56/2012. (XI. 22.) BM rendelete az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról.

56/2012. (XI. 22.) BM rendelete az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a 12. alcím tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342/A. §-ában, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 143. § (5) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342/A. §-ában és az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 143. § (5) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével – a következőket rendelem el: 1. Munkáltatói jogkörök 1. § Az alábbi – az Országgyűlés elnökének vagy az Országgyűlési Őrség parancsnokának kiemelt munkáltatói jogkörébe nem tartozó – munkáltatói jogköröket az Országgyűlési Őrség parancsnoka gyakorolja: a) szolgálati viszony létesítése zászlós, tiszthelyettes esetében, b) szolgálati viszony létesítése a rendészeti szakközépiskolások hivatásos állományba vételével, c) szolgálati viszony megszüntetése zászlós, tiszthelyettes esetében, d) soron történő előléptetés, e) soron kívüli előléptetés zászlós, tiszthelyettes esetében, f) beosztásból felmentés, beosztásba kinevezés, áthelyezés, alacsonyabb beosztásba helyezés, megbízás, magasabb vagy azonos beosztásba helyezés, más beosztás vagy feladatkör ellátásával való tartós megbízás, másik munkakör felajánlása, g) rendelkezési állományba helyezés, h) illetmény nélküli szabadság engedélyezése, i) túlszolgálat elrendelése, j) készenlét elrendelése, k) munkavégzéssel járó egyéb jogviszony engedélyezése, l) egyenruha viselési jog megvonás főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetén, m) könnyített szolgálatban történő foglalkoztatás elrendelése. 2. A szolgálati viszony létesítésének eljárási szabályai 2. § (1) A hivatásos állományba kinevezést a hivatásos szolgálatra jelentkező kérelme alapján indult felvételi eljárás előzi meg. A kérelmet az Országgyűlési Őrség parancsnokához kell benyújtani. (2) Az Országgyűlési Őrség személyügyi munkatársa (a továbbiakban: személyügyi munkatárs) a hivatásos szolgálatra jelentkezőt a kérelem átvétele előtt tájékoztatja a szolgálati viszony létesítésének és a beosztásba helyezésének a feltételeiről, valamint a hivatásos állomány tagját a jogszabályok alapján megillető alapvető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről. (3) A felvételre vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell: a) a jelentkező nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét, b) a kérelmezett szolgálati helyet, beosztást, továbbá c) a hivatásos szolgálati viszony létesítése feltételeinek teljesítéséről, valamint a hivatásos szolgálattal járó kötelezettségek vállalásáról szóló nyilatkozatot. (4) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező a) saját kézzel aláírt önéletrajzát, b) iskolai végzettségét és szakképzettségét igazoló okiratokat vagy azok hiteles másolatát, c) személyazonosságát és lakcímét igazoló okmány másolatát, d) korábbi szolgálati és egyéb foglalkoztatási jogviszonyairól szóló igazolásokat, e) saját és – ha azt törvény előírja – közeli hozzátartozói, illetve a vele egy háztartásban élők írásbeli nyilatkozatát a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 37. §-ában meghatározott adatai kezeléséhez, a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez és a Hszt. 37/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott adatai kezeléséhez történő hozzájárulásról, f) nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett beosztásba tervezett kinevezése esetében – a személyügyi munkatárs által biztosított – az ellenőrzési szintnek megfelelő, az általa kitöltött kérdőívet, g) a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez szükséges – a személyügyi munkatárs által biztosított – kitöltött adatlapot, valamint h) a társadalombiztosítási azonosító jelet és adóazonosító jelét, az azt tartalmazó eredeti okirat bemutatásával. (5) A (4) bekezdés e)–g) pontjában meghatározott nyilatkozatok, a kitöltött biztonsági kérdőív és adatlap csatolása hiányában a felvételi kérelmet el kell utasítani. Egyéb okból hiányos vagy hitelesnek nem tekinthető iratok pótlására, kiegészítésre a jelentkezőt fel kell szólítani. Ha a hiányosságok pótlása nem történik meg, a kérelmet el kell utasítani. 3. § (1) A szolgálati viszony létesítéséhez szükséges feltételeket igazoló iratok és nyilatkozatok benyújtását követően az Országgyűlési Őrség parancsnoka a felvételi eljárást megindítja. (2) A felvételi eljárás keretében a személyügyi munkatárs intézkedik az egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmassági feltételek meglétének vizsgálatára. Ha a vizsgálatok során szolgálati viszony létesítését kizáró ok nem merült fel, a személyügyi munkatárs intézkedik a Hszt. 37/B. és 37/C. §-a szerinti kifogástalan életvitel ellenőrzés lefolytatására a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél és – ha ez a tervezett beosztáshoz előírt feltétel – a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére. (3) Ha a felvételi eljárás során szolgálati viszony létesítését kizáró ok megállapítására került sor, a felvételt az Országgyűlési Őrség parancsnoka elutasítja, és erről a jelentkezőt tájékoztatja. 4. § (1) A szolgálati viszony létesítése során tiszthelyettesi, zászlósi beosztásba az nevezhető ki, aki a) a rendészeti szakközépiskolát eredményesen elvégezte, vagy a moduláris képzési rendszerben az alapképzést és az első szakképzési modulban a tanulmányait megkezdte, b) valamely fegyveres szervnél vagy a Magyar Honvédségnél szerződéses szolgálatot teljesít, a szolgálati idejéből legalább egy év eltelt, továbbá a moduláris képzési rendszerben a szakképzést vállalja, vagy c) fegyveres szervnél korábban hivatásos szolgálati viszonyban volt, nem áll a Hszt. 37/A. § (1) bekezdés g) pontjában szereplő korlátozás hatálya alatt, és az adott beosztás ellátásához szükséges rendészeti szakképesítéssel rendelkezik. (2) Az Országgyűlési Őrségnél a tűzoltási feladatok ellátására rendszeresített tiszthelyettesi beosztások betöltésére – az (1) bekezdésben felsoroltakon túl – az is kinevezhető, aki legalább szakmunkásképző iskolai végzettséggel rendelkezik. (3) A szolgálati viszony létesítése során tiszti beosztásba az nevezhető ki, aki a) rendvédelmi felsőoktatási intézményben tanulmányait befejezte és részére a beosztás ellátásához szükséges rendészeti szakképesítést igazoló oklevelet kiadták, b) arra feljogosított képző intézményben a beosztás ellátásához szükséges rendészeti szakképesítést szerzett, c) hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben olyan szakképzettséget szerzett, amely az adott beosztás ellátására képesít, d) valamely fegyveres szervnél szerződéses szolgálatot teljesít és szolgálati idejéből legalább egy év eltelt, továbbá rendelkezik a beosztás betöltéséhez szükséges szakképzettséggel, szakképesítéssel, vagy e) fegyveres szervnél korábban hivatásos szolgálatot teljesített és a tiszti beosztás ellátásához szükséges képesítéssel, szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkezik, és nem áll a Hszt. 37/A § (1) bekezdés g) pontjában szereplő korlátozás hatálya alatt. 5. § (1) A felvételi eljárás során beszerzett adatok alapján az Országgyűlési Őrség parancsnoka dönt a hivatásos állományba vételről. Ha a kinevezésre nem az Országgyűlési Őrség parancsnoka jogosult, a felvételi eljárásban keletkezett iratokat – amennyiben kizáró ok nem merült fel és a beosztás betöltéséhez szükséges illetmény fedezete rendelkezésre áll – a kinevezési javaslatával az Országgyűlés elnökéhez – a köztársasági elnökhöz történő előterjesztésnek a miniszterelnöknél történő kezdeményezése érdekében – felterjeszti. (2) A kinevezési javaslathoz csatolni kell a személyügyi munkatárs által elkészített a) kinevezési okmány-tervezetet (állományparancs vagy határozat), b) esküokmányt, c) a betöltendő szolgálati beosztáshoz tartozó szolgálati feladatok vagy a betöltendő munkakör munkaköri leírását, valamint d) az illetmény fedezetének rendelkezésre állására vonatkozó nyilatkozatot. (3) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a hivatásos szolgálatba kinevezésről szóló kiadmányozott állományparancsot az esküokmánnyal együtt – a személyügyi munkatárs és a kinevezett szolgálati elöljárója jelenlétében – a jelentkezőnek átadja, aki a jelenlévők előtt az eskü szövegét hangosan felolvasva az esküt leteszi, majd azt aláírja a kinevezést elfogadó nyilatkozattal együtt. (4) A személyügyi munkatárs az aláírt esküokmányt az állományparancs vagy határozat mellékleteként a személyi anyagban helyezi el és kezeli. (5) A szolgálati viszony létesítésére vonatkozó eljárási szabályokat a hivatásos állományba visszavétellel, más fegyveres szervtől áthelyezéssel vagy köztisztviselői állományból áthelyezéssel történő szolgálati viszony létesítésekor is alkalmazni kell. Az Országgyűlési Őrség parancsnokának munkáltatói jogkörébe nem tartozó esetben a munkáltatói intézkedés meghozatalára irányuló javaslatot az Országgyűlési Őrség parancsnoka az Országgyűlés elnökéhez – a munkáltatói jogkörébe tartozó intézkedés meghozatala vagy a köztársasági elnökhöz történő előterjesztésnek a miniszterelnöknél történő kezdeményezése érdekében – felterjeszti. 3. Beosztás betöltése pályázattal 6. § (1) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka elrendelheti a fegyveres szervnél betöltetlen vagy megüresedő beosztás pályázattal történő betöltését. A betöltetlen beosztásra a pályázatot az Országgyűlési Őrség parancsnoka írja ki. (2) A pályázat tartalmazza: a) az Országgyűlési Őrség mint kiíró szerv megnevezését, székhelyét, címét, b) a betöltendő beosztás megnevezését, besorolását, c) a beosztással járó feladatok rövid leírását, d) a beosztás betöltéséhez meghatározott képesítési előírásokat (iskolai végzettség, szakképesítés, idegen nyelv ismerete, szakmai gyakorlat), e) az előnyt jelentő körülményeket, f) a benyújtandó pályázat tartalmára és mellékleteire vonatkozó követelményeket, g) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét, h) az elbírálás várható időpontját, i) a pályázattal kapcsolatos felvilágosítás adására jogosult személy nevét, címét, telefonszámát, j) a pályázat elbírálásának eredményéről történő tájékoztatás rendjét, továbbá k) az egyéb tájékoztató adatokat. (3) A pályázatot az Országgyűlési Őrségnél a belső hirdetmények elhelyezésére biztosított helyen nyomtatott formában ki kell helyezni, egyidejűleg a pályázat az Országgyűlési Őrség internetes portálján közzétehető. (4) A pályázat meghirdetése és a benyújtási határidő között legalább 15 napot kell biztosítani. 7. § (1) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a beosztásra kiírt pályázat elbírálására háromtagú bírálóbizottságot hoz létre, amelynek tagjai: a) az Országgyűlési Őrség parancsnokának megbízottja, b) a betöltendő beosztás közvetlen irányítását ellátó szolgálati elöljáró, valamint c) az erre kijelölt személyügyi munkatárs. (2) A bírálóbizottság tagjainak megbízását írásba kell foglalni. A bírálóbizottság vezetője az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy. (3) Ha a bírálóbizottság a pályázót személyes meghallgatásra behívja, a megjelenést a szolgálati elöljárónak biztosítania kell. (4) A pályázatok elbírálását követően a bírálóbizottság vezetője az Országgyűlési Őrség parancsnokának nevében minden pályázót írásban értesít a pályázatának értékeléséről, annak egyidejű visszaküldésével. A pályázat nyertesének pályázatát a személyi anyagban kell elhelyezni és kezelni. 4. Hivatásos állományba való visszavétel 8. § (1) A hivatásos állományba való visszavétel iránti kérelmet az Országgyűlési Őrség parancsnokához kell benyújtani. Ha az Országgyűlési Őrség parancsnoka a kérelemmel egyetért, intézkedik az alkalmazási feltételek ellenőrzésére. Ezt követően határoz a visszavételről vagy a kérelmet a szolgálati érdek fennállását alátámasztó javaslatával 30 napon belül felterjeszti az Országgyűlés elnökéhez, a köztársasági elnökhöz történő előterjesztésnek a miniszterelnöknél történő kezdeményezése érdekében. (2) Ha a visszavételre a Hszt. 64. § (2) bekezdése alapján kerül sor, a visszavételt a mandátum lejártát követő nappal, vagy az állami vezetői megbízás megszűnését követő nappal kell elrendelni, és megfelelő beosztásba kinevezéséig a hivatásos állomány tagját rendelkezési állományba kell helyezni. (3) A hivatásos állományba visszavett korábbi szolgálati viszonyával kapcsolatosan keletkezett személyügyi iratokat a személyi anyagban kell őrizni. 5. A szolgálati viszony módosítása 9. § (1) A Hszt. 47. §-a alapján a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nélkül történő áthelyezése esetén a szolgálati érdeket alátámasztó indokokat feljegyzésben kell rögzíteni. (2) Ha az alacsonyabb beosztásba helyezésre a Hszt. 48. § (1) bekezdés b)–d) pontja alapján kerül sor, az alkalmassági és képzettségi feltételeknek az alacsonyabb beosztás tekintetében is meg kell felelni. Létszámcsökkentés, átszervezés vagy berendelés megszüntetése esetén a felajánlott alacsonyabb beosztáshoz előírt képzettség megszerzéséhez megfelelő határidőt kell előírni. (3) Magasabb beosztásnak minősül az a beosztás, amely magasabb beosztási kategóriába tartozik, vagy a beosztás azonos szintű, de a szolgálati hely szervezeti szintje magasabb vagy magasabb az adott beosztásban elérhető rendfokozat, továbbá vezetői beosztások esetén magasabb szintű vagy a beosztás azonos szintű, de a szolgálati hely szervezeti szintje magasabb vagy magasabb az adott beosztásban elérhető rendfokozat vagy magasabb a vezetői illetménypótlék mértéke. (4) A Hszt. 245/H. §-ában meghatározott vezetői szintek szerinti beosztásba helyezettek esetében az állományparancsban vagy határozatban – a beosztás megnevezése mellett – rendelkezni kell az illetmény-besorolás szempontjából irányadó vezetői szint meghatározásáról is. (5) A vezetői beosztásból történő felmentés esetén a Hszt. 245/D. § (2) bekezdése szerinti beosztás felajánlásáról személyzeti elbeszélgetést kell lefolytatni. A személyzeti elbeszélgetésről készített feljegyzést a hivatásos állomány tagjának át kell adni. (6) Az (5) bekezdés szerinti megbeszélésen részt vesz a vezetői beosztásból felmentéssel érintett vezető, az Országgyűlési Őrség parancsnoka vagy az általa felhatalmazott szolgálati elöljáró, a személyügyi munkatárs és – ha az érintett kéri – az érdekképviseleti szerv képviselője. 10. § (1) A közszolgálati jogviszonyból hivatásos szolgálati viszonyba, hivatásos szolgálati viszonyból közszolgálati jogviszonyba, továbbá más fegyveres szervtől vagy a Magyar Honvédségtől való áthelyezés esetén az átvevő szerv az áthelyezésről szóló megállapodás megkötését megelőzően megállapítja, hogy az áthelyezéssel érintett megfelel-e a tervezett beosztáshoz előírt alkalmassági feltételeknek. (2) Az Országgyűlési Őrségnél köztisztviselőként foglalkoztatott személy áthelyezéssel történő hivatásos állományba vételekor csak olyan adatra nézve lehet nyilatkozatot vagy okmányt az érintettől megkövetelni, amely a személyi anyagában, vagy a személyügyi nyilvántartásban nem szerepel. Az iskolai végzettséget, szakképzettséget, valamint az idegennyelvtudást eredeti okirattal vagy annak hiteles másolatával kell igazolni. 11. § (1) A betöltetlen beosztás ellátására vagy a beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésére megbízás a hivatásos állomány olyan tagja részére adható, aki megfelel a megbízás szerinti beosztás ellátásához szükséges képesítési követelményeknek. Szolgálati érdekből ettől kivételesen el lehet térni, ha a megbízott a beosztás betöltéséhez szükséges állami iskolai végzettséggel rendelkezik és a szakképesítés megszerzése folyamatban van. A megbízás várható tartamát az elrendelő állományparancsban meg kell határozni. (2) Ha a megbízás előreláthatólag a 30 napot meghaladja, akkor az elrendeléskor, de legkésőbb a megbízás harmincadik napján a helyettesítéssel megbízottat a beleegyezéséről írásban nyilatkoztatni kell. (3) Ha a helyettesítéssel való megbízás az eredeti beosztás meghagyása mellett történik, és annak tartama a 30 napot várhatóan meg fogja haladni, a helyettesítési díj mértékét az elrendeléskor meg kell határozni. (4) A betöltetlen beosztás munkaköri feladatainak ellátásával – megosztva – a hivatásos állomány több tagja is megbízható. Ebben az esetben a helyettesítési díjat a feladatmegosztás arányában meg kell osztani. (5) A megbízási díj mértékét a többletfeladat nagysága, a megbízással járó többletterhek, a helyettesített beosztás besorolása, valamint a Hszt. 50. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell meghatározni. 12. § (1) A szervezeti egységen kívüli szolgálatellátásra, továbbá a tartós távolléttel járó – 30 napot meghaladó – képzésen való részvételre a hivatásos állomány tagját beosztása meghagyása mellett, jogszabályban meghatározott kivételekkel az Országgyűlési Őrség parancsnoka vezényli. A vezénylést állományparancsban kell elrendelni, amely rendelkezik a) a vezénylés aa) helyéről, ab) tartamáról, ac) indokáról, b) az illetmény és egyéb járandóságok folyósításának rendjéről, valamint c) a vezénylés tartama alatt a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. (2) Az Országgyűlés elnöke a hivatásos állomány tagját – az Országgyűlési Őrség parancsnokának egyetértésével – a külföldi szolgálat írásos nyilatkozatban történő önkéntes vállalása alapján külföldi szolgálatra vezényelheti. A hivatásos állomány tagja a külföldi szolgálatra vezényléssel járó, a Hszt.-ben meghatározottakon túli pénzbeli és természetbeli ellátásra az önálló jogszabályban meghatározottak, ennek hiányában a vezényelt és a fegyveres szerv közötti megállapodás szerint jogosult. 13. § (1) A nemzetközi szervezet által kiírt és a hivatásos állomány tagja által elnyert pályázat esetén – ha az nem minősül az Országgyűlés elnöke által támogatott pályázatnak – az Országgyűlési Őrség parancsnoka, a nemzetközi szervezet által közölt kinevezés időpontjától, a hivatásos állomány tagja kérelmének megfelelően intézkedik a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vagy a hivatásos állomány tagja rendelkezési állományba helyezésére, és a pályázattal elnyert tisztség, munkakör betöltéséig, de legfeljebb négy év időtartamra illetmény nélküli szabadság engedélyezésére. (2) Az illetmény nélküli szabadság engedélyezésére vonatkozó állományparancsban vagy határozatban rögzíteni kell különösen: a) a nemzetközi szervezetnél jogviszonyt létesítő hivatásos állományú személyi azonosító adatait, b) az illetmény nélküli szabadság kezdetét, várható időtartamát, valamint c) az illetmény nélküli szabadság tartamának társadalombiztosítási szempontból történő beszámíthatóságát. (3) A munkáltatói intézkedéshez csatolni kell az érintett nyilatkozatát a jogfenntartó társadalombiztosítási járulék fizetésére vonatkozóan. 14. § A hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának a Hszt. 51. § (1) bekezdése szerinti szünetelése alatt beosztása csak megbízással tölthető be. 15. § (1) Az Országgyűlés elnökének kinevezési hatáskörébe tartozók rendelkezési állományba helyezésére az Országgyűlés elnöke a beosztásból történő felmentéssel egyidejűleg rendelkezik. (2) A Hszt. 44. § (1) bekezdés b), e), f), i) és j) pontja vagy a Hszt. 245/D. § (3) bekezdése alapján megfelelő beosztás hiánya miatt rendelkezési állományba helyezettnek a rendelkezési állományba helyezéskor az Országgyűlési Őrség parancsnoka határozza meg a szolgálatteljesítés helyét, tartalmát és azt az elöljárót, akinek irányításával szolgálati feladatait ellátja. A rendelkezési állományban lévő részére csak képzettségének, felkészültségének, valamint egészségi, pszichikai, fizikai állapotának megfelelő szolgálati feladat határozható meg. (3) A munkáltató érdekkörében felmerült okból történő nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezésről, annak indokairól az Országgyűlési Őrség parancsnoka – a rendelkezési állományba helyezés tervezett időpontját megelőző legalább 30 nappal megelőzően – írásban tájékoztatja a hivatásos állomány érintett tagját. (4) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezést megelőzően megkeresi a nyugdíjmegállapító szervet a hivatásos állomány tagját megillető öregségi nyugdíj összegének kiszámítása érdekében. 16. § (1) A berendelést vagy más szervhez vezénylést kezdeményező szerv vezetője annak kezdő időpontjáról és várható tartamáról a berendelést vagy más szervhez vezénylést megelőzően – fontos szolgálati érdek kivételével – legalább egy hónappal írásban tájékoztatja az Országgyűlési Őrség parancsnokát és a hivatásos állomány érintett tagját. (2) A berendelés vagy más szervhez vezénylés megszüntetésekor a felajánlott beosztásról vagy annak hiányáról a berendelés vagy más szervhez vezénylés megszüntetését követő 5 munkanapon belül írásban tájékoztatni kell a hivatásos állomány tagját, aki a beosztás vagy a rendelkezési állomány elfogadásáról, illetve elutasításáról 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. A nyilatkozat hiányát a felajánlás elutasításának kell tekinteni. 6. A szolgálati viszony megszűnése 17. § Ha a szolgálati viszony megszűnéséről rendelkező állományparancs közlését követően, de a hatályosulása előtt a szolgálati viszony megszüntetése más jogcímen végrehajthatóvá válik, vagy végre kell hajtani, a már közölt állományparancsot erre hivatkozással érvényteleníteni kell, és a hivatásos állomány tagját megillető járandóságokat, valamint megtérítési kötelezettséget a végrehajtható jogcímnek megfelelően kell meghatározni. 18. § (1) A szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló kezdeményezést írásban kell rögzíteni és nem kell indokolni. A kezdeményezés elfogadása esetén az erről szóló megállapodást írásba kell foglalni. (2) A megállapodásnak tartalmaznia kell: a) a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját, b) a hivatásos állomány tagját megillető járandóságokat, c) a megtérítési kötelezettséget, annak kiszámításának módját vagy az arról szóló rendelkezésre hivatkozást, d) a hivatásos állomány tagjának kioktatását a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének jogkövetkezményeiről, valamint e) – ha szükséges – a jogviszony megszűnéséig a szolgálati feladatok ellátásának és a szabadság kiadásának rendjét. (3) A közös megegyezés kezdeményezéséről a szolgálati elöljáró a javaslatával együtt soron kívül tájékoztatja az Országgyűlési Őrség parancsnokát, aki a közös megegyezés jóváhagyása esetén intézkedik a megállapodás elkészítéséről és aláíratásáról. (4) A szolgálati viszony megszüntetéséről rendelkező állományparancsot vagy határozatot csak azt követően lehet kiadmányozni, ha a megállapodást a hivatásos állomány tagja aláírta és egy példányát átvette. 19. § (1) A lemondási idő a lemondási nyilatkozat szolgálati úton történt benyújtása napját követő nappal kezdődik. (2) Ha a hivatásos állomány tagja a lemondásról szóló nyilatkozatában a két hónap lemondási idő letelte előtti időpontra kéri a szolgálati viszonyának megszüntetését, kérelme elfogadásáról vagy elutasításáról írásban tájékoztatni kell. A szolgálati elöljáró javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a lemondási idő alatti szolgálatteljesítéstől eltekinthet. Erről a szolgálati viszony megszüntetéséről szóló állományparancsban vagy határozatban rendelkezni kell. (3) Lemondás esetén a hivatásos állomány tagja elveszíti jogosultságát: a) az egyenruha viselésére, b) a lakás és egyéb hitelek kedvezményes törlesztésére és c) a szolgálati lakás használatára. 20. § (1) A szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetéséről állományparancsban vagy határozatban kell rendelkezni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a felmentéshez vezető és annak okszerűségét alátámasztó körülményeket. (2) Az állományparancsban vagy határozatban a felmentés kezdő és befejező időpontját úgy kell meghatározni, hogy az állományparancs vagy határozat a felmentési idő megkezdése előtt közölhető legyen. Ha a felmentési idő megkezdéséig az állományparancs vagy határozat közlésére nem kerül sor, azt a közlés újabb megkísérlése előtt szükség szerint módosítani kell. (3) Nemzetbiztonsági ellenőrzés során megállapított kockázati tényező felmerülése esetén az Országgyűlési Őrség parancsnoka köteles mérlegelni az érintettnek az adott beosztásban, valamint a hivatásos szolgálati viszonyban tartását. Ha a biztonsági kockázat alapján a szolgálati viszony megszüntetése indokolt, de a biztonsági szakvélemény ténymegállapításaival szemben az érintett panasszal élt és a szakvélemény ténymegállapításai egyéb módon nem tisztázhatók, a szolgálati viszony megszüntetését annak elbírálásáig el kell halasztani. Az érintett a panasz elbírálásáig csak nemzetbiztonsági ellenőrzésre nem kötelezett munkakörbe tartozó feladatokat láthat el. Az elbírálás ideje alatt az érintett a ténylegesen ellátott munkakörhöz rendszeresített pótlékokra, illetményre jogosult, a nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett munkakörhöz megállapított illetményének folyósítását szüneteltetni kell. (4) Ha a szolgálati viszony megszüntetésére nemzetbiztonsági kockázat miatti alkalmatlanságból – nem felróható okból – felmentéssel kerül sor, a felmentési idő teljes tartamára mentesíteni kell a hivatásos állomány tagját a szolgálat ellátása alól. (5) A hivatásos állomány tagját a felmentési idő csökkentésére irányuló írásbeli kérelme esetén írásban kell tájékoztatni a várható jogkövetkezményekről, majd a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját az érintett nyilatkozata alapján kell meghatározni. 21. § Minősítés alapján történő szolgálati viszony megszüntetésére a minősítésre jogosult szolgálati elöljáró tesz javaslatot. A szolgálati viszony megszüntetéséről akkor is intézkedni kell, ha a minősítés megállapításaival szemben az érintett bírósághoz fordult. 22. § (1) A Hszt. 56. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott esetben a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná válás miatti felmentésre büntetőeljárásban hozott jogerős ítélet vagy a kifogástalan életvitel ellenőrzés befejezéséről szóló indokolt határozat alapján kerülhet sor. (2) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a) a büntetőeljárásban hozott jogerős ítélet vagy ítéleti értesítő kézhezvételét követően az ítélet jogerőre emelkedésének napjára visszamenőleg, vagy b) a kifogástalan életvitel ellenőrzésének befejezéséről szóló indokolt határozat kézhezvételét követően, amennyiben a kifogásolható életvitelt megállapítja, haladéktalanul intézkedik a szolgálati viszony megszüntetése iránt. 23. § (1) A hivatásos állomány tagja a Hszt. 56. § (6a) bekezdése alapján a jogerős ítélet kézhezvételét követően 3 munkanapon belül a szolgálati út betartásával írásban kérheti az Országgyűlés elnökétől, hogy az alkalmatlanság megállapításától tekintsen el. (2) Az Országgyűlés elnöke az (1) bekezdésben meghatározott kérelem helybenhagyásáról vagy elutasításáról 8 munkanapon belül dönt. (3) A (2) bekezdés szerinti döntés meghozataláig a szolgálati viszony megszüntetésének végrehajtását fel kell függeszteni. Az (1) bekezdésben megjelölt határidő leteltéig, vagy a kérelem benyújtása esetén annak elbírálásáig a szolgálati viszony megszüntetését nem lehet végrehajtani, azonban az érintettet mentesíteni kell a szolgálat ellátása alól. (4) Az állományparancsot vagy határozatot az Országgyűlés elnökének döntésétől függően hatályon kívül kell helyezni, vagy annak hatályát az Országgyűlés elnöke elutasító döntésének napjára kell módosítani. 24. § (1) Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a Hszt. 59. § (1) bekezdés a), c) vagy e) pontjában meghatározott okból szűnik meg, az erről szóló állományparancsban vagy határozatban csak a megszűnés jogcímét és az arra okot adó körülmény bekövetkeztének napját kell megjelölni. (2) A szolgálati viszony Hszt. 59. § (1) bekezdés c), vagy e) pontjában meghatározott okból történő megszűnését a választási eredmény hivatalos közzétételének napjával vagy az állami vezetői kinevezést megelőző nappal kell megállapítani. (3) Ha a hivatásos állomány tagja a képzési kötelezettségének nem tett eleget, a szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva történő megszűnésének megállapítása előtt az Országgyűlési Őrség parancsnoka az érintettet meghallgatja, vagy írásban 8 napos határidővel felszólítja a mulasztás okának kimentésére és figyelmezteti a kimentés elmaradásának jogkövetkezményeire. 25. § (1) Ha a fegyveres szervek közötti áthelyezést a hivatásos állomány tagja kezdeményezi, a kérelmét a fogadó fegyveres szerv vezetőjéhez címezve, szolgálati úton terjeszti elő. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagja által előterjesztett, más fegyveres szervhez történő áthelyezésre irányuló kérelmet az Országgyűlési Őrség parancsnoka a fogadó fegyveres szervnek a kérelem teljesíthetőségére vonatkozó nyilatkozatával együtt küldi meg. (2) Ha a hivatásos állomány tagja más szervnél teljesít szolgálatot, az áthelyezése előtt a berendelését, vezénylését meg kell szüntetni. 26. § A Magyar Honvédség állományából, továbbá nem az Országgyűlés elnöke által irányított fegyveres szervtől történő átvétel esetén az állományba vételről, a beosztásba helyezésről és a járandóság megállapításáról az Országgyűlési Őrség parancsnoka rendelkezik. 27. § (1) Ha a szolgálati viszony megszüntetésére létszámcsökkentés, vagy átszervezés miatt kerül sor, a fegyveres szervet a szolgálati viszony megszüntetését megelőzően szolgálati beosztás-felajánlási kötelezettség terheli. A felmentés közlésének tervezett időpontja előtt az érintettel egyeztető megbeszélést kell folytatni, amelyen az Országgyűlési Őrség parancsnoka vagy felhatalmazásával a szolgálati elöljáró, valamint a személyügyi munkatárs vesz részt. A hivatásos állomány tagjának kérésére biztosítani kell, hogy az egyeztető megbeszélésen az érdekképviseleti szerv tisztségviselője, képviselője is részt vehessen. (2) Az egyeztető megbeszélést a szolgálati viszonynak a fegyveres szerv által kezdeményezett megszüntetése esetén – a közös megegyezés, a próbaidő alatti azonnali hatályú és a fegyelmi ok miatti megszüntetés kivételével – a szolgálati viszony tervezett megszüntetése vagy a felmentési idő kezdete előtt kell végrehajtani. (3) A megbeszélésen tisztázni kell a szolgálati viszonnyal összefüggő valamennyi kérdést. Az egyeztető megbeszélésről feljegyzést, a hivatásos állomány tagjának, vagy az érdekképviseleti szerv képviselőjének kérésére jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyből egy példányt az érintettnek át kell adni, egy példányt pedig a személyi anyag részeként kell kezelni. (4) Megtérítési kötelezettség fennállása esetén annak várható összegéről az egyeztető megbeszélés során az érintettet tájékoztatni kell, a szolgálati viszony megszüntetését elrendelő állományparancsban vagy határozatban pedig annak pontos összegét és jogcímét közölni kell. A követelést a szolgálati viszonyról szóló igazoláson is fel kell tüntetni. 28. § (1) A szolgálati viszony megszüntetésekor az Országgyűlési Őrség parancsnoka a) az erről szóló állományparancs vagy határozat kiadmányozása előtt ellenőrzi a szolgálati viszony megszüntetésének törvényességét, megalapozottságát, b) a kiadmányozást követően személyesen vagy a szolgálati elöljáró útján ismerteti az érintettel az állományparancsot vagy határozatot, és intézkedik a beosztással járó szolgálati feladatok átadásáról. (2) A szolgálati viszony megszüntetésekor a személyügyi munkatárs a) gondoskodik a szükséges okmányok (szolgálati igazolás, leszerelési lap) előkészítéséről, és azoknak az utolsó munkában töltött napon az érintettnek történő átadásáról, az intézkedésre jogosult szervekhez továbbításáról, b) bevonja a szolgálati igazolványt, c) bevonja az azonosító jelvényt, d) nyugállományba helyezés esetén kiadja a nyugdíjas igazolványt. (3) A szolgálati viszony megszüntetésekor az illetékes gazdasági, pénzügyi szerv a) bevonja a kiadott fegyverzeti, vegyvédelmi, ruházati és egyéb felszerelési tárgyakat, továbbá visszavonja a kiadott informatikai jogosultságokat, b) gondoskodik a jogszabályban meghatározott, valamint a szolgálati viszony megszüntetését elrendelő parancsban rögzített járandóságok kifizetéséről, c) eltérő megállapodás hiányában bevonja a szerv által kiadott okmányokat, és az ügykezelési szabályok szerint intézkedik azok irattárba helyezésére vagy selejtezésére, továbbá d) a szolgálati igazoláson rögzíti a kifizetett ellátásokat, az esetleges tartozásokat, fizetési meghagyásokat. 29. § (1) Ha a hivatásos állomány tagjának a felmentésére a Hszt. 66/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból került sor, a felmentési idő megkezdésekor az Országgyűlési Őrség parancsnoka intézkedik a tartalékállományba helyezéséről. Erről az érintettet a felmentés közlésekor a tartalékállományba tartozás szabályainak ismertetésével írásban tájékoztatni kell. A tájékoztatásra és annak tudomásulvételére az állományparancs közlésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, hogy a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony megszűnésekor kérheti a tartalékállományban tartását. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a tartalékállományban tartás esetén fennálló jogokat és kötelezettségeket is. (3) A személyügyi munkatárs a tartalékállományba helyezésről a hivatásos állomány érintett tagjára vonatkozóan kitöltött, önálló jogszabályban meghatározott adatokat tartalmazó adatlap és a jogviszony megszűnéséről szóló állományparancs alapján a jogszabályokban foglaltak szerint intézkedik az adatok nyilvántartásba vételéről és a tartalékállományt kezelő szervhez továbbításról. (4) Ha a hivatásos állomány tagja a felmentési ideje alatt a tartalékállomány keretében valamely költségvetési szervnél jogviszonyt létesít, a szolgálati viszony megszűnése időpontjának módosítására hivatalból intézkedni kell. (5) A Hszt. 66/A. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén az érintett a szolgálati viszony megszűnését megelőző 15 nappal az Országgyűlési Őrség parancsnokához benyújtott kérelmében kérheti a tartalékállományban tartását. Ebben az esetben a személyügyi munkatárs intézkedik az illetménykifizető hely felé a végkielégítés visszatartására. 7. Összeférhetetlenség 30. § (1) A hivatásos állomány tagjának méltányolható okok (pl. családi körülmények miatt nem vállalható utazás stb.) miatti kérelme alapján az Országgyűlési Őrség parancsnokának javaslatára az Országgyűlés elnöke engedélyezheti a közeli hozzátartozójával szolgálati alá-fölérendeltségi viszonyba kerülést. (2) A hivatásos állomány tagja a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésére vonatkozó kérelmét a szolgálati elöljáró útján a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz írásban köteles benyújtani. (3) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmező nevét, születési idejét, anyja születési nevét, b) a szolgálati helyét, beosztását, továbbá c) azt, hogy milyen jogviszonyban, milyen szervezetnél, minőségben, időtartamban, munkarendben kíván munkát végezni. (4) A hivatásos állomány tagja részére – a Hszt. 65. § (4) bekezdésében meghatározott tevékenységek kivételével – a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését az Országgyűlési Őrség parancsnoka engedélyezheti. (5) A kérelem alapján az Országgyűlési Őrség parancsnoka köteles megvizsgálni, hogy az engedélyezni kért tevékenységgel kapcsolatban megállapítható-e valamely, a Hszt. 65. § (5) bekezdésében rögzített, az engedély megadását kizáró ok. A kérelem elbírálása során bekérhető a hivatásos állomány tagjának az összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozata, a szervezet működését rögzítő alapszabály, cégjegyzékkivonat, továbbá egyéb okirat. Ha az érintett az iratok becsatolására vonatkozó felhívásnak – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – nem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani. (6) Nem engedélyezhető a hivatásos állomány tagja részére a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítése különösen, ha a) a munkavégzés ellentétes az Országgyűlési Őrségre vonatkozó, törvényben meghatározott alapfeladatokkal, azok végrehajtását veszélyezteti vagy akadályozza, b) a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyából fakadó és a beosztásával járó szolgálati feladatai ellátását veszélyezteti, c) a fegyveres szerv vagy a foglalkoztató más szerv gazdasági érdekeit sérti, d) a fegyveres szerv vagy a foglalkoztató más szerv tekintélyének csorbítására alkalmas vagy azt veszélyezteti, e) a tevékenység a hivatásos állomány tagjának munkaköri kötelességéből fakadó szolgálati feladata, f) a végzendő tevékenység harmadik személyre vonatkozó információ gyűjtésére irányul, g) személyek őrzésével, biztosításával és e személyek objektumainak őrzésével kapcsolatos feladatra terjed ki, vagy követelés behajtására irányul, vagy h) a tevékenység a fegyveres szervnél rendszeresített nyilvántartások közvetlen felhasználásával történne, vagy olyan ügyintézésre vonatkozik, amelyben valamely fegyveres szerv mint hatóság jár el. 31. § (1) A hivatásos állomány tagja a Hszt. 65. § (3) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét köteles írásban teljesíteni, és az Országgyűlési Őrség parancsnokához felterjeszteni. (2) A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén, ha az az Országgyűlési Őrség parancsnokának tudomására jut, az érintettet írásban kell felszólítani – a jogkövetkezményekre figyelmeztetés mellett – kötelezettsége haladéktalan teljesítésére. 32. § (1) A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését az Országgyűlési Őrség parancsnoka határozott vagy határozatlan időtartamra írásban engedélyezheti. (2) Kizáró ok fennállása esetén az engedélyezés megtagadásáról írásban kell rendelkezni, amellyel szemben a hivatásos állomány tagja szolgálati panasszal élhet. (3) A kiadott engedélyekről a szükséges adatokat a személyügyi nyilvántartásban is rögzíteni kell. (4) A korábban kiadott engedélyeket az Országgyűlési Őrség parancsnoka évente felülvizsgálja, és ha indokolt – a Hszt. 65. §-ában és e rendeletben meghatározott kizáró körülmények esetén –, az engedélyt visszavonja. 33. § A szolgálatteljesítési kötelezettséggel időben egybeeső, munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítése nem engedélyezhető. 8. A szolgálati viszony tartalma 34. § (1) A szolgálati viszony létesítésekor, valamint új beosztásba vagy munkakörbe helyezés esetén az első szolgálatteljesítés megkezdésekor (a továbbiakban: első szolgálatteljesítés) a hivatásos állomány tagjának át kell adni a szolgálati beosztásra meghatározott munkaköri leírást, melyet az érintettnek alá kell írnia. (2) Az első szolgálatteljesítés megkezdésekor a hivatásos állomány tagjával ismertetni kell a tevékenységére vonatkozó munkarendet, a szolgálati és pihenőidő biztosításának, a hivatásos állomány tagját terhelő kártérítési felelősség rendjének szabályait (szervezeti és működési szabályzat, ügyrend), továbbá ki kell oktatni az adott szolgálati helyre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi és egyéb biztonsági rendszabályokról, melynek megtörténtét írásban dokumentálni kell. 35. § (1) Az első, az első tiszti rendfokozatba és az első tábornoki rendfokozatba kinevezést követően a további magasabb rendfokozatokba történő előmenetel előléptetéssel történik. (2) A soron történő előléptetés az egyes beosztásokban elérhető rendfokozati maximumig valósulhat meg. 36. § (1) A soron történő előléptetést a Hszt. 78. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek megléte esetén a várakozási idő leteltét követő nappal kell elrendelni. (2) Ha a soron következő rendfokozatba történő előléptetésére a szükséges feltételek valamelyikének hiánya vagy más kizáró ok miatt nem kerülhet sor, erről a hivatásos állomány tagját a várakozási idő lejárta előtt írásban értesíteni kell. 37. § Akit büntető- vagy fegyelmi eljárás lezárásakor az előléptetést kizáró ok megszűnése miatt előléptetnek, és vele szemben nem a Hszt. 123. § (1) bekezdés e) vagy f) pontja szerinti fenyítést alkalmazták, annak az új rendfokozathoz előírt várakozási idejét az eredeti előléptetési határidő figyelembevételével kell megállapítani. 38. § (1) A hivatásos állományba történő kinevezéssel egyidőben, továbbá beosztási kategória-változással is járó magasabb beosztásba helyezéskor a hivatásos állomány tagját az adott beosztási kategória első fizetési fokozatába kell besorolni, és a rendfokozati illetményét, a beosztási illetményét és az ahhoz kapcsolódó egyéb illetményelemeket a Hszt. 245/H. §-a és 6/B. számú melléklete figyelembevételével kell megállapítani. (2) A beosztási kategórián belül a magasabb fizetési fokozatba történő előresorolást a beosztásban eltöltött szolgálati idő alapján, az esedékesség hónapjának első napjával kell végrehajtani. (3) A beosztás megváltozása esetén – amennyiben az nem jár beosztási kategória-változással, vagy arra átszervezés miatt kerül sor – a korábbi beosztásban eltöltött időt folyamatosnak kell tekinteni, amit a fizetési fokozat megállapításakor be kell számítani. (4) A Hszt. 254. § (1) bekezdése szerinti előresorolás csak egy alkalommal történhet és az a beosztás megnevezését nem érinti. 39. § (1) A hivatásos állomány tagja a magasabb beosztáshoz szükséges képzettség megszerzése érdekében pályázat alapján rendészeti, katonai vagy polgári oktatási intézményben folytathat tanulmányokat. (2) Amennyiben a hivatásos állomány tagjának képzésére a szerv kötelezése alapján kerül sor, úgy az előírt kedvezményeket és a tanulmányok folytatásának valamennyi költségét az érintettel kötött megállapodás alapján a fegyveres szervnek kell biztosítani, ebben az esetben tanulmányi szerződés nem köthető. (3) A hivatásos állomány tagjának egyéni elhatározáson alapuló továbbtanulását az Országgyűlési Őrség parancsnoka köteles biztosítani, ha azonban az nem esik egybe a szolgálat érdekével, akkor az érintett számára csak a Hszt. 98. §-a szerint a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidő biztosítása kötelező, amelynek tartama illetmény nélküli igazolt távollétnek minősül. 40. § (1) A hivatásos állomány tagjával a minősítő ismerteti a minősítéssel, valamint a szolgálati jellemzéssel kapcsolatos jogait. (2) A hivatásos állomány tiszti, főtiszti és tábornoki rendfokozatú tagjáról – ha az előző minősítéstől több mint két év eltelt – szolgálati jellemzést kell készíteni a) a más fegyveres szervhez történő áthelyezése, vagy b) a magasabb vagy más szakirányú végzettség megszerzéséhez történő beiskolázása esetén. (3) A hivatásos állomány tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatú tagjáról szolgálati jellemzést – a nyugdíjkorhatár elérését megelőző öt év kivételével – az alábbi esetekben kell készíteni: a) véglegesítést megelőzően, b) magasabb beosztásba kinevezés esetén, c) más fegyveres szervhez történő áthelyezést megelőzően, d) rendvédelmi oktatási intézményben végzett tanuló és hallgató esetében a hivatásos állományba történő kinevezéskor, e) oktatási intézménybe történő beiskolázáskor, továbbá f) más beosztási kategóriába sorolás előtt, de legalább ötévenként. 41. § (1) A szolgálati jellemzésben értékelni kell a hivatásos állomány tagjának szakmai ismeretszintjét és jártasságát, fizikai állóképességét, terhelhetőségét, teljesítőképességét, a vele szemben támasztott követelmények teljesítését, személyiségi és magatartásbeli jellemzőit, továbbá a szolgálati viszonyt vagy annak módosítását érintő esetben az arra vonatkozó javaslatot és indokolást. (2) A szolgálati jellemzés készítése a közvetlen szolgálati elöljáró feladata. (3) Az elkészült minősítést vagy szolgálati jellemzést a hivatásos állomány tagja személyi anyagában kell elhelyezni és tárolni. 42. § (1) A hivatásos állomány tagját megillető alap- és pótszabadság mértékét évente, valamint a jogosultság változását követően meg kell állapítani, és azt az érintett tudomására kell hozni. (2) A szabadság nyilvántartását és a kiadás tervezését szervezeti egységenként a szolgálati feladatok függvényében és az érintettek igényének figyelembevételével az Országgyűlési Őrség parancsnokának intézkedése szerint kell végrehajtani. (3) A szabadság engedélyezésére vonatkozó munkáltatói jogkört az Országgyűlési Őrség parancsnoka a szolgálati elöljáróra átruházhatja. (4) A szabadságot valamennyi szolgálati időrendszerben foglalkoztatott részére úgy kell kiadni, hogy a szabadság kezdő napja a rá érvényes szolgálatszervezés szerint szolgálati napra essen. (5) Váltásos szolgálati időrendszerben dolgozóknál a szabadságot úgy kell kiadni, hogy annak befejező napja után az állomány tagjának az eredeti szolgálati rend szerint szolgálati nap következzen. (6) A szabadság szolgálati napokra történő átszámításának módja: a) meg kell állapítani a hivatali munkarendben dolgozók évi munkanapjainak számát, majd a váltásos szolgálati időrendszerben dolgozók egy év alatt teljesítendő szolgálati napjainak számát, b) a váltásos szolgálati időrendszerben dolgozók szolgálati napjait el kell osztani a hivatali munkarendben dolgozók munkanapjainak számával, így megállapítható a két szolgálati rend szerinti szabadságként számfejthető távollétek aránya, c) a napok hányadosát három tizedes jegyig kell kiszámítani, a kerekítés szabályai szerint. A tört napokból kapott szabadságot szintén a kerekítés szabályai szerint kell meghatározni. (7) A Hszt. 94. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott egészségügyi szabadság a gyermek kórházi ápolását vagy betegségét megállapító orvosi igazolás alapján vehető igénybe. 43. § (1) A hivatásos állomány tagja beosztásától függően az Országgyűlési Őrség jogszabályban meghatározott feladatainak folyamatos ellátása érdekében a) hivatali, b) hivatali munkarendtől eltérő, c) folyamatos, d) váltásos, e) vezényléses, valamint f) kombinált szolgálati időrendszerben teljesíti szolgálatát. (2) A hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítési időrendjét az Országgyűlési Őrség parancsnoka határozza meg. (3) A hivatali munkarendtől eltérő szolgálati időrendszerben szolgálatot teljesítő hivatásos állomány számára a szolgálatteljesítési időt – a heti szolgálatteljesítési idő figyelembevételével – négyhavi keretben kell megállapítani. (4) A 6 órát meghaladó szolgálatteljesítési idő esetén 30 perc, a folyamatos és váltásos szolgálati időrendszerben dolgozók számára 60 perc munkaközi szünetet kell a szolgálatteljesítési idő terhére biztosítani. (5) A folyamatos vagy váltásos szolgálatteljesítés időrendszerben dolgozó, ha a napi szolgálatteljesítési ideje a 24 órát eléri, a (4) bekezdésben meghatározott munkaközi szüneten felül – halaszthatatlan intézkedést igénylő esetet kivéve – 4 órát a szolgálatteljesítési idő terhére pihenéssel tölthet. 44. § (1) Ha a szolgálati feladatot az eredeti szolgálati beosztásba tartozó feladatként kell más szervezeti egységben vagy más helységben teljesíteni, akkor a ténylegesen szolgálatban töltött szolgálatteljesítési időt kell számítani. Az utazással indokoltan eltöltött időt a szolgálatteljesítési időbe be kell számítani. (2) Ha a szolgálati feladatot határozatban, parancsban, berendelő vagy meghívó levélben, kiküldetési utasításban elrendelve vagy az elöljáró utasítására kell más szervezeti egységnél vagy a lakóhelyen kívül teljesíteni, akkor a) az egynapos távollétnél vagy naponkénti oda-vissza utazásnál az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni, b) a kétnapos távollétnél legalább napi 8 óra szolgálatteljesítési időt kell jóváírni, ennél többet akkor, ha az első napon az indulás és a napi feladatteljesítés befejezési ideje közötti, a második napon a feladatteljesítés kezdési ideje és a visszautazással eltöltött idő közötti időtartam a 8 órát meghaladja, c) a három- vagy többnapos távollétnél az első és az utolsó napon a kétnapos távollétre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni, a közte lévő egy vagy több napra pedig napi 8 óra szolgálatteljesítési idő ismerhető el, kivéve, ha 8 órát meghaladó szolgálatteljesítés történt, d) a többhetes távollétnél az utazással indokoltan eltöltött időt annyiszor kell figyelembe venni, ahányszor a hivatásos állomány tagja részére az utazást engedélyezték. 45. § (1) A hivatásos állomány folyamatos, váltásos, vezényléses, kombinált vagy hivatali munkarendtől eltérő szolgálati időrendszerben dolgozó tagja esetében a munkaszüneti napon teljesített szolgálat önmagában nem jelent túlszolgálatot. A szolgálati időrendszerek figyelembevételével túlszolgálat akkor keletkezik, ha a hivatásos állomány tagja a számára meghatározott munkaidőkeretet túllépi, vagy ha soron kívüli szolgálatteljesítésre történt a berendelés. (2) Az elrendelhető túlszolgálat tartama naptári évenként – kivéve, ha a Hszt. 87. § (3) bekezdését kell alkalmazni – legfeljebb 450 óra. 46. § Ügyeleti szolgálat az Országgyűlési Őrség parancsnoka által elrendelt és meghatározott helyen teljesített ügyelet. 9. Kérelem és a szolgálati panasz elbírálása 47. § (1) A szolgálati elöljáró meghallgatja a hivatásos állomány tagját – amelyről jegyzőkönyvet készít – a szolgálati viszonyával összefüggésben írásban vagy szóban benyújtott kérelmével kapcsolatban, ha a) annak elbírálása jogkörét meghaladja, vagy b) az elbíráláshoz ez szükséges. (2) A megtett intézkedéséről a szolgálati elöljáró a kérelmezőt 30 napon belül írásban tájékoztatja. Hatáskörét meghaladó ügyben a keletkezett iratokat állásfoglalásával együtt a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz felterjeszti, aki a kérelem tárgyában – a beérkezéstől számított 30 napon belül – dönt, és erről az érintettet értesíti. (3) A hivatásos állomány tagja szolgálati panaszt a szolgálati viszonyát érintő, azzal összefüggő munkáltatói jogkörben hozott döntéssel, intézkedéssel vagy ezek elmulasztásával kapcsolatban a szolgálati út betartásával nyújthat be. (4) A szolgálati panaszban sérelmezett munkáltatói intézkedést hozó vagy azt elmulasztó elöljáró, ha a szolgálati panasszal nem ért egyet, véleményével kiegészítve a keletkezett iratokat az elbírálásra jogosult elöljáróhoz 15 napon belül felterjeszti. (5) Az elbírálásra jogosult elöljáró, ha a panasznak részben vagy egészében helyt adott, a sérelmezett munkáltatói intézkedést hatályon kívül helyezi és új intézkedés kiadására kötelezi a munkáltatói jogkör gyakorlóját, vagy az intézkedés tartalmát megváltoztatja, vagy kötelezi az intézkedést elmulasztó elöljárót a munkáltatói intézkedés meghozatalára. A határozat rendelkezésének megfelelően a munkáltatói intézkedésről szóló állományparancsot módosítani kell vagy új intézkedést kell kiadni. (6) Az Országgyűlési Őrség állományába tartozó szolgálati viszonnyal összefüggő kérelmét vagy szolgálati panaszát a szolgálati út betartásával kell benyújtani és továbbítani, valamint az érdemi döntésről a kérelmezőt, panaszost tájékoztatni. (7) Ha a panasz nem szolgálati viszonnyal függ össze vagy külön eljárás alapján kell elbírálni, erről a panaszost és a jogi képviselőjét tájékoztatni kell, és a panaszt a hatáskörrel rendelkező illetékes vezetőhöz kell áttenni. 10. Személyügyi igazgatás és személyügyi nyilvántartás 48. § (1) A személyügyi igazgatás keretébe tartozó feladatok: a) a hivatásos állományba kerülők kiválasztásával, pályáztatásával, kinevezésével, képzésével, továbbképzésével, valamint az állományban lévők szolgálati viszonyát érintő munkáltatói intézkedések előkészítésével, szervezésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, b) a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők személyügyi igazgatási feladataival összefüggő döntés-előkészítő, koordináló, valamint a döntések végrehajtását biztosító tevékenységek, c) az Országgyűlési Őrség és szervezetei működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges vezetői állomány utánpótlásának tervezése, biztosítása, d) a hivatásos állomány előmenetelének biztosításával összefüggő személyügyi igazgatási feladatok végzése, e) az állományban lévők és a hivatásos állományból nyugállományba helyezettekkel kapcsolatos szociális és kegyeleti intézkedések végrehajtása. (2) A személyügyi igazgatási feladatok ellátásának követelményei: a) a személyi döntések meghozatalánál biztosítani kell az elfogultság, az egyoldalú megítélés kizárását, b) a döntések előkészítésébe be kell vonni a közvetlen szolgálati elöljárót, a hatáskörrel rendelkező érdekképviseleti szervet, a Hszt. által meghatározott esetekben az érintett személyt. Bármelyik fél által nyilvánított eltérő vélemény a döntésre vonatkozóan halasztó hatályú. Ez esetben a döntésre jogosult munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles szolgálati elöljárójának állásfoglalását kérni, c) a személyügyi igazgatási intézkedések során biztosítani kell a személyiségi jogok védelmét, továbbá d) biztosítani kell – a titokvédelmi szabályok betartásával – a személyi döntésekről való nyílt tájékoztatást. 49. § (1) Más fegyveres szervhez történő áthelyezéskor a fegyveres szerv kikérése alapján az érintett írásos hozzájárulása esetén a személyzeti anyag betekintésre, valamint másolat készítése céljából a fogadó szervnek átadható. (2) Az állományból kikerülők személyi anyagait fogyatékanyagként kell kezelni, arról külön nyilvántartást kell vezetni, és külön kell tárolni. 50. § (1) A hivatásos állományba történő kinevezéskor meg kell állapítani a Hszt. 326. § (1) bekezdésében, továbbá a Hszt. 100/A. §-ában meghatározott szempontból beszámítható szolgálati viszony, valamint szolgálati idő kezdetét, és azt a kinevezési okmányban rögzíteni kell. (2) A beszámítható időket napokban kell összeadni, és az évekre történő átszámításnál 365 napot kell egy évnek tekinteni. A fennmaradó töredékidőket napra pontos megjelöléssel kell kiszámítani. Az egyszer már beszámított szolgálati időt ismételten beszámítani semmilyen jogcímen nem lehet. (3) A hivatásos állományba visszavett személy esetében a végkielégítésre jogosító szolgálati viszony kezdetét külön kell megállapítani, és abba csak a korábbi végkielégítést követően szolgálati viszonyban töltött, valamint szolgálati viszonynak minősülő időt lehet figyelembe venni. (4) A szolgálati időpótlékra való jogosultság kezdetének megállapításakor a ténylegesen hivatásos állományban töltött időket össze kell számítani. 51. § A hivatásos állomány tagjának szolgálati idejét a munkáltatói jogkör gyakorlója megállapítja, módosítja és nyilvántartja. 52. § (1) A kinevezéskor megállapított szolgálati idő kezdetének az 50. §-ban meghatározottaktól eltérő módosítása az érintett okirattal igazolt kérelme alapján történhet. Ez esetben a szolgálati idő módosítását a kérelem benyújtását követő hónap első napjától kell megállapítani. (2) Ha a szolgálati idő kezdő napját a szerv hibájából kell módosítani, a szolgálati időhöz fűződő járandóságok az elévülési időn belül visszamenőleg járnak. (3) Ha a szolgálati idő módosítása a szolgálati viszony megszüntetését követően, nyugállományba helyezettnél történik, akkor a korábbi munkáltatói jogkör gyakorlója az erről szóló állományparancs egy példányát a nyugdíjmegállapító szervnek is megküldi. 11. Az állományra vonatkozó munkáltatói intézkedések kiadásának rendje 53. § (1) A szolgálati viszony keletkezésével, módosításával, megszüntetésével kapcsolatos és a szolgálati viszony fennállása alatt tett munkáltatói intézkedéseket – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a fegyveres szervnél állományparancsban, az Országgyűlés elnökének hatáskörében hozott intézkedéseket határozatban kell elrendelni. (2) Állományparancsban vagy határozatban kell elrendelni a) a szolgálati viszony keletkezését, a kinevezést, a változó szolgálatteljesítési helyre vonatkozó kinevezést a szolgálatteljesítési helyek meghatározásával, a különleges állományba vételt, b) a szolgálati hely, a beosztás változását, módosítását, c) a besorolást, az előléptetést, az előresorolást, d) az iskolai végzettség megszerzésére vonatkozó előírást, e) a kitüntetést, a jutalmazást, f) a fegyelmi eljárással kapcsolatos intézkedéseket, g) az illetmény nélküli szabadság, a rész-szolgálatteljesítési idő engedélyezését, h) a szolgálati viszony szünetelését, i) a névváltozás átvezetését, j) a fegyveres szervek közötti, továbbá a fegyveres szerv és a Magyar Honvédség között történő áthelyezést, a vezénylést, más szervhez vezénylést, a berendelést, a megbízást és a helyettesítést, k) a rendelkezési állományba helyezést, annak megszüntetését, l) a szolgálati viszony megszüntetését, a nyugállományba helyezést, m) a korábbi munkáltatói intézkedés módosítását és n) mindazokat a döntéseket, amelyek az addig hatályos állományparancs vagy határozat lényeges elemét érintik. (3) Ha a szolgálati beosztás betöltéséhez egyéb szakirányú képzettség megszerzése, szaktanfolyam elvégzése szükséges, annak elvégzését – határidő megjelölésével – a kinevezéskor vagy a szolgálati viszony módosításakor elő kell írni. (4) Az állományparancs, valamint a határozat szakszerű előkészítéséért a személyügyi munkatárs, az abban foglaltak jogszerűségéért az adott munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a felelős. (5) A munkáltató által egyidejűleg hozott valamennyi intézkedést lehetőség szerint egy állományparancsban vagy határozatban kell elrendelni. (6) Az állományra vonatkozó, munkáltatói döntéseket tartalmazó állományparancsot vagy határozatot úgy kell elkészíteni, hogy az intézkedéssel érintett valamennyi szerv és személy a rá vonatkozó mértékben a döntésről tudomást szerezzen. Ennek megfelelően szükséges számú másolatot vagy kivonatot kell készíteni. (7) Az állományparancs vagy a határozat eredeti irattári példányát a kiadó szerv személyügyi archívumában évenkénti csoportosításban kell tárolni és őrizni az irattári terv előírásai szerint. (8) Más szerv által kiadott állományparancs vagy határozat intézkedésre megküldött példányait személyi iratként kell kezelni, és az iratkezelési szabályzatnak megfelelően az irattári terv előírásai szerint kell selejtezni. 12. Rendszeresített hivatásos beosztások és a betöltésükhöz szükséges követelmények 54. § (1) Az Országgyűlési Őrségnél a rendszeresített hivatásos szolgálati beosztásokat, valamint az azok betöltéséhez a (2) bekezdésben meghatározott feltételeket szervezési állománytáblázatban kell rögzíteni. (2) A szervezési állománytáblázat tartalmazza: a) az Országgyűlési Őrség megnevezését, jogállását, szervkódját (munkáltatói számát), b) a rendszeresített szolgálati beosztásokat állománykategóriánkénti bontásban, c) a rendszeresített hivatásos beosztások megnevezését a munkaköri jegyzéknek megfelelően, az ellátott feladat jellegét zárójelben, valamint a hozzárendelt státuszok számát, d) a munkaköri jegyzéknek megfelelően a vezetőnél a vezetői szintnek megfelelő illetményre jogosultságot, a beosztotti állománynál a beosztás besorolási osztályát és a beosztási kategóriáját, minden beosztásnál a beosztásban elérhető legmagasabb rendfokozatot, az előírt iskolai végzettség jelölésén kívül a meghatározott szakképesítést, továbbá a beosztással járó kötelező vagy a nyelvpótlékra jogosító idegennyelv-tudást, valamint a ruhanormát, e) a vezetői beosztás szintjének megjelölését, f) a speciális követelmények megjelölését, g) a speciális rendészeti szakképzésre kötelezettséget, továbbá h) a szervezési állománytáblázat adatainak statisztikai összegzését, rendszerezését. (3) A szervezési állománytáblázatban fel kell tüntetni a hatálybalépésének dátumát, módosítás esetén a módosítás hatálybalépésének dátumát. (4) Az Országgyűlési Őrség szervezési állománytáblázatát az Országgyűlési Őrség személyügyi munkatársa készíti és kezeli, valamint az adatokat és a szervezési állománytáblázat eredeti példányát az iratkezelési szabályoknak megfelelően tárolja. (5) A jóváhagyott szervezési állománytáblázat egy példányát az Országgyűlési Őrség az Országgyűlés Hivatala személyügyi szervének megküldi. Az Országgyűlés Hivatalának személyügyi szerve a szervezési állománytáblázatot nyilvántartásba veszi és hatályon kívül helyezését követő 50 évig archív nyilvántartásként kezeli. (6) A szervezési állománytáblázat hatályos adatait a számítógépes személyügyi, munkaügyi és szervezési nyilvántartó rendszerben is folyamatosan vezetni …