőbb azon a napon lehet benyújtani, amely az Alaptörvény 26. cikk

(2)bekezdése szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját 12 hónappal megelőzi. 25/D. § *

(1)A munkáltatói jogkör gyakorlója visszautasítja a kérelmet, ha az idő előtti, vagy elkésett.

(2)Az

(1)bekezdés szerinti visszautasító döntést a bíró annak közlésétől számított 3 napon belül az elsőfokú szolgálati bíróság előtt kifogásolhatja. Az elsőfokú szolgálati bíróság a kifogást, annak előterjesztését követő 8 napon belül – a felek meghallgatása nélkül, tanácsülésen – bírálja el, és döntését nyomban közli a bíróval és a munkáltatói jogkör gyakorlójával. Ha az elsőfokú szolgálati bíróság a kérelemnek helyt ad, a visszautasító döntést hatályon kívül helyezi. Az elsőfokú szolgálati bíróság határozatával szemben további jogorvoslatnak nincs helye.

(3)A kérelmet idő előttiség vagy elkésettség miatt visszautasító döntéssel szemben benyújtott kifogás elbírálása iránti eljárást a szolgálati bíróság – a

(3)bekezdésben foglalt eltérésekkel – a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával folytatja le azzal, hogy

1. a)a kifogást a döntéshozónál az elsőfokú szolgálati bírósághoz címezve írásban kell benyújtani,
2. b)a kifogást a döntéshozó a kifogásra vonatkozó nyilatkozatával és a döntését megalapozó iratokkal együtt 3 munkanapon belül megküldi az elsőfokú szolgálati bíróságnak,
3. c)a kifogás elbírálására vizsgálóbiztos kijelölése és előzetes vizsgálat nélkül, tanácsülésen, szükség esetén iratok beszerzése és a felek meghallgatása mellett kerül sor. 25/E. § * A kérelmet az OBH elnöke vagy – kúriai bíró esetén – a Kúria elnöke érdemi vizsgálat nélkül, annak benyújtásától számított 15 napon belül hagyja jóvá. 25/F. § * Ha a katonai bíró Magyar Honvédséggel fennálló szolgálati viszonya a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet szerint az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével megszűnik és a bíró az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő bírói szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatását kéri, a 97. §

(3)bekezdése szerint kell eljárni.

1. A bíró beosztása
2. §

(1)* A bírót első kinevezésekor az OBH elnöke, ezt követően a Kúriára a Kúria elnöke, az ítélőtáblára az ítélőtábla elnöke, a törvényszékre, valamint a járásbíróságra a törvényszék elnöke osztja be.

(2)A bíró beosztásáról írásban kell rendelkezni, abban meg kell határozni a bíró szolgálati helyét, beosztását, a szolgálati ideje kezdetét, fizetési fokozatát, az ahhoz tartozó alapilletményét, a pótlékok jogcímét és összegét, valamint a kötelező előrelépése időpontját.

(3)* A bíró beosztása a határozott idejű első kinevezés, valamint a 25. §

(2)bekezdésében meghatározott eset kivételével határozatlan időre szól.

(4)Ha a bírói álláshely betöltése nem pályázat útján történik, a bíró beosztásához a bíró hozzájárulása szükséges.

(5)Ha a bíró más településen működő bíróságra való beosztását igazságügyi érdek is indokolja, a költözködéssel járó költségeit meg kell téríteni. 26/A. § *

(1)Ha a bíró szolgálati helye olyan járásbíróság, amelynek szervezeti egységeként törvénykezési hely működik, a bíró – a

(2)bekezdésben foglalt kivétellel – a tevékenységét az ügyelosztási rendben foglaltaknak megfelelően mind a járásbíróság székhelyén, mind a törvénykezési helyen folytatja.

(2)A bíró hozzájárulása nélkül nem rendelhető el a járásbíróság törvénykezési helyén történő munkavégzés

1. a)a nő terhessége megállapításától gyermeke hároméves koráig,
2. b)ha a bíró kiskorú gyermekét egyedül neveli,
3. c)ha a bíró tartósan ápolásra szoruló hozzátartozóját gondozza, vagy
4. d)a bíró tartós betegsége vagy súlyos egészségromlása esetén. 15. A bírói beosztás különös esetei és egyéb, a beosztástól eltérő foglalkoztatás 27. §

(1)Az OBH elnöke osztja be – a bíróság elnökének javaslatára – a katonai bírót a katonai tanácsba, valamint a Magyar Honvédségnél fennálló hivatásos szolgálati viszonyának megszűnésekor – a 97. §

(3)bekezdése alapján – más bírói munkakörbe.

(2)* A bírót az OBH elnöke az OBH-ba, a Kúria elnökének javaslatára a Kúriára is beoszthatja.

(3)* Az

(1)és

(2)bekezdésben meghatározott esetekben a bíró beosztásához a bíró hozzájárulása szükséges, továbbá a bírónak a Kúriára történő beosztásához az OBT egyetértése is szükséges. 27/A. § *

(1)Az OBH elnöke a bírót

1. a)az Alkotmánybíróság Hivatalába,
2. b)az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába,
3. c)az Állami Számvevőszékre,
4. d)az ügyészségre,
5. e)központi államigazgatási szervhez,
6. f)* fővárosi és vármegyei kormányhivatalhoz beoszthatja.

(2)* Az

(1)bekezdés szerinti szervhez (a továbbiakban: érintett szerv) történő beosztást a bíró kérelmére az érintett szerv vezetője – az ügyészség esetén a legfőbb ügyész – kezdeményezheti. A beosztáshoz a bíró felett munkáltatói jogkört gyakorló bíróság elnökének, valamint az OBT-nek az egyetértése szükséges. 28. §

(1)A bíró – hozzájárulásával – az OBH elnökének döntése alapján tartós külszolgálatot láthat el. A tartós külszolgálatot ellátó bíró megtartja bírói tisztségét, de ítélkezési tevékenységet kizárólag a külszolgálat keretében végezhet; a külszolgálat befejezését követően a tényleges bírói munkakörbe történő beosztására pedig az 58. §

(3)és

(4)bekezdését kell alkalmazni.

(2)A tartós külszolgálatot ellátó bíró – az e törvény szerint járó javadalmazáson felül – az OBH elnökének döntése szerint jogosult a külszolgálati tevékenységgel összefüggésben felmerülő, a nemzetközi szervezet vagy az Európai Unió által nem viselt vagy nem fedezett költségei megtérítésére.

(3)A tartós külszolgálatban eltöltött idő tartamát a tartós külszolgálat megkezdését megelőző szolgálati helyen eltöltött időnek kell tekinteni. 29. §

(1)A munkáltatói jogkör gyakorlója a bírót – írásbeli hozzájárulásával – határozott vagy határozatlan időre, kizárólag vagy részben, igazgatási feladatok ellátásával bízhatja meg.

(2)Az OBH elnöke több bíróságot érintő központi igazgatási feladat összehangolt végrehajtása érdekében a bíró hozzájárulásával és a bíró felett munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök egyetértésével külön feladattal bízhatja meg a bírót. 29/A. § * A Kúria elnöke által törvényben meghatározottak szerint eseti jelleggel létrehozott Kegyelmi Bizottság tagjává kijelölt bíró e feladatát az ítélkezési vagy igazgatási munkája mellett látja el. 16. A bíró kijelölése 30. §

(1)* A közigazgatási ügyekben eljáró bírákat a törvényszék bíráinak tekintetében a törvényszék elnökének javaslatára, a Fővárosi Ítélőtábla bíráinak tekintetében a Fővárosi Ítélőtábla elnökének javaslatára az OBH elnöke jelöli ki.

(1a)* A munkaügyi ügyekben eljáró bírákat a törvényszék bírái tekintetében a törvényszék elnökének javaslatára, az ítélőtábla bírái tekintetében az ítélőtábla elnökének javaslatára az OBH elnöke jelöli ki.

(2)* A büntetőeljárásról szóló

1. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
2. §

(4)bekezdésében meghatározott ügyekben ítélkező, továbbá a bírósági közvetítői tevékenységet végző bírákat – a bíróság elnökének javaslatára – az OBH elnöke jelöli ki.

(3)* Az

(1),

(1a),

(2)és

(7)bekezdésben foglalt hatásköröket a Kúria bírái tekintetében a Kúria elnöke megfelelően gyakorolja.

(4)A jogszabálysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló, valamint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásban eljáró bírákat a Kúria elnöke jelöli ki.

(5)A Kúria elnöke az általa kijelölt bírák személyéről tájékoztatja az OBH elnökét.

(6)A bíró kijelöléséhez a bíró hozzájárulása szükséges.

(7)* Az OBH elnöke a kijelölést a kijelölés kezdeményezésére jogosult indítványára megszünteti.

(7a)* Ha az OBH elnöke vagy a Kúria elnöke a kijelölést a bíró hozzájárulása nélkül kívánja megszüntetni, előzetesen be kell kérnie az OBT egyetértését, és a megszüntetésre az OBT egyetértésével kerülhet sor.

(8)* Az érintett szervhez történő beosztás kivételével a beosztási hely változása esetén a kijelölés megszűnik. 17. Kirendelés 31. §

(1)* A bíró kirendelésére a törvényszék elnöke jogosult, ha arra a törvényszék és a járásbíróság között, továbbá ha a törvényszék területén működő járásbíróságok között kerül sor. Egyéb esetben a bíró kirendelésre az OBH elnöke jogosult.

(2)* A bírót a bíróságok közötti ügyteher egyenletes elosztásának biztosítása vagy szakmai fejlődésének elősegítése érdekében más szolgálati helyre lehet kirendelni.

(3)* A bírót – hozzájárulása nélkül – háromévenként, ezen belül legfeljebb egy évre lehet a bíróságok közötti ügyteher egyenletes elosztásának biztosítása céljából bírói beosztásba, ideiglenesen más szolgálati helyre kirendelni.

(4)A bíró a beosztásából eredő ítélkezési tevékenységének megtartása mellett más szolgálati helyre csak hozzájárulásával rendelhető ki.

(5)A szakmai fejlődés elősegítése érdekében a bíró a törvényszék, az ítélőtábla és a Kúria elnökének kezdeményezésére, a törvényszékre, az ítélőtáblára, illetve a Kúriára kirendelhető. 32. §

(1)Ha a bírót a törvényszék illetékességi területén kívüli, illetve az ítélőtábla bíráját más szolgálati helyre rendelik ki, a kirendelésre jogosult OBH elnöknek ki kell kérnie az érintett a) törvényszék, b) ítélőtábla elnökének véleményét.

(1a)* Ha a bírót az OBH elnöke kívánja kirendelni, előzetesen be kell kérnie az OBT egyetértését, és a kirendelésre az OBT egyetértésével kerülhet sor.

(1b)* Ha az OBH elnöke a bírót a Kúriára kívánja kirendelni, az OBT

(1a)bekezdés szerinti egyetértésének kikérését megelőzően be kell kérnie a Kúria bírói tanácsa, valamint a Kúriának a kirendelendő bíró ügyszakának megfelelő ügyszakú kollégiuma egyetértését, és a kirendelésre a bírói tanács és a kollégium, valamint az OBT egyetértésével kerülhet sor.

(2)A kirendelésnél a bíró méltányos érdekét figyelembe kell venni.

(3)A bíró nem rendelhető ki hozzájárulása nélkül lakó-, vagy tartózkodási helyétől, illetve szolgálati helyétől eltérő településen lévő szolgálati helyre a következő esetekben:

1. a)a nő terhessége megállapításától gyermeke hároméves koráig,
2. b)ha a bíró kiskorú gyermekét egyedül neveli,
3. c)ha a bíró tartósan ápolásra szoruló hozzátartozóját gondozza,
4. d)a bíró tartós betegsége vagy súlyos egészségromlása esetén.

(4)* E törvény alkalmazásában – a vagyonnyilatkozatra vonatkozó rendelkezések kivételével – hozzátartozón a Polgári Törvénykönyvben hozzátartozóként meghatározott személyeket kell érteni.

(5)A kirendelést a bíróval – annak megkezdése előtt legalább 30 nappal – írásban közölni kell, megjelölve a kirendelés indokát, helyét, kezdetét és időtartamát. 33. §

(1)A bíró a bírói álláshelyre kiírt pályázati feltételekben rögzített időbeli korlátozásnak megfelelően ideiglenesen más szolgálati helyre kirendelhető, ha ez a bíróságok közötti aránytalan ügyteher kiegyenlítése céljából szükséges. A pályázat benyújtása a kirendeléshez való hozzájárulásnak tekintendő.

(2)* Az

(1)bekezdés szerinti esetben a bírót a pályázati felhívásban meghirdetett álláshelynek megfelelő szolgálati hely szerinti bíróságra kell beosztani. 18. Áthelyezés 34. §

(1)Ha a bíró a továbbiakban pályázat alapján másik bíróságon tölt be bírói álláshelyet, az OBH elnöke áthelyezi.

(2)* Ha a bíróság megszűnt, illetve hatásköre vagy illetékességi területe olyan mértékben csökkent, hogy ott a bíró további foglalkoztatása nem lehetséges, az OBH elnöke – ha Kúriai álláshely is érintett, a Kúria elnökével történt egyeztetést követően – az érintett bíró számára felajánlja azon, a beosztási helyével azonos szintű, vagy legfeljebb eggyel magasabb, vagy legfeljebb eggyel alacsonyabb szintű bíróságon lévő bírói álláshelyeket, amelyek betöltése iránt a pályázatok elbírálása még nem történt meg. A felajánlott bírói álláshelyek közül a bíró 8 munkanapon belül választhat. Ha a bíróság megszűnése, illetve hatáskörének vagy illetékességi területének csökkenése több bíró áthelyezését teszi szükségessé, a választási lehetőség a bírákat életkoruk csökkenő sorrendjében illeti meg. Ha felajánlható bírói álláshely nincs, vagy a bíró azok egyikét sem választja, az OBH elnöke a bírót – méltányos érdekeit figyelembe véve – más, lehetőleg azonos szintű, vagy legfeljebb eggyel alacsonyabb szintű bíróságra áthelyezi.

(3)Ha a bírót a

(2)bekezdés szerinti okból alacsonyabb szintű bíróságra helyezi át az OBH elnöke, megtartja korábbi illetményét és jogosult a korábbi bírói beosztására utaló elnevezés használatára.

(4)* Ha a bíró a

(2)bekezdésben foglaltak szerinti áthelyezése esetén szolgálati jogvitát kezdeményez, a törvényszék mint munkaügyi bíróság az OBH elnökének döntését csak a döntés kialakítására irányadó jogszabályok betartása szempontjából vizsgálhatja. IV. FEJEZET A BÍRÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI * 19. A bíró jogai 35. §

(1)A bíró részére a feladatai megfelelő ellátásához szükséges feltételeket biztosítani kell.

(2)A bíróra kiosztható ügyek számát úgy kell meghatározni, hogy az lehetővé tegye az eljárási és ügyviteli szabályok megtartását és a bírák arányos munkaterhét.

(3)* Ha a bíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény kiemelt jelentőségű perekre vonatkozó fejezete szerinti ügyet tárgyal, úgy az eljáró bírákat az eljárási szabályok és határidők betartása érdekében az egyéb munkavégzés alól szükség szerint fel kell menteni, illetve mentesíteni kell.

(4)A bírót hivatása méltóságának és felelőssége súlyának megfelelő, függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. 20. A bíró kötelezettségei 36. §

(1)A bíró hivatását esküjéhez hűen köteles gyakorolni, igazságszolgáltatási feladatainak teljesítését nem tagadhatja meg, a rábízott ügyekben folyamatosan, lelkiismeretesen köteles eljárni.

(2)A bíró minden ügyben befolyástól mentesen, és részrehajlás nélkül köteles eljárni.

(3)A bíró a döntés befolyásolására irányuló minden kísérletet köteles elhárítani és arról a bíróság elnökét tájékoztatni.

(4)A bíró az eljárása során köteles az ügyféllel szemben tisztességes és pártatlan magatartást tanúsítani. 37. §

(1)A bíró köteles a minősített adatot szolgálati viszonya alatt és annak megszűnése után is megőrizni, a titoktartás alól csak törvényben meghatározott szerv adhat felmentést.

(2)A bíró köteles a tisztségéhez méltó, kifogástalan magatartást tanúsítani és tartózkodni minden olyan megnyilvánulástól, amely a bírósági eljárásba vetett bizalmat vagy a bíróság tekintélyét csorbítaná.

(3)A bíró a rábízott ügyet annak munkaigényessége és az eljárás sajátosságai által meghatározott ésszerű határidőn belül köteles elbírálni.

(4)A bíró köteles a bírósági titkár és a hozzá beosztott bírósági fogalmazó szakmai fejlődését legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen elősegíteni.

(5)A bíró a bírói szolgálati viszony keretében köteles a bírósági vezető törvényen alapuló és az ítélkezés érdemét nem érintő igazgatási intézkedéseit teljesíteni és azok érvényesülését elősegíteni.

1. § * A bíró a bírói szolgálati viszony fennállása alatt a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli felhívására, a felhívás kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy nem áll fenn vele szemben a
2. §

(2)bekezdés a)–f) pontjában meghatározott körülmény. 21. Összeférhetetlenség 39. §

(1)A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak.

(2)* A bíró nem lehet országgyűlési, európai parlamenti vagy önkormányzati képviselő, nemzetiségi szószóló, polgármester, vagy a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti politikai felsővezető, közigazgatási államtitkár és helyettes államtitkár.

(3)* Az OBH-ba, a Kúriára, valamint az ügyészség kivételével az érintett szervhez beosztott bíró a vezetői tisztségek közül kizárólag főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői munkakört tölthet be, illetve álláshelyen foglalkoztatható. 40. §

(1)* A bíró a tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, oktatói, edzői, versenybírói, játékvezetői, művészi, szerzői jogi védelemben részesülő, lektori és szerkesztői, valamint műszaki alkotó munkát végezhet kereső tevékenységként és nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állhat, de ezzel nem veszélyeztetheti függetlenségét, pártatlanságát és nem keltheti ennek látszatát, valamint nem akadályozhatja hivatali kötelezettségei teljesítését.

(2)* A bíró nem lehet gazdasági társaság, kooperációs társaság, szövetkezet vezető tisztségviselője vagy személyes közreműködésre kötelezett tagja, gazdasági társaság, kooperációs társaság, szövetkezet felügyelő bizottságának tagja, gazdasági társaság, kooperációs társaság korlátlanul felelős tagja, valamint egyéni cég tagja, továbbá gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végző civil szervezet vezető tisztségviselője.

(3)A bíró a bírói szolgálati viszonya szerinti munkaidejét egészben vagy részben érintő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes hozzájárulásával létesíthet. A hozzájárulás megtagadása miatt jogvita nem kezdeményezhető.

(4)A bíró köteles a bírói szolgálati viszonya szerinti munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetesen bejelenteni. A munkáltatói jogkör gyakorlója a jogviszony létesítését megtiltja, ha az a bíró bírói szolgálati viszonya alapján betöltött munkakörével e törvény rendelkezései szerint összeférhetetlen.

(5)* A bíró nem lehet választottbíróság tagja, kivéve az európai uniós adóügyi vitarendezési mechanizmusokról szóló,

1. október 10-i (EU) 2017/1852 tanácsi irányelv alapján létrehozott és az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló
2. évi XXXVII. törvény III/A. Fejezete szerint létrehozott tanácsadó bizottsági tagságot.

(6)* A bíró nem veheti igénybe öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, vagy más olyan pénzbeli ellátás folyósítását, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

(7)* A bíróval kapcsolatban az alkotmánybírói tisztsége miatt összeférhetetlenség nem áll fenn.

1. § * A bírósági vezetők hozzátartozója a bírósági vezető által vezetett bíróságon vagy bírósági szervezeti egységben bíróként nem működhet. E § alkalmazásában bírósági vezetőnek minősül a Kúria elnöke is.
2. §

(1)A bíró köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel.

(2)Az érintett bírák legkésőbb az összeférhetetlenségi ok keletkezésétől számított 30 napon belül kötelesek közös megállapodással kezdeményezni az összeférhetetlenségi ok megszüntetését, ennek elmaradása esetén a 41. §-ban meghatározott bírósági vezetőt a kinevező 30 napon belül vezetői tisztségéből felmenti.

(3)* A 41. §-ban szabályozott összeférhetetlenségi esetben felmentést az OBT adhat. Az összeférhetetlenség feloldásának kivételes módja az együttalkalmazási tilalom alóli felmentés. A felmentésre akkor kerülhet sor, ha az összes körülményre figyelemmel megállapítható, hogy az adott vezetői állás betöltése más módon nem lehetséges. A döntés mérlegelésénél a meghatározó szempont a szolgálati érdek.

(4)* A

1. §-ban szabályozott összeférhetetlenségi esetekben a bíró az összeférhetetlenségi okot a kinevezésétől, ha az összeférhetetlenségi ok a tisztsége gyakorlása során merült fel, az ok felmerülésétől számított 30 napon – a
2. §

(6)bekezdésében foglalt esetben 60 napon – belül köteles megszüntetni. Ennek megtörténtéig – ide nem értve a 40. §

(6)bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi okot – a bíró olyan tevékenységet nem folytathat, amely kizárólag bírói hatáskörbe tartozik.

(5)* Ha a bíró a

(4)bekezdésben írt kötelezettségének az előírt ideig nem tesz eleget, a munkáltatói jogkör gyakorlója a határidő lejártától számított 5 napon belül határozatban állapítja meg az összeférhetetlenség fennállását és kezdeményezi a bíró felmentését.

(6)* A bíró a határozattal szemben 15 napon belül az elsőfokú szolgálati bírósághoz fordulhat. Az elsőfokú szolgálati bíróság a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával eljárva soron kívül dönt az összeférhetetlenségről. Az összeférhetetlenség megállapítása esetén az elsőfokú szolgálati bíróság határozatot hoz a felmentési ok fennállásáról. Ha az összeférhetetlenség nem áll fenn, erről rendelkezik az elsőfokú szolgálati bíróság a határozatában. Az összeférhetetlenségről hozott határozat ellen a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye fellebbezésnek és másodfokú eljárásnak.

(7)* A 40. §

(6)bekezdése szerinti okból hozott munkáltatói határozattal szemben indított eljárásban a szolgálati bíróság első- és másodfokon is 15 napon belül jár el.

(8)* Ha a bíró az eljárás ideje alatt a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszünteti, az összeférhetetlenség megállapítását – különös méltánylást érdemlő okból – mellőzni lehet. 21/A. * A bírák nemzetbiztonsági ellenőrzésének szabályai 42/A. § * A bírák nemzetbiztonsági ellenőrzésére a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó szabályait az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 42/B. § *

(1)A bíró nemzetbiztonsági ellenőrzését a munkáltatói jogkör gyakorlója kezdeményezi.

(2)Az Nbtv. alkalmazásában a bíró nemzetbiztonsági ellenőrzése tekintetében a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony alatt a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött tisztséget, munkakört vagy bírósági eljáráshoz kapcsolódó eljárási jogosultságot kell érteni.

(3)A bíró nemzetbiztonsági ellenőrzése tekintetében az Nbtv. 71. §

(2)–

(6)bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatóak. 42/C. § * Nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső bíró

1. a)az a bíró, akinek perbeli eljárási jogosultságát törvény nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásához köti,
2. b)az a bíró, aki
3. ba)a Kúria elnökhelyettese,
4. bb)ítélőtábla elnöke, elnökhelyettese,
5. bc)törvényszék elnöke, elnökhelyettese,
6. bd)az OBH elnökhelyettese,
7. be)az OBH-ban az OBH elnöke által szabályzatban meghatározott szervezeti egység főosztályvezetője, *
8. bf)* az érintett szervnél nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött tisztséget tölt be, vagy ilyen munkakört lát el,
9. c)a bíró, akinek a feladata az OBH-ban vagy a bíróságon
10. ca)honvédelmi, polgári védelmi feladatok ellátása,
11. cb)a minősített adat védelméről szóló törvény végrehajtásának, a fizikai és elektronikus információs rendszer működtetésének és biztonságának felügyelete (biztonsági vezető),
12. cc)az elektronikus információs rendszer személyi, fizikai, adminisztratív, valamint rendszerbiztonsági feltételei érvényesülésének felügyelete (rendszerbiztonsági felügyelő),
13. cd)a rendszerbiztonsági felügyelő irányítása mellett az elektronikus információs rendszer üzemeltetésének és karbantartásának felügyelete (rendszeradminisztrátor). 22. Nyilatkozattétel 43. § A bíró a szolgálati viszonyán kívül nyilvánosan nem fogalmazhat meg véleményt bíróság előtt folyamatban lévő vagy folyamatban volt ügyről, különös tekintettel az általa elbírált ügyekre. 44. §

(1)A bíró az általa intézett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére nem adhat tájékoztatást.

(2)A bíróság előtt folyamatban lévő vagy befejezett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére a bíróság elnöke vagy az általa megbízott személy adhat tájékoztatást. 23. A bírák képzése 45. §

(1)* A bíró köteles az ítélkező tevékenység gyakorlásához szükséges rendszeres, térítésmentes továbbképzésen részt venni, és háromévente az OBH elnöke által kiadott szabályzatban előírt képzési kötelezettség teljesítését igazolni a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

(2)Ha a bíró a képzési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, soron kívül el kell rendelni a vizsgálatát, továbbá magasabb bírói álláshelyre nem nyújthat be pályázatot.

(3)A törvényszék, az ítélőtábla, valamint a Kúria elnöke biztosítja a bíró

(1)bekezdésben foglalt kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges feltételeket.

(4)* Az OBH elnöke az

(1)bekezdés szerinti képzés rendszerének és képzési kötelezettség teljesítésének szabályait az OBT egyetértésével kiadott szabályzatban határozza meg. 24. Az elektronikus aláírás használata 46. §

(1)A bíró külön jogszabály rendelkezése alapján minősített vagy fokozott biztonságú – hivatali – elektronikus aláírásával (a továbbiakban: elektronikus aláírás) látja el a hatáskörébe tartozó ügyben általa készített elektronikus okiratot.

(2)* A bíró az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatáshoz az OBH elnöke által megjelölt elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtót (a továbbiakban: Bizalmi szolgáltatót) veszi igénybe.

(3)* A bíró az elektronikus aláírásával kapcsolatos szolgáltatás igénybevétele, fenntartása, illetve megszüntetése során a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló

1. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) rendelkezései szerint jár el. A bíró a Bizalmi szolgáltató részére nyújtott tájékoztatással egyidejűleg értesíti az OBH elnökét a Dáptv.
2. §

(1)bekezdése és 101. §

(4)bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséről.

(4)* Az aláírás-létrehozó adat elvesztését vagy illetéktelen személy tudomására jutását a bíró az OBH elnökének is haladéktalanul jelenti, aki erről értesíti a Bizalmi szolgáltatót. A Bizalmi szolgáltató az OBH elnökének megkeresésére akkor köteles a tanúsítványt haladéktalanul visszavonni, ha az aláírás-létrehozó adat elvesztéséről vagy illetéktelen személy tudomására jutásáról szóló bejelentést részére a bíró korábban nem tette meg.

(5)* Az OBH elnöke az elektronikus aláírás hitelesítése céljából kiállított tanúsítvány visszavonását, illetve felfüggesztését a bíró beosztásának megváltozása, szolgálati viszonyának megszűnése, szünetelése, illetve egyéb ok esetén a Bizalmi szolgáltatónál kezdeményezi. A Bizalmi szolgáltató köteles az OBH elnökének megkeresésére a tanúsítványt haladéktalanul visszavonni, illetve felfüggeszteni.

(6)*

1. A bíró munkaideje
2. § A bíró munkaideje heti negyven óra. A munkaidő – napi nyolc óra alapulvételével – havi, illetve négyheti keretben is megállapítható.
3. § A bíró a munkáját a bíróság szervezeti és működési szabályzatában rögzített munkarend szerint végzi.
4. §

(1)A teljes munkaidőben foglalkoztatott bíró írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a beosztásáról szóló okiratban heti húsz óra részmunkaidőt kikötni, ha a bíró a kérelem benyújtásakor a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.

(2)A munkáltató a bírónak a munkaidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A munkáltató a bíró kérésére köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.

(3)A részmunkaidő kikötése

1. a)a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
2. b)* ha a bírónak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 123. §

(3)bekezdése alapján ki kell adni a rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól hatályos.

(4)A

(3)bekezdés b) pontban foglaltak alkalmazása esetén – a felek eltérő megállapodása hiányában – a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.

(5)A kérelmet az

(1)bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatóval közölni. A kérelemben a bíró köteles tájékoztatni a munkáltatót

1. a)* a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke negyedik életéve, három vagy több gyermeket nevelő bíró esetén a gyermeke hatodik életéve betöltésének időpontjáról, illetve
2. b)ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.

(6)A

(3)bekezdés szerinti időponttól a bírói szolgálati viszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg.

(7)Az

(1)bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató a bírót

1. a)a kérelem szerinti időpontig, de
2. b)* legfeljebb a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermeket nevelő bíró esetén a gyermek hatéves koráig köteles foglalkoztatni. Ezt követően a bíró munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint, illetményét az időarányosság elvének megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. 50. § A 49. § nem alkalmazható a bírósági vezetőre. 51. § A munkáltatói jogkör gyakorlója – kérelemre – fizetés nélküli szabadságot biztosít a külszolgálat időtartamára a bírónak, ha házastársa külszolgálatot teljesít. 52. §

(1)Bírói feladatok ellátása céljából a bíró kötelezhető készenlét és ügyelet teljesítésére. A bíró heti munkaideje, az ügyelet időtartama, valamint a készenlét alatt végzett munka időtartamának együttes mértéke a heti negyvennyolc órát nem haladhatja meg. Munkaidőkeret megállapítása esetén a heti munkaidő együttes mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni.

(2)A készenlét, ügyelet teljesítéséért a bírót külön díjazás illeti meg.

(3)E törvény alkalmazásában:

1. a)ügyelet: a munkáltató által meghatározott helyen és ideig;
2. b)készenlét: a bíró által megjelölt helyen, a munkavégzés helyére tekintettel elérhetően történő rendelkezésre állás.

(4)Az ügyelet és a készenlét időtartama alatt a bíró köteles gondoskodni a munkára képes állapotának megőrzéséről, és a munkáltató utasítása alapján munkát végezni.

(5)A készenlét és az ügyelet részletes szabályait az OBH elnöke szabályzatban állapítja meg. 26. A bíró tárgyalási kötelezettsége 53. §

(1)A munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök – az első kinevezéstől számított egy év bírói gyakorlat elteltével – kérelemre engedélyezheti, hogy a bíró munkáját csak a tárgyalási napjain végezze a bíróságon.

(2)Az engedélyt a bíróság elnöke visszavonhatja, különösen a bíró nem megfelelő munkavégzése, többszöri vagy súlyos ügyintézési késedelme esetén. A visszavonás okát a bíróval írásban közölni kell.

(3)A bíró bíróságon kívüli munkavégzésének engedélyezése esetén is köteles a szolgálati viszonyból eredő hivatali kötelezettségeinek rendszeresen eleget tenni.

1. § A bíró köteles a kijelölt tárgyalási napokon tárgyalási tevékenységét úgy végezni, hogy a tárgyalási nap kihasználásával is elősegítse az ügyek időszerű elbírálását.
2. A bíró szabadsága
3. §

(1)* A Kúria bírájának kivételével az 1. fizetési fokozatba tartozó bíró alapszabadsága évi 30 munkanap, ezt követően az alapszabadság a második fizetési fokozatban évi két munkanappal, majd fizetési fokozatonként évi egy munkanappal emelkedik.

(1a)* A Kúria bírájának alapszabadsága három éves szolgálati időig harminc munkanap, négy év szolgálati idő után harminckét munkanap, majd ezt követően az alapszabadság 3 évenként további egy munkanappal emelkedik.

(2)* A bírót az 50. életéve betöltésének évétől – a fizetési fokozatától, illetve az

(1a)bekezdésben foglalt számítástól függetlenül – évi 40 munkanap alapszabadság illeti meg.

(3)A bírósági vezetők évi 5 munkanap pótszabadságra jogosultak. Az évi alapszabadság és a vezetői pótszabadság együttes mértéke a 40 munkanapot nem haladhatja meg.

(3a)* Az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő negyedik hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a bíró akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.

(4)* A szabadság kiadásának az időpontját – a bíró előzetes meghallgatása után – a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg. A szabadságok kiadására a bíróságokon szabadságolási tervet kell készíteni.

(5)* A rendes szabadság egynegyedét – a bírói szolgálati viszony első 3 hónapját kivéve – a bíró kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A bírónak az erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legalább 15 nappal be kell jelentenie, kivételes méltányolást érdemlő körülmény esetén ettől el lehet tekinteni.

(6)* Ha a bíró a szolgálati viszonya megszűnéséig több napot volt szabadságon, mint amennyi a bíróságnál töltött időre megilletné, a különbözet idejére kifizetett illetményt, illetve e törvény alapján időarányosan járó juttatások megfelelő részét köteles visszafizetni. A túlfizetés nem követelhető vissza, ha a szolgálati viszony a bíró halála, nyugdíjazása alapján szűnt meg.

(7)* A munkáltatói jogkör gyakorlója a bíró kérésére – rendkívül indokolt esetben – fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet, azonban annak teljes időtartama az 1 évet nem haladhatja meg. Különös méltánylást érdemlő esetben az OBH elnöke 1 évet meghaladó időtartamban is engedélyezhet fizetés nélküli szabadságot. 56. § A Bíróságok Napja július 15-e, amely a bíróságokon – az igazságügyi alkalmazottakra is kiterjedően – munkaszüneti nap. 28. Az OBH-ba beosztott bíró jogállása 57. §

(1)Az OBH-ba beosztott bíró megtartja bírói tisztségét, de nem ítélkezhet. Javadalmazására a bíróra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2)* 58. §

(1)Az OBH-ba beosztott bírák tekintetében – ha e törvény vagy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik – a munkáltatói jogkört az OBH elnöke gyakorolja.

(2)A bíró hivatali tevékenysége során köteles végrehajtani az OBH elnökének intézkedéseit, utasításait.

(3)* A hivatali beosztás megszűnését követően a bírót tényleges bírói álláshelyre, indokolt esetben pályázat nélkül tanácselnöki munkakörbe kell beosztani, illetve kinevezni a bíró hivatali tevékenységét megelőző vagy azzal azonos szintű, lehetőleg a bíró lakóhelye szerinti szolgálati helyre.

(4)A bíró – hozzájárulásával – más szolgálati helyre is beosztható.

(5)Az OBH-ba beosztott bíró jogállására egyebekben a 35–

1. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
2. §

(1)Az OBH elnöke a bíró hivatali beosztását megszüntetheti, a bíró kérelmére megszünteti.

(2)A bíró a megszüntetés közlését követően további 30 napig köteles feladatait ellátni, amitől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek. 29. * 60–62. § * 29/A. * Az érintett szervhez beosztott bíró jogállása 62/A. § *

(1)A bíró az érintett szerv alaptevékenységébe tartozó közjogi jellegű feladat- és hatáskör ellátására osztható be. A beosztás célja, hogy a bíró az érintett szerv tevékenységében való részvétellel szakmai gyakorlatot és ismereteket szerezzen, valamint az érintett szerv tevékenységét bírói tapasztalatával támogassa.

(2)A beosztás határozott vagy határozatlan időre történhet. Határozott időre kinevezett bíró legfeljebb egy évre osztható be.

(3)A beosztott bíró megtartja bírói tisztségét, a beosztás nem érinti a kijelölését sem, de beosztásának időtartama alatt ítélkező tevékenységet nem folytathat. Javadalmazására a bíróra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4)Az érintett szervhez beosztott bíró felett az érintett szerv vezetője gyakorolja a munkáltatói jogkört. 62/B. § *

(1)A bíró köteles a vezetői intézkedéseket, utasításokat teljesíteni, érvényesülésüket elősegíteni.

(2)A beosztott bíró jogállására – a

1. § kivételével – a 35–
2. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. 62/C. § *

(1)Az OBH elnöke a bíró érintett szervhez történő beosztását megszünteti:

1. a)a bíró kérelmére,
2. b)az érintett szerv vezetőjének indítványára.

(2)A bíró a megszüntetés közlését követően további 30 napig köteles feladatait ellátni, ettől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.

(3)Az érintett szervhez történő beosztás megszűnését követően a bíró tényleges bírói álláshelyre beosztására az 58. §

(3)és

(4)bekezdésében írt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4)Az érintett szervhez beosztott bíró a beosztása megszűnését követő két évig nem vehet részt olyan ügy elintézésben, amelyben az érintett szerv félként szerepel. 30. A Kúriára beosztott bíró jogállása 63. §

(1)A bírót a Kúriára a jogegységi határozatok előkészítésével és joggyakorlat-elemzéssel kapcsolatos feladatok ellátására be lehet osztani.

(2)A Kúriára az

(1)bekezdésben meghatározott feladat ellátására beosztott bíró a Kúrián nem ítélkezhet, megtartja korábbi illetményét és jogosult a korábbi bírói beosztására utaló elnevezés használatára.

(3)Határozott időre kinevezett bíró a Kúriára nem osztható be.

(4)A Kúriára beosztott bíró jogállására a 35–

1. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A Kúriára beosztott bíró felett a munkáltatói jogkört a Kúria elnöke gyakorolja.
2. §

(1)Az OBH elnöke a bíró kúriai beosztását megszünteti:

1. a)a bíró kérelmére,
2. b)a Kúria elnökének indítványára.

(2)A kúriai beosztás megszűnését követően a bíró tényleges bírói álláshelyre beosztására az 58. §

(3)és

(4)bekezdésében írt rendelkezéseket kell alkalmazni. V. FEJEZET A BÍRÓ MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE ÉS AZ ALKALMATLANSÁGI ELJÁRÁSOK 31. Általános rendelkezések 65. §

(1)A bíró munkáját e törvény szerint értékelni kell.

(2)A bírósági vezető ítélkező munkáját e törvény szerint kell értékelni, amelynek elrendelésére a kinevező jogosult.

1. § * Az értékelést megalapozó vizsgálatnak – elsősorban a jogerősen befejezett ügyek alapján – fel kell tárnia a bíró anyagi, eljárási és ügyviteli jogszabály-alkalmazási és tárgyalásvezetési gyakorlatát.
2. Az értékelést elősegítő tevékenységi kimutatás
3. § * A bíró éves tevékenységéről az ügyforgalmi és tevékenységi adatok, továbbá a másodfokú és a felülvizsgálati határozatok alapján kimutatást kell készíteni. Az OBH elnöke szabályzatban határozza meg, hogy a kimutatásnak milyen adatokat kell tartalmaznia. A kimutatást a bíróság elnökének éves tájékoztatójával egyidejűleg közzé kell tenni a bíróságok központi intranetes honlapján (a továbbiakban: intranet). A kimutatás adatait a bíró vizsgálatánál, értékelésénél figyelembe kell venni.
4. Rendszeres és soron kívüli értékelés
5. § * A határozott idejű kinevezést követően határozatlan időre kinevezett bíró tevékenységét e kinevezést követően a harmadik évben, majd nyolcévenként kell – utoljára a felmentési okként meghatározott életkor betöltését megelőző hatodik évben lehet – értékelni. Ha a bíró első kinevezése határozatlan időre történt, a bíró tevékenységét a kinevezést követő harmadik év eltelte előtt, majd a kinevezést követő hatodik évben, ezután nyolcévenként kell – utoljára a felmentési okként meghatározott életkor betöltését megelőző hatodik évben lehet – értékelni.
6. § Soron kívül értékelni kell a bíró tevékenységét, ha a) bármely okból felmerül, hogy a bírói tevékenység ellátására szakmai okból nem képes, b) a bíró azt maga kéri, c) * valamely általa tárgyalt per – anélkül, hogy a perben eljáró bíró személyében változás történt volna – két éven túl van folyamatban, és a per iratainak vizsgálata alapján megállapítható, hogy a per ésszerű időn belüli befejezését késleltető, a bíró önhibájából bekövetkezett mulasztás történt. 69/A. § * Az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezető, továbbá a Kúria elnökének kinevezési jogkörébe tartozó határozott időre kinevezett vezető és a Kúria elnökhelyettese, valamint az OBH bíró elnökhelyettese a kinevezésének tartama alatt, az OBH-ba, az érintett szervhez és a Kúriára beosztott bíró a beosztásának tartama alatt mentesül a rendszeres bírói értékelés alól.
7. Az értékelést megalapozó vizsgálat elrendelése
8. §

(1)Az értékelést megalapozó vizsgálat lefolytatását a törvényszék, az ítélőtábla, illetve a Kúria elnöke (a továbbiakban e fejezetben együtt: a bíróság elnöke) rendeli el.

(2)A rendszeres értékelést megalapozó vizsgálatot a bíróság elnöke hivatalból rendeli el.

(3)* A soron kívüli értékelést megalapozó vizsgálatot a bíróság elnöke hivatalból, vagy a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezetőnek vagy a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetőjének kezdeményezésére rendeli el. Járásbírósági bíró esetében a járásbíróság elnöke is kezdeményezheti a vizsgálatot.

(3a)* Soron kívüli vizsgálata a határozott időre kinevezett bírónak is elrendelhető.

(4)Az értékelést megalapozó vizsgálat lefolytatásának elrendelését a bíróval írásban kell közölni. 35. A vizsgálat lefolytatása 71. §

(1)* Az értékelést megalapozó vizsgálatot az elrendelésétől számított 60 napon belül be kell fejezni. Az értékelést a vizsgálat befejezésétől számított 45 napon belül kell elvégezni.

(1a)* A nemperes ügyeket intéző, valamint a tanácsba beosztott bíró tevékenységének az értékelésénél ezt a körülményt is figyelembe kell venni.

(2)* Az értékelést megalapozó vizsgálatot a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető vagy az általa kijelölt bíró (a továbbiakban együtt: vizsgáló) folytatja le. A vizsgáló személyéről a bírót haladéktalanul tájékoztatni kell.

(3)* A Kúriára beosztott bíró tevékenységét a Kúria elnöke értékeli az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szabályai szerint.

(4)* Az OBH-ba beosztott bíró hivatali tevékenységét az OBH elnöke értékeli az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szabályai szerint.

(5)*

(6)* Az érintett szervhez beosztott bíró hivatali munkáját a beosztás szerinti szerv vezetője a beosztás szerinti szervnél szolgálatot teljesítő alkalmazottakra irányadó szabályok szerint értékeli. 71/A. § *

(1)Vizsgálónak nem jelölhető ki a munkáltatói jogkör gyakorlójának, a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezetőnek és a vizsgált bírónak a hozzátartozója, valamint az, akitől a vizsgálat tárgyilagos lefolytatása egyéb okból nem várható.

(2)A vizsgáló haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben az

(1)bekezdésben meghatározott kizárási ok áll fenn. A bejelentést követően a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető új vizsgálót jelöl ki.

(3)A vizsgált bíró a vizsgáló személyéről történő tájékoztatást követő 3 napon belül a vizsgálatot elrendelő bírósági elnöknél az elsőfokú szolgálati bírósághoz címezve írásban kizárási kérelmet nyújthat be, ha a vizsgálóval szemben az

(1)bekezdésben meghatározott kizárási ok áll fenn.

(4)A kizárási kérelmet a vizsgálatot elrendelő bírósági elnök az arra vonatkozó nyilatkozatával és a vizsgálót kijelölő kollégiumvezető, valamint a vizsgáló nyilatkozatával együtt 3 munkanapon belül megküldi az elsőfokú szolgálati bíróságnak.

(5)Az elsőfokú szolgálati bíróság a kizárási kérelmet a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával folytatja le azzal, hogy

1. a)a kizárási kérelmet az előterjesztését követő 8 napon belül vizsgálóbiztos kijelölése és előzetes vizsgálat nélkül, az iratok alapján tanácsülésen bírálja el,
2. b)határozatát haladéktalanul közli a vizsgált bíróval, a vizsgálóval, a vizsgálatot elrendelő bírósági elnökkel és a vizsgálót kijelölő kollégiumvezetővel,
3. c)az elsőfokú határozattal szemben további jogorvoslatnak nincs helye.

(6)Ha az elsőfokú szolgálati bíróság a kérelemnek helyt ad, a vizsgálót kijelölő kollégiumvezető haladéktalanul új vizsgálót jelöl ki.

(7)Ha az

(1)bekezdés szerinti kizárási ok a vizsgált bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezetővel szemben áll fenn, a kijelöléssel kapcsolatos feladatait a vizsgált bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető-helyettes látja el. 72. § *

(1)Járásbírósági bíró értékelése esetén a járásbíróság elnökét a vizsgáló meghallgathatja.

(2)A vizsgáló a vizsgálathoz kiválasztja a szükséges ügyeket, a bíróság elnöke pedig a vizsgáló rendelkezésére bocsátja

1. a)a bíró ügyeiről a vizsgált időszakban készült tanácselnöki feljegyzéseket,
2. b)a bíró éves tevékenységi kimutatását,
3. c)a bíró ügyeit felülbíráló másodfokú tanácselnöki összefoglaló véleményeket, a kúriai bíró kivételével,
4. d)a bíró elhúzódó pertartamú ügyei következtében meghozott igazgatási intézkedéseket tartalmazó iratokat,
5. e)a bíró kötelező képzéseken való részvételével kapcsolatos adatokat, továbbá
6. f)az OBH elnöke által szabályzatban meghatározott egyéb okiratokat, véleményeket, adatokat.

(3)A vizsgáló

1. a)a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezetőnek – kivéve, ha ő maga a vizsgáló –,
2. b)a vizsgálat kezdeményezőjének,
3. c)– a kúriai bíró kivételével – a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetőjének,
4. d)– a járásbírósági bíró esetén – az ítélőtábla bíró szakterülete szerinti kollégiumvezetőjének előzetesen megküldi a vizsgálati jelentést és az értékelési javaslatot.

(4)Ha a vizsgált időszakban a bíró tényleges működése több szakterületre vagy több ítélkezési szintre is kiterjed, a vizsgáló a vizsgálati jelentést és értékelési javaslatot a vizsgált bíró valamennyi szakterülete és ítélkezési szintje szerint illetékes kollégiumvezető részére is megküldi.

(5)A kollégiumvezetők a vizsgálatra vonatkozó írásbeli véleményüket 8 napon belül küldik meg a bíróság elnökének.

1. § Az értékeléshez szükséges ügyek kiválasztásának rendjét és a vizsgálat részletes szabályait az OBH elnöke szabályzatban határozza meg.
2. Az értékelés
3. § * A bíróság elnöke a vizsgálati jelentés és az értékelési javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a vizsgálati anyag és a beszerzett iratok, vélemények alapján elkészíti a bíró írásbeli értékelésének tervezetét, amelyben összességében értékeli a bíró munkáját.
4. § *

(1)Az értékelés ismertetésének időpontja előtt legalább 15 nappal az írásbeli értékelés tervezetét a bírónak át kell adni. Az ismertetésen az értékelést elrendelő bíróság elnökén vagy elnökhelyettesén kívül részt vesz a vizsgált bíró és a vizsgáló, a vizsgált bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető és annak a bíróságnak az elnöke, ahol a bíró szolgálatot teljesít. A vizsgált bíró legkésőbb az ismertetésen szóban és írásban észrevételt tehet. Az értékelést elrendelő bíróság elnöke az ismertetésen elhangzottakat is figyelembe véve közli az értékelést.

(2)Az értékelésben csak tényszerűen megalapozott értékítéletek szerepelhetnek. 76. §

(1)Az értékelés eredményeként a bíró

1. a)kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas,
2. b)kiválóan alkalmas,
3. c)alkalmas,
4. d)*
5. e)alkalmatlan értékelést kaphat.

(2)* A bíróság elnöke az értékelés eredményét írásban megindokolja, és azt a bírónak, valamint a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezetőnek, továbbá – a kúriai bíró kivételével – a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetőjének, a járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla bíró szakterülete szerinti kollégiumvezetőjének megküldi.

1. § * Ha a büntetőeljárásról szóló
2. évi XIX. törvény szerinti kiemelt jelentőségű ügyekre, valamint a polgári perrendtartásról szóló
3. évi III. törvény kiemelt jelentőségű perekre vonatkozó fejezete szerinti ügyet tárgyaló bíró az ezen ügyekre meghatározott törvényi határidőt önhibájából mulasztotta el, úgy e körülményt az értékelésnél figyelembe kell venni, és az értékelés eredményeként „alkalmas” értékelésnél magasabb minősítést nem kaphat.
4. § *
5. Jogorvoslat az értékelés eredményével szemben
6. § * Ha az értékelés eredményét vagy az annak írásbeli indokolásában kifejtetteket a bíró, a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető, a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetője, illetve a járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla bíró szakterülete szerinti kollégiumvezetője vitatja – a
7. §-ban foglalt eset kivételével –, az értékelés eredményének kézhezvételét követő 30 napon belül jogorvoslatért az elsőfokú szolgálati bírósághoz fordulhat.
8. § * Az értékeléssel – ideértve a bírósági vezetői értékelést is – szemben előterjesztett jogorvoslat elbírálása során az elsőfokú szolgálati bíróság a
9. és
10. §-ban foglalt eltérésekkel a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el. A jogorvoslat tárgyában hozott indokolt határozat ellen a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye fellebbezésnek és másodfokú eljárásnak.
11. A szakmai alkalmatlansági eljárás
12. §

(1)* Alkalmatlan minősítés esetén a bíróság elnöke az értékelés közlésével egyidejűleg felszólítja a bírót, hogy 30 napon belül mondjon le bírói tisztségéről. A vizsgált bíró kérelmére a bíróság elnöke személyes meghallgatás keretében lehetőséget biztosít a vizsgált bírónak az értékeléssel kapcsolatos álláspontja ismertetésére.

(2)* Ha a bíró e felszólításnak nem tett eleget, erről a bíróság elnöke haladéktalanul értesíti az elsőfokú szolgálati bíróságot. A szolgálati bíróság – a

1. §-ban foglalt eltérésekkel – a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával alkalmatlansági eljárást folytat le, és soron kívüli eljárásban dönt a bíró alkalmasságáról.
2. § Az alkalmatlanságról hozott határozat ellen a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye fellebbezésnek és másodfokú eljárásnak.
3. § Az alkalmatlanságot megállapító értékelés közlésének napjától a szolgálati bíróság jogerős határozatáig terjedő időben a bíró olyan tevékenységet nem folytathat, amely kizárólag bírói hatáskörbe tartozik.
4. A szolgálati bíróság eljárása az értékelés vitatása, illetve az alkalmatlanság megállapítása esetén
5. §

(1)* A bíróság elnökének értesítése alapján az elsőfokú szolgálati bíróság kijelölt tanácsa megindítja az alkalmatlansági eljárást. Az alkalmatlansági eljárás megindítását követően a kijelölt vizsgálóbiztos lefolytatja az előzetes vizsgálatot.

(2)* A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges valamennyi körülményt tisztázni. Ennek érdekében az eljárás alá vont bírót és az értékelő bírósági elnököt meghallgatja, beszerzi a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető, a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetője, illetve a járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla bíró szakterülete szerinti kollégiumvezetője véleményét, tanúkat hallgathat ki, a bírói értékelés irataiba betekinthet. A bírák és a bíróság dolgozói kötelesek részére a szükséges tájékoztatást megadni.

(3)Ha a kijelölt tanács megítélése szerint az értékelés homályos, hiányos, önmagával ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a kijelölt tanács az értékelő bírósági elnököt és az eljárás alá vont bírót meghallgatja.

(4)A kijelölt tanács indokolással ellátott határozatával

1. a)* megállapítja a bíró alkalmatlanságát és a felmentési ok fennállását,
2. b)módosítja az értékelő vezető által alkalmazott minősítést vagy
3. c)eljárási szabálysértés esetén a bíróval szemben indult eljárást megszünteti, és a bíró munkájának új értékelését rendeli el.

(5)A kijelölt tanács a

(4)bekezdés a) pontja szerinti határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul megküldi a határozatot az OBH elnökének a bíró felmentése iránti intézkedések megtétele érdekében. 85. § *

(1)Az értékeléssel szemben előterjesztett jogorvoslat elbírálása során a 84. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni a

(2)–

(4)bekezdésben foglalt eltérésekkel.

(2)Az elsőfokú szolgálati bíróság kijelölt tanácsa a jogorvoslati kérelmet előterjesztő kérelme alapján indítja meg a jogorvoslati eljárást. A jogorvoslati eljárás megindítását követően a kijelölt vizsgálóbiztos lefolytatja az előzetes vizsgálatot.

(3)A bírói értékeléssel szembeni jogorvoslati eljárás során a kijelölt tanács indokolással ellátott határozatával

1. a)módosítja az értékelő vezető által alkalmazott minősítést,
2. b)elutasítja a kérelmet, ha az értékelő vezető által alkalmazott minősítés helytálló, vagy
3. c)eljárási szabálysértés esetén a bíróval szemben indult eljárást megszünteti, és a bíró munkájának új értékelését rendeli el.

(4)A bírósági vezetői értékelésre tekintettel alkalmazott bírósági vezetői tisztségből történő felmentéssel szembeni jogorvoslati eljárás során a kijelölt tanács indokolással ellátott határozatával

1. a)megállapítja a bírósági vezető alkalmatlanságát és a bírósági vezetői tisztségből való felmentési ok fennállását,
2. b)módosítja az értékelő vezető által alkalmazott minősítést, vagy
3. c)eljárási szabálysértés esetén a bírósági vezetővel szemben indult eljárást megszünteti, és a bírósági vezető új értékelését rendeli el. 40. Az egészségügyi alkalmatlansági eljárás 86. §

(1)* Ha a bíró tevékenységének ellátására egészségügyi okból tartósan nem képes, a bíróság elnöke őt írásban felszólítja, hogy tisztségéről 30 napon belül mondjon le. A felszólításban meg kell jelölni azokat az okokat, és ismertetni kell azokat a körülményeket, amelyek a bíró egészségügyi alkalmatlanságára utalnak. A bíró kérelmére személyes meghallgatás keretében is ismertetni kell az egészségügyi alkalmatlanságára utaló okokat, és lehetőséget kell biztosítani, hogy azokra észrevételeket tegyen.

(2)Ha a bíró az

(1)bekezdés szerinti felszólítás ellenére tisztségéről nem mond le, meg kell vizsgáltatni a bíró egészségi állapotát, és annak eredményétől függően kell eljárni.

(3)Ha a bíró a munkáltató által elrendelt orvosi vizsgálaton önhibájából nem vesz részt, úgy kell tekinteni, hogy az alkalmatlanság jogkövetkezményének alkalmazását tudomásul veszi. 87. §

(1)Ha a bíró tisztségéről – egészségügyi okból – a 86. §-ban írt felszólításra mond le vagy a bírót tisztségéből egészségügyi alkalmatlanság miatt mentik fel, részére a bírói szolgálati viszonyban töltött idő után, ha az a 10 évet nem haladja meg 9 havi, ezt meghaladó bírói szolgálati viszonyban töltött idő esetén 13 havi illetményének megfelelő összeget kell kifizetni.

(2)Ha az egészségügyi okból felmentett bíró részére saját jogú nyugellátást állapítanak meg, az

(1)bekezdés szerinti juttatás nem illeti meg. VI. FEJEZET A BÍRÓ SZOLGÁLATI VISZONYÁNAK SZÜNETELÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE 41. A bíró szolgálati viszonyának szünetelése 88. §

(1)Ha a bíró országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselői vagy polgármesteri választáson jelöltetni kívánja magát, köteles e szándékát – legkésőbb a jelöltkénti indulásának a választási szervnél való bejelentését követő napig – a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni. A bejelentéstől a választás eredményének közzétételéig, illetve megválasztása esetén mandátuma igazolásáig a bíró szolgálati viszonya szünetel. A szünetelés időtartama szolgálati viszonyban töltött időnek minősül.

(1a)* A bíró szolgálati viszonya – a 96. §

(3)bekezdésében foglalt eset kivételével –, ha

1. a)a bírót az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjává választotta, a hivatalba lépésétől az Alkotmánybíróságban betöltött tagsága megszűnéséig,
2. b)* szünetel.

(2)A szolgálati viszony szünetelését követően a bíró beosztására az 58. §

(3)és

(4)bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(3)* A szolgálati viszony

(1a)bekezdés

1. a)pontja szerinti szünetelését követően a bírót az Alkotmánybíróság tagjává történt választását megelőző szolgálati helyére kell beosztani. 42. A bírói szolgálati viszonyának megszűnése 89. § A bíró szolgálati viszonya megszűnik:
2. a)a bíró halálával,
3. b)a 25. §

(1)bekezdésében foglalt esetben,

1. c)* a köztársasági elnök általi felmentéssel. 90. § A bírót fel kell menteni,
2. a)ha bírói tisztségéről lemondott,
3. b)ha a bíró tisztségének ellátására egészségügyi okból tartósan alkalmatlanná vált vagy a 84. § szerinti alkalmatlansági eljárás során alkalmatlanná nyilvánították,
4. c)* ha a bíróval szemben jogerősen szabadságvesztést, közérdekű munkát vagy elzárást szabtak ki, kényszergyógykezelését rendelték el,
5. d)ha a bíró a bírói esküt a 22. §-ban meghatározott határidőn belül nem tette le,
6. e)ha a bíró kinevezésének a 4. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjában foglalt feltételei már nem állnak fenn,
3. f)* ha a bírót országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselőnek, nemzetiségi szószólónak vagy polgármesternek megválasztották, vagy a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti politikai felsővezetőnek, közigazgatási államtitkárnak és helyettes államtitkárnak megválasztották vagy kinevezték,
4. g)ha a bíró – az OBH elnökének egyetértésével – nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél pályázat alapján ítélkezésre vagy az igazságszolgáltatással összefüggő egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít,
5. h)* ha a bíró
6. ha)betölti az Alaptörvény 26. cikk

(2)bekezdése szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatárt és nem kérte az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő bírói szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatását, hb) a felmentési okként meghatározott életkor betöltése előtt, maga kéri nyugállományba helyezését a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §

(2)vagy

(2a)bekezdésében foglalt feltételek fennállására hivatkozással, hc) az Alaptörvény 26. cikk

(2)bekezdése szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő továbbfoglalkoztatása esetén betölti a hetvenedik életévét, hd) az Alaptörvény 26. cikk

(2)bekezdése szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő továbbfoglalkoztatása esetén – a Tny. 18. §

(2)vagy

(2a)bekezdésben foglalt feltételek fennállására hivatkozással – maga kéri nyugállományba helyezését,

1. i)ha a bíróval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás során jogerős fegyelmi büntetésként a bírói tisztségből való felmentést indítványozták,
2. j)* ha a pályázat eredményével szembeni jogorvoslati eljárás során megállapítást nyert, hogy a bíró kinevezésének törvényi feltételei nem állnak fenn,
3. k)ha a bíró a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatában – a vele közös háztartásban élő hozzátartozók adatait is ideértve – lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl, illetve elhallgat, vagy a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja,
4. l)ha a bíró a 38. §-ban meghatározott igazolási kötelezettségének ismételt szabályszerű felhívásra 15 munkanapon belül nem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívülálló ok következménye,
5. m)ha a bíró a munkáltató által elrendelt orvosi vizsgálaton a 86. §

(3)bekezdése szerint nem vesz részt,

1. n)ha állami felsőoktatási intézmény rektorává vagy költségvetési szervként működő kutatóközpont vagy kutatóintézet vezetőjévé nevezik ki,
2. o)ha a bíró szolgálati viszonyát jogellenesen megszüntette,
3. p)* ha az összeférhetetlenséget jogerős határozat megállapította. 91. § * Az Alaptörvény 26. cikk

(2)bekezdésében meghatározott általános öregségi nyugdíjkorhatár a Tny.-ben meghatározott öregségi nyugdíjra jogosító legmagasabb öregségi nyugdíjkorhatár, de legalább a

1. életév.
2. § A szolgálati viszony jogellenes megszüntetésének minősül, ha a bíró azt lemondás nélkül vagy az irányadó felmentési idő lejárta előtt – egyoldalúan – szüntette meg.
3. §

(1)A bíró tisztségéről bármikor írásban lemondhat.

(2)* A bíró lemondása esetén a lemondási idő 3 hónap. Az OBT a bíró kérelmére ennél rövidebb időhöz is hozzájárulhat, továbbá a bírót a lemondási időre vagy egy részére mentesítheti a munkavégzési kötelezettség alól.

(3)* A munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés tartamára a bíró az átlagilletményére jogosult. 94. §

(1)* A Tny. 18. §

(2)vagy

(2a)bekezdésében foglalt feltételek fennállására hivatkozással akkor kérhető a felmentés, ha a feltételekkel legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkezik a bíró.

(2)A bíró felmentési ideje – a

(3)bekezdésben említett esetek kivételével – egy hónap, amelyre a bírót a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell.

(3)* Nyugállományba helyezés, valamint a felmentési okként meghatározott életkor betöltése esetén a bíró felmentési ideje 6 hónap. A bírót a munkavégzési kötelezettség alól 3 hónapra mentesíteni kell. A bíró kérelmére az OBT a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejét 3 hónapnál rövidebb tartamban is megállapíthatja, illetve – a bíró kérelmére – dönthet úgy, hogy a bíró a munkavégzési kötelezettség alól nem mentesül.

(4)A munkavégzési kötelezettség alól mentesített bíró nem ítélkezhet, bírósági vezetői beosztás esetén vezetőként nem járhat el, a bírói tisztséghez fűződő szavazati, illetve igazgatási jogokat nem gyakorolhatja.

(5)* A munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés tartamára a bíró az átlagilletményére jogosult.

1. § A nyugállományba helyezett bíró a nyugállományba vonulását közvetlenül megelőzően betöltött beosztásának és vezetői tisztségének megnevezését a „nyugalmazott” jelzővel jogosult viselni.
2. §

(1)* A

1. és
2. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén a bíró felmentésére vonatkozó javaslatot – a bíróság elnökének kezdeményezésére, illetve a törvényszék mint munkaügyi bíróság vagy a szolgálati bíróság jelzése alapján – az OBH elnöke terjeszti a köztársasági elnök elé. Az előterjesztésben meg kell jelölni a felmentés jogcímét és a megszűnés időpontját.

(2)* Ha a bíró felmentésére azért kerül sor, mert betöltötte a felmentési okként meghatározott életkort, az előterjesztést olyan időpontban kell megtenni, hogy a felmentési idő ennek az életkornak a betöltését megelőzően járjon le.

(3)* Ha a bíró szolgálati viszonya a 88. §

(1a)bekezdés a) pontja alapján szünetel, és ez alatt betölti az Alaptörvény 26. cikk

(2)bekezdése szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatárt, a felmentésére vonatkozó javaslatot – az OBH elnökének egyidejű értesítése mellett – az Alkotmánybíróság elnöke terjeszti a köztársasági elnök elé. Az előterjesztésben meg kell jelölni a felmentés jogcímét és a megszűnés időpontját. 97. §

(1)A katonai bíró felmentéséről szóló javaslatot az OBH elnöke a honvédelemért felelős miniszterrel együttesen terjeszti a köztársasági elnök elé.

(2)A katonai bírónak a Magyar Honvédségnél fennálló szolgálati viszonya – a lemondás kivételével – csak akkor szüntethető meg, ha katonai bírói tisztsége is megszűnik.

(3)Ha a katonai bíró a Magyar Honvédségnél fennálló szolgálati viszonya megszűnésekor más bírói munkakörbe való beosztását kéri, az OBH elnöke az érintett bíró szolgálati viszonyának megtartása mellett a katonai bírói tisztségből történő felmentéséről, és egyben bírói tisztségre való kinevezéséről szóló javaslatot terjeszt a köztársasági elnök elé. A bírót ilyen esetben legalább törvényszékre kell beosztani azzal, hogy amennyiben a korábbi szolgálati helye szerinti törvényszékre osztják be, a korábbi bírósági vezetői kinevezését megtartja; e rendelkezéstől azonban a bíró hozzájárulásával el lehet térni. Ha a katonai bíró nem kéri más bírói munkakörbe való beosztását, az OBH elnöke a katonai bírói tisztségből való felmentésről szóló javaslatot terjeszt a köztársasági elnök elé. 98. § A bíró szolgálati viszonyának megszűnését a felmentés állapítja meg. VII. FEJEZET A MUNKÁLTATÓI JOGKÖR 43. A munkáltatói jogkör gyakorlója és egyes jogosítványai 99. § *

(1)Ha e törvény másként nem rendelkezik, a bírák tekintetében a munkáltatói jogkört

1. a)a kinevezési jogkörébe tartozó vezetők esetében az OBH elnöke,
2. b)a kúriai bíró esetében a Kúria elnöke,
3. c)az ítélőtáblai bíró esetében az ítélőtábla elnöke,
4. d)a törvényszéki, valamint a járásbírósági bíró esetében a törvényszék elnöke gyakorolja.

(2)A munkáltatói jogkör gyakorlását törvényben külön nem nevesített esetekben

1. a)az OBH elnöke a bíró helyettesére,
2. b)a törvényszék elnöke a járásbírósági bírák tekintetében a járásbíróság elnökére – a bíró értékelésének elrendelése kivételével – írásban átruházhatja. 100. §

(1)A munkáltatói jogkör gyakorlója a bírói szolgálati viszony fennállása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a bírót annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a 4. §

(2)bekezdés a)–f) pontjában meghatározott körülmény.

(2)* Ha az

(1)bekezdésben meghatározott felhívásra a bíró igazolja, hogy vele szemben a 4. §

(2)bekezdés a)–f) pontjában meghatározott körülmény nem áll fenn, a munkáltatói jogkör gyakorlója az igazolásra szolgáló hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a bíró részére megtéríti.

(3)* A munkáltatói jogkör gyakorlója a 4. §

(2)bekezdés a)–f) pontjában meghatározott körülmény vizsgálata céljából kezeli a bírói szolgálati viszony létesítését megelőzően a bírói kinevezésre pályázó személy és a bíró azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány tartalmaz.

(4)A 12. §

(1)bekezdés b) pontjában, valamint a

1. §-ban meghatározottak alapján megismert személyes adatokat a munkáltatói jogkör gyakorlója a bírói szolgálati viszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy – a bírói szolgálati viszony létesítése és fennállása esetén – a bírói szolgálati viszony megszűnéséig kezeli. VIII. FEJEZET A BÍRÓ FEGYELMI FELELŐSSÉGE
2. Szolgálati bíróság
3. § * A bírák fegyelmi és az ezzel összefüggő kártérítési és személyiségi jogsértés miatti ügyeiben, a bírói álláspályázati eljárás során benyújtott kifogások elbírálása iránti eljárásban, továbbá a 71/A. §

(3)–

(6)bekezdése szerinti kizárási kérelem elbírálása iránti eljárásban, a bíró munkájának szakmai értékelésével és vezetői munkájának értékelésével szemben előterjesztett jogorvoslati eljárásokban, az alkalmatlansági eljárásban, valamint a 42. §

(6)–

(8)bekezdése szerinti összeférhetetlenségi eljárásban a Budapest területén működő ítélőtábla mellett elsőfokú szolgálati bíróság (a továbbiakban: elsőfokú szolgálati bíróság), a Kúria mellett másodfokú szolgálati bíróság (a továbbiakban: másodfokú szolgálati bíróság; a továbbiakban együtt: szolgálati bíróság) jár el. 102. §

(1)* A szolgálati bíróság elnökét és tagjait a Kúria, az ítélőtáblák, valamint a törvényszékek illetékességi területén működő bírák közül az OBT nevezi ki. A szolgálati bíróság elnökhelyettesét az adott szolgálati bíróság elnöke nevezi ki.

(2)A szolgálati bíróság tagjaira a Kúria teljes ülése, illetve az ítélőtábla és a törvényszék összbírói értekezlete tesz javaslatot.

(3)A szolgálati bíróság tagja e feladatát az ítélkezési vagy igazgatási munkája mellett látja el.

(4)A szolgálati bíróság tagja – szolgálati bírói tevékenységével arányos – díjazásra jogosult. A díjazás részletes szabályait az OBH elnöke szabályzatban határozza meg. 103. §

(1)Az elsőfokú szolgálati bíróság létszáma legfeljebb 75 fő, a másodfokú szolgálati bíróság létszáma legfeljebb 15 fő.

(2)Nem nevezhető ki a szolgálati bíróság bírájává az a bíró, aki

1. a)az OBT tagja,
2. b)az OBT póttagja,
3. c)a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult elnök vagy annak helyettese,
4. d)a törvény szerint beosztása következtében nem ítélkezhet, illetve akinek a szolgálati viszonya szünetel, vagy
5. e)hozzátartozói kapcsolatban áll az OBH elnökével vagy annak helyettesével, továbbá az ítélőtábla vagy a törvényszék elnökével, illetve elnökhelyettesével.

(3)* A szolgálati bíróság bíráinak megbízatása a kinevezéstől számított 9 évre szól.

(4)Akadályoztatása esetén a szolgálati bíróság elnökét az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti. 104. §

(1)* A szolgálati bíróság bírájaként nem járhat el az, aki fegyelmi vagy − a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve − büntetőeljárás hatálya alatt áll.

(2)A szolgálati bíróság bírájának e tisztsége megszűnik:

1. a)a bírói szolgálati viszony megszűnésével,
2. b)a szolgálati bírósági bírói tisztségéről való lemondással,
3. c)a fegyelmi vagy a büntetőjogi felelőssége jogerős megállapításával,
4. d)ha a 103. §

(2)bekezdésében szabályozott összeférhetetlenségi oka tagság fennállása alatt következett be, vagy e) ha a szolgálati bírósági bírót kötelességeinek vétkes megszegése, hosszabb időn át történő elmulasztása vagy súlyos elhanyagolása miatt a szolgálati bíróság – titkos szavazással, a szolgálati bírósági bírák legalább kétharmadának szavazatával – tagjainak sorából kizárta. 104/A. § *

(1)A szolgálati bíróság ügyrendjének tartalmaznia kell az eljáró tanácsok összetételét és az ügyelosztás szabályait.

(2)A szolgálati bíróság által megállapított ügyrendet az OBT hagyja jóvá.

(3)* A szolgálati bíróság ügyrendjét az OBT közzéteszi a központi honlapon. 104/B. § *

(1)A szolgálati bíróság minden évben írásban tájékoztatja az OBT-t arról, hogy előző évi működése megfelelt-e az ügyrendjében foglaltaknak. A tájékoztató tartalmazza az előző évben a szolgálati bírósághoz érkezett, illetve ott befejezett, valamint folyamatban maradt ügyek számát, a bíróság által kiszabott büntetéseket, továbbá a szolgálati bírósághoz érkezett panaszok számát és jellegét.

(2)A szolgálati bíróság éves tájékoztatóját az OBT minden év első negyedévében vitatja meg és hagyj a jóvá.

(3)A jóváhagyott tájékoztatót az OBT közzéteszi az intraneten. 45. A fegyelmi vétség 105. § Fegyelmi vétséget követ el a bíró, ha vétkesen

1. a)a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségeit megszegi, vagy
2. b)az életmódjával, magatartásával a bírói hivatás tekintélyét sérti vagy veszélyezteti. 46. A fegyelmi eljárás kezdeményezése 106. §

(1)Ha a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja bírósági vezetővel szemben merül fel, a fegyelmi eljárás megindítását a kinevezési jogkör gyakorlója kezdeményezi az elsőfokú szolgálati bíróság elnökénél.

(2)Ha a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja vezetői kinevezéssel nem rendelkező bíróval szemben merül fel, a fegyelmi eljárás megindítását

1. a)kúriai bíró esetén a Kúria elnöke,
2. b)az ítélőtábla bírájánál az ítélőtábla elnöke,
3. c)* a törvényszéki bíró, továbbá a járásbírósági bíró esetén a törvényszék elnöke, kezdeményezi az elsőfokú szolgálati bíróság elnökénél.

(3)* Az OBH elnöke kizárólag az általa kinevezett bírósági vezetők, valamint az OBH-ba beosztott bíró ellen kezdeményezheti a fegyelmi eljárás megindítását.

(4)* Ha a bíróval szemben büntetőeljárás indult – ide nem értve a magánvádas és pótmagánvádas eljárást –, a fegyelmi eljárást meg kell indítani.

(5)* Ha a bíróval szemben szándékos bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárás indult – kivéve a magánvádas és a pótmagánvádas eljárást –, a fegyelmi eljárást kezdeményező elnök rendelkezhet arról, hogy az eljárás alá vont bíró tárgyalási tevékenységet, a nyilvános ülés és a tanácsülés tartására is kiterjedően, nem végezhet a vele szemben indult eljárás megszüntetéséig vagy jogerős határozattal történő felmentéséig. 107. § Ha fegyelmi eljárás alá vont bíróval szemben büntetőeljárás van folyamatban, a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni. 108. §

(1)Ha a bíró vétkessége enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem, vagy csak csekély mértékben járt következménnyel, a fegyelmi eljárás kezdeményezésétől el lehet tekinteni.

(2)Az

(1)bekezdés szerinti esetben a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult a bírót figyelmeztetésben részesíti. Az írásban közölt döntés ellen a bíró a közléstől számított 15 napon belül fegyelmi eljárás lefolytatását kérheti. Ha a bíró a fegyelmi eljárás lefolytatását kérte, erről a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult az elsőfokú szolgálati bíróság elnökét haladéktalanul értesíti; ebben az esetben a fegyelmi eljárás lefolytatása nem tagadható meg. 109. § A fegyelmi eljárás kezdeményezéséről az érintett bírót az eljárás kezdeményezője haladéktalanul értesíti. Ha a fegyelmi eljárást nem az OBH elnöke kezdeményezte, a kezdeményezésről az OBH elnökét is értesíteni kell. 110. §

(1)Fegyelmi eljárás nem kezdeményezhető, ha a kezdeményezésére jogosult a tudomására jutástól számított 3 hónap alatt azt nem indítványozta, illetve a fegyelmi vétséget képező magatartás befejezése óta 3 év már eltelt.

(2)* Ha a bíró fegyelmi vétséget megvalósító magatartása miatt büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás indult,

1. a)szabálysértési eljárásban a felelősséget megállapító vagy eljárást megszüntető jogerős határozat, büntetőeljárásban a bíróság jogerős ügydöntő határozata vagy véglegessé vált eljárást megszüntető határozata, valamint a nyomozás során hozott, további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozat munkáltatóval való közlésétől számított három hónapon túl, vagy
2. b)ha az eljárás az

(1)bekezdés szerinti hároméves időtartamon túl fejeződik be, akkor az a) pont szerinti határozat meghozatalától számított egy éven túl nincs helye fegyelmi felelősségre vonásnak.

1. A fegyelmi eljárás megindítására és az eljáró tanácsra vonatkozó szabályok
2. § A fegyelmi eljárás megindításáról, a fegyelmi eljárás megtagadásáról vagy előzetes vizsgálat elrendeléséről – az érintett bíró egyidejű értesítése mellett – a szolgálati bíróság kijelölt fegyelmi tanácsa dönt.
3. §

(1)A 101. §-ban meghatározott ügyekben első fokon az elsőfokú szolgálati bíróság jár el.

(2)Az elsőfokú szolgálati bíróság határozata ellen bejelentett fellebbezéseket a másodfokú szolgálati bíróság bírálja el. 113. §

(1)A szolgálati bíróság 3 tagú tanácsban (a továbbiakban: szolgálati bíróság tanácsa) jár el, amelyet a szolgálati bíróság elnöke alakít meg.

(2)A fegyelmi eljárás előkészítését és az előzetes vizsgálatot vizsgálóbiztos végzi. Vizsgálóbiztosként nem járhat el az érintett bíró beosztásának megfelelő szintnél alacsonyabb szintű bíróság bírája.

(3)A szolgálati bíróság elnöke a naptári év végén a következő naptári évre beosztást készít, amelyben meghatározza, hogy a szolgálati bírák milyen sorrendben látják el a vizsgálóbiztosi teendőket. 114. § Szolgálati bíróként az adott ügyben nem járhat el,

1. a)akinek tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,
2. b)az a vizsgálóbiztos, aki az ügyben eljárt,
3. c)az eljárás alá vont bíró hozzátartozója,
4. d)* aki az adott eljárás során előterjesztett kizárási kérelemmel kapcsolatos döntéshozatalban részt vett,
5. e)* akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható el. 115. §

(1)Ha olyan körülmény merül fel, amely a vizsgálóbiztosnak, illetve a szolgálati bíróság tanácsa elnökének vagy tagjának az elfogulatlanságát kétségessé teszi, a fegyelmi eljárás alá vont bíró elfogultsági kifogást terjeszthet elő.

(2)Az elfogultság kérdésében a szolgálati bíróság elnöke által kijelölt másik tanács határoz.

(3)Ha a kifogást az elsőfokú szolgálati bíróság elnöke ellen terjesztették elő, az elfogultság kérdésében a másodfokú szolgálati bíróság tanácsa határoz. Ha az elfogultsági kifogást a másodfokú szolgálati bíróság elnöke ellen terjesztették elő, az elfogultság kérdésében a Kúria elnöke határoz. 116. §

(1)Az elsőfokú szolgálati bíróság elnökének kizártsága esetén az eljáró elsőfokú tanácsot a másodfokú szolgálati bíróság elnöke jelöli ki.

(2)A másodfokú szolgálati bíróság elnökének kizártsága esetén az eljáró tanácsot a Kúria elnöke jelöli ki.

(3)A fegyelmi ügy másodfokú elbírálásában nem vehet részt az, aki az első fokú eljárásban részt vett. 48. A bírói tisztségből való felfüggesztés 117. § *

(1)* Az elsőfokú szolgálati bíróság tanácsa a bírót tisztségéből felfüggeszti, ha

1. a)a bíró letartóztatását, előzetes kényszergyógykezelését vagy olyan bűnügyi felügyeletét rendelték el, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy meghatározott területet, illetve lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el,
2. b)az ügyészség a bíróval szemben vádat emelt, illetve
3. c)a bíró szolgálati helyén való jelenléte a tényállás megállapítását gátolná.

(2)* Az elsőfokú szolgálati bíróság tanácsa a bírót a tisztségéből a fegyelmi eljárást kezdeményező elnök indítványára felfüggesztheti, ha a bíróval szemben büntetőeljárás − kivéve a magánvádas és a pótmagánvádas eljárást − indult és a bíró szolgálati helyén való jelenléte a tényállás megállapítását gátolná, vagy a fegyelmi eljárás tárgyát képező kötelezettségszegés súlya és jellege a szolgálati helytől való távoltartást indokolja.

(3)Az

(1)és

(2)bekezdés szerinti döntéseket a szolgálati bíróság a fegyelmi eljárás felfüggesztését követően is meghozhatja.

(4)A bírói tisztségből való felfüggesztésről hozott határozat ellen az eljárás alá vont bíró és az eljárás kezdeményezője a határozat közlésétől számított 8 napon belül a másodfokú szolgálati bíróságnál fellebbezéssel élhet, amelynek nincs halasztó hatálya. A másodfokú szolgálati bíróság a fellebbezést 8 napon belül elbírálja. 118. §

(1)A bírói tisztségből való felfüggesztés idejére a bírót megilleti az illetménye, amelynek legfeljebb 50 százalékát egy hónapra vissza lehet tartani. A teljes illetményt vissza kell tartani a bírói tisztségből való felmentés indítványozását kimondó fegyelmi határozat meghozatalától annak jogerőre emelkedéséig. A visszatartásról a szolgálati bíróság tanácsa határoz, határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.

(2)Nem jár illetmény a felfüggesztés időtartamának azon részére, amelyre a bíró akkor sem kapna illetményt, ha a felfüggesztésre nem került volna sor.

(3)A visszatartott illetményt a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni, kivéve, ha a fegyelmi eljárás a bírói tisztségből való felmentés indítványozását kimondó fegyelmi határozattal zárul. Ugyanígy kell eljárni, ha a bíró szolgálati viszonya időközben a felmentése folytán szűnt meg.

(4)* A felfüggesztés időtartamára kifizetett illetmény 50 százalékát a bíró a fegyelmi határozat jogerőre emelkedését követően köteles visszafizetni, ha a fegyelmi eljárás a bírói tisztségből való felmentés indítványozását kimondó fegyelmi határozattal zárult. 49. A fegyelmi eljárás 119. § A fegyelmi eljárást és az előzetes vizsgálatot a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni. 120. §

(1)A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges valamennyi körülményt tisztázni. Ennek érdekében meghallgatja az eljárás alá vont bírót, tanúkat hallgathat ki, szakértőt vehet igénybe és egyéb bizonyítást végezhet. A vizsgálóbiztos a bíróság irataiba betekinthet, a bírák és a bíróság dolgozói kötelesek részére a szükséges tájékoztatást megadni.

(2)* A vizsgálóbiztos az eljárásáról a szolgálati bíróság tanácsa részére 30 napon belül írásbeli jelentést készít. 121. §

(1)A vizsgálóbiztos jelentésének előterjesztését követő 15 napon belül a szolgálati bíróság tanácsa dönt a fegyelmi eljárás megindításáról vagy megtagadásáról és a felfüggesztésről.

(2)Az eljárás alá vont bíró a képviseletével más bírót vagy ügyvédet bízhat meg.

(3)A tárgyalásra az eljárás alá vont bírót és képviselőjét, valamint a fegyelmi eljárás kezdeményezőjét és a vizsgálóbiztost meg kell idézni. Ha a fegyelmi eljárást nem az OBH elnöke kezdeményezte, a tárgyalás időpontjáról az OBH elnökét értesíteni kell. Az idézéssel, illetve az értesítéssel együtt a vizsgálóbiztos jelentését is kézbesíteni kell.

(4)Ha az eljárás alá vont bíró a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg és a mulasztását alapos okkal nem mentette ki, a tárgyalást távollétében is meg lehet tartani. 122. §

(1)A tárgyaláson a szolgálati bíróság tanácsa bizonyítást vehet fel.

(2)A tárgyaláson az eljárás alá vont bíró és a képviselője, valamint az eljárás kezdeményezője kérdéseket tehet fel, az OBH elnöke – amennyiben a tárgyaláson értesítés alapján van jelen – kérdés feltevését indítványozhatja.

(3)A határozat meghozatala előtt az eljárás kezdeményezője, majd az eljárás alá vont bíró és a képviselő felszólalhat.

(4)* A tárgyaláson a fegyelmi eljárás kezdeményezőjét – akadályoztatása esetén – az elnökhelyettes, az OBH elnökét az OBH elnökhelyettese vagy az általa kijelölt bíró képviseli. 123. §

(1)A szolgálati bíróság tanácsa indokolással ellátott határozatával a fegyelmi eljárás alá vont bírót

1. a)felmenti,
2. b)vétkesnek mondja ki és fegyelmi büntetést szab ki,
3. c)a bíróval szemben indult eljárást megszünteti.

(2)Ha a bíró vétkessége enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem, vagy csak csekély mértékben járt következménnyel, a szolgálati bíróság tanácsa indokolással ellátott határozatával a fegyelmi büntetés kiszabásától eltekinthet és az eljárás megszüntetése mellett a bíróval szemben figyelmeztetést alkalmazhat.

(3)Ha a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt a büntetőbíróság jogerős határozatában már megállapította a bíró felelősségét, a szolgálati bíróság tanácsa nem állapíthatja meg, hogy az eljárás alá vont bíró nem követte el a terhére rótt cselekményt.

(4)A fegyelmi eljárást az

(1)bekezdés c) pontja alapján meg kell szüntetni az eljárás alá vont halála esetén, ha fegyelmi eljárás kezdeményezését kizáró ok merült fel, illetve ha a bíró szolgálati viszonya időközben megszűnt. Utóbbi esetben a szolgálati bíróság tanácsa a fegyelmi vétség elkövetését megállapíthatja, de a határozat fegyelmi büntetést nem tartalmazhat. 124. §

(1)A fegyelmi vétséget elkövető bíróval szemben kiszabható fegyelmi büntetések:

1. a)feddés,
2. b)megrovás,
3. c)egy fizetési fokozattal való visszavetés,
4. d)* két fizetési fokozattal való visszavetés,
5. e)* vezetői tisztségből való felmentés,
6. f)* bírói tisztségből való felmentés indítványozása.

(1a)* A Kúria bírája esetében az egy fizetési fokozattal való visszavetés fegyelmi büntetés helyett legfeljebb egyévi, két fizetési fokozattal való visszavetés helyett legfeljebb kétévi időtartamra illetménycsökkentés fegyelmi büntetést kell kiszabni, a csökkentés mértéke az illetmény öt százalékáig terjedhet.

(2)A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni a kötelességszegés súlyát és következményeit, a vétkesség fokát.

(2a)* A kötelességszegés súlyára és következményeire, valamint a vétkesség fokára tekintettel a szolgálati bíróság tanácsa határozatában kizárhatja a 127. §

(1)bekezdése alapján történő fegyelmi büntetés hatálya alóli mentesítés alkalmazásának lehetőségét.

(3)Bírói tisztségből való felmentés indítványozása esetén a bírónak a tisztségéből való felfüggesztését fenn kell tartani vagy el kell rendelni. Más fegyelmi büntetés kiszabása esetében a fegyelmi határozatban a felfüggesztést meg kell szüntetni.

(4)A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket a bíróság viseli, ha azonban a bíró fegyelmi felelősségét jogerősen megállapították, a bíró köteles megtéríteni az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részéről igénybe vett képviselő költségeit. 50. A másodfokú fegyelmi eljárás 125. §

(1)A fegyelmi határozat egy példányát a kihirdetéstől számított 8 napon belül a bíró és a fegyelmi eljárás kezdeményezője részére kézbesíteni kell. Az OBH elnöke részére a határozat egy példányát akkor is meg kell küldeni, ha a fegyelmi eljárást nem az OBH elnöke kezdeményezte.

(2)Az első fokú határozat ellen a bíró és a fegyelmi eljárás kezdeményezője a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezést jelenthet be. A fellebbezést az elsőfokú szolgálati bíróság tanácsához kell benyújtani.

(3)* A másodfokú szolgálati bíróság az elsőfokú fegyelmi határozatot – annak kártérítésről, személyiségi jogsértés miatti jogkövetkezményekről, valamint a költségek megtérítéséről rendelkező részére is kiterjedően – helybenhagyja, megváltoztatja vagy az eljárást megszünteti, illetve a másodfokú eljárásban nem orvosolható lényeges eljárási szabálysértés esetén a határozatot hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú szolgálati bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

(4)A másodfokú eljárásra és határozatra egyebekben az elsőfokú