2011. CLXXXVII. törvény a szakképzésről.

2011. CLXXXVII. törvény a szakképzésről. Magyarországon a munkaerőpiac és a gazdaság által keresett és elismert szakképesítéseknek az esélyegyenlőség elve érvényesítésével történő megszerzésének biztosítása, a globális és a nemzetgazdaság igényeinek kielégítésére egyaránt alkalmas, rugalmas, a foglalkoztathatóságot elősegítő szakképzési rendszer működésének elősegítése, valamint az Alaptörvényben meghatározott művelődéshez és munkához való jog érvényesülése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET ALAPELVEK 1. § (1) Magyarországon az első, állam által elismert szakképesítés megszerzését az állam az iskolai rendszerű szakképzés keretein belül – az e törvényben és a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott feltételekkel – ingyenesen biztosítja a szakképző iskolai tanulók számára. (2) A szakképzés teljes folyamatában érvényesítendő az egyenlő bánásmód követelménye. Az egyenlő bánásmód követelményét megszegő, e törvény hatálya alá tartozó szervezet – a 61. § (3) bekezdésében foglaltak szerint – eltiltható a szakképzésben való részvételtől. (3) A szakképzés e törvény hatálya alá tartozó szereplői (különösen a tanuló, a szülő, a szakképzést folytató intézmény, a gazdálkodó szervezet és a gazdasági kamara) a szakképzési feladatok megvalósítása során kötelesek egymással együttműködni. (4) A szakképzési feladatellátást a hatékonyság, a szakszerűség és a magas szintű minőség, valamint az egyenlő esélyű hozzáférés elvének megfelelően kell megszervezni. A törvényt az Országgyűlés a 2011. december 19-i ülésnapján fogadta el. (5) A szakképzés e törvény hatálya alá tartozó szereplői az e törvényben meghatározott szakképzési feladatokból eredő kötelezettségeiket és jogaikat a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzés megvalósítása érdekében kötelesek teljesíteni és jóhiszeműen gyakorolni. (6) A szakképzés e törvény hatálya alá tartozó szereplői az e törvényben meghatározott szakképzési feladatok megvalósítása és együttműködésük során kötelesek egymást a feladataik ellátásához szükséges körülményekről, adatokról, egyéb információkról kellő időben tájékoztatni. (7) Az iskolai rendszerű szakképzés feladata a komplex szakmai vizsgára történő felkészítésen kívül az életben való sikeres boldogulásra történő felkészítés és a tanuló életkori sajátosságához igazodó nevelés is. II. FEJEZET ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 2. § E törvény alkalmazásában: 1. állam által elismert szakképesítés: az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) meghatározott szakképesítés; 2. egészségügyi alkalmasság: annak az orvosi szakvéleményre alapozott megállapítása, hogy a szakképzésbe bekapcsolódni szándékozó személy testi adottságai, egészségi és pszichikai állapota alapján képes önmaga és mások veszélyeztetése nélkül a választott szakma szerinti tevékenység, foglalkozás gyakorlására és a szakmai vizsgára való felkészülésre; 3. életpálya-tanácsadás (pályaorientáció): a tanácskérő támogatása az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében az érdeklődésének, képességének, személyiségének és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő pályaterv kialakításában és megvalósításában, amelynek keretében a tanácskérő a pályaválasztáshoz vagy a pályamódosításhoz kap segítséget; 4. az életpálya-tanácsadás formája: az egyéni tanácsadás, a csoportos tanácsadás, a távtanácsadás és az elérő program az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében; 5. előírt gyakorlat: a szakképesítés megszerzéséhez szükséges, meghatározott munkaterületen, munkakörben korábban megszerzett gyakorlat, amelynek időtartamát a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (a továbbiakban: szakmai és vizsgakövetelmény) tartalmazza; 6. első szakképesítés: az iskolai rendszerű szakképzésben elsőként megszerzett, az OKJ-ban szereplő minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít; 7. eszköz- és felszerelési jegyzék: a szakmai és vizsgakövetelményben szakképesítésenként meghatározott, a képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök, gépek, szerszámok, alapanyagok, helyiségek és felszerelések minimuma; 8. feladatprofil: a szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb foglalkozás, tevékenység, valamint a munkaterület rövid leírása; 9. foglalkoztatási, munkába állási tanácsadás: a munkavállalással, munkahely-megtartással kapcsolatos problémák feltárása, a problémák megoldásának, a sikeres elhelyezkedés megvalósítási tervének kidolgozása az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében; 10. gazdálkodó szervezet: gyakorlati képzést folytató, szakképzési hozzájárulásra kötelezett jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég, egyéni vállalkozó; 11. gyakorlati képzés: a szakmai képzésnek az iskolai tanműhelyben, az állami felnőttképzési intézmény tanműhelyében vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult gazdálkodó szervezetnél, egyéb szervnél vagy szervezetnél folyó azon része, amelynek célja a szakképesítéshez kapcsolódó munkatevékenységek gyakorlatban történő elsajátítása és a tanulónak a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére való felkészítése, amelyet iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakképzési kerettanterv határoz meg; 12. gyakorlati képzést szervező: a gyakorlati képzés feltételeinek biztosításáért felelős szakképző iskola vagy e törvény szerint nyilvántartásba vett gyakorlati képzést folytató; 13. gyakorlati képzést szervező székhelye: az a hely, ahol a gyakorlati képzést szervező képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezető munkahelye található; 14. gyakorlati képzést folytató: gyakorlati képzési tevékenységét iskolai tanműhelyben, vagy együttműködési megállapodás, tanulószerződés alapján ténylegesen folytató, a gyakorlati követelményekre való felkészítést végző szerv, amely lehet a gyakorlati képzést szervező is; 15. iskolai előképzettség: a szakképzés megkezdéséhez szükséges iskolai végzettség; 16. iskolai rendszerű szakképzés: a köznevelés keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvényben és az e törvényben meghatározott, szakképző iskolában folyó szakképzés, résztvevői a szakképző iskolával tanulói jogviszonyban állnak; 17. iskolai tanműhely: olyan szakképző iskolai gyakorlati képzőhely, amely a szakképesítés jellegétől függően lehet műhely, tangazdaság, tanbolt, tankórterem, tankert, tanudvar, tankonyha, laboratórium, taniroda, demonstrációs terem, gyakorló- és szaktanterem stb; 18. iskolai pályaválasztási tanácsadás: a pályaválasztási döntés elősegítése az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében, a tanulmányok iskolai rendszerű vagy iskolarendszeren kívüli szakképzésben történő folytatása érdekében, olyan tanulási-képzési lehetőség, iskolatípus, szakképesítés kiválasztása, amely a tanácskérő igényeinek és a munkaerő-piaci keresletnek megfelel; 19. iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés: jogszabályban meghatározott és hatóság által szabályozott tartalmú és célú képzés, amelynek eredményeként hatóság által meghatározott tevékenység folytatására feljogosító irat (engedély, bizonyítvány, a képző intézmény által kiállított igazolás stb.) kiadására kerül sor, vagy amely képzés hiányában jogszabályban meghatározott tevékenység nem folytatható; 20. jelenléti óraszám: a kötelező tanórai foglalkozások azon része, amelyeken a részvétel a tanulónak az iskola feladatellátási helyén való személyes megjelenéséhez kötött; 21. komplex szakmai vizsga: az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanuló és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben részt vevő felnőtt szakmai elméleti és gyakorlati tudásának, képességeinek, készségeinek, ismereteinek mérése, amely az OKJ-ban meghatározott szakképesítés megszerzéséhez szükséges, a szakképesítéshez tartozó feladatprofil szerinti tevékenységek ellátásához meghatározott ismeretek elsajátítását tanúsító, jogszabályban meghatározott bizonyítvány kiadására irányuló eljárás; 22. költségvetési hozzájárulás: a központi költségvetésből a nem állami köznevelési intézmények működéséhez nyújtott, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott támogatás; 23. költségvetési támogatás: a szakképző iskolai feladatok ellátására a központi költségvetés terhére vagy önkormányzati forrásból nyújtott – a költségvetési hozzájárulást is tartalmazó – támogatások összessége; 24. második és további szakképesítés: az iskolai rendszerű szakképzésben megszerzett, az OKJ-ban szereplő minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít, és már meglévő, államilag elismert szakképesítés birtokában szerzik meg. Második és további szakképesítés költségvetési támogatása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben – szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körben – szerezhető szakképesítés; 25. mesterképzés: olyan képzési forma, amelynek során meghatározott szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező szakembereket mestervizsgára készítenek fel a szakmai tevékenység mester szintű gyakorlásához szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, a vállalkozás vezetéséhez szükséges gazdasági, jogi és munkaügyi, továbbá a tanulók képzéséhez szükséges alapvető pedagógiai ismeretek elsajátításával; 26. mestervizsga követelményei: a szakképesítésért felelős miniszter által – a pedagógiai tartalom tekintetében az oktatásért felelős miniszter egyetértésével – rendeletben kiadott dokumentum, amely a mestervizsgának az országos gazdasági kamara (a továbbiakban: gazdasági kamara) által – az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve – meghatározott követelményeit, valamint a vizsgáztatással kapcsolatos követelményeket tartalmazza; 27. modultérkép: az egyes szakképesítések – szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott – szakmai modulját vagy moduljait, valamint azok egymáshoz történő kapcsolódásait tartalmazó dokumentum; 28. modulzáró vizsga: az iskolarendszeren kívüli képzésben a komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételeként a szakképzést folytató intézmény által megszervezett vizsga, olyan kompetenciamérés, amellyel az intézmény meggyőződik arról, hogy a képzésben részt vevő elsajátította a szakmai és vizsgakövetelmény egyes követelménymoduljaiban előírtakat; 29. munkahelyi gyakorlat: a szakképesítés megszerzése keretében folyó gyakorlati képzésnek a munkahelyen (a munkavégzéshez hasonló feltételek között, életszerű szituációban) megvalósuló része, amelynek feltételeit a gyakorlati képzés szervezője biztosítja, és amelynek során a szakképzésben részt vevő elsajátítja a munkaerőpiac által is igényelt gyakorlati tudáselemeket, kompetenciákat; 30. országos gazdasági érdekképviseleti szervezet: a gazdasági kamarákról szóló törvényben meghatározott szervezet; 31. pályaalkalmassági követelmény: a szakképzésbe történő bekapcsolódás – szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott – azon feltétele, amely alapján megállapítható, hogy a szakképzésben részt venni szándékozó személy képességei, készségei alapján sikeresen fel tud készülni a választott szakképesítés komplex szakmai vizsgájára és a választott tevékenység, foglalkozás ellátására; 32. pályainformáció-nyújtás: az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében a foglalkoztatási, munkavállalási, közgazdasági, pénzügyi, jogi, társadalombiztosítási, migrációs – az információkérőt az adott helyzetben a döntéshozatalhoz segítő – információkat magában foglaló olyan pályainformációs tanácsadás, amely felöleli a teljes egyéni életút támogatását a kisiskoláskortól a munkaerőpiac elhagyásáig, ötvözi a képzések teljes világáról szóló információnyújtást és a munkaerőpiac megismertetését, a képzés és munka világának kapcsolódását; 33. pályakorrekciós tanácsadás: a nem piacképes szakmai végzettséggel rendelkező tanácskérő támogatása új képzési irány vagy foglalkozás megtalálásában az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében, amelynek alanya minden olyan szakképesítéssel rendelkező személy, akinek a pályaválasztása nem volt megalapozott, vagy szakképesítése nem piacképes; 34. sajátos nevelési igényű tanuló, vizsgázó: a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben vizsgázó, fogyatékossággal élő felnőtt; 35. rehabilitációs képzés: a megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő személy sajátos képességeire alapozó, és azt fejlesztő szakmai képzés, át- és továbbképzés, amely az érintett munkavállalási esélyének, további munkahelymegtartó képességének javítását szolgálja; 36. szakiskolai végzettség: szakiskolában szerzett középfokú iskolai végzettség, amely egyúttal az OKJ-ban meghatározottak szerint államilag elismert szakiskolai szakmai végzettséget is tanúsít; 37. szakképzési kerettanterv: a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kidolgozott, a szakképesítés követelményei átadásának tartalmát és menetét leíró egységes, kötelezően alkalmazandó dokumentum, amelyet a szakiskolai képzésben szakképesítésenként, a szakközépiskolákban ágazatonként a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendeletben ad ki az oktatásért felelős miniszterrel és az adott szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben; 38. szakmai ellenőrzés: a törvényességi és hatósági ellenőrzés mellett a szakképzés ágazati irányításának olyan eszköze, amelynek keretében a hatályos követelmények érvényesülésének szakmai vizsgálata, a kapott eredmények értékelése, az információknak a döntéshozók számára történő visszacsatolása történik meg; 39. szakmai előképzettség: a szakképesítés megkezdésének feltételéül szolgáló, a szakképesítés megszerzéséhez szükséges, korábban megszerzett szakképesítés, megnevezését a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza; 40. szakmai érettségi végzettség: a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakból és a szakközépiskola ágazata szerinti kötelező szakmai vizsgatárgyból álló érettségi vizsgával megszerezhető végzettség, amely az OKJ-ról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint munkakör betöltésére képesít. Az ágazat szerinti kötelező szakmai vizsgatárgy teljesítése a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti magasabb követelmények szerint teljesített érettségi vizsgatárgynak minősül; 41. szakmai és vizsgakövetelmény: a szakképesítésért felelős miniszter által rendeletben kiadott központi képzési dokumentum, amely meghatározza az adott szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészülés szakmai követelményeit, feltételeit és azokat a követelményeket, amelyeket a komplex szakmai vizsga során szükséges teljesíteni; 42. szakmai követelmény: olyan követelmény, amely a gazdaságnak az adott szakemberrel szemben támasztott elvárásait, a szakma gyakorlása közben végzendő feladatok megoldásával kapcsolatban támasztható követelményeket tükrözi. Magába foglalja a munkába lépéshez és a munkavégzés során szükséges kompetenciák (munkaköri követelmények) szintjét, tartalmát, minőségét; 43. szakmai követelménymodul: a szakképesítés szakmai követelményeinek meghatározott része, egyedi szakképesítések esetén annak egésze. A szakképesítés követelménymoduljainak összessége tartalmazza a szakképesítés valamennyi, a szakmai és vizsgakövetelményben rögzített szakmai kompetenciáját; 44. szakmai tantárgy: a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítéséhez a szakképzési kerettantervben előírt tantárgy; 45. továbbtanulási tanácsadás: a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, és ennek alapján továbbtanulási irány ajánlása az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében; 46. vizsgadíj: a vizsga megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatban felmerülő, a feladatra elszámolható működési célú kiadások egy vizsgázóra jutó hányada; 47. vizsgafeladat: tartalmazza az írásbeli, interaktív (számítógépes), gyakorlati, szóbeli vizsgatevékenység(ek) célját és a teljesítés meghatározó körülményeit, amelyhez legalább egy vizsgatevékenységet kell hozzárendelni; 48. vizsgáztatási díj: a vizsgabizottság tagjait megillető díjazás; 49. WorldSkills és EuroSkills: nemzetközi szakképzési versenyek, amelyeket 1954 óta szervez a WorldSkills International nemzetközi nonprofit szervezet, tagjai az adott ország szakképzésért felelős szervezetei. Mindkét verseny megrendezésére felváltva, páros és páratlan években kétévente kerül sor a tagországok legjobb ifjú szakmunkásai részvételével. MÁSODIK RÉSZ A TÖRVÉNY HATÁLYA ÉS A SZAKKÉPZÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE III. FEJEZET A TÖRVÉNY HATÁLYA 3. § (1) E törvény hatálya az iskolai rendszerű szakmai képzésre (szakképzésre), valamint az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések esetén – a felnőttképzésről szóló törvény alapján folyó – az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzésre terjed ki. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés vonatkozásában a további szabályokat a felnőttképzésről szóló törvény határozza meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakmai képzés a) a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott Köznevelési Hídprogram keretében megszerezhető részszakképesítés megszerzésére, b) az állam által elismert szakképesítés megszerzésére, továbbá c) munkakör betöltéséhez szükséges, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesítő végzettség megszerzésére irányul. (3) E törvény hatálya kiterjed a) a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához, a mestervizsgához szükséges ismeretek elsajátítására irányuló képzésre, b) az (1) és a (2) bekezdésben szabályozott tevékenységet folytató és abban részt vevő valamennyi szervezetre és magánszemélyre, c) az országos gazdasági kamarákra, az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekre, továbbá a 7. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott szakmai szervezetre és szakmai kamarára az e törvényben szabályozott feladataik ellátása tekintetében, továbbá d) a komplex szakmai vizsgára, a komplex szakmai vizsgát szervező intézményre, valamint a komplex szakmai vizsgán és a szakmai vizsgáztatásban résztvevőre. (4) E törvény hatálya kiterjed az alapfokú iskolai oktatást nyújtó iskolában, a szakiskolában és a szakközépiskolában folyó pályaorientációra, a pályaorientációs, életpálya-tanácsadási szolgáltatásban résztvevőkre és a pályaorientációs tanácsadást nyújtókra, továbbá a pályakövetési rendszert működtető szervre és azokra, akiknek a pályakövetési rendszer felé adatszolgáltatási kötelezettségük áll fenn. (5) E törvény hatálya nem terjed ki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben szabályozott felsőoktatási szakképzésre, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvényben szabályozott okleveles könyvvizsgálói képesítésre és az iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzésekre. IV. FEJEZET A SZAKKÉPZÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE 1. A szakképzés intézményei 4. § (1) A szakképzés intézményei: a) a szakközépiskola, b) a szakiskola, beleértve a speciális szakiskolát és a készségfejlesztő speciális szakiskolát is [a továbbiakban az a) és b) pont alattiak együtt: szakképző iskola], c) az állami felnőttképzési intézmény, valamint d) a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmény. (2) A szakképző iskola a szakképzési feladata hatékonyabb ellátása érdekében – az e törvényben meghatározottak szerint – térségi integrált szakképző központ keretében működik. (3) A szakképző iskola létesítésére, fenntartására és működésére – e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével – a nemzeti köznevelésről szóló törvény, az állami felnőttképzési intézmény létesítésére, fenntartására és működésére a felnőttképzésről szóló törvény, a térségi integrált szakképző központ létesítésére, fenntartására és működésére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) Jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkező egyéni vállalkozó, jogi személyek és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságai szakképző iskola fenntartása nélkül, más szervezeti keretben is folytathatnak iskolai rendszerű szakképzésben gyakorlati képzést. 2. A szakképző iskola fenntartása és a térségi integrált szakképző központ 5. § (1) A szakképző iskola állami, önkormányzati fenntartója szakképzési feladatait egyetlen szakképző iskola fenntartásával látja el, a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivételekkel. (2) Ha az állami, önkormányzati fenntartónként számított szakképző iskolai tanulói létszám az adott fenntartó esetében meghaladja a tízezret, akkor az állami, önkormányzati fenntartó több szakképző iskola fenntartásával is elláthatja a szakképzési feladatokat úgy, hogy valamennyi szakképző iskola tanulói létszáma az ötezer főt meghaladja. (3) A (2) bekezdés szerinti tanulói létszám megegyezik a szakképző iskolai osztályban tanulók – három tanítási év átlagában számított – hivatalos októberi statisztikai létszámával. A tanulói létszám megállapításánál az esti és a levelező oktatás munkarendje szerinti oktatásban részt vevő tanulók létszámát kettővel kell elosztani. (4) Ha a megyében az állami, önkormányzati fenntartású szakképző iskolai tanulólétszám a tízezret nem éri el, a megyei szakképző iskolai feladatok legfeljebb két – legalább kétezer tanulóval működő – állami, önkormányzati fenntartású szakképző iskola keretében láthatóak el. (5) Kizárólag művészeti szakmacsoportba tartozó szakképzési feladatok, valamint a speciális szakiskolai és a készségfejlesztő speciális szakiskolai feladatok önálló szakképző iskola keretében is elláthatóak, amely szakképző iskolára a (2)–(4) bekezdésben foglalt létszámfeltételeket figyelmen kívül kell hagyni. (6) A térségi integrált szakképző központ a szakképzési feladatellátás olyan együttműködési rendszere, amelynek feladata az állami, önkormányzati feladatellátásban a szakképzés térségi feladatainak összehangolása, a képzés és a forrásfelhasználás hatékonyságának növelése, a szakképzési feladatellátás optimalizálása, a párhuzamos képzések és fejlesztések kiküszöbölése, valamint a munkaerő-piaci igények iskolai rendszerű szakképzésben való érvényesítése. A térségi integrált szakképző központ tagjai egyéb feladatok végrehajtásában is együttműködhetnek. (7) Térségi integrált szakképző központ állami, önkormányzati fenntartó esetén az (1)–(5) bekezdés szerint működő egyetlen szakképző iskola, ha a (3) bekezdésben meghatározott számítás szerinti tanulói létszáma meghaladja a kétezret, és a szakképző iskola (tagintézménye és telephelye) más térségi integrált szakképző központnak nem tagja. (8) Egy szakképző iskola több térségi integrált szakképző központnak nem lehet tagja. (9) A térségi integrált szakképző központot az állami szakképzési és felnőttképzési szerv tartja nyilván. (10) A térségi integrált szakképző központ – a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározottak szerint – részt vehet az iskolarendszeren kívüli szakképzésben. (11) A fenntartó a (2)–(4) bekezdésben foglalt létszámfeltételek teljesülését szakképző iskolájában folyamatosan vizsgálja. Amennyiben a hivatalos októberi statisztikai adatok alapján a fenntartó azt állapítja meg, hogy intézményében a (2)–(4) bekezdésben előírt feltételek szerinti tanulói létszám nyolcvanöt százalékát egymást követő két tanévben a (3) bekezdés szerinti tanulói létszám nem éri el, úgy a fenntartó intézkedési tervet készít, amelyet a területileg illetékes kormányhivatal hagy jóvá, ennek alapján a fenntartó a következő tanév végéig dönt az átszervezésről. (12) A szakképzési feladatellátásban a települési önkormányzat fenntartóként a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott köznevelési szerződés és az e törvényben meghatározott szakképzési megállapodás alapján részt vehet azzal, hogy a) a szakközépiskolai feladatellátásban az azonos feladatellátási helyen a szakközépiskolai feladatok mellett más, a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó, nem szakképzési feladatot is ellát, és a fenntartott intézményben a szakközépiskolai tanulólétszám aránya nem haladja meg a huszonöt százalékot, b) a szakközépiskola kizárólag a művészeti szakmacsoportban lát el szakképzési feladatokat, az a) pontban meghatározott létszámarány teljesítése nélkül, c) az átvett feladatok tekintetében a felnőttoktatási feladatokat is köteles átvenni, ha a felnőttoktatási feladat ellátására vonatkozóan köznevelési szerződés és szakképzési megállapodás nincs. (13) A (12) bekezdésben meghatározott fenntartó részt vehet a speciális és a készségfejlesztő speciális szakiskolai feladatellátásban. A (12) bekezdés a) pontja szerinti létszámarányt a köznevelési szerződés megkötésekor kell vizsgálni azzal, hogy az iskola hivatalos októberi statisztikai adatai alapján három tanítási év átlagában a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő iskolai tanulóinak létszámát kell figyelembe venni. (14) Az OKJ-ban meghatározott, agrárágazathoz tartozó szakképesítésben államilag támogatott iskolai rendszerű szakképzés kizárólag a vidékfejlesztésért felelős miniszter által alapított és fenntartott szakképző iskolában, vagy más fenntartó esetén – a vidékfejlesztésért felelős miniszter egyetértésével kötött – a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott köznevelési szerződés és szakképzési megállapodás alapján folyhat. HARMADIK RÉSZ A SZAKKÉPZÉS DOKUMENTUMAI V. FEJEZET A SZAKKÉPZÉS DOKUMENTUMAI 3. Az Országos Képzési Jegyzék 6. § (1) Az állam által elismert szakképesítéseket az OKJ tartalmazza. (2) Az OKJ tartalmazza a) a kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben oktatható szakképesítéseket, b) az iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzésben is oktatható szakképesítéseket, c) a kizárólag iskolarendszeren kívüli szakképzésben oktatható szakképesítéseket, továbbá d) a szakképesítés-ráépüléseket és a részszakképesítéseket. (3) Az OKJ-ban kell meghatározni a) a szakképesítés azonosító számát, szintjét és megnevezését, b) a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés képzés-szervezési formától függő adott időtartamát (az iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok számát, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszámot), c) a szakképesítések szakmacsoportját és szakközépiskolai ágazat szerinti besorolását, d) annak a megjelölését, hogy a szakképesítés a levelező, a távoktatás vagy egyéb sajátos munkarend szerinti képzésben oktatható, e) a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei meghatározására a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter megnevezését (a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter). Szakképesítésért felelős miniszternek szakképesítésenként egy miniszter nevezhető meg. (4) A szakképesítésért felelősként a Központi Statisztikai Hivatal elnöke és a Közbeszerzések Tanácsának elnöke is megjelölhető, amennyiben a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményének kidolgozása az ő feladatkörébe tartozik. (5) A Központi Statisztikai Hivatal elnöke hatáskörébe tartozó szakképesítésekre vonatkozó, e törvényben meghatározott rendeletalkotási és egyetértési jogokat a Központi Statisztikai Hivatal elnöke véleményének kikérésével a Központi Statisztikai Hivatal felügyeletét ellátó miniszter gyakorolja. (6) A Közbeszerzések Tanácsának elnöke hatáskörébe tartozó szakképesítésekre vonatkozó, e törvényben meghatározott rendeletalkotási és egyetértési jogokat a Közbeszerzések Tanácsának elnöke véleményének kikérésével az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja. 4. A szakmai és vizsgakövetelmény 7. § (1) Az OKJ-ban meghatározott szakképesítéshez – az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer kialakulását és működését biztosító – szakmai és vizsgakövetelményt kell előírni. A szakmai és vizsgakövetelmény kötelező tartalmi elemei a következők: a) a szakképesítés OKJ-ban szereplő azonosító száma, megnevezése és a hozzárendelt FEOR-szám, b) a szakképesítés jellegétől függően a képzés megkezdéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek (a továbbiakban: bemeneti kompetencia), az iskolai és szakmai előképzettség, az egészségügyi alkalmassági követelmények, a pályaalkalmassági követelmények, valamint az előírt gyakorlat, c) a szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb foglalkozás, tevékenység, valamint a munkaterület rövid leírása (feladatprofil), d) a 6. § (3) bekezdés b) pontjában szereplő adatok, e) az elméleti és gyakorlati képzési idő aránya, szakképző iskolában a szakképzési évfolyamok száma, az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat mérő szintvizsga (a továbbiakban: szintvizsga) szervezésének lehetősége, f) a szakképesítéshez (a szakképesítés szakirányához, részszakképesítéshez, szakképesítés-ráépüléshez) tartozó, kormányrendeletben meghatározott szakmai követelménymodul(ok) azonosító száma, g) a komplex szakmai vizsgáztatással kapcsolatos követelmények közül ga) a komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei, beleértve a nyelvvizsga, modulzáró vizsga letételére vonatkozó feltételek, gb) a komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei, gc) a vizsgatevékenységek alóli felmentés esetei, módja és feltételei, gd) a vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok, ge) a vizsgatevékenységek és a komplex szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: szakmai vizsgaszabályzat) meghatározottaktól eltérő szempontjai, h) a képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék, i) az iskolai rendszerű szakképzés esetében a szorgalmi időszakot követően teljesítendő összefüggő szakmai gyakorlat időtartama, j) az iskolai rendszerű oktatásban, a szakképzésben, a felsőoktatásban, a nonformális és informális tanulással, továbbá a munkavégzés során szerzett kompetenciáknak, a szakmai előkészítő érettségi tantárgyi vizsgának vagy az ágazati szakmai érettségi vizsgának a szakmai követelmények teljesítésébe történő beszámíthatósága, k) amennyiben a szakképesítés nem tartozik egyik országos gazdasági kamara hatáskörébe vagy országos gazdasági érdekképviseleti szervezet hatáskörébe sem, a szakmai vizsgabizottságban való részvételre a szakmai és vizsgakövetelményben kijelölt szakmai szervezet vagy az ágazat egészében érdekelt szakmai kamara (a továbbiakban: szakmai szervezet, szakmai kamara). (2) A szakképesítés szakmai követelményei a követelménymodulokat tartalmazó kormányrendeletben kiadott – az (1) bekezdés f) pontja szerint meghatározott – követelménymodulokból állnak. (3) A szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettantervek alapján a szakképző iskolában a pedagógiai program részeként szakmai programot, az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézményben a felnőttképzésről szóló törvényben szabályozott képzési programot kell kidolgozni. 5. A szakképzési kerettanterv 8. § (1) Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai képzés a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kiadott egységes, kötelezően alkalmazandó kerettanterv (a továbbiakban: szakképzési kerettanterv) szerint folyik. (2) A szakképzési kerettanterv a szakiskolai képzésben szakképesítésenként a szakmai elméletre, továbbá az iskolai tanműhelyben folyó vagy a gazdálkodó szervezetnél szervezhető szakmai gyakorlati képzésre kerül kiadásra. A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakiskolában évfolyamonként a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret legalább harminchárom százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre. (3) A szakképzési kerettanterv a szakközépiskolákban ágazatonként a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon a szakmai elméleti, továbbá a szakmai gyakorlati, valamint szakképesítésenként az érettségi vizsgát követő szakképzési évfolyamon a szakmai elméleti, továbbá a szakmai gyakorlati oktatásra kerül kiadásra. A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakközépiskolákban a kilencedik-tizedik évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret legalább hetven százaléka, a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon legalább a hatvan százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre. (4) A szakképzési kerettanterv tartalmazza a szakmai követelménymodulok alapján a szakmai tantárgyak rendszerét és témaköreinek tartalmát, annak meghatározását, hogy az adott szakmai tantárgy a szakmai elméleti képzés vagy a szakmai gyakorlati képzés része, a tantárgyi követelmények évfolyamonkénti megoszlását, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretet, a szakmai elméleti és gyakorlati képzés tagolását és arányait. A szakképzési kerettanterv tartalmazza, hogy az adott szakmai tantárgy mely szakmai követelménymodulnak felel meg. (5) Az adott szakképző iskola típusára és évfolyamára – a nemzeti köznevelésről szóló törvényben – a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább kilencven százalékának tartalmát a szakképzési kerettanterv állapítja meg. A szabadon hagyott időkeret szakmai tartalmát a szakképző iskola szakmai programja határozza meg. (6) Az alapfokú iskolai hiányosságok pótlását célzó Köznevelési Hídprogramban a felzárkóztató képzést, valamint a 3. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szakmai képzést külön egységes kerettanterv határozza meg. (7) A szakképzési kerettantervet a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter – az oktatásért felelős miniszterrel és az adott szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben – adja ki rendeletben. NEGYEDIK RÉSZ A SZAKMAI VIZSGÁZTATÁS VI. FEJEZET A KOMPLEX SZAKMAI VIZSGA, A MODULZÁRÓ VIZSGA, A SZINTVIZSGA ÉS A SZAKMAI VIZSGABIZOTTSÁG 6. A komplex szakmai vizsga 9. § (1) Az OKJ-ban meghatározott szakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgára történő felkészítés a szakképző iskola szakképzési évfolyamain és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben folyik. (2) A komplex szakmai vizsga a szakmai elméleti és gyakorlati képzés során átadott és megtanult, a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szakmai követelményeknek a szakképzési kerettanterv szerinti elsajátítását egységes eljárás keretében méri. (3) A komplex szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján és a szakmai vizsgaszabályzat rendelkezései szerint kell megtartani. (4) Szakképesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki a komplex szakmai vizsgán teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott valamennyi követelményt. (5) A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei alól – a 11. §-ban és a vizsgaszabályzatban foglalt kivételekkel – felmentés nem adható. (6) A komplex szakmai vizsga állami vizsga, amely Magyarország területén szervezhető. A komplex szakmai vizsgát vizsgabizottság előtt kell letenni. A komplex szakmai vizsga vizsgabizottsága Magyarország címerét tartalmazó körbélyegzőt használ. (7) A szakmai vizsgabizottság a vizsgázó komplex szakmai vizsgán nyújtott teljesítménye alapján részszakképesítést igazoló bizonyítványt állíthat ki, ha a vizsgázó csak a komplex szakmai vizsga követelményeinek egy részét teljesítette, és a vizsgázó által teljesített követelmények megfelelnek valamely részszakképesítés vagy részszakképesítések követelményeinek. (8) A komplex szakmai vizsgán csak olyan bizonyítvány és nyomtatvány használható, amelyet a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hagy jóvá. A bizonyítvány és a nyomtatvány előállításához és forgalmazásához a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter engedélye szükséges. (9) A komplex szakmai vizsgán kiadott bizonyítványok központi elektronikus nyilvántartásáról a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter gondoskodik. 7. A modulzáró vizsga 10. § (1) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a szakképzést folytató intézmény a képzési szakaszok lezárásaként a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduloknak megfelelő modulzáró vizsgát szervez. A modulzáró vizsga a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint összevontan is megszervezhető. (2) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a komplex szakmai vizsgára bocsátás feltétele a szakmai és vizsgakövetelményben előírt modulzáró vizsga eredményes letétele. (3) Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. 8. A sajátos nevelési igényű vizsgázó szakmai vizsgája 11. § (1) A sajátos nevelési igényű vizsgázó részére a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott pályaalkalmassági és egészségügyi alkalmassági követelmények, valamint a fogyatékossággal élő emberek egyenlő esélyű hozzáférésének figyelembevételével biztosítani kell a sajátos nevelési igény jellegéhez igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a kötelezettségeit. A felkészítés és a vizsgáztatás során is biztosítani kell a sajátos nevelési igényű vizsgázó számára a fizikai és infokommunikációs akadálymentességet. (2) A sajátos nevelési igény jellege alapján, a sajátos nevelési igényű vizsgázót – a gyakorlati vizsgatevékenység kivételével – mentesíteni kell egyes tantárgyak, tananyagegységek (modulok) tanulása és a beszámolás kötelezettsége alól. Ha azt a sajátos nevelési igény jellege indokolja, a vizsgázót mentesíteni kell a vizsgatevékenység idegennyelvi része vagy annak egy típusa, szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, segédszemély alkalmazását, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt, ha azt a sajátos nevelési igény jellege indokolja, a szakmai vizsgabizottság engedélyezheti az írásbeli (interaktív) vizsgatevékenység szóbeli vizsgatevékenységgel vagy a szóbeli vizsgatevékenység írásbeli (interaktív) vizsgatevékenységgel történő felváltását. (3) A mentesítésről iskolai rendszerű szakképzés esetén a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a sajátos nevelési igény megállapítására felhatalmazott szakértői és rehabilitációs bizottság, iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén a szakértői bizottság kettő évnél nem régebbi véleményének hiányában a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság tekintetében illetékes szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosának véleménye alapján a szakmai vizsgabizottság dönt. (4) Az e § alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges követelmények alóli általános felmentéshez. 9. A komplex szakmai vizsgát szervező intézmények és feladataik a komplex szakmai vizsgán 12. § (1) Az iskolai rendszerű szakképzésben – a 13. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve – a szakképző iskola a) a vele tanulói jogviszonyban állók tekintetében a szakképző iskola által oktatott szakképesítések vonatkozásában, b) a vele ugyanazon – a 4. § (2) bekezdésében meghatározott – térségi integrált szakképző központ tagjaként működő másik szakképző iskolával tanulói jogviszonyban állók tekintetében az általa oktatott szakképesítések vonatkozásában külön engedély nélkül szervezhet komplex szakmai vizsgát. (2) Iskolarendszeren kívüli szakképzést követő komplex szakmai vizsgát a) a komplex szakmai vizsga szervezését engedélyező kormányhivatal (a továbbiakban: hivatal) által lefolytatott engedélyezési eljárás alapján arra vizsgaszervezési engedélyt (a továbbiakban: vizsgaszervezési engedély) kapott intézmény, b) a szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban kijelölt, irányítása alá tartozó intézmény, felügyelete alá tartozó szerv által irányított intézmény, c) az állami szakképzési és felnőttképzési szerv valamennyi szakképesítésre irányuló szakképzés tekintetében, d) az állami felnőttképzési intézmény az államháztartás vagy az európai uniós források által támogatott, állam által elismert szakképesítésekre irányuló szakképzés tekintetében, e) az a) pontban meghatározott eljárás alapján kiadott vizsgaszervezési engedély nélkül is a szakképző iskola a vele a felnőttképzésről szóló törvényben szabályozott felnőttképzési szerződést kötöttek számára a szakképző iskola által iskolai rendszerben oktatott szakképesítésre (és ezek részszakképesítéseire) irányuló szakképzés tekintetében (a továbbiakban az (1) és (2) bekezdésben szereplők együtt: szakmai vizsgát szervező intézmény) szervezhet. 13. § (1) A komplex szakmai vizsga helyét és időpontját – az iskolai rendszerű szakképzésben a tanév rendjében meghatározott keretek között – a komplex szakmai vizsgát szervező intézmény jelöli ki, egyúttal gondoskodik a szükséges feltételek biztosításáról, és vezeti a komplex szakmai vizsgákkal kapcsolatos nyilvántartásokat. (2) A 12. § (2) bekezdés a)–e) pontjában megjelölt intézményeknek folyamatosan meg kell felelniük a 88. § (4) bekezdés b) pontja alapján kiadott kormányrendeletben előírt általános, továbbá – az adott komplex szakmai vizsga szervezésének és az adott komplex szakmai vizsgának az időtartama alatt – a vizsgáztatott szakképesítés tekintetében a 90. § d) pontja alapján kiadott rendeletben meghatározott speciális szakmai, tárgyi és személyi feltételeknek. (3) A komplex szakmai vizsgát szervező intézmény ellátja a szakmai vizsgaszabályzatban meghatározott feladatokat. (4) A komplex szakmai vizsgát szervező intézmény köteles gondoskodni arról, hogy a kialakított vizsgacsoport tagjai eredménytelen szakmai vizsga esetén legkésőbb a komplex szakmai vizsgát követő vizsgaidőszak végéig javító-, pótlóvizsgát tehessenek. (5) Az iskolai rendszerű szakképzésben a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett komplex szakmai vizsga javító vagy pótlóvizsgáját az a szakképző iskola is megszervezheti az általa oktatott szakképesítések vonatkozásában, amellyel a vizsgázó nem állt tanulói jogviszonyban. (6) Az iskolai rendszerű szakképzésben azok számára, akiknek a szakképesítés megszerzésére történő felkészítése tanulói jogviszonyban történt, és a tanévet eredményesen lezárták, de a komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételeinek az első vizsgaidőszakban nem tudtak eleget tenni, a komplex szakmai vizsgát az a szakképző iskola is megszervezheti az általa oktatott szakképesítések vonatkozásában, amellyel a vizsgázó nem állt tanulói jogviszonyban. 10. A szakmai vizsgabizottság 14. § (1) Az OKJ-ban meghatározott szakképesítés megszerzésére a komplex szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján és a szakmai vizsgaszabályzat rendelkezései szerint kell megtartani. A komplex szakmai vizsgát szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni. (2) A szakmai vizsgabizottság független szakmai testület, amely négy tagból áll. A szakmai vizsgabizottság munkájában az elnök mellett három tag vesz részt, akik közül legalább egy tag szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik, egy tag pedig a képzést folytató intézmény által – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – javasolt, a képzésben részt vett oktató. A szakmai vizsgabizottság elnökét és tagjait a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az állami szakképzési és felnőttképzési szerv útján bízza meg. Azokban a szakképesítésekben, amelyekben a gazdasági kamara a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján kidolgozza és gondozza a szakmai és vizsgakövetelményt, az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a vizsgaelnököt a gazdasági kamara javaslata alapján bízza meg. (3) A szakmai vizsgabizottság munkájában csak olyan személy vehet részt, aki a szakmai elméleti tantárgyak oktatásához vagy a gyakorlati képzés ellátásához jogszabályban előírt szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkezik. (4) Vizsgaelnöki megbízást csak az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által vezetett országos szakképzési névjegyék részét képező vizsgaelnöki névjegyzéken (a továbbiakban: vizsgaelnöki névjegyzék) szereplő vizsgaelnök kaphat. (5) A szakmai vizsgabizottsági tagságra vonatkozó megbízás az országos szakképzési névjegyzék részét képező vizsgabizottsági névjegyzéken (a továbbiakban: vizsgabizottsági névjegyzék) szereplő személynek adható. (6) A szakmai vizsgabizottság munkáját szakértők segíthetik. (7) A szakmai vizsgabizottság döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a vizsgázó jogszabálysértésre hivatkozva – a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított öt napon belül – törvényességi kérelmet nyújthat be. (8) A (7) bekezdésben meghatározott törvényességi kérelmet a szakmai vizsga helyszíne szerint illetékes kormányhivatalhoz kell címezni, de a szakmai vizsgát szervező intézményhez kell benyújtani. A szakmai vizsgát szervező intézmény a törvényességi kérelmet a törvényességi kérelemmel kapcsolatos véleményével és a szakmai vizsgabizottság állásfoglalásával együtt három napon belül továbbítja a komplex szakmai vizsga helyszíne szerint illetékes kormányhivatalhoz. (9) A (7) bekezdésben meghatározott törvényességi kérelmet a kormányhivatal a beérkezést követő naptól számított öt napon belül bírálja el. A törvényességi kérelemmel és a kérelem tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálatával kapcsolatban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. A benyújtásra meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs. 15. § (1) A szakképesítésért felelős miniszter elkészíti, és az állami szakképzési és felnőttképzési szerv részére megküldi az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében a vizsgaelnöknek javasoltak listáját. Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a vizsgaelnöki névjegyzékre történő felvételt megtagadja, ha a vizsgaelnöknek javasolt személy nem felel meg az e törvényben és a vizsgaelnöki névjegyzékre kerülésről szóló jogszabályban előírt feltételeknek. (2) Azokban a szakképesítésekben, amelyekben a gazdasági kamara a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján kidolgozza és gondozza a szakmai és vizsgakövetelményt, a gazdasági kamara közvetlenül tesz javaslatot az állami szakképzési és felnőttképzési szerv részére a vizsgaelnöki névjegyzékre. (3) A vizsgaelnöki névjegyzékre javaslatot tevő szakképesítésért felelős miniszter és gazdasági kamara a vizsgaelnöki és a vizsgabizottsági névjegyzékre történő felvételre vonatkozó javaslatát évente kettő alkalommal küldi meg az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek. (4) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által vezetett vizsgabizottsági névjegyzékre a szakképesítésért felelős miniszteren keresztül jelentkezhet az, aki az e törvényben és a szakmai vizsgaszabályzatban meghatározott feltételeknek megfelel. A vizsgabizottsági névjegyzékre javaslatot tehet a szakképesítés szerint illetékes területi gazdasági kamara, vagy ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, akkor a szakmai szervezet vagy szakmai kamara is. 11. A komplex szakmai vizsgát szervező intézmény adatszolgáltatása 16. § (1) A Kormány gondoskodik a komplex szakmai vizsgák lebonyolításának és az adatszolgáltatásnak az informatikai támogatásáról. (2) A komplex szakmai vizsgát szervező intézmény és a 12. § (2) bekezdése alapján vizsgaszervezési engedéllyel rendelkező intézmény köteles a vizsgázóról elektronikus úton a szakmai vizsgaszabályzat alapján a) a képzést folytató intézmény adatait, a képzés adatait, b) a komplex szakmai vizsgán megszerezhető szakképesítés adatait, c) a komplex szakmai vizsga részeredményeit és végeredményét, d) a szakmai vizsgabizottság határozatát, e) a kiállított bizonyítvány sorozatjelét és sorszámát, f) a vizsgázó természetes személyazonosító adatait, g) továbbá az iskolai rendszerű szakképzésben a tanulónak a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott oktatási azonosító (a továbbiakban: oktatási azonosító) számát tartalmazó törzslapot kiállítani, és azt elektronikusan a vizsgaszabályzatban meghatározott határidőn belül az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek megküldeni. Ha az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a beküldött törzslapok hibás vagy hiányos kitöltését észleli, akkor felhívja a beküldőt az észlelt hibák harminc napon belüli kijavítására. (3) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv folyamatosan ellenőrzi az elektronikusan beérkező adatokat és a vizsgaelnöki kijelölések alapján a beérkezett törzslapokat, és ha a komplex szakmai vizsgát szervező intézmény (2) bekezdésben foglalt, a törzslapok megküldésére vagy kijavítására vonatkozó kötelezettségének elmulasztását észleli, tájékoztatja a vizsgaszervező székhelye szerint illetékes hivatalt. A hivatal a 17. § (2) bekezdésében foglaltak szerint jár el. 12. A komplex szakmai vizsgát szervező intézmény jogszabálysértése 17. § (1) Ha a szakképesítésért felelős miniszter a komplex szakmai vizsga szakmai ellenőrzése során a vizsgatevékenység lefolytatásával kapcsolatos jogszabálysértést észlel, végzéssel kötelezi az intézményt a jogszabálysértés megszüntetésére. A szakképesítésért felelős miniszter jogszabálysértés esetén a komplex szakmai vizsgát – a vizsgaszabályzatban foglaltak szerint – felfüggesztheti, a komplex szakmai vizsga eredményét megsemmisítheti. Ha a komplex szakmai vizsgát szervező intézmény e kötelezettségének a szakképesítésért felelős miniszter végzésében meghatározott határidő elteltéig nem tesz eleget, a szakképesítésért felelős miniszter a jogszabálysértés megszüntetésére ismételten kötelezi, és egyidejűleg bírságot szab ki. A szakképesítésért felelős miniszter az ebben a bekezdésben szabályozott eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint jár el. (2) Ha a hivatal vizsgaszervezéssel összefüggő tevékenység ellenőrzése során azt észleli, hogy a komplex szakmai vizsgát szervező intézmény tevékenységét nem a jogszabályoknak megfelelően látja el, a hivatal végzéssel kötelezi a jogszabálysértés megszüntetésére. Ha a komplex szakmai vizsgát szervező intézmény e kötelezettségnek a végzésben meghatározott határidő elteltéig nem tesz eleget, a hivatal a jogszabálysértés megszüntetésére ismételten kötelezi, és egyidejűleg bírságot szab ki. VII. FEJEZET A SZAKMAI VIZSGASZERVEZÉSI ENGEDÉLY 13. A szakmai vizsgaszervezési engedély megszerzése az iskolarendszeren kívüli szakképzésben 18. § (1) A vizsgaszervezési engedély – az abban meghatározott, állam által elismert szakképesítések tekintetében – visszavonásig jogosít Magyarország területére kiterjedően komplex szakmai vizsgák szervezésére. (2) Az engedélyezési eljárásért a komplex szakmai vizsgát szervező intézmény a vizsgaszervezési engedély megszerzésére irányuló engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról és a díj megfizetésének szabályairól szóló rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni. (3) A hivatal a komplex szakmai vizsga szervezésére engedéllyel rendelkező intézményekről az intézmény megnevezését, székhelyét, a vizsgaszervezési engedélyben szereplő szakképesítések azonosító számát, megnevezését és a vizsgaszervezési engedély kiadásának időpontját tartalmazó nyilvántartást vezet, továbbá ellenőrzi az engedéllyel rendelkező intézmények vizsgaszervezéssel összefüggő tevékenységét. (4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás nyilvános, azt a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium, valamint a hivatal saját honlapján közzéteszi. A közzétett adatokat a hatóság döntését követő nyolc napon belül frissíteni kell. A hivatal a vizsgaszervezési engedélyt megadó döntés egy példányát megküldi az érintett szakképesítésért felelős miniszternek és az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek. (5) A Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi szervek esetén szolgálati beosztás betöltéséhez előírt szakképesítések komplex szakmai vizsgáit csak a 12. § (2) bekezdés b) pontja szerint kijelölt – a szakmai vizsgaszervezési tevékenység folytatásának általános és speciális szakmai, tárgyi és személyi feltételeivel rendelkező – intézmény szervezheti. 19. § (1) Ha a komplex szakmai vizsgát vizsgaszervezési engedély alapján szervező intézmény a) a feltárt jogszabálysértést nem szünteti meg, b) a mulasztott kötelezettségét nem teljesíti, c) ismételten jogszabálysértést követ el, vagy d) a már lebonyolított komplex szakmai vizsga eredményének megsemmisítését eredményező jogszabálysértést követ el, a hivatal – a komplex szakmai vizsga szakmai ellenőrzésére jogosult szerv megkeresése alapján vagy egyébként hivatalból – az intézmény vizsgaszervezési engedélyét visszavonja, és négy évre eltiltja a szakmai vizsgaszervezési tevékenységtől. Erről a jogsértést megállapító határozatban a komplex szakmai vizsgát szervező intézményt tájékoztatni kell. A hivatal a vizsgaszervezési engedélyt visszavonó és a vizsgaszervezési tevékenységtől eltiltó határozat egy példányát megküldi az érintett szakképesítésért felelős miniszternek és az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek. (2) Az (1) bekezdés szerinti határozatot a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a szakképesítésért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a hivatal honlapján közzé kell tenni. 14. Bírság kiszabása a jogosultság hiányában komplex szakmai vizsgát szervező intézménnyel szemben 20. § (1) Ha a hivatal jogosultság hiányában, jogellenesen folytatott komplex szakmai vizsgaszervezési tevékenységről a komplex szakmai vizsga lebonyolítása közben szerez tudomást, a hivatal a komplex szakmai vizsgát felfüggeszti, és ezzel egyidejűleg a szervezővel szemben bírságot szab ki. (2) Ha a hivatal jogosultság hiányában, jogellenesen folytatott szakmai vizsgaszervezési tevékenységről a komplex szakmai vizsga lebonyolítását követően szerez tudomást, a vizsgát szervezővel szemben bírságot szab ki. (3) A hivatal az (1)–(2) bekezdés szerinti eljárása alapján haladéktalanul értesíti a szakképesítésért felelős minisztert. A komplex szakmai vizsgát jogellenesen szervező köteles a vizsgázó által befizetett vizsgadíjat a komplex szakmai vizsga felfüggesztése esetén a vizsga felfüggesztésétől, a komplex szakmai vizsga lebonyolítását követően észlelt jogellenesség esetén a jogsértést megállapító döntés közlésétől számított tizenöt napon belül maradéktalanul visszatéríteni. (4) A hivatal a szakképesítésért felelős miniszter (3) bekezdés szerinti értesítésével egyidejűleg tájékoztatja az érintett vizsgázókat a komplex szakmai vizsga eredménye megsemmisítésének jogkövetkezményéről és a komplex szakmai vizsga letételének további lehetőségeiről. ÖTÖDIK RÉSZ AZ ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS VIII. FEJEZET A SZAKKÉPZŐ ISKOLA 15. A szakközépiskola 21. § (1) A szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik évfolyamán az ágazathoz tartozó érettségi végzettséghez kötött – a Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv szerinti közismereti oktatással párhuzamosan – a szakképesítések közös tartalmi elemeit magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik az ágazati szakképzési kerettanterv szerint. (2) A szakközépiskola a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon az ágazatára előírt szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei szerint felkészít a kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsgára. A szakmai érettségi vizsga vizsgakövetelményeit – a közismereti érettségi vizsga követelményeinek figyelembevételével – az ágazatokra előírt kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyak követelményei tekintetében a Kormány adja ki. (3) A szakközépiskola a szakmai érettségit szerzett tanulóját szakképzési évfolyamán felkészíti legalább egy, az ágazathoz tartozó szakképesítésre. (4) A szakközépiskola tizenharmadik (első szakképzési) évfolyamán érettségi végzettséghez kötött, az OKJ-ban meghatározottak szerint a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. (5) A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakközépiskolában az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben a szakközépiskola a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a tizenharmadik-tizennegyedik (első-második szakképzési) évfolyamon szervezi meg. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a felkészítés a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyamon a szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik évfolyamára a szakképesítés ágazata szerinti szakképzési kerettanterv által előírt követelmények szerint folyik. A tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam követelményeinek teljesítését követően a tanuló az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsga teljesítésével szakmai érettségi végzettséget szerezhet. (7) Az OKJ szerint iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítés-ráépülés esetén a szakképzési évfolyamok száma a (4)–(6) bekezdésben meghatározottnál több lehet, azonban nem lehet több négy szakképzési évfolyamnál. 22. § (1) A szakközépiskolába alapfokú iskolai végzettséggel, valamint – ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető tanulói létszám kétszeresét – a központi felvételi eljárás keretében mért teljesítmény alapján, továbbá indokolt esetben a szakközépiskola felvételi eljárásában meghatározott követelmények teljesítésével lehet belépni. (2) A tanuló dönt arról, hogy a szakmai érettségi vizsgát követően továbbtanul-e a szakközépiskola komplex szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamán. (3) A szakközépiskola szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésekről és az adott szakképesítésbe való bekapcsolódás feltételeiről a tanulót a szakközépiskolába való jelentkezésekor tájékoztatni kell. A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakközépiskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról az iskola igazgatója határoz. (4) A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat szakiskolai végzettség birtokában, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozottak szerinti, érettségire történő középiskolai felkészítéssel párhuzamosan és azzal, hogy a tizennegyedik (második szakképzési) évfolyam a középiskola befejező évfolyamának elvégzése nélkül már nem kezdhető meg. (5) Ha a tanuló a (4) bekezdés szerint kezdte meg az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítést, a (6) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az érettségi végzettség megszerzésének határideje az utolsó szakképzési évfolyam első félévének utolsó tanítási napja. (6) A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével azzal, hogy legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg. (7) Kizárólag szakképzési évfolyamokon folyhat a nevelés-oktatás a szakközépiskolában, ha a szakközépiskola olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki – figyelembe véve a (4)–(5) bekezdésben foglaltakat – teljesítette a szakképzési évfolyamra történő belépés követelményeit. 16. A szakiskola 23. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint folyó szakiskolai képzésbe alapfokú iskolai végzettséggel vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott Köznevelési Hídprogram elvégzésével lehet bekapcsolódni. (2) Kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatás akkor folyhat a szakiskola szakképzési évfolyamain, ha a szakiskola olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki a szakiskolai közismereti kerettantervben előírt követelmén …